EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32012Q0929(01)

A Bíróság eljárási szabályzata

OJ L 265, 29.9.2012, p. 1–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 01 Volume 011 P. 3 - 44

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/proc_rules/2012/929/oj

29.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 265/1


A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak

2. cikk

Az eljárási szabályzat hatálya

I. CÍM -

A BÍRÓSÁG SZERVEZETE

1. FEJEZET -

BÍRÁK ÉS FŐTANÁCSNOKOK

3. cikk

A bíró, illetve a főtanácsnok megbízatási idejének kezdőnapja

4. cikk

Eskütétel

5. cikk

Ünnepélyes kötelezettségvállalás

6. cikk

A bíró, illetve a főtanácsnok hivatalából való elmozdítása

7. cikk

A hivatali idő szerinti rangsor

2. FEJEZET -

A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÉS ELNÖKHELYETTESE, A TANÁCSOK MEGALAKÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ FŐTANÁCSNOK KIJELÖLÉSE

8. cikk

A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének megválasztása

9. cikk

A Bíróság elnökének hatásköre

10. cikk

A Bíróság elnökhelyettesének hatásköre

11. cikk

A tanácsok megalakítása

12. cikk

A tanácselnökök megválasztása

13. cikk

A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének akadályoztatása

14. cikk

Az első főtanácsnok kijelölése

3. FEJEZET -

AZ ÜGYEK ELŐADÓ BÍRÁKNAK ÉS FŐTANÁCSNOKOKNAK TÖRTÉNŐ KIOSZTÁSA

15. cikk

Az előadó bíró kijelölése

16. cikk

A főtanácsnok kijelölése

4. FEJEZET -

SEGÉDELŐADÓK

17. cikk

Segédelőadók

5. FEJEZET -

HIVATAL

18. cikk

A hivatalvezető kinevezése

19. cikk

Hivatalvezető helyettes

20. cikk

A hivatalvezető hatásköre

21. cikk

A nyilvántartás vezetése

22. cikk

A nyilvántartásba való betekintés, illetve az ítéletek és végzések megtekintése

6. FEJEZET -

A BÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE

23. cikk

A Bíróság üléseinek helye

24. cikk

A Bíróság éves munkarendje

25. cikk

Általános értekezlet

26. cikk

Jegyzőkönyvek készítése

7. FEJEZET -

ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

1. szakasz

Az ítélkező testületek összetétele

27. cikk

A nagytanács összetétele

28. cikk

Az öt és a három bíróból álló tanácsok összetétele

29. cikk

A tanácsok összetétele az ügyek összefüggése vagy visszautalása esetén

30. cikk

A tanácselnök akadályoztatása

31. cikk

Az ítélkező testület egyik tagjának akadályoztatása

2. szakasz

Tanácskozások

32. cikk

A tanácskozásokra vonatkozó szabályok

33. cikk

A tanácskozásokon részt vevő bírák száma

34. cikk

A nagytanács határozatképessége

35. cikk

Az öt és a három bíróból álló tanácsok határozatképessége

8. FEJEZET -

A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

36. cikk

Az eljárás nyelve

37. cikk

Az eljárás nyelvének meghatározása

38. cikk

Az eljárás nyelvének használata

39. cikk

A hivatalvezető nyelvhasználattal kapcsolatos felelőssége

40. cikk

A Bíróság kiadványaira vonatkozó nyelvhasználati szabályok

41. cikk

Hiteles szövegek

42. cikk

A Bíróság nyelvi szolgálata

II. CÍM -

KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET -

A MEGHATALMAZOTTAK, TANÁCSADÓK ÉS ÜGYVÉDEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

43. cikk

Kiváltságok, mentességek és kedvezmények

44. cikk

A felek képviselőinek jogosultsága

45. cikk

A mentesség megvonása

46. cikk

Az eljárásból való kizárás

47. cikk

Egyetemi vagy főiskolai oktatók és az alapeljárásban részt vevő felek

2. FEJEZET -

KÉZBESÍTÉS

48. cikk

A kézbesítési módok

3. FEJEZET -

HATÁRIDŐK

49. cikk

Határidő-számítás

50. cikk

Intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás

51. cikk

A távolságra tekintettel járó határidő

52. cikk

A határidők megállapítása és meghosszabbítása

4. FEJEZET -

AZ ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK EGYES MÓDJAI

53. cikk

Az ügyek elbírálásának módjai

54. cikk

Egyesítés

55. cikk

Az eljárás felfüggesztése

56. cikk

Az ügy elbírálásának későbbre halasztása

5. FEJEZET -

AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

57. cikk

Az eljárási iratok benyújtása

58. cikk

Az eljárási iratok terjedelme

6. FEJEZET -

ELŐZETES JELENTÉS ÉS AZ ÜGYEK ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK ELÉ UTALÁSA

59. cikk

Előzetes jelentés

60. cikk

Az ügyek ítélkező testületek elé utalása

7. FEJEZET -

PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL

1. szakasz

Pervezető intézkedések

61. cikk

A Bíróság által elrendelt pervezető intézkedések

62. cikk

Az előadó bíró, illetve a főtanácsnok által elrendelt pervezető intézkedések

2. szakasz

Bizonyításfelvétel

63. cikk

A bizonyításfelvétel tárgyában hozott határozat

64. cikk

A bizonyítási eszközök meghatározása

65. cikk

A bizonyításfelvételben való részvétel

66. cikk

Tanúvallomás

67. cikk

Tanúkihallgatás

68. cikk

A tanú eskütétele

69. cikk

Pénzbírság

70. cikk

Szakértői vélemény

71. cikk

A szakértő eskütétele

72. cikk

A tanúval vagy szakértővel szembeni kifogás

73. cikk

A tanúk és a szakértők költségei

74. cikk

Jegyzőkönyv azokról a tárgyalásokról, amelyeken bizonyításfelvétel történt

75. cikk

Az eljárás szóbeli szakaszának a bizonyításfelvételt követő megnyitása

8. FEJEZET -

AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

76. cikk

Tárgyalás

77. cikk

Közös tárgyalás

78. cikk

A tárgyalás vezetése

79. cikk

A nyilvánosság kizárása

80. cikk

Kérdések

81. cikk

A tárgyalás berekesztése

82. cikk

A főtanácsnok indítványának ismertetése

83. cikk

A szóbeli szakasz megnyitása vagy újbóli megnyitása

84. cikk

A tárgyalási jegyzőkönyv

85. cikk

A tárgyalásról készített hangfelvétel

9. FEJEZET -

ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK

86. cikk

Az ítélet kihirdetésének napja

87. cikk

Az ítélet tartalma

88. cikk

Az ítélet kihirdetése és kézbesítése

89. cikk

A végzés tartalma

90. cikk

A végzés aláírása és kézbesítése

91. cikk

Az ítéletek és a végzések kötelező ereje

92. cikk

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel

III. CÍM -

ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALRA UTALÁS

1. FEJEZET -

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

93. cikk

Hatály

94. cikk

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalma

95. cikk

Névtelenség

96. cikk

Az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvétel

97. cikk

Az alapeljárásban részt vevő felek

98. cikk

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem fordítása és kézbesítése

99. cikk

Indokolt végzéssel adott válasz

100. cikk

A Bíróság előtti eljárás folyamatban maradása

101. cikk

Felvilágosításkérés

102. cikk

Az előzetes döntéshozatali eljárás költségei

103. cikk

Az ítéletek és végzések kijavítása

104. cikk

Az előzetes döntések értelmezése

2. FEJEZET -

GYORSÍTOTT ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

105. cikk

Gyorsított eljárás

106. cikk

Az eljárási iratok megküldése

3. FEJEZET -

SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

107. cikk

A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazási köre

108. cikk

A sürgősségre vonatkozó határozat

109. cikk

A sürgősségi eljárás írásbeli szakasza

110. cikk

Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követő kézbesítések és közlések

111. cikk

Az eljárás írásbeli szakaszának mellőzése

112. cikk

Érdemi határozat

113. cikk

Ítélkező testület

114. cikk

Az eljárási iratok megküldése

4. FEJEZET -

KÖLTSÉGMENTESSÉG

115. cikk

Költségmentesség iránti kérelem

116. cikk

A költségmentesség tárgyában hozott határozat

117. cikk

Költségmentesség címén megelőlegezendő összegek

118. cikk

A költségmentesség visszavonása

IV. CÍM -

KÖZVETLEN KERESETEK

1. FEJEZET -

A FELEK KÉPVISELETE

119. cikk

Kötelező képviselet

2. FEJEZET -

AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

120. cikk

A keresetlevél tartalma

121. cikk

A kézbesítésre vonatkozó információk

122. cikk

A keresetlevél mellékletei

123. cikk

A keresetlevél kézbesítése

124. cikk

Az ellenkérelem tartalma

125. cikk

A dokumentumok megküldése

126. cikk

Válasz és viszonválasz

3. FEJEZET -

JOGALAPOK ÉS BIZONYÍTÉKOK

127. cikk

Új jogalapok

128. cikk

Bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása

4. FEJEZET -

BEAVATKOZÁS

129. cikk

A beavatkozás tárgya és joghatásai

130. cikk

Beavatkozási kérelem

131. cikk

A beavatkozási kérelem tárgyában hozott határozat

132. cikk

A beadványok benyújtása

5. FEJEZET -

GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

133. cikk

A gyorsított eljárás tárgyában hozott határozat

134. cikk

Az eljárás írásbeli szakasza

135. cikk

Az eljárás szóbeli szakasza

136. cikk

Érdemi határozat

6. FEJEZET -

KÖLTSÉGEK

137. cikk

Rendelkezés a költségekről

138. cikk

A költségviselés általános szabályai

139. cikk

Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

140. cikk

A beavatkozó felek költségei

141. cikk

Költségviselés elállás esetén

142. cikk

Költségviselés az eljárás okafogyottá válása esetén

143. cikk

Eljárási költségek

144. cikk

Megtérítendő költségek

145. cikk

A megtérítendő költségek vitatása

146. cikk

Fizetési módok

7. FEJEZET -

EGYEZSÉG, ELÁLLÁS, AZ ELJÁRÁS OKAFOGYOTTÁ VÁLÁSA, KIFOGÁS ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉS

147. cikk

Egyezség

148. cikk

Elállás

149. cikk

Az eljárás okafogyottá válása

150. cikk

Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság

151. cikk

Kifogás és közbenső kérdés

8. FEJEZET -

MULASZTÁSI ÍTÉLET

152. cikk

Mulasztási ítélet

9. FEJEZET -

AZ ÍTÉLETEKRE ÉS VÉGZÉSEKRE VONATKOZÓ KÉRELMEK ÉS KERESETEK

153. cikk

Eljáró ítélkező testület

154. cikk

Kijavítás

155. cikk

A határozathozatal elmulasztása

156. cikk

Ellentmondás

157. cikk

Harmadik személy jogorvoslata

158. cikk

Értelmezés

159. cikk

Perújítás

10. FEJEZET -

A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS EGYÉB IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

160. cikk

A végrehajtás felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem

161. cikk

A kérelem tárgyában való határozathozatal

162. cikk

A végrehajtás felfüggesztését vagy ideiglenes intézkedést elrendelő végzés

163. cikk

A körülmények megváltozása

164. cikk

Új kérelem

165. cikk

Az EUMSZ 280. cikk és az EUMSZ 299. cikk, illetve az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelem

166. cikk

Az EAKSZ 81. cikk alapján előterjesztett kérelem

V. CÍM -

FELLEBBEZÉSEK A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI ELLEN

1. FEJEZET -

A FELLEBBEZÉSI KÉRELEM FORMÁJA, TARTALMA ÉS A BENNE FOGLALT KÉRELMEK

167. cikk

A fellebbezési kérelem benyújtása

168. cikk

A fellebbezési kérelem tartalma

169. cikk

A fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

170. cikk

Kérelmek a fellebbezésnek való helyt adás esetén

2. FEJEZET -

VÁLASZBEADVÁNY, VÁLASZ ÉS VISZONVÁLASZ

171. cikk

A fellebbezés kézbesítése

172. cikk

Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek

173. cikk

A válaszbeadvány tartalma

174. cikk

A válaszbeadványban foglalt kérelmek

175. cikk

Válasz és viszonválasz

3. FEJEZET -

A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS FORMÁJA, TARTALMA ÉS A BENNE FOGLALT KÉRELMEK

176. cikk

Csatlakozó fellebbezés

177. cikk

A csatlakozó fellebbezés tartalma

178. cikk

A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

4. FEJEZET -

A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE VONATKOZÓ BEADVÁNYOK

179. cikk

Válasz a csatlakozó fellebbezésre

180. cikk

A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válasz és viszonválasz

5. FEJEZET -

VÉGZÉSSEL ELBÍRÁLT FELLEBBEZÉSEK

181. cikk

Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés

182. cikk

Nyilvánvalóan megalapozott fellebbezés

6. FEJEZET -

A FELLEBBEZÉS TÖRLÉSÉNEK A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE GYAKOROLT JOGKÖVETKEZMÉNYEI

183. cikk

A fellebbezés visszavonásának vagy nyilvánvaló elfogadhatatlanságának a csatlakozó fellebbezésre gyakorolt jogkövetkezményei

7. FEJEZET -

KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGMENTESSÉG A FELLEBBEZÉS SORÁN

184. cikk

A fellebbezéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályok

185. cikk

Költségmentesség

186. cikk

Költségmentesség iránti előzetes kérelem

187. cikk

A költségmentesség tárgyában hozott határozat

188. cikk

Költségmentesség címén megelőlegezendő összegek

189. cikk

A költségmentesség visszavonása

8. FEJEZET -

A FELLEBBEZÉSRE ALKALMAZANDÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

190. cikk

A fellebbezésre alkalmazandó egyéb rendelkezések

VI. CÍM -

A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA

191. cikk

Felülvizsgálati tanács

192. cikk

Olyan határozatokra vonatkozó információk, illetve olyan határozatok közlése, amelyek felülvizsgálat tárgyát képezhetik

193. cikk

A fellebbezés alapján hozott határozatok felülvizsgálata

194. cikk

Az előzetes döntések felülvizsgálata

195. cikk

A felülvizsgálatot elrendelő határozatot követően hozott érdemi ítélet

VII. CÍM -

VÉLEMÉNYEK

196. cikk

Az eljárás írásbeli szakasza

197. cikk

Az előadó bíró és a főtanácsnok kijelölése

198. cikk

Tárgyalás

199. cikk

A véleményadás határideje

200. cikk

A vélemény kihirdetése

VIII. CÍM -

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

201. cikk

A Választottbírósági Bizottság határozatai ellen előterjesztett jogorvoslat

202. cikk

Az EAKSZ 103. cikk szerinti eljárás

203. cikk

Az EAKSZ 104. cikk és az EAKSZ 105. cikk szerinti eljárások

204. cikk

Az EGT megállapodás 111. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás

205. cikk

Az EUSZ 35. cikknek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályos szövegében említett viták rendezése

206. cikk

Az EUMSZ 269. cikk szerinti kérelmek

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

207. cikk

Kiegészítő szabályzat

208. cikk

Végrehajtási rendelkezések

209. cikk

Hatályon kívül helyezés

210. cikk

A jelen eljárási szabályzat kihirdetése és hatálybalépése

A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

A BÍRÓSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 253. cikke hatodik bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvre, és különösen annak 63. cikkére és 64. cikkének második bekezdésére,

mivel

(1)

Noha a Bíróság eredetileg 1953. március 4-én elfogadott eljárási szabályzatát az évek során többször módosították, annak szerkezete lényegét tekintve nem változott. A jelenleg hatályos, 1991. június 19-i eljárási szabályzat szintén a közvetlen keresetek alapján indult eljárások kezdeti túlsúlyát tükrözi, azonban a tények azt mutatják, hogy az ilyen típusú keresetek többsége ma már a Törvényszék hatáskörébe tartozik, és hogy a Bíróság elé terjesztett ügyek kategóriái közül számukat tekintve a tagállami bíróságok általi előzetes döntéshozatalra utalások a legelsők. Figyelembe kell tehát venni ezt a valós helyzetet, illetve ebből következően a Bíróság eljárási szabályzatának szerkezeti felépítését és tartalmát a peres eljárások alakulásához kell igazítani.

(2)

Miközben az előzetes döntéshozatalra utalásnak az eljárási szabályzatban az azt megillető helyet kell biztosítani, az eljárási szabályzatban egyértelműbben kell különbséget tenni a valamennyi keresettípusra alkalmazandó közös szabályok és a külön fejezetekben tárgyalt különös szabályok között. Az egyértelműség érdekében tehát egy bevezető címben kell összefoglalni a Bíróság elé terjesztett ügyek összességére vonatkozó, közös eljárási szabályokat.

(3)

Az egyes eljárások alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében ezenkívül a jogalanyok és a nemzeti bíróságok számára ki kell egészíteni, illetve egyértelműbbé kell tenni a rájuk vonatkozó szabályokat. E tekintetben különösen az alapeljárásban részt vevő fél, a beavatkozó fél és a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő fél fogalmára, illetve az előzetes döntéshozatali ügyek esetében a Bíróság előtti eljárásra és az előzetes döntéshozatalra utaló határozat tartalmi elemeire vonatkozó szabályokról van szó. A Törvényszék határozatai elleni fellebbezéseket illetően ezenkívül egyértelműbb különbséget kell tenni a fellebbezés és a fellebbezés kézbesítését követően előterjesztett csatlakozó fellebbezés között.

(4)

Ezzel ellentétben egyes eljárások, mint például a felülvizsgálati eljárások alkalmazása során azok túlságosan összetett jellegére derült fény. Ezeket tehát egyszerűsíteni kell, többek között azzal, hogy egy évre ki kell jelölni egy öt bíróból álló tanácsot, amely mind az első főtanácsnok által előterjesztett, felülvizsgálatra vonatkozó indítványról, mind a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekről határoz.

(5)

Ugyanebből a megfontolásból kell más eljárásokra vonatkozó szabályok mintájára egyszerűsíteni a vélemény iránti kérelem elbírálásának eljárási szabályait, a vélemény iránti kérelem elbírálásában egy főtanácsnok részvételét előírva. Az átláthatóság érdekében kell egy címben szabályozni a különleges eljárásokat, amelyek jelenleg az eljárási szabályzat több eltérő címében és fejezetében találhatók.

(6)

Annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni a peres eljárások növekvő számával szembesülő igazságszolgáltatási fórum képességét arra, hogy az elé terjesztett ügyeket ésszerű időn belül elbírálhassa, folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az igazságszolgáltatási fórum az előtte folyamatban lévő eljárások időtartamának csökkentése érdekében kifejt, mégpedig többek között úgy, hogy a Bíróságnak minél több lehetősége legyen indokolt végzéssel határozni, továbbá az alapokmány 40. cikkének első és harmadik bekezdése szerinti államok és intézmények beavatkozására vonatkozó szabályok egyszerűsítésével, valamint azon lehetőség biztosításával, hogy a Bíróság tárgyalás tartása nélkül határozhasson, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügyben benyújtott írásbeli észrevételek összessége alapján az ügy körülményei kellően fel vannak tárva.

(7)

A Bíróság által alkalmazott szabályok átláthatóbbá tétele érdekében végezetül törölni kell egyes elavult vagy nem alkalmazott szabályokat, számozással kell ellátni a jelen eljárási szabályzat cikkeinek valamennyi bekezdését, a tartalmukat összefoglaló, külön címet kell adni az egyes cikkeknek, és egységesíteni kell a jelen eljárási szabályzat terminológiáját.

a Tanács 2012. szeptember 24-i jóváhagyásával,

ELFOGADJA A JELEN ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak

(1)   A jelen eljárási szabályzatban:

a)

az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

b)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUMSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

c)

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EAKSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

d)

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv megjelölése: „alapokmány”,

e)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (1) megjelölése: „EGT-megállapodás”,

f)

az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendelet (2) megjelölése: „1. tanácsi rendelet”.

(2)   A jelen eljárási szabályzat alkalmazásában:

a)

„intézmények” az EUSZ 13. cikk (1) bekezdése szerinti uniós intézmények, valamint azok a szervek és hivatalok, amelyeket a Szerződések vagy az azok végrehajtására elfogadott jogi aktusok hoztak létre, és amelyek a Bíróság előtt félként járhatnak el,

b)

az „EFTA Felügyeleti Hatóság” az EGT-megállapodásban említett felügyeleti hatóság,

c)

„az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek” azok a felek, államok, intézmények, szervek és hivatalok, amelyek előzetes döntéshozatalra utalás keretében e cikk alapján észrevételeket terjeszthetnek elő vagy beadványokat nyújthatnak be.

2. cikk

Az eljárási szabályzat hatálya

A jelen eljárási szabályzat rendelkezései végrehajtják és szükség esetén kiegészítik az EU-Szerződés, az EUM-Szerződés és az EAK-Szerződés, valamint az alapokmány releváns rendelkezéseit.

I.

CÍM

A BÍRÓSÁG SZERVEZETE

1.   fejezet

BÍRÁK ÉS FŐTANÁCSNOKOK

3. cikk

A bíró, illetve a főtanácsnok megbízatási idejének kezdőnapja

A bíró, illetve a főtanácsnok megbízatási ideje a kinevezési okiratban megjelölt napon kezdődik. A megbízatási idő kezdőnapjára vonatkozó, ezen okiratban foglalt rendelkezés hiányában a megbízatási idő a kinevezési okiratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján kezdődik.

4. cikk

Eskütétel

Hivatalba lépése előtt a bíró, illetve a főtanácsnok a Bíróság első nyilvános ülésén, amelyen kinevezését követően részt vesz, a következő, az alapokmány 2. cikkében előírt esküt teszi:

„Esküszöm, hogy feladataimat pártatlanul és lelkiismeretesen fogom ellátni; esküszöm, hogy a tanácskozások titkosságát megőrzöm.”

5. cikk

Ünnepélyes kötelezettségvállalás

Közvetlenül az eskü letételét követően a bíró, illetve a főtanácsnok nyilatkozatot ír alá, amellyel az alapokmány 4. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott ünnepélyes kötelezettségvállalást tesz.

6. cikk

A bíró, illetve a főtanácsnok hivatalából való elmozdítása

(1)   Ha a Bíróság az alapokmány 6. cikke alapján arról határoz, hogy a bíró, illetve a főtanácsnok továbbra is megfelel-e az előírt feltételeknek, illetve továbbra is eleget tesz-e a hivatalából eredő kötelezettségeknek, az elnök felhívja az érintett bírót, illetve a főtanácsnokot arra, hogy adja elő észrevételeit.

(2)   A Bíróság a hivatalvezető távollétében határoz.

7. cikk

A hivatali idő szerinti rangsor

(1)   A bírák, illetve a főtanácsnokok hivatali idejének számítása, különbségtétel nélkül, a hivatalba lépésüktől kezdődik.

(2)   Ha a hivatalukban eltöltött idejük egyenlő, a hivatali idő szerinti rangsor az életkor alapján kerül megállapításra.

(3)   Azok a bírák, illetve főtanácsnokok, akiknek a megbízatása megújításra kerül, megtartják korábbi helyüket a rangsorban.

2.   fejezet

A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÉS ELNÖKHELYETTESE, A TANÁCSOK MEGALAKÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ FŐTANÁCSNOK KIJELÖLÉSE

8. cikk

A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének megválasztása

(1)   A bírák közvetlenül a bírói karnak az EUMSZ 253. cikk második bekezdésében előírt részleges megújítását követően hároméves időtartamra megválasztják maguk közül a Bíróság elnökét.

(2)   Ha az elnök megbízatása a rendes megbízatási idő lejártát megelőzően megszűnik, a Bíróság a megbízatási idő hátralévő részére új elnököt választ.

(3)   Az e cikkben előírt választások titkos szavazással történnek. Azt a bírót kell megválasztottnak tekinteni, aki megkapta a Bíróság bírái több mint felének szavazatát. Ha egy bíró sem éri el ezt a többséget, annak eléréséig további fordulókat tartanak.

(4)   A bírák az előző bekezdésben meghatározott eljárás szerint ezt követően hároméves időtartamra megválasztják maguk közül a Bíróság elnökhelyettesét. A (2) bekezdés alkalmazandó, ha az elnökhelyettes megbízatása a rendes megbízatási idő lejártát megelőzően megszűnik.

(5)   Az e cikknek megfelelően megválasztott elnök és elnökhelyettes nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

9. cikk

A Bíróság elnökének hatásköre

(1)   Az elnök képviseli a Bíróságot.

(2)   Az elnök irányítja a Bíróság munkáját. Elnököl a Bíróság tagjainak általános értekezletein, valamint a teljes ülés és a nagytanács tárgyalásain és tanácskozásain.

(3)   Az elnök gondoskodik az intézmény szervezeti egységeinek megfelelő működéséről.

10. cikk

A Bíróság elnökhelyettesének hatásköre

(1)   Az elnökhelyettes segíti a Bíróság elnökét feladatai ellátásában, és akadályoztatása esetén helyettesíti.

(2)   Az elnökhelyettes a Bíróság elnökét a jelen eljárási szabályzat 9. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásában az elnök kérelmére helyettesíti.

(3)   A Bíróság határozatban állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az elnökhelyettes a Bíróság elnökét igazságszolgáltatási feladatai ellátásában helyettesíti. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11. cikk

A tanácsok megalakítása

(1)   A Bíróság az alapokmány 16. cikkének megfelelően öt és három bíróból álló tanácsokat hoz létre, és a bírákat beosztja azokba.

(2)   A Bíróság egyéves időtartamra kijelöli azokat az öt bíróból álló tanácsokat, amelyek a 107. cikk, valamint a 193. és a 194. cikk szerinti ügyekben eljárnak.

(3)   Azokban az ügyekben, amelyeket a 60. cikknek megfelelően a Bíróság egyik ítélkező testülete elé utaltak, a jelen eljárási szabályzat „Bíróság” kifejezésén ezt a testületet kell érteni.

(4)   Azokban az ügyekben, amelyeket öt vagy három bíróból álló tanács elé utaltak, a Bíróság elnökének hatáskörét a tanácselnök gyakorolja.

(5)   A bírák tanácsokba történő beosztását, továbbá a 107. cikk, valamint a 193. és a 194. cikk szerinti ügyekben eljáró tanácsok kijelölését közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

12. cikk

A tanácselnökök megválasztása

(1)   A bírák – közvetlenül a Bíróság elnökének és elnökhelyettesének megválasztását követően – hároméves időtartamra megválasztják az öt bíróból álló tanácsok elnökeit.

(2)   A bírák ezt követően egyéves időtartamra megválasztják a három bíróból álló tanácsok elnökeit.

(3)   A 8. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(4)   Az e cikknek megfelelően megválasztott tanácselnökök nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

13. cikk

A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének akadályoztatása

A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének akadályoztatása esetén az elnök feladatait – a 7. cikkben megállapított rangsor szerint – az egyik öt bíróból álló tanács elnöke látja el, vagy ha ez nem lehetséges, az egyik három bíróból álló tanács elnöke látja el, vagy ha ez nem lehetséges, másik bíró látja el.

14. cikk

Az első főtanácsnok kijelölése

(1)   A Bíróság a főtanácsnokok meghallgatását követően egyéves időtartamra első főtanácsnokot jelöl ki.

(2)   Ha az első főtanácsnok megbízatása a rendes megbízatási idő lejártát megelőzően megszűnik, a Bíróság a megbízatási idő hátralévő részére új első főtanácsnokot jelöl ki.

(3)   Az e cikknek megfelelően kijelölt első főtanácsnok nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.   fejezet

AZ ÜGYEK ELŐADÓ BÍRÁKNAK ÉS FŐTANÁCSNOKOKNAK TÖRTÉNŐ KIOSZTÁSA

15. cikk

Az előadó bíró kijelölése

(1)   A Bíróság elnöke az eljárást megindító irat benyújtását követően a lehető leghamarabb kijelöli az üggyel megbízott előadó bírót.

(2)   A 107. cikk, valamint a 193. és a 194. cikk szerinti ügyekben az előadó bírót a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt tanács bírái közül – e tanács elnökének javaslatára – jelölik ki. Ha a 109. cikk alapján a tanács úgy határoz, hogy az előzetes döntéshozatalra utalást nem sürgősségi eljárásban bírálja el, a Bíróság elnöke újra kioszthatja az ügyet valamely másik tanácsba beosztott előadó bírónak.

(3)   Az előadó bíró akadályoztatása esetén a Bíróság elnöke teszi meg a szükséges intézkedéseket.

16. cikk

A főtanácsnok kijelölése

(1)   Az első főtanácsnok határoz az ügyek főtanácsnokoknak történő kiosztásáról.

(2)   A főtanácsnok akadályoztatása esetén az első főtanácsnok teszi meg a szükséges intézkedéseket.

4.   fejezet

SEGÉDELŐADÓK

17. cikk

Segédelőadók

(1)   Ha a Bíróság az előtte folyamatban lévő ügyek vizsgálata és előkészítése érdekében szükségesnek tartja, az alapokmány 13. cikke alapján segédelőadók kinevezését javasolja.

(2)   A segédelőadók feladata különösen:

a)

a Bíróság elnökének segítése az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásokban, és

b)

az előadó bírák munkájának segítése.

(3)   Feladataik ellátása során a segédelőadók – az esettől függően – a Bíróság elnökének, a tanácselnöknek vagy az előadó bírónak vannak alárendelve.

(4)   Hivatalba lépésük előtt a segédelőadók a Bíróság előtt leteszik a jelen eljárási szabályzat 4. cikkében előírt esküt.

5.   fejezet

HIVATAL

18. cikk

A hivatalvezető kinevezése

(1)   A hivatalvezetőt a Bíróság nevezi ki.

(2)   A hivatalvezetői tisztség megüresedése esetén felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az érdekelt személyeknek három hétnél nem rövidebb határidőn belül kell a pályázatukat benyújtaniuk, csatolva az állampolgárságukra, egyetemi végzettségükre, nyelvtudásukra, jelenlegi és korábbi tevékenységükre, valamint igazságügyi és nemzetközi területen szerzett esetleges tapasztalataikra vonatkozó valamennyi adatot.

(3)   A bírák és a főtanácsnokok részvételével történő szavazás a jelen eljárási szabályzat 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik.

(4)   A hivatalvezetőt hatéves időtartamra nevezik ki. A hivatalvezető újraválasztható. A Bíróság a hivatalban lévő hivatalvezetőt az e cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása nélkül is újraválaszthatja.

(5)   A hivatalvezető leteszi a 4. cikkben előírt esküt, és aláírja az 5. cikkben előírt nyilatkozatot.

(6)   A hivatalvezetőt csak akkor lehet tisztségéből elmozdítani, ha már nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek. A Bíróság azt követően határoz, hogy lehetőséget biztosított a hivatalvezetőnek arra, hogy észrevételeit előadja.

(7)   Ha a hivatalvezető megbízatása rendes megbízatási idejének lejárta előtt megszűnik, a Bíróság hatéves időtartamra új hivatalvezetőt nevez ki.

(8)   Az e cikknek megfelelően megválasztott hivatalvezető nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

19. cikk

Hivatalvezető-helyettes

A Bíróság a hivatalvezető kinevezésére megállapított eljárás szerint hivatalvezető-helyettest nevezhet ki a hivatalvezető munkájának segítése, illetve akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesítése céljából.

20. cikk

A hivatalvezető hatásköre

(1)   A hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, valamint a kézbesítéseknek a jelen eljárási szabályzatban előírtak szerinti teljesítéséért.

(2)   A hivatalvezető segíti a Bíróság tagjait valamennyi hivatali feladatuk ellátásában.

(3)   A hivatalvezető őrzi a pecséteket, és ő felel az irattárért. Gondozza a Bíróság kiadványait és különösen a Határozatok Tárát.

(4)   A hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit. Felelős a személyi állomány és az adminisztráció igazgatásáért, valamint a költségvetés elkészítéséért és végrehajtásáért.

21. cikk

A nyilvántartás vezetése

(1)   A Hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt nyilvántartást vezetnek, amelybe benyújtásuk sorrendjében bejegyeznek minden eljárási iratot, valamint ezekhez tartozó mellékletet és dokumentumot.

(2)   A hivatalvezető a nyilvántartásba vétel tényét feljegyzi az eredeti példányra és – a felek kérelmére – az e célból bemutatott másolatokra is.

(3)   A nyilvántartásba tett bejegyzések és az előző bekezdésben előírt feljegyzések közokiratnak minősülnek.

(4)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt kell közzétenni, amely tartalmazza a keresetlevél nyilvántartásba való bejegyzésének napját, a felek nevét, a felperes kérelmeit, valamint a felhozott jogalapok és főbb érvek megjelölését, illetve – az esettől függően – az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtásának napját, továbbá a kérdést előterjesztő bíróság, az alapeljárásban részt vevő felek és a Bíróságnak feltett kérdések megjelölését.

22. cikk

A nyilvántartásba való betekintés, illetve az ítéletek és végzések megtekintése

(1)   A Hivatalban bárki betekinthet a nyilvántartásba, és a Bíróság által a hivatalvezető javaslatára megállapított hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében másolatokat és kivonatokat kaphat.

(2)   A felek a hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében hiteles másolatot kaphatnak az eljárási iratokról.

(3)   A hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében bárki hiteles másolatot kaphat az ítéletekről és a végzésekről.

6.   fejezet

A BÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE

23. cikk

A Bíróság üléseinek helye

A Bíróság dönthet úgy, hogy egy vagy több ülést a Bíróság székhelyén kívül tart.

24. cikk

A Bíróság éves munkarendje

(1)   A törvénykezési év az adott naptári évben október 7-én kezdődik, és a következő évben október 6-ig tart.

(2)   A törvénykezési szüneteket a Bíróság határozza meg.

(3)   Sürgős esetben az elnök a törvénykezési szünet alatt is összehívhatja a bírákat és a főtanácsnokokat.

(4)   A Bíróság megtartja a székhelye szerinti hivatalos munkaszüneti napokat.

(5)   A Bíróság indokolt esetben a bírák és a főtanácsnokok részére szabadságot engedélyezhet.

(6)   A törvénykezési szünetek időpontját és a hivatalos munkaszüneti napok jegyzékét évente közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

25. cikk

Általános értekezlet

A Bíróság az igazgatási kérdéseket érintő vagy a jelen eljárási szabályzat 59. cikke szerinti előzetes jelentésben tett javaslatokra vonatkozó határozatokat általános értekezleten hozza, amelyen a bírák és a főtanácsnokok szavazati joggal vesznek részt. A hivatalvezető szintén jelen van, kivéve ha a Bíróság másként határoz.

26. cikk

Jegyzőkönyvek készítése

Ha a Bíróság a hivatalvezető jelenléte nélkül ülésezik, szükség esetén megbízza a jelen eljárási szabályzat 7. cikke szerinti rangsorban leghátul álló bírót, hogy készítsen jegyzőkönyvet, amelyet az elnök és ez a bíró ír alá.

7.   fejezet

ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

1. szakasz   Az ítélkező testületek összetétele

27. cikk

A nagytanács összetétele

(1)   A nagytanács minden ügyben a Bíróság elnökéből és elnökhelyetteséből, három, öt bíróból álló tanács elnökéből, az előadó bíróból, valamint annyi bíróból áll, amennyi ahhoz szükséges, hogy számuk a tizenötöt elérje. Ez utóbbi bírákat és a három, öt bíróból álló tanács elnökét az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett listákról – az azokban meghatározott sorrend szerint – jelölik ki. A nagytanács elé utalt minden egyes ügyben e listák kiindulópontja az ezen ítélkező testület elé előzőleg utalt ügyben az adott listáról utolsóként kijelölt bírót közvetlenül követő bíró neve.

(2)   A Bíróság elnökének és elnökhelyettesének, majd az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztását követően a nagytanács összetételének meghatározása céljából el kell készíteni az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek nevét tartalmazó listát és a többi bíró nevét tartalmazó listát.

(3)   Az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek nevét tartalmazó listát a jelen eljárási szabályzat 7. cikke szerinti sorrend szerint kell összeállítani.

(4)   A többi bíró nevét tartalmazó lista felváltva követi a jelen eljárási szabályzat 7. cikkében megállapított és az azzal ellentétes sorrendet: ezen a listán az említett cikkben meghatározott rangsor szerinti első bíró az első, a rangsor szerinti utolsó bíró a második, a rangsor szerinti második bíró a harmadik, a rangsor szerinti utolsó előtti bíró a negyedik, és így tovább.

(5)   A (3) és (4) bekezdés szerinti listákat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)   Azoknak az ügyeknek az elbírálásában való részvételre, amelyeket a bírói kar részleges megújítása évének elejétől a megújítás megtörténtéig a nagytanács elé utalnak, az ítélkező testület kiegészítése érdekében két bírót lehet póttagként kijelölni az alapokmány 17. cikkének harmadik bekezdésében említett határozatképesség elérésére vonatkozó bizonytalan helyzet megszűnéséig. Az a két bíró jár el póttagként, aki a (4) bekezdés szerinti listán közvetlenül azt a bírót követi, akit utolsóként jelöltek ki az ügyben eljáró nagytanácsba.

(7)   A póttagként eljáró bírák a (4) bekezdésben meghatározott lista szerinti sorrendben helyettesítik azokat a bírákat, akik – adott esetben – nem tudnak részt venni az ügy elbírálásában.

28. cikk

Az öt és a három bíróból álló tanácsok összetétele

(1)   Az öt és három bíróból álló tanácsok minden ügyben a tanácselnökből, az előadó bíróból, valamint annyi bíróból állnak, amennyi ahhoz szükséges, hogy számuk az ötöt vagy a hármat elérje. Ez utóbbi bírákat a (2) és (3) bekezdésben említett listáról – az ott meghatározott sorrend szerint – jelölik ki. A tanács elé utalt minden egyes ügyben e listák kiindulópontja az érintett tanács elé előzőleg utalt ügyben a listáról utolsóként kijelölt bírót közvetlenül követő bíró neve.

(2)   Az öt bíróból álló tanácsok összeállításához e tanácsok elnökeinek megválasztását követően listákat kell készíteni, amelyeken az elnök kivételével az érintett tanácshoz tartozó valamennyi bíró neve szerepel. A listákat ugyanúgy kell összeállítani, mint a 27. cikk (4) bekezdésében említett listát.

(3)   A három bíróból álló tanácsok összeállításához e tanácsok elnökeinek megválasztását követően listákat kell készíteni, amelyeken az elnök kivételével az érintett tanácshoz tartozó valamennyi bíró neve szerepel. A listákat a 7. cikk szerinti sorrend szerint kell összeállítani.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett listákat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

29. cikk

A tanácsok összetétele az ügyek összefüggése vagy visszautalása esetén

(1)   Ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ugyanazon ítélkező testületnek több ügyről együtt kell határoznia, e testület összetétele annak az ítélkező testületnek az összetételével egyezik meg, amelyet annak az ügynek az elbírálására jelöltek ki, amelynek az előzetes jelentését elsőként vizsgálták meg.

(2)   Ha az a tanács, amely elé az ügyet utalták a jelen eljárási szabályzat 60. cikkének (3) bekezdése alapján azt kéri a Bíróságtól, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testület elé utalja, az ügyet visszautaló tanács tagjai e testület tagjai lesznek.

30. cikk

A tanácselnök akadályoztatása

(1)   Az öt bíróból álló tanács elnökének akadályoztatása esetén a tanácselnök feladatait valamely három bíróból álló tanács elnöke látja el – adott esetben a jelen eljárási szabályzat 7. cikkében meghatározott rangsor szerint –, illetve ha az adott tanácsban nincs olyan bíró, aki három bíróból álló tanács elnöke lenne, akkor egy másik bíró, a 7. cikkben meghatározott rangsor szerint.

(2)   A három bíróból álló tanács elnökének akadályoztatása esetén a tanácselnök feladatait az adott tanács egyik bírája látja el, a 7. cikkben meghatározott rangsor szerint.

31. cikk

Az ítélkező testület egyik tagjának akadályoztatása

(1)   A nagytanács egyik tagjának akadályoztatása esetén őt a jelen eljárási szabályzat 27. cikkének (4) bekezdésében meghatározott lista szerinti sorrendben egy másik bíró helyettesíti.

(2)   Az öt bíróból álló tanács egyik tagjának akadályoztatása esetén őt a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lista szerinti sorrendben egy, az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró helyettesíti. Ha az akadályoztatott bírót az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró nem tudja helyettesíteni, akkor a tanácselnök értesíti erről a Bíróság elnökét, aki a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelölhet ki.

(3)   A három bíróból álló tanács egyik tagjának akadályoztatása esetén őt a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lista szerinti sorrendben egy, az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró helyettesíti. Ha az akadályoztatott bírót az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró nem tudja helyettesíteni, akkor a tanácselnök értesíti erről a Bíróság elnökét, aki a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelölhet ki.

2. szakasz   Tanácskozások

32. cikk

A tanácskozásokra vonatkozó szabályok

(1)   A Bíróság tanácskozásai titkosak, és azok titkosságát később is meg kell őrizni.

(2)   Ha tárgyalás tartására került sor, akkor a tanácskozásokon kizárólag a tárgyaláson részt vevő bírák – és adott esetben az ügy vizsgálatával megbízott segédelőadó – vehetnek részt.

(3)   A tanácskozásokon részt vevő valamennyi bíró kifejti és indokolja véleményét.

(4)   A Bíróság határozatát a bírák többsége által a végső vitát követően elfogadott álláspont határozza meg.

33. cikk

A tanácskozásokon részt vevő bírák száma

Ha valamely bíró akadályoztatása miatt a bírák páros számban vannak jelen, a jelen eljárási szabályzat 7. cikke értelmében a rangsorban leghátul álló bíró a tanácskozásokon nem vesz részt, kivéve ha ő az előadó bíró. Ebben az esetben a hivatali idő szerinti rangsorban közvetlenül előtte álló bíró nem vesz részt a tanácskozásokon.

34. cikk

A nagytanács határozatképessége

(1)   Ha a nagytanács elé utalt ügyben az alapokmány 17. cikkének harmadik bekezdésében említett határozatképességet nem lehet biztosítani, a Bíróság elnöke a jelen eljárási szabályzat 27. cikkének (4) bekezdésében meghatározott lista szerinti sorrendben egy vagy több bírót jelöl ki.

(2)   Ha e kijelölést megelőzően tárgyalás tartására került sor, a nagytanács ismét meghallgatja a felek szóbeli előadásait, valamint a főtanácsnok indítványát.

35. cikk

Az öt és a három bíróból álló tanácsok határozatképessége

(1)   Ha az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalt ügyben az alapokmány 17. cikkének második bekezdésében említett határozatképességet nem lehet biztosítani, a Bíróság elnöke a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (2), illetve (3) bekezdésében meghatározott lista szerinti sorrendben egy vagy több bírót jelöl ki. Ha az akadályoztatott bírót az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró nem tudja helyettesíteni, akkor a tanácselnök haladéktalanul értesíti erről a Bíróság elnökét, aki a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelöl ki.

(2)   A 34. cikk (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó az öt és a három bíróból álló tanácsokra.

8.   fejezet

A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

36. cikk

Az eljárás nyelve

Az eljárás nyelve angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén.

37. cikk

Az eljárás nyelvének meghatározása

(1)   A közvetlen keresetek esetén az eljárás nyelvét a felperes választja meg, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

a)

ha az alperes tagállam, az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve; ha ennek az államnak több hivatalos nyelve is van, a felperes választhat közülük;

b)

a felek együttes kérelmére a 36. cikkben említett valamely másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére;

c)

az a) és b) pont rendelkezéseitől eltérve – a fél kérelmére, valamint a másik fél és a főtanácsnok meghallgatását követően – a 36. cikkben említettek közül másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére; ilyen kérelmet az Európai Unió intézményei nem terjeszthetnek elő.

(2)   Az előző bekezdés b) és c) pontja, valamint a jelen eljárási szabályzat 38. cikke (4) és (5) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül,

a)

a Törvényszék határozatai elleni, az alapokmány 56. és 57. cikkében említett fellebbezésekben az eljárás nyelve a Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatának a nyelve;

b)

ha a Bíróság az alapokmány 62. cikke második bekezdésének megfelelően úgy határoz, hogy felülvizsgálja a Törvényszék határozatát, az eljárás nyelve a Törvényszék felülvizsgálat tárgyát képező határozatának a nyelve;

c)

a megtérítendő költségek vitatása, a mulasztási ítélet elleni ellentmondás, a harmadik személy jogorvoslati kérelme, továbbá az értelmezés iránti kérelem, a perújítási kérelem vagy a határozathozatal elmulasztásának orvoslása iránti kérelem esetében az eljárás nyelve annak a határozatnak a nyelve, amelyre e vitatás, ellentmondás, illetve kérelmek vonatkoznak.

(3)   Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve annak a kérdést előterjesztő bíróságnak a nyelve, amely a Bírósághoz fordult. Az alapeljárásban részt vevő fél kellően megalapozott kérelmére, valamint az alapeljárásban részt vevő másik fél és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás szóbeli szakaszában engedélyezhető a 36. cikkben említett más nyelv használata. Megadása esetén ez az engedély az alapokmány 23. cikke szerinti valamennyi érdekeltre vonatkozik.

(4)   A fenti kérelmekről az elnök határozhat; az elnök e kérelmeket a Bíróság elé utalhatja, illetve ha a felek hozzájárulása nélkül kíván helyt adni a kérelemnek, köteles azt a Bíróság elé utalni.

38. cikk

Az eljárás nyelvének használata

(1)   Az eljárás nyelvét kell használni különösen a felek beadványaiban és szóbeli előadásaiban, valamint az azokhoz csatolt vagy benyújtott mellékletekben és dokumentumokban, továbbá a Bíróság jegyzőkönyveiben és határozataiban.

(2)   Minden más nyelven megfogalmazott, benyújtott vagy csatolt melléklethez és dokumentumhoz csatolni kell azoknak az eljárás nyelvén készített fordítását is.

(3)   Nagy terjedelmű mellékletek és dokumentumok esetében azonban a fordítás kivonatokra korlátozódhat. A Bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – az eljárás során bármikor részletesebb vagy teljes fordítást követelhet meg.

(4)   Az előző rendelkezésektől eltérően a tagállamoknak joguk van saját hivatalos nyelvüket használni, ha előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, vagy ha a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak, illetve ha az EUMSZ 259. cikk alapján fordulnak a Bírósághoz. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

(5)   Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelvétől eltérő, a 36. cikkben említett más nyelvet használjanak, ha előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, illetve ha a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

(6)   Azok a harmadik államok, amelyek az alapokmány 23. cikke negyedik bekezdésének megfelelően előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelvétől eltérő, a 36. cikkben említett más nyelvet használjanak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

(7)   Ha a tanú vagy szakértő úgy nyilatkozik, hogy nem képes megfelelően kifejezni magát a 36. cikkben említett nyelvek egyikén, a Bíróság engedélyezi számára, hogy nyilatkozatait másik nyelven adja elő. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

(8)   A Bíróság elnöke elnöke és elnökhelyettese, valamint a tanácselnökök a tárgyalás vezetése során, a bírák, illetve a főtanácsnokok a kérdések feltevésekor, valamint a főtanácsnokok az indítványaikban használhatnak az eljárás nyelvétől eltérő, a 36. cikkben említett más nyelvet is. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

39. cikk

A hivatalvezető nyelvhasználattal kapcsolatos felelőssége

A hivatalvezető – bármely bíró, főtanácsnok vagy fél kérelmére – intézkedik az iránt, hogy a Bíróság előtti eljárás során elhangzottakat vagy írásban rögzítetteket lefordítsák a 36. cikkben említett nyelvek közül az általuk választott nyelvre.

40. cikk

A Bíróság kiadványaira vonatkozó nyelvhasználati szabályok

A Bíróság kiadványai a Tanács 1. rendeletének 1. cikkében említett nyelveken jelennek meg.

41. cikk

Hiteles szövegek

Az eljárás nyelvén vagy – adott esetben – a jelen eljárási szabályzat 37. vagy 38. cikke alapján engedélyezett más nyelven megfogalmazott szövegek hitelesek.

42. cikk

A Bíróság nyelvi szolgálata

A Bíróság nyelvi szolgálatot hoz létre, amelynek tagjai megfelelő jogi képzettséggel és az Unió több hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkező szakértők.

II.   CÍM

KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

1.   fejezet

A MEGHATALMAZOTTAK, TANÁCSADÓK ÉS ÜGYVÉDEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

43. cikk

Kiváltságok, mentességek és kedvezmények

(1)   Azok a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek, akik a Bíróság vagy a Bíróság által jogsegély nyújtása iránt megkeresett igazságügyi hatóság előtt jelennek meg, az általuk az üggyel vagy a felekkel kapcsolatban, szóban vagy írásban tett nyilatkozatok miatt nem vonhatók felelősségre (mentesség).

(2)   A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek ezenkívül a következő kiváltságokban és kedvezményekben részesülnek:

a)

az eljárással kapcsolatos valamennyi irat és dokumentum mentes mind az átvizsgálás, mind a lefoglalás alól. Vita esetén azokat a vámhatóság vagy a rendőrség pecséttel láthatja el, majd a Bírósághoz késedelem nélkül megküldi annak érdekében, hogy azokat a hivatalvezető és az érdekelt jelenlétében megvizsgálhassák;

b)

a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben szabadon utazhatnak.

44. cikk

A felek képviselőinek jogosultsága

(1)   Az előző cikkben meghatározott kiváltságok, mentességek és kedvezmények igénybevételéhez az ezekre jogosult személyek előzetesen igazolják jogosultságukat:

a)

a meghatalmazottak olyan hivatalos dokumentummal, amelyet meghatalmazójuk állított ki, aki ennek másolatát haladéktalanul megküldi a hivatalvezetőnek;

b)

az ügyvédek olyan igazolással, amely szerint jogosultak eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt, valamint ha az általuk képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, az általuk képviselt fél által kiállított meghatalmazással;

c)

a tanácsadók az általuk segített fél által kiállított meghatalmazással.

(2)   A Bíróság hivatalvezetője szükség esetén igazolást állít ki részükre. Ennek érvényessége meghatározott időtartamra korlátozódik, amely az eljárás időtartamától függően meghosszabbítható vagy lerövidíthető.

45. cikk

A mentesség megvonása

(1)   A jelen eljárási szabályzat 43. cikkében meghatározott kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket kizárólag az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében biztosítják.

(2)   A Bíróság megvonhatja a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem akadályozza az eljárás megfelelő lefolytatását.

46. cikk

Az eljárásból való kizárás

(1)   Ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazottnak, a tanácsadónak vagy az ügyvédnek a Bírósággal szemben tanúsított magatartása sérti a Bíróság tekintélyét vagy a gondos igazságszolgáltatás követelményeit, illetve ha ez a meghatalmazott, tanácsadó vagy ügyvéd a feladatai ellátásának céljára biztosított jogaival visszaél, erről értesíti az érintettet. Ha a Bíróság az érintett tekintetében illetékes hatóságokat értesíti, az érintettnek megküldik az e hatóságoknak címzett levél másolatát.

(2)   Ugyanezen indokok alapján a Bíróság az érintett és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel az eljárás során bármikor kizárhatja a meghatalmazottat, a tanácsadót vagy az ügyvédet az eljárásból. Ez a végzés azonnal végrehajtható.

(3)   Ha a meghatalmazottat, a tanácsadót vagy az ügyvédet kizárják az eljárásból, az eljárást az elnök által meghatározott időtartamra fel kell függeszteni, hogy az érintett fél másik meghatalmazottat, tanácsadót vagy ügyvédet bízhasson meg.

(4)   Az e cikk rendelkezései alapján hozott határozatok visszavonhatók.

47. cikk

Egyetemi vagy főiskolai oktatók és az alapeljárásban részt vevő felek

(1)   E fejezet rendelkezései azokra az egyetemi vagy főiskolai oktatókra is alkalmazandók, akik az alapokmány 19. cikkének megfelelően a Bíróság előtt eljárhatnak.

(2)   E rendelkezések az előzetes döntéshozatali eljárás keretében az alapeljárásban részt vevő felekre is alkalmazandók, ha a vonatkozó nemzeti eljárási szabályok alapján e felek jogi képviselet nélkül is perképesek, valamint azon személyekre is, akik ugyanezen szabályok alapján őket képviselhetik.

2.   fejezet

KÉZBESÍTÉS

48. cikk

A kézbesítési módok

(1)   A jelen eljárási szabályzat által előírt kézbesítés teljesítéséről a hivatalvezető gondoskodik oly módon, hogy a kézbesítendő irat másolatát ajánlott, tértivevényes postai küldeményként juttatja el a címzett választott kézbesítési címére, vagy úgy, hogy az irat másolatát – elismervény ellenében – személyesen adja át. A hivatalvezető készíti el és hitelesíti a kézbesítendő iratok másolatait, kivéve ha azokat a felek a jelen eljárási szabályzat 57. cikke (2) bekezdésének megfelelően maguk nyújtják be.

(2)   Ha a címzett hozzájárult ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék, minden eljárási irat – beleértve a Bíróság ítéletét vagy végzését is – másolatát így küldhetik meg részére.

(3)   Ha technikai okokból, illetve az irat természete vagy terjedelme miatt a megküldés ily módon nem lehetséges, az iratot a címzettnek – megadott kézbesítési cím hiányában – az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint lakóhelyére vagy székhelyére kézbesítik. A címzettet faxon vagy más távközlési eszköz útján értesítik erről. Az ajánlott levélnek a Bíróság székhelye szerinti postahivatalnál történő feladását követő tizedik napon a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, kivéve ha a tértivevényen más dátum szerepel, vagy ha a címzett a faxon vagy más távközlési eszköz útján történt értesítést követő három héten belül értesíti a hivatalvezetőt, hogy a kézbesítést részére nem teljesítették.

(4)   A Bíróság határozatban állapíthatja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az eljárási irat elektronikus úton is kézbesíthető. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3.   fejezet

HATÁRIDŐK

49. cikk

Határidő-számítás

(1)   A Szerződések, az alapokmány és a jelen eljárási szabályzat által előírt eljárási határidőket a következő módon kell számítani:

a)

a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele;

b)

a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le;

c)

ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják;

d)

a határidők magukban foglalják a szombatokat, a vasárnapokat és a jelen eljárási szabályzat 24. cikkének (6) bekezdése szerinti hivatalos munkaszüneti napokat;

e)

a törvénykezési szünetek a határidők folyását nem érintik.

(2)   Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.

50. cikk

Intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás

Ha intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a jogi aktus kihirdetésével kezdődik, a határidőt a 49. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében a jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani.

51. cikk

A távolságra tekintettel járó határidő

Az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodnak.

52. cikk

A határidők megállapítása és meghosszabbítása

(1)   A Bíróság által a jelen eljárási szabályzat alapján megállapított határidők meghosszabbíthatók.

(2)   Az elnök és a tanácselnökök a hivatalvezetőre ruházhatják a jelen eljárási szabályzat alapján általuk megállapítandó határidők megállapításának, illetve meghosszabbításának jogát.

4.   fejezet

AZ ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK EGYES MÓDJAI

53. cikk

Az ügyek elbírálásának módjai

(1)   Az alapokmányban vagy a jelen eljárási szabályzatban megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság előtti eljárás írásbeli és szóbeli szakaszt foglal magában.

(2)   Ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre az ügy elbírálására, vagy ha a kérelem, illetve a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

(3)   Az elnök különleges körülmények esetén elrendelheti, hogy valamely ügyet soron kívül bíráljanak el.

(4)   Az ügy a jelen eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint gyorsított eljárásban is elbírálható.

(5)   Az előzetes döntéshozatalra utalás a jelen eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint sürgősségi eljárásban is elbírálható.

54. cikk

Egyesítés

(1)   Az eljárás írásbeli vagy szóbeli szakaszának lefolytatása vagy az eljárást befejező ítélet meghozatala céljából több, azonos tárgyat érintő, azonos jellegű ügyet a közöttük lévő összefüggés miatt az eljárás során bármikor egyesíteni lehet.

(2)   Az egyesítést az elnök, ha a szóban forgó ügyeket már kiosztották, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően, valamint – az előzetes döntéshozatali eljárás kivételével – a felek meghallgatását követően rendeli el. Az elnök e kérdést a Bíróság elé utalhatja.

(3)   Az ügyeket később a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint újra el lehet különíteni.

55. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1)   Az eljárást fel lehet függeszteni:

a)

az alapokmány 54. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott esetekben a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság végzésével;

b)

minden más esetben az elnök határozatával, amelyet az elnök az előadó bíró, a főtanácsnok és – az előzetes döntéshozatali eljárás kivételével – a felek meghallgatását követően hozott.

(2)   Az eljárás folytatását ugyanilyen eljárással hozott végzéssel vagy határozattal lehet elrendelni.

(3)   Az előző bekezdésekben említett végzéseket vagy határozatokat kézbesítik a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek részére.

(4)   Az eljárás felfüggesztése az azt elrendelő végzésben vagy határozatban megjelölt naptól, ennek hiányában pedig a végzés vagy a határozat meghozatalának napjától hatályos.

(5)   A felfüggesztés tartama alatt a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek tekintetében az eljárási határidők nem járnak le.

(6)   Ha a felfüggesztő végzés vagy határozat nem határozza meg a felfüggesztés tartamát, a felfüggesztés az eljárás folytatását elrendelő végzésben vagy határozatban megjelölt napon, ennek hiányában pedig az eljárás folytatását elrendelő végzés vagy határozat meghozatalának napján ér véget.

(7)   Az eljárás felfüggesztést követő folytatásának napjától a megszakított eljárási határidők helyébe új határidők lépnek, amelyek a folytatás napján kezdődnek.

56. cikk

Az ügy elbírálásának későbbre halasztása

Az elnök különleges körülmények esetén hivatalból vagy a fél kérelmére az előadó bíró, a főtanácsnok és a felek meghallgatását követően az ügy elbírálását későbbre halaszthatja.

5.   fejezet

AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

57. cikk

Az eljárási iratok benyújtása

(1)   A fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát saját kezű aláírásával ellátni, illetve előzetes döntéshozatali eljárásban előterjesztett észrevételek esetén az alapeljárásban részt vevő fél, illetve képviselője köteles minden eljárási irat eredeti példányát saját kezű aláírásával ellátni, ha az adott eljárásra alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok azt lehetővé teszik.

(2)   Az eredeti eljárási iratot – a benne említett összes melléklettel együtt – öt másolati példánnyal a Bíróság részére, továbbá az előzetes döntéshozatali eljáráson kívüli eljárások esetén annyi másolati példánnyal együtt kell benyújtani, ahány fél az eljárásban részt vesz. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti.

(3)   Az intézmények ezenkívül a Bíróság által megállapított határidőn belül benyújtják valamennyi eljárási irat fordítását a Tanács 1. rendeletének 1. cikkében említett többi nyelven is. Az előző bekezdés alkalmazandó.

(4)   Valamennyi eljárási irathoz irattartót kell mellékelni, amely tartalmazza a fél által hivatkozott mellékleteket és dokumentumokat, valamint ezek jegyzékét.

(5)   Ha a melléklet vagy dokumentum terjedelmére való tekintettel abból kizárólag kivonatokat mellékelnek az eljárási irathoz, a Hivatalhoz az egész iratot vagy dokumentumot, illetve annak teljes másolatát be kell nyújtani.

(6)   Valamennyi eljárási iratot keltezéssel kell ellátni. Az eljárási határidők számításánál kizárólag az eredeti példány Hivatalhoz történt benyújtásának napja és órája irányadó.

(7)   Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az eljárási határidők számításának szempontjából az a nap és óra irányadó, amikor az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata – a (4) bekezdésben említett jegyzékkel együtt – faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát és a (2) bekezdésben említett mellékleteket és másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz.

(8)   A (3)–(6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bíróság határozatban állapíthatja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Hivatalhoz elektronikus úton megküldött eljárási irat eredeti példánynak minősül. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

58. cikk

Az eljárási iratok terjedelme

A jelen eljárási szabályzatban megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül, a Bíróság határozatban állapíthatja meg a hozzá benyújtott beadványok vagy észrevételek maximális terjedelmét. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6.   fejezet

ELŐZETES JELENTÉS ÉS AZ ÜGYEK ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK ELÉ UTALÁSA

59. cikk

Előzetes jelentés

(1)   Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően az elnök kitűzi azt a határnapot, amikor az előadó bírónak be kell nyújtania előzetes jelentését a Bíróság általános értekezletének.

(2)   Az előzetes jelentés javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy szükséges-e különös pervezető intézkedés, bizonyításfelvétel vagy – adott esetben – a kérdést előterjesztő bíróságtól felvilágosításkérés, valamint arra nézve, hogy az ügyet melyik ítélkező testület elé utalják. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az előadó bíró javaslatát arra vonatkozóan, hogy eltekintsenek-e a tárgyalástól, illetve az alapokmány 20. cikkének ötödik bekezdése alapján eltekintsenek-e a főtanácsnok indítványától.

(3)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz az előadó bíró javaslatairól.

60. cikk

Az ügyek ítélkező testületek elé utalása

(1)   A Bíróság minden ügyet öt vagy három bíróból álló tanácsok elé utal, ha az ügy bonyolultsága vagy jelentősége, illetve egyéb különleges körülmények nem követelik meg a nagytanács elé történő utalást, kivéve ha az eljárásban részt vevő tagállam vagy uniós intézmény – az alapokmány 16. cikkének harmadik bekezdése alapján – a nagytanács elé történő utalást kérte.

(2)   A Bíróság teljes ülésben jár el az alapokmány 16. cikke negyedik bekezdésének rendelkezései alapján elé terjesztett ügyekben. A Bíróság a teljes ülés elé utalhatja azt az ügyet, amelyet az alapokmány 16. cikke ötödik bekezdésének megfelelően kivételes jelentőségűnek ítél.

(3)   Az az ítélkező testület, amely elé az ügyet utalták, az eljárás bármely szakaszában kérheti a Bíróságtól, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testület elé utalja.

(4)   Ha az eljárás szóbeli szakaszát bizonyításfelvétel nélkül nyitják meg, az ítélkező testület elnöke kitűzi a szóbeli szakasz megnyitásának határnapját.

7.   fejezet

PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL

1. szakasz   Pervezető intézkedések

61. cikk

A Bíróság által elrendelt pervezető intézkedések

(1)   Az alapokmány 24. cikkének megfelelően elrendelhető intézkedéseken kívül a Bíróság felhívhatja a feleket, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy bizonyos kérdésekre az általa megállapított határidőn belül írásban vagy a tárgyaláson válaszoljanak. Az írásbeli válaszokat a többi félnek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti egyéb érdekelteknek is meg kell küldeni.

(2)   Tárgyalás tartása esetén a Bíróság a tárgyaláson részt vevőket lehetőség szerint arra is felhívja, hogy szóbeli előadásaikat egy vagy több meghatározott kérdésre összpontosítsák.

62. cikk

Az előadó bíró, illetve a főtanácsnok által elrendelt pervezető intézkedések

(1)   Az előadó bíró, illetve a főtanácsnok felhívhatja a feleket, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy megadott határidőn belül szolgáltassanak minden olyan, a tényekre vonatkozó információt és minden olyan dokumentumot vagy más adatot, amelyet lényegesnek tartanak. Az így szolgáltatott információkat és dokumentumokat a többi félnek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti egyéb érdekelteknek is meg kell küldeni.

(2)   Az előadó bíró, illetve a főtanácsnok tárgyaláson megválaszolandó kérdéseket is megküldhet a feleknek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek.

2. szakasz   Bizonyításfelvétel

63. cikk

A bizonyításfelvétel tárgyában hozott határozat

(1)   A Bíróság általános értekezletén dönt a bizonyításfelvétel elrendelésének szükségességéről.

(2)   Ha az ügyet már valamelyik ítélkező testület elé utalták, ez utóbbi dönt a bizonyításfelvétel elrendelésének szükségességéről.

64. cikk

A bizonyítási eszközök meghatározása

(1)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel határozza meg az általa megfelelőnek tartott bizonyítási eszközöket, és megjelöli a bizonyítandó tényeket.

(2)   Az alapokmány 24. és 25. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a bizonyítási eszközök a következők:

a)

a felek személyes megjelenése,

b)

tájékoztatás kérése és dokumentumok benyújtására történő felhívás,

c)

tanúvallomás,

d)

szakértői vélemény,

e)

helyszíni szemle.

(3)   Ellenbizonyítás és a felajánlott bizonyítékok kiegészítése megengedett.

65. cikk

A bizonyításfelvételben való részvétel

(1)   Ha az ítélkező testület nem maga folytatja le a bizonyításfelvételt, akkor azzal az előadó bírót bízza meg.

(2)   A bizonyításfelvételben a főtanácsnok is részt vesz.

(3)   A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek.

66. cikk

Tanúvallomás

(1)   A Bíróság hivatalból vagy a fél indítványára a főtanácsnok meghallgatását követően bizonyos tények tekintetében tanúbizonyítás lefolytatását rendelheti el.

(2)   A fél által előterjesztett, tanúkihallgatásra irányuló indítványnak pontosan meg kell jelölnie, hogy mely tényekre vonatkozóan és milyen okokból szükséges a tanút kihallgatni.

(3)   A Bíróság az előző bekezdés szerinti kérelemről indokolt végzéssel határoz. Ha e kérelemnek helyt ad, a végzésnek meg kell jelölnie a bizonyítandó tényeket és az egyes tények vonatkozásában kihallgatandó tanúkat.

(4)   A Bíróság idézi meg a tanút, adott esetben az e szabályzat 73. cikkének (1) bekezdése szerinti összeg letétbe helyezését követően.

67. cikk

Tanúkihallgatás

(1)   A tanút – személyazonosságának megállapítását követően – az elnök tájékoztatja arról, hogy tanúvallomását a jelen eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősítenie.

(2)   A tanút a Bíróság hallgatja ki; erről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti. A tanúvallomást követően az elnök – a fél indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a tanúnak.

(3)   Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

(4)   Az elnök engedélyével a felek képviselői kérdéseket tehetnek fel a tanúnak.

68. cikk

A tanú eskütétele

(1)   Tanúvallomását követően a tanú a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat mondtam.”

(2)   A Bíróság a felek meghallgatását követően felmentheti a tanút az eskütétel alól.

69. cikk

Pénzbírság

(1)   A szabályszerűen megidézett tanú köteles az idézésnek eleget tenni és a tárgyaláson megjelenni.

(2)   Ha a szabályszerűen megidézett tanú alapos ok nélkül nem jelenik meg a Bíróság előtt, a Bíróság 5 000 euróig terjedő pénzbírságot szabhat ki vele szemben, és – a tanú költségére – újabb idézését rendelheti el.

(3)   Ugyanilyen pénzbírságot lehet kiszabni azzal a tanúval szemben, aki a tanúvallomást vagy az eskütételt alapos ok nélkül megtagadja.

70. cikk

Szakértői vélemény

(1)   A Bíróság szakértői vélemény beszerzését rendelheti el. A szakértő kirendeléséről szóló végzésben meghatározzák a szakértő feladatát és a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt.

(2)   Miután a szakértő előterjesztette szakvéleményét, és azt kézbesítették a felek részére, a Bíróság elrendelheti meghallgatását, amelyről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti. Az elnök – a fél indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a szakértőnek.

(3)   Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

(4)   Az elnök engedélyével a felek képviselői kérdéseket tehetnek fel a szakértőnek.

71. cikk

A szakértő eskütétele

(1)   Szakvéleményének előterjesztését követően a szakértő a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy feladatomat lelkiismeretesen és pártatlanul láttam el.”

(2)   A Bíróság a felek meghallgatását követően felmentheti a szakértőt az eskütétel alól.

72. cikk

A tanúval vagy szakértővel szembeni kifogás

(1)   Ha a fél kifogást emel a tanúval vagy a szakértővel szemben annak alkalmatlansága, méltatlansága vagy egyéb ok miatt, vagy ha a tanú, illetve a szakértő megtagadja a vallomástételt, illetve a szakértői vélemény adását vagy az eskütételt, az ügyben a Bíróság határoz.

(2)   A tanúval vagy szakértővel szemben a tanút idéző vagy a szakértőt kirendelő végzés kézbesítését követő két héten belül lehet kifogást emelni; a kifogást tartalmazó iratnak meg kell jelölnie a kifogás okait és a felajánlott bizonyítékokat.

73. cikk

A tanúk és a szakértők költségei

(1)   Ha a Bíróság tanú kihallgatását, illetve szakértő meghallgatását rendeli el, felhívhatja a feleket vagy valamelyik felet a tanúkihallgatás, illetve a szakértői vélemény költségeit fedező összeg letétbe helyezésére.

(2)   A tanú és a szakértő jogosult útiköltsége és tartózkodási költségei megtérítésére. A Bíróság pénztára ezeket megelőlegezheti számára.

(3)   A tanú jogosult jövedelemkiesése megtérítésére, a szakértő pedig munkája díjazására. Ezen összegeket a Bíróság pénztára azt követően fizeti ki a tanú vagy a szakértő részére, hogy az kötelességének, illetve feladatának eleget tett.

74. cikk

Jegyzőkönyv azokról a tárgyalásokról, amelyeken bizonyításfelvétel történt

(1)   A hivatalvezető jegyzőkönyvet készít minden olyan tárgyalásról, amelyen bizonyításfelvétel történt. E jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. E jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

(2)   A tanúkihallgatás, illetve a szakértő meghallgatása tárgyában tartott tárgyalás esetén a jegyzőkönyvet az elnök vagy a tanú kihallgatásával megbízott előadó bíró és a hivatalvezető írja alá. Ezeket az aláírásokat megelőzően biztosítani kell, hogy a tanú ellenőrizhesse a jegyzőkönyv tartalmát, és azt aláírja.

(3)   A jegyzőkönyvet kézbesítik a felek részére.

75. cikk

Az eljárás szóbeli szakaszának a bizonyításfelvételt követő megnyitása

(1)   Ha a Bíróság a felek írásbeli észrevételeinek előterjesztésére nem állapít meg határidőt, az elnök a bizonyításfelvétel befejezését követően kitűzi az eljárás szóbeli szakasza megnyitásának határnapját.

(2)   Ha az írásbeli észrevételek előterjesztésére határidőt állapítanak meg, az elnök e határidő lejárta után tűzi ki az eljárás szóbeli szakasza megnyitásának határnapját.

8.   fejezet

AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

76. cikk

Tárgyalás

(1)   A tárgyalás tartására irányuló, indokolással ellátott esetleges kérelmeket attól számított három héten belül lehet előterjeszteni, hogy a feleket, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket értesítették az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

(2)   A Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően azonban dönthet úgy, hogy mellőzi a tárgyalás tartását, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárás írásbeli szakasza során benyújtott beadványok és észrevételek alapján a határozathozatalhoz elegendő információval rendelkezik.

(3)   Az előző bekezdés szerinti lehetőség nem vonatkozik arra az esetre, ha a tárgyalás tartására irányuló, indokolással ellátott kérelmet az alapokmány 23. cikke szerinti olyan érdekelt terjesztette elő, aki az eljárás írásbeli szakaszában nem vett részt.

77. cikk

Közös tárgyalás

Ha a több, azonos jellegű ügy közötti hasonlóság azt lehetővé teszi, a Bíróság dönthet úgy, hogy ezen ügyekben közös tárgyalást tart.

78. cikk

A tárgyalás vezetése

A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti; ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.

79. cikk

A nyilvánosság kizárása

(1)   A Bíróság – különösen a tagállamok biztonságával vagy a kiskorú gyermekek védelmével kapcsolatos – nyomós okból elrendelheti a nyilvánosság kizárását.

(2)   A nyilvánosság kizárásának elrendelése esetén a tárgyaláson elhangzottak nem tehetők közzé.

80. cikk

Kérdések

Az ítélkező testület tagjai, valamint a főtanácsnok a tárgyalás során kérdéseket tehetnek fel a felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak vagy ügyvédeinek, továbbá a jelen eljárási szabályzat 47. cikkének (2) bekezdése szerinti körülmények fennállása esetén az alapeljárásban részt vevő feleknek vagy képviselőiknek.

81. cikk

A tárgyalás berekesztése

Az elnök a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek szóbeli előadásainak a meghallgatását követően berekeszti a tárgyalást.

82. cikk

A főtanácsnok indítványának ismertetése

(1)   Ha tárgyalás tartására kerül sor, a főtanácsnok a tárgyalás berekesztését követően ismerteti indítványát.

(2)   A főtanácsnok indítványának ismertetését követően az elnök az eljárás szóbeli szakaszát befejezettnek nyilvánítja.

83. cikk

A szóbeli szakasz megnyitása vagy újbóli megnyitása

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását vagy újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

84. cikk

A tárgyalási jegyzőkönyv

(1)   A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

(2)   A felek és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek a Hivatalban minden jegyzőkönyvbe betekinthetnek, és azokról másolatokat kaphatnak.

85. cikk

A tárgyalásról készített hangfelvétel

Az elnök kellően megalapozott kérelemre engedélyt adhat annak a félnek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltnek, aki az eljárás írásbeli vagy szóbeli szakaszában részt vett, hogy a tárgyalásról készített hangfelvételt az azon felszólaló személy által használt nyelven, a Bíróság helyiségeiben meghallgassa.

9.   fejezet

ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK

86. cikk

Az ítélet kihirdetésének napja

A feleket, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket értesítik az ítélet kihirdetésének napjáról.

87. cikk

Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmazza a következőket:

a)

annak feltüntetése, hogy azt a Bíróság hozta,

b)

az ítélkező testület megjelölése,

c)

az ítélet kihirdetésének napja,

d)

a tanácskozásokon részt vevő elnök és bírák neve, az előadó bíró megjelölésével,

e)

a főtanácsnok neve,

f)

a hivatalvezető neve,

g)

a felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekeltek megnevezése, akik az eljárásban részt vettek,

h)

a felek képviselőinek neve,

i)

a közvetlen keresetek és a fellebbezések esetén a felek kérelmei,

j)

adott esetben a tárgyalás napja,

k)

annak feltüntetése, hogy a főtanácsnokot meghallgatták, és – adott esetben – indítványa ismertetésének napja,

l)

a tényállás rövid ismertetése,

m)

az indokolás,

n)

az ítélet rendelkező része, amely – adott esetben – magában foglalja a költségekről való döntést is.

88. cikk

Az ítélet kihirdetése és kézbesítése

(1)   Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki.

(2)   Az ítélet eredeti példányát – amelyet az elnök, a tanácskozásokon részt vevő bírák és a hivatalvezető írják alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el; a felek és – adott esetben – a kérdést előterjesztő bíróság, az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek és a Törvényszék részére az ítélet hiteles másolatát kézbesítik.

89. cikk

A végzés tartalma

(1)   A végzés tartalmazza a következőket:

a)

annak feltüntetése, hogy azt a Bíróság hozta,

b)

az ítélkező testület megjelölése,

c)

a végzés meghozatalának napja,

d)

a végzés jogi alapjának a megjelölése,

e)

a tanácskozásokon részt vevő elnök és bírák neve, az előadó bíró megjelölésével,

f)

a főtanácsnok neve,

g)

a hivatalvezető neve,

h)

a felek, illetve az alapeljárásban részt vevő felek megnevezése,

i)

a felek képviselőinek neve,

j)

annak feltüntetése, hogy a főtanácsnokot meghallgatták,

k)

a végzés rendelkező része, amely – adott esetben – magában foglalja a költségekről való döntést is.

(2)   Ha a jelen eljárási szabályzat a végzés indokolását írja elő, az még a következőket tartalmazza:

a)

a közvetlen keresetek és a fellebbezések esetén a felek kérelmei,

b)

a tényállás rövid ismertetése,

c)

az indokolás.

90. cikk

A végzés aláírása és kézbesítése

A végzés eredeti példányát – amelyet az elnök és a hivatalvezető írnak alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el; a felek és – adott esetben – a kérdést előterjesztő bíróság, az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek és a Törvényszék részére a végzés hiteles másolatát kézbesítik.

91. cikk

Az ítéletek és a végzések kötelező ereje

(1)   Az ítélet kihirdetésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

(2)   A végzés kézbesítésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

92. cikk

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel

A Bíróság eljárást befejező ítéletei és végzései meghozatalának napját és rendelkező részét tartalmazó közleményt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

III.   CÍM

ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALRA UTALÁS

1.   fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

93. cikk

Hatály

Az eljárást a jelen cím rendelkezései szerint kell lefolytatni:

a)

az alapokmány 23. cikke által említett esetekben,

b)

azon előzetes döntéshozatalra utalások esetében, amelyekről olyan megállapodásokban rendelkezhetnek, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

94. cikk

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalma

A Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések szövegén kívül az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza a következőket:

a)

a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid ismertetése, vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetése;

b)

az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalma, és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat;

c)

azon okok ismertetése, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít.

95. cikk

Névtelenség

(1)   Ha a kérdést előterjesztő bíróság névtelenséget biztosított, a Bíróság ezt a névtelenséget az előtte folyamatban lévő eljárásban tiszteletben tartja.

(2)   A Bíróság ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság kérelmére, az alapeljárásban részt vevő fél kellően megindokolt kérelmére vagy hivatalból, ha szükségesnek tartja, névtelenséget biztosíthat a jogvita által érintett egy vagy több személynek, illetve szervezetnek.

96. cikk

Az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvétel

(1)   Az alapokmány 23. cikke alapján a következők terjeszthetnek észrevételeket a Bíróság elé:

a)

az alapeljárásban részt vevő felek,

b)

a tagállamok,

c)

az Európai Bizottság,

d)

az az intézmény, amelyik meghozta azt a jogi aktust, amelynek érvényessége vagy értelmezése a jogvita tárgyát képezi,

e)

azok, az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság, ha a Bíróság elé olyan kérdést utalnak előzetes döntéshozatalra, amely e megállapodás hatálya alá tartozik,

f)

a Tanács által megkötött, valamely meghatározott tárgyra vonatkozó megállapodásban részes harmadik államok, ha erről a megállapodás rendelkezik, és valamely tagállam bírósága egy olyan kérdést utal a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra, amely e megállapodás hatálya alá tartozik.

(2)   Az eljárás írásbeli szakaszában való részvétel hiánya nem akadályozza az eljárás szóbeli szakaszában való részvételt.

97. cikk

Az alapeljárásban részt vevő felek

(1)   Az alapeljárásban részt vevő felek azok, akiket a kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti eljárási szabályok alapján ekként határoz meg.

(2)   Ha e bíróság arról értesíti a Bíróságot, hogy az alapeljárásba új fél lépett be, miközben a Bíróság előtti eljárás már folyamatban van, e fél a jogvitát akkori állásában fogadja el, amikor ez az értesítés megtörtént. E félnek meg kell küldeni az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek részére már kézbesített valamennyi eljárási iratot.

(3)   Az alapeljárásban részt vevő felek képviseletét és személyes megjelenését illetően a Bíróság figyelembe veszi a hozzá forduló bíróság eljárási szabályait. Azzal kapcsolatos kétség esetén, hogy valamely személy a nemzeti jog alapján képviselheti-e az alapeljárásban részt vevő felet, a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróságtól az alkalmazandó eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást kérhet.

98. cikk

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem fordítása és kézbesítése

(1)   Az e címben szereplő előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket a tagállamok részére eredeti változatban kézbesítik, amelyhez csatolják a kérelmeknek a címzett állam hivatalos nyelvére való fordítását is. Ha a kérelem terjedelme miatt indokolt, ezt a fordítást az e kérelemről készített összefoglalásnak a címzett állam hivatalos nyelvére fordított szövege helyettesíti, amely ezen állam álláspontja kialakításának alapját képezi majd. Az összefoglalás magában foglalja az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés vagy kérdések teljes szövegét. Ez az összefoglalás – amennyiben ezek az elemek szerepelnek az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben – tartalmazza különösen az alapeljárás tárgyát, az alapeljárásban részt vevő felek alapvető érveit, az előzetes döntéshozatalra utalás indokainak rövid bemutatását, továbbá a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a hivatkozott uniós és nemzeti jogi rendelkezéseket.

(2)   Az alapokmány 23. cikkének harmadik bekezdésében említett esetekben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket eredeti változatban – a kérelemnek vagy adott esetben az összefoglalásnak a 36. cikkben említett nyelvek közül a címzett által választott nyelvre való fordításával együtt –kézbesítik azon, az EGT-megállapodásban részes államok részére, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság részére.

(3)   Ha valamely harmadik állam az alapokmány 23. cikke negyedik bekezdésének megfelelően jogosult részt venni az előzetes döntéshozatali eljárásban, akkor az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet eredeti változatban – a kérelemnek vagy adott esetben az összefoglalásnak a 36. cikkben említett nyelvek közül az érintett harmadik állam által választott nyelvre való fordításával együtt – kézbesítik részére.

99. cikk

Indokolt végzéssel adott válasz

Ha a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés azonos egy olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már határozatot hozott, vagy az ilyen kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.

100. cikk

A Bíróság előtti eljárás folyamatban maradása

(1)   Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálását a Bíróság mindaddig folytatja, ameddig az a bíróság, amely e kérelemmel a Bírósághoz fordult, vissza nem vonja azt. A kérelem visszavonását addig lehet figyelembe venni, amíg az ítélethirdetés napját nem közlik az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltekkel.

(2)   A Bíróság azonban az eljárás során bármikor megállapíthatja, hogy a hatáskörével kapcsolatos feltételek már nem teljesülnek.

101. cikk

Felvilágosításkérés

(1)   A jelen eljárási szabályzatban meghatározott pervezető intézkedések vagy bizonyításfelvétel sérelme nélkül a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az általa megállapított határidőn belül megküldendő felvilágosítást kérhet a kérdést előterjesztő bíróságtól.

(2)   A kérdést előterjesztő bíróság által e kérésre adott választ kézbesítik az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek részére.

102. cikk

Az előzetes döntéshozatali eljárás költségei

Az előzetes döntéshozatali eljárás költségeiről a kérdést előterjesztő bíróság határoz.

103. cikk

Az ítéletek és végzések kijavítása

(1)   A Bíróság – hivatalból vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltnek az ítélet kihirdetésétől vagy a végzés kézbesítésétől számított két héten belül előterjesztett kérelmére – kijavíthatja az ítéleteket és a végzéseket érintő elírásokat, számítási hibákat és a nyilvánvaló pontatlanságokat.

(2)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

(3)   A kijavító végzés eredeti példányát a kijavított határozat eredeti példányához mellékelik. Erről a végzésről a kijavított határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

104. cikk

Az előzetes döntések értelmezése

(1)   A jelen eljárási szabályzatnak az ítéletek és végzések értelmezésére vonatkozó 158. cikke nem alkalmazható az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre válaszul hozott döntésekre.

(2)   A nemzeti bíróságok feladata annak megítélése, hogy az előzetes döntés kellő felvilágosítást nyújt-e, vagy szükségesnek tartják-e, hogy újból a Bírósághoz forduljanak.

2.   fejezet

GYORSÍTOTT ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

105. cikk

Gyorsított eljárás

(1)   A kérdést előterjesztő bíróság kérelmére vagy kivételesen hivatalból a Bíróság elnöke az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet úgy, hogy az előzetes döntéshozatal tekintetében a jelen eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárást alkalmaz, ha az ügy jellege megköveteli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor.

(2)   Ebben az esetben az elnök haladéktalanul kitűzi a tárgyalási határnapot, amelyet az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kézbesítésével közöl az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltekkel.

(3)   Az előző bekezdés szerinti érdekeltek beadványokat vagy írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő az elnök által előírt, legalább tizenöt napos határidőn belül. Az elnök felhívhatja ezen érdekelteket arra, hogy a beadványukat vagy az írásbeli észrevételeiket az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lényeges jogkérdéseire korlátozzák.

(4)   Az esetleges beadványokat vagy írásbeli észrevételeket a tárgyalás előtt közölni kell az alapokmány 23. cikke szerinti valamennyi érdekelttel.

(5)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

106. cikk

Az eljárási iratok megküldése

(1)   Az előző cikk szerinti eljárási iratok akkortól tekinthetők benyújtottnak, amikor az aláírással ellátott eredeti példány másolatát, valamint a hivatkozott mellékleteket és dokumentumokat az 57. cikk (4) bekezdésében meghatározott jegyzékkel együtt – faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján – megküldték a Hivatalnak. Az irat eredeti példányát és a fent említett mellékleteket késedelem nélkül meg kell küldeni a Bíróság Hivatalához.

(2)   Az előző cikk szerinti kézbesítések és közlések a dokumentum másolatának faxon vagy a Bíróságnál és a címzettnél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján történő megküldésével is teljesíthetők.

3.   fejezet

SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

107. cikk

A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazási köre

(1)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti területek vonatkozásában egy vagy több kérdést felvető előzetes döntéshozatalra utalás – a kérdést előterjesztő bíróság kérelmére vagy kivételesen hivatalból –, a jelen eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve, sürgősségi eljárásban is elbírálható.

(2)   A kérdést előterjesztő bíróság kérelme ismerteti a sürgősség fennállását alátámasztó és ezen eltérő eljárás alkalmazását igazoló jogi és ténybeli körülményeket, valamint lehetőség szerint megjelöli az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a kérdést előterjesztő bíróság által javasolt választ.

(3)   Ha a kérdést előterjesztő bíróság nem nyújtott be sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet, a Bíróság elnöke – ha első látásra valószínűsíthető, hogy ezt az eljárást kell alkalmazni – felkérheti a 108. cikk szerinti tanácsot, hogy vizsgálja meg az előzetes döntéshozatalra utalás említett eljárásban történő elbírálásának szükségességét.

108. cikk

A sürgősségre vonatkozó határozat

(1)   Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozatot a kijelölt tanács hozza meg, az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően. A tanács összetételének meghatározására a 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ügynek az előadó bíró részére történő kiosztásának napján kerül sor, ha a sürgősségi eljárás alkalmazását a kérdést előterjesztő bíróság kérte, ha pedig az eljárás alkalmazását a Bíróság elnökének felkérésére vizsgálják, akkor a felkérés napján.

(2)   Ha az ügy összefügg egy olyan előadó bírónak kiosztott, folyamatban lévő másik üggyel, aki a kijelölt tanácsnak nem tagja, a kijelölt tanács javaslatot tehet a Bíróság elnökének az ügy ezen előadó bírónak történő kiosztására. Az ügy ezen előadó bírónak történő kiosztása esetén az az öt bíróból álló tanács látja el a kijelölt tanács feladatait, amelynek ez az előadó bíró a tagja. A 29. cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

109. cikk

A sürgősségi eljárás írásbeli szakasza

(1)   A hivatalvezető haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet – ha a kérdést előterjesztő bíróság sürgősségi eljárás alkalmazását kérte, illetve ha az elnök felkérte a kijelölt tanácsot az előzetes döntéshozatalra utalás ezen eljárásban történő elbírálása szükségességének vizsgálatára – kézbesítsék az alapeljárásban részt vevő felek, a kérdést előterjesztő bíróság székhelye szerinti tagállam, az Európai Bizottság, valamint azon intézmény részére, amelyik meghozta azt a jogi aktust, amelynek érvényessége vagy értelmezése a jogvita tárgyát képezi.

(2)   Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot haladéktalanul kézbesítik a kérdést előterjesztő bíróság, továbbá az előző bekezdés szerinti felek, tagállam és intézmények részére. Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozat megállapítja az előbb említettek számára a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidőt. A határozat megjelölheti azokat a jogkérdéseket, amelyekre e beadványokban vagy írásbeli észrevételekben ki kell térni, és meghatározhatja ezek maximális terjedelmét.

(3)   Ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a kérdést előterjesztő bíróság szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lefolytatott közigazgatási vagy bírósági eljárásra tartalmaz utalást, a Bíróság felhívhatja e tagállamot arra, hogy bármilyen hasznos információt írásban vagy a tárgyaláson közöljön.

(4)   Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, közvetlenül az (1) bekezdés szerinti kézbesítést követően, ezenkívül közlik az alapokmány 23. cikke szerinti – az említett kézbesítés címzettjein kívüli – érdekeltekkel, és az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot közvetlenül a (2) bekezdés szerinti kézbesítést követően közlik ugyanezekkel az érdekeltekkel.

(5)   Az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket – amint lehetséges – értesítik a tárgyalás előrelátható napjáról.

(6)   Ha az előzetes döntéshozatalra utalást nem sürgősségi eljárásban bírálják el, az eljárás az alapokmány 23. cikke rendelkezéseinek és a jelen eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően folytatódik.

110. cikk

Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követő kézbesítések és közlések

(1)   Ha az előzetes döntéshozatalra utalást sürgősségi eljárásban bírálják el, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, valamint a benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket kézbesítik az alapokmány 23. cikke szerinti – a 109. cikk (1) bekezdése szerinti feleken és érdekelteken kívüli – érdekeltek részére. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez csatolják a fordítást, valamint – adott esetben – az összefoglalás fordítását, a 98. cikkben előírt feltételek szerint.

(2)   A benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket ezenkívül kézbesítik a 109. cikk (1) bekezdése szerinti felek és egyéb érdekeltek részére.

(3)   Az előző bekezdések szerinti kézbesítésekkel egyidejűleg közlik az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltekkel a tárgyalási határnapot.

111. cikk

Az eljárás írásbeli szakaszának mellőzése

A kijelölt tanács – kivételesen sürgős esetben – dönthet úgy, hogy mellőzi a 109. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás írásbeli szakaszát.

112. cikk

Érdemi határozat

A kijelölt tanács a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

113. cikk

Ítélkező testület

(1)   A kijelölt tanács dönthet úgy, hogy három bíróból álló tanácsban jár el. Ebben az esetben a 108. cikk (1) bekezdésének megfelelően a kijelölt tanács a kijelölt tanács elnökéből, az előadó bíróból és a kijelölt tanács összetételének meghatározásakor a 28. cikk (2) bekezdése szerinti listáról kijelölt első, illetve – adott esetben – első és második bíróból áll.

(2)   A kijelölt tanács kérheti a Bíróságtól, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testület elé utalja. A sürgősségi eljárás az új ítélkező testület előtt – adott esetben az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását követően – folytatódik.

114. cikk

Az eljárási iratok megküldése

Az eljárási iratok megküldésére a 106. cikknek megfelelően kerül sor.

4.   fejezet

KÖLTSÉGMENTESSÉG

115. cikk

Költségmentesség iránti kérelem

(1)   Ha az alapeljárásban részt vevő fél az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képes viselni, az eljárás során bármikor költségmentességet kérelmezhet.

(2)   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági helyzetének értékelését lehetővé tévő minden információt és igazoló iratot, mint például illetékes nemzeti hatóság által kiállított, e gazdasági helyzetet tanúsító okiratot.

(3)   Ha a kérelmező a kérdést előterjesztő bíróság előtt már költségmentességben részesült, akkor be kell nyújtania e bíróság határozatát, és pontosítania kell, hogy mit fedeznek a már megítélt összegek.

116. cikk

A költségmentesség tárgyában hozott határozat

(1)   A költségmentesség iránti kérelmet az elnök közvetlenül a kérelem előterjesztését követően kiosztja az azon üggyel megbízott előadó bírónak, amelynek a keretében e kérelmet előterjesztették.

(2)   A teljes vagy részleges költségmentesség engedélyezéséről vagy megtagadásáról hozott határozatot az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az a három bíróból álló tanács hozza meg, amelybe az előadó bírót beosztották. Ebben az esetben az ítélkező testület e tanács elnökéből, az előadó bíróból és a költségmentesség iránti kérelemnek az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (3) bekezdése szerinti listáról kijelölt első, illetve – adott esetben – első és második bíróból áll.

(3)   Ha az előadó bíró nem tagja három bíróból álló tanácsnak, a határozatot ugyanilyen feltételek szerint hozza meg az az öt bíróból álló tanács, amelybe az előadó bírót beosztották. Az ítélkező testület az előadó bírón kívül a költségmentesség iránti kérelemnek az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (2) bekezdése szerinti listáról kijelölt négy bíróból áll.

(4)   Az ítélkező testület indokolás nélküli végzéssel határoz. A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetén a végzést indokolni kell.

117. cikk

Költségmentesség címén megelőlegezendő összegek

A költségmentesség engedélyezése esetén a jogsegély és a Bíróság előtti képviselet költségei – adott esetben az ítélkező testület által megállapított összeghatáron belül – a Bíróság pénztárát terhelik. A kérelmező vagy képviselője kérelmére a Bíróság pénztára ezeket a költségeket megelőlegezheti.

118. cikk

A költségmentesség visszavonása

Az az ítélkező testület, amely a költségmentesség iránti kérelmet elbírálta, hivatalból vagy kérelemre az eljárás során bármikor visszavonhatja a költségmentességet, ha az eljárás során az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megváltoznak.

IV.   CÍM

KÖZVETLEN KERESETEK

1.   fejezet

A FELEK KÉPVISELETE

119. cikk

Kötelező képviselet

(1)   A feleket kizárólag meghatalmazottjuk vagy ügyvédjük képviselheti.

(2)   A meghatalmazottak vagy ügyvédek az általuk képviselt fél által kiállított hivatalos dokumentumot vagy meghatalmazást kötelesek benyújtani a Hivatalhoz.

(3)   A felet segítő vagy képviselő ügyvéd ezenkívül köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

(4)   E dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a hivatalvezető az érintett fél számára ezek benyújtására ésszerű határidőt állapít meg. Ha az érintett fél az előírt határidőn belül elmulasztja e dokumentumok benyújtását, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság határoz arról, hogy ezen alakiságok be nem tartása miatt a keresetlevél vagy a beadvány alaki okból elfogadhatatlan-e.

2.   fejezet

AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

120. cikk

A keresetlevél tartalma

Az alapokmány 21. cikkében említett keresetlevél tartalmazza a következőket:

a)

a felperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

annak a félnek a megjelölése, aki ellen a keresetet benyújtották;

c)

a jogvita tárgya, a felhozott jogalapok és érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

d)

a felperes kérelmei;

e)

szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

121. cikk

A kézbesítésre vonatkozó információk

(1)   A keresetlevélben az eljárás céljára kézbesítési címet kell megjelölni. Meg kell jelölni továbbá annak a személynek a nevét, aki felhatalmazást kapott a kézbesítendő iratok átvételére, és ehhez hozzájárult.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kézbesítési cím mellett vagy helyett a keresetlevélben jelezni lehet, hogy az ügyvéd vagy a meghatalmazott hozzájárul ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék.

(3)   Ha a keresetlevél nem felel meg az (1) vagy (2) bekezdésben említett követelményeknek, a hiány pótlásáig az érintett félnek szánt valamennyi – az eljárással kapcsolatos – kézbesítést e fél meghatalmazottjának vagy ügyvédjének címzett ajánlott levélként kell teljesíteni. Ebben az esetben a 48. cikktől eltérően az ajánlott levélnek a Bíróság székhelye szerinti postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni.

122. cikk

A keresetlevél mellékletei

(1)   Ha szükséges, a keresetlevéllel együtt az alapokmány 21. cikkének második bekezdésében meghatározott iratokat is be kell nyújtani.

(2)   Az EUMSZ 273. cikk alapján benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az érintett tagállamok között megkötött külön megállapodás egy példányát.

(3)   Ha a keresetlevél nem felel meg az e cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes a hiánypótlást elmulasztja, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

123. cikk

A keresetlevél kézbesítése

A keresetlevelet kézbesítik az alperes részére. A 119. cikk (4) bekezdésében és a 122. cikk (3) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Bíróság megállapította, hogy a keresetlevél – az e két cikkben említett követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

124. cikk

Az ellenkérelem tartalma

(1)   A keresetlevél kézbesítését követő két hónapon belül az alperes ellenkérelmet terjeszt elő. Ez tartalmazza a következőket:

a)

az alperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a felhozott jogalapok és érvek;

c)

az alperes kérelmei;

d)

szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

(2)   A 121. cikk az ellenkérelemre alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben megállapított határidőt az elnök az alperes kellően megindokolt kérelmére kivételesen meghosszabbíthatja.

125. cikk

A dokumentumok megküldése

Ha az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság nem vesz részt félként az ügyben, a Bíróság a keresetlevélről és az ellenkérelemről – ezek mellékleteinek kivételével – másolatot küld részükre, hogy lehetővé tegye számukra annak megállapítását, hogy – az EUMSZ 277. cikk alapján – nem valamely jogi aktusuk alkalmazhatatlanságára hivatkoznak-e.

126. cikk

Válasz és viszonválasz

(1)   A keresetlevelet és az ellenkérelmet ki lehet egészíteni a felperes válaszával és az alperes viszonválaszával.

(2)   Az elnök állapítja meg ezeknek az eljárási iratoknak a benyújtási határidejét. Az elnök megjelölheti azokat a kérdéseket, amelyekre e válaszban vagy viszonválaszban ki kellene térni.

3.   fejezet

JOGALAPOK ÉS BIZONYÍTÉKOK

127. cikk

Új jogalapok

(1)   Az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel.

(2)   A jogalap elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően a másik fél számára határidőt állapíthat meg a jogalap megválaszolására.

128. cikk

Bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása

(1)   A válaszban, illetve a viszonválaszban a felek érveik alátámasztására további bizonyítékokat terjeszthetnek elő vagy ajánlhatnak fel. A bizonyítékok késedelmes előterjesztését vagy felajánlását indokolni kell.

(2)   Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően a felek kivételesen további bizonyítékokat terjeszthetnek elő vagy ajánlhatnak fel. A bizonyítékok késedelmes előterjesztését vagy felajánlását indokolni kell. Az elnök az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően a másik fél számára határidőt állapíthat meg az e bizonyítékokra vonatkozó állásfoglalásra.

4.   fejezet

BEAVATKOZÁS

129. cikk

A beavatkozás tárgya és joghatásai

(1)   A beavatkozás csak az egyik fél kérelmeinek egészben vagy részben történő támogatására korlátozódhat. A beavatkozó fél nem rendelkezik ugyanazokkal az eljárási jogokkal, mint a felperes és az alperes, különösen nem a tárgyalás tartásának kérelmezéséhez való joggal.

(2)   A beavatkozás az eljáráshoz képest járulékos jellegű. A beavatkozás okafogyottá válik, ha az ügyet az elállást vagy a felek közötti egyezséget követően a Bíróság nyilvántartásából törlik, vagy ha a Bíróság a keresetlevél elfogadhatatlanságát állapítja meg.

(3)   A beavatkozó fél a jogvitát beavatkozáskori állásában fogadja el.

(4)   Az a beavatkozási kérelem, amelyet a 130. cikkben említett határidő lejárta után, de a 60. cikk (4) bekezdésében előírt, az eljárás szóbeli szakaszának megnyitásáról szóló határozat meghozatala előtt terjesztettek elő, figyelembe vehető. Ebben az esetben, ha az elnök megengedi a beavatkozást, a beavatkozó fél észrevételeit a tárgyaláson adhatja elő, ha arra sor kerül.

130. cikk

Beavatkozási kérelem

(1)   A beavatkozási kérelmet a jelen eljárási szabályzat 21. cikkének (4) bekezdésében említett közlemény közzétételétől számított hat héten belül kell előterjeszteni.

(2)   A beavatkozási kérelem tartalmazza a következőket:

a)

az ügy megjelölése;

b)

a felperes és az alperes megjelölése;

c)

a beavatkozó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

d)

azok a kérelmek, amelyek támogatása végett a beavatkozó fél a beavatkozás megengedését kéri;

e)

azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek a beavatkozáshoz való jogot megalapozzák, ha a kérelmet az Alapokmány 40. cikkének második vagy harmadik bekezdése alapján terjesztették elő.

(3)   A beavatkozó fél képviseletére az alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

(4)   A jelen eljárási szabályzat 119., 121. és 122. cikke alkalmazandó.

131. cikk

A beavatkozási kérelem tárgyában hozott határozat

(1)   A beavatkozási kérelmet, az e kérelemre vonatkozó írásbeli vagy szóbeli észrevételek esetleges előterjesztése érdekében, kézbesítik a felek részére.

(2)   Ha a kérelmet az Alapokmány 40. cikkének első vagy harmadik bekezdése alapján terjesztik elő, az elnök határozatban engedi meg a beavatkozást, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, ha a felek az (1) bekezdés szerinti kézbesítést követő tíz napon belül nem terjesztettek elő a beavatkozási kérelemre vonatkozó észrevételeket, vagy ha ugyanezen a határidőn belül nem jelölnek meg olyan titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat,, amelyeknek a beavatkozó féllel való közlése megítélésük szerint nekik sérelmet okozna.

(3)   Egyéb esetben az elnök a beavatkozási kérelemről végzéssel határoz, vagy azt a Bíróság elé utalja.

(4)   Ha a beavatkozási kérelemnek helyt adnak, a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, – adott esetben – a (3) bekezdés alapján e közlésből kizárt titkos vagy bizalmas iratok, illetve dokumentumok kivételével.

132. cikk

A beadványok benyújtása

(1)   A beavatkozó fél az előző cikk szerinti eljárási iratok közlésétől számított egy hónapon belül nyújthatja be beavatkozási beadványát. Az elnök a beavatkozó fél kellően megindokolt kérelmére ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

(2)   A beavatkozási beadvány tartalmazza a következőket:

a)

a beavatkozó fél kérelmei, amelyek valamelyik fél kérelmeinek teljes vagy részleges támogatására irányulnak;

b)

a beavatkozó fél által felhozott jogalapok és érvek;

c)

szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

(3)   A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök – adott esetben – határidőt állapít meg, amelyen belül a felek e beadványra válaszolhatnak.

5.   fejezet

GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

133. cikk

A gyorsított eljárás tárgyában hozott határozat

(1)   A felperes vagy az alperes kérelmére a Bíróság elnöke a másik fél, valamint az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet úgy, hogy a jelen eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve az ügyet gyorsított eljárásban bírálják el, ha az ügy jellege azt követeli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor.

(2)   Az ügy gyorsított eljárásban történő elbírálása iránti kérelmet a keresetlevél, illetve az ellenkérelem előterjesztésével egy időben, külön iratban kell benyújtani.

(3)   Az elnök a felek, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően kivételesen hivatalból is dönthet így.

134. cikk

Az eljárás írásbeli szakasza

(1)   Gyorsított eljárásban a keresetlevelet és az ellenkérelmet kizárólag abban az esetben lehet válasszal és viszonválasszal kiegészíteni, ha azt az elnök az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően szükségesnek tartja.

(2)   Beavatkozó fél kizárólag akkor nyújthat be beavatkozási beadványt, ha azt az elnök az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően szükségesnek tartja.

135. cikk

Az eljárás szóbeli szakasza

(1)   Közvetlenül az ellenkérelem előterjesztését – illetve, ha a gyorsított eljárásban történő elbírálás tárgyában hozott határozatot az ellenkérelem előterjesztése után hozták meg, e határozat meghozatalát – követően az elnök kitűzi a tárgyalási határnapot, amelyet azonnal közölni kell a felekkel. Az elnök a tárgyalást elhalaszthatja, ha a bizonyításfelvétel lefolytatása vagy a pervezető intézkedések végrehajtása ezt megköveteli.

(2)   A 127. és 128. cikk sérelme nélkül az eljárás szóbeli szakasza során a felek kiegészíthetik érveiket, bizonyítékokat terjeszthetnek elő vagy ajánlhatnak fel. A bizonyítékok késedelmes előterjesztését vagy felajánlását indokolni kell.

136. cikk

Érdemi határozat

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

6.   fejezet

KÖLTSÉGEK

137. cikk

Rendelkezés a költségekről

A költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.

138. cikk

A költségviselés általános szabályai

(1)   A Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

(2)   Több pervesztes fél esetén a Bíróság határoz a költségek megosztásáról.

(3)   Részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Azonban, ha az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Bíróság határozhat úgy, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.

139. cikk

Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

A Bíróság a pernyertes felet is kötelezheti az olyan költségek megfizetésére, amelyeket megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott a másik félnek.

140. cikk

A beavatkozó felek költségei

(1)   Az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket.

(2)   Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság, ha beavatkoznak az eljárásba, szintén maguk viselik saját költségeiket.

(3)   A Bíróság elrendelheti, hogy az előző bekezdésekben nem említett beavatkozó felek maguk viseljék saját költségeiket.

141. cikk

Költségviselés elállás esetén

(1)   A Bíróság a keresetétől vagy a kérelmétől elálló felet kötelezi a költségek viselésére, ha a másik fél ezt az elállásra vonatkozó észrevételeiben kéri.

(2)   A keresetétől vagy a kérelmétől elálló fél kérelmére azonban a Bíróság a másik felet kötelezi a költségek viselésére, ha ez a másik fél magatartása alapján indokoltnak látszik.

(3)   Ha a felek a költségekről megállapodtak, a Bíróság e megállapodás szerint határoz.

(4)   A költségviselésre irányuló kérelmek hiányában a felek maguk viselik saját költségeiket.

142. cikk

Költségviselés az eljárás okafogyottá válása esetén

Ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Bíróság szabad mérlegelése szerint határoz.

143. cikk

Eljárási költségek

A Bíróság előtti eljárás ingyenes, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

a)

a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően kötelezheti a Bíróságnak elkerülhető költségeket okozó felet azok megtérítésére;

b)

azoknak a másolási vagy fordítási munkáknak a költségét, amelyeket a fél kérelmére végeztek, és amelyek a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladják, a fél a 22. cikkben említett hivatali díjszabás szerint köteles megtéríteni.

144. cikk

Megtérítendő költségek

Az előző cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a következőket kell megtérítendő költségeknek tekinteni:

a)

a tanúnak és a szakértőnek a jelen eljárási szabályzat 73. cikke értelmében fizetendő összegek;

b)

a feleknél az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek, különösen az utazási és tartózkodási költségek, valamint a meghatalmazottak, tanácsadók vagy ügyvédek díjazása.

145. cikk

A megtérítendő költségek vitatása

(1)   A megtérítendő költségek vitatása esetén az a három bíróból álló tanács, amelybe az üggyel megbízott előadó bírót beosztották – az érintett fél kérelmére, az ellenérdekű fél észrevételeinek és a főtanácsnok meghallgatását követően – végzéssel határoz. Ebben az esetben az ítélkező testület e tanács elnökéből, az előadó bíróból és a vitatásnak az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a 28. cikk (3) bekezdése szerinti listáról kijelölt első, illetve – adott esetben – első és második bíróból áll.

(2)   Ha az előadó bíró nem tagja három bíróból álló tanácsnak, a határozatot ugyanilyen feltételek szerint hozza meg az az öt bíróból álló tanács, amelybe az előadó bírót beosztották. Az ítélkező testület az előadó bírón kívül a vitatásnak az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a 28. cikk (2) bekezdése szerinti listáról kijelölt négy bíróból áll.

(3)   A felek végrehajtás céljából a végzés hiteles másolatát igényelhetik.

146. cikk

Fizetési módok

(1)   A Bíróság pénztára és adósai a fizetési kötelezettségeiket euróban teljesítik.

(2)   Ha a megtérítendő költségek nem euróban keletkeztek, vagy ha a kifizetésre okot adó cselekmények olyan országban történtek, amelynek az euró nem pénzneme, az átváltás az Európai Központi Bank által meghatározott, a kifizetés napján érvényes hivatalos árfolyamon történik.

7.   fejezet

EGYEZSÉG, ELÁLLÁS, AZ ELJÁRÁS OKAFOGYOTTÁ VÁLÁSA, KIFOGÁS ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉS

147. cikk

Egyezség

(1)   Ha a felek a Bíróság határozatának meghozatala előtt egyezségre jutnak a jogvita megoldását illetően, és értesítik a Bíróságot, hogy igényeik érvényesítéséről lemondanak, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 141. cikk rendelkezéseinek megfelelően – adott esetben a felek erre vonatkozó javaslatainak figyelembevételével – határoz a költségekről.

(2)   Ez a rendelkezés nem alkalmazható az EUMSZ 263. cikkben és EUMSZ 265. cikkben említett keresetekre.

148. cikk

Elállás

Ha a felperes írásban vagy a tárgyaláson tájékoztatja a Bíróságot, hogy keresetétől eláll, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 141. cikk rendelkezéseinek megfelelően határoz a költségekről.

149. cikk

Az eljárás okafogyottá válása

Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra, a Bíróság az előadó bíró javaslatára, a felek és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat. A Bíróság határoz a költségekről.

150. cikk

Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság

A Bíróság hivatalból, az előadó bíró javaslatára, a felek és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan-e.

151. cikk

Kifogás és közbenső kérdés

(1)   Ha a fél azt kéri, hogy a Bíróság az ügy érdemét nem érintve döntsön kifogás vagy közbenső kérdés tárgyában, kérelmét külön beadványban kell benyújtania.

(2)   A beadványnak tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat és érveket, a kérelmeket, valamint – csatolva – az ezek alátámasztására szolgáló mellékleteket és dokumentumokat.

(3)   Közvetlenül a kérelmet tartalmazó beadvány benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a másik fél írásban előterjesztheti a jogalapokat és kérelmeit.

(4)   Ha a Bíróság másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli.

(5)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően a lehető leghamarabb érdemben dönt a kérelemről, vagy ha különleges körülmények indokolják, úgy határoz, hogy arról az eljárást befejező határozatban dönt.

(6)   Ha a Bíróság a kérelmet elutasítja, vagy arról az eljárást befejező határozatban dönt, az elnök az eljárás folytatására új határidőket állapít meg.

8.   fejezet

MULASZTÁSI ÍTÉLET

152. cikk

Mulasztási ítélet

(1)   Ha az alperes, akinek a keresetlevelet szabályszerűen kézbesítették, ellenkérelmét elmulasztja az előírt formában és határidőn belül előterjeszteni, a felperes kérheti a Bíróságtól, hogy a kérelmeinek adjon helyt.

(2)   Ezt a kérelmet kézbesítik az alperes részére. A Bíróság a kérelem tárgyában elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának megnyitását.

(3)   A mulasztási ítélet meghozatala előtt a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megvizsgálja a keresetlevél elfogadhatóságát, és ellenőrzi, hogy betartották-e a vonatkozó alaki követelményeket, illetve hogy a kérelmek megalapozottnak látszanak-e. A Bíróság pervezető intézkedéseket vagy bizonyításfelvételt rendelhet el.

(4)   A mulasztási ítélet végrehajtható. A Bíróság azonban a 156. cikk szerinti ellentmondás tárgyában hozott határozatáig a végrehajtást felfüggesztheti, illetve a végrehajtást biztosíték nyújtásától teheti függővé, amelynek összegét és fajtáját a körülmények figyelembevételével állapítja meg; a biztosítékot vissza kell adni, ha nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy ha az ellentmondást a Bíróság elutasítja.

9.   fejezet

AZ ÍTÉLETEKRE ÉS VÉGZÉSEKRE VONATKOZÓ KÉRELMEK ÉS KERESETEK

153. cikk

Eljáró ítélkező testület

(1)   A jelen fejezet szerinti kérelmeket és kereseteket, a 159. cikk szerinti kérelmek kivételével, az azon üggyel megbízott előadó bírónak kell kiosztani, amelyre a kérelem vagy a kereset vonatkozik, és azon ítélkező testület elé kell utalni, amely az említett ügyet elbírálta.

(2)   Az előadó bíró akadályoztatása esetén a Bíróság elnöke a jelen fejezet szerinti kérelmet vagy keresetet olyan bírónak osztja ki, aki részt vett abban az ítélkező testületben, amely elbírálta azt az ügyet, amelyre az említett kérelem vagy kereset vonatkozik.

(3)   Ha az alapokmány 17. cikkében említett határozatképességet már nem lehet biztosítani, a Bíróság a kérelmet vagy a keresetet az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően új ítélkező testület elé utalja.

154. cikk

Kijavítás

(1)   Az ítéletek és végzések értelmezésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság – hivatalból vagy a félnek az ítélet kihirdetésétől vagy a végzés kézbesítésétől számított két héten belül előterjesztett kérelmére – kijavíthatja az elírásokat, számítási hibákat és a nyilvánvaló pontatlanságokat.

(2)   Ha a kijavítás iránti kérelem a rendelkező részre vagy az annak alátámasztására szolgáló indokolás valamelyik részére vonatkozik, a felek, akiket a hivatalvezető megfelelő módon értesít, az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

(3)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

(4)   A kijavító végzés eredeti példányát a kijavított határozat eredeti példányához mellékelik. Erről a végzésről a kijavított határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

155. cikk

A határozathozatal elmulasztása

(1)   Ha a Bíróság a kérelmek valamely pontjáról vagy a költségekről nem határozott, az érdekelt fél erre hivatkozva a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül kérelmet terjeszthet a Bíróság elé.

(2)   A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki az elnök által megállapított határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit.

(3)   Ezeknek az észrevételeknek az előterjesztését követően a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően egyidejűleg határoz a kérelem elfogadhatóságáról és megalapozottságáról.

156. cikk

Ellentmondás

(1)   Az alapokmány 41. cikkének megfelelően a mulasztási ítélet ellen ellentmondást lehet előterjeszteni.

(2)   Az ellentmondást az ítélet kézbesítésétől számított egy hónapon belül, a jelen eljárási szabályzat 120–122. cikkében előírt formában kell előterjeszteni.

(3)   Az ellentmondás kézbesítését követően az elnök a másik fél számára írásbeli észrevételei előterjesztésére határidőt állapít meg.

(4)   Az eljárást a jelen eljárási szabályzat 59–92. cikke rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

(5)   A Bíróság ítélettel határoz, amely ellen további ellentmondásnak helye nincs.

(6)   Ennek az ítéletnek az eredeti példányát a mulasztási ítélet eredeti példányához mellékelik. Az ellentmondás tárgyában hozott ítéletről a mulasztási ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

157. cikk

Harmadik személy jogorvoslata

(1)   Az alapokmány 42. cikke alapján benyújtott, harmadik személy jogorvoslati kérelmére a jelen eljárási szabályzat 120–122. cikkének rendelkezései alkalmazandók. Az ilyen kérelem továbbá:

a)

megjelöli a megtámadott ítéletet vagy végzést;

b)

ismerteti, hogy a megtámadott határozat mennyiben sérti a harmadik személy jogait;

c)

megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a harmadik személy nem tudott részt venni az eljárásban.

(2)   A kérelmet az eljárásban részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni.

(3)   A kérelmet a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított két hónapon belül kell előterjeszteni.

(4)   A Bíróság a harmadik személy kérelmére elrendelheti a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését. E cím 10. fejezetének rendelkezései alkalmazandók.

(5)   A megtámadott határozatot módosítani kell annyiban, amennyiben a harmadik személy jogorvoslati kérelmének helyt adtak.

(6)   A harmadik személy jogorvoslata tárgyában hozott ítélet eredeti példányát a megtámadott határozat eredeti példányához mellékelik. A harmadik személy jogorvoslata tárgyában hozott ítéletről a megtámadott határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

158. cikk

Értelmezés

(1)   Az alapokmány 43. cikkének megfelelően, ha egy ítélet vagy végzés értelme vagy hatálya kétséges, bármelyik fél vagy bármelyik uniós intézmény kérelmére a Bíróság azt értelmezi, ha érdekeltségüket valószínűsítik.

(2)   Az értelmezés iránti kérelmet az ítélet kihirdetését vagy a végzés kézbesítését követő két éven belül kell benyújtani.

(3)   Az értelmezés iránti kérelmet a jelen eljárási szabályzat 120–122. cikke rendelkezéseinek megfelelően kell előterjeszteni. A kérelem megjelöli továbbá a következőket:

a)

az értelmezendő határozat;

b)

azok a szövegrészek, amelyek értelmezését kérik.

(4)   A kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben az értelmezni kért határozatot hozták.

(5)   A Bíróság – miután lehetővé tette a felek számára, hogy észrevételeiket előterjesszék, és a főtanácsnok meghallgatását követően – határoz.

(6)   Az értelmező határozat eredeti példányát az értelmezett határozat eredeti példányához mellékelik. Az értelmező határozatról az értelmezett határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

159. cikk

Perújítás

(1)   Az alapokmány 44. cikkének megfelelően a Bíróság határozatára vonatkozó perújítási kérelemmel csak akkor lehet a Bírósághoz fordulni, ha olyan döntő jelentőségű tény merül fel, amely az ítélet kihirdetését vagy a végzés kézbesítését megelőzően a Bíróság és a perújítást kérő fél előtt ismeretlen volt.

(2)   Az alapokmány 44. cikkének harmadik bekezdésében előírt tízéves határidőn belül a perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a kérelmező a kérelme alapjául szolgáló tényről tudomást szerzett.

(3)   A perújítási kérelemre a jelen eljárási szabályzat 120–122. cikkének rendelkezései alkalmazandók. Az ilyen kérelem továbbá:

a)

megjelöli a megtámadott ítéletet vagy végzést;

b)

jelzi azokat a pontokat, amelyeken a határozatot megtámadják;

c)

megjelöli azokat a tényeket, amelyeken a kérelem alapul;

d)

megnevezi a perújításra okot adó tények létezésének, valamint a (2) bekezdésben megállapított határidők betartásának bizonyítékait.

(4)   A perújítási kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben a megtámadott határozatot hozták.

(5)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően és a felek írásbeli észrevételeinek figyelembevételével végzéssel határoz a kérelem elfogadhatóságáról; ez semmilyen tekintetben nem dönti el előre az ügy érdemét.

(6)   Ha a Bíróság a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, eljárását a kérelem érdemi vizsgálatával folytatja, és a jelen eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően ítélettel határoz.

(7)   A perújítási eljárásban hozott ítélet eredeti példányát a perújítással megtámadott határozat eredeti példányához mellékelik. A perújítási eljárásban hozott ítéletről a perújítással megtámadott határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

10.   fejezet

A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS EGYÉB IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

160. cikk

A végrehajtás felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem

(1)   Intézmény által hozott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amelyet az EUMSZ 278. cikk és az EAKSZ 157. cikk alapján terjesztettek elő, csak akkor fogadható el, ha a kérelmező ezt a jogi aktust a Bíróság előtt megtámadta.

(2)   Bármilyen más, az EUMSZ 279. cikkben említett ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt a Bíróság előtti ügyben részt vevő fél terjesztette elő, és ha az az üggyel kapcsolatos.

(3)   Az előző bekezdésekben említett kérelmekben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.

(4)   A kérelmet külön beadványban, a jelen eljárási szabályzat 120–122. cikkében meghatározott feltételek szerint kell benyújtani.

(5)   A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki számára az elnök rövid határidőt állapít meg írásbeli vagy szóbeli észrevételek előterjesztésére.

(6)   Az elnök dönt arról, hogy szükséges-e bizonyításfelvételt elrendelni.

(7)   Az elnök a másik fél észrevételeinek előterjesztését megelőzően is helyt adhat a kérelemnek. Ezt a határozatot később – akár hivatalból is – módosíthatja vagy visszavonhatja.

161. cikk

A kérelem tárgyában való határozathozatal

(1)   Az elnök a kérelemről maga határoz, vagy késedelem nélkül a Bíróság elé utalja azt.

(2)   Az elnök akadályoztatása esetén a jelen eljárási szabályzat 10. és 13. cikke alkalmazandó.

(3)   Ha a kérelmet a Bíróság elé utalták, az a főtanácsnok meghallgatását követően késedelem nélkül határoz.

162. cikk

A végrehajtás felfüggesztését vagy ideiglenes intézkedést elrendelő végzés

(1)   A kérelemről indokolt végzéssel kell határozni, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést haladéktalanul kézbesítik a felek részére.

(2)   A végzés végrehajtása függővé tehető attól, hogy a kérelmező nyújt-e a körülmények figyelembevételével meghatározott összegű és fajtájú biztosítékot.

(3)   A végzés meghatározhatja azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. Ennek hiányában az intézkedés az eljárást befejező ítélet kihirdetésével veszti hatályát.

(4)   A végzés csupán ideiglenes jellegű, és semmilyen tekintetben nem dönti el előre a Bíróságnak az ügy érdemében hozandó határozata tartalmát.

163. cikk

A körülmények megváltozása

A körülmények megváltozása esetén a végzés a fél kérelmére az eljárás során bármikor módosítható vagy visszavonható.

164. cikk

Új kérelem

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az azt előterjesztő felet abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő.

165. cikk

Az EUMSZ 280. cikk és az EUMSZ 299. cikk, illetve az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelem

(1)   E fejezet rendelkezései alkalmazandók a Bíróság határozatai, illetve a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott jogi aktusok végrehajtásának felfüggesztése iránt, az EUMSZ 280. cikk és az EUMSZ 299. cikk, illetve az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelmekre.

(2)   A kérelemnek helyt adó végzés – adott esetben – meghatározza azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti.

166. cikk

Az EAKSZ 81. cikk alapján előterjesztett kérelem

(1)   Az EAKSZ 81. cikk harmadik és negyedik bekezdésében említett kérelem tartalmazza a következőket:

a)

az ellenőrizendő személyek vagy vállalkozások neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

az ellenőrzés tárgya és célja.

(2)   Az elnök végzéssel határoz. A jelen eljárási szabályzat 162. cikkének rendelkezései alkalmazandók.

(3)   Az elnök akadályoztatása esetén a jelen eljárási szabályzat 10. és 13. cikke alkalmazandó.

V.   CÍM

FELLEBBEZÉSEK A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI ELLEN

1.   fejezet

A FELLEBBEZÉSI KÉRELEM FORMÁJA, TARTALMA ÉS A BENNE FOGLALT KÉRELMEK

167. cikk

A fellebbezési kérelem benyújtása

(1)   A fellebbezés a Bíróság vagy a Törvényszék Hivatalához benyújtott kérelemmel történik.

(2)   A Törvényszék Hivatala haladéktalanul megküldi a Bíróság Hivatala számára az elsőfokú eljárás iratanyagát és – adott esetben – a fellebbezést.

168. cikk

A fellebbezési kérelem tartalma

(1)   A fellebbezés tartalmazza a következőket:

a)

a fellebbező neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a Törvényszék megtámadott határozatának megjelölése;

c)

a Törvényszék előtti szóban forgó ügy egyéb feleinek megjelölése;

d)

a felhozott jogalapok és jogi érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

e)

a fellebbező kérelmei.

(2)   A fellebbezésekre a jelen eljárási szabályzat 119., 121. cikke és 122. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

(3)   A fellebbezésben meg kell jelölni azt a napot, amelyen a fellebbezéssel megtámadott határozatot a fellebbező részére kézbesítették.

(4)   Ha a fellebbezés nem felel meg e cikk (1)–(3) bekezdésének, a hivatalvezető a hiánypótlásra ésszerű határidőt állapít meg a fellebbező számára. Ha a fellebbező az előírt határidőn belül a hiánypótlást elmulasztja, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

169. cikk

A fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

(1)   A fellebbezésben foglalt kérelmeknek a Törvényszék határozata rendelkező részében szereplő döntésének egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére kell irányulniuk.

(2)   A felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit.

170. cikk

Kérelmek a fellebbezésnek való helyt adás esetén

(1)   A fellebbezésben foglalt kérelmeknek – a fellebbezés megalapozottnak nyilvánítása esetén – arra kell irányulniuk, hogy egészben vagy részben adjanak helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek; új kérelmeket nem lehet előterjeszteni. A Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.

(2)   Ha a fellebbező a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén azt kéri, hogy az ügyet utalják vissza a Törvényszékhez, kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a per állása nem teszi lehetővé, hogy az ügyet a Bíróság bírálja el.

2.   fejezet

VÁLASZBEADVÁNY, VÁLASZ ÉS VISZONVÁLASZ

171. cikk

A fellebbezés kézbesítése

(1)   A fellebbezést a Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő többi fél részére kézbesítik.

(2)   A jelen eljárási szabályzat 168. cikkének (4) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Bíróság megállapította, hogy a fellebbezés – az e cikkben említett formai követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

172. cikk

Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek

(1) A fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő, a fellebbezésnek való helyt adásban vagy a fellebbezés elutasításában érdekelt felek válaszbeadványt nyújthatnak be. A válaszadás határideje nem hosszabbítható meg.

173. cikk

A válaszbeadvány tartalma

(1)   A válaszbeadvány tartalmazza a következőket:

a)

a benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a nap, amikor a fellebbezést kézbesítették részére;

c)

a felhozott jogalapok és jogi érvek;

d)

a kérelmek.

(2)   A válaszbeadványokra a jelen eljárási szabályzat 119. és 121. cikke alkalmazandó.

174. cikk

A válaszbeadványban foglalt kérelmek

A válaszbeadványban foglalt kérelmeknek a fellebbezésnek egészben vagy részben történő helyt adására vagy a fellebbezés egészben vagy részben történő elutasítására kell irányulniuk.

175. cikk

Válasz és viszonválasz

(1)   A fellebbezést és a válaszbeadványt csak akkor lehet kiegészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a fellebbezőnek a válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett, erre irányuló, kellően megindokolt kérelmére, valamint az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, különösen abból a célból, hogy lehetővé tegye a fellebbező számára, hogy az elfogadhatatlansági kifogás vagy a válaszbeadványban felhozott új tények tárgyában állást foglaljon.

(2)   Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a választ elő kell terjeszteni, és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni. Az elnök meghatározhatja e beadványok tárgyát, és korlátozhatja oldalszámukat.

3.   fejezet

A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS FORMÁJA, TARTALMA ÉS A BENNE FOGLALT KÉRELMEK

176. cikk

Csatlakozó fellebbezés

(1)   A jelen eljárási szabályzat 172. cikke szerinti felek a válaszbeadvány előterjesztésére megállapított határidőn belül csatlakozó fellebbezést terjeszthetnek elő.

(2)   A csatlakozó fellebbezést külön iratban, a válaszbeadványtól elkülönítve kell előterjeszteni.

177. cikk

A csatlakozó fellebbezés tartalma

(1)   A csatlakozó fellebbezés tartalmazza a következőket:

a)

a csatlakozó fellebbezést benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a nap, amikor a fellebbezést kézbesítették részére;

c)

a felhozott jogalapok és jogi érvek;

d)

a kérelmek.

(2)   A csatlakozó fellebbezésekre a jelen eljárási szabályzat 119., 121. cikke és 122. cikkének (1) és (3) bekezdése alkalmazandó.

178. cikk

A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

(1)   A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmeknek a Törvényszék határozata rendelkező részében szereplő döntésének egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére kell irányulniuk.

(2)   E kérelmek a Törvényszék előtti kereset elfogadhatóságára vonatkozó, kifejezett vagy hallgatólagos határozat hatályon kívül helyezésére is irányulhatnak.

(3)   A felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit. Ezeket el kell különíteni a válaszbeadványban felhozott jogalapoktól és érvektől.

4.   fejezet

A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE VONATKOZÓ BEADVÁNYOK

179. cikk

Válasz a csatlakozó fellebbezésre

Csatlakozó fellebbezés előterjesztése esetén a csatlakozó fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a fellebbező vagy a Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő, a csatlakozó fellebbezésnek való helyt adásban vagy a csatlakozó fellebbezés elutasításában érdekelt felek válaszbeadványt nyújthatnak be, amelynek tárgya az e csatlakozó fellebbezésben felhozott jogalapokra korlátozódik. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.

180. cikk

A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válasz és viszonválasz

(1)   A csatlakozó fellebbezést és az erre vonatkozó válaszbeadványt csak akkor lehet kiegészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a csatlakozó fellebbezést előterjesztő félnek a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett, erre irányuló, kellően megindokolt kérelmére, valamint az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, különösen abból a célból, hogy lehetővé tegye e fél számára, hogy az elfogadhatatlansági kifogás vagy a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadványban felhozott új tények tárgyában állást foglaljon.

(2)   Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül e választ elő kell terjeszteni, és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni. Az elnök meghatározhatja e beadványok tárgyát, és korlátozhatja oldalszámukat.

5.   fejezet

VÉGZÉSSEL ELBÍRÁLT FELLEBBEZÉSEK

181. cikk

Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés

Ha a fellebbezés vagy a csatlakozó fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.

182. cikk

Nyilvánvalóan megalapozott fellebbezés

Ha a Bíróság már határozatot hozott egy vagy több olyan jogkérdésről, amelyek megegyeznek a fellebbezésben vagy a csatlakozó fellebbezésben felhozott jogkérdésekkel, és úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozott, a Bíróság az előadó bíró javaslatára, a felek és a főtanácsnok meghallgatását követően a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra való utalást tartalmazó, indokolt végzéssel megállapíthatja, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozott.

6.   fejezet

A FELLEBBEZÉS TÖRLÉSÉNEK A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE GYAKOROLT JOGKÖVETKEZMÉNYEI

183. cikk

A fellebbezés visszavonásának vagy nyilvánvaló elfogadhatatlanságának a csatlakozó fellebbezésre gyakorolt jogkövetkezményei

A csatlakozó fellebbezés okafogyottá válik a következő esetekben:

a)

a fellebbező a fellebbezését visszavonja;

b)

a fellebbezésnek a fellebbezési határidők elmulasztása miatti nyilvánvaló elfogadhatatlanságának megállapítása esetén;

c)

a fellebbezés nyilvánvaló elfogadhatatlanságának mindössze azon okból történő megállapítása esetén, hogy az nem – az alapokmány 56. cikkének első bekezdése értelmében vett – a Törvényszék eljárást befejező határozata vagy olyan határozat ellen irányul, amely az érdemi kérdésekről részben rendelkezik, illetve amely a hatáskör hiányára vagy a kereset elfogadhatatlanságára alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkezik.

7.   fejezet

KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGMENTESSÉG A FELLEBBEZÉS SORÁN

184. cikk

A fellebbezéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályok

(1)   A következő rendelkezésekre is figyelemmel a jelen eljárási szabályzat 137–146. cikke megfelelően alkalmazandó a Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Törvényszék határozata elleni fellebbezés.

(2)   Ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

(3)   Ha a Törvényszék előtti eljárásba be nem avatkozó tagállam vagy uniós intézmény által előterjesztett fellebbezés megalapozott, a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, illetve azt, hogy a pernyertes fellebbező térítse meg azokat a költségeket, amelyek a pervesztes félnél a fellebbezés következtében merültek fel.

(4)   Ha nem az elsőfokú eljárásban beavatkozó fél terjesztette elő a fellebbezést, az elsőfokú eljárásban beavatkozó felet csak akkor lehet a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére kötelezni, ha részt vett a Bíróság előtti eljárás írásbeli vagy szóbeli szakaszában. Ha e fél válaszbeadvány benyújtásával részt vesz az eljárásban vagy a tárgyaláson, a Bíróság dönthet úgy, hogy e fél maga viseli saját költségeit.

185. cikk

Költségmentesség

(1)   Ha a fél az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képes viselni, az eljárás során bármikor költségmentességet kérelmezhet.

(2)   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági helyzetének értékelését lehetővé tévő minden információt és igazoló iratot, mint például illetékes nemzeti hatóság által kiállított, e gazdasági helyzetet tanúsító okiratot.

186. cikk

Költségmentesség iránti előzetes kérelem

(1)   Ha a kérelmet a kérelmező által benyújtani kívánt fellebbezést megelőzően terjesztik elő, a kérelemben röviden le kell írni a fellebbezés tárgyát.

(2)   E kérelem benyújtásánál nem kötelező az ügyvédi képviselet.

(3)   A költségmentesség iránti kérelem benyújtása a kérelemről hozott végzés kézbesítéséig a kérelmező számára felfüggeszti a fellebbezés benyújtásának határidejét.

(4)   A kérelmet az elnök közvetlenül a kérelem előterjesztését követően előadó bírónak osztja ki, aki a lehető legrövidebb időn belül e kérelem eldöntésére vonatkozó javaslatot tesz.

187. cikk

A költségmentesség tárgyában hozott határozat

(1)   A teljes vagy részleges költségmentesség engedélyezéséről vagy megtagadásáról hozott határozatot az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az a három bíróból álló tanács hozza meg, amelybe az előadó bírót beosztották. Ebben az esetben az ítélkező testület e tanács elnökéből, az előadó bíróból és a költségmentesség iránti kérelemnek az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (3) bekezdése szerinti listáról kijelölt első, illetve – adott esetben – első és második bíróból áll. E tanács – adott esetben – megvizsgálja, hogy a fellebbezés nem nyilvánvalóan megalapozatlan-e.

(2)   Ha az előadó bíró nem tagja három bíróból álló tanácsnak, a határozatot ugyanilyen feltételek szerint hozza meg az az öt bíróból álló tanács, amelybe az előadó bírót beosztották. Az ítélkező testület az előadó bírón kívül a költségmentesség iránti kérelemnek az előadó bíró által a tanács elé történő terjesztése időpontjában a jelen eljárási szabályzat 28. cikkének (2) bekezdése szerinti listáról kijelölt négy bíróból áll.

(3)   Az ítélkező testület indokolás nélküli végzéssel határoz. A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetén a végzést indokolni kell.

188. cikk

Költségmentesség címén megelőlegezendő összegek

(1)   A költségmentesség engedélyezése esetén a jogsegély és a Bíróság előtti képviselet költségei – adott esetben az ítélkező testület által megállapított összeghatáron belül – a Bíróság pénztárát terhelik. A kérelmező vagy képviselője kérelmére a Bíróság pénztára ezeket a költségeket megelőlegezheti.

(2)   A Bíróság a költségekre vonatkozó határozatában elrendelheti a költségmentesség címén megelőlegezett összegeknek a Bíróság pénztárába történő visszafizetését.

(3)   Ezeknek az összegeknek a megfizetésükre kötelezett féltől való behajtása iránt a hivatalvezető intézkedik.

189. cikk

A költségmentesség visszavonása

Az az ítélkező testület, amely a költségmentesség iránti kérelmet elbírálta, hivatalból vagy kérelemre az eljárás során bármikor visszavonhatja a költségmentességet, ha az eljárás során az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megváltoznak.

8.   fejezet

A FELLEBBEZÉSRE ALKALMAZANDÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

190. cikk

A fellebbezésre alkalmazandó egyéb rendelkezések

(1)   A jelen eljárási szabályzat 127., 129–136., 147–150., 153–155., 157–166. cikke alkalmazandó a Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Törvényszék határozatai elleni fellebbezés.

(2)   A jelen eljárási szabályzat 130. cikkének (1) bekezdésétől eltérően a beavatkozási kérelmet a jelen eljárási szabályzat 21. cikkének (4) bekezdésében említett közlemény közzétételétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni.

(3)   A 95. cikk megfelelően alkalmazandó a Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Törvényszék határozatai elleni fellebbezés.

VI.   CÍM

A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA

191. cikk

Felülvizsgálati tanács

Egyéves időtartamra kijelölt, öt bíróból álló tanács dönt a jelen eljárási szabályzat 193. és 194. cikkében meghatározott feltételek szerint arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának a felülvizsgálata az alapokmány 62. cikkének megfelelően.

192. cikk

Olyan határozatokra vonatkozó információk, illetve olyan határozatok közlése, amelyek felülvizsgálat tárgyát képezhetik

(1)   Az EUMSZ 256. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében hozandó határozat kihirdetése vagy kézbesítése napjának kitűzésekor a Törvényszék Hivatala erről értesíti a Bíróság Hivatalát.

(2)   A Törvényszék Hivatala ezt a határozatot a kihirdetésekor vagy a kézbesítésekor megküldi a Bíróság Hivatalának, csakúgy mint az eljárás iratanyagát, amelyet haladéktalanul az első főtanácsnok rendelkezésére bocsátanak.

193. cikk

A fellebbezés alapján hozott határozatok felülvizsgálata

(1)   Az első főtanácsnok a Törvényszék EUMSZ 256. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozatának felülvizsgálatára vonatkozó indítványát megküldi a Bíróság elnökének és a felülvizsgálati tanács elnökének. Ezzel egyidejűleg értesíti erről a hivatalvezetőt.

(2)   Az indítvány elkészültéről való értesülését követően a hivatalvezető a felülvizsgálati tanács tagjainak megküldi a Törvényszék előtti eljárás iratanyagát.

(3)   A Bíróság elnöke a felülvizsgálati indítvány kézhezvételekor a felülvizsgálati tanács bírái közül e tanács elnökének javaslatára kijelöli az előadó bírót. Az ítélkező testület összetételének meghatározására a jelen eljárási szabályzat 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ügynek az előadó bíró részére történő kiosztásának napján kerül sor.

(4)   E tanács az előadó bíró javaslatára dönt arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának felülvizsgálata. A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat csak a felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket jelöli meg.

(5)   A hivatalvezető haladéktalanul értesíti a Törvényszéket, az előtte lefolytatott eljárás feleit, valamint az alapokmány 62a. cikkének második bekezdése szerinti egyéb érdekelteket a Bíróság azon határozatáról, hogy felülvizsgálja a Törvényszék határozatát.

(6)   A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat meghozatalának napjáról, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt kell közzétenni.

194. cikk

Az előzetes döntések felülvizsgálata

(1)   Az első főtanácsnok a Törvényszék EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése alapján hozott határozatának felülvizsgálatára vonatkozó indítványát megküldi a Bíróság elnökének és a felülvizsgálati tanács elnökének. Ezzel egyidejűleg értesíti erről a hivatalvezetőt.

(2)   Az indítvány elkészültéről való értesülését követően a hivatalvezető a felülvizsgálati tanács tagjainak megküldi a Törvényszék előtti eljárás iratanyagát.

(3)   A hivatalvezető ezenkívül értesíti a Törvényszéket, a kérdést előterjesztő bíróságot, az alapeljárásban részt vevő feleket, valamint az alapokmány 62a. cikkének második bekezdése szerinti egyéb érdekelteket a felülvizsgálatra vonatkozó indítvány elkészültéről.

(4)   A Bíróság elnöke a felülvizsgálati indítvány kézhezvételekor a felülvizsgálati tanács bírái közül e tanács elnökének javaslatára kijelöli az előadó bírót. Az ítélkező testület összetételének meghatározására a jelen eljárási szabályzat 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ügynek az előadó bíró részére történő kiosztásának napján kerül sor.

(5)   E tanács az előadó bíró javaslatára dönt arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának felülvizsgálata. A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat csak a felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket jelöli meg.

(6)   A hivatalvezető haladéktalanul értesíti a Törvényszéket, a kérdést előterjesztő bíróságot, az alapeljárásban részt vevő feleket, valamint az alapokmány 62a. cikkének második bekezdése szerinti egyéb érdekelteket a Bíróság azon határozatáról, hogy felülvizsgálja, illetve hogy nem vizsgálja felül a Törvényszék határozatát.

(7)   A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat meghozatalának napjáról, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt kell közzétenni.

195. cikk

A felülvizsgálatot elrendelő határozatot követően hozott érdemi ítélet

(1)   A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozatot kézbesítik a felek és az alapokmány 62a. cikkének második bekezdése szerinti egyéb érdekeltek részére. A tagállamok és az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság részére történő kézbesítés során csatolják a Bíróság határozatának fordítását a jelen eljárási szabályzat 98. cikkében meghatározott feltételek szerint. A Bíróság határozatát ezenkívül közlik a Törvényszékkel és – adott esetben – a kérdést előterjesztő bírósággal.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kézbesítéstől számított egy hónapon belül azok a felek és egyéb érdekeltek, akiknek a Bíróság határozatát kézbesítették, a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban beadványokat vagy írásbeli észrevételeket nyújthatnak be.

(3)   A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat meghozatalakor az első főtanácsnok kiosztja az ügyet az egyik főtanácsnoknak.

(4)   A felülvizsgálati tanács a főtanácsnok meghallgatását követően az ügy érdemében határoz.

(5)   E tanács azonban kérheti a Bíróságtól, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testület elé utalja.

(6)   Ha a Törvényszék a felülvizsgálat tárgyát képező határozatát az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdése alapján hozta, a Bíróság határoz a költségekről.

VII.   CÍM

VÉLEMÉNYEK

196. cikk

Az eljárás írásbeli szakasza

(1)   Az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdésének megfelelően a vélemény iránti kérelmet tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság terjesztheti elő.

(2)   A vélemény iránti kérelem foglalkozhat mind azzal a kérdéssel, hogy a tervezett megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződések rendelkezéseivel, mind pedig azzal, hogy az Unió vagy valamely uniós intézmény hatásköre kiterjed-e ilyen megállapodás megkötésére.

(3)   A kérelmet kézbesítik a tagállamok és az (1) bekezdésben említett intézmények részére, akik az elnök által megállapított határidőn belül terjeszthetnek elő írásbeli észrevételeket.

197. cikk

Az előadó bíró és a főtanácsnok kijelölése

Közvetlenül a vélemény iránti kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót, az első főtanácsnok pedig kiosztja az ügyet az egyik főtanácsnoknak.

198. cikk

Tárgyalás

A Bíróság dönthet úgy, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgyalást is magában foglal.

199. cikk

A véleményadás határideje

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően a lehető leghamarabb véleményt ad.

200. cikk

A vélemény kihirdetése

Az elnök, a tanácskozásokon részt vevő bírák és a hivatalvezető által aláírt véleményt nyilvános ülésen hirdetik ki. A véleményt kézbesítik valamennyi tagállam, valamint a 196. cikk (1) bekezdésében említett intézmények részére.

VIII.   CÍM

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

201. cikk

A Választottbírósági Bizottság határozatai ellen előterjesztett jogorvoslat

(1)   Az EAKSZ 18. cikk második bekezdése szerinti jogorvoslati kérelem tartalmazza a következőket:

a)

a kérelmező neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

az aláíró jogállása;

c)

a Választottbírósági Bizottság megtámadott határozatának megjelölése;

d)

az ellenérdekű felek megjelölése;

e)

a tényállás rövid ismertetése;

f)

a felhozott jogalapok és érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

g)

a kérelmező kérelmei.

(2)   A jelen eljárási szabályzat 119. és 121. cikkének rendelkezései alkalmazandók a jogorvoslati kérelemre.

(3)   Ezenkívül a kérelemhez mellékelni kell a megtámadott határozat hiteles másolatát is.

(4)   A Bíróság hivatalvezetője – közvetlenül a jogorvoslati kérelem előterjesztését követően – felkéri a Választottbírósági Bizottság hivatalát, hogy küldje meg a Bíróságnak az ügy iratanyagát.

(5)   Ezekre az eljárásokra a jelen eljárási szabályzat 123. és 124. cikke alkalmazandó. A Bíróság dönthet úgy, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgyalást is magában foglal.

(6)   A Bíróság ítélettel határoz. Ha a Bíróság a Választottbírósági Bizottság határozatát megsemmisíti, az ügyet szükség esetén visszautalja a Választottbírósági Bizottság elé.

202. cikk

Az EAKSZ 103. cikk szerinti eljárás

(1)   Az EAKSZ 103. cikk harmadik bekezdésében említett esetben a kérelmet négy hitelesített példányban kell benyújtani. A kérelemmel együtt be kell nyújtani az érintett megállapodás vagy szerződés tervezetét, az Európai Bizottságnak az érintett államhoz intézett észrevételeit és a kérelmet alátámasztó, minden egyéb iratot.

(2)   A kérelmet és mellékleteit az Európai Bizottság részére kézbesítik, amely e kézbesítéstől számított tíznapos határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit. Ezt a határidőt az elnök az érintett állam meghallgatását követően meghosszabbíthatja.

(3)   Ezen észrevételek benyújtását követően – amelyeket kézbesítenek az érintett állam részére – a Bíróság a főtanácsnoknak, valamint erre irányuló kérelmük esetén az érintett államnak és az Európai Bizottságnak a meghallgatását követően a lehető legrövidebb időn belül határoz.

203. cikk

Az EAKSZ 104. cikk és az EAKSZ 105. cikk szerinti eljárások

Az EAKSZ 104. cikk harmadik bekezdése és az EAKSZ 105. cikk második bekezdése szerinti kérelmekre a jelen eljárási szabályzat II. és IV. címének rendelkezései alkalmazandók. A kérelmeket kézbesítik azon állam részére, amelynek az ellenérdekű személy állampolgára, vagy ahol az ellenérdekű vállalkozás honos.

204. cikk

Az EGT-megállapodás 111. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás

(1)   Az EGT-megállapodás 111. cikkének (3) bekezdésében említett esetben az ügyet a vitában részt vevő szerződő felek által előterjesztett kérelemmel terjesztik a Bíróság elé. A kérelmet kézbesítik a többi szerződő fél, az Európai Bizottság, az EFTA Felügyeleti Hatóság és – adott esetben – az egyéb olyan érdekeltek részére, akiknek az uniós jogszabályok értelmezésének azonos kérdését felvető előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kézbesítenék.

(2)   Az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a szerződő felek és az egyéb olyan érdekeltek, akiknek a kérelmet kézbesítették, írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

(3)   A kérelmet a jelen eljárási szabályzat 36. cikkében említett nyelvek egyikén kell előterjeszteni. A 38. cikk alkalmazandó. A 98. cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(4)   Közvetlenül az (1) bekezdésben említett kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót. Ezt követően az első főtanácsnok a kérelmet haladéktalanul kiosztja az egyik főtanácsnoknak.

(5)   A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt határozatot hoz a kérelemről.

(6)   A Bíróság határozatát, amelyet az elnök, a tanácskozáson részt vevő bírák és a hivatalvezető írnak alá, kézbesítik a szerződő felek és az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb érdekeltek részére.

205. cikk

Az EUSZ 35. cikknek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályos szövegében említett viták rendezése

(1)   Az EUSZ 35. cikk (7) bekezdésének a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályos, a Szerződésekhez csatolt 36. Jegyzőkönyvvel hatályban tartott szövege szerinti, tagállamok közötti viták esetében a Bíróság eljárását a vitában részes fél kezdeményezi kérelmével. A kérelmet kézbesítik a többi tagállam és az Európai Bizottság részére.

(2)   Az EUSZ 35. cikk (7) bekezdésének a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályos, a Szerződésekhez csatolt 36. Jegyzőkönyvvel hatályban tartott szövege szerinti, a tagállamok és az Európai Bizottság közötti viták esetében a Bíróság eljárását a vitában részes fél kezdeményezi kérelmével. Ha a kérelmet tagállam terjesztette elő, akkor azt a többi tagállam, a Tanács és az Európai Bizottság részére kézbesítik. Ha a kérelmet az Európai Bizottság terjesztette elő, akkor azt a tagállamok és a Tanács részére kézbesítik.

(3)   Az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül azok az intézmények és tagállamok, amelyek részére a kérelmet kézbesítették, írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

(4)   Közvetlenül az (1) és (2) bekezdésben említett kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót. Az első főtanácsnok ezután a kérelmet haladéktalanul kiosztja az egyik főtanácsnoknak.

(5)   A Bíróság dönthet úgy, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgyalást is magában foglal.

(6)   A Bíróság – a főtanácsnok indítványának ismertetését követően – ítélettel határoz.

(7)   Ugyanez, az előző bekezdések szerinti eljárás alkalmazandó, ha a tagállamok között létrejött valamely megállapodás azt a hatáskört ruházza a Bíróságra, hogy tagállamok közötti, illetve tagállamok és intézmények közötti vitákban határozzon.

206. cikk

Az EUMSZ 269. cikk szerinti kérelmek

(1)   Az EUMSZ 269. cikkben említett esetben a kérelmet négy hitelesített példányban kell benyújtani. A kérelemmel együtt be kell nyújtani bármilyen releváns dokumentumot és különösen – adott esetben – az EUSZ 7. cikk alapján előterjesztett észrevételeket és ajánlásokat.

(2)   A kérelmet és mellékleteit – az esettől függően – az Európai Tanács vagy a Tanács részére kézbesítik, amely e kézbesítéstől számított tíznapos határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.

(3)   A kérelmet és mellékleteit ezenkívül megküldik a szóban forgó államon kívüli tagállamoknak, valamint az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak.

(4)   A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtását követően – amelyeket kézbesítenek az érintett tagállam, valamint a (3) bekezdés szerinti államok és intézmények részére – a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően, a kérelem benyújtásától számított egy hónapos határidőn belül határoz. A Bíróság az érintett tagállam, az Európai Tanács vagy a Tanács kérelmére, illetve hivatalból dönthet úgy, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgyalást is magában foglal, amelyről az e cikk szerinti államokat és intézményeket – megjelenésük érdekében – értesíti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

207. cikk

Kiegészítő szabályzat

Az EUMSZ 253. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Bíróság az érintett kormányokkal történt egyeztetést követően kiegészítő szabályzatot fogad el a következő területeken követendő eljárás vonatkozásában:

a)

jogsegély iránti megkeresések;

b)

költségmentesség iránti kérelmek;

c)

a Bíróság feljelentése a tanú hamis vallomása vagy a szakértő hamis szakvéleménye miatt, az alapokmány 30. cikke alapján.

208. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bíróság külön határozatban állapíthatja meg a jelen eljárási szabályzat gyakorlati végrehajtási rendelkezéseit.

209. cikk

Hatályon kívül helyezés

A jelen eljárási szabályzat az Európai Közösségek Bíróságának 1991. június 19-én elfogadott, és legutóbb 2011. május 24-én módosított (az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 162., 2011. június 22., 17. oldal) eljárási szabályzatának helyébe lép.

210. cikk

A jelen eljárási szabályzat kihirdetése és hatálybalépése

A jelen eljárási szabályzatot, amely ezen eljárási szabályzat 36. cikkében említett nyelveken hiteles, ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2012. szeptember 25-én.

 


(1)  HL L 1., 1994.1.3., 27. o.

(2)  HL 17., 1958.10.6., 385. o.


Top