27.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/11

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) előírja a tagállamok számára, hogy gazdaságpolitikájukat közös érdekű ügynek tekintsék és költségvetési politikájukat a rendezett államháztartás szükségessége jegyében alakítsák, valamint gazdaságpolitikájuk nem veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum célja a költségvetési fegyelem biztosítása az Unió egészében, és meghatározza a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Az árstabilitás és az erős, fenntartható, pénzügyi stabilitással alátámasztott növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, és ezzel elősegíti az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek megvalósítását. A Stabilitási és Növekedési Paktum tartalmazza a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletben (3) foglalt többoldalú felügyeleti rendszert, valamint az EUMSZ 126. cikkében megállapított, és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletben (4) részletesebben szabályozott, túlzott államháztartási hiány elkerülését célzó eljárást. A Stabilitási és Növekedési Paktumot tovább erősítette az 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és az 1177/2011/EU tanácsi rendelet (6). A költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hatékony, megelőző és fokozatos végrehajtási mechanizmusokkal egészítette ki a keretet az azon tagállamokkal szemben alkalmazható szankciók kiszabása formájában, amelyek pénzneme az euro.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése nyomán – a túlzott költségvetési hiány elkerülése érdekében – növelte a tagállamoknak nyújtott iránymutatást a prudens költségvetési politikához, azon tagállamok esetében pedig, amelyek pénzneme az euro, megerősítette és automatikusabbá tette a nem prudens költségvetési politikát folytató tagállamokkal szemben alkalmazandó szankciók kiszabásának lehetőségét. Az említett rendelkezések egy átfogóbb keretet hoztak létre.

(4)

Az 1466/97/EK rendelet 2-a. cikke alapján létrejött európai szemeszter a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése érdekében keretet nyújt a gazdaságpolitikák koordinációjához. Az európai szemeszter kiterjed a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások (átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások) kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban; a tagállamok által az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe veendő foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (foglalkoztatási iránymutatások); a tagállamok stabilitási és a konvergenciaprogramjainak a nevezett rendelettel összhangban történő benyújtására és értékelésére; az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiáját támogató, és az átfogó gazdasági iránymutatásokkal, a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint az éves felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatással (éves növekedési jelentés) összhangban kidolgozott tagállami nemzeti reformprogramok benyújtására és értékelésére; valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány – a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti – megelőzésének és kiigazításának felügyeletére. Adott esetben az e rendeletben meghatározottak szerinti gazdasági partnerségi megállapodással összefüggésben kiadott véleményeket is figyelembe kell venni.

(5)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén növekedést és munkahelyteremtést célzó új uniós stratégiát fogadott el, amely a versenyképesség, a termelékenység, a növekedési potenciál, a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia előmozdítása révén lehetővé teszi, hogy az Unió – mind belsőleg, mind nemzetközi szinten – megerősödve kerüljön ki a válságból, és amely célkitűzéseket is megfogalmaz a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az innováció és a környezetvédelem terén.

(6)

A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében az EUMSZ az euroövezetben lehetővé teszi olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a valamennyi tagállamra alkalmazandó, költségvetési fegyelmük koordinációjának és felügyeletének megerősítését szolgáló rendelkezéseken. Az ilyen megerősített koordinációt és felügyeletet az Európai Parlament, illetve a nemzeti parlamentek megfelelő mértékű bevonásával kell kiegészíteni. Adott esetben és szükség szerint fokozottabban kell élni az EUMSZ 136. cikkében előírt külön intézkedésekkel.

(7)

E rendelet alkalmazásakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani az EUMSZ 152. cikkét, és az e rendelet alapján kiadott ajánlásoknak tiszteletben kell tartaniuk a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. Ez a rendelet figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét, ezért nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív tárgyalások folytatásához, illetve a kollektív szerződések megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint az együttes fellépéshez való jogot.

(8)

Az EUMSZ 9. cikke előírja, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(9)

Az e rendelet szerinti fokozatosan megerősített felügyelet és koordináció kiegészíti a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét, a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseit, és megerősíti azon tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának felügyeletét, amelyek pénzneme az euro. A fokozatosan megerősített monitoringnak hozzá kell járulnia a jobb költségvetési és gazdasági eredményekhez, a makropénzügyi stabilitáshoz és a gazdasági konvergenciához, ami előnyére válik az összes olyan tagállamnak, amelynek pénzneme az euro. A fokozatosan megerősített folyamat részét jelentő szorosabb monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében.

(10)

Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképp alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. Elfogulatlan és reális makrogazdasági előrejelzéseket független, vagy a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szervek nyújthatnak, amelyek magas szintű működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezésekre támaszkodnak. A teljes költségvetési eljárás során ilyen előrejelzéseket kell használni.

(11)

Az erős államháztartást leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni, a súlyos hibákat pedig a lehető leghamarabb fel kell tárni. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek megállapításából és a költségvetési célok kitűzéséből, hanem költségvetési politikáik összehangolt monitoringjából is előnyük származik.

(12)

Az azon tagállamok számára közös költségvetési ütemterv kidolgozása, amelyek pénzneme az euro, jobban összehangolhatja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva a Stabilitási és Növekedési Paktum és a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének hatékonyságához. Mindez erősebb szinergiákhoz vezethet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euro, és biztosítja, hogy a Tanács és a Bizottság ajánlásai megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetési eljárásba. Az említett eljárásnak összhangban kell lennie az éves felügyeleti ciklussal összefüggésben alkalmazott gazdaságpolitikai koordinációs kerettel, amely magában foglalja különösen a felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatást. A tagállamok költségvetési politikáinak összhangban kell lenniük a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal és adott esetben az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel megállapított eljárás keretében kiadott ajánlásokat, valamint az e rendeletben meghatározott gazdasági partnerségi programokról szóló véleményekkel.

(13)

E közös költségvetési ütemterv első lépéseként a tagállamoknak stabilitási programjaikkal egyidejűleg, lehetőleg április 15-ig, de legkésőbb április 30-ig közzé kell tenniük középtávú nemzeti költségvetési terveiket. A költségvetési tervekben jelezni kell, hogy a javasolt reformok és intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia keretében rögzített célok és nemzeti kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A középtávú nemzeti költségvetési terv és a stabilitási program lehet egyazon dokumentum is.

(14)

E közös költségvetési ütemterv egyik fontos mérföldköveként október 15-ig közzé kell tenni a központi kormányzati költségvetés tervezetét. Mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést az államháztartás szintjén kell biztosítani, és a költségvetési célkitűzések teljesítése az államháztartás valamennyi alszektorában következetes költségvetés-tervezést igényel, a központi kormányzati költségvetés tervezetét az államháztartás valamennyi egyéb alszektorának fő költségvetési paramétereivel együtt kell közzétenni. E paraméterek ki kell, hogy terjedjenek különösen a következőkre: az egyéb alszektorok várható költségvetési eredményei, az előrejelzések alapjául szolgáló fő feltételezések és a stabilitási programban szereplő feltételezésekhez viszonyított, várható változtatások indokolása.

(15)

A közös költségvetési ütemterv előírja továbbá, hogy a költségvetést – az államháztartás összes egyéb alszektorára vonatkozó költségvetés aktualizált fő paramétereivel együtt – minden évben december 31-ig el kell fogadni vagy rögzíteni kell. Amennyiben a költségvetést a kormányzat hatókörén kívüli objektív okok miatt december 31-ig nem fogadják el, úgy átmeneti költségvetési-gazdálkodási eljárásokat kell életbe léptetni annak biztosítása érdekében, hogy a kormány továbbra is képes legyen ellátni alapvető feladatait. Ilyen megoldás lehet többek között a kormány költségvetés-tervezetének, az előző évi jóváhagyott költségvetésnek vagy a parlament által jóváhagyott különleges intézkedéseknek a végrehajtása.

(16)

A nemzeti állampapír-kibocsátási tervek hatékonyabb összehangolása érdekében a tagállamoknak állampapír-kibocsátási terveikről előzetesen tájékoztatniuk kell az eurocsoportot és a Bizottságot.

(17)

A ténylegesen szabályokon alapuló költségvetési keretrendszerek betartása a stabil és fenntartható költségvetési politikák fontos alapjául szolgálhat. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv (9) megállapította, hogy az országspecifikus számszerű költségvetési szabályok betartásának nyomon követését nemzeti szinten független vagy működési autonómiával rendelkező szerveknek kell támogatniuk. Fontos megjegyezni, hogy tekintettel a lehetséges és létező megoldások sokféleségére – bár nem ez a legjobbnak tartott megoldás – lehetővé kell tenni, hogy az említett szabályok betartásának monitoringjával egynél több független szervet bízzanak meg, feltéve, hogy a feladatok megosztása egyértelmű, és nincs köztük hatásköri átfedés a monitoring egyes aspektusai tekintetében. Kerülni kell a monitoringgal összefüggő feladatok intézmények közötti túlzott felaprózását. Annak érdekében, hogy a monitoringot végző szervek hatékonyan teljesítsék feladatukat, működésük támogatására jelentős működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezéseket kell elfogadni. A monitoringot végző szervek felépítésének tükröznie kell az érintett tagállamban meglévő intézményrendszert és közigazgatási struktúrát. Különösen lehetővé kell tenni, hogy egy már működő intézmény erre alkalmas egységét működési autonómiával ruházzák fel, feltéve, hogy az adott egységet kijelölik bizonyos monitoringgal összefüggő feladatok végrehajtására, külön jogi szabályozás hatálya alá esik, és megfelel az preambulumbekezdésben említett egyéb elveknek.

(18)

Ez a rendelet az e szervek által nyomon követendő országspecifikus számszerű költségvetési szabályok tekintetében nem ír elő az uniós jogban már meglévőktől eltérő további követelményeket vagy kötelezettségeket. Az uniós szintű költségvetési célkitűzésekkel összhangban lévő, erős, országspecifikus és független szervek által ellenőrzött számszerű költségvetési szabályok az Unió megerősített költségvetési felügyeleti keretének egyik sarokkövét alkotják. Az említett szervekre irányadó szabályokat ez a rendelet határozza meg.

(19)

Azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro, a költségvetési politikáik egymás iránti tovagyűrűző hatása által különösen érintettek. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euro, az esetlegesen tovagyűrűző hatást gyakorló főbb költségvetés-politikai reformtervek elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és egymással, hogy lehetővé váljon az euroövezet egészére gyakorolt esetleges hatás megvizsgálása. Költségvetési terveiket is közös érdekű ügynek kell tekinteniük, és a tervek kötelezővé válásukat megelőzően monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben összehangolt keret formájában iránymutatásokat kell javasolnia a költségvetési terv-javaslatok tartalmának részletes meghatározásához.

(20)

Azon kivételes esetekben, amikor a Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a költségvetésiterv-javaslatban különösen súlyos mulasztásokat tár fel a Stabilitási és Növekedési Paktumban megállapított költségvetéspolitikai kötelezettségek tekintetében, a Bizottságnak a költségvetésiterv-javaslatról készített véleményében felülvizsgált költségvetésiterv-javaslat benyújtását kell előírnia e rendelettel összhangban. Erre többek között akkor kerül sor, ha a költségvetésiterv-javaslat veszélyeztetné az érintett tagállam pénzügyi stabilitását, vagy olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztetné a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, illetve ha a költségvetésiterv-javaslat végrehajtása a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a Tanács által elfogadott ajánlások egyértelmű és jelentős megsértéséhez vezetne.

(21)

A Bizottság véleményét a költségvetésiterv-javaslatról a lehető leghamarabb – de legkésőbb november végéig – el kell fogadni, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a tagállami költségvetésre vonatkozó konkrét ütemezést és a parlamenti eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetésre vonatkozó uniós szakpolitikai iránymutatást megfelelően szem előtt lehessen tartani a tagállami költségvetés kidolgozásakor. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter keretében a költségvetést érintően kibocsátott ajánlásokat. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy véleményét – annak közzétételét követően – az Európai Parlament vagy az érintett tagállam parlamentjének kérelmére elé terjessze. A tagállamokat fel kell kérni arra, hogy költségvetési törvényük elfogadásának folyamatában vegyék figyelembe a költségvetésiterv-javaslatukról kiadott bizottsági véleményt.

(22)

Az értékelésben számításba kell venni, hogy a tagállam milyen mértekben vette figyelembe a véleményt költségvetési jogszabályaiban, és – bizonyos feltételek teljesülése esetén – ez az értékelés az érintett tagállambeli vonatkozó túlzott hiány fennállásának megállapításáról szóló határozat alapjául szolgál. Ilyen esetben a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni.

(23)

Emellett a költségvetésiterv-javaslatainak Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurocsoportnak meg kell vitatnia az euroövezet egészének költségvetési helyzetét és kilátásait.

(24)

Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány teljes, fenntartható és időben történő kiigazításának biztosítása érdekében. A kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek köszönhető fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól való eltérések időben történő megelőzését és korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben szereplő rendelkezéseket. Az említett kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek a tagállammal szemben folyó, az EUMSZ 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk. Az érintett tagállamnak első lépésként el kell végeznie a költségvetés év közbeni végrehajtásának az államháztartásra és alszektoraira vonatkozó átfogó értékelését, figyelembe véve különösen az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat.

(25)

Az azokra túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamokra vonatkozó említett kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek pénzneme az euro, elő kell segíteniük a tagállamok és a Bizottság közötti jobb információcserét, továbbá ebből eredően azon kockázatok azonosítását, amelyek veszélyeztetik a Tanács által a túlzott hiány kiigazítására szabott határidő tagállam általi betartását. Amennyiben ilyen kockázatok fennállnak, a Bizottságnak az adott határidőn belül meghozandó megfelelő intézkedésekről szóló ajánlást kell kibocsátania az érintett tagállam részére. Kérelemre a Bizottságnak az érintett tagállam parlamentje elé kell terjesztenie ajánlását. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásának azon fejlemények gyors kiigazítását kell eredményeznie, amelyek veszélyeztetik a túlzott hiány megállapított határidőn belüli kiigazítását.

(26)

Az említett bizottsági ajánlásnak való megfelelés értékelése részét képezi annak, hogy a Bizottság folyamatosan értékeli a túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedések eredményességét. Amikor a Tanács arról határoz, hogy sor került-e eredményes intézkedésre a túlzott hiány kiigazítása céljából, határozatát arra is alapozza, hogy a tagállam követte-e a Bizottság ajánlását, kellően figyelembe véve az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdését és 5. cikkének (2) bekezdését.

(27)

Az 1467/97/EK rendelet, amely részletesen kifejti az EUMSZ 126. cikkére épülő túlzotthiány-eljárást, valóban tartalmaz olyan rugalmassági elemeket, amelyek lehetővé teszik nem várt, kedvezőtlen gazdasági események figyelembevételét: az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak vagy az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, és az ajánlás vagy felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlás vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítás elfogadásáról. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás vagy felülvizsgált felszólítás többek között egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt.

A Tanácsnak első ajánlásában vagy felszólításában a gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva mérlegelnie kell az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén határozhat egy, az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlás vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítás elfogadásáról, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdése ezenkívül előírja, hogy az adósságarány kiigazítása referenciaértékének alkalmazása során figyelembe kell venni a ciklusnak az adósságcsökkentés ütemére gyakorolt hatását. Így ne lehessen úgy tekinteni, hogy a tagállam megszegte az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti adósságkritériumot, ha az kizárólag negatív ciklikus feltételek miatt áll fenn.

(28)

Ezenkívül, mivel előfordulhat, hogy költségvetési intézkedésekkel nem lehet tartósan kiigazítani a túlzott hiányt, azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euro és amelyek túlzotthiány-eljárás alatt állnak, nemzeti reformprogramjuk és stabilitási programjuk legutolsó felülvizsgált változata alapján egy gazdasági partnerségi programot kell kidolgozniuk, amely részletezi a túlzott hiány ténylegesen tartós kiigazításának biztosításához szükséges szakpolitikai intézkedéseket és szerkezeti reformokat.

(29)

A gazdaságirányítás megerősítése révén továbbá szorosabbá vált az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelettel összhangban bizottsági ajánlás vagy tanácsi határozat által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(30)

A túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállam számára előírt adatszolgáltatás mértékének meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ezen adatszolgáltatás tartalmára és hatályára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31)

A rendeletben szereplő gazdasági partnerségi programokról szóló vélemények elfogadásának hatáskörét a Tanácsra kell ruházni. E vélemények az EUMSZ 126. cikkében foglalt túlzotthiány-eljárás kiegészítő részei, amellyel összhangban a Tanács határoz a túlzott hiány fennállásáról, valamint az annak kiigazítására irányuló intézkedésekről.

(32)

Emlékeztetve a stabil államháztartás, a strukturális reformok és a fenntartható növekedés ösztönzésére irányuló célzott beruházások fontosságára, a tagállamok állam- és kormányfői 2012. június 29-én Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot írtak alá, kifejezésre juttatva azon elhatározásukat, hogy a stabil államháztartás fenntartása iránti kötelezettségvállalásukkal párhuzamosan ösztönözni kívánják a munkahelyteremtő növekedést is. A Paktum különösen a gazdaság finanszírozását serkentő intézkedéseket tartalmaz. 120 000 millió EUR-t (az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1 %-át kitevő összeget) szánnak a növekedést célzó, gyorsan ható intézkedésekre. Az éves növekedési jelentésben 2012-ben és 2013-ban ajánlottakkal összhangban a tagállamoknak törekedniük kell a költségvetési konszolidáció megfelelő ütemének fenntartására, az Európa 2020 keretében kitűzött növekedési és munkahely-teremtési célok eléréséhez szükséges beruházások egyidejű megőrzése mellett.

(33)

A Bizottság figyelemmel kíséri a szigorú költségvetési megszorításoknak a növekedést serkentő közkiadásokra és az állami beruházásokra gyakorolt hatását. Az uniós költségvetési keret lehetőséget nyújt az állami termelőberuházások iránti igények elismerése és a költségvetési fegyelemre vonatkozó célkitűzések kiegyensúlyozására: a Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan tiszteletben tartása mellett, a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága keretében kiaknázhatók azok a lehetőségek, amelyeket a meglévő uniós költségvetési keret biztosít az állami termelőberuházások iránti igényeknek és a költségvetési fegyelemre vonatkozó célkitűzéseknek az összeegyeztetésére. A Bizottság bejelentette, hogy jelentést kíván készíteni a lehetséges fellépésekhez a meglévő uniós költségvetési keret határain belül rendelkezésre álló mozgástérről.

(34)

Mind az Európai Parlament által 2012. november 20-án elfogadott, az Európai Tanács, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az Eurocsoport elnökei jelentésére vonatkozóan a Bizottság számára ajánlásokat tartalmazó, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című állásfoglalás, mind a Bizottság 2012. november 28-i, „A valódi, szoros gazdasági és monetáris uniós tervezete” című közleménye vázolja az Európai Parlament, illetve a Bizottság elképzeléseit a szorosabbra fűzött és integráltabb gazdasági és monetáris unió létrehozása érdekében szükséges lépésekről. „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentés nyomán az Európai Tanács 2012. decemberi következtetéseiben kifejtette véleményét a gazdasági és monetáris unió további megerősítése kapcsán felmerülő nehézségek kapcsán,

a)

az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében létrehozott európai szemeszter kiegészítése közös költségvetési ütemtervvel;

b)

a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás kiegészítése;

c)

az 1466/97/EK rendeletben a költségvetési politikákra vonatkozóan létrehozott többoldalú felügyeleti rendszer kiegészítése a monitoringra vonatkozó további követelményekkel annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés terén adott uniós szakpolitikai ajánlásokat megfelelően figyelembe vegyék a tagállami költségvetések összeállításakor;

d)

valamely tagállamban jelentkező túlzott hiány kiigazítására vonatkozó, az EUMSZ 126. cikkében és az 1467/97/EK rendeletben megállapított eljárás kiegészítése a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok költségvetési politikájának szorosabb monitoringjával, a túlzott hiány időben történő, tartós kiigazítása érdekében;

e)

a költségvetési politikák, valamint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás, továbbá adott esetben a 9. cikkben említett gazdasági partnerségi programok keretében hozott intézkedések és reformok közötti összhang garantálása.

a)

„független szervek”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben strukturálisan független vagy működési autonómiával rendelkező szervek, amelyek többek között az alábbi magas szintű működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezésekre támaszkodnak:

b)

„független makrogazdasági előrejelzések”: független szervek által készített vagy jóváhagyott makrogazdasági előrejelzések.

c)

„középtávú költségvetési keret”: a 2011/85/EU tanácsi irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett középtávú költségvetési keret;

d)

„stabilitási program” az 1466/97/EK rendelet 3. cikke értelmében vett stabilitási program.

(1)

az éves felügyeleti ciklussal összefüggésben alkalmazott gazdaságpolitikai koordinációs kerettel, amely tartalmazza különösen a ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatást;

(2)

a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal;

(3)

az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében kiadott ajánlásokat is, ha van ilyen; és

(4)

a 9. cikkben említett, gazdasági partnerségi programról szóló tanácsi véleményekkel, ha van ilyen.

a)

az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzést a tagállami költségvetési folyamatokba beépítő számszerű költségvetési szabályok;

b)

a 2011/85/EU irányelv 5. cikkében említett számszerű költségvetési szabályok.

a)

az 1466/97/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a középtávú célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés esetére vonatkozó korrekciós mechanizmus aktiválásához vezető körülmények bekövetkeztéről;

b)

arról, hogy a kiigazítás a nemzeti szabályokkal és költségvetési tervekkel összhangban halad-e;

c)

az 1466/97/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében említett, a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés engedélyezését lehetővé tevő körülmények bekövetkeztéről vagy megszűnéséről, feltéve, hogy ez az eltérés nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

a)

az államháztartásra vonatkozó, célzott költségvetési egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) százalékában, az államháztartás alszektorai szerinti bontásban;

b)

a GDP százalékában kifejezett államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire – a bruttó állóeszköz-felhalmozást is beleértve – vonatkozó, változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzések;

c)

a célzott államháztartási kiadások és bevételek a GDP százalékában és azok fő összetevői, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásától megtisztított államháztartási kiadások növekedési pályájának megállapítására vonatkozó feltételeket és kritériumokat az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint;

d)

az államháztartási kiadásokra vonatkozó lényeges információk funkciók szerint, beleértve az oktatást, az egészségügyet és a foglalkoztatást, és lehetőség szerint a fő kiadási és bevételi intézkedések várható disztribúciós hatásaira vonatkozó előrejelzések;

e)

a c) pontban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából meghozandó, a következő évi költségvetés-tervezetbe belefoglalandó kiadási és bevételi intézkedések leírása és számszerűsítése az egyes alszektorok szintjén.

f)

a költségvetési célok elérése szempontjából fontos független makrogazdasági előrejelzésekre és gazdasági fejleményekre vonatkozó fő feltételezések;

g)

a módszertant, az alapul szolgáló gazdasági modelleket és feltevéseket, továbbá a költségvetési előrejelzést alátámasztó egyéb releváns paramétereket és az összesített költségvetési intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt várható hatását tartalmazó melléklet;

h)

annak feltüntetése, hogy a költségvetésiterv-javaslatban foglalt reformok és intézkedések – beleértve különösen az állami beruházásokat – hogyan teljesítik az érintett tagállamnak szóló, az EUMSZ 121. és 148. cikke szerinti hatályos ajánlásokat, és mennyire fontosak az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiája által kitűzött célok eléréséhez.

a)

lehetőleg a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve elvégzi az államháztartás költségvetési számláinak minden alszektorra kiterjedő, átfogó, független ellenőrzését, azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról;

b)

a túlzott hiány kiigazítása terén elért eredmények monitoringjához megadja a rendelkezésére álló kiegészítő információt.

a)

a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor és abban az esetben, ha az 1173/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően nem kamatozó letét elhelyezését ajánlja;

b)

a Tanács, amikor az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerint arról határoz, hogy fennáll-e túlzott hiány.

a)

a költségvetésiterv-javaslat tartalmának az 6. cikk (5) bekezdésével összhangban létrehozott összehangolt keret szerinti pontos meghatározása;

b)

az eurocsoport keretében a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdése szerint készített véleményekről folytatott megbeszélések eredményei, amennyiben ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozták;

c)

a Bizottság által a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban készített általános értékelés az euroövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól;

d)

a 9. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanácsi aktusok.

a)

a rendelet hatékonyságát;

b)

az EUMSZ-szel összhangban a tagállami gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük tartós egymáshoz közelítése terén elért eredményeket;

c)

e rendelet szerepét a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós stratégia végrehajtásában.