EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013D0448

2013/448/EU: A Bizottság határozata ( 2013. szeptember 5. ) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő átmeneti ingyenes kiosztását szolgáló nemzeti végrehajtási intézkedésekről (az értesítés a C(2013) 5666. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 240, 7.9.2013, p. 27–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/03/2017

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/448/oj

7.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 240/27


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. szeptember 5.)

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő átmeneti ingyenes kiosztását szolgáló nemzeti végrehajtási intézkedésekről

(az értesítés a C(2013) 5666. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/448/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10a. és 11. cikkére,

mivel:

(1)

2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek főszabály szerint árverés útján kerülnek kiosztásra az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára. Az arra jogosult üzemeltetők azonban 2013 és 2020 között továbbra is kapnak ingyenes kibocsátási egységeket. Az egyes ilyen üzemeltetők által kapott kibocsátási egységek mennyisége a 2003/87/EK irányelvben és a 2011/278/EU bizottsági határozatban (2) megállapított, az egész Unióra vonatkozó harmonizált szabályok alapján kerül meghatározásra.

(2)

A tagállamoknak 2011. szeptember 30-ig meg kellett küldeniük a Bizottságnak a nemzeti végrehajtási intézkedéseiket, amelyek egyéb kötelező információk mellett tartalmazzák a területükön működő, a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények listáját, valamint a 2013 és 2020 közötti időszakban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységeknek az uniós szintű harmonizált szabályok alapján kiszámított előzetes mennyiségét.

(3)

A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány (3) 18. cikke Horvátország tekintetében átmeneti intézkedések alkalmazását írja elő, amelyeket az okmány V. melléklete tartalmaz. Az említett V. melléklet 10. pontja szerint Horvátországnak biztosítania kell, hogy az üzemeltetők a 2013. év egészében megfeleljenek a 2003/87/EK irányelvnek. Hasonlóképpen, az arra jogosult létesítmények üzemeltetői a 2013. év egészére kapnak ingyenes kibocsátási egységeket annak érdekében, hogy teljes mértékben megfelelhessenek az EU ETS-nek és az EU ETS azon elvének, hogy a kibocsátásokat évente nyomon követik, jelentik és hitelesítik, a kibocsátási egységeket pedig leadják. Ennek megfelelően Horvátország a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésével és a 2011/278/EU határozat 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban megküldte nemzeti végrehajtási intézkedéseit a Bizottságnak.

(4)

Annak érdekében, hogy az adatok jó minőségűek és összehasonlíthatók legyenek, a Bizottság elektronikus formanyomtatványt biztosított a nemzeti végrehajtási intézkedések megküldéséhez. Ezt vagy egy hasonló formátumot használva valamennyi tagállam megküldte a létesítmények listáját, egy táblázatot, amely tartalmazza az összes fontos adatot létesítményenként, valamint egy módszertani jelentést, amely leírja a tagállami hatóságok által lefolytatott adatgyűjtési eljárást.

(5)

A benyújtott információk és adatok széles körére tekintettel a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy valamennyi nemzeti végrehajtási intézkedés teljes-e. Ha a Bizottság azt észlelte, hogy a megküldött anyagok hiányosak, további információkat kért az érintett tagállamoktól. E kérésekre reagálva az érintett hatóságok további releváns információkat nyújtottak be, hogy kiegészítsék a benyújtott nemzeti végrehajtási intézkedéseket.

(6)

A 2013 és 2020 között ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségeit is tartalmazó nemzeti végrehajtási intézkedéseket ezután összevetették a 2003/87/EK irányelvben, különösen annak 10a. cikkében, valamint a 2011/278/EU határozatban foglalt kritériumokkal, figyelembe véve a Bizottság tagállamoknak szóló, az Éghajlatváltozási Bizottság által 2011. április 14-én jóváhagyott útmutatóit is. Adott esetben figyelembe vették a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének értelmezésére vonatkozó iránymutatást is.

(7)

A Bizottság minden egyes tagállam esetében alaposan megvizsgálta a nemzeti végrehajtási intézkedések megfelelőségét. Ennek az átfogó vizsgálatnak a részeként a Bizottság elemezte, hogy az adatok összhangban vannak-e egymással és a harmonizált kiosztási szabályokkal. A Bizottság először a létesítmények ingyenes kiosztásra való jogosultságát, a létesítmények létesítményrészekre való felosztását, valamint a létesítményrészek határait vizsgálta meg. Ezután elemezte a helyes referenciaértékeknek az adott létesítményrészekre való alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a termék-referenciaérték szerinti létesítményrészekre vonatkozóan a 2011/278/EU határozat elviekben minden termékre egy referenciaértéket határoz meg, a Bizottság különös figyelmet fordított arra, hogy hogyan alkalmazták a referenciaértéket a 2011/278/EU határozat I. mellékletében meghatározott, a termékleírás és rendszerhatárok szerint előállított végtermékre. A kiosztandó mennyiségekre gyakorolt jelentős hatásra figyelemmel a Bizottság részletesen elemezte emellett a létesítmények múltbeli tevékenységi szintjeinek kiszámítását, az olyan eseteket, amelyekben jelentős kapacitásváltozások történtek az alapidőszakban, vagy egy létesítmény az alapidőszakban kezdte meg működését, az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes mennyiségének kiszámítását – figyelembe véve a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségét –, valamint a kibocsátásáthelyezési státust és a magánháztartásokba exportált hőt is. További statisztikai elemzések és hitelességi ellenőrzések – amelyek például olyan mutatókat használtak, mint a múltbeli tevékenységi szintenként javasolt kiosztott mennyiség a referenciaértékekhez képest, illetve a múltbeli tevékenységi szint a termelési kapacitáshoz viszonyítva – segítettek észlelni a harmonizált kiosztási szabályok alkalmazásában előforduló további lehetséges szabálytalanságokat.

(8)

Ennek az értékelésnek az eredményei alapján a Bizottság részletesen megvizsgálta azokat a létesítményeket, amelyek esetében felmerült a harmonizált kiosztási szabályok alkalmazásában történt szabálytalanságok gyanúja, és további magyarázatot kért az érintett tagállam illetékes hatóságaitól.

(9)

Ezen megfelelőségértékelés eredményei fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia nemzeti végrehajtási intézkedései összhangban vannak a 2003/87/EK irányelvvel és a 2011/278/EU határozattal. Az e tagállamok által a nemzeti végrehajtási intézkedésekben szerepeltetett létesítményekről megállapításra került, hogy jogosultak ingyenes kiosztásra, és nem voltak észlelhetők következetlenségek az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az említett tagállamok által javasolt, előzetes éves összmennyiségeivel kapcsolatban.

(10)

Az értékelés eredményeinek fényében a Bizottság úgy véli azonban, hogy a Németország és a Cseh Köztársaság által benyújtott nemzeti végrehajtási intézkedések bizonyos vonatkozásai nem egyeztethetők össze a 2003/87/EK irányelvben és a 2011/278/EU határozatban foglalt kritériumokkal, figyelembe véve a Bizottság tagállamoknak szóló, az Éghajlatváltozási Bizottság által 2011. április 14-én jóváhagyott útmutatóit.

(11)

A Bizottság megállapítja, hogy Németország azt javasolta, hogy 7 létesítmény esetében növeljék az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét, mert Németország véleménye szerint így el lehetne kerülni a szükségtelen nehézségeket. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének és a 2011/278/EU határozatnak megfelelően az ingyenes kiosztás előzetes mennyiségei, amelyeket a nemzeti végrehajtási intézkedések részeként kell megküldeni, uniós szintű harmonizált szabályok alapján kerülnek kiszámításra. A 2011/278/EU határozat nem rendelkezik arról a kiigazításról, amelyet Németország az üvegházhatású gázok kibocsátásának kereskedelméről szóló, 2011. július 28-i törvény (TEHG) 9. cikkének (5) bekezdése alapján tenni kívánna. Míg 2012-ig a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását nemzeti szinten szervezték, a 2013-tól kezdődő időszakra a jogalkotó szándékosan teljes mértékben harmonizált szabályokat alkotott a létesítményeknek való ingyenes kiosztásra vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi létesítményt egyforma módon kezeljék. Az ingyenes kiosztásnak a tagállamok által a 2011/278/EU határozat alapján kiszámított előzetes mennyiségeit érintő minden egyoldalú változtatás aláásná ezt a harmonizált megközelítést. Németország semmivel nem támasztotta alá, hogy a szóban forgó létesítményeknek kiosztott, a 2011/278/EU határozat alapján kiszámított mennyiség nyilvánvalóan aránytalan, tekintettel arra, hogy az elérendő cél a kiosztott mennyiségek teljes harmonizációja. Ha több ingyenes kibocsátási egységet rendelnénk bizonyos létesítményekhez, az torzítaná a versenyt vagy a verseny torzításával fenyegetne, és határokon átnyúló hatásai lennének, mivel a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó minden ágazatban uniós szintű kereskedelem folyik. Annak az elvnek a fényében, hogy az EU ETS keretébe tartozó létesítményeket és a tagállamokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni, a Bizottság úgy véli, hogy indokolt kifogást emelni a német nemzeti végrehajtási intézkedésekben foglalt és az I. melléklet A. pontjában felsorolt bizonyos létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes mennyiségei ellen.

(12)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Németország által javasolt nemzeti végrehajtási intézkedések ellentétesek a 2011/278/EU határozattal is, mert a forró fémre vonatkozó termék-referenciaértéknek az e határozat I. mellékletének B. pontjában felsorolt esetekben történő alkalmazása nem összeegyeztethető a vonatkozó szabályokkal. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a német nemzeti végrehajtási intézkedésekben az oxigénbefúvásos konvertert (BOF) használó acélgyártási folyamatok esetében és abban az esetben, ha a nagyolvasztóból származó forró fémet nem ugyanazon létesítményen belül finomítják acéllá, hanem exportálják további feldolgozásra, nem osztanak ki ingyenes kibocsátási egységeket a forró fém előállítására szolgáló nagyolvasztót üzemeltető létesítmény üzemeltetőjének. Az ingyenes kiosztásban ehelyett az a létesítmény részesül, amelyben az acél finomítása történik.

(13)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kibocsátási egységek kiosztásának céljára a 2011/278/EU határozat termék-referenciaértékeket állapított meg, figyelembe véve a termékleírásokat és az előállítási folyamatok összetettségét, ez pedig lehetővé teszi a termelési adatok hitelesítését és a termék-referenciaértékek egész Unióban történő egységes alkalmazását. A termék-referenciaértékek alkalmazása céljából a létesítmények létesítményrészekre lettek felosztva, a létesítményrész termék-referenciaértéke a meghatározás szerint olyan, termék előállításához kapcsolódó ráfordítás, teljesítmény és a megfelelő kibocsátás, amelyhez a 2011/278/EU határozat I. mellékletében referenciaértéket határoztak meg. A referenciaértékek tehát termékekre, és nem folyamatokra vonatkozóan kerültek megállapításra. Ennek megfelelően referenciaérték került kidolgozásra a forró fémre vonatkozóan, a termék meghatározása pedig a következő: szénnel telített folyékony vas további feldolgozásra. Az a tény, hogy a 2011/278/EU határozat I. mellékletében a forró fém referenciaértékére vonatkozóan meghatározott rendszerhatárok magukba foglalják az oxigénbefúvásos konvertert, nem jogosíthatja fel a tagállamokat arra, hogy figyelmen kívül hagyják azt, hogy a kiosztásnak egy adott termék előállítására vonatkozóan kell megtörténnie. Ezt a megfontolást alátámasztja az a tény is, hogy a referenciaértékeknek át kell fogniuk a termeléshez kapcsolódó valamennyi közvetlen kibocsátást. A legtöbb kibocsátást azonban a forró fémnek a nagyolvasztóban történő elállítása okozza, az a folyamat pedig, amikor a forró fémet az oxigénbefúvásos konverterben acéllá finomítják, viszonylag alacsony kibocsátással jár. A referenciaérték ennek megfelelően sokkal alacsonyabb lenne, ha magában foglalná azokat a létesítményeket is, amelyek forró fémet importálnak, majd az oxigénbefúvásos konverterben acéllá finomítják azt. Ezenkívül a 2011/278/EU határozat által létrehozott átfogó kiosztási rendszer fényében – különös tekintettel a jelentős kapacitásváltozásra vonatkozó szabályokra – a Németország által javasolt elosztás nem tekinthető következetesnek. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy mivel nincs olyan megfelelő létesítményrész, amely lehetővé tenné a kiosztásnak a 2011/278/EU határozat 10. cikkének megfelelően történő meghatározását, a további feldolgozás céljából forró fémet importáló létesítmények nem tekinthetők jogosultnak arra, hogy a forró fémre vonatkozó referenciaérték alapján ingyenes kiosztásban részesüljenek az importált forró fém mennyisége után. A Bizottság ezért ellenzi az e határozat I. mellékletének B. pontjában felsorolt létesítményekre vonatkozóan javasolt ingyenes kiosztás előzetes éves összmennyiségeit.

(14)

Ami a forró fémre vonatkozó referenciaérték nemzeti végrehajtási intézkedésekben történő, a Cseh Köztársaság javaslatának megfelelő alkalmazását illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a C. pontban CZ-existing-CZ-73-CZ-0134-11/M azonosítóval feltüntetett létesítménynek kiosztott mennyiség nem felel meg a forró fémre vonatkozó referenciaérték és a nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott, a termékkel kapcsolatos vonatkozó múltbeli tevékenységi szint szorzatának, és így nem áll összhangban a 2011/278/EU határozat 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával. A Bizottság ezért ellenzi az e létesítménynek kiosztott mennyiséget, kivéve, ha ez a hiba kijavításra kerül. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a C. pontban CZ-existing-CZ-52-CZ-0102-05 azonosítóval feltüntetett létesítménynek kiosztott mennyiség olyan folyamatokat vesz figyelembe, amelyek a forró fémre vonatkozó referenciaértékhez kapcsolódó rendszerhatárok hatálya alá tartoznak. Ez a létesítmény azonban nem állít elő forró fémet, csak importálja azt. Mivel a CZ-existing-CZ-52-CZ-0102-05 azonosítójú létesítményben nem történik forrófém-előállítás, és így nincs olyan megfelelő, termék-referenciaérték szerinti létesítményrész, amely lehetővé tenné a kiosztott mennyiségnek a 2011/278/EU határozat 10. cikkének megfelelően történő meghatározását, a javasolt kiosztott mennyiség nem áll összhangban a kiosztási szabályokkal, és kétszeres beszámítást eredményezhet. A Bizottság ezért ellenzi az e határozat I. mellékletének C. pontjában felsorolt létesítményeknek kiosztott mennyiséget.

(15)

A Bizottság megállapítja, hogy az I. melléklet D. pontjában említett létesítmények egy nagyolvasztóban történő cinkelőállítást és a kapcsolódó folyamatokat végző, technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész alapján részesülnek kiosztott mennyiségben. Ezt illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész hatálya alá tartozó kibocsátásokat már lefedi a forró fémekhez kapcsolódó, termék-referenciaérték szerinti létesítményrész, amelynek alapján az egyik létesítmény szintén részesül kiosztott mennyiségben, és így ezeket a kibocsátásokat kétszeresen számítják be. A forró fémekhez kapcsolódó, termék-referenciaérték szerinti létesítményrész egyértelműen lefedi a forró fém nagyolvasztóban történő előállításához és valamennyi, a 2011/278/EU határozat I. mellékletében meghatározott kapcsolódó folyamathoz, többek között a salakkezeléshez kapcsolódó ráfordítást, teljesítményt és a megfelelő kibocsátást. A Németország által javasolt nemzeti végrehajtási intézkedések ezért ellentétesek a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (8) bekezdésével és azzal a kötelezettséggel, hogy el kell kerülni a kibocsátások kétszeres beszámítását, mivel az e létesítményeknek kiosztott mennyiségben kétszer számítottak be bizonyos kibocsátásokat. A Bizottság ezért ellenzi az ezeknek a létesítményeknek a nagyolvasztóban történő cinkelőállítást és a kapcsolódó folyamatokat végző, technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész alapján kiosztott mennyiségeket.

(16)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a német nemzeti végrehajtási intézkedésekben nem teljes a létesítmények listája, ez pedig ellentétes a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésével. A lista nem tartalmazza a polimereket, különösen S-PVC-t és E-PVC-t, valamint vinilklorid monomert (VCM) előállító létesítményeket és azt, hogy mennyi kibocsátási egységet terveznek kiosztani az egyes ilyen, Németország területén elhelyezkedő létesítményeknek, amelyekre alkalmazandó az említett irányelv, és amelyeket megemlít a Bizottságnak a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének értelmezésére vonatkozó, az Éghajlatváltozási Bizottság által 2010. március 18-án jóváhagyott útmutatójának 5.1. szakasza is. Ezzel kapcsolatban a Bizottság tudomással bír a Németország által előadott azon véleményről, hogy a polimerek, különösen az S-PVC és az E-PVC, valamint a VCM előállítása nem tartozik a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá. A Bizottság úgy véli, hogy a polimerek, köztük az S-PVC és az E-PVC, valamint a VCM megfelelnek az adott tevékenységnek (ömlesztett szerves vegyszerek előállítása) a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében szereplő meghatározásának. Ennek megfelelően a tagállamokkal és az érintett ipari ágazatokkal szoros együttműködésben megfelelő termék-referenciaértékek kerültek kidolgozásra az S-PVC-re, az E-PVC-re és a VCM-re vonatkozóan, ahogyan a 2011/278/EU határozat I. mellékletében látható.

(17)

A Bizottság megállapítja, hogy az, hogy a létesítmények Németország által benyújtott listája nem teljes, nemkívánatos hatásokat gyakorol a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész alapján történő kiosztásra az e határozat I. mellékletének E. pontjában felsorolt, ömlesztett szerves vegyszereket előállító létesítményekbe hőt exportáló létesítmények esetében. Bár csak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó létesítmény vagy más entitás számára történő hőexport alapoz meg ingyenes kiosztást a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész alapján, a német nemzeti végrehajtási intézkedésekben az e határozat I. mellékletének E. pontjában felsorolt létesítményeknek kiosztott mennyiségek kapcsán figyelembe veszik a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységeket végző létesítmények számára exportált hőt is. Ebből következően az I. melléklet E. pontjában felsorolt létesítményekre vonatkozóan javasolt kiosztott mennyiségek nem felelnek meg a kiosztási szabályoknak. A Bizottság ezért ellenzi az e határozat I. mellékletének E. pontjában felsorolt létesítményeknek kiosztott mennyiségeket.

(18)

A 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkével összhangban a Bizottság a 2010/634/EU határozat (4) útján közzétette a kibocsátási egységek uniós szintű abszolút mennyiségét a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan. E tekintetben a 2003/87/EK irányelv 9. cikke alapján figyelembe vett mennyiség azon kibocsátási egységek teljes éves mennyiségén alapul, amelyeket a tagállamok a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervükről szóló bizottsági határozattal összhangban kiadtak. A 2008-tól 2012-ig tartó kereskedelmi időszak végét követően azonban további információk és pontosabb adatok álltak a Bizottság rendelkezésére, különösen a tagállamok új belépők részére fenntartott tartalékaiból az új belépők számára kiadott kibocsátási egységeket és a tagállamoknak a 2006/780/EK bizottsági határozat (5) 3. cikke alapján létrehozott, közös végrehajtású projektek céljára szolgáló tartalékában lévő kibocsátási egységek felhasználását illetően. A kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének a 2003/87/EK irányelv 9a. cikke és különösen annak (1) és (4) bekezdése szerinti kiigazításával kapcsolatban emellett figyelembe kell venni az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljához kapcsolódó legújabb tudományos adatokat, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek az Olaszország és az Egyesült Királyság általi, további üvegházhatású gázokra és tevékenységekre történő, a 2003/87/EK irányelv 24. cikke alapján történő egyoldalú kiterjesztését elfogadó C(2011) 3798 és C(2012) 497 bizottsági határozatot, valamint az alacsony kibocsátású létesítmények EU ETS-ből való, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Szlovénia és Olaszország általi, a 2003/87/EK irányelv 27. cikke alapján történő kizárását is.

(19)

A kibocsátási egységek uniós szintű abszolút mennyiségének figyelembe kell vennie ezenkívül Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozását, valamint az EU ETS-nek az EGT-tag EFTA-államokra történt kiterjesztését is. A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány III. mellékletének 8. pontja alapján a 2003/87/EK irányelv 9. cikke szerint figyelembe vett mennyiség Horvátország csatlakozása következtében a Horvátország által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján árverésre bocsátott kibocsátásiegység-mennyiséggel nő. Az, hogy az EGT Vegyes Bizottság 152/2012 határozatával (6) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba belefoglalták a 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7) és a 2011/745/EU bizottsági határozattal (8) módosított 2011/278/EU határozatot, azzal jár, hogy összességében növekszik az EU ETS körébe tartozó, a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikke szerinti teljes kibocsátásiegység-mennyiség. Ezért figyelembe kell venni az EGT-tag EFTA-államok által az említett irányelv függelékének A. részében megadott, az EGT-megállapodásban szereplő releváns számadatokat.

(20)

A 2010/634/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(21)

A 2013. évre vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikke alapján meghatározott teljes kibocsátásiegység-mennyiség 2014-ben és minden azt követő évben a 2010. évi mennyiség 1,74 %-át kitevő linerális tényezővel, azaz 38 264 246 kibocsátási tényezővel csökken.

(22)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdése korlátozza az irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó létesítmények részére ingyenesen kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiség kiszámításának alapját képező éves maximális kibocsátásiegység-mennyiséget. Ez a korlát a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett két elemből áll, a Bizottság mindkettőt a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének megfelelően meghatározott mennyiségek, az uniós nyilvántartásban rendelkezésre álló nyilvános adatok, valamint a tagállamok által szolgáltatott információk – különösen a villamosenergia-termelők és a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (3) bekezdésében említett, ingyenes kiosztásra nem jogosult egyéb létesítmények kibocsátásainak aránya, valamint az EU ETS-be csak 2013-tól felvett létesítmények 2005 és 2007 közötti hitelesített kibocsátásaira vonatkozó információk, ha rendelkezésre állnak ilyenek – alapján állapította meg, figyelembe véve az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó legújabb tudományos adatokat is.

(23)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlát nem léphető túl, ezt egy éves, ágazatközi korrekciós tényező alkalmazása biztosítja, amely szükség esetén egységes módon csökkenti valamennyi, ingyenes kiosztásra jogosult létesítmény ingyenes kibocsátási egységeinek számát. A tagállamoknak figyelembe kell venniük ezt a tényezőt, amikor az előzetes kiosztások és e határozat alapján meghatározzák a létesítményeknek kiosztott végleges éves mennyiségeket. A 2011/278/EU határozat 15. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy meg kell határoznia az ágazatközi korrekciós tényezőt; ez úgy történik, hogy a Bizottság az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek tagállamok által benyújtott, előzetes éves összmennyiségeinek összegét a 2011/278/EU határozat 15. cikkének (3) bekezdésében szereplő módon összeveti a 10a. cikk (5) bekezdésében meghatározott korláttal.

(24)

Azt követően, hogy az EGT Vegyes Bizottság 152/2012 határozatával a 2009/29/EK irányelvet belefoglalták az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba, a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlátot, a harmonizált kiosztási szabályokat és az ágazatközi korrekciós tényezőt alkalmazni kell az EGT-tag EFTA-országokban is. Figyelembe kell tehát venni a 2013 és 2020 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az EFTA Felügyeleti Hatóság 2013. július 10-i, Izland, Norvégia és Liechtenstein nemzeti végrehajtási intézkedéseiről szóló határozataiban meghatározott, előzetes éves mennyiségét.

(25)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlát 2013-ban 809 315 756 kibocsátási egység. Ennek a korlátnak a meghatározásához a Bizottság először információkat gyűjtött a tagállamoktól és az EGT-tag EFTA-országoktól arra vonatkozóan, hogy a létesítmények villamosenergia-termelőnek vagy a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó más létesítménynek minősülnek-e. A Bizottság ezt követően meghatározta, hogy az említett előírás hatálya alá nem tartozó, de 2008 és 2012 között az EU ETS keretébe tartozó létesítmények a 2005 és 2007 közötti időszakban milyen arányban részesedtek a kibocsátásokból. A Bizottság ezután ezt a 34,78289436 % arányt alkalmazta a 2003/87/EK irányelv 9. cikke alapján meghatározott mennyiségre (1 976 784 044 kibocsátási egység). Ennek a számításnak az eredményéhez a Bizottság ezután hozzáadott 121 733 050 kibocsátási egységet a releváns létesítmények 2005 és 2007 közötti hitelesített éves átlagkibocsátásai alapján, figyelemmel az EU ETS 2013-tól felülvizsgált alkalmazási körére is. A Bizottság ehhez a tagállamok és az EGT-tag EFTA-országok által a kvóta kiigazítása céljából megadott információkat használta. Azokban az esetekben, amelyekben nem álltak rendelkezésre a 2005 és 2007 közötti időszak hitelesített éves kibocsátásai, a Bizottság – a lehetséges mértékben – a későbbi évek hitelesített kibocsátásainak releváns számadatait extrapolálta az 1,74 %-os tényező fordított irányban történő alkalmazásával. A Bizottság konzultált a tagállami hatóságokkal, és megerősítést kapott azoktól az ezzel kapcsolatban felhasznált információkra és adatokra vonatkozóan. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlátnak és az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségei összegének a 2011/278/EU határozat VI. mellékletében említett tényezők alkalmazása nélküli összevetése adja meg az e határozat II. mellékletében meghatározott éves ágazatközi korrekciós tényezőt.

(26)

Mivel e határozat következtében jobban át lehet tekinteni az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek számát, a Bizottság képes pontosabban megbecsülni azoknak a kibocsátási egységeknek a mennyiségét, amelyek a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően árverésre kerülnek. Tekintettel a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlátra, az alábbi táblázatban foglalt, a hőtermelés tekintetében alkalmazott, a 10a. cikk (4) bekezdésének megfelelő éves kiosztásra, valamint az új belépők részére fenntartott tartalék méretére, a 2013 és 2020 közötti időszakban árverésre kerülő kibocsátási egységek mennyisége a Bizottság becslése szerint 8 176 193 157 lesz.

(27)

A következő táblázat a hőtermelés tekintetében a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (4) bekezdése szerint alkalmazott éves kiosztást tartalmazza.

Év

Ingyenes kiosztás a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (4) bekezdésének megfelelően

2013

104 326 872

2014

93 819 860

2015

84 216 053

2016

75 513 746

2017

67 735 206

2018

60 673 411

2019

54 076 655

2020

47 798 754

(28)

A tagállamoknak a nemzeti végrehajtási intézkedések, az ágazatközi korrekciós tényező és a lineáris tényező alapján meg kell kezdeniük az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségének meghatározását a 2013 és 2020 közötti időszak minden egyes évére vonatkozóan. Az ingyenes kibocsátási egységek végleges éves mennyiségét a tagállamoknak ezzel a határozattal, a 2003/87/EK irányelvvel, a 2011/278/EU határozattal és az uniós jog más vonatkozó előírásaival összhangban kell meghatározniuk. Hasonlóképpen, az EGT-tag EFTA-országoknak meg kell kezdeniük a területükön működő létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségének a 2013 és 2020 közötti időszak minden egyes évére vonatkozó meghatározását a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban, a nemzeti végrehajtási intézkedéseik, az ágazatközi korrekciós tényező és a lineáris tényező alapján.

(29)

A Bizottság úgy véli, hogy a kibocsátási egységeknek az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények számára, uniós szintű harmonizált szabályok alapján történő ingyenes kiosztása nem nyújt olyan szelektív gazdasági előnyt egyes vállalkozásoknak, amely torzíthatja a versenyt, és érintheti az Unión belüli kereskedelmet. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok kötelesek ingyenesen kiosztani kibocsátási egységeket, nem dönthetnek úgy, hogy ehelyett árverésre bocsátják az adott mennyiséget. A tagállamoknak a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával kapcsolatban hozott döntései ezért nem tekinthetők úgy, hogy az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében állami támogatást tartalmaznak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   FEJEZET

NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

1. cikk

(1)   A Bizottság elutasítja az e határozat I. mellékletében felsorolt létesítményeknek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények – a Bizottság számára a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján megküldött – listáiba való felvételét, valamint az e létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek megfelelő előzetes éves összmennyiségeit.

(2)   A Bizottság nem emel kifogást, amennyiben egy tagállam módosítja a kibocsátási egységeknek a területén működő, az (1) bekezdésben említett listákban szereplő, az e határozat I. mellékletének A. pontjában felsorolt létesítményekre vonatkozóan benyújtott előzetes éves összmennyiségét azt megelőzően, hogy a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározná a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiséget, amennyiben a módosítás a kiosztott mennyiségek említett határozat által lehetővé nem tett növekedésének kizárását jelenti.

A Bizottság nem emel kifogást, amennyiben egy tagállam módosítja a területén működő, az (1) bekezdésben említett listákban szereplő, az e határozat I. mellékletének B. pontjában felsorolt létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét azt megelőzően, hogy a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározná a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiséget, amennyiben a módosítás a forró fémre vonatkozó referenciaérték alapján a 2011/278/EU határozat I. mellékletének meghatározása szerinti forró fémet importáló létesítményeknek kiosztott mennyiség kizárását jelenti. Amennyiben ez egy forró fémet előállító és azt az e határozat I. mellékletének B. pontjában felsorolt létesítménybe exportáló létesítmény kibocsátási egységei előzetes éves összmennyiségének növekedését eredményezi, a Bizottság nem emel kifogást, ha az érintett tagállam ennek megfelelően módosítja az adott, forró fémet előállító és exportáló létesítményre vonatkozó előzetes éves összmennyiséget.

A Bizottság nem emel kifogást, amennyiben egy tagállam módosítja a területén működő, az (1) bekezdésben említett listákban szereplő, az e határozat I. mellékletének C. pontjában felsorolt létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét azt megelőzően, hogy a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározná a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiséget, amennyiben a módosítás a kiosztott mennyiségnek a 2011/278/EU határozat 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával való összhangba hozását és a forró fémre vonatkozó, a 2011/278/EU határozat I. mellékletében meghatározott referenciaértékhez kapcsolódó rendszerhatárok hatálya alá tartozó folyamatok kapcsán egy forró fémet elő nem állító, hanem importáló létesítménynek kiosztott, egyébként kétszeres beszámítást eredményező mennyiség kizárását jelenti.

A Bizottság nem emel kifogást, amennyiben egy tagállam módosítja a területén működő, az (1) bekezdésben említett listában szereplő, az e határozat I. mellékletének D. pontjában felsorolt létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét azt megelőzően, hogy a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározná a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiséget, amennyiben a módosítás nagyolvasztóban történő cinkelőállítást és a kapcsolódó folyamatokat végző, technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész alapján kiosztott mennyiségek kizárását jelenti. Amennyiben ez a hő-referenciaérték vagy tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész alapján kiosztott előzetes mennyiség növekedését eredményezi egy nagyolvasztóval rendelkező, e határozat I. mellékletének D. pontjában felsorolt létesítményben, a Bizottság nem emel kifogást, ha az érintett tagállam ennek megfelelően módosítja az adott létesítményre vonatkozó előzetes éves összmennyiséget.

A Bizottság nem emel kifogást, amennyiben egy tagállam módosítja a területén működő, az (1) bekezdésben említett listában szereplő, az e határozat I. mellékletének E. pontjában felsorolt létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét azt megelőzően, hogy a 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározná a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiséget, amennyiben a módosítás a polimereket – például S-PVC-t és E-PVC-t – vagy VCM-et gyártó létesítményekbe exportált hő kapcsán kiosztott mennyiség kizárását jelenti.

(3)   A (2) bekezdésben említett módosításokat a lehető leghamarabb be kell jelenteni a Bizottságnak, és a tagállamok nem kezdhetik meg a 2013 és 2020 közötti egyes évekre vonatkozó végleges éves összmennyiség 2011/278/EU határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban történő meghatározását, ameddig elfogadható módosításokat nem hajtottak végre.

2. cikk

Az 1. cikk sérelme nélkül a Bizottság nem emel kifogást a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményeknek a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján megküldött listájával, valamint az e létesítményeknek ingyenesen kiosztott megfelelő kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségeivel kapcsolatban.

II.   FEJEZET

A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK ÖSSZMENNYISÉGE

3. cikk

A 2010/634/EU határozat 1. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikke alapján a 2013-tól kezdődően kiadott és a 2003/87/EK irányelv 9. cikkének megfelelően évente lineáris módon csökkentett kibocsátásiegység-mennyiség 2 084 301 856 kibocsátási egység.”

III.   FEJEZET

ÁGAZATKÖZI KORREKCIÓS TÉNYEZŐ

4. cikk

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett és a 2011/278/EU határozat 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott egységes ágazatközi korrekciós tényezőt e határozat II. melléklete határozza meg.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 5-én.

a Bizottság részéről

Connie HEDEGAARD

a Bizottság tagja


(1)  HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2)  A Bizottság 2011/278/EU határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 130., 2011.5.17., 1. o.).

(3)  HL L 112., 2012.4.24., 21. o.

(4)  A Bizottság 2010/634/EU határozata (2010. október 22.) az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretében a 2013. évben kiadható kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének kiigazításáról, valamint a 2010/384/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 279., 2010.10.23., 34. o.).

(5)  A Bizottság 2006/780/EK határozata (2006. november 13.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről (HL L 316., 2006.11.16., 12. o.).

(6)  Az EGT Vegyes Bizottság 152/2012 határozata (2012. július 26.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról (HL L 309., 2012.11.8., 38. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.).

(8)  A Bizottság 2011/745/EU határozata (2011. november 11.) a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listája tekintetében történő módosításáról (HL L 299., 2011.11.17., 9. o.).


I. MELLÉKLET

A.   PONT

A nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott létesítmény-azonosító

DE000000000000010

DE000000000000563

DE000000000000978

DE000000000001320

DE000000000001425

DE-new-14220-0045

DE-new-14310-1474

B.   PONT

A nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott létesítmény-azonosító

DE000000000000044

DE000000000000053

DE000000000000056

DE000000000000059

DE000000000000069

C.   PONT

A nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott létesítmény-azonosító

CZ-existing-CZ-73-CZ-0134-11/M

CZ-existing-CZ-52-CZ-0102-05

D.   PONT

A nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott létesítmény-azonosító

DE-new-14220-0045

DE000000000001320

E.   PONT

A nemzeti végrehajtási intézkedésekben benyújtott létesítmény-azonosító

DE000000000000005

DE000000000000762

DE000000000001050

DE000000000001537

DE000000000002198


II. MELLÉKLET

Év

Ágazatközi korrekciós tényező

2013

94,272151 %

2014

92,634731 %

2015

90,978052 %

2016

89,304105 %

2017

87,612124 %

2018

85,903685 %

2019

84,173950 %

2020

82,438204 %


Top