EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32012D0423

A Tanács 2012/423/KKBP határozata ( 2012. július 23. ) a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, valamint a 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont végrehajtása keretében történő támogatásáról

OJ L 196, 24.7.2012, p. 74–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2012/423/oj

24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/74


A TANÁCS 2012/423/KKBP HATÁROZATA

(2012. július 23.)

a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, valamint a 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont végrehajtása keretében történő támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 31. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az elterjedés elleni küzdelem érdekében az Európai Unióban és harmadik országokban egyaránt meghozandó intézkedések listáját.

(2)

Az Unió aktívan hajtja végre az említett stratégiát, valamint az annak II. és III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, például a pénzügyi források felszabadítását a többoldalú atomsorompó-rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítésére irányuló egyedi projektek támogatására. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex vagy HCoC) a rendszer szerves része. Célja a tömegpusztító fegyverek és a kapcsolódó technológiai eszközök szállítására alkalmas ballisztikus rakétarendszerek elterjedésének megelőzése és visszaszorítása.

(3)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP közös álláspontot (1).

A közös álláspont többek között felszólít a kódexnek a lehető legtöbb ország – különösen a ballisztikus rakétákkal rendelkezők – általi aláírásának előmozdítására, valamint a kódex további fejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a bizalomépítő intézkedésekre, valamint a kódex és az ENSZ közötti többoldalú atomsorompó-rendszer szorosabb kapcsolatának előmozdítására.

(4)

A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el, valamint elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot, amely szerint a tömegpusztító fegyverek, illetve hordozóeszközeik elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és hogy a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika lényeges részét képezi. Az elért eredmények, valamint a „fellépés új irányainak” végrehajtására irányuló folyamatos erőfeszítések fényében a Tanács 2010 decemberében úgy határozott, hogy az új irányok végrehajtását 2012 végéig meghosszabbítja.

(5)

A Tanács 2008. december 18-án elfogadta a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2008/974/KKBP határozatot (2). Az említett határozat sikerrel mozdította elő a kódex egyetemességét és az abban foglalt elvek betartását. A kódex egyetemességének, továbbá megfelelőbb érvényesítésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd folytatása az Unió egyik prioritása. Ez a határozat ehhez a folyamathoz járul hozzá.

(6)

A kódexen túlmenően egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában – többek között Iránban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban – jelenleg zajló rakétaprogramokra.

(7)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1540 (2004) sz. határozatában hangsúlyozta, az 1977 (2011) sz. határozatában pedig emlékeztetett arra, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért – egyebek mellett – arra kötelezte az államokat, hogy tartózkodjanak a nem állami szereplőknek a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik kifejlesztését, megszerzését, előállítását, birtoklását, szállítását, átadását vagy felhasználását illető bármilyen jellegű támogatásától. A nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereknek, valamint hordozóeszközeiknek a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetését a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló 1887 (2009) ENSZ BT-határozat újólag megerősítette. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1929 (2010) sz. határozatában – többek között a korábbi ENSZ BT-határozatok alapján – úgy határozott, hogy Irán nem folytathat semminemű, a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétákkal összefüggő tevékenységet – ideértve a ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó rakétakilövéseket is –, és hogy az államoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a technológia Irán részére történő átadásának, illetve az ilyen irányú tevékenységekkel összefüggő technikai segítségnyújtásnak a megakadályozására. E határozat célja általánosságban a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedések széles körének a támogatása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia egyes elemei folyamatos és gyakorlati végrehajtásának biztosítása céljából az Unió:

a)

támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexet előmozdító tevékenységeket, különösen az alábbi célok érdekében:

a kódex egyetemességének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétával rendelkező valamennyi állam általi aláírásának előmozdítása;

a kódex végrehajtásának támogatása;

a kódex láthatóságának erősítése, különösen a kódex aláírásának tizedik évfordulója alkalmából;

b)

általánosabb szinten támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló azon intézkedések széles körét, melyek célja többek között a fenyegetésre való figyelemfelkeltés, a többoldalú eszközök hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések fokozása, az e sajátos kihívások kezelésére irányuló kezdeményezéseket előmozdító támogatás növelése, valamint segítségnyújtás az érdekelt országok részére a vonatkozó kiviteli ellenőrzési rendszereik nemzeti szintű megerősítésében.

(2)   Ezzel összefüggésben az Unió által támogatandó projektek konkrét célkitűzései a következő területekre terjednek ki:

a)

a kódexet támogató tevékenységek:

„tájékoztató csomag” összeállítása és megjelentetése olyan államok bevonása érdekében, amelyek még nem írták alá a kódexet; e csomag az aláíró államok kötelezettségeit is ismerteti;

kísérő tájékoztató rendezvények szervezése Bécsben a HCoC aláíró államainak éves ülése alkalmával;

a kódexet támogató kísérő tájékoztató rendezvények szervezése az ENSZ Közgyűlése Első Bizottsága ülésének alkalmával;

legfeljebb három, az Unió prioritásai mentén (lehetőség szerint Ázsiában, a Perzsa-öböl országaiban és Latin-Amerikában) szervezett regionális tájékozató szeminárium megtartása;

a kódexet már aláíró, illetve a kódexet eddig még alá nem író fejlődő országok képviselőinek ösztönzése arra, hogy részt vegyenek a hágai magatartási kódex aláíró államainak éves találkozóján és a tájékozató szemináriumokon;

ismeretterjesztő-tájékoztató értekezletek szervezése a kódexhez nemrégiben csatlakozó államok számára annak érdekében, hogy segítséget kapjanak kötelezettségeik teljesítésében, többek között a HCoC aláíró államainak Bécsben tartandó éves ülése alkalmával;

a hágai magatartási kódex népszerűsítésével összefüggő erőfeszítéseknek az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tevékenységével való összehangolásának előmozdítása többek között a HCoC-szakértőknek az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság országlátogatásaiban való részvételének finanszírozása révén;

a kódexhez kapcsolódó biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus (e-ICC) kialakításának támogatása, ideértve a weboldal technikai fejlesztését is;

a kódex tizedik évfordulójának megünneplését célzó tevékenységek pénzügyi támogatása.

b)

tevékenységek, melyek általánosságban a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet támogatják:

legfeljebb négy szeminárium megtartása a ballisztikus rakéták elterjedésével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében többoldalú fórumok alkalmával, esetlegesen az a) pontban említett HCoC tájékoztató rendezvényekkel összekötve – például egy-egy szeminárium az ENSZ-közgyűlés, a leszerelési konferencia vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez kapcsolódó előkészítő bizottságok ülése alkalmával;

legfeljebb három regionális szeminárium megtartása a ballisztikus rakéták elterjedésével kapcsolatos tájékozottság növelése, valamint a ballisztikus rakéták elterjedése jelentette fenyegetés jobb regionális szintű kezelésének lehetőségeiről folytatott megbeszélések előmozdítása érdekében, esetlegesen a kódexszel összefüggő más uniós tájékoztató tevékenységekkel összekötve; az érintett államokkal együttműködésben e szemináriumokra Ázsiában, a Perzsa-öböl térségében és Latin-Amerikában kerülhetne sor;

három gondolatébresztő háttér-vitaanyag elkészítése a rakéták elterjedése által jelentett veszély elhárítása és a ballisztikus rakétákkal összefüggő leszerelési erőfeszítések előmozdítása érdekében teendő további lehetséges többoldalú lépésekről, melyek középpontjában a lehetséges bizalomépítő intézkedések, valamint a rövid- és közepes hatótávolságú föld-föld rakétákkal összefüggő lehetséges, jogilag kötelező érvényű intézkedések állnak; továbbá annak feltárása, hogy érdemes-e első lépésként a regionális szintre fektetni a hangsúlyt például olyan térségekben, amelyekben az Unió különösen érdekelt és/vagy ahol a közeljövőben előrelépés várható;

annak érdekében, hogy még idejekorán elejét lehessen venni a kettős felhasználású technológiák és a vonatkozó tudás átadásának, legfeljebb három ismeretterjesztő-tájékoztató értekezlet szervezése különösen a tudomány világából és/vagy az űrkutatás területéről, illetve a vonatkozó iparágakból érkező szakértők számára;

annak előmozdítása, hogy a fejlődő országoknak a rakéták elterjedése elleni küzdelemben részt vevő tudományos dolgozói részt vehessenek az Európai Unió kiválósági központjainak projektjeiben;

az Európai Unió kiválósági központjaival együttműködésben célzott szakértői missziók szervezése az Unión kívüli országokba annak érdekében, hogy meg lehessen osztani a rakétatechnológia, valamint a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzésével kapcsolatos információkat és a leszűrt tanulságokat, és hogy segíteni lehessen ezen államokat saját nemzeti képességeik kiépítésében;

a szakértők ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos képzésének előmozdítása az olyan uniós programokban való részvételük révén, mint például a Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola vagy az uniós tagállamok által szervezett programok.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) felel.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtásáról a Stratégiai Kutatási Alapítvány (Fondation pour la recherche stratégique – a továbbiakban: az Alapítvány) gondoskodik a főképviselő ellenőrzése mellett. A főképviselő ennek érdekében megköti a szükséges megállapodásokat az Alapítvánnyal.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 930 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. A Bizottság e célból finanszírozási megállapodást köt az Alapítvánnyal. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az Alapítványnak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4)   A Bizottság e határozat hatálybalépését követően törekszik a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1)   A főképviselő az Alapítvány által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2)   A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodások megkötésének időpontját követően hatályát veszti. Abban az esetben azonban, ha ezen időpontig nem kerül sor a szóban forgó finanszírozási megállapodás megkötésére, ez a határozat a hatálybalépését követő hat hónappal veszíti hatályát.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 302., 2003.11.20., 34. o

(2)  HL L 345., 2008.12.23., 91. o.


MELLÉKLET

A ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, valamint a 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont végrehajtása keretében történő uniós támogatása

1.   CÉLOK

Az Európai Unió a rakéták elterjedése elleni küzdelem elkötelezett támogatója (a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2003. december 12-i EU-stratégia; a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/805/KKBP tanácsi közös álláspont; a Tanács elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című 2008. december 8-i dokumentumot; az Unió támogatja az 1540 (2004) ENSZ BT-határozatot, amelyre hivatkozik az 1977 (2010) ENSZ BT-határozat).

Az Unió annak keletkezése óta elkötelezetten támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexet (a továbbiakban: a kódex vagy HCoC), és rendszeresen hangot ad a ballisztikus rakéták elterjedése miatti aggodalmának. Az Európai Unió megítélése szerint a kódex fontos többoldalú eszköz, amelynek célja a ballisztikus rakétarendszerek és kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének az átláthatóság és a bizalomépítő intézkedések révén történő visszaszorítása. Az Európai Unió valamennyi tagállama aláírta és jóhiszeműen végrehajtja a kódexet.

A korábbiakban az Unió az aláíró államok 2007. évi találkozójának keretében munkaértekezletet szervezett aláíró és nem aláíró államok részvételével, így kísérelve meg a kódex végrehajtásával és egyetemességével kapcsolatosan még meglévő hiányosságok pótlását.

A munkaértekezlet sikerén felbuzdulva az Európai Unió folytatta ezt a kezdeményezést, és az alábbi három szempontból támogatta a kódexet:

a kódex egyetemessége;

a kódex végrehajtása;

a kódexnek és a kódex megfelelőbb alkalmazásának a bővítése.

Mindehhez a 2008. december 18-i 2008/974/KKBP tanácsi határozat adta meg a keretet, amely a HCoC támogatására irányuló több kezdeményezésre is módot adott, többek között:

saját biztonságos weboldal létrehozása;

számos kísérő rendezvény szervezése, melyek célja a kódex népszerűsítése a nem aláíró államok körében Bécsben, illetve New Yorkban;

ismeretterjesztő-tájékoztató munkaértekezlet Párizsban az afrikai és a közel-keleti országok számára;

a megfigyelők által a francia guyanai (Kourou) kilövőállomásokon tett látogatások;

gondolatébresztő háttér-vitaanyagok készítése.

Az említett határozat hozzájárult a kódexszel kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez és a harmadik országok körében való népszerűsítéséhez. Segítségére volt Costa Ricának, Magyarországnak, Franciaországnak és Romániának, amikor a HCoC elnökségét ellátták. Növelte a kódex ismertségét, ezáltal új államokat ösztönzött a csatlakozásra.

Az elért eredmények alapján, továbbá annak fényében, hogy egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában – többek között Iránban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban – jelenleg zajló rakétaprogramokra, az alábbi intézkedésekre kerül sor:

a HCoC támogatása;

a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem előmozdítása;

tájékoztató rendezvények szervezése a kódexről és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemről.

A pusztán a kódexhez való csatlakozás népszerűsítésén túlmenően ez a határozat teret enged a ballisztikus rakéták elterjedéséről folyó nemzetközi vitának, emellett új térségek és közösségek bevonását is lehetővé teszi.

2.   A PROJEKT LEÍRÁSA

2.1.   1. Projekt: A HCoC támogatása

2.1.1.   A projekt célja

A kódex fontos eszköz a ballisztikus rakéták és a kapcsolódó technológiai eszközök elterjedésének a bizalomépítő és az átláthatósági intézkedések révén történő visszaszorításában. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség a támogatása érdekében, különösen az alábbiak érdekében:

a kódex egyetemességének és különösen a kódexnek a ballisztikus rakétával rendelkező valamennyi állam általi aláírásának előmozdítása;

a kódex végrehajtásának támogatása valamennyi vonatkozásban;

a kódex láthatóságának erősítése, különösen a kódex aláírásának tizedik évfordulója alkalmából.

2.1.2   A projekt leírása

A projekt az intézkedések három típusát irányozza elő:

a)

CD-vel és USB-adathordozóval kiegészített, nyomtatott brosúra formájában „tájékoztató csomag” összeállítása és megjelentetése olyan államok bevonása érdekében, amelyek még nem írták alá a kódexet; e csomag az aláíró államok kötelezettségeit is ismerteti. A kódexről minden szükséges információt bemutató, illetve a kapcsolattartók adatait tartalmazó anyag online is elérhető lesz.

b)

a kódexhez kapcsolódó biztonságos, internetalapú információs és kommunikációs mechanizmus („electronic Immediate Central Contact” - e-ICC) kialakításának támogatása, ideértve a weboldal technikai fejlesztését is az osztrák külügyminisztériummal szoros együttműködésben.

c)

rendezvény szervezése a kódex tizedik évfordulójának megünneplésére. A végrehajtó szervezet pénzügyi támogatást nyújt az évforduló megünneplését célzó tevékenységekhez. Ennek elsődleges formája egy 2012–2013 telén szervezendő nemzetközi konferencia, melyre valószínűség szerint Hágában, New Yorkban vagy Bécsben kerül sor (ennek eldöntése az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a feladata a tagállamokkal együttműködésben, az illetékes tanácsi munkacsoport ülésének keretében).

2.1.3.   A projekt tervezett eredményei

A HCoC elnöke, az osztrák közvetlen központi összekötői („Immediate Central Contact” - ICC) titkárság, az Unió és más partnerek szükség szerint alkalmazzák a „tájékoztató csomagot” a tájékoztató tevékenységek során.

A „tájékoztató csomagot” széles körben terjesztik a különféle események során.

A kódex weboldala tovább fejlődik és frissül.

A tizedik évfordulóra szervezett nemzetközi esemény szervezésének köszönhetően tovább nő a HCoC nemzetközi ismertsége.

2.1.4.   A projekt kedvezményezettjei

A projekt kedvezményezettjei a kódex aláíró, illetve nem aláíró államai egyaránt.

2.2.   2. projekt: A ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelem támogatása

2.2.1.   A projekt célja

A kódexen túlmenően egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában – többek között Iránban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban – jelenleg zajló rakétaprogramokra.

Általánosabb szinten a projekt támogatja a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemre irányuló azon intézkedések széles körét, melyek célja többek között a fenyegetésre való figyelemfelkeltés, a többoldalú eszközök hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések fokozása, az említett sajátos kihívások kezelésére irányuló kezdeményezéseket előmozdító támogatás növelése, valamint segítségnyújtás az érdekelt országok részére a vonatkozó kiviteli ellenőrzési rendszereik nemzeti szintű megerősítésében.

2.2.2.   A projekt leírása

A projekt az intézkedések két típusát irányozza elő:

a)

Gondolatébresztő háttér-vitaanyagok megjelentetése. A lehetséges témakörök például a következők:

jogilag kötelező érvényű intézkedések a rövid- és közepes hatótávolságú föld-föld rakétákkal összefüggésben;

a rakéták elterjedése által jelentett veszély elhárítása és a ballisztikus rakétákkal összefüggő leszerelési erőfeszítések előmozdítása érdekében teendő további többoldalú lépések, melyek középpontjában a lehetséges bizalomépítő intézkedések állnak;

az export és a szállítás ellenőrzésére vonatkozó mechanizmusok.

b)

Három ismeretterjesztő-tájékoztató értekezlet szervezése a kettős felhasználású technológiák, illetve a vonatkozó tudás átadásának kérdéseiről annak érdekében, hogy mindezeknek a ballisztikus rakétákkal összefüggésben még idejekorán elejét lehessen venni. Az értekezletek keretében lehetőség nyílik mind a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos technológiai transzfer trendjeinek áttekintésére, mind pedig annak feltárására, hogy mit lehetne tenni ennek idejekorán történő megakadályozására. Ennek érdekében az Alapítvány munkaértekezletet szervez a kódexet aláíró, illetve nem aláíró államoknak a tudomány világából, az űrkutatás területéről, illetve a releváns iparágakból érkező szakértői számára.

c)

Célzott szakértői missziók szervezése az Unión kívül. Az Európai Unió kiválósági központjaival együttműködésben két, a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemben jártas szakértő végez helyszíni missziót a célországokban. A lehetséges célországok körébe többek között, de nem kizárólag a következők tartozhatnak: Malajzia, az Egyesült Arab Emírségek, Kína, Algéria, Dél-Afrika, India, Brazília, Thaiföld és Mexikó. Az országok végleges listájáról, valamint az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tájékoztató erőfeszítéseivel összhangban teendő lehetséges diplomáciai lépésekről az EKSZ-szel szoros együttműködésben születik döntés.

2.2.3.   A projekt tervezett eredményei

A rakéták elterjedése elleni küzdelem előmozdítása.

A rakéták elterjedésének visszaszorítására tett többoldalú erőfeszítések ösztönzése, ideértve a kódexet is.

A rakéták elterjedésének visszaszorítására irányuló új kezdeményezésekről folyó vita ösztönzése.

Ismeretterjesztő-tájékoztató értekezletek révén a figyelem felkeltése a kettős felhasználású technológiák, illetve a vonatkozó tudás átadásának kérdései iránt annak érdekében, hogy mindezeknek a ballisztikus rakétákkal összefüggésben még idejekorán elejét lehessen venni.

2.2.4.   A projekt kedvezményezettjei

Az Unió és a tagállamok egyaránt profitálnak majd a gondolatébresztő háttér-vitaanyagokból; ezek széles körben történő terjesztéséről a tagállamokkal folytatott szoros konzultációt követően a főképviselő határoz az illetékes tanácsi munkacsoport ülésének keretében. A végső döntés a végrehajtó szervezet által a határozat 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon alapul majd.

Az ismeretterjesztő-tájékoztató értekezletek alkalmat teremtenek a rakéta-, illetve űrtechnológia terén járatos szakértők szélesebb körének bevonására oly módon, hogy teret biztosítanak az iparág, a kutatói közösség és más területek képviselőinek találkozóihoz.

A célzott szakértői missziók a legfontosabb nem aláíró államokra vagy olyan regionális szereplőkre összpontosítanak, amelyek fontos szerepet játszanak a technológiai transzferben és az űrtechnikához kapcsolódó tevékenységekben.

2.3.   3. projekt: Tájékoztató rendezvények szervezése a kódexről és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelemről

2.3.1.   A projekt célja

Ez a projekt a rakéták elterjedése elleni küzdelem és a kódex iránt egyaránt felkelti majd a figyelmet több olyan rendezvény szervezése révén, amely a kódexet még alá nem írt államok bevonását célozza. E célból rendezvényekre kerül majd sor Bécsben, Genfben és New Yorkban annak érdekében, hogy az idevágó rendezvények alkalmával az ENSZ-küldöttségek is szerepet vállaljanak.

2.3.2.   A projekt leírása

A projekt a rendezvények két típusát irányozza elő:

a)

A kódexet és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni küzdelmet támogató hat tájékoztató rendezvény finanszírozása, amelyekre az alábbi három városban kerül sor:

New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének Első Bizottsága vagy az atomsorompó-szerződéshez kapcsolódó előkészítő bizottságok ülésének alkalmával;

Genfben a leszerelési konferencia alkalmával;

Bécsben a kódexhez és az ENSZ Világűrbizottságához (COPUOS) fűződő tevékenységek, illetőleg az ENSZ egyéb vonatkozó bécsi tevékenységei alkalmával.

Az említett rendezvények különböző formákat ölthetnek:

szemináriumok, amelyeken az előadókból és az európai uniós tisztviselőkből álló kiválasztott csoport mellett legfeljebb 80 fő vesz részt a New York-i, a genfi és a bécsi ENSZ-misszióból;

zártkörű munkaebédek vagy munkavacsorák, amelyek az uniós vezető képviselő és szakértők mellett részt vevő, kiválasztott országokból érkező vezető tisztviselők bevonását célozzák.

E célból a végrehajtó szervezet minden rendezvény esetében lista formájában javaslatot tesz a főképviselőnek a választható országokra, amelyek közül néhány a nem aláíró államok körül kerül majd ki. Ezáltal lehetőség lesz olyan vezető képviselők meghívására is, akik nonproliferációs kérdésekkel foglalkoznak.

b)

Három regionális tájékoztató szeminárium finanszírozása, amelyekre Latin-Amerikában (pl. Chilében, Mexikóban, Argentínában vagy Brazíliában), a Közel-Keleten (pl. a Perzsa-öböl országaiban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Jordániában) és Ázsiában (pl. Szingapúrban vagy Vietnamban) kerülhetne sor. A helyszínt a főképviselővel egyetértésben a tagállamokkal folytatott szoros konzultációt követően kell kiválasztani az illetékes tanácsi munkacsoport keretében. A szeminárium a rakéták elterjedésének jellemző tendenciáival foglalkozik majd, középpontban a regionális kérdésekkel, továbbá témája lesz a kódex, valamint az azzal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, hogy mit jelent aláíró államnak lenni.

2.3.3.   A projekt tervezett eredményei

A figyelem felhívása a rakéták elterjedésének jellemző tendenciáira és különösen a ballisztikus rakéták elterjedése elleni magatartási kódexre (HCoC vagy kódex) a nem aláíró államokat előtérbe helyezve, valamint a rakéták elterjedése elleni küzdelem előmozdítására irányuló további erőfeszítésekről folytatott megbeszélések elősegítése érdekében;

A jövőbeli kezdeményezésekről az Unión belül és kívül folytatott vita előmozdítása;

A figyelem fokozottabb ráirányítása a rakéták elterjedésére mint stratégiai kihívásra.

2.3.4.   A projekt kedvezményezettjei

A rendezvények középpontjában főként a nem aláíró államok állnak majd, azonban politikai okokból egyes rendezvényekhez aláíró államok is csatlakozhatnak. A résztvevőket elsősorban kormányzati szakértők és vezető tisztviselők közül kell toborozni.

A kedvezményezett államok végleges kiválasztására a végrehajtó szervezet és a főképviselő közötti konzultációk során, az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a tagállamokkal szoros együttműködésben kerül sor. A végső döntésnek a végrehajtó szervezet által a határozat 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott javaslatokon kell alapulnia.

3.   IDŐTARTAM

A projekt végrehajtásának teljes becsült időtartama 24 hónap.

4.   VÉGREHAJTÓ SZERVEZET

Az projektek technikai végrehajtására az Alapítvány kap megbízást.

A végrehajtó szervezet feladata a következők elkészítése:

a)

a projektek végrehajtásáról szóló negyedéves jelentés;

b)

zárójelentés a projektek végrehajtásának végét követően legfeljebb egy hónappal.

A jelentéseket a főképviselőhöz kell benyújtani.

Az Alapítvány biztosítja – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – az uniós hozzájárulás láthatóságát.

5.   HARMADIK FELEK RÉSZVÉTELE

A projekteket teljes egészükben a határozat finanszírozza. A kódexet aláíró és nem aláíró államok szakértői részt vevő harmadik félnek tekinthetők, akik az Alapítvány általános szabályainak megfelelően dolgoznak.


Top