21.3.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/22

---

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI ALAP ALAPOKMÁNYA,

amelyet a közgyűlés 1994. június 14-én fogadott el, majd 2000. június 19-én, 2007. november 30-án, 2012. március 8-án és 2014. május 27-én módosított

(2015/C 95/10)

1. cikk

Alapítás

Ezennel megalakul az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: „Alap”), amely jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával rendelkezik.

2. cikk

Feladat és tevékenységek

(1)   Az Alapnak az a feladata, hogy hozzájáruljon az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításához.

Az Alap feladatát a következő tevékenységek útján látja el:

—	kölcsönökre és más pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó garanciák és hasonló eszközök biztosítása bármely jogilag megengedett formában,

—	részesedés megszerzése, fenntartása, kezelése és elidegenítése bármilyen vállalkozásban, az alapokmány 12. cikk (2) bekezdésének i. pontjában megállapított feltételek szerint.

(2)   Az Alap ezenkívül végezhet a fent előírt feladatához kapcsolódó vagy abból következő bármilyen egyéb tevékenységet is. Az Alap tevékenységei között hitelfelvételi műveletek is lehetnek.

(3)   Az Alap tevékenységeit a stabil bankműködés alapelveinek megfelelően vagy szükség szerint más, megbízható kereskedelmi elvek és gyakorlatok alapján végzi. A 28. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül e tevékenységeket az Alap és alapító tagjai, vagy az Alap és adott időpontban tényleges tagjai egymással szoros együttműködésben végzik.

3. cikk

Székhely

Az Alap székhelye Luxemburgban található.

4. cikk

Tagok

(1)   Az Alapot megalapító tagok:

—	az Európai Unió (a továbbiakban: „Unió”), amelyet az Európai Bizottság (a továbbiakban: „Bizottság”) képvisel,

—	az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: „Bank”),

—	az alapokmány mellékletében (I. melléklet) felsorolt pénzügyi intézmények (a továbbiakban: „pénzügyi intézmények”).

(2)   Azokkal a feltételekkel, amelyeket az igazgatótanács a közgyűlés határozata alapján határoz meg, a pénzügyi szektorba tartozó más jogi személyek is válhatnak az Alap tagjaivá, ha üzleti céljaik elősegítik az Alap feladatainak megvalósítását.

5. cikk

Tőke

(1)   Az Alap törzstőkéje négymilliárd ötszázmillió euro, amely 4 500 darab, egyenként egymillió euro névértékű részvényből áll, ezeket az alapokmány 6. cikkével összhangban az Alap tagjai jegyezhetik.

(2)   A törzstőke a közgyűlésnek a leadott szavazatok 85 %-os többségével hozott határozatával emelhető.

(3)   Tőkeemelés esetén a közgyűlésen megállapított feltételekkel minden tag az emelés akkora hányadának lejegyzésére jogosult, amekkora az adott tag jegyzett részvényeinek az Alap tőkéjéhez viszonyított aránya az emelés előtt volt.

(4)   Az Alap tagjai az Alap kötelezettségeiért csak jegyzett, de be nem fizetett tőkerészesedésük mértékéig felelnek.

6. cikk

Részvényjegyzés

(1)   Az Alapot megalapító tagok az alapokmány II. mellékletében meghatározott számú részvényt jegyzik névértéken.

(2)   Ezt követően részvényjegyzésre olyan feltételekkel kerül sor; amilyeneket a közgyűlés meghatároz. Ezeknek a részvényeknek az árfolyama nem lehet kevesebb a névértéküknél.

7. cikk

Részvények

(1)   Az induló jegyzett tőke 20 %-áig a részvényeket négy egyenlő éves részletben kell befizetni.

(2)   Tőkeemelés esetén a befizetés szabályairól a közgyűlés dönt.

(3)   A közgyűlés az igazgatótanács javaslatára felszólíthatja a tagokat, hogy az Alap hitelezőivel szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges mértékben fizessék be a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét. A befizetést a közgyűlés határozatától számított 90 napon belül teljesíteni kell.

(4)   A befizetéseket euróban kell teljesíteni.

(5)   A részvények csak az igazgatótanács előzetes írásbeli engedélyével köthetők le biztosítékként és terhelhetők meg bármilyen módon.

(6)   Az alapokmány 5. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, egyik tagot sem terheli tagsági viszonya miatt felelősség az Alap kötelezettségeiért.

(7)   Az Alap a pénzügyi piacokon fektethet be minden olyan forrást, amely nem szükséges a 2. cikk alapján végzett tevékenységeihez. Az ilyen befektetések kezelése során a műveletei végzéséhez, illetve vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez közvetlenül szükséges ügyletek kivételével az Alap nem vehet részt devizaarbitrázs-ügyletekben.

(8)   Az Alap tagjai az Alapban tartott részvényeiket úgy idegeníthetik el, hogy másik tagra vagy az alapokmány 4. cikkének (2) bekezdése alapján harmadik félre ruházzák át őket. Ha egy tag el kívánja idegeníteni részesedését, köteles felkínálni a Bank, a Bank beleegyezésével az Alap valamely másik tagja vagy az alapokmány 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő szempontoknak megfelelő harmadik fél részére.

8. cikk

Részvényekhez fűződő jogok

Az alapokmány 27. és 33. cikkében megállapított feltételek szerint az Alap eszközeinek tulajdonjogára figyelemmel minden részvény részesedési jogot biztosít az Alap eszközeiből, nettó nyereségből, illetve adott esetben a felszámolás során befolyó bevételből a meglévő részvények számának arányában.

9. cikk

Az Alap vezetése és igazgatása

Az Alap vezetését és igazgatását a következő szervek, illetve személyek látják el:

—	a közgyűlés,

—	az igazgatótanács,

—	a főigazgató.

10. cikk

A közgyűlés

(1)   Az Alap tagjainak közgyűlése évente legalább egyszer ül össze, amikor az igazgatótanács elnöke összehívja. A közgyűlésre az Alap székhelyén vagy a közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meghatározott egyéb helyszínen kerül sor.

(2)   A közgyűlés az Alap bármelyik tagjának kezdeményezésére és az igazgatótanács határozatát követően is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha a jegyzett tőkében együttesen legalább 13 % részvénnyel rendelkező tagok a kérésüket indokoló ügy megjelölésével kérik.

(3)   A közgyűlés határozatai az eljárási szabályzatban megállapított feltételek szerint és az ott megállapított szabályokkal összhangban írásbeli eljárással is meghozhatók.

11. cikk

Részvétel, képviselet, határozatképesség, többség

(1)   Az Alap valamennyi tagjának jogában áll részt venni a közgyűléseken.

(2)   Az Unió képviseletét a Bizottság valamelyik tagja vagy hivatalosan felhatalmazott más személy látja el.

(3)   A Bankot elnöke, valamelyik alelnöke vagy hivatalosan felhatalmazott más személy képviseli.

(4)   A pénzügyi intézményeket minden egyes pénzügyi intézmény részéről egy-egy személy képviseli.

(5)   Az Alap minden tagja jegyzett részvényeinek számával megegyező számú szavazattal rendelkezik.

(6)   A tagok szavazatukat írásban, postai vagy elektronikus levélben is leadhatják, vagy egy másik tag is képviselheti őket.

(7)   A közgyűlés akkor határozatképes, ha a jelenlévő vagy képviselt tagok a jegyzett tőke legalább 50 %-ával rendelkeznek.

(8)   Hacsak az alapokmány másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés a leadott szavazatok többségével fogadja el határozatait.

12. cikk

A közgyűlés hatásköre

(1)   Az Alap tagjai a közgyűlés útján gyakorolják jogaikat.

(2)   A közgyűlés

i.	meghozza azokat a határozatokat, amelyek felhatalmazzák az Alapot az alapokmány 2. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében megszabott tevékenységek lebonyolítására;

ii.	jóváhagyja az Alap eljárási szabályzatát;

iii.	határoz az új tagok felvételéről;

iv.	jóváhagyja az éves jelentést, amelyet az igazgatótanács nyújt be;

v.	jóváhagyja az éves mérleget és eredménykimutatást;

vi.	meghatározza az Alap nettó nyereségének felhasználását és felosztását;

vii.	kinevezi az Alap könyvvizsgáló bizottságának tagjait;

viii.

ellátja az alapokmány módosításának elfogadásával kapcsolatban az alapokmány 34. cikkében meghatározott hatáskört;

ix.	határoz az Alap törzstőkéjének felemeléséről és a jegyzett, de be nem fizetett tőkével kapcsolatos felhívásokról;

x.	az alapokmány 26. cikkében meghatározott feltételek szerint határoz az Alap kötelezettségvállalásaira megszabott felső határérték felemeléséről;

xi.	határoz a tagok felfüggesztéséről vagy kizárásáról;

xii.	határozatot hoz az Alap műveleteinek végleges megszüntetéséről és eszközeinek felosztásáról;

xiii.

kinevezi az igazgatótanács tagjait és a képviseletüket ellátó póttagokat az alapokmány 15. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján kijelölt személyek közül;

xiv.	felmenti hivatalukból azokat az igazgatótanácsi tagokat, akik már nem képesek feladataik ellátására vagy súlyosan szabálysértő viselkedést tanúsítottak;

xv.	ellátja az alapokmány bármely más rendelkezésében reá ruházott hatásköröket.

(3)   A közgyűlés ügyrendjét az eljárási szabályzat határozza meg.

13. cikk

A közgyűlés elnöksége

A közgyűlések elnöki tisztségét az Alap legtöbb részvényével rendelkező tag képviselője tölti be.

14. cikk

Jegyzőkönyvek, kivonatok

A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az Alap titkársága készíti el, amely a másolatokat vagy kivonatokat is hitelesíti és eljuttatja a tagoknak.

15. cikk

Igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanács hét tagból áll, akiket a közgyűlés nevez ki és az Alap tagjai jelölnek ki az eljárási szabályzatban megállapított eljárás során. A közgyűlés megváltoztathatja az igazgatótanács tagjainak számát.

(2)   Feladataik ellátása során az igazgatótanács tagjai kötelesek befolyásmentesen és az Alap érdekeinek szolgálatában eljárni. Csak a közgyűlésnek tartoznak elszámolási kötelezettséggel. Az igazgatótanács minden tagját egy-egy póttag segítheti, aki a tag távollétében a nevében eljár, részt vesz az igazgatótanács ülésein, és ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint az a tag, akit helyettesít.

(3)   Az igazgatóság tagjait és a póttagokat az eljárási szabályzat rendelkezései szerint kell kijelölni. Az eljárási szabályzat rendelkezhet úgy, hogy egy kijelölt tagot már az éves közgyűlés kinevezésről szóló határozata előtt fel kell hatalmazni arra, hogy igazgatótanácsi tagként járjon el. Az így kijelölt tagokra az igazgatótanács tagjaira vonatkozó szabályok érvényesek.

(4)   Az igazgatótanács tagjainak kinevezése két évre szól és megújítható.

(5)   Ha a közgyűlés nem fogadja el azt az éves jelentést, amit az igazgatótanács nyújtott be, akkor az igazgatótanács lemond.

(6)   Az igazgatótanács ügyrendjét az eljárási szabályzat határozza meg.

16. cikk

Az igazgatótanács hatásköre

(1)

Az alapokmány egyéb rendelkezéseiben ráruházott hatáskörön kívül az igazgatótanács: i. határoz az Alap összes műveletéről. A döntési hatáskört belátása szerint részben vagy teljes egészében átruházhatja; ii. iránymutatásokat és irányelveket fogad el az Alap műveleteivel és vezetésével kapcsolatban; iii. elkészíti a közgyűlés elé terjesztendő javaslatokat; iv. rögzíti a részesedések általános feltételeit; v. meghatározza az Alap műveleteinek megtérülési feltételeit; vi. meghatározza az alapokmány 2. cikkének (2) bekezdésében említett hitelfelvételi műveletek céljait és keretösszegeit; vii. az Alap tagjainak az eljárási szabályzatban megállapított eljárás szerint tett javaslatai alapján kinevezi a főigazgatót és ha van, helyettesét. Hatáskörébe tartozik a főigazgató és esetleges helyettesének elbocsátása is; viii. felügyeli a főigazgató és helyettese tevékenységét, és gondoskodik arról, hogy az Alapot az alapokmány rendelkezéseivel, valamint az igazgatótanács iránymutatásaival és irányelveivel összhangban vezessék; ix. a közgyűlés elé terjeszti az Alap éves zárszámadását és a tevékenységéről szóló éves jelentést; x. összehívja az Alap közgyűlését; xi. a közgyűlés hatáskörének sérelme nélkül döntést hoz azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a főigazgató hatáskörébe.

17. cikk

Az igazgatótanács elnöksége

(1)   Az igazgatótanács elnöki tisztségét az eljárási szabályzatban megállapított eljárás szerint kijelölt igazgatósági tag látja el.

(2)   Ha az elnök nem tud részt venni valamelyik ülésen, az igazgatótanács elnöki tisztségét az eljárási szabályzatban megállapított eljárás szerint kijelölt másik igazgatótanácsi tag látja el.

18. cikk

Az igazgatótanács ülései és határozatképessége

(1)   Az igazgatótanács az Alap érdekeit szem előtt tartó gyakorisággal, de legalább naptári negyedévente egyszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, a napirendi pontok összeállítása az eljárási szabályzattal összhangban történik. Az elnök köteles összehívni az igazgatótanács ülését, ha az igazgatótanács valamelyik tagja erre vonatkozó indokolt kérést nyújt be. Az igazgatótanács üléseit az Alap székhelyén, vagy azon a helyszínen kell tartani, amelyet az elnök választ.

(2)   Az eljárási szabályzatban megállapított feltételekkel és szabályok szerint az igazgatótanács határozatai írásbeli eljárással is meghozhatók.

(3)   Az igazgatótanács eljárásai csak akkor érvényesek, ha az igazgatótanácsi tagoknak legalább a fele jelen van.

(4)   Az igazgatótanács többségi szavazattal fogadja el határozatait, a 23. cikk (2) bekezdése szerint tett bármilyen javaslat kivételével, amelyet egyhangú szavazattal kell elfogadni.

19. cikk

A jegyzőkönyv

Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az Alap titkársága készíti el, amely a másolatokat vagy kivonatokat is hitelesíti és eljuttatja a tagoknak.

20. cikk

A főigazgató

(1)   Az Alapot a főigazgató vezeti. Befolyásmentesen köteles eljárni, az Alap érdekeit szolgálja, és feladatainak ellátása során csak az igazgatótanácsnak tartozik beszámolni.

(2)   A főigazgató kinevezése legfeljebb 5 évre szól és megújítható.

(3)   A főigazgató munkáját helyettes segítheti, aki távollétében a főigazgatót helyébe lép, és vele azonos hatáskörrel rendelkezik.

(4)   A főigazgató és esetleges helyettese kinevezésére tett javaslattal kapcsolatos eljárást az eljárási szabályzat határozza meg.

21. cikk

A főigazgató hatásköre

(1)   A főigazgató felel az Alapnak az alapokmány rendelkezéseivel és az igazgatótanács elfogadott iránymutatásaival és irányelveivel összhangban végzett napi irányításáért.

(2)   A főigazgató feladatai különösen a következők:

—	azokkal az iránymutatásokkal és irányelvekkel összhangban jár el, amelyeket az alapokmány 16. cikke értelmében az igazgatótanács fogadott el,

—	benyújtja az Alap éves jelentését az igazgatótanácsnak,

—	a pénzügyi év végét követő három hónapon belül személyes felelőssége mellett készíti el és terjeszti az igazgatótanács elé az Alap éves zárszámadását,

—	az igazgatótanács rendelkezésére bocsát minden egyéb olyan jelentést és okiratot, amelyeket az eljárási szabályzat meghatároz vagy az igazgatótanács kér.

(3)   A főigazgató képviseli az Alapot harmadik személyekkel fenntartott kapcsolataiban és a bírósági eljárásokban.

(4)   Az Alapra és a nevében vállalt összes kötelezettségére vonatkozó dokumentumokat a főigazgató vagy a főigazgató hivatalosan felhatalmazott képviselője írja alá.

(5)   Az Alap munkavállalói fölött a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, ő dönt felvételükről és elbocsátásukról.

22. cikk

Könyvvizsgálat

(1)   Az Alap könyvvitelét évente vizsgálja a könyvvizsgáló bizottság, amelynek három könyvvizsgáló tagját a közgyűlés nevezi ki. A közgyűlés dönthet a könyvvizsgálók számának legfeljebb öt főre emeléséről. A jelölésekre az eljárási szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően kerül sor.

(2)   A könyvvizsgáló bizottság tagjai szakmájuk szokásos szabályaival összhangban járnak el. A könyvvizsgáló bizottság igazolja, hogy az Alap mérlege és eredménykimutatása az Alap eszközei és forrásai tekintetében megbízható és valós képet adnak az Alap pénzügyi helyzetéről és a vizsgált pénzügyi évben végzett műveletek eredményéről.

23. cikk

Területi hatály

(1)   Az Alap az Unió tagállamainak területén, a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok területén, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, EFTA) országaiban folytathatja tevékenységeit.

(2)   Az előző bekezdéstől eltérve minden olyan feladattal kapcsolatban, amellyel az Alapot harmadik felek az alapokmány 28. cikke értelmében bízzák meg, a közgyűlés az igazgatótanács javaslatára dönthet úgy, hogy az Alap a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott területeken kívül is végezheti a rábízott feladatokkal kapcsolatos tevékenységeket.

24. cikk

Az Alap díjazása

A tevékenységei fejében kért díj vagy egyéb bevétel szintjét az alapokmány értelmében az Alap úgy állapítja meg, hogy az tükrözze a felmerülő kockázatokat, fedezze a működési költségeket, lehetővé tegye az említett kockázatokkal arányban álló tartalékok képzését, és biztosítsa a forrásain elérhető megfelelő mértékű megtérülést.

25. cikk

Az Alap műveleteinek korlátozása

Garancianyújtás tekintetében az Alap kötelezettségvállalási korlátait az alapokmány 16. cikkével összhangban az igazgatótanács állapítja meg.

Amikor az Alap vállalkozásokban szerez részesedést, a kötelezettségvállalásaira vonatkozó korlátokat az alapokmány 12. cikke (2) bekezdésének i. pontja szerinti határozatok állapítják meg.

26. cikk

Az Alap összes kötelezettségvállalásának felső határa

A harmadik felek nevében vállalt kötelezettségektől eltekintve, az Alap összes kötelezettségvállalása nem haladhatja meg a következő mértékeket:

—

garanciaműveletek esetén: a jegyzett tőke összegének háromszorosa; amely felső határ a közgyűlés határozatával legfeljebb a jegyzett tőke ötszöröséig emelhető. Ha az Alap képzett tartalékai elérik vagy meghaladják a jegyzett tőke összegének 7,5 %-át, ez a felső határ a közgyűlés határozatával legfeljebb a jegyzett tőke nyolcszorosáig emelhető,

—	részesedések esetén: az az összeg, amelyet a közgyűlés az alapokmány 12. cikkének megfelelően meghatároz.

27. cikk

A nettó jövedelem felhasználása és felosztása

(1)   A közgyűlés legalább évente egyszer határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az Alap nettó jövedelmének mekkora részét kell tartalékképzésre vagy egyéb célokra fordítani, illetve az Alap tagjai között felosztani.

Mielőtt az Alap tagjai közötti felosztásra sor kerülne, az Alap nettó jövedelme legalább 20 %-ának megfelelő összeget tartalékképzésre kell fordítani. A tartalékképzés leáll, ha a tartalék összege eléri a jegyzett tőke 10 %-át, és újraindul, amint a tartalék a jegyzett tőke 10 %-a alá esik.

(2)   A tagok közötti felosztást az egyes tagok birtokában lévő részvények számának arányában kell végrehajtani.

28. cikk

Együttműködés harmadik személyekkel

(1)   Az Alap vállalhat olyan speciális források kezelésére vonatkozó megbízásokat, amelyeket harmadik fél bíz rá, feltéve, hogy feladatával összeegyeztethetők, elkülönített számlákon tartja őket nyilván és megfelelő díjazásban részesül értük.

(2)   Az alapokmány feltételeinek keretei között az Alap együttműködhet minden hasonló területen tevékenykedő nemzetközi szervezettel.

(3)   Céljainak elérése és feladatainak végrehajtása érdekében az Alap megállapodásokat köthet ilyen szervezetekkel, valamint az Unió tagállamaiban vagy harmadik országokban működő nemzeti szervezetekkel és banki partnerekkel.

29. cikk

A tagok felfüggesztése vagy kizárása

(1)   Amennyiben az Alap valamelyik tagja nem teljesíti az alapokmányban előírt kötelezettségeit, a közgyűlés határozhat tagságának felfüggesztéséről.

(2)   Felfüggesztése alatt a tagot továbbra is kötik az alapbeli tagságából fakadó kötelezettségek; nem gyakorolhatja viszont az alapokmányban biztosított jogai közül egyiket sem.

(3)   Amennyiben a tag a közgyűlés felfüggesztő határozatát követő hat hónap elteltével sem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeknek elmulasztása miatt a határozat született, a közgyűlés a tagot kizártnak nyilváníthatja.

30. cikk

Elszámolás az Alapból kizárt tagokkal

(1)   A tagsági viszony megszűnése esetén a kizárt taggal részlegesen el kell számolni.

(2)   A kizárt tag részvényeit az alapokmány 7. cikkének (8) bekezdésével összhangban idegenítik el. Ha a részvényeket sem a Bank, sem az Alap más tagja nem vásárolja meg, a közgyűlés engedélyezheti értékesítésüket az alapokmány 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeknek megfelelő jogi személyek részére.

Ha a részvényeket sem a többi tag, sem a 4. cikk (2) bekezdésében szereplő feltételeknek megfelelő jogi személyek nem vásárolják meg, akkor az Alap visszavásárolja őket.

(3)   A fenti (2) bekezdés értelmében az Alap a kizárt tag részvényeit névértéken, vagy ha az alacsonyabb, az Alappal fennállt tagsági viszony megszűnésének napján számított könyv szerinti értéken vásárolja vissza.

Az Alapból történt kizárás ellenére a kizárt tagot mindaddig kötik az Alappal szemben vállalt közvetlen és függő kötelezettségei, amíg a tagság megszűnése előtt kötött szerződéses garanciák vagy törzsrészesedések bármekkora része fennáll. Nem kötik azonban azok a garanciákból és törzsrészesedésekből származó kötelezettségek, amelyeket az Alap a tagsági viszony megszűnése után létesített, és nem részesedik az Alap bevételeiből, valamint nem viseli kiadásait sem.

(4)   A kizárt tagtól visszavásárolt részvényeket az Alap a következő feltételek szerint fizeti ki:

—	a tagság megszűnésétől számított hat hónapos időszak letelte előtt nem kerül sor semmilyen kifizetésre. Legfeljebb akkora összeg fizethető ki, amennyivel a visszavásárlási ár meghaladja azt az összeget, amennyivel a korábbi tag az Alap műveletei folytán az Alapnak tartozik,

—

ha az Alap veszteségeket szenvedett el az Alap olyan garanciáin vagy törzsrészesedési ügyletein, amelyek a tagsági viszony megszüntetésének napján még fennálltak, és az ilyen veszteségek összege meghaladja a veszteségekre elkülönített céltartaléknak a tagsági viszony felfüggesztése napján fennálló összegét, akkor a korábbi tag köteles az Alap felszólítására visszafizetni azt az összeget, amellyel részvényeinek visszavásárlási árfolyama csökkent volna, ha a visszavásárlási árfolyam megállapításakor figyelembe vették volna e veszteségeket. Ezen kívül, a korábbi tag továbbra is köteles a befizetetlen jegyzésekre vonatkozó bármely felhívást olyan mértékben teljesíteni, amilyen összegben akkor lett volna köteles, ha az Alap tőkéjének értékvesztése és a felhívás a tag részvényeire vonatkozó visszavásárlási árfolyam megállapításának idején történt volna.

31. cikk

A működés megszüntetése

(1)   Ha a körülmények úgy kívánják, az igazgatótanács ideiglenesen felfüggesztheti az Alap működését. Ezt a döntést a közgyűlés hatáskörébe utalja további megfontolás céljából. A közgyűlés a leadott szavazatok 85 %-os minősített többségével határozhat az Alap működésének végleges megszüntetéséről, az Alap ezt követően a felszámolásával kapcsolatos feladatok kivételével összes tevékenységét beszünteti.

(2)   Az Alap működésének végleges beszüntetése felszámolását vonja maga után. A közgyűlés nevezi ki azokat a felszámolókat, akik elvégzik a felszámolással kapcsolatos teendőket.

32. cikk

Az Alap tagjainak felelőssége

(1)   Az Alap működésének végleges beszüntetése esetén az Alappal szemben fennálló követeléseket a következő sorrendben, az alábbi forrásokból kell rendezni:

—	az Alap eszközei,

—	az Alapnak a jegyzett tőke tekintetében járó, befizetetlen összegek.

(2)   Az igazgatótanács meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a közvetlen és a függő követelések tulajdonosai között a pénzeszközök felosztása a jogalapjuknak megfelelő arányban történjen.

33. cikk

Az eszközök felosztása

(1)   Az Alap tevékenységének végleges beszüntetése esetén addig nem szabad felosztani az eszközöket a tagok között az Alap általuk jegyzett tőkeösszegének arányában, amíg:

—	teljes mértékben ki nem fizették az Alap összes tartozását a hitelezők részére,

—	a közgyűlés nem hozott határozatot az eszközök felosztásáról.

(2)   Az eszközöket az Alap tagjai között az Alap tőkéjébe fizetett hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

(3)   A felosztás eljárásrendjét az igazgatótanács határozza meg.

34. cikk

Módosítások

(1)   Az alapokmány az igazgatótanács javaslatára a közgyűlés határozatával módosítható. Az alapokmány 2. és 3. cikkei a leadott szavazatok 85 %-os többségével változtathatók meg.

(2)   Ha a közgyűlés másképp nem határoz, az elfogadott módosítások három hónappal azután lépnek hatályba, amikor az Alap tagjai a módosításról értesülnek.

35. cikk

Jog és joghatóság

(1)   Azokban a vitákban, amelyek egyrészről az Alap, másrészről műveleteinek kedvezményezettjei – akár kedvezményezett pénzügyi intézmények, akár más kedvezményezettek – között merülnek fel, az illetékes nemzeti bíróságok jogosultak döntést hozni.

(2)   E célból az Alap az Unió minden tagállamában rendelkezik kézbesítési címmel. Bármely szerződésben megadhat azonban más konkrét kézbesítési címet is vagy megjelölhet egy választott bíróságot.

(3)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1) rendelkezései szerint és az ott megállapított kereteken belül (a Bank alapokmányában a 28. cikk (5) bekezdés), az Alap szerveinek elfogadott intézkedéseivel kapcsolatos viták az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartoznak.

36. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vonatkozik az Alapra, szerveinek tagjaira és munkavállalóira is, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (2) meghatározott feltételek (a Bank alapokmányában a 28. cikk (4) bekezdése) szerint.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez az alapokmány azon a napon lép hatályba, amelyet a közgyűlés meghatároz.

---

(1)  Korábban az „Európai Közösséget létrehozó szerződés” néven volt ismert.

(2)  Korábban az „Európai Közösséget létrehozó szerződés” néven volt ismert.

---

---

---