a)

a kódex egyetemessé tétele;

b)

a kódex végrehajtása;

c)

a kódex továbbfejlesztése és alkalmazásának javítása.

a)

saját biztonságos weboldal létrehozása;

b)

számos kísérő rendezvény szervezése, melyek célja a kódex népszerűsítése a nem aláíró államok körében Bécsben, Genfben, illetve New Yorkban;

c)

ismeretterjesztő-tájékoztató műhely Párizsban az afrikai és a közel-keleti országok számára;

d)

regionális szemináriumok Szingapúrban, Abu-Dzabiban és Limában;

e)

gondolatébresztő háttér-vitaanyagok készítése.

a)

1. projekt: tájékoztatás és kommunikáció;

b)

2. projekt: a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem előmozdítása;

c)

3. projekt: a kódex egyetemességének előmozdítása – tájékoztató tevékenységek;

a)

a kódex egyetemességének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó és űrképességekkel rendelkező valamennyi állam általi aláírásának előmozdítása;

b)

a kódex végrehajtásának támogatása valamennyi vonatkozásban;

c)

a kódex láthatóságának erősítése.

(a)

Legfeljebb 1 500, a kódex uniós támogatását ismertető szórólap összeállítása, megtervezése, kinyomtatása és terjesztése. A szórólap többek közt az alábbiakat tartalmazza majd:

(b)

Legfeljebb 1 000 darab, USB-adathordozóval kiegészített nyomtatott brosúrákat tartalmazó „tájékoztató csomag” összeállítása, megtervezése, kinyomtatása és terjesztése olyan államok bevonása érdekében, amelyek még nem írták alá a kódexet; e csomag az aláíró államok kötelezettségeit is ismerteti. A kódexről minden szükséges információt bemutató, illetve a kapcsolattartók adatait tartalmazó brosúra online is elérhető lesz. A „tájékoztató csomag” a 2.1.2.a. pontban ismertetett szórólapot is tartalmazza.

(c)

A kódexhez kapcsolódó biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus („electronic Immediate Central Contact” – e-ICC) kialakításának támogatása és frissítése, ideértve a weboldal technikai fejlesztését is az osztrák szövetségi külügyminisztériummal szoros együttműködésben.

a)

A tájékoztató csomag különféle eseményeken történő széles körű terjesztése segítségével a partnerek jobban megismerik a HCoC hozzáadott értékét és az Unió szerepét.

b)

A biztonságosabb HCoC-honlap lehetővé teszi a releváns információk partnerek közötti cseréjét.

c)

A HCoC elnöke, az osztrák titkárság (a „közvetlen központi összekötő” – Immediate Central Contact – ICC), az Unió és más partnerek szükség szerint alkalmazzák a „tájékoztató csomagot” a tájékoztató tevékenységeik során.

a)

a meglévő, tömegpusztító fegyverektől mentes övezetek példaként való bemutatása és a ballisztikus rakéták betiltására irányuló további kezdeményezések lehetséges kerete;

b)

a rakéták elterjedése által jelentett veszély elhárítása és a ballisztikus rakétákkal összefüggő leszerelési erőfeszítések előmozdítása érdekében teendő további többoldalú lépések, melyek középpontjában a lehetséges bizalomépítő intézkedések állnak;

c)

az export és a szállítás ellenőrzésére vonatkozó mechanizmusok;

d)

az immateriális technológiaátadás szerepe a ballisztikus rakéták területén.

a)

A rakéták elterjedésének megfékezésére irányuló többoldalú erőfeszítések, így a HCoC és az MTCR népszerűsítése növeli az Unió befolyását a rakéták elterjedése elleni küzdelemben;

b)

Az új kezdeményezésekről folytatott párbeszéd ösztönzése megerősíti a kódexet és az MTCR-t, valamint lehetőségeket teremt további kezdeményezések számára;

c)

A projekt előmozdítja a rakéták elterjedése elleni küzdelmet.

d)

Legalább 4 gondolatébresztő háttér-vitaanyag kiadásra kerül.

e)

A figyelem felhívása a kettős felhasználású technológiákra és a vonatkozó tudás átadására megelőzi a technológia tagállamok közötti szándékolatlan átadását és világszerte növeli az exportellenőrzési mechanizmus ismertségét.

(a)

A kódexet és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet támogató négy (városonként kettő) tájékoztató rendezvény finanszírozása, amelyekre az alábbi két városban kerül sor:

A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

(b)

Három regionális tájékoztató szeminárium finanszírozása, melyekre Latin-Amerikában (pl. Argentínában, Brazíliában, Chilében, Mexikóban vagy a Karib-térség egy nem aláíró államában), a Közel-Keleten (pl. az Öböl-menti országokban, Bahreinben, Katarban vagy Szaúd-Arábiában), illetve Ázsiában (pl. Indonéziában vagy Vietnámban) kerülhet sor. A helyszínek kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a tagállamokkal folytatott szoros konzultáció nyomán, a főképviselő egyetértésével kerül majd sor. A szeminárium a rakéták elterjedésének tendenciáival foglalkozik majd, középpontban a regionális kérdésekkel, továbbá témája lesz a kódex, valamint az azzal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, hogy mit jelent aláíró államnak lenni. A régió aláíró államai kormányzati szinten kapnak meghívást, hogy megosszák tapasztalataikat a nem aláíró államokkal. A HCoC megbízott elnöke szintén meghívást kap, hogy felszólaljon, valamint elnökölje a szemináriumot. A résztvevők között várhatóan tisztviselők, diplomaták, katonai személyzet, nemzetközi szervezetek képviselői, az Unió képviselői, tudományos szakemberek stb. lesznek.

A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

(c)

Legfeljebb tíz célzott szakértői misszió szervezése nem aláíró államokban. Ezek legfőképp a kapcsolódó iparágakat, a tudományos közösséget, az exportellenőrzési szakértőket, valamint a civil társadalom képviselőit célozzák. Az Európai Unió kiválósági központjaival együttműködésben a végrehajtó szervezet két, a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemben jártas szakértője, valamint egy uniós szakértő végez helyszíni missziót a célországokban. A lehetséges célországok körébe többek között, de nem kizárólag a következők tartozhatnak: Algéria, Bahrein, Bolívia, Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, India, Indonézia, Izrael, Katar, Kína, Malajzia, Mexikó, Szaúd-Arábia és Thaiföld. A főképviselővel szoros együttműködésben születik majd meg a döntés az országok végleges listájáról, valamint arról, hogy célszerű-e együttes demarsokat kiadni az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tájékoztató erőfeszítései keretében. A résztvevők többek között a meglátogatott ország tisztviselői, diplomatái, katonai személyzetének tagjai, tudományos dolgozói, ipari képviselői, kutatói stb. lehetnek. Előnyben részesülnek a tisztviselők és politikai döntéshozók, valamint a diplomaták, az érintett katonai személyzet stb.

A szemináriumok szervezésével kapcsolatos kérdések:

a)

Legalább négy tájékoztató rendezvény megrendezésre kerül New Yorkban, illetve Bécsben.

b)

A három regionális rendezvény jelentős diplomáciai és akadémiai közösséget hoz össze, valamint új nézőpontokat vet fel a csatlakozással kapcsolatban.

c)

Tíz szakértői misszióra kerül sor a kódex egyetemessé tétele érdekében. A missziókban a meglátogatott országok legalább húsz döntéshozója és tisztviselője részt vesz, és azok növelik a döntéshozók és tisztviselők elkötelezettségét.

d)

A nem aláíró államok tekintetében a figyelem felhívása a rakéták elterjedésének tendenciáira és különösen a kódexre elősegíti a rakéták elterjedésének visszaszorítására irányuló további erőfeszítésekről folytatott párbeszédet.

e)

A projekt előmozdítja a jövőbeli kezdeményezésekről az Unión belül és kívül folytatott vitát.

f)

A projekt ráirányítja a figyelmet arra, hogy a rakéták elterjedése fontos stratégiai kihívást jelent.

a)

A projektek technikai végrehajtására az alapítvány kap megbízást;

b)

társfinanszírozásról az alapítvány dönt.

c)

A végrehajtó szervezet feladata a következők elkészítése:

d)

A jelentéseket a főképviselőnek kell benyújtani.

e)

Az alapítvány biztosítja – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – az uniós hozzájárulás láthatóságát.