24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/44

(1)

A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés volt, amelyet az Unió vezetett, és a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) partnerségben valósított meg. A GMES eredete 1998 májusáig nyúlik vissza, amikor is az európai űrtechnológiai tevékenységek kidolgozásában részt vevő intézmények „bavenói nyilatkozat” néven együttes nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat a világűrbe telepített környezeti megfigyelési szolgáltatásoknak az európai készségek és technológiák hasznosítása és továbbfejlesztése révén történő kialakítása iránti hosszú távú kötelezettségvállalásra szólított fel. 2005-ben az Unió stratégiai döntést hozott arról, hogy az ESA-val közösen a környezetvédelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtására szolgáló független európai Föld-megfigyelési kapacitást fejleszt ki.

(2)

E kezdeményezésre építve a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az európai Föld-megfigyelési programot (GMES), és meghatározta a program kezdeti működésének végrehajtására vonatkozó szabályokat (3).

(3)

Noha a 911/2010/EU rendelet értelmében létrejött program az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret idején is folytatódik, a „GMES” betűszót a „Kopernikusz” név váltja fel, amely közismertsége okán könnyebben kommunikálható a nyilvánosság felé. A Bizottság védjegyként bejegyeztette a nevet, hogy azt az uniós intézmények használhassák, továbbá hogy annak használatát más érdekelt felhasználók, különösen az alapszolgáltatásokat nyújtók részére engedélyezni lehessen.

(4)

A Kopernikusz-program (Kopernikusz) alapját az Unió, az ESA és a tagállamok közötti partnerség képezi. Ezért a programnak a meglevő európai és nemzeti kapacitásokra kell épülnie, és azokat közösen kidolgozott új eszközökkel kell kiegészítenie. E megközelítés érvényesítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy fenntartsa a párbeszédet az ESA-val és a releváns, világűrben elhelyezkedő és lokális eszközökkel rendelkező tagállamokkal.

(5)

Céljai elérése érdekében a Kopernikusz-programnak a világűrbe telepített önálló uniós megfigyelési kapacitást kell biztosítania, és operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a környezetvédelem, a polgári védelem és a polgári biztonság területén, teljes mértékben tiszteletben tartva a hivatalos figyelmeztetésekkel kapcsolatos nemzeti megbízatásokat. Igénybe kell vennie ezenkívül a rendelkezésre álló közreműködő programokat, és fel kell használnia az elsősorban a tagállamok által szolgáltatott lokális adatokat. A Kopernikusz-programnak a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnia a tagállamok világűrbe telepített megfigyelési kapacitásait és szolgáltatásait. A programnak továbbá az üzleti célú kezdeményezések kapacitásait is fel kell használnia, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy egy életképes kereskedelmi űrkutatási ágazat jöjjön létre Európában. Emellett a felhasználók részéről jelentkező, szinte valós idejű adatok iránti egyre növekvő igényre válaszul, a kapacitások erősítése érdekében elő kell mozdítani az adatátvitel optimalizálását szolgáló rendszereket.

(6)

A Föld-megfigyelési technológiáknak a mind a helyi hatóságok, mind pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi használata előmozdításának és megkönnyítésének érdekében ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló – többek között nemzeti és regionális szerveket magában foglaló – hálózatok kialakítását.

(7)

A Kopernikusz-programnak célja szerint olyan, a felhasználók sajátos igényeinek megfelelő, pontos és megbízható információkat kell nyújtania a környezetvédelem és a biztonság területén, amelyek támogatnak más, különösen a belső piacra, a közlekedésre, a környezetvédelemre, az energiára, a polgári védelemre és a polgári biztonságra, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós szakpolitikákat.

(8)

A Kopernikuszt a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretei között kialakított GEOSS-nek, azaz a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének a kiépítéséhez való európai hozzájárulásnak kell tekinteni.

(9)

A Kopernikuszt más vonatkozó uniós eszközökkel és tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani, különös tekintettel a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, továbbá a biztonságot, a személyes adatok védelmét, a versenyképességet és az innovációt, a kohéziót, a kutatást, a közlekedést, a versenyügyet és a nemzetközi együttműködést érintő eszközökre, valamint az európai műholdas navigációs rendszerekre (Galileo és EGNOS). A Kopernikusz-adatoknak ezenkívül meg kell felelniük a tagállamok térinformációs referenciaadatainak, valamint a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében kialakított uniós térinformációs infrastruktúrára vonatkozó végrehajtási szabályoknak és technikai iránymutatásoknak. A Kopernikusznak emellett ki kell egészítenie a Bizottság 2008. február 1-jei„A közös környezeti információs rendszer felé” című közleményében említett közös környezeti információs rendszert (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén végzett uniós tevékenységeket is. A Kopernikusz-programot a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseivel, különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Bizottság 2010. augusztus 26-i„Az európai digitális menetrend” című közleményében említett – európai digitális menetrend támogatása érdekében a Kopernikusz-adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz szabad és nyílt hozzáférést kell biztosítani.

(10)

A Kopernikusz-programot az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) keretében kell megvalósítani. A programnak hozzá kell járulnia számos különböző uniós szakpolitikához, és elő kell segítenie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését, elsősorban egy olyan hatékony űrpolitika kidolgozása révén, amely biztosítja néhány főbb globális kihívás kezelésének, valamint az éghajlat-változási és energia-fenntarthatósági célok megvalósításának az eszközeit. A Kopernikusz-programnak emellett támogatnia kell az európai űrpolitika végrehajtását, és elő kell segítenie az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások európai piacainak növekedését.

(11)

A Kopernikusznak az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 keretprogramnak az eredményeire is építenie kell, különösen azon kutatási és innovációs tevékenységei révén, amelyek a távérzékelő, levegőbe telepített és lokális technológiákat és adatokat felhasználó jövőbeli Föld-megfigyelési technológiákra és alkalmazásokra irányulnak és a fontosabb társadalmi problémák kezelését célozzák. A Kopernikusz különböző aspektusai tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő szinergiát, átláthatóságot és egyértelműséget.

(12)

A Kopernikusz űrkomponense fejlesztésének a változó felhasználói igények kielégítéséhez rendelkezésre álló lehetőségek elemzésére kell épülnie, beleértve a nemzeti/állami programoktól és az európai kereskedelmi szolgáltatóktól való beszerzést, az új célzott programok meghatározását, a nem európai programokhoz hozzáférést biztosító nemzetközi megállapodásokat és az európai Föld-megfigyelési piacot is.

(13)

Az egyértelműség kedvéért és a költségek ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a Kopernikusz tevékenységeinek elvégzésére előirányzott legmagasabb összeget különböző kategóriákra kell lebontani. Mindazonáltal a rugalmasság, illetve a Kopernikusz zökkenőmentes lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a forrásokat a kategóriák között átcsoportosítsa.

(14)

Az operatív szolgáltatások nyújtása a Kopernikusz űrkomponensének jó működésétől, rendelkezésre állásának folyamatosságától és biztonságosságától függ. A Kopernikusz űrkomponense számára a más műholdakkal való ütközés egyre növekvő kockázata és az űrszemét komoly veszélyt jelent. Ebből következően a Kopernikusz tevékenységei között szerepelnie kell a Kopernikusz űrkomponense és műveletei védelmének, többek között a műholdak fellövése során. Ennek vonatkozásában a Kopernikusz számára előirányzott költségvetésből arányos hozzájárulással lehetne finanszírozni azoknak a szolgáltatásoknak a költségét, amelyek alkalmasak ilyen védelem biztosítására, amennyire csak lehetséges szigorú költséggazdálkodást követően és teljes mértékben tiszteletben tartva az e rendeletben meghatározott, folyó áron 26,5 millió EUR legmagasabb összeget. A hozzájárulást csak adatok és szolgáltatások biztosítására lehet felhasználni, infrastruktúra vásárlására nem.

(15)

A Kopernikusz végrehajtásának és hosszú távú tervezésének javítása céljából a Bizottságnak éves munkaprogramot kell elfogadnia, beleértve a Kopernikusz céljainak megvalósításához szükséges tevékenységek végrehajtási tervét is. A végrehajtási tervnek előretekintőnek kell lennie, és le kell írnia a Kopernikusz végrehajtásához szükséges tevékenységeket, figyelembe véve a változó felhasználói igényeket és a műszaki fejlődést.

(16)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ez elősegítheti a szolgáltatásoknak a felhasználók körében való elterjedését is, mivel a felhasználók előre tisztában lennének a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá hozzájárulna a tagállamokkal és más felekkel való együttműködéshez is. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell valamennyi Kopernikusz-szolgáltatás műszaki specifikációját, amelynek keretében ki kell térnie az adott szolgáltatás hatályára, felépítésére, technikai szolgáltatási portfóliójára, költségeinek indikatív bontására és a költségek tervezésére, teljesítményszintjeire, a világűrbeli és lokális adathozzáférési szükségleteire, fejlesztésére, szabványaira, valamint adatarchiválására és -terjesztésére.

(17)

A Kopernikusz űrkomponensének végrehajtását a Kopernikusz összetettségére és az ahhoz előirányzott forrásokra tekintettel műszaki specifikációk alapján kell megvalósítani. Ennek megfelelően a Bizottságnak szükség szerint el kell fogadnia és aktualizálnia kell a Kopernikusz űrkomponense keretében támogatandó tevékenységek részletes műszaki specifikációját, valamint azok költségeinek indikatív bontását és a költségek tervezését. Mivel a Kopernikusznak az Unió, az ESA és a tagállamok által a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés keretében végrehajtott beruházásokra kell építenie, a Kopernikusz űrkomponense keretében megvalósított tevékenységeknek adott esetben figyelembe kell venniük az ESA hosszú távú előrejelzésében szereplő elemeket; a hosszú távú előrejelzés az ESA által készített és aktualizált dokumentum, amely meghatározza a Kopernikusz űrkomponensének átfogó keretét.

(18)

A Kopernikusznak felhasználóközpontúnak kell lennie, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására.

(19)

A Kopernikusz nemzetközi dimenziója különös jelentőséggel bír az adat és az információ cseréje, valamint a megfigyelési infrastruktúrához való hozzáférés terén. Ez az adatcsererendszer költséghatékonyabb az adatvásárlási rendszereknél, és erősíti a Kopernikusz globális dimenzióját.

(20)

Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás, valamint a tagjelölt országokkal és potenciális tagjelöltekkel kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok uniós programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(21)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(22)

A Kopernikusz tekintetében vállalt általános felelősség a Bizottságot terheli. A Bizottságnak meg kell határoznia a program prioritásait, és biztosítania kell annak átfogó koordinációját és felügyeletét. Ennek keretében olyan célzott erőfeszítéseket is kell tenni, amelyek a lakosságban jobban tudatosítják, hogy az űrprogramok az európai polgárok számára milyen jelentőséggel bírnak. A Bizottságnak a Kopernikusszal kapcsolatos minden lényeges információt időben el kell juttatnia az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23)

A Kopernikusz végrehajtása során a Bizottságnak a Kopernikusz űrkomponense technikai koordinációjával, architektúrájának meghatározásával, a világűrbe telepített eszközök fejlesztésével és beszerzésével, az adatokhoz való hozzáféréssel és a célzott programok működtetésével kapcsolatban adott esetben igénybe kell vennie az olyan európai kormányközi szervezetek segítségét, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki, így különösen az ESA segítségét. Emellett a Bizottságnak a célzott programok működtetésével kapcsolatban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetére (EUMETSAT) is támaszkodnia kell, összhangban annak szakértelmével és megbízatásával.

(24)

Tekintettel a Kopernikusz partnerségi dimenziójára, valamint arra, hogy a műszaki szakértelem kapcsán el kell kerülni az átfedéseket, a Kopernikusz végrehajtásával a megfelelő műszaki és szakmai kapacitással rendelkező szervezeteket kell megbízni. E szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (költségvetési rendelet) (8) megfelelően az említett feladatokhoz szükséges mértékben legyenek nyitottak a versenyre.

(25)

A Kopernikusznak olyan szolgáltatási komponenst kell tartalmaznia, amely biztosítja az információszolgáltatást a légkörmegfigyelés, a szárazföld- és tengerikörnyezet-megfigyelés, az éghajlatváltozás megfigyelése, a katasztrófaelhárítás és a biztonság terén. A Kopernikusznak különösen a következő információkat kell nyújtania: a légkör állapotára – helyi, nemzeti, európai és globális szinten egyaránt – vonatkozó információk; a tengerek és óceánok állapotára vonatkozó információk, többek között a tengermegfigyelésre szakosodott európai csoportosulás létrehozása révén; a helyi, nemzeti és európai szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld-megfigyelést támogató információk; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését támogató információk; a többek között megelőzési tevékenységek révén megvalósuló katasztrófaelhárítást szolgáló térinformatikai információk, valamint a polgári biztonságot szolgáló és többek között az Unió külső tevékenységét is támogató térinformatikai információk. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(26)

A Kopernikusz szolgáltatási komponensének végrehajtása során – amennyiben ezt a tevékenység sajátos jellege és a különleges szakértelem megfelelően indokolja – a Bizottság igénybe veheti az illetékes szervezetek, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN), a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF), az egyéb érintett uniós ügynökségek, nemzeti szervek csoportosulásai vagy konzorciumai, illetve bármely olyan érintett szerv segítségét, amelyre a költségvetési rendelettel összhangban potenciálisan hatáskör ruházható át. A szervezet kiválasztásakor megfelelően figyelembe kell venni a feladatok átruházásából eredő költséghatékonyságot és az adott szervezet irányítási szerkezetére, valamint pénzügyi és emberi erőforrásaira gyakorolt hatást.

(27)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja aktívan részt vett a GMES-kezdeményezésben és a GMES kezdeti, a 911/2010/EU rendeletben meghatározott műveleteinek végrehajtásában. A Bizottságnak a továbbiakban is igénybe kell vennie a Közös Kutatóközpontnak a Kopernikusz végrehajtásához nyújtott tudományos és műszaki támogatását.

(28)

A Kopernikusz végrehajtásával megbízott szervezetek közbeszerzésének összhangban kell állnia az uniós szabályokkal, illetve az azokkal egyenértékű nemzetközi előírásokkal, a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekre vonatkozó rendelkezései által engedélyezett mértékben. E szabályok konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő hatáskör-átruházási megállapodásokban kell rendelkezni. A közbeszerzésnél elsőként és leginkább a legelőnyösebb ajánlat megszerzésére, a költségellenőrzésre, a kockázatenyhítésre, a hatékonyság növelésére és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentésére kell törekedni. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, amely az iparág szereplőinek – minden szinten – kiegyensúlyozott részvételi lehetőségeket kínál, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kkv-k is. El kell kerülni az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal járó kockázatok enyhítésének, az egyetlen beszállítótól való függőség elkerülésének, valamint a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzésének érdekében lehetőség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenfelül meg kell őrizni és elő kell mozdítani az európai ipar fejlesztését miden, a Föld-megfigyeléshez kapcsolódó területen, összhangban azokkal a nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek az Unió részes fele.

(29)

A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítményük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket. Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők – elsősorban adatbiztonsági okokból – e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós ipari szereplők számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos komponensek és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez a minőség és a költségek tekintetében bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a Kopernikusz stratégiai jellegét, valamint az uniós biztonsági és exportszabályozási követelményeket. Ki kell használni a közberuházások lehetőségeit és hasznosítani kell az iparág tapasztalatait és szakértelmét, ezzel egyidejűleg biztosítva azt is, hogy a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok se sérüljenek.

(30)

A pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka teljes költségének – a hosszú távú üzemeltetési költségeket is beleértve – pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költség-hatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. Ennek céljából az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzését.

(31)

Lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, bizonyos feltételek mellett a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Kopernikuszra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan megbecsülni, ami miatt kívánatosnak bizonyulhat olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyrészt nincs kikötve rögzített és végleges ár, másrészt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(32)

Annak érdekében, hogy a technikai és az ütemtervet érintő kockázatok, valamint az azokhoz kapcsolódó költségek lehető legnagyobb mértékű csökkentése, továbbá az ellátás tartós megbízhatóságának biztosítása által a Kopernikuszra előirányzott legmagasabb összeg tartható legyen, a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben építenie kell a korábbi pénzügyi és infrastrukturális közberuházásokra, valamint az iparágnak a GMES keretében megvalósított ilyen beruházások során nyert tapasztalataira és szakértelmére. Ennek különösen érvényesnek kell lennie az ESA és részt vevő államai által a GMES űrkomponensének fakultatív programja keretében az Unió pénzügyi hozzájárulásával kidolgozott űr- és földi szegmensek gyakori komponenseit illetően. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek kellően meg kell vizsgálnia a tárgyalásos eljárásnak a szerződési hirdetmény vagy azzal egyenértékű felhívás előzetes közzététele nélküli alkalmazását.

(33)

Ahhoz, hogy a Kopernikusz céljai fenntarthatóan valósuljanak meg, össze kell hangolni a Kopernikuszban érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. Ezzel összefüggésben egy bizottságnak (a Kopernikusz-bizottság) kell segítenie a Bizottság munkáját az Unió, a tagállamok és a kormányközi szervezetek Kopernikuszhoz való hozzájárulásainak koordinálásában, valamint a magánszektor koordinálásában, a lehető legjobban felhasználva a meglévő képességeket, és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat. Az említett bizottságnak ezenkívül támogatnia kell a Bizottságot a Kopernikusz következetes végrehajtásának ellenőrzésében. A közszféra általi felelősségteljes irányítás megkívánja a Kopernikusz egységes kezelését, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, valamint azt, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. Ugyanezen megfontolásból az Unióval nemzetközi megállapodást kötött harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek is lehetővé kell tenni, hogy bizonyos biztonsági megkötések, illetve az említett megállapodásokban előírt feltételek mellett részt vehessenek a Kopernikusz-bizottság munkájában. E képviselők nem lehetnek jogosultak a Kopernikusz-bizottság szavazási eljárásában részt venni.

(34)

A Bizottság által végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek munkáját teljesítménymutatók alapján is mérni kell. Ez a mérés az Európai Parlament és a Tanács részére számot adna a Kopernikusz műveletei és a Kopernikusz végrehajtásának terén tett előrehaladásról.

(35)

A Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (9) megállapította a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket, és meghatározta a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat.

(36)

A Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani ezen adatok és információk felhasználásának és megosztásának előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a downstream ágazat megerősítése érdekében, lehetővé téve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést.

(37)

A harmadik felek adatainak a Kopernikusz keretén belüli felhasználásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie az adatszolgáltatókkal az ezen adatokra vonatkozó engedélyezési feltételeket kialakításakor, összhangban e rendelettel és a harmadik felek alkalmazandó jogaival.

(38)

A Kopernikusz Sentinel-adatokhoz való hozzáférési jogokat, amelyeket az ESA Föld-megfigyelési programtanácsa által 2013. szeptember 24-én jóváhagyott, GMES-űrkomponensre vonatkozó program keretében adtak meg, figyelembe kell venni.

(39)

Tekintve, hogy a Kopernikusz polgári ellenőrzés alatt álló polgári program, prioritást kell élveznie az olyan adatok megszerzésének és az információ előállításának, beleértve az olyan nagyfelbontású képeket is, amelyek nem jelentenek kockázatot vagy fenyegetést az Unió vagy annak tagállamai biztonsága szempontjából. Mivel ugyanakkor a Kopernikusz-adatok és -információk egy részét indokolt lehet védelemben részesíteni, az ilyen információknak az e rendelet hatálya szerinti biztonságos cseréjének biztosítása érdekében a Kopernikusz-program valamennyi résztvevőjének gondoskodnia kell az EU-minősített adatok bizonyos fokú védelméről úgy, hogy az egyenértékű legyen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (10) mellékletében meghatározott biztonsági szabályok által előírt védelemmel, valamint a Tanács biztonsági szabályairól szóló 2013/488/EU tanácsi határozat (11) mellékleteiben meghatározottakkal.

(40)

Figyelembe véve, hogy a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk egy része, beleértve a nagyfelbontású képeket is, befolyásolhatja az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy kellően indokolt esetben az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatok és fenyegetések kezelése érdekében intézkedéseket fogadjon el.

(41)

A Kopernikusz keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. A tulajdonjoghoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében a meglevő tulajdonosokkal megfelelő megállapodásokat kell kötni. Meg kell jegyezni, hogy az immateriális javak tulajdonjogával kapcsolatban e rendeletben megállapított rendelkezések hatálya nem terjed ki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint nem átruházható immateriális jogokra. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, illetve javakat, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Kopernikusz keretében végzett munka nyomán létrejövő szellemi tulajdonjogokat átruházza vagy azok használatát engedélyezze a Kopernikusz-szolgáltatások downstream felhasználók általi felhasználásának előmozdítása érdekében.

(42)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a költségvetési rendelettel összhangban közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(43)

Mivel a Kopernikusz összetett program, a Bizottság munkáját az érdekelt felek széles köréből kikerülő független szakértők, többek között különösen a tagállamok által kinevezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértők, valamint az űrtevékenységekért felelős érintett nemzeti szervezetek és a Kopernikusz felhasználóinak képviselői segítik, biztosítva a Bizottság számára a szükséges műszaki és tudományos szakértelmet, valamint az interdiszciplináris és ágazatközi szemléleteket, figyelemmel az uniós, nemzeti és regionális szinten már meglevő releváns kezdeményezésekre.

(44)

Annak érdekében, hogy – az éves munkaprogram, a szolgáltatási és űrkomponensek műszaki specifikációja, a biztonsági vonatkozások, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk tagállami felhasználása és a Föld-megfigyelési technológiához és fejlesztésekhez való tagállami hozzáférés egységesítésének előmozdítását ösztönző intézkedések elfogadása tekintetében – egységes feltételek álljanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Mivel a Kopernikusz felhasználóközpontú program, ez szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók által képviselt érték növelése érdekében a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk által aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból („felhasználói fórum” néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a Kopernikusz-bizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a magánszférabeli felhasználók közötti koordinációban segítse.

(46)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők vonatkozásában: az operatív szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges adatkövetelmények; a Kopernikusz-adatokra és Kopernikusz-információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások; a Kopernikusz-adatokat és Kopernikusz-információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, valamint a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47)

Az e rendelet alapján finanszírozott fellépéseket az esetleges későbbi kiigazítások és új fejlesztések céljából figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Az értékelés során át kell tekinteni különösen a Kopernikusz-adat és Kopernikusz-információ kezelésére vonatkozó politikának az érdekelt felekre, a downstream felhasználókra, a vállalkozásokra, valamint a Föld-megfigyelési infrastruktúrába való nemzeti és magánberuházásokra gyakorolt hatását. Az értékelés keretében az érintett európai ügynökségek, így például az Európai GNSS Ügynökség jövőbeli részvételének lehetőségével is foglalkozni kell. A Kopernikusz eredményeinek maximalizálása, valamint a program végrehajtási fázisaiban szerzett tudás és szakértelem lehető legnagyobb mértékű kihasználása érdekében olyan új szervezeti modelleket kell feltárni a jövőbeli tervezéshez, biztosítandó a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalást.

(48)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Kopernikusz létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a program végrehajtása egyrészt magában foglal egy összeurópai kapacitást is, másrészt pedig valamennyi tagállamban olyan szolgáltatások nyújtásától függ, amelyeket uniós szinten kell koordinálni, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

Ez a rendelet meghatározza a pénzügyi keretösszeget, és az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (13) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget.

(50)

Indokolt az e rendelet finanszírozási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet által előírthoz igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(51)

A megfelelő irányítási és finanszírozási keret létrehozása, valamint a Kopernikusz teljes körű működésének biztosítása céljából a 911/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A folytonosság biztosítása érdekében a 911/2010/EU rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedésnek továbbra is hatályban kell maradnia,

a)

szolgáltatási komponens, amely a következő területeken biztosítja információk nyújtását: légkörmegfigyelés, tengerikörnyezet-megfigyelés, szárazföld-megfigyelés, az éghajlatváltozás, katasztrófaelhárítás és biztonság;

b)

űrkomponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosít;

c)

lokális komponens, amely az a) pontban említett szolgáltatási területeken a megfigyelésekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló összehangolt hozzáférést biztosít.

a)

a Kopernikusz alapfelhasználói, azaz az uniós intézmények és szervek, európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett területeken közszolgáltatást vagy szakpolitikát határozzanak meg, hajtsanak végre vagy ellenőrizzenek;

b)

kutatói felhasználók, azaz egyetemek vagy bármely más kutatói és oktatási szervezet;

c)

üzleti és magánfelhasználók;

d)

karitatív szervezetek, nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek.

a)

a Föld megfigyelése a környezetvédelemnek, valamint a polgári védelem és a polgári biztonság terén tett erőfeszítéseknek a támogatása érdekében;

b)

a társadalom és a gazdaság szempontjából előnyös tényezők maximalizálása, és ezzel az Európa 2020 stratégia és az abban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés vonatkozásában kitűzött célok megvalósításának a támogatása a Föld-megfigyelésnek az alkalmazásokban és szolgáltatásokban való előmozdítása révén;

c)

egy versenyképes európai űr- és szolgáltatási ágazat létrehozásának az előmozdítása, és az európai vállalkozások számára minden lehetőség megteremtése arra vonatkozóan, hogy innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat alakíthassanak ki és nyújthassanak;

d)

a környezetvédelmi ismeretekhez, valamint a legfontosabb Föld-megfigyelési technológiákhoz és geoinformációs szolgáltatásokhoz való önálló hozzáférés biztosítása, ami lehetővé teszi Európa számára a független döntéshozatal és fellépés megvalósítását;

e)

az európai szakpolitikák támogatása és az azokhoz való hozzájárulás, valamint az olyan globális kezdeményezések előmozdítása, mint a GEOSS.

a)

a Kopernikusz-felhasználók számára pontos és megbízható adatok és információk hosszú távú és fenntartható alapon történő biztosítása, amely lehetővé teszi az 5. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtását, és megfelel a Kopernikusz alapfelhasználói által megfogalmazott igényeknek;

b)

az űrtechnológia segítségével egy független európai Föld-megfigyelési kapacitásból nyert adatokhoz és információkhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása – következetes műszaki specifikációk szerint, a meglévő európai és nemzeti eszközökre és képességekre építve, szükség esetén kiegészítve azokat;

c)

a lokális adatokhoz való fenntartható és megbízható hozzáférés biztosítása; mindenekelőtt az európai és nemzeti szinten működtetett, meglévő kapacitásokra, valamint a globális megfigyelési rendszerekre és hálózatokra támaszkodva.

a)

a környezetvédelem, a polgári védelem és a biztonság terén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, szolgáltatásszintű követelményekkel összhangban rendelkezésre bocsátott Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk;

b)

a felhasználók számának növekedésében, az elért adatok és a hozzáadott értéket képviselő információk mennyiségében, a downstream szolgáltatások megnövekedett számában, valamint a tagállamok közötti és az Unión belüli adattovábbítás bővülésében mért igénynövekedés a Kopernikusz-adatok és -információk iránt;

c)

a Kopernikusz-adatoknak és -információknak az uniós intézmények és szervek, a nemzetközi szervezetek és európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok részéről való felhasználása, ideértve a felhasználók általi igénybevétel szintjét és a felhasználói elégedettséget, továbbá az európai társadalmak számára nyújtott előnyöket is;

d)

piaci térnyerés, ideértve a meglévő piacok kiterjesztését és új piacok létrehozását is, valamint az európai downstream szolgáltatók versenyképessége;

e)

a Kopernikusz-szolgáltatásokat támogató Kopernikusz-adatok folyamatos elérhetősége.

a)

légkör-megfigyelési szolgáltatás, amely a levegőminőségről európai szintű, a légkör kémiai összetételéről pedig globális szintű információkkal szolgál. Mindenekelőtt a levegőminőség megfigyelését helyi és nemzeti szinten végző rendszerek számára szolgáltat információkat, és hozzájárul a légkörösszetétel éghajlati paramétereinek megfigyeléséhez, ideértve, ha megvalósítható, az erdők lombkoronájával való kölcsönhatást is;

b)

tengermegfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt az óceánok és a tengerek ökoszisztémáinak fizikai állapotáról és dinamikájáról, úgy bolygónk valamennyi óceánjának, mint az európai regionális tengeri zónáknak a vonatkozásában, és ennek révén támogatja a tengeri biztonságot, hozzájárul a hulladékáramok megfigyeléséhez, a tengeri környezet, a part menti és a sarkvidéki régiók, valamint a tengeri erőforrások megfigyeléséhez, csakúgy mint a meteorológiai előrejelzéshez és az éghajlat megfigyeléséhez;

c)

szárazföld-megfigyelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a földhasználatról és a felszín borításáról, a krioszféráról, az éghajlatváltozásról, valamint a biológiai-geofizikai tényezőkről, ideértve azok dinamikáját is, és ennek révén támogatja mind a biodiverzitás, a talaj, a szárazföldi és a parti vizek, az erdő és a növényzet, valamint a nemzeti erőforrások globális és helyi környezetvédelmi ellenőrzését, mind pedig általában a környezetvédelmi, agrár-, fejlesztési, energia-, várostervezési, infrastrukturális és közlekedési politikák végrehajtását;

d)

az éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatás, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését előmozdító politikák támogatása céljából olyan információkat nyújt, amelyek bővítik az eddigi ismereteket. Különösen azoknak az alapvető fontosságú éghajlati változóknak, éghajlat-elemzéseknek, időbeli és térbeli kiterjedésű előrejelzéseknek és mutatóknak a rendelkezésre bocsátásához járul hozzá, amelyek relevánsak az alkalmazkodást és a hatások enyhítését szolgáló, az Unió számára ágazati és társadalmi előnyökkel járó területekre vonatkozó stratégiák szempontjából;

e)

katasztrófakezelési szolgáltatás, amely információkat nyújt a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák, geofizikai katasztrófák, ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák és más humanitárius katasztrófák esetében szükséges katasztrófaelhárításhoz, valamint a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási tevékenységekhez;

f)

biztonsági szolgáltatás, amely hasznos információkat nyújt az Európa előtt álló polgári biztonsági kihívások megválaszolásához, és ezzel – különösen a határőrizet és tengerfelügyelet terén – javítja a megelőzési, felkészültségi és katasztrófaelhárítási kapacitásokat, egyúttal pedig támogatja az Unió külső tevékenységét, a Bizottság és a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó különböző szervek, különösen az Európai Unió Műholdközpontja között adott esetben létrejött együttműködési megállapodások sérelme nélkül.

a)

olyan fellépéseket kell kidolgozni, amelyek a szolgáltatások minőségének és teljesítményének a javítására irányulnak, ideértve a szolgáltatások fejlesztését és módosítását is, és mindeközben el kell kerülni vagy csökkenteni kell az üzemeltetési kockázatokat, valamint ki kell használni pl. a „Horizont 2020” keretében folytatott kapcsolódó tevékenységekkel való szinergiákat;

b)

támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek elő kívánják mozdítani, hogy a következő felek felhasználják és igénybe vegyék a Kopernikusz-adatokat és -információkat:

a)

az űrtechnológia segítségével végzett megfigyelés, ideértve:

b)

a felhasználók változó igényeire válaszul végzett tevékenységek, ideértve

c)

a műholdak ütközési kockázattal szembeni védelme az űrmegfigyelést és nyomon követést támogató keret figyelembe vételével;

d)

a műholdak biztonságos leszerelése az élettartam végén.

a)

a meglévő kapacitásokra támaszkodva lokális adatok biztosítása az operatív szolgáltatások számára, nemzetközi szinten ideértve a harmadik felektől származó lokális adatokat is;

b)

a lokális adatok gyűjtésének és szolgáltatásának koordinációja és harmonizációja;

c)

technikai segítségnyújtás a Bizottság részére a lokális megfigyelési adatokra vonatkozó szolgáltatási követelmények tekintetében;

d)

együttműködés a helyi üzemeltetőkkel a lokális megfigyelési infrastruktúrához és hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenységek következetességének előmozdítása céljából;

e)

a lokális megfigyelés terén fennálló azon hiányosságok azonosítása – globális szinten is –, amelyeket nem lehet megszüntetni a meglévő infrastruktúra és hálózatok révén, továbbá e hiányosságok kezelése a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett.

a)

897,415 millió EUR az 5. és 7. cikkben említett tevékenységekre;

b)

3 394,065 millió EUR a 6. cikkben említett tevékenységekre, beleértve 26,5 millió EUR legmagasabb összeget a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre.

a)

a Kopernikusz 5. cikk (1) bekezdésben említett szolgáltatási komponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására;

b)

a Kopernikusz 6. cikkben említett űrkomponensének műszaki specifikációi, tekintettel annak végrehajtására és a felhasználói igények szerinti fejlesztésére.

a)

a Kopernikusz űrkomponensének műszaki koordinációja;

b)

a Kopernikusz űrkomponense rendszerfelépítésének meghatározása és a felhasználói igények alapján való továbbfejlesztése, amelyet a Bizottság koordinál;

c)

az előirányzott források kezelése;

d)

gondoskodás a nyomonkövetési és az ellenőrzési eljárásokról;

e)

új célzott programok kidolgozása;

f)

már kifejlesztett célzott programok beszerzése;

g)

célzott programok üzemeltetése, az e cikk (2) bekezdésével összhangban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által üzemeltetett programok kivételével;

h)

a Kopernikusz-szolgáltatásoknak a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendszer koordinálása;

i)

az 5. cikk (1) bekezdésében említett Kopernikusz-szolgáltatásokhoz szükséges, üzleti felhasználású célú műholdas adatokhoz való hozzáférési jog megszerzése és az ezen adatok felhasználási feltételeire vonatkozó tárgyalások lefolytatása.

a)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

b)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX);

c)

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA);

d)

az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN);

e)

a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF);

f)

egyéb releváns európai ügynökségek, csoportosulások, illetve nemzeti szervek konzorciumai.

a)

Unió-szerte – többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén – elősegítsék minden gazdasági szereplő, és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)

elkerülik az esetleges erőfölénnyel való visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c)

hasznosítsák a korábbi közberuházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, ugyanakkor ezzel egyidejűleg gondoskodjanak a versenyeztetési szabályok betartásáról;

d)

a Kopernikusz, annak költségei és ütemterve megfelelőbb általános ellenőrzése érdekében lehetőség szerint tegyék lehetővé a több forrásból való finanszírozást;

e)

lehetőség szerint vegyék figyelembe a pályáztatott termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget.

a)

az adott gazdasági szereplő számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás követelményének való megfelelés tekintetében aggályokat vethet fel; vagy

b)

hátrányosan befolyásolja a rendes versenyfeltételeket vagy az odaítélés pártatlanságát és tárgyilagosságát, illetve a szerződések teljesítését.

a)

a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b)

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket operatív okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

a)

a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van-e szó;

b)

a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)

a legfelső összeghatár;

d)

az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük az előzetes költségvetés életszerűségének, a megtérítendő költségeknek, a költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)

az (1) bekezdésben említett kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)

a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)

azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h)

olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az ilyen átalakítás paraméterei.

a)

ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)

szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosítható előzetes költségvetésben;

c)

szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)

a szerződés teljesítéséből adódnak, és annak tudhatók be;

e)

beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)

megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jognak;

g)

nem sértik a szerződési feltételeket;

h)

ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

a)

meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, amely egyidejűleg lehetőséget nyújt a műszaki kockázatok figyelembevétele által megkívánt rugalmasságra;

b)

amint a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Ebből a célból meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)

olyan nyomonkövetési és kontrollintézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy előzetes költségbecslési rendszerről;

d)

meghatározza a szerződések végrehajtására és különösen a vállalkozó vagy annak alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)

ellenőrzi, hogy a vállalkozó és annak alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a bizonyító erejű számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)

a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban említett elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

a)

nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)

nem borítja fel a szerződés pénzügyi egyensúlyát;

c)

nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

a)

a Kopernikusz-adatok és -információk használatának és megosztásának előmozdítása;

b)

az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése azzal a céllal, hogy serkenteni lehessen a növekedést és a munkahelyteremtést;

c)

hozzájárulás a Kopernikusz-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

d)

az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

a)

a harmadik féltől származó adatokra és információkra vonatkozó engedélyezési feltételek;

b)

formátumok, jellemzők és terjesztési eszközök;

c)

az Uniónak és tagállamainak biztonsági érdekei és külkapcsolatai;

d)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat előállító rendszer biztonsági vagy műszaki okok miatt kialakuló működési zavarának kockázata;

e)

az európai felhasználók számára megbízható hozzáférés biztosítása a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz.

a)

a Kopernikusz-adatokra és -információkra vonatkozó hozzáférési, regisztrálási és felhasználási feltételek és eljárások, ideértve a terjesztési eszközöket is;

b)

a Kopernikusz-adatokat és -információkat érintő működési zavarok megelőzéséhez szükséges egyedi műszaki kritériumok, ideértve az elsőbbségi hozzáférést;

c)

a Kopernikusz-adatok és -információk megszerzésének és terjesztésének jogütközések miatt szükségessé váló korlátozására vonatkozó kritériumok és eljárások.

a)

a fogadóállomásoknak továbbított, illetve a Kopernikusz részét nem képező állomásoknak nagy sávszélességű célzott kapcsolatokon keresztül továbbított, célzott programokból származó adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó műszaki specifikációk;

b)

a Kopernikusz-adatok és -információk archiválására vonatkozó műszaki specifikációk.

a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

b)

a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek a vonatkozó keretmegállapodásokban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvételükkel kapcsolatban meghatározott általános elveknek és feltételeknek megfelelően;

c)

a Svájci Államszövetség, az a) és b) pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait.