5.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 102/6

A.

mivel a Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió területi dimenzióját azzal, hogy utal az önkormányzás elvére, bevezeti a területi kohézió célkitűzését, és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásába beépíti a regionális és helyi megközelítést,

B.

mivel a Szerződések által meghatározott területeken az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács köteles konzultálni a Régiók Bizottságával,

C.

mivel a többszintű kormányzás megközelítése fontos eszköz az uniós politikák kialakításához és végrehajtásához, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága megállapodik az alábbiakban:

(1)

Minden év első felében az RB a Bizottsághoz címzett állásfoglalást fogad el, amelyben vázolja a Bizottság következő évre szóló munkaprogramjával kapcsolatos álláspontjának fő elemeit. Az állásfoglalás az RB politikai prioritásain, illetve a korábbi RB-véleményekkel kapcsolatos nyomon követés elemzésén alapul.

(2)

Évente egyszer, a Bizottság éves munkaprogramjának előkészítésekor, találkozóra kerül sor a Régiók Bizottságának elnöke és az Európai Bizottság elnöke, illetve az RB-vel fenntartott kapcsolatokért felelős alelnöke között, amelynek során értékelik a jelen jegyzőkönyv végrehajtását, illetve főként az RB véleményeinek hatását.

(3)

A Bizottság elnöke vagy az RB-vel fenntartott kapcsolatokért felelős alelnöke minden évben ismerteti az RB-vel a következő évre meghatározott stratégiai prioritásokat. Ebből a célból az RB vitát szervez az EU jövőjéről.

Az RB éves politikai prioritásainak meghatározásakor, csakúgy, mint saját munkáinak megszervezésekor, igyekszik számításba venni az Európai Bizottság által meghatározott prioritásokat és határidőket.

(4)

Évente egyszer, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága részlegei között munkaértekezletre kerül sor az Európai Bizottság azon középtávú kezdeményezéseinek áttekintésére, amelyekhez a Régiók Bizottsága jelentős mértékben hozzájárulhat, illetve azok megvalósulásának nyomon követésére.

(5)

A Bizottság és az RB a lehető leggyorsabban megosztják egymással a releváns dokumentumokat és információkat.

(6)

Az RB elnöke felkéri a Bizottság tagjait, hogy – elsősorban a plenáris és elnökségi ülések alkalmával – vegyenek részt az RB munkájában, illetve a közös megállapodás alapján szervezett rendkívüli tevékenységekben. A Bizottság tagja jogosult felszólalni az RB plenáris ülésén a felelősségi körébe tartozó jogalkotási javaslatok megvitatásakor.

(7)

Rendkívüli esetben az RB Elnöksége meghallgathatja a Bizottság vezető tisztségviselőit. Az Európai Bizottság azon tisztviselői, akik azokban az ügyekben illetékesek, amelyekkel az RB foglalkozik, lehetőség szerint részt vesznek az RB szakbizottságainak azokon az ülésein, amelyekre meghívást kaptak, hogy tisztázzák az Európai Bizottság javaslatait, és tudomásul vegyék az RB tagjai által kinyilvánított álláspontot.

(8)

A Bizottság munkaprogramja alapján az Európai Bizottság főtitkára elküldi az RB-nek azon javaslatok jegyzékét, melyek esetében kötelező konzultáció várható, illetve azokét, amelyeknél fakultatív konzultációt – köztük előretekintő vélemény készítésére való felkérést – terveznek. A jegyzékben szerepelhetnek azok a nem jogalkotási dokumentumok is, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság ki kívánja kérni az RB véleményét, illetve az a szubszidiaritási és az arányossági elvnek való megfelelés területén való együttműködésre vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat.

(9)

Fakultatív felkérésről lehet szó akkor, ha az alábbiak közül legalább az egyik feltétel teljesül:

(10)

Az Európai Bizottság támogatja, hogy a Régiók Bizottsága az uniós szintű fellépést megelőzően előretekintő vélemények révén proaktívabb szerepet vállaljon a jövőbeli uniós politikák kapcsán azokon a területeken, ahol az RB megfelelő helyi információs csatornákkal rendelkezik.

Ezekről a konzultációkról az Európai Bizottság az RB-vel fenntartott kapcsolatokért felelős alelnöke fog értesítést küldeni. Az előretekintő véleményekre való felkérést pontos megbízás és közösen megállapított integrált cselekvési keret kíséri. Az ilyen konzultáció megszervezésére biztosított határidő nem lehet rövidebb az erről szóló értesítésnek az RB elnöke által történő kézhezvételétől számított egy hónapnál. Az Európai Bizottság – adott esetben a gördülő programmal kiegészített – munkaprogramja az elsődleges eszköz az ilyen típusú konzultáció témaköreinek meghatározásához.

Az előretekintő vélemények politikai nyomon követése biztosítható lenne egy európai biztos jelenlétével az RB plenáris ülésén, illetve az Európai Bizottság egy vezető tisztviselőjének jelenlétével az RB illetékes szakbizottságának megfelelő ülésén.

(11)

Az Európai Bizottság felkérheti az RB-t, hogy új véleményt készítsen a jogalkotási folyamat egy éppen jelentkező eredményének a regionális és helyi önkormányzatok számára jelentett következményeiről.

Amennyiben az Európai Bizottság a Szerződés által kötelező konzultációs területként megjelölt témában jelentős mértékben módosítja javaslatát az RB-hez eredetileg intézett felkéréshez képest, akkor biztosítja, hogy újbóli felkérést intézzen az RB-hez.

(12)

A Régiók Bizottsága véleményeiben – amennyiben ez lehetséges – kiemeli a javasolt módosításokat oly módon, hogy specifikus módosításokat fogad el az Európai Bizottság szövegével kapcsolatban. Az RB minden egyes vélemény megfogalmazásakor összefoglalást is ír.

(13)

A Régiók Bizottsága a lehető legrövidebb határidőn belül eljuttatja az Európai Bizottság Főtitkárságához a szakbizottságok és a plenáris ülések azon jegyzőkönyveit, amelyek tartalma az Európai Bizottság különös érdeklődésére tarthat számot, különösen ha a szubszidiaritás elvének végrehajtásáról van szó.

(14)

Annak érdekében, hogy az RB időről időre elkészíthesse munkáinak hatáselemzését, az Európai Bizottság részlegei évente legalább kétszer lényegi választ juttatnak el hozzá megindokolva, miért, illetve miért nem vette figyelembe az Európai Bizottság az RB véleményeiben tett megjegyzéseket.

Ennek keretében az Európai Bizottság reagál az RB véleményeiben kifejezett szubszidiaritási aggályokra is.

(15)

Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága egyetért együttműködésük elmélyítésében annak érdekében, hogy az általuk külön-külön megvalósított fellépések szinergiája növekedjék, elsősorban az Európa 2020 stratégia valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió keretében, és különösképpen a határokon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttműködés megvalósításában.

(16)

Az Európai Bizottság elismeri a Régiók Bizottsága kiemelt szerepét az uniós intézmények, testületek, irodák és ügynökségek, valamint a tagállami helyi és regionális önkormányzatok közötti kapcsolatokban.

(17)

Az RB – az Európai Bizottsággal együttműködve – valódi stratégiát alakít ki a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatandó, minél korábbi szakaszban sorra kerülő konzultációra, az egyes felek jogainak tiszteletben tartása mellett. Ezen az alapon a Régiók Bizottsága területi párbeszédet kezdeményez az Európa 2020 stratégia új kormányzási ciklusának keretében, a tavaszi Európai Tanács ülését megelőzően.

(18)

A jó kormányzás elvének megfelelően az RB-nek közvetítő szerepet kell játszania a helyi és regionális önkormányzatok szervezeteivel folytatott párbeszédben. Az Európai Bizottság biztosítja az RB teljes mértékű bevonását a közösen szervezett ülések előkészítésébe.

(19)

Az Európai Bizottság és az RB közösen szervezik meg a regionális és helyi önkormányzatok szövetségeivel tartandó strukturált párbeszédet. Évente egyszer strukturált párbeszéd ülésre kerül sor az RB és az Európai Bizottság Főtitkárságának részlegei részvételével az Európai Bizottság elfogadott munkaprogramjának vizsgálata céljából. Az év során igény szerint más strukturális párbeszéd találkozókra is sor kerülhet az RB megfelelő szakbizottságainak ülésén, az illetékes európai biztos részvételével.

(20)

A Régiók Bizottsága évente jelentést készít, amelyben értékeli a helyi és regionális önkormányzatok bevonását az Európa 2020 stratégiába. A jelentést az Európai Bizottság az éves növekedési jelentés összeállításakor tekintetbe veszi. Az RB felkéri az illetékes európai biztost, hogy a Közgyűlés előtt ismertesse az éves növekedési jelentést.

Az Európai Tanács tavaszi ülésére tekintettel az RB területi párbeszédet szervez. Ennek előkészítése érdekében konzultál az Európa 2020 stratégiát nyomon követő hálózatával, és jelentést állít össze, amelyet megküld az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak.

(21)

Az Európai Bizottság az RB támogatásával ismertebbé kívánja tenni az európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC) a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az uniós intézmények részlegei körében. Az RB összeállítja az összes létező EGTC jegyzékét, és biztosítja, hogy az Európai Bizottság tájékoztatást kapjon az összes új EGTC-ről, valamint hogy ez az információ az 1082/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésének megfelelően megjelenjen az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(22)

Az Európai Bizottság elismeri az RB mint az EU helyi és regionális önkormányzatainak politikai képviselőiből álló közgyűlés kitüntetett szerepét. A Bizottság szorosan együttműködik az RB-vel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 2. cikkének végrehajtása során, a jogalkotást megelőző szakaszban konzultációs lehetőséget biztosít számára, és tekintetbe veszi a tervezett fellépés regionális és helyi szintű dimenzióját.

(23)

A jogalkotási folyamat során az RB különös figyelmet fordít arra, hogy az uniós jogalkotási javaslatok tiszteletben tartsák a szubszidiaritás és az arányosság elvét, tekintetbe véve a hatályos rendelkezéseket és a tervezett módosításokat is. E célból az RB felhasználja szubszidiaritásfigyelő hálózatát, és a konzultációk eredményeit megosztja az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság és az RB együttműködik annak érdekében, hogy többszintű kormányzás révén megerősítsék a partnerségi elvet az RB kötelező konzultációs területeibe tartozó uniós politikákban.

Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága rendszeresen megosztja egymással a szubszidiaritáskövetéssel kapcsolatos információkat, különösen a nemzeti és regionális parlamentek kapcsolódó véleményeit illetően. Amennyiben az RB a jogalkotási folyamat során jelentős aggályokat vet fel a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása kapcsán, akkor arról haladéktalanul tájékoztatja a társjogalkotókat.

Az RB tevékenysége az Európai Bizottsággal a szubszidiaritási kultúra létrehozására irányuló együttműködési törekvés részeként fejlődik. Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága egyetért abban, hogy a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb eső szinteken kell meghozni a legmegfelelőbb eszközökkel ott, ahol a legnagyobb hatékonysággal érhetik el céljukat. Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága megállapodnak abban, hogy meghatározzák azokat a prioritásokat, amelyeknél a szubszidiaritás és az arányosság elve külön nyomon követést igényel.

Az Európai Bizottság részlegei támogatást kérhetnek a Régiók Bizottságától a hatásvizsgálat elkészítéséhez. Az RB platformjai és hálózatai jó kapcsolódási pontot jelenthetnek a regionális és helyi önkormányzatok számára, ezért lehetővé tehetik, hogy az Európai Bizottság szükség esetén hatásvizsgálataiban megalapozza a regionális és a helyi szempontok elemzését. Az RB az ezen a téren folytatott tevékenységeit egy az Európai Bizottsághoz évente benyújtandó jelentésben összegzi.

(24)

Az RB a Bizottságnak a szabályozás javításáról szóló jelentéséhez éves szubszidiaritási jelentéssel járul hozzá.

(25)

Az RB azokon a külső fellépési területeken fogja fejleszteni tevékenységét – az Európai Bizottság külön kérésére –, ahol a helyi és regionális önkormányzatok intézményi kompetenciával rendelkeznek. Az Európai Bizottsággal való együttműködés az alábbi területekre fog különösen összpontosítani:

(26)

Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága szorosan együttműködik a kommunikáció és a tájékoztatás terén, és közösen törekszenek a valódi decentralizált kommunikációs politika helyi és regionális szintű megvalósítására. Elismerik a regionális és helyi önkormányzatok szerepét az uniós politikákról a polgárok számára nyújtott tájékoztatás terén.

(27)

Az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága többek között a regionális és helyi önkormányzatokat érintő különböző fórumok és rendezvények megszervezése terén működik együtt, illetve hozzájárulnak az ezekről készülő közös médiatudósításokhoz.

(28)

Közös kommunikációs tevékenységeket folytatnak, és ezeket rendszeresen naprakésszé teszik. Az ezen a téren folytatott együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít: