I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELEMZÉSEK EURÓPAI KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA-KONZORCIUM (ESS ERIC) ALAPSZABÁLYA

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Elnevezés, székhely, elhelyezkedés, felállítás és munkanyelv

1.   „Európai Társadalomtudományi Elemzések” (a továbbiakban: ESS) elnevezéssel európai kutatási infrastruktúra jön létre.

2.   Az Európai Társadalomtudományi Elemzések európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC) neve röviden ESS ERIC.

3.   Az ESS ERIC alapszabály szerinti székhelye a székhely szerinti ország területén kerül kijelölésre. Az adott országon belül az alapszabály szerinti székhely rendszerint a fogadóintézmény területén belül kerül kijelölésre, amint azt szükség esetén a közgyűlés meghatározza.

4.   Az ESS ERIC első alapszabály szerinti székhelye Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén kerül kijelölésre. Az első székhely szerinti ország az Egyesült Királyság. Az első fogadóintézmény a City University London. Az alapszabály szerinti székhely, a székhely szerinti ország és a fogadóintézmény kijelölését a közgyűlés négyévente felülvizsgálja.

5.   Az ESS ERIC minden egyes fogadóintézménnyel megállapodást köt, melynek keretében meghatározza, hogy a fogadóintézmény milyen feltételekkel bocsáthat az ESS ERIC rendelkezésére bizonyos szolgáltatásokat, termékeket, valamint személyzetet a székhelyén (mely az ESS ERIC igazgatójának és egy igazgatóhelyettesének otthont adó központi iroda) (a továbbiakban: székhely). Amennyiben a fogadóintézménynél ebbéli minőségének megszűnését követően költségek, követelések, vagy kötelezettségek merülnek fel, az ESS ERIC kártalanítja a fogadóintézményt e költségek, követelések, vagy kötelezettségek tekintetében (kivéve, ha azok a fogadóintézmény mulasztásából erednek).

6.   A székhely rendszerint a fogadóintézmény területén kerül kijelölésre. Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, az ESS ERIC rendszerint négyéves időtartamra vonatkozó megállapodásokat köt a székhely biztosítása tekintetében. Tizenkét hónappal a székhely szerinti intézménnyel a székhely tekintetében kötött megállapodás lejártát megelőzően a közgyűlés vagy újabb négyéves időtartamra meghosszabbítja a megállapodást, vagy más helyszínen jelöli ki a székhelyet egy harmadik féllel kötött megállapodás útján.

7.   A székhely szerinti állam a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ESS ERIC-et létrehozó bizottsági határozat hatálybalépését követő 45. napon összehívja a közgyűlés első ülését.

8.   A székhely szerinti állam értesíti az alapító tagokat azokról a konkrét jogi lépésekről, amelyeket az ERIC nevében az alakuló ülés megtartása előtt esetleg meg kell tenni. Ha az értesítést követő öt munkanapon belül egyetlen alapító tag sem emel kifogást, akkor a jogi lépést a székhely szerinti állam által kellően meghatalmazott személy megteszi.

9.   Az ESS ERIC munkanyelve az angol.

2. cikk

Feladatok és tevékenységek

1.   Az ESS ERIC elsődleges célja és feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása és működtetése, melynek fő célkitűzései a következők:

a)	megbízható adatok gyűjtése, értelmezése és terjesztése Európa társadalmi körülményeiről – beleértve a különböző országok állampolgárainak szemléletváltozásait, értékeit, látásmódját és viselkedésmintáit – az Európai Társadalomtudományi Elemzések segítségével vagy más módon;

b)	felhalmozott adataihoz ingyenes és időben történő hozzáférés biztosítása a terület szakemberei és a nyilvánosság részére;

c)	a kvantitatív társadalmi mérési és elemzési módszerek fejlődésének előmozdítása Európán belül és kívül.

2.   Az ESS ERIC nem gazdasági alapon törekszik elsődleges célja elérésére és feladata ellátására. Mindazonáltal korlátozottan végezhet gazdasági tevékenységeket, amennyiben ezek szorosan kapcsolódnak az elsődleges feladatához, és nem veszélyeztetik annak ellátását.

2.   FEJEZET

TAGSÁG

3. cikk

Tagság és képviselet

1.   A következők válhatnak az ESS ERIC tagjává:

a)	tagállamok;

b)	társult országok;

c)	a társult országoktól eltérő harmadik országok; és

d)	kormányközi szervezetek.

2.   Az ESS ERIC tagjai között lennie kell legalább három tagállamnak.

3.   A nemzeti képviselőik által eljáró tagállamok együttesen mindenkor birtokolják a szavazati jogok többségét a közgyűlésben. Amennyiben az összes – nemzeti képviselője által eljáró – tagnak kevesebb mint a fele tagállam, a tagállamok együttesen mindenkor birtokolják a szavazati jogok 51 %-át, és a – nemzeti képviselőik által eljáró – tagállamok az említett 51 % tekintetében egyenlő arányban osztoznak. A fennmaradó szavazatok az összes többi tag között egyenlő arányban oszlanak meg. Az alapszabály alkalmazásában minden olyan esetben, ha az összes tagnak kevesebb mint a fele tagállam, „egy szavazat” az egy tagra jutó, e 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kiigazított szavazati hányadra vonatkozik.

4.   Minden tagot és megfigyelőt az erre a célra saját maguk által kiválasztott és saját szabályaik és eljárásaik alapján kinevezett egyetlen közszektorbeli jogalany vagy közfeladatot ellátó magánszektorbeli jogalany képvisel.

A kétségek elkerülése érdekében minden tag jogosult megváltoztatni képviselőjét és/vagy két képviselőt kinevezni, de ez utóbbi esetben is mindegyik tag csak egy szavazattal rendelkezik.

5.   Minden tag – az illetékes minisztériumon, kormányzati szerven, azok felhatalmazott szervein, vagy a 3. cikk (4) bekezdésében említett képviselőn keresztül – kinevez egy természetes személyt (a továbbiakban: „nemzeti képviselő”) – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki az adott tagot képviseli a közgyűlés ülésein és bármely más fórumán, vagy egyéb módon, amikor erre szükség van a tag és az ESS ERIC viszonylatában. Emellett minden tag kinevez egy természetes személyt – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki a nemzeti képviselő helyetteseként jár el, amennyiben a nemzeti képviselő nem áll rendelkezésre vagy nem tudja ellátni feladatát.

6.   Minden tag rendszerint legalább az egyes Európai Társadalomtudományi Elemzések kétéves ciklusára nevezi ki nemzeti képviselőjét; az első ilyen időszakot az ESS ERIC vonatkozásában az igazgató határozza meg a közgyűlés jóváhagyásával (a továbbiakban: „kétéves időszak”). Emellett minden tag kinevez egy helyettes nemzeti képviselőt is ugyanarra a kétéves időszakra. Minden tag bármikor helyettesítheti nemzeti képviselőjét vagy helyettes nemzeti képviselőjét a közgyűlésnek írásban megküldött értesítés útján.

7.   A jelenlegi tagokat és megfigyelőket, valamint az őket képviselő jogalanyokat a II. melléklet sorolja fel. Alapító tag az a tag, amely már az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában tag volt.

4. cikk

A tagsági és a megfigyelői jogviszony feltételei

1.   Tagsági jogviszony létesítéséhez az új tagoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	új tag felvételét a közgyűlésnek a szavazatok egyszerű többségével jóvá kell hagynia;

b)	minden tagság iránti kérelmet írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökének címezve, és másolatban meg kell küldeni az igazgatónak;

c)

a kérelemben ismertetni kell, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni az ESS ERIC 2. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez és feladatainak ellátásához, és hogyan fog eleget tenni a 3. fejezetben előírt kötelezettségeknek. Különösen pedig a kérelmezőnek a közgyűlés számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy rendelkezik a szükséges eszközökkel és folyamatos elkötelezettséggel a következők teljesítéséhez: i. saját költségen biztosítani az ESS ERIC által elsődleges feladatának teljesítése érdekében igény szerint (legalább kétévente) végzett adatgyűjtés és elemzések kivitelezését az igazgató által meghatározott és szükség esetén a közgyűlés által elfogadott követelmények szerint; ii. kötelezettséget vállalni az ESS ERIC kiegyensúlyozott költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulásra az idecsatolt függelékben meghatározott, a kezdeti hozzájárulásra vonatkozó előírások betartásával; iii. a 17. cikk (5) bekezdésében meghatározott hozzájárulásokon keresztül vagy más formában hozzájárulni az ESS ERIC központi költségeihez a közgyűlés által az alapszabály értelmében adott esetben kidolgozott finanszírozási képlet szerint; és iv. az alapszabálynak megfelelően betartani az ESS ERIC irányítási intézkedéseit és részt venni azok kialakításában.

2.   A tagsági jogviszony feltételeként minden tag csatlakozási okmányt ír alá az adott esetben a közgyűlés által jóváhagyott formában.

3.   Megfigyelői jogviszony iránti kérelmet nyújthatnak be a 3. cikk 1. bekezdésében felsorolt jogalanyok közül azok, amelyeknek még nem áll módjukban tagként csatlakozni. A következők válhatnak megfigyelővé (a továbbiakban: „megfigyelő”):

a)

bármely jogalany, amely a rendelet fogalommeghatározása értelmében képes arra, hogy megfigyelő legyen, és amely számára a közgyűlés lehetővé teszi, hogy megfigyelői jogviszonyt létesítsen, amennyiben a közgyűlés megítélése szerint ez az ESS ERIC érdekeit szolgálja és hozzájárul elsődleges feladatának és tevékenységeinek teljesítéséhez;

b)	bármely tag, amely az 5. cikk (4) bekezdése értelmében ideiglenesen vagy egyéb módon elveszítette szavazati jogát, a közgyűlés jóváhagyásával megfigyelővé válik mindaddig, amíg szavazati jogát vissza nem kapja, vagy tagsági jogviszonya meg nem szűnik.

4.   A megfigyelői jogviszony feltételei a következők:

a)	a megfigyelői jogviszony négy évig tart; ezután a megfigyelő kérheti a közgyűléstől a megfigyelői jogviszony egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását;

b)	a megfigyelő csatlakozását, illetőleg újbóli csatlakozását a közgyűlésnek jóvá kell hagynia;

c)	a jogviszony kérelmezőjének írásos kérelmet kell küldenie az ESS ERIC alapszabály szerinti székhelyére;

d)	bármely tag, amely az 5. cikk (4) bekezdése értelmében ideiglenesen vagy egyéb módon elveszítette szavazati jogát, a közgyűlés jóváhagyásával megfigyelővé válik mindaddig, amíg szavazati jogát vissza nem kapja, vagy tagsági jogviszonya meg nem szűnik.

5.   Minden megfigyelő – az illetékes minisztériumon, kormányzati szerven, vagy azok felhatalmazott szervein keresztül – kinevez egy természetes személyt (a továbbiakban: „megfigyelő képviselő”) – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, amely személy az adott megfigyelőt képviseli a közgyűlés ülésein és bármely más fórumán, vagy egyéb módon, amikor erre szükség van a megfigyelő és az ESS ERIC viszonylatában.

A 4. cikk (3) bekezdése alapján megfigyelői jogviszonnyal rendelkező jogalanyok megfigyelő képviselői az adott jogalanyok által tagi minőségükben kinevezett nemzeti képviselők. Emellett minden megfigyelő kinevez egy természetes személyt – és erről írásban tájékoztatja a közgyűlést –, aki a megfigyelő képviselő helyetteseként jár el, amennyiben a megfigyelő képviselő nem áll rendelkezésre, vagy nem tudja ellátni feladatát.

6.   A következő személyek hivatalból meghívást kapnak a közgyűlés üléseinek azon részeire, amelyek nem fenntartott kérdésekkel foglalkoznak; ezeken hozzászólási joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és jogosultak megkapni a teljes vonatkozó dokumentációt:

a)	az Európai Tudományos Alapítvány vagy annak bármely utódtestületének egy képviselője;

b)	a közgyűlés ezen alapszabály értelmében létrehozandó tudományos tanácsadó bizottságának elnöke;

c)	a közgyűlés ezen alapszabály értelmében létrehozandó módszertani tanácsadó bizottságának elnöke;

d)	a 13. cikkben szereplő nemzeti koordinátorok fórumának egy képviselője;

e)	az ESS ERIC igazgatója és igazgatóhelyettesei;

f)	a fogadóintézmény egy képviselője; és

g)	egy kijelölt képviselő bármely más olyan, tagviszonnyal nem rendelkező ország részéről, amely kifejezte az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben való részvételi szándékát, és amely megkapta a közgyűlés jóváhagyását.

5. cikk

Tag és megfigyelő lemondása/a tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

1.   Amennyiben egy jogalany megszűnik létezni, vagy többé már nem tartozik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott kategóriák valamelyikébe, tagsági jogviszonya automatikusan megszűnik.

2.   A tag bármikor lemondhat tagságáról bármely kétéves időszak végével egybeeső hatállyal (kivéve az első kétéves időszak végét), legalább 24 hónappal korábban megküldött írásbeli értesítés útján; erre az időszakra a közgyűlés tagja marad (a továbbiakban: „kilépési értesítési időszak”).

3.   A tagsági jogviszony akkor is megszűnik, ha a közgyűlés kétharmados szavazati többséggel úgy dönt, hogy az ESS ERIC érdekét szolgálja a tagsági jogviszony megszüntetése az alábbi eseteket követően:

a)

a tag megsértette a következő helyeken meghatározott feltételeket: i. a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában szereplő feltételt két egymást követő kétéves időszakon keresztül; vagy ii. a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában szereplő feltételt az ESS ERIC két egymást követő pénzügyi évében; vagy

b)	a tag súlyosan megsértette az alapszabály bármely más rendelkezését.

A tag vagy megfigyelő számára lehetőséget kell adni arra, hogy a jogviszonyát megszüntető határozattal szemben kifogással éljen, és a közgyűlés előtt megvédje álláspontját.

4.   Az 5. cikk (3) bekezdése ellenére a közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével dönthet úgy is az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy nem szünteti meg a tag jogviszonyát, hanem a közgyűlés által ésszerűen meghatározott időszakra és feltételekkel felfüggeszti vagy elveszi a tag szavazati jogát. A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével bármikor visszaadhatja egy tag szavazati jogát, amennyiben a tag a közgyűlés megelégedésére orvosolja az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel megsértését.

5.   A tagság nem átruházható.

3.   FEJEZET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

Tagok

1.   A 3. cikk (5) bekezdése és az 5. cikk (4) bekezdése értelmében minden tag egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben valamely tagnak a 3. cikk (4) bekezdése értelmében több képviselője van, az adott tag szintén egy szavazattal rendelkezik, hacsak a közgyűlés ezzel ellentétes döntést nem hoz (de az említett cikk feltételei ezzel együtt is teljesülnek). A tagnak emellett jeleznie kell a közgyűlés számára, hogy képviselői milyen eljárás szerint használják fel az adott tag nevében leadható említett szavazatokat.

2.   Minden tag köteles:

a)	a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában meghatározott módon pénzügyi hozzájárulást tenni;

b)	a 3. cikk (5) bekezdése szerint nemzeti képviselőt kinevezni; és

c)	teljes körűen felhatalmazni nemzeti képviselőjét arra, hogy a közgyűlésen felmerülő és a napirenden megjelölt valamennyi kérdésben szavazatot adjon le.

3.   A tagok – egyenként vagy más tagokkal, megfigyelőkkel vagy harmadik felekkel közösen – az éves hozzájáruláson felül is hozzájárulhatnak az ESS ERIC működéséhez.

7. cikk

Megfigyelők

1.   A megfigyelők jogosultak különösen arra, hogy a közgyűlés üléseiről értesítést kapjanak, azokon részt vegyenek és azokhoz (az elnök jóváhagyásával) hozzászóljanak; a közgyűlés azonban dönthet úgy, hogy a fenntartott kérdésekkel foglalkozó ülések bizonyos részein a megfigyelők ne vegyenek részt (erről az elnök, vagy szükség esetén szavazás útján a közgyűlés dönt). A megfigyelő jogosult ugyanazt a dokumentációt megkapni, mint a nemzeti képviselők, kivéve a fent említett fenntartott kérdésekre vonatkozó dokumentumokat. A megfigyelő nem rendelkezik szavazati joggal.

2.   Minden megfigyelő a 4. cikk (5) bekezdésében említettek szerint kinevez egy megfigyelő képviselő jogalanyt.

4.   FEJEZET

AZ ERIC IRÁNYÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGEINEK VÉGREHAJTÁSA

8. cikk

Közgyűlés

1.   A közgyűlés az ESS ERIC összes tagját képviselő testület. A közgyűlés ülésein minden tagot nemzeti képviselője (vagy annak helyettese) képvisel.

2.   A közgyűlés teljes körű döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik az ESS ERIC működése és igazgatása tekintetében. A közgyűlés mindenkor védi és előmozdítja az ESS ERIC érdekeit.

3.   Az eljárási szabályzat értelmében a közgyűlés szükség esetén belátása szerinti kérdések tekintetében jogosult az igazgatót felhatalmazni.

4.   A közgyűlés átfogó felelősséget visel az ESS ERIC életképességének és fenntarthatóságának biztosításáért. Felelősségi körei nem kizárólagos jelleggel a következőket tartalmazzák:

a)

a 13. cikkben említett központi tudományos csoporttal való konzultációt követően az igazgató kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása, valamint az igazgató foglalkoztatási feltételeinek meghatározása. A közgyűlés meghatározza, hogy nyílt versenyvizsga vagy zárt eljárás megfelelőbb-e az igazgató kinevezésére, és hogy szükség van-e kinevező bizottság felállítására ennek a kérdésnek a közgyűlés nevében történő rendezéséhez;

b)

a központi tudományos csoporttal való konzultációt követően a fogadóintézmény vagy helyettesítő intézmény kijelölése, illetve a kijelölés visszavonása. A közgyűlés meghatározza, hogy nyílt versenyvizsga vagy zárt eljárás megfelelőbb-e a fogadóintézmény kijelölésére, és hogy szükség van-e kijelölő bizottság felállítására ennek a kérdésnek a közgyűlés nevében történő rendezéséhez;

c)	az igazgató – feladatainak ellátásáról szóló – időszakos jelentéseinek áttekintése;

d)	a beszámolók és a folytatólagos munkaprogramok felülvizsgálata és jóváhagyása;

e)	a tudományos tanácsadó bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

f)	a módszertani tanácsadó bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

g)	a pénzügyi bizottság tagjainak kinevezése, helyettesítése vagy visszahívása;

h)	a közgyűlés által adott esetben szükségesnek vagy megfelelőnek ítélt bármely más tanácsadó testület vagy bizottság létrehozása, valamint ezen testületek tagságának és eljárásainak meghatározása; és

i)	az ESS ERIC felé a tagok részéről fennálló kötelességek teljesítésének nyomon követése és biztosítása, valamint szükség esetén a tagok elleni intézkedések bevezetése az ESS ERIC jogai érvényesítése érdekében.

A közgyűlés megbízást adhat időszakos független vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére az ESS ERIC munkájának egésze vagy egy-egy része vonatkozásában. A közgyűlés felelősséget visel a fent említett vizsgálatok és ellenőrzések eljárásainak és ütemezésének meghatározásáért, valamint a vizsgálati kritériumok megállapításáért, melynek az igazgató, a központi tudományos csoport és bármely, a közgyűlés által szükség esetén felállított tanácsadó testület bevonásával kell történnie.

9. cikk

A közgyűlés elnöke és alelnöke

1.   A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével független elnököt (a továbbiakban „elnök”) választ, aki nem lehet nemzeti képviselő, és akinek meg kell felelnie a közgyűlés által adott esetben jóváhagyott kritériumoknak.

Az elnököt négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki. Az elnök kinevezését megelőzően – legalább három héttel az elnökválasztó ülés előtt – a közgyűlés írásban tesz javaslatot egy vagy több jelöltre. Kinevezését követően az elnök a lehető leghamarabb hivatalba lép.

2.   A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével alelnököt (a továbbiakban „alelnök”) választ a nemzeti képviselők közül. Az alelnököt négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki. Az alelnök kinevezése előtt legalább három héttel a közgyűlés írásban tesz javaslatot egy vagy több jelöltre. Kinevezését követően az alelnök a lehető leghamarabb hivatalba lép. Az alelnök az elnök távollétében annak minden feladatát ellátja.

3.   A közgyűlés megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a közgyűlés első ülésén lehetőség nyíljon az első elnök és alelnök kinevezésére.

10. cikk

A közgyűlés ülései

1.   A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. Az elnök, az igazgató vagy a nemzeti képviselők legalább egyharmada kérésére több ülést is össze lehet hívni. Az ESS ERIC székhelye gondoskodik az ülések megszervezéséről, beleértve a jegyzőkönyvek vezetését.

2.   A fenntartott kérdések kivételével a közgyűlés minden döntését a 3. cikk (5) bekezdése értelmében nemzeti képviselőik által képviselt tagok szavazatainak egyszerű többségével fogadja el.

3.   A 10. cikk (15) bekezdése értelmében a közgyűlés üléseinek összehívása legalább 14 naptári napos értesítési határidővel történik. A 10. cikk (15) bekezdése értelmében az értesítésben meg kell jelölni az ülés idejét és helyét, valamint a tárgyalandó témák jellegét.

4.   Az alapszabály rendelkezései értelmében a közgyűlés üléseiről szóló értesítéseket és egyéb tájékoztatásokat a tagok, az igazgató, a nemzeti képviselők, a megfigyelők és minden más olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, akiket az elnök meg kíván hívni az adott ülésre.

5.   Amennyiben az értesítés véletlen mulasztás miatt nem kerül kiküldésre, vagy azt nem kapja meg egy arra jogosult személy, ez a tény nem érvényteleníti az adott ülés levezetését.

6.   A közgyűlés üléseinek összehívásáról szóló minden értesítést (az Egyesült Királyság 2006. évi társasági törvénye 1168. pontjában foglaltak szerint) nyomtatott vagy elektronikus formában és honlap útján is rendelkezésre kell bocsátani.

7.   A közgyűlés ülésein semmilyen téma nem tárgyalható, ha a nemzeti képviselőik által eljáró tagok a határozatképességhez szükséges létszámban nincsenek jelen. A határozatképességhez a közgyűlésen leadható szavazatok legalább egyharmadával rendelkező és a tárgyalandó témában szavazásra jogosult tagok jelenléte szükséges. Amennyiben az ülés a meghirdetett időpontjától számított fél órán belül nem határozatképes, a közgyűlést berekesztik, és ugyanazon a napon és helyen tíz perccel később folytatják. Ha a később folytatott ülés nem határozatképes, a képviselt és a tárgyalandó témában szavazásra jogosult tagok alkotják a határozatképességhez szükséges létszámot, és minden olyan kérdésben határozhatnak, amelyről eredetileg a megszakított ülésen rendelkezhettek volna, de az ilyen ülésen elfogadott határozatok csak azt követően lépnek hatályba, hogy az ülés jegyzőkönyvét megküldik az összes tagnak és azt a tagok a szavazatok egyszerű többségével – vagy fenntartott kérdések esetén kétharmados többségével – írásban vagy e-mailben jóváhagyják. E cikk alkalmazásában egy nemzeti képviselő jóváhagyása egyenértékű egy tag jóváhagyásával.

8.   A közgyűlés minden ülésén az elnök elnököl, vagy ha nincs elnök, az elnök nincs jelen az ülés megtartására kitűzött időpontban vagy nem hajlandó cselekedni, akkor az alelnök elnököl mint levezetőelnök, vagy ha az alelnök nincs jelen vagy nem hajlandó cselekedni, akkor a jelenlévő nemzeti képviselők maguk közül választanak levezetőelnököt az ülésre.

9.   A közgyűlés ülésein a szavazásra bocsátott határozatokról kézfelemeléssel szavaznak, vagy az elnök mérlegelése függvényében szavazólapon szavazhatnak.

10.   Az elnök nyilatkozata arról, hogy egy határozatot elfogadtak, egyhangúlag vagy meghatározott többséggel elfogadtak, leszavaztak vagy meghatározott többséggel leszavaztak, valamint az erre vonatkozó bejegyzés az ESS ERIC ülésének jegyzőkönyvében meggyőzően bizonyítja az adott tényt a feljegyzett igen és nem szavazatok számára vagy arányára vonatkozó további bizonyíték nélkül.

11.   Az elnök nem rendelkezik szavazattal vagy döntő szavazattal. Az alelnök vagy bármely más, a közgyűlés ülésének levezetésére megválasztott nemzeti képviselő megőrzi a nemzeti képviselőként őt megillető szavazati jogot, amikor a közgyűlés valamely ülésén elnököl, de elnökként nem kap külön szavazati jogot.

12.   A megfigyelőknek az elnök mérlegelése függvényében joguk van hozzászólni a közgyűlés üléseihez, valamint ahhoz, hogy meghallgassák őket, de nem rendelkeznek szavazati joggal. Az elnök saját belátása szerint felkérheti a megfigyelőket, hogy a közgyűlés ülésének egésze vagy egy része idejére hagyják el a termet.

13.   A következő kérdésekben (a továbbiakban: „fenntartott kérdések”) a közgyűlés csak az ülésen képviselt és szavazó tagok kétharmados többségével fogadhat el határozatot, amennyiben az ülést legalább hathetes értesítési határidővel összehívták és az értesítésben megjelölték az ülés idejét és helyét, valamint a tárgyalandó fenntartott kérdések jellegét:

a)	az ESS ERIC irányítási intézkedéseit érintő bármely változtatás;

b)	az ESS ERIC költségvetésének növelésére irányuló bármely javaslat (a 17. cikkben foglaltak szerint);

c)	a 17. cikkben meghatározott finanszírozási modell megváltoztatására irányuló bármely javaslat;

d)	valamely tag tagsági jogviszonyának megszüntetésére irányuló javaslat;

e)	a fogadóintézmény megváltoztatására irányuló javaslat;

f)	az elnök, az alelnök, vagy az igazgató mandátumának idő előtti megszüntetésére irányuló javaslat;

g)	a 11. cikk (3) vagy a 13. cikk (2) bekezdésében említett testületek összetételét érintő bármely változtatás; és

h)	az alapszabály módosítására irányuló javaslatok (beleértve a 28. cikkben említett bármely módosítást).

14.   Amennyiben valamely írásos határozatot annyi tag fogad el, amennyire abban az esetben lett volna szükség, ha az arra vonatkozó javaslatot a közgyűlés ülésén terjesztették volna elő, az ugyanolyan érvényességgel rendelkezik, mint ha a közgyűlés megfelelően összehívott és megtartott ülésén fogadták volna el, és hasonlóképp több – egy vagy több tag nevében aláírt – eszközből állhat. E cikk alkalmazásában egy nemzeti képviselő jóváhagyása egyenértékű egy tag jóváhagyásával.

15.   Úgy tekintendő, hogy a megfelelően kinevezett nemzeti képviselőik által eljáró tagok részt vettek a közgyűlés ülésén, vagy annak egy részén, amennyiben:

a)	az ülést az alapszabálynak megfelelően hívták össze és tartották meg, és

b)	mindannyiuknak lehetősége van arra, hogy az ülésen tárgyalt pontok tekintetében bármely információt vagy véleményt közöljenek a többi taggal.

11. cikk

A közgyűlés bizottságai

1.   Az alapszabály értelmében a közgyűlés bármilyen bizottságot felállíthat. Az alapszabály értelmében bármely bizottság összetételét, tagságát és eljárásait a közgyűlés határozza meg. A közgyűlés bármely bizottsága rendelkezhet olyan tagokkal is, akik nem nemzeti képviselők. Mielőtt a közgyűlés kinevezi bizottságai tagjait, konzultációt folytat az igazgatóval és azon kinevező testületekkel, melyek létrehozásáról adott esetben saját hatáskörén belül határozott.

2.   Az igazgatónak (vagy kinevezett helyettesének) joga van részt venni a közgyűlés valamennyi bizottságának ülésein, és gondoskodik azok megszervezéséről és a jegyzőkönyvek vezetéséről. A közgyűlés határozza meg a bizottságai mandátumának meghosszabbítására vonatkozó lehetőségeket.

3.   A következő bizottságok állandóan működnek:

a)	tudományos tanácsadó bizottság;

b)	módszertani tanácsadó bizottság; és

c)	pénzügyi bizottság.

4.   A tudományos tanácsadó bizottságot rendszerint nyolc vezető társadalomtudós alkotja, akik a nemzetközi társadalomtudományi kutatói közösség tagjai, és akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A tudományos tanácsadó bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

5.   A tudományos tanácsadó bizottság tanácsokat és útmutatást ad a közgyűlésnek, az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak az ESS ERIC tevékenységi körébe tartozó lényegi kérdésekben. A tudományos tanácsadó bizottság véleménye – a 11. cikk (6) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kötelező érvényű a közgyűlésre, az igazgatóra és a központi tudományos csoportra nézve.

6.   A tudományos tanácsadó bizottság emellett rendelkezik a közgyűlés felhatalmazásával, hogy az egyes kétéves időszakok rotációs moduljaira vonatkozó kérdőív összeállításával megbízott csoport tagjait egy nemzetközi verseny nyomán beérkezett pályázatok alapján kiválassza.

7.   A tudományos tanácsadó bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább kétszer ülésezik. A tudományos tanácsadó bizottság a szavazatok egyszerű többségével választja meg saját elnökét és alelnökét egy megfelelő jelölési eljárást követően. A tudományos tanácsadó bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a tudományos tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

8.   A tudományos tanácsadó bizottság elnöke szükség esetén saját belátása szerint az általa megfelelőnek tartott személyek bármelyikét meghívhatja, hogy megfigyelőként részt vegyen a tudományos tanácsadó bizottság ülésein.

9.   A módszertani tanácsadó bizottságot hat vezető módszertani szakember alkotja, akik a nemzetközi társadalomtudományi kutatói közösség tagjai, és akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A módszertani tanácsadó bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

10.   A módszertani tanácsadó bizottság módszertani tanácsokat és útmutatást ad a közgyűlésnek, az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak. A módszertani tanácsadó bizottság véleménye nem kötelező érvényű a közgyűlésre, az igazgatóra és a központi tudományos csoportra nézve.

11.   A módszertani tanácsadó bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább egyszer ülésezik. A módszertani tanácsadó bizottság a szavazatok egyszerű többségével választja meg saját elnökét és alelnökét egy megfelelő jelölési eljárást követően. A módszertani tanácsadó bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a módszertani tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

12.   A módszertani tanácsadó bizottság elnöke szükség esetén saját belátása szerint az általa megfelelőnek tartott személyek bármelyikét meghívhatja, hogy megfigyelőként részt vegyen a módszertani tanácsadó bizottság ülésein.

13.   A pénzügyi bizottságot négy költségvetési és pénzügyi ellenőrzési szakember alkotja, akiket a tagok által írásban leadott jelöléseket követően a közgyűlés nevez ki. A pénzügyi bizottságnak legalább két olyan tagja van, akik nem nemzeti képviselők. A pénzügyi bizottság tagjait négyéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

14.   A pénzügyi bizottság útmutatást ad a közgyűlésnek és az igazgatónak az ESS ERIC pénzügyi helyzetére vonatkozóan, nem kizárólagos jelleggel ideértve az ESS ERIC forrásait és kapcsolódó pénzügyi aspektusait.

15.   A pénzügyi bizottság minden 12 hónapos időszakban legalább egyszer ülésezik. A pénzügyi bizottság tagjai határozzák meg a bizottság üléseire és ülései közötti időszakokra vonatkozó eljárási rendjét, de egy személyt kineveznek maguk közül, aki a közgyűlés ülésein képviseli a pénzügyi bizottságot annak érdekében, hogy azokon jelentést tegyen értékeléseiről és tanácsairól.

12. cikk

Az igazgató és az igazgatóhelyettesek

1.   A közgyűlés szükség esetén kinevezheti és helyettesítheti az ESS ERIC igazgatóját (a továbbiakban: „igazgató”), aki az ESS ERIC vezérigazgatói, tudományos igazgatói és – a rendelet 12. cikke értelmében – jogi képviselői tisztségét is betölti. Amennyiben a közgyűlés adott esetben másképp nem rendelkezik, az igazgató teljes jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ESS ERIC nevében eljárjon. Az ESS ERIC első igazgatója az Európai Társadalomtudományi Elemzések adott időpontban hivatalban levő vezető kutatója-koordinátora. Az igazgató kinevezése a közgyűlés jóváhagyásával történik, négyéves, megújítható időtartamra szól és minden tekintetben a közgyűlés által jóváhagyott feltételekhez kötött.

2.   A közgyűlés szükség esetén az általa megfelelőnek tartott hatáskörökkel felruházza az igazgatót annak érdekében, hogy az igazgató az ESS ERIC vezérigazgatói, tudományos igazgatói és jogi képviselői minőségében elláthassa napi feladatait.

3.   Az igazgató felelősségi körébe tartozik az ESS ERIC átfogó céljainak elérésére való törekvés, valamint éves költségvetésének, üzleti tervének és munkaprogramjának végrehajtása. Az igazgató közvetlenül a közgyűlésnek számol be, vagy ha a közgyűlés úgy rendelkezik, a közgyűlés valamely bizottságának. Az igazgató felelőssége a központi tudományos csoport intézményeinek – a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti – kiválasztása, melyet a közgyűlésnek meg kell erősítenie. Az igazgató átfogó felelősséget visel azért, hogy az ESS ERIC betartsa tudományos, szerződéses, jogi és költségvetési vállalásait. Az ESS ERIC munkaprogramjának a követelményeknek megfelelő végrehajtása érdekében az igazgató koordinálja a székhelyen dolgozó személyzetet, a központi tudományos csoportot és társult kutatóit, valamint az összes résztvevő országban működő nemzeti koordinátort, akik pedig támogatják az igazgatót e cél elérésében.

4.   Az igazgató a fogadóintézményben kinevez egy igazgatóhelyettest, és legalább még egy helyettest valamely másik központi tudományos csoportnak otthont adó intézményben, hogy segítsék feladatai elvégzésében. Az igazgató meghatározott feladatköröket ruházhat az említett helyettesek mindegyikére.

13. cikk

Az igazgató bizottságai

1.   Az igazgató felállíthat bizottságokat, hogy segítsék feladatai végrehajtásában. Bármely bizottság összetételét, tagságát és eljárásait az igazgató határozza meg. Az igazgató bármely bizottsága rendelkezhet olyan tagokkal is, akik nem nemzeti képviselők vagy megfigyelők.

2.   Az igazgató következő bizottságai állandóan működnek:

a)	központi tudományos csoport; és

b)	nemzeti koordinátorok fóruma.

A központi tudományos csoport és a nemzeti koordinátorok fóruma segítik az igazgatót annak biztosításában, hogy az ESS ERIC következetes módon, és az összes tagállamban a közgyűlés által meghatározott minőségi normáknak megfelelően teljesítse elsődleges feladatát.

3.   A központi tudományos csoportot azon intézmények alkotják (a továbbiakban: „intézményi tag”), amelyeket szükség esetén az igazgató meghatároz és a közgyűlés jóváhagy. Minden intézményi tag pedig kinevezi saját vezető képviselőjét és egy helyettest, hogy – minden alkalommal az igazgató jóváhagyásával – részt vegyenek a központi tudományos csoport ülésein. Az intézményi tagok megbízatása négyéves, megújítható időtartamra szól. Az intézményi tagok egyéb munkatársai azért kapnak meghívást az ülésekre, hogy szaktudásukkal hozzájáruljanak az eszmecserékhez.

4.   A központi tudományos csoport tanácsokat ad az igazgatónak és együttműködik vele az ESS ERIC munkájának tervezése, tudományos irányítása, módszertana, végrehajtása, minőség-ellenőrzése, megvalósítása és eredményeinek terjesztése valamennyi területén.

5.   A központi tudományos csoport minden 12 hónapos időszakban legalább háromszor ülésezik. A központi tudományos csoport ülésein az elnöki feladatokat az igazgató, távollétében valamely igazgatóhelyettes látja el. Jóllehet az ESS ERIC szükség esetén a központi tudományos csoport intézményi tagjaitól eltérő intézményeket is szerződtethet bizonyos szakosodott feladatok elvégzésére, ezen intézmények ezáltal nem válnak a központi tudományos csoport tagjaivá.

6.   Az alapszabálynak megfelelően valamely tag által kinevezett nemzeti koordinátorokat (a továbbiakban: „nemzeti koordinátorok”) a tagok illetékes végrehajtó hatósága választja ki az egyes felmérések kezdetekor az igazgató által meghatározott vonatkozó feladatleírás szerint. A nemzeti koordinátorok megbízatása egy-egy kétéves időszakra szól (vagy az illetékes tag belátása szerinti hosszabb időre).

7.   A nemzeti koordinátorok fő feladata az ESS ERIC tevékenységeinek nemzeti szintű koordinálása, valamint szükség esetén az igazgató által meghatározott előírásoknak való megfelelés biztosítása.

8.   Az alapszabály értelmében létrehozott nemzeti koordinátorok fórumát – a kormányközi szervezetként működő tagok kivételével – az egyes tagok nemzeti koordinátorai, az igazgató és az igazgatóhelyettesek alkotják. A nemzeti koordinátorok fórumának ülésein az igazgató elnököl, és azokon részt vesznek a napirend szerint illetékes központi tudományos csoporttagok. A fórum minden kétéves időszakban legalább háromszor ülésezik, és az egyes ülések napirendjét a központi tudományos csoport és a nemzeti koordinátorok bevonásával az igazgató határozza meg. A nemzeti koordinátorok fóruma saját tagjai közül kinevez egy nemzeti koordinátort, hogy részt vegyen a közgyűlés ülésein, és egy másikat, aki pedig a központi tudományos csoport ülésein vesz részt.

9.   A nemzeti koordinátorok fóruma megkapja és észrevételezi az igazgató által adott esetben meghatározott központi előírásokat az ESS ERIC nemzeti szintű tevékenységeivel kapcsolatban. A nemzeti koordinátorok fóruma emellett tanácsokat ad az igazgatónak és a központi tudományos csoportnak az ESS ERIC kialakításának és vezetésének egyéb területein.

10.   A nemzeti koordinátorok fórumának elnöke külső szakértőket is meghívhat a fórum üléseire.

14. cikk

A testületek összetétele és ülései

1.   Az összeférhetetlenség elkerülése, valamint a befogadás érdekében az igazgató és az igazgatóhelyettesek kivételével senki sem lehet az ESS ERIC egynél több testületének vagy bizottságának tagja – ideértve a közgyűlést, a közgyűlés bizottságait és az igazgató bizottságait –, kivéve a pénzügyi bizottságot, melynek a 11. cikk (13) bekezdése értelmében akár két közgyűlési képviselő tagja is lehet. Ezt a követelményt az illetékes testület vagy bizottság elnöke – ideértve a közgyűlést is – kivételes esetekben felfüggesztheti. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy valamely személy az ESS ERIC egynél több testületében legyen megfigyelő.

2.   Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, annak meghatározásakor, hogy valamely személy részt vesz-e az ESS ERIC valamely testületének vagy bizottságának ülésein – ideértve a közgyűlést, a közgyűlés bizottságait és az igazgató tanácsadó bizottságait –, nincs jelentősége, hogy az adott személyek hol tartózkodnak, és hogyan kommunikálnak egymással. Ha egy adott ülés résztvevői nem ugyanazon a helyszínen tartózkodnak, az ülés helyeként bármelyikük helyét megadhatják.

3.   Az ESS ERIC minden testületének vagy bizottságának összetételében tükröződnie kell a nemek megfelelő egyensúlyának, valamint a szaktudás általános egyensúlyának.

5.   FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK

15. cikk

Jelentéstétel a Bizottságnak

1.   Az igazgató minden pénzügyi év végén éves tevékenységi jelentést készít, mely tartalmazza különösen a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek tudományos, működési és pénzügyi aspektusait. A jelentést a közgyűlés hagyja jóvá a szavazatok egyszerű többségével; a jelentést az adott pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül meg kell küldeni az Európai Bizottságnak és az érintett hatóságoknak. A jelentést az ESS ERIC-nek részben vagy egészben nyilvánosan elérhetővé kell tennie.

2.   Az ESS ERIC és az érintett tagállamok minden olyan körülményről tájékoztatják az Európai Bizottságot, amely súlyosan veszélyeztetheti az ESS ERIC feladatainak megfelelő ellátását, vagy akadályozhatja az ESS ERIC-et az alapszabályban vagy a rendeletben megállapított feltételek teljesítésében.

3.   Az Európai Bizottság magyarázatot kér az ESS ERIC-től és/vagy annak tagjaitól, ha okkal feltételezi, hogy az ESS ERIC súlyosan megsérti a rendeletet, az alapszabályt, az annak alapján elfogadott határozatokat vagy más alkalmazandó jogi eszközt.

6.   FEJEZET

PÉNZÜGYEK

16. cikk

Pénzügyi év

Amennyiben a közgyűlés másképp nem rendelkezik, az ESS ERIC pénzügyi éve június 1-től május 31-ig tart, és az ESS ERIC ezen időpontig elkészíti központi költségvetését, üzleti tervét és beszámolóit, valamint elvégezteti ellenőrzését.

17. cikk

Költségvetés

1.   Az igazgató mindegyik kétéves időszakra elkészíti, és a pénzügyi bizottságnak jóváhagyásra beadja a központi költségvetés-tervezetet és az üzleti tervet, melyek éves bontásban tartalmazzák az ESS ERIC bevételeit és költségeit (a továbbiakban: „költségvetés”).

2.   A költségvetés emellett tartalmazza a következő fő költségeket és bevételeket:

a)	a székhely és a központi tudományos csoport intézményei által végzett központi tervezési, koordinációs, minőség-ellenőrzési és terjesztési tevékenységekkel összefüggő kiadások és bevételek;

b)	az ESS ERIC titkárságának (szükség esetén emellett az ERIC közgyűlésének és minden más bizottságának és testületének) tevékenységével összefüggő kiadások és bevételek; és

c)	a tagoktól és/vagy harmadik felektől vagy másoktól, támogatások vagy más kifizetések formájában kapott pénzösszegek.

A kétségek elkerülése érdekében az Európai Társadalomtudományi Elemzések minden tagja maga fedezi terepmunkája és nemzeti koordinációja költségeit, és ezek a költségek nem képezik a költségvetés részét.

3.   Minden költségvetés tartalmazza azon tételeket is, amelyeket a közgyűlés – a pénzügyi bizottság eljárási szabályzatban rögzített tanácsa alapján – adott esetben jóváhagy.

4.   A pénzügyi bizottság, miután jóváhagyja a költségvetést, azt jóváhagyásra beadja a közgyűlésnek. Abban az esetben, ha a pénzügyi bizottság nem hagyja jóvá a költségvetést, indoklását beadja a közgyűlésnek, mely meghozza a végső döntést a költségvetés elfogadása tárgyában.

5.   Amikor sor kerül a költségvetés jóváhagyására, a tagok (vagy a tagok nevében eljáró kifizetők) szükség esetén az eljárási szabályzatnak megfelelően befizetik a költségvetésben feltüntetett éves hozzájárulásaikat az alábbi számítás alapján:

a)	először egy – szükség esetén a közgyűlés által jóváhagyott összegű – tagi alap-hozzájárulást;

b)	másodszor a székhely szerinti ország hozzájárulását a szükség esetén elfogadott összegben; és

c)

harmadszor a GDP-jük alapján az egyes tagokra jutó fennmaradó összeg fedezésére szolgáló tagi hozzájárulást. Amennyiben e számítás eredményeként néhány (de nem az összes) tagnak a 17. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett alapösszeggel megegyező, vagy annál kisebb többlet-hozzájárulást kell befizetnie, az adott tag mentesül a további hozzájárulások befizetése alól, és az így keletkező hiányt GDP-arányosan kell elosztani az e pont értelmében hozzájárulásra kötelezett tagok között.

Természetbeni hozzájárulások elfogadására a tagoktól csak akkor van lehetőség, ha azt a közgyűlés elnöke a pénzügyi bizottsággal folytatott konzultációt követően jóváhagyja.

18. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

Az ESS ERIC biztosítja, hogy beszámolóit évente megfelelően akkreditált könyvvizsgáló társaság ellenőrizze, és hogy az ily módon ellenőrzött beszámolókat a követelményeknek megfelelően iktassák és tegyék közzé. Az ellenőrzött beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá.

19. cikk

Számvitel

Az ESS ERIC külön számvitelt vezet a gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos kiadásokról és bevételekről; ezeket piaci áron, vagy ha azt nem lehet megállapítani, ésszerű árréssel megnövelt teljes költségen számolja el.

7.   FEJEZET

SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Beszerzéspolitika és adómentességek

1.   Az ESS ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkezőket és az ajánlattevőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti függetlenül attól, hogy székhelyük az Európai Unióban található-e vagy sem. Az ESS ERIC beszerzéspolitikája tiszteletben tartja az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a versenyalapúság elvét. A közgyűlés részletes szabályokat dolgoz ki a beszerzési eljárásokra és kritériumokra.

2.   A 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontján és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (2) 50. és 51. cikkével összhangban lévő mentességek az ERIC azon áru- és szolgáltatásbeszerzéseire terjednek ki, amelyek hivatalosan az ESS ERIC általi használatra szolgálnak, amelyek értéke több mint 250 EUR, és amelyeket teljes egészükben az ESS ERIC fizet ki és szerez be. Az egyes tagok beszerzéseire ezek a mentességek nem vehetők igénybe.

21. cikk

Felelősség

1.   Az ESS ERIC felelős a tartozásaiért.

2.   Az ESS ERIC hiteleire nézve a tagok éves pénzügyi kötelezettségének maximuma az éves hozzájárulásuk összege, beleértve a felmondási időszak alatt fizetett hozzájárulást is.

3.   A közgyűlés biztosítja, hogy az ESS ERIC az infrastruktúrájának kiépítésével és működtetésével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt, amely előírásokat tartalmaz az ERIC esetleges felszámolására vonatkozóan is. A biztosítás korlátozás nélkül kiterjedhet ezenfelül az igazgató, az igazgatóhelyettes és az ESS ERIC-ben funkciót betöltő más természetes személyek személyes felelősségére is.

4.   Az ESS ERIC nemzeti képviselői, igazgatója és igazgatóhelyettese, megfigyelői és egyéb bizottsági és testületi tagjai nem felelősek az ESS ERIC tartozásaiért.

5.   Az ESS ERIC minden tevékenységét azon alapelv szerint szervezi és hajtja végre, hogy az ESS ERIC nem felelős tagjai vagy – adott esetben – az eljárási szabályzatban meghatározott egyéb személyek tevékenységeiért.

22. cikk

Tudományos értékelési politika és terjesztéspolitika

1.   Az ESS ERIC tudományos elemzés céljából szabad hozzáférést biztosít az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben szereplő összes adathoz. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

2.   Az ESS ERIC törekszik biztosítani, hogy az Európai Társadalomtudományi Elemzések eredményei mindenki számára elérhetőek legyenek. Az ESS ERIC terjesztési stratégiát dolgoz ki, és közzéteszi azt. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

23. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika és az adatvédelmi politika

1.   Az ESS ERIC lehetőség szerint saját tulajdonában tartja a tevékenységéhez kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogaihoz jogdíj nélküli, nem kizárólagos licencet biztosít minden nem kereskedelmi célú felhasználó számára. Az ESS ERIC szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak kereskedelmi célú felhasználását eseti alapon kell kezelni. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

2.   Az ESS ERIC a tudományos közösség számára szabad hozzáférést biztosít az Európai Társadalomtudományi Elemzésekben szereplő összes adathoz. Az adatok feldolgozásának és nyilvános felhasználásra történő előkészítésének tartamától eltekintve semmilyen időszakban nem rendelkezhet senki kiváltságos hozzáféréssel ezen adatokhoz. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

3.   Az ESS ERIC aláírja a Nemzetközi Statisztikai Intézet etikai nyilatkozatát.

4.   Az ESS ERIC biztosítja, hogy az ESS ERIC által tárolt adatok lehetőség szerint anonim adatok legyenek. Ahol ez nem lehetséges, ott a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alapelvei a mérvadók.

5.   Az ESS ERIC által nyert adatokat minden ország a saját adatvédelmi jogszabályainak megfelelően kezeli.

6.   Ezeket az adatvédelmi intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

24. cikk

Foglalkoztatáspolitika

Az ESS ERIC elkötelezett az esélyegyenlőség mellett és senkivel szemben sem alkalmazza a megkülönböztetés eszközét faji, etnikai, nemi, világnézeti alapon, illetve fogyatékosság, nemi hozzátartozás vagy adott esetben egyéb olyan ok alapján, amely az európai uniós jog alapján megkülönböztetésnek minősül. Ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzat tovább részletezheti.

8.   FEJEZET

IDŐTARTAM, FELSZÁMOLÁS, ALKALMAZANDÓ JOG, JOGVITÁK

25. cikk

Időtartam és felszámolás

1.   Az ESS ERIC az ERIC felállításáról szóló európai bizottsági határozat hatálybalépésének napján létrejön és határozatlan időtartamra szóló jogi személyiséggel rendelkezik mindaddig, amíg:

a)	az ESS ERIC-et fel nem számolják az ebben az alapszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban, vagy

b)	az Európai Bizottság határozatban meg nem szünteti az ESS ERIC-et.

2.   A közgyűlés a jelen lévő és szavazó tagok kétharmados többségével határozhat az ESS ERIC felszámolásáról. Amennyiben a közgyűlés az ESS ERIC felszámolásáról dönt, egyszerű többséggel határoz a felszámolási eljárásról.

3.   Az ESS ERIC e rendelettel összhangban értesíti a Bizottságot az ESS ERIC felszámolásáról hozott döntésről.

4.   Amennyiben a 25. cikk (1) vagy (2) bekezdése alkalmazandó, az igazgató gondoskodik az ESS ERIC tulajdonában lévő adatok biztonságos elhelyezéséről egy vagy több megfelelő harmadik félnél, hogy ezen adatok ezen alapszabálynak megfelelően hozzáférhetőek és használhatóak legyenek.

26. cikk

Alkalmazandó jog

Az ERIC létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:

a)	az európai uniós jog, különös tekintettel az ESS ERIS ezen alapszabály alapján történő létrehozásáról szóló európai bizottsági rendeletre és az ez irányú határozatra,

b)	olyan ügyek esetén, amelyekre nem, vagy csak részben terjed ki a 26. cikk a) pontjában említett jogszabályok hatálya, annak az államnak a joga, amely az ESS ERIC székhely szerinti országa, azaz az ESS ERIC létrehozásának időpontjában Anglia vagy Wales joga,

c)	az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.

27. cikk

Jogviták

1.   Az Európai Unió Bírósága jár el az ESS ERIC-kel kapcsolatban a tagok között, a tagok és az ESS ERIC (ideértve az ESS ERIC bármely felszámolóját is) között, valamint az Európai Unióval szemben felmerült jogvitákban.

2.   Az ESS ERIC és harmadik felek közötti jogvitákra a joghatóság vonatkozásában az uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Olyan vitás ügyekben, amelyekre az uniós jogszabályok nem terjednek ki, az ilyen jogvitákra alkalmazandó joghatóságot az ESS ERIC székhelye szerinti állam jogszabályai (vagyis az ESS ERIC alapításakor hatályos angliai és walesi jogszabályok) szerint kell meghatározni.

3.   Az alkalmazandó jogszabályok lényegi módosítása esetén a tagok gondoskodnak ezen alapszabály megfelelő módosításáról.

4.   Amennyiben bíróság, joghatósággal rendelkező bármely testület vagy intézmény illegálisnak, jogellenesnek, semmisnek vagy végrehajthatatlannak találja ezen alapszabály bármely rendelkezését, azt az ilyen joghatóság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni, ami nem érinti a következőket:

a)	ezen rendelkezés legális voltát, jogszerűségét vagy végrehajthatóságát minden más joghatóság esetében, vagy

b)	az alapszabály további rendelkezését, amelyek korlátozás nélkül hatályban és érvényben maradnak.

Ez esetben a felek a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban törekednek arra, hogy a figyelmen kívül hagyott rendelkezés helyett egy a közgyűlés számára is elfogadható, érvényes és végrehajtható rendelkezésben megállapodjanak.

9.   FEJEZET

ALAPSZABÁLY ÉS MÓDOSÍTÁSOK

28. cikk

Alapszabály és módosítások

1.   Ezt az alapszabályt az ESS ERIC honlapján és székhelyén naprakészen kell tartani és nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

2.   A 28. cikk (4) bekezdése értelmében ezen alapszabály módosításait fenntartott kérdésként a közgyűlés fogadja el. Az alapszabálynak a 28. cikk (6) bekezdésében említettektől eltérő módosításait az ESS ERIC a módosítások közgyűlés által történő elfogadását követő 10 napon belül bejelenti az Európai Bizottságnak.

3.   Az alapszabálynak a 723/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti módosítása esetén egy jegyzékben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott módosítás az alapszabály lényegi vagy nem lényegi elemét érinti-e, valamint meg kell határozni az elfogadására alkalmazandó eljárást.

4.   Miután az elfogadott módosításokat a 28. cikk (2) bekezdése szerint bejelentették az Európai Bizottságnak, az Európai Bizottság a bejelentéstől számított 60 napon belül kifogást emelhet az adott módosítással szemben, megindokolva, hogy a módosítás miért nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

5.   A 28. cikk értelmében elfogadott módosítás csak akkor lép hatályba, ha a kifogás emelésére meghatározott határidő lejárt vagy a Bizottság lemondott arról, hogy kifogást emeljen, vagy visszavonta a felhozott kifogást.

6.   Az alapszabálynak az 1. cikk (2) bekezdését (Elnevezés), 1. cikk (4) bekezdését (Székhely), 2. cikkét (Feladatok és tevékenységek), 20. cikkét (Beszerzéspolitika), 21. cikkét (Felelősség), 22. cikkét (Tudományos értékelési politika és terjesztéspolitika), 23. cikkét (A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika és az adatpolitika), 24. cikkét (Foglalkoztatáspolitika) és 25. cikkét (Időtartam és felszámolás) érintő módosításai, amelyet a tagok fenntartott kérdésként fogadtak el, csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Bizottság kifejezetten jóváhagyta azokat és a módosítások engedélyezéséről szóló bizottsági határozat hatályba lépett.

7.   Ha az ESS ERIC a 28. cikk (2) vagy (6) bekezdése szerint az Európai Bizottság jóváhagyását kéri, benyújtja az Európai Bizottságnak a javasolt módosítás szövegét és az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt változatát.

---

(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2)  HL L 77., 2011.3.23., 1. o.

(3)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

II. MELLÉKLET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JEGYZÉKE

Ez a melléklet a tagok és a megfigyelők, valamint az őket képviselő jogalanyok jegyzékét tartalmazza.

Tagok

A tag neve	A nemzeti képviselő neve
Osztrák Köztársaság	Federal Ministry of Science and Research
Belga Királyság	Belgian Public Planning Service Science Policy
Cseh Köztársaság	Ministry of Education, Youth and Sports (MEYS)
Észt Köztársaság	Ministry of Social Affairs
Németországi Szövetségi Köztársaság	Bundesministerium für Bildung und Forschung
Írország	Irish Research Council (HEA)
Litván Köztársaság	Ministry of Education and Science
Holland Királyság	Netherlands Organisation for Scientific Research (NWO)
Lengyel Köztársaság	Ministry of Science and Higher Education
Portugál Köztársaság	Foundation for Science and Technology
Szlovén Köztársaság	Ministry of Education, Science and Sport
Svéd Királyság	Ministry of Education, represented by the Swedish Research Council
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága	Economic and Social Research Council

Megfigyelők

A megfigyelő neve	A megfigyelő képviselőjének neve
Norvég Királyság	The Research Council of Norway
Svájci Államszövetség	FORS (Swiss Foundation for Research in Social Sciences)

III. MELLÉKLET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÉRTELMEZÉS

1.

Amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, ebben az alapszabályban az „ESS ERIC” alatt a következő értendő: a 723/2009/EK rendelettel (a továbbiakban: rendelet) felállított, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, amelyet ezen alapszabály szabályoz, annak szükség szerint a rendeletnek megfelelően módosított vagy újraszövegezett változatában (a továbbiakban: alapszabály); „ESS” vagy „Európai Társadalomtudományi Elemzés”: európai országokban 2001 óta folytatott Európai Társadalomtudományi Elemzés, amely egy jelentős, összehangolt nemzeti elemzéseket tartalmazó, hosszú távú elemzés. Az ESS megbízható adatokat gyűjt Európa-szerte a társadalmi szemlélet és értékek változásáról, valamint értelmezi és terjeszti ezeket; „GDP”: egy adott országban hazailag előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások teljes pénzbeli értéke, a Világbank 2009. évi vagy a közgyűlés döntése szerint egy azt követő évben kiadott adatai alapján; „tag”: az ESS ERIC tagságába – szükség esetén az alapszabálynak és a rendeletnek megfelelően – beválasztott (nemzeti képviselője által közreműködő) személy; „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama; „eljárási szabályzat”: az ESS ERIC-nek szükség esetén a közgyűlés által elfogadott eljárási szabályzata.

2.	Amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik, a rendeletben szereplő meghatározások érvényesek e mellékletben is.

3.	A cikkekre való hivatkozások az alapszabály cikkeire történő hivatkozások.

4.	A címek kizárólag a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak és nem érintik az alapszabály szerkezetét vagy értelmezését, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik;

5.	Az egyes számban szereplő hivatkozások a többes számban lévőket is helyettesítik és fordítva, ugyanúgy egyes nyelvekben a nemekre történő hivatkozások sem értelmezendők kizárólagosan.

6.

A szerződésekre, rendeletekre, irányelvekre, alapszabályokra vagy jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozások magukban foglalják az azoknak alárendelt jogszabályokat is és az ilyen szerződésekre, rendeletekre, irányelvekre, alapszabályokra és/vagy alárendelt jogszabályokra vagy jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozásoknak minősülnek, ezeknek az alapszabály elfogadásának a napján hatályos módosított, bővített, egységes szerkezetbe foglalt vagy újból elfogadott formájában.

7.	Az „ideértve”, a „beleértve”, a „különösen/különös tekintettel” és hasonló szavak vagy kifejezések után álló tartalom nem korlátozó értelmű, ennek megfelelően tartalmilag nem korlátozzák az előttük álló szavak jelentését.

8.	Az „írásban” vagy „írott formában” kifejezések a postai úton, fax útján, e-mailben vagy szavakkal más, olvasható és rögzített formában történő kommunikációra vonatkozik.

9.

Angol vagy walesi joghatóságtól eltérő joghatóság esetén az intézkedésekre, jogi eljárásokra, jogi dokumentumokra, jogállásokra, bíróságokra, hivatalos vagy jogi fogalmakra vonatkozó angol jogi kifejezésekre történő hivatkozásokhoz mellékelni kell egy magyarázatot arról, hogy az adott joghatóság esetén azok melyik angol jogi fogalomnak feleltethetőek meg leginkább.

IV. MELLÉKLET

ORSZÁGOK SZERINTI HOZZÁJÁRULÁS

AZ ESS ERIC HOZZÁJÁRULÁS MÉRTÉKE ORSZÁGOK SZERINT (EUR)

Pénzügyi év (ESS ERIC)

IDŐSZAK	2013-2014	2014-2015	2015-2016	2016-2017
1 Egyesült Királyság (székhely szerinti ország)	1 000 000	1 000 000	742 630	764 909
2 Ausztria	46 943	49 337	60 259	62 067
3 Belgium	53 410	56 235	69 631	71 720
4 Bulgária	20 000	20 600	21 218	21 855
5 Ciprus	20 000	20 600	21 218	21 855
6 Cseh Köztársaság	33 845	35 367	41 280	42 518
7 Észtország	20 000	20 600	21 218	21 855
8 Finnország	36 913	38 640	45 726	47 098
9 Franciaország	204 877	217 787	289 111	297 785
10 Németország	252 792	268 893	358 542	369 298
11 Írország	35 745	37 393	44 033	45 354
12 Litvánia	20 000	20 600	21 218	21 855
13 Hollandia	75 994	80 323	102 355	105 426
14 Norvégia	46 448	48 809	59 541	61 328
15 Lengyelország	50 408	53 033	65 280	67 239
16 Portugália	36 520	38 220	45 156	46 510
17 Szlovénia	20 000	20 600	21 218	21 855
18 Spanyolország	122 728	130 168	170 074	175 176
19 Svédország	48 637	51 144	62 714	64 595
20 Svájc	54 740	57 653	71 558	73 704
Összesen	2 200 000	2 266 000	2 333 980	2 403 999

Indokolás a költségvetéshez és az ESS ERIC működéséhez történő éves hozzájárulásokhoz – 2013-2017 pénzügyi időszak

1.	Az ESS ERIC pénzügyi éve június 1-jétől május 31-ig tart.

2.

Az előterjesztett költségvetés az ESS ERIC működésének első négy évére vonatkozik. Az ESS ERIC irányítóbizottsága 2,3 millió EUR éves költségvetési előirányzatot célzott meg tudományos alaptevékenységekre. A rendelkezésre álló költségvetés csökken, amennyiben időközben azon országok közül, amelyek határozott érdeklődésüket fejezték ki, nem mindegyik tud belépni időben az ERIC-be a működés 2013 júniusában történő beindítása érdekében. A költségvetés teljes összege egy évi 3 százalékos inflációs ráta mértékében növekedhet.

3.

Az aláírók várható száma alapján az első évre 2,2 millió EUR költségvetéssel számolnak (amely összeg csökken, ha nem minden felsorolt ország írja alá az ERIC-hez való csatlakozást). További országok csatlakozása esetén a költségvetés legfeljebb 2,3 millió EUR-ra emelkedik, ahol a meglévő tagok hozzájárulásai változatlanok maradnak (és az újonnan csatlakozottak szükséges hozzájárulását országonként állapítják meg, a meglévő tagok hozzájárulásait figyelembe véve. Az alapító tagok hozzájárulásának összege változatlan marad.) Amennyiben a pénzügyi előirányzat teljesül, a további országok csatlakozása az alap részvételi díjnál többet fizető tagok és megfigyelők hozzájárulásának csökkenését eredményezi (amennyiben a közgyűlés másképp nem dönt).

4.

Az éves hozzájárulásokat ennek az alapszabálynak a 17. cikkében leírt eljárások szerint számították ki, az alábbi kikötések mellett: a) az alap részvételi díj az első évben 20 000 EUR, amely összeg az azt követő 3 évben évi 3 százalékos inflációs ráta mértékében növekedhet; b) a székhely szerinti ország, az Egyesült Királyság, az első két évben egy 1 000 000 EUR, emelt összegű hozzájárulást fizet, azt követően pedig az eredetileg megállapított, évi 700 000 EUR, inflációval kiigazított összeget; c) a fennmaradó tagsági hozzájárulást a tagok relatív GDP-je alapján számítják ki, a Világbank 2009. évi GDP-adatait alapul vége. Ez csak azokra a tagokra vonatkozik, amelyek 20 000 EUR vagy ezt meghaladó mértékű hozzájárulás fizetésére kötelezettek (százas értékre kerekítve); d) a második évtől egy évi 3 százalékos (vegyes) inflációs ráta van érvényben, amely nem vonatkozik az Egyesült Királyság első két évben fizetett emelt összegű hozzájárulására (ami a többi országra nézve 3 százaléknál kicsit nagyobb mértékű emelkedést jelent); e) a svájci és a norvég jog jelenleg nem teszi lehetővé ezen országok számára, hogy tagként csatlakozzanak az ERIC-hez. A két ország ezért megfigyelőként vesz részt a munkában az ezen indokolásban szereplő éves hozzájárulás teljesítése mellett.