EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010R0185

A Bizottság 185/2010/EU rendelete ( 2010. március 4. ) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 55, 5.3.2010, p. 1–55 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 07 Volume 010 P. 226 - 280

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 14/11/2015; hatályon kívül helyezte: 32015R1998

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/185/oj

5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/1


A BIZOTTSÁG 185/2010/EU RENDELETE

(2010. március 4.)

a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 300/2008/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságnak részletes intézkedéseket kell elfogadnia a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti közös alapkövetelmények és 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, a közös alapkövetelményeket kiegészítő általános intézkedések végrehajtására vonatkozóan.

(2)

Amennyiben érzékeny védelmi intézkedéseket tartalmaznak, ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) értelmében a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában előírt módon EU minősített információként kell kezelni, és ennek megfelelően nem szabad közzétenni. Ezeket az intézkedéseket külön jogi aktusban, egy, a tagállamoknak címzett határozatban indokolt elfogadni.

(3)

A 300/2008/EK rendelet a 4. cikkének (2) bekezdése és a 4. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárásokkal összhangban elfogadott végrehajtási szabályokban meghatározott naptól, de legkésőbb 2010. április 29-től alkalmazandó teljes egészében. Ennek megfelelően, a 300/2008/EK rendelet és annak végrehajtási jogi aktusai alkalmazásának összehangolása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet 2010. április 29-től legyen alkalmazandó.

(4)

A folyékony robbanóanyagok kimutatási módszerei és technológiái a jövőben is fejlődni fognak. A technológiai fejlődés, valamint a közösségi és világszinten szerzett operatív tapasztalatok figyelembevételével a Bizottság szükség szerint javaslatokat fog előterjeszteni a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására vonatkozó technológiai és operatív jellegű rendelkezések felülvizsgálatára.

(5)

Mindezekkel összefüggésben a nemzeti polgári repülésbiztonság minőség-ellenőrzési programjaira vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 2003. július 4-i 1217/2003/EK bizottsági rendeletet, (3) a polgári légiközlekedés-védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK bizottsági rendeletet, (4) a repülőtereken található szigorított biztonsági területek kritikus részeinek közös meghatározásáról szóló, 2004. június 21-i 1138/2004/EK bizottsági rendeletet (5) és az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2008. augusztus 8-i 820/2008/EK bizottsági rendeletet (6) – amelyek mind a polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) hajtották végre – hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

Ez a rendelet a polgári légi közlekedés biztonsági szempontból aggályos jogellenes cselekményekkel szembeni megóvását szolgáló közös alapkövetelményekre vonatkozó részletes intézkedéseket, valamint az ezeket a közös alapkövetelményeket kiegészítő általános intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

A végrehajtás szabályai

(1)   Az 1. cikkben említett intézkedéseket a melléklet állapítja meg.

(2)   A 300/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programoknak ezt a rendeletet megfelelően figyelembe kell venniük.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1217/2003/EK, az 1486/2003/EK, az 1138/2004/EK és a 820/2008/EK rendelet 2010. április 29-én hatályát veszti.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba

Rendelkezéseit 2010. április 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

(3)  HL L 169., 2003.7.8., 44. o.

(4)  HL L 213., 2003.8.23., 3. o.

(5)  HL L 221., 2004.6.22., 6. o.

(6)  HL L 221., 2008.8.19., 8. o.

(7)  HL L 355., 2002.12.30., 1. o.


MELLÉKLET

1.   A REPÜLŐTEREK VÉDELME

1.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

1.0.2.

E fejezet alkalmazásában a repülőgépet, az autóbuszt, a kézikocsit és az egyéb közlekedési eszközt, valamint a beszállófolyosót és az utashidat a repülőtér részének kell tekinteni.

E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

1.0.3.

Az eltérésekre a 272/2009/EK rendelet értelmében irányadó feltételek sérelme nélkül azokon a napokon, amikor legfeljebb nyolc tervezett induló járat van, a felelős hatóság a repülőtér légi oldalának védelme körében különleges védelmi eljárásokat vagy kivételeket engedélyezhet, amennyiben a szigorított védelmi terület kritikus részén belül vagy az 1.1.3. pont hatályán kívül eső repülőtéren egyidejűleg legfeljebb egy légi jármű esetében folyik berakodás, kirakodás, beszállás vagy kiszállás.

1.1.   REPÜLŐTÉR-TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.1.1.   Határok

1.1.1.1.

Annak érdekében, hogy a földi oldalon, a légi oldalon, a szigorított védelmi területeken, a kritikus részeken és – adott esetben – az elkülönített területeken minden repülőtér esetében lehetővé váljon a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, az említett területek közötti határoknak jól azonosíthatóaknak kell lenniük.

1.1.1.2.

A földi oldal és a légi oldal közötti határnak az utazóközönség számára jól látható, az arra jogosulatlan személyek bejutását megakadályozó fizikai akadálynak kell lennie.

1.1.2.   Szigorított védelmi területek

1.1.2.1.

A szigorított védelmi területek legalább a következőket foglalják magukban:

a)

a repülőtér azon részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; továbbá

b)

a repülőtér azon részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász – hacsak nem biztosított poggyász – áthaladhat vagy tárolható; továbbá

c)

a repülőtérnek a beszállásra vagy berakodásra várakozó légi jármű parkolására kijelölt részét.

1.1.2.2.

A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell szigorított védelmi területnek tekinteni, amíg ott az 1.1.2.1. pontban felsorolt tevékenységek folyamatban vannak.

A szigorított védelmi terület kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül a szigorított védelmi terület létrehozása előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.2.3.

Minden olyan esetben, ha arra jogosulatlan személyek a szigorított védelmi területre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.   A szigorított védelmi területek kritikus részei

1.1.3.1.

Azokon a repülőtereken, amelyeken több mint 40 személy rendelkezik a szigorított védelmi területre való belépést engedélyező repülőtéri azonosító kártyával, kritikus részeket kell kijelölni.

1.1.3.2.

A kritikus részek legalább a következőket foglalják magukban:

a)

a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; továbbá

b)

a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász – hacsak nem biztosított poggyász – áthaladhat vagy tárolható.

A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell kritikus résznek tekinteni, amíg ott az a) és a b) pontban meghatározott tevékenységek folyamatban vannak.

1.1.3.3.

A kritikus rész kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül az érintett rész kritikus részként való kijelölése előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.4.

Minden olyan esetben, ha át nem vizsgált személyek a kritikus részre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha az említett részekre az 1.3.2. pont és a 4.1.1.7. pont hatálya alá tartozó személyek juthattak be.

A 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból érkező személyt át nem vizsgált személynek kell tekinteni.

1.2.   BELÉPÉS-ELLENŐRZÉS

1.2.1.   A légi oldalra való belépés

1.2.1.1.

A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.1.2.

A légi oldalra kizárólag engedéllyel rendelkező személy léphet be.

1.2.1.3.

A légi oldalra kizárólag behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.1.4.

A légi oldalon tartózkodó személyek engedélyüket ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni.

1.2.2.   A szigorított védelmi területekre való belépés

1.2.2.1.

A szigorított védelmi területre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.2.2.

A szigorított védelmi területre kizárólag a következő engedélyek valamelyikének bemutatása esetén engedélyezhető a belépés:

a)

érvényes beszállókártya vagy azzal egyenértékű dokumentum; vagy

b)

érvényes repülőszemélyzeti azonosító kártya; vagy

c)

érvényes repülőtéri azonosító kártya; vagy

d)

a felelős nemzeti hatóság érvényes azonosító kártyája; vagy

e)

a megfelelőséget ellenőrző hatóságnak a felelős nemzeti hatóság által elismert, érvényes azonosító kártyája.

1.2.2.3.

A szigorított védelmi területre kizárólag érvényes behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.2.4.

Az 1.2.2.2. a) pontban említett beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot a dokumentum érvényességének ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

Az 1.2.2.2. b)–e) pont szerinti kártyát a kártya érvényességének és az adott személy jogosultságának ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.5.

A szigorított védelmi területre való jogosulatlan belépés megakadályozása érdekében a belépési pontok ellenőrzését a következők révén kell biztosítani:

a)

egyszerre csak egy személy belépését lehetővé tévő elektronikus rendszerrel; vagy

b)

arra jogosult belépés-ellenőrző személyek révén.

1.2.2.6.

A behajtási engedélyt az engedély érvényességének és a jármű jogosultságának biztosítása érdekében a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.7.

A szigorított védelmi területre való belépés, behajtás további követelményeit külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.3.   A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára és a repülőtéri azonosító kártyára vonatkozó követelmények

1.2.3.1.

A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának repülőszemélyzeti azonosító kártyája és a repülőtéri azonosító kártya kizárólag olyan személynek bocsátható ki, akinek erre üzemeltetési szempontból szüksége van és akinek a 11.1.3. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése sikeres volt.

1.2.3.2.

A repülőszemélyzeti és a repülőtéri azonosító kártya legfeljebb ötéves időtartamra bocsátható ki.

1.2.3.3.

A védelmi háttérellenőrzésen meg nem felelő személy azonosító kártyáját azonnal vissza kell vonni.

1.2.3.4.

Az azonosító kártyát legalább a szigorított védelmi területen belül jól látható helyen kell viselni.

Azt a személyt, aki az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területen a kártyát nem viseli, az 1.5.1. c) pont végrehajtásáért felelős személyek kötelesek feltartóztatni és – szükség szerint – bejelenteni.

1.2.3.5.

Az azonosító kártyát a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

a)

a kibocsátó kérésére; vagy

b)

a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor; vagy

c)

a munkáltató megváltozásakor; vagy

d)

az olyan területekre való belépés szükségességének módosulásakor, amelyekre vonatkozóan az engedély kiadták; vagy

e)

a kártya lejártakor; vagy

f)

a kártya visszavonásakor.

1.2.3.6.

Az azonosító kártya elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.3.7.

Az elektronikus kártyát a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.3.8.

A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára és a repülőtéri azonosító kártyára irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.4.   A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára vonatkozó kiegészítő követelmények

1.2.4.1.

A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának kiadott repülőszemélyzeti azonosító kártyán fel kell tüntetni:

a)

a jogosult nevét és fényképét; továbbá

b)

a légi fuvarozó nevét; továbbá

c)

az angol „crew” szót, e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt év elteltével; továbbá

d)

a lejárat napját, e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt év elteltével.

1.2.5.   A repülőtéri azonosító kártyára vonatkozó kiegészítő követelmények

1.2.5.1.

A repülőtéri azonosító kártyán fel kell tüntetni:

a)

a jogosult nevét és fényképét; továbbá

b)

a jogosult munkáltatójának nevét, hacsak elektronikusan programozva nem tartalmazza azt; továbbá

c)

a kibocsátó vagy a repülőtér nevét; továbbá

d)

azon területek megjelölését, amelyekre a jogosult beléphet; továbbá

e)

a lejárat napját, hacsak elektronikusan programozva nem tartalmazza azt.

A nevek és a belépési területek megjelölése egyenértékű azonosítóval helyettesíthető.

1.2.5.2.

A repülőtéri azonosító kártyával való visszaélések ésszerű megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott kártyák használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.6.   A behajtási engedélyre vonatkozó követelmények

1.2.6.1.

Behajtási engedély abban az esetben bocsátható ki, ha megállapítást nyert, hogy arra üzemeltetési szempontból szükség van.

1.2.6.2.

A behajtási engedély az adott járműre vonatkozik, és rajta meg kell jelölni:

a)

azokat a területeket, amelyekre a jármű jogosult behajtani; továbbá

b)

a lejárat napját.

Az elektronikus behajtási engedélyen nem szükséges feltüntetni sem azokat a területeket, amelyekre a jármű behajthat, sem pedig a lejárat napját, amennyiben ezek az információk elektronikusan olvashatók, és a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrzik őket.

1.2.6.3.

Az elektronikus behajtási engedélyt oly módon kell a járművön elhelyezni, hogy onnan máshová ne lehessen áthelyezni.

1.2.6.4.

A behajtási engedélyt mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik.

1.2.6.5.

A behajtási engedélyt a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

a)

a kibocsátó kérésére; vagy

b)

ha a járművet a továbbiakban nem használják a légi oldalra való behajtásra; vagy

c)

az engedély lejártakor, hacsak az engedély érvénytelenítése automatikusan meg nem történik.

1.2.6.6.

A behajtási engedély elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.6.7.

Az elektronikus behajtási engedélyt a visszaszolgáltatás, lejárat, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.6.8.

A behajtási engedéllyel való visszaélések megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott behajtási engedélyek használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.7.   Kísérettel való belépés

1.2.7.1.

A repülőszemélyzetnek az érvényes repülőtéri azonosító kártyával nem rendelkező tagjait mindenkor kísérettel kell ellátni, ha nem a következő szigorított védelmi területek valamelyikén tartózkodnak:

a)

azokon a területeken, ahol utasok tartózkodhatnak; és

b)

az azon légi jármű közvetlen közelében lévő területeken, amellyel érkeztek vagy indulni fognak; és

c)

a repülőszemélyzet számára fenntartott területeken.

1.2.7.2.

Kivételes esetben valamely személy mentesíthető az 1.2.5.1. pont követelményei és a védelmi háttérellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségek alól, ha a szigorított védelmi területeken minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.2.7.3.

A kísérőnek:

a)

rendelkeznie kell az 1.2.2.2. c), d) vagy e) pontban említett érvényes azonosító kártyával; és

b)

engedéllyel kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy szigorított védelmi területeken kísérőként tevékenykedjék; és

c)

a kísért személyt vagy személyeket mindenkor közvetlen látótávolságában kell tartania; és

d)

megfelelőképpen biztosítania kell, hogy a kísért személy vagy személyek ne szegjék meg a védelmi előírásokat.

1.2.7.4.

Valamely jármű az 1.2.6. pont követelményei alól akkor mentesíthető, ha a légi oldalon minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.2.8.   Egyéb kivételek

Az egyéb kivételeket külön bizottsági határozat rendelkezései állapítják meg.

1.3.   AZ UTASOKTÓL KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYEK ÉS SZEMÉLYES TÁRGYAIK ÁTVIZSGÁLÁSA

1.3.1.   Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálása

1.3.1.1.

Az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat az utasok és a kézipoggyász átvizsgálásával azonos módon kell átvizsgálni.

1.3.1.2.

Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására a 4.1.1.1–4.1.1.6. és a 4.1.1.8. pont alkalmazandó.

1.3.1.3.

Az utasoktól különböző személyek személyes tárgyainak átvizsgálására a 4.1.2.1–4.1.2.9. és a 4.1.2.12. pont alkalmazandó.

1.3.1.4.

A 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat valamely személy csak abban az esetben tarthatja magánál, ha erre – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – külön jogosultsággal rendelkezik.

1.3.1.5.

Ha az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat folyamatosan, szúrópróbaszerűen kell átvizsgálni, akkor az átvizsgálás gyakoriságát a felelős hatóság kockázatértékelés alapján állapítja meg.

1.3.1.6.

Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.3.2.   Kivételek és különleges átvizsgálási eljárások

1.3.2.1.

A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti az utasoktól különböző személyek átvizsgálás alóli mentesítését vagy különleges átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a szóban forgó személyt az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.3.2.2.

Ha egy, az utasoktól különböző átvizsgált személy a kritikus részt átmenetileg elhagyta, akkor ez a személy visszatérésekor mentesíthető az átvizsgálás alól, amennyiben arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották, amely ésszerűen biztosítja, hogy az adott személy a kritikus részre tiltott tárgyat ne vihessen be.

1.3.2.3.

A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.   JÁRMŰVEK ÁTVIZSGÁLÁSA

1.4.1.   A kritikus részre behajtó jármű

1.4.1.1.

A kritikus részre való behajtását megelőzően valamennyi járművet át kell vizsgálni. Az említett jármű számára a jogosulatlan cselekmények ellen az átvizsgálás végétől a kritikus részre való behajtásáig védelmet kell biztosítani.

1.4.1.2.

Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.1.3.

Az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.1.4.

A kritikus részekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.2.   A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területre behajtó jármű

1.4.2.1.

Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.2.2.

A jármű és az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.2.3.

A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.3.   Az átvizsgálás módszere

1.4.3.1.

A kézzel történő átkutatásnak a kiválasztott területek kézzel végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kiválasztott területek tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

1.4.3.2.

A következő módszerek kizárólag kiegészítésképpen alkalmazhatók:

a)

robbanóanyag-felderítő kutya; és

b)

robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD).

1.4.3.3.

Az átvizsgálás módszereire irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.4.   Kivételek és különleges átvizsgálási eljárások

1.4.4.1.

A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti a jármű átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a járművet az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.4.4.2.

A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.5.   MEGFIGYELÉS, ŐRJÁRAT ÉS EGYÉB FIZIKAI ELLENŐRZÉSEK

1.5.1.

A megfigyelést és az őrjáratot a következők folyamatos ellenőrzése érdekében kell biztosítani:

a)

a földi oldal, a légi oldal, a szigorított védelmi területek, a kritikus részek, és – adott esetben – az elkülönített területek közötti határok; továbbá

b)

az utazóközönség számára hozzáférhető terminálterület, illetve az annak szomszédságában lévő területek, ideértve a parkolóterületeket és a járműforgalmi utakat is; továbbá

c)

az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területeken tartózkodó személyek azonosító kártyáinak viselése és érvényessége; továbbá

d)

a légi oldalon tartózkodó járművek behajtási engedélyének elhelyezése és érvényessége; továbbá

e)

a kritikus részeken lévő, berakodásra váró feladott poggyász, áru és postai küldemény, fedélzeti ellátmány, valamint légifuvarozói postai küldemény és anyag.

1.5.2.

A megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját a felelős hatóság olyan kockázatértékelés alapján köteles meghatározni, amely figyelembe veszi:

a)

a repülőtér méretét, ezen belül különösen a műveletek számát és jellegét; továbbá

b)

a repülőtér elrendezését, ezen belül különösen a repülőtéren meghatározott területek közötti viszonyrendszert; továbbá

c)

a megfigyelés és az őrjárat ellátására rendelkezésre álló módszerek lehetőségeit és korlátait.

Az előírások betartásának figyelemmel kísérése érdekében a kockázatértékelés azon részeit, amelyek a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságával összefüggnek, írásban – kérésre – rendelkezésre kell bocsátani.

1.5.3.

A megfigyelés és az őrjárat nem folytatható előre kiszámítható módon. Az azonosító kártyák érvényességét szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

1.5.4.

Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek elrettentenek az előírásoknak az ellenőrző pontoknál való megsértésétől, és – az előírások megsértése esetén – azonnal lehetővé teszik az előírások megsértésének, illetve a megsértés következményeinek megszüntetését és kijavítását.

2.   A REPÜLŐTEREK ELKÜLÖNÍTETT TERÜLETEI

Ez a rendelet ilyen tárgyú rendelkezést nem tartalmaz.

3.   A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

3.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedéseknek a légi jármű tekintetében való végrehajtását a légi fuvarozó köteles biztosítani.

3.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben a légi járművek védelme tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 3-B. függelék sorolja fel.

3.0.3.

A légi járművön védelmi célú ellenőrzést nem kell végezni. A légi járművet a 3.1. pont szerinti védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni.

3.0.4.

A légi fuvarozót – kérésre – a repülőtér üzemeltetője köteles tájékoztatni arról, hogy a légi járműve kritikus részen tartózkodik-e. Ha ez nem egyértelmű, azt kell feltételezni, hogy a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik.

3.0.5.

Ha a védelmi státus megváltozása miatt egy terület többé nem minősül kritikus résznek, akkor erről a repülőtér köteles az érintett légi fuvarozókat értesíteni.

3.1.   A LÉGI JÁRMŰ VÉDELMI CÉLÚ ÁTVIZSGÁLÁSA

3.1.1.   A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának időpontja

3.1.1.1.

A légi járművet minden olyan esetben védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni, amikor okkal feltehető, hogy arra nem jogosult személy hozzáférhetett.

3.1.1.2.

A légi jármű védelmi célú átvizsgálása keretében a légi jármű külön bizottsági határozatban megállapított területeit kell ellenőrizni.

3.1.1.3.

A 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból a kritikus részre érkező légi járművet az utasok leszállását és/vagy a poggyász vagy rakomány kirakodását követően tetszőleges időpontban kell védelmi célú átvizsgálásnak alávetni.

3.1.1.4.

Harmadik országból érkezőnek kell tekinteni azt a járművet is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy az adott tagállamba a 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett.

3.1.1.5.

A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának időpontjára vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

3.1.2.   A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának módja

A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának módját külön bizottsági határozatban megállapított rendelkezések szabályozzák.

3.1.3.   Tájékoztatás a légi jármű védelmi célú átvizsgálásáról

Induló járat esetében a légi jármű átvizsgálására vonatkozó következő adatokat jegyzőkönyvbe kell venni, és a repülés ideje alatt, de legalább 24 órán át a légi járműtől eltérő helyen tárolni kell:

a járatszámot, továbbá

az úti célt, továbbá

az előző járat indulási helyét, továbbá

annak jelzését, hogy a légi jármű védelmi célú átvizsgálását végrehajtották-e.

Ha a légi jármű védelmi célú átvizsgálását végrehajtották, a fenti adatoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

a légi jármű védelmi célú átvizsgálása elvégzésének napját és időpontját, továbbá

a légi jármű védelmi célú átvizsgálásának végrehajtásáért felelős személy nevét és aláírását.

3.2.   A LÉGI JÁRMŰ FIZIKAI VÉDELME

3.2.1.   A légi jármű fizikai védelme – általános rendelkezések

3.2.1.1.

A légi jármű számára – függetlenül attól, hogy a repülőtéren hol parkol – a következő eszközök alkalmazásával fizikai védelmet kell biztosítani a jogosulatlan hozzáféréssel szemben:

a)

a jogosulatlan hozzáférést megkísérlő személyek gyors feltartóztatásának biztosításával; vagy

b)

a külső ajtók lezárásával. Amennyiben a légi jármű kritikus részen tartózkodik, a talajról el nem érhető külső ajtókat lezártnak kell tekinteni, ha a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították és a légi járműtől kellően távol helyezték el ahhoz, hogy a bejutás ésszerűen meg legyen gátolva; vagy

c)

olyan elektronikus eszköz üzemeltetésével, amely a jogosulatlan hozzáférést azonnal észleli.

3.2.1.2.

A 3.2.1.1. pont nem alkalmazandó a zárt vagy a jogosulatlan hozzáféréstől más módon fizikailag védett hangárban parkoló légi járműre.

3.2.2.   A nem kritikus részen tartózkodó, lezárt külső ajtókkal rendelkező légi jármű további fizikai védelme

3.2.2.1.

Amennyiben a külső ajtók le vannak zárva és a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik, mindegyik külső ajtó esetében gondoskodni kell továbbá:

a)

a hozzáférést megkönnyítő eszközök eltávolításáról; vagy

b)

az ajtó zárjellel való ellátásáról; vagy

c)

az ajtó lezárásáról; vagy

d)

az ajtó megfigyelés alatt tartásáról.

Az a) pontban foglalt lehetőség a talajról megközelíthető ajtó esetében nem alkalmazható.

3.2.2.2.

Amennyiben a talajról nem megközelíthető ajtó esetében a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, ezeket az eszközöket a légi járműtől kellően távol kell elhelyezni ahhoz, hogy a bejutás megfelelőképpen meg legyen gátolva.

3.2.2.3.

A lezárt külső ajtót kizárólag olyan személyek lehetnek képesek kinyitni, akik esetében ez üzemeltetési szempontból szükséges.

3.2.2.4.

A megfigyelés alatt tartott külső ajtó esetében a megfigyelésnek biztosítania kell a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés azonnali észlelését.

3.2.2.5.

A nem kritikus részen tartózkodó, lezárt külső ajtókkal rendelkező légi jármű fizikai védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

3-A. FÜGGELÉK

LÉGI JÁRMŰVEK VÉDELMI CÉLÚ ÁTVIZSGÁLÁSA

A légi járművek védelmi célú átvizsgálására vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

3-B. FÜGGELÉK

A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

A légi járművek védelme tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

4.   UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

4.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

4.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben az utasok és a kézipoggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 4-B. függelék sorolja fel.

4.0.3.

Harmadik országból érkező utasnak, kézipoggyásznak kell tekinteni azt az utast, kézipoggyászt is, aki vagy amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast, kézipoggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

4.0.4.

E fejezet alkalmazásában folyadéknak, aeroszolnak és gélnek minősülnek különösen a paszták, a lemosók, a folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok keverékei és a túlnyomás alá helyezett tartályok tartalma, például a fogkrém, a hajzselé, az italok, a levesek, a szirupok, a parfüm, a borotvahab, az aeroszolok és más, hasonló konzisztenciájú anyagok.

4.1.   AZ UTASOK ÉS A KÉZIPOGGYÁSZ ÁTVIZSGÁLÁSA

4.1.1.   Az utasok átvizsgálása

4.1.1.1.

Az átvizsgálás előtt az utas kabátját és felöltőjét le kell vétetni, és kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.1.2.

Az utast a következőképpen kell megvizsgálni:

a)

motozással; vagy

b)

fémérzékelő kapuk (WTMD) igénybevételével.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy az utasnál van-e tiltott tárgy, akkor vagy meg kell tagadni az utasnak a szigorított biztonsági területre való belépését, vagy az utast az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.1.3.

A motozást úgy kell elvégezni, hogy ésszerűen biztosítsa, hogy az érintett személynél ne legyen tiltott tárgy.

4.1.1.4.

Ha a fémérzékelő berendezés riaszt, meg kell állapítani a riasztás okát.

4.1.1.5.

A kézi fémérzékelő eszköz (HHMD) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként használható. Az eszköz motozás helyett nem alkalmazható.

4.1.1.6.

Az élő állatot, ha a légi jármű utasterébe bevihető, utasként vagy kézipoggyászként át kell vizsgálni.

4.1.1.7.

A felelős hatóság utaskategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.1.8.

Az utasok átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.2.   A kézipoggyász átvizsgálása

4.1.2.1.

Az átvizsgálás előtt a hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket a kézipoggyászból ki kell venni, és külön át kell vizsgálni.

4.1.2.2.

Az átvizsgálás előtt a folyadékokat, aeroszolokat és géleket a kézipoggyászból ki kell venni és külön át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a kézipoggyász átvizsgálására szolgáló berendezés alkalmas a kézipoggyászban lévő, folyadékot, aeroszolt és gélt tartalmazó több lezárt edény egyidejű átvizsgálására.

Ha a folyadékot, aeroszolt és gélt kivették a kézipoggyászból, az utasnak be kell mutatnia:

a)

minden, legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben lévő, egyetlen, legfeljebb egy liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóban elhelyezett folyadékot, aeroszolt és gélt oly módon, hogy a műanyag zacskó tartalmának kényelmesen el kell férnie a zacskóban, és a zacskót teljes mértékben le kell zárni; továbbá

b)

az egyéb folyadékot, aeroszolt és gélt, külön-külön.

4.1.2.3.

A kézipoggyászt a következőképpen kell átvizsgálni:

a)

kézzel történő átkutatás révén; vagy

b)

röntgensugaras berendezéssel; vagy

c)

robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) felhasználásával.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a kézipoggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a kézipoggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.2.4.

A kézzel történő átkutatásnak a kézipoggyász kézi úton történő ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kézipoggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

4.1.2.5.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén az átvizsgálást végző személynek valamennyi képet meg kell tekintenie.

4.1.2.6.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén minden riasztásnak az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon meg kell állapítani az okát, és ezáltal ésszerűen biztosítani kell, hogy a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére tiltott tárgy ne kerülhessen.

4.1.2.7.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén a kézipoggyászból ki kell venni minden olyan tárgyat, amely sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a kézipoggyász tartalmának ellenőrzésében. A kézipoggyászt ismételten át kell vizsgálni, a tárgyat pedig külön kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.2.8.

Ha a kézipoggyászban nagyobb méretű elektromos készüléket találnak, akkor mind a kézipoggyászt az adott készülék nélkül, mind az elektromos készüléket külön újra át kell vizsgálni.

4.1.2.9.

Robbanóanyag-felderítő kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) az átvizsgálás során kizárólag kiegészítésképpen alkalmazható.

4.1.2.10.

A felelős hatóság kézipoggyász-kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.2.11.

A felelős hatóság lehetővé teheti a diplomáciai futárcsomagok átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény előírásai teljesülnek.

4.1.2.12.

A kézipoggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálása

4.1.3.1.

A folyadékokat, aeroszolokat és géleket a következőképpen kell átvizsgálni:

a)

röntgensugaras berendezéssel;

b)

robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) felhasználásával;

c)

robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) felhasználásával;

d)

vegyi reagenscsíkok felhasználásával; vagy

e)

palackozott folyadék vizsgálatára szolgáló berendezés igénybevételével.

4.1.3.2.

Az átvizsgálás kiegészítéseképpen bőr- vagy ízpróba alkalmazható.

4.1.3.3.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.4.

Az utasnál lévő folyadék, aeroszol vagy gél abban az esetben mentesíthető az átvizsgálás alól, ha a folyadékot, aeroszolt vagy gélt:

a)

legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben lévő, egyetlen, legfeljebb egy liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóban mutatják be oly módon, hogy a műanyag zacskó tartalma kényelmesen elfér a zacskóban, és a zacskó teljes mértékben le van zárva; vagy

b)

az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére kívánják felhasználni, ideértve a bébiételeket is. Felszólításra az utas köteles bizonyítani a szóban forgó folyadék valódiságát; vagy

c)

a légi oldalon, a beszállókártya-ellenőrzési ponton túl vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott repülőtér, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum; vagy

d)

a szigorított védelmi területen belül vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik; vagy

e)

másik, a Közösség területén fekvő repülőtéren vásárolták, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott repülőtér légi oldala, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum; vagy

f)

közösségi légi fuvarozó légi járművének fedélzetén vásárolták, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott légi jármű fedélzete, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum.

4.2.   AZ UTASOK ÉS A KÉZIPOGGYÁSZ FIZIKAI VÉDELME

Az utasok és a kézipoggyász fizikai védelmére irányadó követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.3.   POTENCIÁLISAN RENDZAVARÓ UTAS

4.3.1.

A felelős hatóság a légi fuvarozót köteles előzetesen írásban értesíteni, ha a légi fuvarozó légi járművének fedélzetén potenciálisan rendzavaró utast terveznek szállítani.

4.3.2.

Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a)

a kérdéses személy személyazonosságát és nemét; továbbá

b)

a szállítás okát; továbbá

c)

a kísérők – ha vannak – nevét és rendfokozatát; továbbá

d)

a hatáskörrel rendelkező hatóság által elvégzett kockázatértékelést, beleértve a kísérők biztosításának vagy nem biztosításának okait is; továbbá

e)

az előzetesen meghatározott ültetési rendet, ha szükséges; továbbá

f)

a rendelkezésre álló úti okmányok típusát.

A légi fuvarozó ezeket az információkat köteles az utasok fedélzetre szállását megelőzően a légi jármű parancsnoka rendelkezésére bocsátani.

4.3.3.

A felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvényes őrizet alatt álló személyeket minden esetben kísérettel szállítsák.

4.4.   TILTOTT TÁRGYAK

4.4.1.

Az utas a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat nem viheti a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére.

4.4.2.

A 4.1.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

a)

a felelős hatóság hozzájárulását adta a tárgy fedélzetre viteléhez; és

b)

a légi fuvarozót az utasnak a légi járműre való felszállása előtt tájékoztatták az utasról és az utas által tartott tárgyról; és

c)

az alkalmazandó biztonsági előírások teljesülnek.

Az ilyen tárgyakat a légi jármű fedélzetén védett körülmények között kell tartani.

4.4.3.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy az utasok legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatást kapjanak a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakról.

4-A. FÜGGELÉK

A KÉZZEL TÖRTÉNŐ ÁTKUTATÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A kézzel történő átkutatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

4-B. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

Az utasok és a kézipoggyászok tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

4-C. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

Az alkalmazandó biztonsági előírások sérelme nélkül az utasok nem vihetik a szigorított védelmi területre és a légi jármű fedélzetére a következő tárgyakat:

a)   lőfegyverek és lövedék kilövésére használt egyéb eszközök– a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító eszközök, így különösen:

minden típusú lőfegyver, például a pisztoly, a revolver, a puska, a sörétes puska,

a valódi fegyverrel összetéveszthető játék fegyver, lőfegyver-utánzat és -imitáció,

a lőfegyverek részei, kivéve a teleszkópos irányzékokat,

sűrített levegővel vagy szén-dioxiddal működő fegyverek, például a pisztoly, a sörétes fegyver, a légpuska és a gázfegyver (BB pisztoly),

a jelzőpisztoly és a rajtpisztoly,

az íj, a számszeríj és a nyíl,

a szigonypuska,

a parittya és a hajítógép;

b)   elkábító eszközök– a kifejezetten elkábításra vagy bénításra szolgáló eszközök, így különösen:

a sokkolásra szolgáló eszközök, például a bénító vagy sokkoló lövedéket kilövő fegyver, az elektromos sokkolópisztoly és az elektromos sokkolóbot,

az állatok bénítására vagy leölésére szolgáló eszközök,

a másokat öntudatlanná vagy védekezésre képtelenné tevő vegyi anyagok, gázok és spray-k, például az önvédelmi spray, a paprikaspray, a kapszaicinspray, a könnygáz, a savas spray-k és az állatriasztó szerek;

c)   hegyes végű vagy éles szélű tárgyak– a súlyos sérülés okozására felhasználható hegyes végű és éles szélű tárgyak, így különösen:

a darabolásra szolgáló eszközök, például a fejsze, a balta és a bárd,

a jégcsákány és a jégvágó,

a borotvapenge,

a sniccer,

a 6 cm-nél hosszabb pengéjű kés,

a forgástengelyétől mérve 6 cm-nél hosszabb pengéjű olló,

a hegyes végű és az éles szélű harcművészeti eszközök,

a kard és a szablya;

d)   kéziszerszámok– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható szerszámok, így különösen:

a feszítővas,

a fúrógép és a fúrófej, beleértve a kábel nélküli, hordozható tápegységű fúrógépet is,

a fegyverként használható, 6 cm-nél hosszabb pengéjű vagy tollú szerszámok, például a csavarhúzó és a véső,

a fűrész, beleértve a kábel nélküli, hordozható tápegységű fűrészt is,

a forrasztólámpa,

a csapszeg- és a szegbelövő;

e)   tompa eszközök– az ütés útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, így különösen:

a baseball- és a softballütő,

a merev és a rugalmas ütők, például a furkósbot, az ólmosbot és a gumibot,

a harcművészeti eszközök;

f)   robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító anyagok és eszközök, így különösen:

a lőszer,

a gyutacs,

a detonátor és a gyújtókészülék,

a robbanóeszközök utánzata és imitációja,

az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok.

5.   FELADOTT POGGYÁSZ

5.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

5.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben a feladott poggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, az 5-A. függelék sorolja fel.

5.0.3.

Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni azt a feladott poggyászt is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba az 5-A. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett feladott poggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

5.0.4.

E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

5.1.   A FELADOTT POGGYÁSZ ÁTVIZSGÁLÁSA

5.1.1.

A feladott poggyász átvizsgálására a következő módszereket kell – egyedileg vagy egymással kombinálva – alkalmazni:

a)

kézzel történő átkutatás; vagy

b)

röntgensugaras berendezés; vagy

c)

robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS); vagy

d)

robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD).

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a feladott poggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a feladott poggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

5.1.2.

A kézzel történő átkutatásnak a feladott poggyász kézi úton végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a feladott poggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

5.1.3.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) használata esetén ha egy tárgy a sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a poggyász tartalmának ellenőrzésében, akkor a poggyászt más módszeren alapuló átvizsgálásnak kell alávetni.

5.1.4.

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközzel (ETD) végzett átvizsgálásnak a poggyász külsejéből és belsejéből, valamint tartalmából vett minták elemzéséből kell állnia. A poggyász tartalma kézzel történő átkutatás útján is ellenőrizhető.

5.1.5.

A felelős hatóság a feladott poggyász esetében kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

5.1.6.

A feladott poggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.2.   A FELADOTT POGGYÁSZ FIZIKAI VÉDELME

5.2.1.

Az utasok számára nem engedélyezhető, hogy az átvizsgált feladott poggyászhoz hozzáférjenek, kivéve akkor, ha saját poggyászukról van szó, és felügyelet útján biztosítva van, hogy:

a)

a feladott poggyászban ne helyezhessenek el olyan tárgyat, amely szerepel az 5-B. függelék jegyzékén; és

b)

a feladott poggyászból ne vehessenek ki és a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére ne vihessenek be olyan tárgyat, amely szerepel a 4-C. függelék jegyzékén.

5.2.2.

Azt a feladott poggyászt, amely a jogosulatlan beavatkozással szemben nem részesült fizikai védelemben, ismételten át kell vizsgálni.

5.2.3.

A feladott poggyász védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.3.   POGGYÁSZ-ÖSSZEEGYEZTETÉS

5.3.1.   A feladott poggyász azonosítása

5.3.1.1.

A légi fuvarozó köteles biztosítani, hogy a beszállási folyamat során az utasok által felmutatott beszállókártya vagy azzal egyenértékű dokumentum a poggyászfelvétel során feladott csomaghoz tartozzék.

5.3.1.2.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni egy olyan eljárás működtetéséről, amelynek révén azonosítható a beszállást elmulasztó és az indulás előtt a légi járművet elhagyó utasok feladott poggyászának azonosítása.

5.3.1.3.

Ha az utas nem tartózkodik a légi jármű fedélzetén, a beszállókártyájának vagy az azzal egyenértékű dokumentumának megfelelő feladott poggyászt kísérő nélküli poggyásznak kell tekinteni.

5.3.1.4.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a kísérő nélküli feladott poggyász valamennyi darabjáról egyértelműen megállapítható legyen, hogy a légi szállításra jóvá van hagyva.

5.3.2.   Az utason kívül álló körülmények

5.3.2.1.

Hacsak nem alkalmazzák az 5.3.3. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, a poggyász kísérő nélküli voltának okát a légi járműbe való berakodását megelőzően jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5.3.2.2.

Az utason kívül álló körülményekre irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.3.3.   A kísérő nélküli feladott poggyász megfelelő védelmi ellenőrzése

5.3.3.1.

Az 5.3.2. pont hatályán kívül eső kísérő nélküli feladott poggyászt az 5.1.1. pontban megállapított módszerek valamelyikével át kell vizsgálni, és – szükség szerint – külön bizottsági határozatban megállapított további követelményeket kell alkalmazni.

5.3.3.2.

Az 5.3.2. pontban körülírt okokon túli tényezők miatt kísérő nélkülivé váló feladott poggyászt a légi járműből való kirakodása után és a légi járműbe való ismételt berakodása előtt újból át kell vizsgálni.

5.3.3.3.

A kísérő nélküli feladott poggyászra irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.4.   TILTOTT TÁRGYAK

5.4.1.

Tilos az utasnak az 5-B. függelékben felsorolt tárgyakat a feladott poggyászában tartania.

5.4.2.

Az 5.4.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

a)

a felelős hatóság nemzeti előírásai lehetővé teszik a tárgy tartását; és

b)

az alkalmazandó biztonsági előírások teljesülnek.

5.4.3.

Az utasokat legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatni kell az 5-B. függelékben felsorolt tiltott tárgyakról.

5-A. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

A feladott poggyász tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

5-B. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

Az utasnak tilos a következő tárgyakat a feladott poggyászában tartania:

robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, így különösen:

a lőszer,

a gyutacs,

a detonátor és a gyújtókészülék,

az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok.

6.   ÁRU ÉS POSTAI KÜLDEMÉNY

6.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.0.1.

Az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy az e fejezetben meghatározott jogalany köteles biztosítani.

6.0.2.

Az áruk szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

a nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközök.

6.0.3.

A postai küldemények szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

a robbanó- és a gyújtóeszközök, összeszerelve vagy összeszereletlen állapotban, valamint alkotórészeik.

6.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.1.1.

A légi járműbe való berakodását megelőzően valamennyi árut és postai küldeményt meghatalmazott ügynöknek kell átvizsgálnia, kivéve akkor, ha:

a)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy meghatalmazott ügynök már elvégezte, és a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben; vagy

b)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy ismert szállító már elvégezte, és a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben; vagy

c)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy listás szállító már elvégezte, a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben, és a szállítmány szállítása nem utasszállító légi járművön történik; vagy

d)

a szállítmány mentességet élvez az átvizsgálás alól, és a szállítmány az azonosítható légi áruvá vagy azonosítható légipostai küldeménnyé válásától berakodásáig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben.

6.1.2.

Ha okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés alá vetett szállítmányt a védelmi ellenőrzés időpontja óta jogosulatlan beavatkozás érte vagy a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag nem volt védve, akkor a szállítmányt a légi járműre való berakodását megelőzően meghatalmazott ügynöknek át kell vizsgálnia.

6.1.3.

A védelmi ellenőrzésen már átesett azonosítható légi áruhoz vagy azonosítható légipostai küldeményhez kíséret nélkül csak olyan személy férhet hozzá, akinek a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzése sikeres volt.

6.2.   ÁTVIZSGÁLÁS

6.2.1.   Átvizsgálás

6.2.1.1.

Az áru vagy postai küldemény átvizsgálásakor:

a)

olyan eszközt vagy módszert kell alkalmazni, amely a szállítmány természetének figyelembevételével a legnagyobb valószínűséggel biztosítja a tiltott tárgyak észlelését; és

b)

az alkalmazott eszköznek vagy módszernek ésszerűen biztosítania kell, hogy a szállítmányban ne maradjon elrejtve tiltott tárgy.

6.2.1.2.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tud megfelelőképpen meggyőződni arról, hogy a szállítmány nem tartalmaz tiltott tárgyat, a szállítmányt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

6.2.1.3.

Az áru és a postai küldemények átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.2.2.   Mentesség az átvizsgálás alól

Az átvizsgálás alóli mentességeket külön bizottsági határozat rendelkezései állapítják meg.

6.3.   MEGHATALMAZOTT ÜGYNÖKÖK

6.3.1.   A meghatalmazott ügynök jóváhagyása

6.3.1.1.

A meghatalmazott ügynököt a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott ügynök jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott ügynökként jóvá kell hagyni a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket alkalmazó valamennyi jogalanyt. Ilyen jogalany különösen az integrált raktározási és szállítási szolgáltatásokat nyújtó harmadik személy logisztikai szolgáltató, a légi fuvarozó és a földi kiszolgáló.

A meghatalmazott ügynök alvállalkozásba adhatja:

a)

másik meghatalmazott ügynöknek a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét;

b)

másik jogalanynak a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét, amennyiben a védelmi ellenőrzést a meghatalmazott ügynök saját létesítményén vagy valamely repülőtéren a meghatalmazott ügynök vagy repülőtér védelmi programja alapján végzik;

c)

másik jogalanynak a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét, amennyiben a védelmi ellenőrzést nem a meghatalmazott ügynök saját létesítményén és nem repülőtéren végzik, és a szóban forgó jogalanyt a felelős hatóság az adott szolgáltatás nyújtása vonatkozásában tanúsította vagy jóváhagyta és nyilvántartásba vette; és

d)

a szállítmányok fizikai védelmét és a 6.6. pont követelményeinek megfelelő fuvarozóhoz történő szállítását.

6.3.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a kérelemben foglalt létesítmények találhatók.

A kérelmező benyújtja az érintett felelős hatóságnak a védelmi programját. A programban meghatározza azokat a módszereket és eljárásokat, amelyeket az ügynök a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követni fog. A programban meghatározza továbbá, hogy az ügynök hogyan fogja ellenőrizni a módszereknek és eljárásoknak való megfelelést. A légi fuvarozónak a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követendő módszereket és eljárásokat leíró védelmi programját úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a meghatalmazott ügynök védelmi programjára vonatkozó követelményt.

A kérelmező benyújtja továbbá a 6-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Meghatalmazott ügynök” című nyilatkozatot is. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot a megfelelő felelős hatóság megőrzi.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr figyelembe veszi, hogy a kérelmező rendelkezik-e az 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendeletet (1) módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet (2) 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor gondoskodik arról, hogy az ügynök szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisába”. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság elégedetlen az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor ennek indokát haladéktalanul közli a meghatalmazott ügynökként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

Ha a légi fuvarozó védelmi programja leírja a légi fuvarozó által a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követendő módszereket és eljárásokat, akkor úgy tekinthető, hogy a légi fuvarozó a programban megjelölt valamennyi létesítmény tekintetében teljesíti az a) és a b) pont követelményeit. A légi fuvarozó védelmi programjában megjelölt létesítményeken legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően két éven belül helyszíni szemlét kell végezni.

Ha a meghatalmazott ügynököt vagy a 2320/2002/EK bizottsági rendelettel, vagy a 820/2008/EK bizottsági rendelettel és a C(2008) 4333 bizottsági határozattal összhangban jóváhagyták, akkor az adott jogalany a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alkalmazásában is meghatalmazott ügynöknek minősül valamennyi olyan létesítmény tekintetében, ahol sor került helyszíni szemlére.

d)

A meghatalmazott ügynök nem tekinthető jóváhagyottak mindaddig, amíg adatai nem szerepelnek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.3.1.3.

A meghatalmazott ügynök minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzést.

6.3.1.4.

A meghatalmazott ügynököt rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott ügynök továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott ügynök telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.3.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott ügynök nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügynök jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.3.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott ügynököt valamennyi tagállamban el kell ismerni.

6.3.1.7.

A felelős hatóság meghatalmazott ügynökként való jóváhagyása esetében a 6.3.1. pont követelményeit – a 6.3.1.2. d) pont kivételével – nem kell alkalmazni.

6.3.2.   A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

6.3.2.1.

A meghatalmazott ügynök valamennyi szállítmány fogadásakor megállapítja, hogy az a jogalany, amelytől a szállítmányt kapja, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, listás szállító vagy egyik sem.

6.3.2.2.

A szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek vagy a légi fuvarozónak átadó személy bemutatja személyazonosító igazolványát, útlevelét, gépjármű-vezetői engedélyét vagy a nemzeti hatóság által kibocsátott vagy elismert más fényképes okmányát. A bemutatott okmány alapján meg kell állapítani a szállítmányt átadó személy személyazonosságát.

6.3.2.3.

Olyan szállítmány átvételekor, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök gondoskodik a szállítmánynak a 6.2. pont szerinti átvizsgálásáról.

6.3.2.4.

Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.3. pontjában és a külön bizottsági határozat 6.3. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy:

a)

a szállítmányhoz csak ellenőrzött módon lehessen hozzáférni; és

b)

a másik meghatalmazott ügynöknek vagy légi fuvarozónak való átadásig a szállítmány a jogosulatlan beavatkozással szemben védve legyen.

6.3.2.5.

Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.4. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy a légi fuvarozónak vagy másik meghatalmazott ügynöknek átadott szállítmányt megfelelő okmány kísérje; ez az okmány lehet a légi fuvarlevél vagy külön nyilatkozat, és elektronikus formátumban vagy írásban egyaránt kiállítható.

6.3.2.6.

Ennek az okmánynak a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően bármely időpontban hozzáférhetőnek kell lennie vizsgálat céljából a felelős hatóság számára, és meg kell jelölnie:

a)

a védelmi státust megállapító meghatalmazott ügynök létesítményspecifikus nevét és címét és/vagy a felelős hatóságtól kapott egyedi alfanumerikus azonosítóját;

b)

a szállítmány egyedi azonosítóját, például a légi fuvarlevél (egyedi vagy összevont légi fuvarlevél) számát;

c)

a szállítmány tartalmát;

d)

a szállítmány védelmi státusát a következő jelöléssel:

„SPX”: szállítása utasszállító, teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön biztonságos,

„SCO”: szállítása kizárólag teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön biztonságos;

e)

a védelmi státus megállapításának alapját:

„KC”: ismert szállítótól származik, vagy

„AC”: listás szállítótól származik, vagy

az átvizsgálás alkalmazott eszköze vagy módszere, vagy

a szállítmány átvizsgálás alóli mentességének alapja;

f)

a védelmi státust megállapító személy nevét vagy azzal egyenértékű azonosító jelét, valamint a megállapítás napját és időpontját;

g)

azon esetleges megbízott ügynök létesítményspecifikus nevét és címét vagy a felelős hatóságtól kapott egyedi azonosítóját, amely a más meghatalmazott ügynök által a szállítmányra vonatkozóan megállapított védelmi státust elfogadta.

6.3.2.7.

Gyűjtőszállítmány esetében a 6.3.2.6. c), e), f) és g) pont szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a meghatalmazott ügynök a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően és azt követően a repülés ideje, de legalább 24 óra időtartam alatt igazolható ellenőrzési nyomvonal alapján meg tudja állapítani a tartalom jellegét, a védelmi státus megállapításának indokát és/vagy a védelmi státust megállapító személy nevét, illetve a megállapítás napját és időpontját.

6.3.2.8.

Olyan szállítmány fogadásakor, amelyen korábban nem végezték el valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök úgy is dönthet, hogy nem hajtja végre a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, hanem azok alkalmazásának biztosítása érdekében a szállítmányt másik meghatalmazott ügynöknek adja át.

A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.4.   ISMERT SZÁLLÍTÓK

6.4.1.   Az ismert szállító jóváhagyása

6.4.1.1.

Az ismert szállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

Az ismert szállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

6.4.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a létesítmény található.

A kérelmezőnek rendelkezésére kell bocsátani a 6-B. függelékben található „Útmutató ismert szállítók számára” című dokumentumot.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr helyszíni szemlét hajt végre a megjelölt létesítményekben annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Annak megállapítása során, hogy a kérelmező megfelel-e az említett követelményeknek, a felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr a 6-C. függelékben található „Ellenőrzőlista ismert szállítók jóváhagyásához” című dokumentumot követi. Az ellenőrzőlista kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tartalmaz, amelyet a kérelmező törvényes képviselőjének vagy a védelemért felelős személynek alá kell írnia.

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr figyelembe veszi, hogy a kérelmező rendelkezik-e a 2454/93/EGK rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

A jóváhagyási ellenőrzőlistán szereplő információkat az ellenőrzőlista kitöltését követően minősített információként kell kezelni.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság, vagy a független ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben a független ellenőr a nyilatkozatot kérésre a felelős hatóság rendelkezésére bocsátja.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor gondoskodik arról, hogy a szállító szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisába”. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság elégedetlen az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor ennek indokát haladéktalanul közli az ismert szállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

d)

Ha az ismert szállítót a 6.4.2. pont szerinti követelmények teljesülésének biztosítása érdekében 2010. április 29. előtt hagyták jóvá, akkor az adott jogalany e rendelet hatálybalépésétől fogva legfeljebb három évig a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alkalmazásában ismert szállítónak tekinthető.

e)

Az ismert szállító nem tekinthető jóváhagyottak mindaddig, amíg adatai nem szerepelnek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.4.1.3.

Az ismert szállító minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a védelmi háttérellenőrzést.

6.4.1.4.

Az ismert szállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy az ismert szállító továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 6-C. függelék ellenőrzőlistáján meghatározott valamennyi területre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban az ismert szállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.4.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint az ismert szállító nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a kérdéses létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni az ismert szállító jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a szállító jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.4.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.4. pont alapján jóváhagyott ismert szállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

A 6.4.1.2. d) pontnak megfelelően jóváhagyott ismert szállítónak meg kell továbbá felelnie a külön bizottsági határozat 6.4. pontjában megállapított kiegészítő követelményeknek is.

6.4.2.   Az ismert szállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

6.4.2.1.

Az ismert szállító köteles biztosítani, hogy:

a)

a létesítményben vagy a helyiségekben a biztonság szintje elegendő legyen az azonosítható légi áru és az azonosítható légipostai küldemények jogosulatlan beavatkozással szembeni védelméhez; továbbá

b)

az előzőleg a szükséges védelmi ellenőrzésen már átesett azonosítható légi áruhoz és azonosítható légipostai küldeményekhez csak olyan személyek férhessenek hozzá, akiket a 11. fejezet előírásainak megfelelően vettek fel és képeztek ki; továbbá

c)

az adott esetnek megfelelően a gyártás és az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a szétosztás és/vagy a szállítás során az azonosítható légi áru és az azonosítható légipostai küldemények védve legyenek a jogosulatlan beavatkozástól vagy megbontástól.

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a fenti védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, az ismert szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.4.2.2.

Az ismert szállító köteles tudomásul venni, hogy a megfelelő védelmi ellenőrzésen át nem esett szállítmányokat a 6.2.1. pont szerint át kell vizsgálni.

6.5.   LISTÁS SZÁLLÍTÓK

6.5.1.

A listás szállítót a meghatalmazott ügynök jelöli ki.

6.5.2.

A listás szállítóként való kijelölés feltétele a következő eljárás alkalmazása:

a)

A meghatalmazott ügynök a kérdéses jogalanynak átadja a 6-D. függelékben található „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” és „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumokat. Az útmutatót és a nyilatkozatot a meghatalmazott ügynöknek azon tagállam felelős hatósága adja át, amelyben a meghatalmazott ügynök létesítménye található.

b)

A kérdéses jogalany, amennyiben nem rendelkezik a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal, köteles a 6-D. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumot aláírva átadni a meghatalmazott ügynöknek.

A kérdéses jogalany köteles továbbá kijelölni legalább egy, a létesítményei vonatkozásában a védelmi kérdésekért felelős személyt, és e személy nevéről és elérhetőségéről köteles tájékoztatni a meghatalmazott ügynököt.

Ha van, az aláírt nyilatkozatot a meghatalmazott ügynök köteles megőrizni és – kérésre – a felelős hatóság rendelkezésére bocsátani.

Ha az AEO-tanúsítványa alapján a listás szállító mentesült a kötelezettségvállalási nyilatkozat kitöltésével kapcsolatos követelmény alól, akkor haladéktalanul köteles tájékoztatni a meghatalmazott ügynököt arról, ha már nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal.

c)

A meghatalmazott ügynök a leendő listás szállító következő adatainak megállapításával ellenőrzést hajt végre:

a vállalkozás leíró adatai, beleértve hiteles üzleti címét is, továbbá

a kérdéses jogalany által folytatott tevékenység jellege, továbbá

az elérhetőségi adatok, beleértve a védelemért felelős személy vagy személyek elérhetőségét is, továbbá

a héa-azonosítószám vagy a cégjegyzékszám, továbbá

a 6.5.2. b) pont szerinti mentesség esetén az AEO-tanúsítvány száma.

d)

Ha a meghatalmazott ügynök kielégítőnek találja a b) és a c) pont alapján szolgáltatott tájékoztatást, akkor a kérdéses jogalanyt listás szállítóként kijelölheti.

6.5.3.

A meghatalmazott ügynök a 6.5.2. c) pont szerinti információkról köteles adatbázist fenntartani. Az adatbázist vizsgálat céljából köteles hozzáférhetővé tenni a felelős hatóság számára.

6.5.4.

A listás szállítói jogállás megszűnik, ha a listás szállító számláján két éven belül nem tapasztalható légi áru vagy légipostai küldemények szállításával kapcsolatos tevékenység.

6.5.5.

Ha a felelős hatóság vagy a meghatalmazott ügynök megítélése szerint a listás szállító nem felel meg a 6-D. függelékben foglalt útmutató követelményeinek, akkor a meghatalmazott ügynök a listás szállító jogállását köteles haladéktalanul megvonni.

6.5.6.

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglalt védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, a listás szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.6.   AZ ÁRU ÉS A POSTAI KÜLDEMÉNYEK FIZIKAI VÉDELME

6.6.1.   Az áru és a postai küldemények fizikai védelme szállítás közben

6.6.1.1.

Annak biztosítása érdekében, hogy az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett szállítmány a szállítás során a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védve legyen:

a)

a szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek, az ismert szállítónak vagy a listás szállítónak oly módon be kell csomagolnia vagy zárjellel el kell látnia, hogy esetleges megbontása látható legyen; továbbá

b)

a szállítmány szállítására igénybe vett jármű rakterét oly módon le kell lezárni vagy zárjellel, függönyponyvás járművek esetében TIR-sodronnyal oly módon el kell látni, hogy az esetleges megbontás látható legyen; sík platójú járművek esetében a rakteret megfigyelés alatt kell tartani; továbbá

c)

a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító vagy a listás szállító nevében szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot, kivéve akkor, ha a fuvarozó maga is jóvá van hagyva meghatalmazott ügynökként.

Az a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító, amelynek javára a fuvarozó a szállítást végzi, köteles megőrizni az aláírt nyilatkozatot. Az aláírt nyilatkozat egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve az érintett felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; vagy

d)

a fuvarozó köteles igazolni azon meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító előtt, amelynek javára a szállítást végzi, hogy rendelkezik a felelős hatóság tanúsítványával vagy jóváhagyásával.

Ennek az igazolásnak ki kell terjednie a 6-E. függelékben foglalt követelményekre; az igazolás egy-egy példányát a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító vagy a listás szállító köteles megőrizni. Az igazolás egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve valamely másik felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.6.1.2.

A légi oldalon való szállítás során a 6.6.1.1. b), c) és d) pont nem alkalmazandó.

6.6.2.   Az áru és a postai küldemények fizikai védelme a repülőtéren

6.6.2.1.

A kritikus részen lévő árut és postai küldeményeket a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védettnek kell tekinteni.

6.6.2.2.

A kritikus részen kívül lévő árut és postai küldeményeket fizikailag védettnek kell tekinteni a jogosulatlan beavatkozással szemben, amennyiben:

a)

fizikai eszközökkel oly módon védve vannak, hogy a jogosulatlan beavatkozás során igénybe vehető tárgyak behelyezése meg van akadályozva; vagy

b)

nem hagyják őket őrizetlenül, és csak az áru és a postai küldemények fizikai védelmében és a légi járműbe való berakodásában részt vevő személyek férhetnek hozzájuk.

6-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT – MEGHATALMAZOTT ÜGYNÖK

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván meghatalmazott ügynökként tevékenykedni,

a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

a)

a védelmi programjában beálló csekély mértékű változásokról, így például a társaság nevében, a védelemért felelős személyben vagy a kapcsolattartási adatokban, „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók európai EK-adatbázisához” hozzáférést igénylő személyben beálló változásokról, haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül; valamint

b)

a jelentősebb tervezett változásokról, így például új átvizsgálási eljárások bevezetéséről, a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelést esetlegesen befolyásoló jelentősebb építési munkákról és a létesítmény helyének vagy címének megváltozásáról, legkésőbb 15 munkanappal megkezdésük/a tervezett változás előtt,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékű együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a légi áru/légipostai küldemények védelmét érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak valamely szállítmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét;

b)

a továbbiakban nem foglalkozik légi áruval/légipostai küldeményekkel; vagy

c)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-B. FÜGGELÉK

Az ismert szállítóknak szóló útmutatóra vonatkozó rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

6-C. FÜGGELÉK

Az ismert szállítók jóváhagyásához felhasználandó ellenőrzőlistával kapcsolatos rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

6-D. FÜGGELÉK

LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELMI ÚTMUTATÓ

LISTÁS SZÁLLÍTÓK SZÁMÁRA

Az útmutatót az Ön és a légi áru, légipostai küldemények szállítmányainak előkészítésében és ellenőrzésében részt vevő munkatársainak tájékoztatására állítottuk össze. Az útmutatót a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban bocsátjuk rendelkezésére.

Létesítmények

Annak biztosítása érdekében, hogy arra nem jogosult személyek a szállítmányokhoz ne férhessenek hozzá, a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányai előkészítésének, csomagolásának és/vagy tárolásának helyszínéül szolgáló területekre való belépést ellenőrizni kell.

Azokon a területeken, ahol a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányainak előkészítése, csomagolása és/vagy tárolása történik, a látogatókat mindenkor kísérettel kell ellátni, vagy meg kell akadályozni, hogy az ilyen területekre bejuthassanak.

Személyzet

A munkaerő-felvétel során ellenőrizni kell minden olyan leendő munkatárs feddhetetlenségét, aki munkája során a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányaihoz hozzá fog férni. Az ellenőrzésnek legalább a személyazonosság ellenőrzéséből (lehetőleg fényképes személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély vagy útlevél alapján) és az önéletrajz és/vagy a benyújtott referenciák ellenőrzéséből kell állnia.

A személyzet valamennyi olyan tagját, aki a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányaihoz hozzáfér, meg kell ismertetni az ezen útmutató alapján rá háruló védelmi feladatokkal.

Kijelölt felelős személy

Ki kell jelölni legalább egy olyan személyt, aki felelős ezen útmutató alkalmazásáért és a kapcsolódó ellenőrzési feladatok ellátásáért (a továbbiakban: kijelölt felelős személy).

A szállítmány sértetlensége

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányai csak olyan tiltott tárgyat tartalmazhatnak, amelyet megfelelően bejelentettek és az alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezéseknek alávetettek.

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányai számára a jogosulatlan beavatkozással szemben védelmet kell biztosítani.

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányait megfelelően kell becsomagolni, és lehetőség szerint oly módon kell lezárni, hogy a lezárás jelezze a jogosulatlan beavatkozásra tett kísérleteket.

Szállításukkor a légi áru, légipostai küldemények szállítmányait teljeskörűen le kell írni a mellékelt okmányokban, és pontos címzéssel kell ellátni.

Szállítás

Ha a légi áru, légipostai küldemények szállítmányainak szállításáért a listás szállító felelős, a szállítmány számára a jogosulatlan beavatkozással szemben védelmet kell biztosítani.

Ha a listás szállító alvállalkozót vesz igénybe:

a)

a szállítmányt a szállítás előtt köteles zárjellel ellátni; és

b)

a listás szállító nevében szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság szerinti egyenértékű példányt a listás szállító köteles megőrizni.

Szabálytalanságok

Az ehhez az útmutatóhoz kapcsolódó nyilvánvaló vagy vélelmezett szabálytalanságokat jelenteni kell a kijelölt felelős személynek. A kijelölt felelős személy köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket.

Más forrásból származó szállítmányok

A listás szállító a nem tőle származó szállítmányt a következő feltételekkel adhatja át a meghatalmazott ügynöknek:

a)

a szállítmány elkülönül attól a szállítmánytól, amely tőle származik; és

b)

a szállítmányon vagy a szállítmányt kísérő okmányon a származás egyértelműen meg van jelölve.

A légi járműbe való berakodást megelőzően valamennyi ilyen szállítmányt át kell vizsgálni.

Előzetes bejelentés nélküli szemle

A felelős hatóság légiközlekedés-védelmi ellenőrei előzetes bejelentés nélküli szemlét tarthatnak az útmutatóban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésére. Az ellenőröknek minden esetben rendelkezniük kell hivatalos belépővel, amelyet a létesítményekben folytatott szemle során kérésre kötelesek felmutatni. A belépő az ellenőr nevét és fényképét tartalmazza.

Tiltott tárgyak

Hacsak nem teljesül maradéktalanul valamennyi biztonsági követelmény, az áruszállítmányok összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközöket nem tartalmazhatnak. A postai küldemények szállítmányai robbanó- és gyújtóeszközöket sem összeszerelve, sem összeszereletlen állapotban nem tartalmazhatnak.

Kötelezettségvállalási nyilatkozat

A „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumot nem szükséges aláírnia és a meghatalmazott ügynöknek átadnia, ha társasága rendelkezik a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

Ugyanakkor azonban haladéktalanul tájékoztatnia kell a meghatalmazott ügynököt a társaság AEO-tanúsítványának megszűnéséről. Ebben az esetben a meghatalmazott ügynöknél tájékozódhat arról, hogy miként biztosítható Önnek a listás szállítói jogállás.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT – LISTÁS SZÁLLÍTÓ

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglaltaknak,

a(z) [a társaság neve] gondoskodik arról, hogy az útmutatót a légi áruhoz, légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyzet megkapja,

a(z) [a társaság neve] a meghatalmazott ügynöknek való átadásáig gondoskodik a légi áru, légipostai küldemények védelméről,

a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy az arra jogosultak a szállítmányt védelmi ellenőrzésnek vethetik alá, így különösen átvizsgálhatják, továbbá

a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy annak a tagállamnak a felelős hatósága, amelyben található, előzetes bejelentés nélkül szemlét tarthat létesítményeiben annak meghatározására, hogy a(z) [a társaság neve] megfelel-e ezen útmutatónak.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-E. FÜGGELÉK

A FUVAROZÓ NYILATKOZATA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban.

kijelentem, hogy a védelmi ellenőrzés alá vetett légi árunak, illetve légipostai küldeményeknek a(z) [a meghatalmazott ügynök/ismert szállító/listás szállító neve nevében történő] összegyűjtése, szállítása, tárolása és átadása során a következő védelmi eljárásokat alkalmazzuk:

gondoskodunk arról, hogy a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányainak szállításában részt vevő valamennyi személy részesüljön előzetes védelmi tudatosságnövelő képzésben,

a munkaerő-felvétel keretében a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányaihoz hozzáférő valamennyi leendő munkatárs feddhetetlenségét ellenőrizni fogjuk. Az ellenőrzésnek legalább a személyazonosság ellenőrzéséből (lehetőleg fényképes személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély vagy útlevél alapján) és az önéletrajz és/vagy a benyújtott referenciák ellenőrzéséből kell állnia,

a járművek rakterét zárjellel látjuk el vagy lezárjuk. A függönyponyvás járműveket TIR-sodronnyal biztosítjuk. A sík platójú tehergépjárművek rakterét légi áru szállításakor megfigyelés alatt tartjuk,

a rakteret közvetlenül a berakodást megelőzően átvizsgáljuk, és az átvizsgálás sértetlenségét a berakodás befejezéséig fenntartjuk,

mindegyik járművezető a nemzeti hatóságok által kibocsátott vagy elismert személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt vagy egyéb fényképes okmányt tart magánál,

a járművezetők az összegyűjtés és az átadás között nem tesznek előre nem tervezett megállót. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a járművezető visszatérésekor ellenőrzi a rakomány biztonságát és a zárak és/vagy zárjelek sértetlenségét. Amennyiben a járművezető jogosulatlan beavatkozás jelét észleli, értesíti elöljáróját, és a légi áru, illetve légipostai küldemény átadásakor erről a körülményről értesítjük az átvevőt,

a szállítást nem adjuk harmadik félnek alvállalkozásba, kivéve akkor, ha ez a harmadik fél szintén rendelkezik fuvarozói megállapodással a(z) [a korábban megjelölt meghatalmazott ügynök/ismert szállító/listás szállító neve vagy a fuvarozót jóváhagyó vagy tanúsító felelős hatóság neve]-val/-vel, továbbá

semmilyen más szolgáltatást (például tárolás) nem adunk másnak alvállalkozásba, kivéve a meghatalmazott ügynöknek vagy a felelős hatóság által az adott szolgáltatás nyújtása vonatkozásában tanúsított vagy jóváhagyott és nyilvántartásba vett másik jogalanynak való alvállalkozásba adást.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-F. FÜGGELÉK

ÁRU ÉS POSTAI KÜLDEMÉNYEK

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

Az áru és a postai küldemények tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

7.   LÉGIFUVAROZÓI POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÉS LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha a 4., 5., illetve 6. fejezetben előírt védelmi ellenőrzések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a jogalany vagy másik légi fuvarozó nem biztosítja, az említett fejezetekben megállapított intézkedések végrehajtását a saját légifuvarozói postai küldeményei és légifuvarozói anyagai tekintetében a légi fuvarozó köteles biztosítani.

7.1.   A LÉGI JÁRMŰBE VALÓ BERAKODÁSRA SZÁNT LÉGIFUVAROZÓI POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÉS LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.1.1.

A légi jármű csomagterébe való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat az 5. fejezetnek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni, vagy a 6. fejezetnek megfelelően védelmi ellenőrzések alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.2.

A légi jármű csomagtértől eltérő részeire való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat a 4. fejezetben a kézipoggyászra vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.3.

A légi járműbe való berakodásra szánt légifuvarozói postai küldeményekre és légifuvarozói anyagokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

7.2.   UTASKEZELÉS ÉS POGGYÁSZFELDOLGOZÁS CÉLJÁRA SZÁNT LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.2.1.

Az utaskezelés és a poggyászfeldolgozás céljára szánt olyan légifuvarozói anyagokat, amelyek alkalmasak a légi közlekedés veszélyeztetésére, a jogosulatlan hozzáférés megelőzése érdekében fizikai védelem vagy felügyelet alatt kell tartani.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) és az utasok által használható internetes lehetőségek igénybevételét a légifuvarozói anyagokhoz való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

7.2.2.

A szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére való jogosulatlan belépésre vagy csomagoknak oda való bejuttatására felhasználható, már nem használt légifuvarozói anyagokat meg kell semmisíteni vagy érvényteleníteni kell.

7.2.3.

Az indulás-ellenőrző rendszert (DCS) és az utasfelvételi rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy kizárható legyen a jogosulatlan hozzáférés lehetősége.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) igénybevételét e rendszerekhez való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

8.   FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY

8.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

8.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

8.0.2.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány”: az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt minden dolog, a következők kivételével:

a)

a kézipoggyász;

b)

a légi járművön nem utasként tartózkodó személyeknél lévő tárgyak;

c)

a légifuvarozói postai küldemények és a légifuvarozói anyagok.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt közvetlenül a légi járműhöz szállítson.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány ismert beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt légi járműhöz légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító közvetítésével szállítson, közvetlenül azonban ne.

8.0.3.

Az ellátmány akkortól minősül fedélzeti ellátmánynak, amikortól az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt ellátmányként azonosítható.

8.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK

8.1.1.   Védelmi ellenőrzések – Általános rendelkezések

8.1.1.1.

A fedélzeti ellátmányt a szigorított védelmi területre való bevitele előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha:

a)

az előírt védelmi ellenőrzéseket az ellátmányt saját légi járműjéhez szállító légi fuvarozó már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a légi járműhöz való szállításáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést; vagy

b)

az előírt védelmi ellenőrzéseket egy meghatalmazott beszállító már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a szigorított védelmi területre való érkezéséig vagy – ha alkalmazandó – a légi fuvarozónak vagy más meghatalmazott beszállítónak való átadásáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést; vagy

c)

az előírt védelmi ellenőrzéseket egy ismert beszállító már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a légi fuvarozónak vagy más meghatalmazott beszállítónak való átadásáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést.

8.1.1.2.

Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan fedélzeti ellátmányt, amely a meghatalmazott beszállítótól vagy ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

8.1.1.3.

A fedélzeti ellátmány védelmi ellenőrzésére vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.2.   Átvizsgálás

8.1.2.1.

A fedélzeti ellátmány átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie az ellátmány jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy az ellátmányban ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

8.1.2.2.

A fedélzeti ellátmány átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.3.   A meghatalmazott beszállító jóváhagyása

8.1.3.1.

A meghatalmazott beszállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott beszállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 8.1.5. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell meghatalmazott beszállítóként jóváhagyni azt a légi fuvarozót, amely az említett védelmi ellenőrzéseket maga alkalmazza, és az ellátmányt kizárólag saját légi járművéhez szállítja.

8.1.3.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott beszállítók jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A jogalany a meghatalmazott beszállítói jogállás elnyerése érdekében annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a kérelemben foglalt létesítmény található.

A kérelmező benyújtja az érintett felelős hatóságnak a védelmi programját. A programban meghatározza azokat a módszereket és eljárásokat, amelyeket a beszállító a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követni fog. A programban meghatározza továbbá, hogy a beszállító hogyan fogja ellenőrizni a módszereknek és eljárásoknak való megfelelést.

A kérelmező benyújtja továbbá a 8-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója” című nyilatkozatot is. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot a megfelelő felelős hatóság megőrzi.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor a beszállítót a megjelölt létesítmények tekintetében meghatalmazott beszállítóként jóváhagyhatja. Ha a felelős hatóság elégedetlen, akkor ennek indokát haladéktalanul közli a meghatalmazott beszállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

8.1.3.3.

A meghatalmazott beszállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott beszállító továbbra is megfelel-e a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 8.1.5. pontban foglalt valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott beszállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

8.1.3.4.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott beszállító nem tesz eleget a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmények tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott beszállító jogállását.

8.1.3.5.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 8.1.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott beszállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

8.1.4.   Az ismert beszállító kijelölése

8.1.4.1.

Az a társaság, amelynek részére az adott jogalany a szállítást végzi, köteles ismert beszállítóként kijelölni a 8.1.5.1. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely nem közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell ismert beszállítóként kijelölni a meghatalmazott beszállítót.

8.1.4.2.

Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 8-B. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – az a társaság őrzi meg, amelynek részére az ismert beszállító a szállítást végzi.

8.1.4.3.

Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

8.1.4.4.

Ha a felelős hatóság – vagy azon társaság, amelynek részére az ismert beszállító szállít – megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 8.1.5.1. pontban foglalt követelményeknek, akkor az érintett társaság köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

8.1.5.   A légi fuvarozó, a meghatalmazott beszállító és az ismert beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

8.1.5.1.

A légi fuvarozó, valamint a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója és ismert beszállítója köteles:

a)

kijelölni a társaságnál védelmi kérdésekért felelős személyt; továbbá

b)

gondoskodni arról, hogy a fedélzeti ellátmányhoz hozzáféréssel rendelkező személyek védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a fedélzeti ellátmányhoz hozzáférhetnének; továbbá

c)

megakadályozni a létesítményeihez és a fedélzeti ellátmányhoz való jogosulatlan hozzáférést; továbbá

d)

ésszerűen biztosítani, hogy a fedélzeti ellátmányban ne legyen elrejtve tiltott tárgy; továbbá

e)

beavatkozást jelző zárjelet vagy fizikai védelmet alkalmazni minden olyan járművön és/vagy konténeren, amelyben fedélzeti ellátmányt szállít.

A légi oldalon való szállítás során az e) pont nem alkalmazandó.

8.1.5.2.

A légi fuvarozó és a meghatalmazott beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.2.   A FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY FIZIKAI VÉDELME

A fedélzeti ellátmány fizikai védelmére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

8-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY MEGHATALMAZOTT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván fedélzeti ellátmányt közvetlenül légi járműre szállítani (és ilyen módon a továbbiakban nem kíván meghatalmazott beszállítóként tevékenykedni),

a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

a)

a védelmi programjában beálló csekély mértékű változásokról, így például a társaság nevében, a védelemért felelős személyben vagy a kapcsolattartási adatokban beálló változásokról, haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül; valamint

b)

a jelentősebb tervezett változásokról, így például új átvizsgálási eljárások bevezetéséről, a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelést esetlegesen befolyásoló jelentősebb építési munkákról és a létesítmény helyének vagy címének megváltozásáról, legkésőbb 15 munkanappal megkezdésük/a tervezett változás előtt,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét;

b)

a továbbiakban nem foglalkozik fedélzeti ellátmány közvetlenül légi járműhöz való szállításával; vagy

c)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

8-B. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY ISMERT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét; vagy

b)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

9.   REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK

9.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha az átvizsgálás végrehajtását hatóság vagy más jogalany nem biztosítja, az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a repülőtér üzemeltetője köteles biztosítani.

9.0.2.

E fejezet alkalmazásában:

a)   „repülőtéri készlet”: a repülőterek szigorított védelmi területein belül történő értékesítésre vagy használatra szánt, valamint a repülőterek szigorított védelmi területein belül bármely célra vagy tevékenységhez rendelkezésre bocsátott minden dolog;

b)   „repülőtéri készletek ismert beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy repülőtéri készletet szigorított védelmi területekre szállítson.

9.0.3.

A készlet akkortól minősül repülőtéri készletnek, amikortól repülőterek szigorított védelmi területén belül való értékesítésre, felhasználásra vagy rendelkezésre bocsátásra szánt készletként azonosítható.

9.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK

9.1.1.   Védelmi ellenőrzések – általános rendelkezések

9.1.1.1.

A repülőtéri készleteket a szigorított védelmi területre való bevitelük előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a készletek védelmi ellenőrzését egy ismert beszállító már lefolytatta, és azt követően a készletek a szigorított védelmi területre való bevitelükig olyan fizikai védelem alatt álltak, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést.

9.1.1.2.

A szigorított védelmi területről származó repülőtéri készlet e védelmi ellenőrzések alól mentesíthető.

9.1.1.3.

Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan repülőtéri készletet, amely az ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

9.1.1.4.

A repülőtéri készletnek a szigorított védelmi területen lévő üzlethelyiségben történő átvételekor az üzlethelyiség személyzete köteles szemrevételezés útján meggyőződni arról, hogy a készlet nem mutatja jogosulatlan beavatkozás jeleit.

9.1.2.   Átvizsgálás

9.1.2.1.

A repülőtéri készlet átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie a készlet jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy a készletben ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

9.1.2.2.

A repülőtéri készletek átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

9.1.3.   Az ismert beszállító kijelölése

9.1.3.1.

Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 9.1.4. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely repülőtéri készleteket szállít.

9.1.3.2.

Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 9-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Repülőtéri készletek ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – a repülőtér üzemeltetője őrzi meg.

9.1.3.3.

Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

9.1.3.4.

Ha a felelős hatóság vagy a repülőtér üzemeltetőjének megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

9.1.4.   Az ismert beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

A repülőtéri készletek ismert beszállítója köteles:

a)

kijelölni a társaságnál védelmi kérdésekért felelős személyt; továbbá

b)

gondoskodni arról, hogy a repülőtéri készletekhez hozzáféréssel rendelkező személyek védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a repülőtéri készletekhez hozzáférhetnének; továbbá

c)

megakadályozni a létesítményeihez és a repülőtéri készletekhez való jogosulatlan hozzáférést; továbbá

d)

ésszerűen biztosítani, hogy a repülőtéri készletekben ne legyen elrejtve tiltott tárgy; továbbá

e)

beavatkozást jelző zárjelet vagy fizikai védelmet alkalmazni minden olyan járművön és/vagy konténeren, amelyen repülőtéri készleteket szállít.

9.2.   A REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK FIZIKAI VÉDELME

A repülőtéri készletek fizikai védelmére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

9-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK ISMERT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság és a repülőtér üzemeltetője]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a repülőtéri készleteket érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a repülőtéri készletekben való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét; vagy

b)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

10.   REPÜLÉS TARTAMA ALATTI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

Ez a rendelet ilyen tárgyú rendelkezést nem tartalmaz.

11.   A SZEMÉLYZET TAGJAINAK FELVÉTELE ÉS KÉPZÉSE

11.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

11.0.1.

A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programban kijelölt felelősségi körébe tartozó intézkedéseket végrehajtó és az ezen intézkedések végrehajtásáért felelős személyek foglalkoztatása vonatkozásában azt, hogy az adott személyek megfeleljenek e fejezet követelményeinek, az adott személyt foglalkoztató hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy más jogalany köteles biztosítani.

11.0.2.

E fejezet alkalmazásában „tanúsítás”: a felelős hatóság által vagy nevében lefolytatott olyan hivatalos értékelés és megerősítés, amely igazolja, hogy az adott személy sikeresen elvégezte a megfelelő képzést, és rendelkezik a feladatai elfogadható szintű ellátásához szükséges kompetenciákkal.

11.0.3.

E fejezet alkalmazásában „tartózkodási hely”: bármely olyan ország, amelyben az adott személy legalább hat hónapig folyamatosan tartózkodott; „hiányosság” az oktatásra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó adatokban: a 28 napot meghaladó folytonossági hiány.

11.0.4.

A képzés iránti igény e szakasz szerinti értékelésekor az adott személy által a felvételét megelőzően megszerzett kompetenciák figyelembe vehetők.

11.1.   MUNKAERŐ-FELVÉTEL

11.1.1.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen belül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést.

11.1.2.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen kívül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést vagy a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában azt, hogy védelmi háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést kell-e végrehajtani, a felelős hatóság az alkalmazandó nemzeti előírásokkal összhangban határozza meg.

11.1.3.

A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a védelmi háttérellenőrzés keretében legalább:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

az adott személy tartózkodási helyei szerinti valamennyi állam tekintetében legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell a bűnügyi nyilvántartást; továbbá

c)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy foglalkoztatására és oktatására vonatkozó adatokat, valamint az ezekben esetleg tapasztalható hiányosságokat.

11.1.4.

A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a foglalkoztatást megelőző ellenőrzés keretében:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy foglalkoztatására és oktatására vonatkozó adatokat, valamint az ezekben esetleg tapasztalható hiányosságokat; továbbá

c)

meg kell követelni az adott személytől, hogy a tartózkodási helyei szerinti valamennyi állam tekintetében öt évre visszamenőleg részletes nyilatkozatot írjon alá a rá vonatkozó esetleges bűnügyi nyilvántartási adatokról.

11.1.5.

A háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést azt megelőzően kell végrehajtani, hogy a személy olyan képzésben részesülne, amelynek keretében nyilvánosan nem hozzáférhető információk birtokába juthat.

11.1.6.

A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján lefolytatott felvételi eljárásnak minden személy esetében legalább írásos jelentkezési szakaszból, valamint egy, a képességek és az alkalmasság előzetes értékelésére irányuló elbeszélgetésből kell állnia.

11.1.7.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően védelmi ellenőrzéseket fognak végrehajtani, rendelkezniük kell a feladataik eredményes elvégzéséhez szükséges mentális és fizikai képességekkel és alkalmassággal, és ezt a követelményt már a felvételi folyamat kezdetén tudatni kell velük.

Ezeket a képességeket és alkalmasságot a felvételi eljárás során és az esetleges próbaidő befejeződése előtt egyaránt értékelni kell.

11.1.8.

A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján felvett valamennyi személy esetében a felvétellel kapcsolatos iratokat, beleértve az esetleges tesztek eredményeit is, legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.2.   KÉPZÉS

11.2.1.   Általános képzési kötelezettségek

11.2.1.1.

Védelmi ellenőrzések felügyelet nélküli végrehajtására való feljogosítását megelőzően minden érintett személynek eredményesen el kell végeznie a vonatkozó képzést.

11.2.1.2.

A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban és a 11.2.4. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyek képzésének elméleti, gyakorlati és munkahelyi képzési elemeket kell magában foglalnia.

11.2.1.3.

A tanfolyamok tartalmát a felelős hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá, mielőtt:

a)

az oktató a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alapján szükséges képzést megkezdené; vagy

b)

a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott számítógépes alapú képzés megkezdődne.

Számítógépes alapú képzés oktató vagy mentor közreműködésével vagy anélkül egyaránt nyújtható.

11.2.1.4.

A képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésen részt vevő valamennyi személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.2.2.   Alapszintű képzés

A 11.2.3.1., a 11.2.3.4. és a 11.2.3.5. pont, valamint a 11.2.4., a 11.2.5. és a 11.5. pont szerinti feladatokat ellátó személyek alapszintű képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a légi közlekedés védelmére vonatkozó jogi keret ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a belépés-ellenőrzési eljárások ismerete;

e)

a repülőtéren alkalmazott azonosítókártya-rendszerek ismerete;

f)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

g)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

h)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

i)

megfelelő válaszadási képesség a védelemmel összefüggő események bekövetkezésekor;

j)

annak ismerete, hogy az emberi viselkedés és a különböző reakciók hogyan befolyásolhatják a védelem működését; továbbá

k)

képesség érthető és határozott kommunikációra.

11.2.3.   A védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek munkakör-specifikus képzése

11.2.3.1.

A személyek, a kézipoggyász, a személyeknél lévő tárgyak és a feladott poggyász átvizsgálását végző személyek munkakör-specifikus képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a védelmi célú átvizsgálás helyszínéül szolgáló terület elrendezésének és az átvizsgálás folyamatának megértése;

b)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

c)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

d)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

f)

interperszonális készségek, különösen a kulturális különbségek és a potenciálisan rendzavaró utasok kezelési módjainak ismerete;

g)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

h)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

i)

az átvizsgálás alóli mentességek és a különleges védelmi eljárások ismerete;

j)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

k)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

l)

a feladott poggyász fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete.

11.2.3.2.

Az áru és a postai küldemények átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

g)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

h)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

i)

az áru és a postai küldemények fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

j)

az árura és a postai küldeményekre vonatkozó átvizsgálási követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

k)

az áru és a postai küldemények különféle típusainak átvizsgálására alkalmas módszerek ismerete;

l)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

m)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

n)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

o)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

p)

a szállítási követelmények ismerete.

11.2.3.3.

A légifuvarozói postai küldemények és a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

g)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

h)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

i)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

j)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

k)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

l)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

m)

a szállítási követelmények ismerete.

11.2.3.4.

A járművek átvizsgálását végző személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a járművek átvizsgálására vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

b)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

c)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

d)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

e)

a járművizsgálati módszerek ismerete; továbbá

f)

képesség a gépjármű-átvizsgálás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

11.2.3.5.

A repülőtéri belépés-ellenőrzést végző, valamint a megfigyelésben és az őrjáratokban közreműködő személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a belépés-ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

b)

a repülőtéren alkalmazott belépés-ellenőrző rendszerek ismerete;

c)

a légi oldalon lévő területekhez való hozzáférést biztosító engedélyek (beleértve az azonosító kártyákat és a behajtási engedélyeket is) ismerete és képesség az ilyen engedélyek felismerésére;

d)

az őrjáratokra és a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások, valamint azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete; továbbá

g)

interperszonális készségek, különösen a kulturális különbségek és a potenciálisan rendzavaró utasok kezelési módjainak ismerete.

11.2.3.6.

A légi járművek védelmi célú átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a légi járművek védelmi célú átvizsgálására vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete;

b)

azon légijármű-típus(ok) belső elrendezésének ismerete, amely(ek)en az adott személy védelmi célú átvizsgálásokat végez;

c)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete; továbbá

f)

képesség a légi járművek védelmi célú átvizsgálásának olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését.

11.2.3.7.

A légi járművek fizikai védelmét biztosító személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a légi jármű fizikai védelmére és a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés megelőzésére rendelkezésre álló módszerek ismerete;

b)

a légi jármű – szükség szerint – zárjellel való ellátására vonatkozó eljárások ismerete;

c)

a repülőtéren alkalmazott azonosítókártya-rendszerek ismerete;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni; továbbá

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete.

11.2.3.8.

A poggyász-összeegyeztetést végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

f)

az utasok és a poggyász összeegyeztetésével kapcsolatos követelmények és technikák ismerete; és

g)

az utaskezelés és a poggyászfeldolgozás céljára használt légifuvarozói anyagok fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete.

11.2.3.9.

Az áru és a postai küldemények esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző, valamint az azonosítható áruhoz vagy az azonosítható légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

f)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

g)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

h)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

i)

az áru és a postai küldemények fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete; továbbá

j)

a szállítási követelmények szükség szerinti ismerete.

11.2.3.10.

A légifuvarozói postai küldemények, a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

f)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

g)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

h)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

i)

az adott esetnek megfelelően a légifuvarozói postai küldeményekre, a légifuvarozói anyagokra, a fedélzeti ellátmányra és a repülőtéri készletekre vonatkozó védelmi követelmények ismerete; továbbá

j)

a szállítási követelmények szükség szerinti ismerete.

11.2.4.   A védelmi intézkedéseket végrehajtó személyek közvetlen felügyeletét ellátó személyek speciális képzése („felügyeletet ellátó személyek”)

A felügyeletet ellátó személyek képzésének – a felügyeletük alá tartozó személyek kompetenciáin túlmenően – a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b)

a felügyelettel kapcsolatos feladatok ismerete;

c)

a belső minőség-ellenőrzés ismerete;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

f)

képesség mentori feladatok ellátására, munkahelyi képzés nyújtására és mások motiválására;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

g)

konfliktuskezelési ismeretek; továbbá

h)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

11.2.5.   A nemzeti vagy helyi szinten annak biztosításáért általában felelős személyek képzése, hogy a védelmi program és annak végrehajtása megfeleljen valamennyi jogszabályi rendelkezésnek („védelmi felelősök”)

A védelmi felelősök speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b)

a belső, a nemzeti, a közösségi és a nemzetközi minőség-ellenőrzési eljárások ismerete;

c)

képesség mások motiválására;

d)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

11.2.6.   Az utasoktól különböző olyan személyek képzése, akiknek szigorított védelmi területekre kíséret nélkül szükséges belépniük

11.2.6.1.

Azon, utasnak nem minősülő, a 11.2.3–11.2.5. és a 11.5. pont hatályán kívül eső személyeknek, akiknek szigorított védelmi területekre kíséret nélkül szükséges belépniük, védelmi tudatosságnövelő képzésben kell részesülniük, és csak ezt követően kaphatnak engedélyt arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjenek.

11.2.6.2.

A védelmi tudatosságnövelő képzésnek a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a védelmi célú átvizsgálás helyszínéül szolgáló terület elrendezésének és az átvizsgálás folyamatának megértése;

e)

a belépés-ellenőrzési és a kapcsolódó átvizsgálási eljárások ismerete;

f)

a repülőtéren alkalmazott repülőtéri azonosító kártyák ismerete;

g)

a jelentéstételi eljárások ismerete; továbbá

h)

megfelelő válaszadási képesség a védelemmel összefüggő események bekövetkezésekor.

11.2.6.3.

Mielőtt engedélyt kapna arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjen, a védelmi tudatosságnövelő képzést elvégző személynek tanúságot kell tennie a 11.2.6.2. pontban felsorolt összes tárgykör ismeretéről.

11.3.   TANÚSÍTÁS VAGY JÓVÁHAGYÁS

11.3.1.

A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyeket alá kell vetni:

a)

egy első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárásnak; továbbá

b)

ha röntgensugaras berendezéseket vagy robbanóanyag-felderítő (EDS) eszközöket kezelő személyről van szó, legalább háromévenként újbóli tanúsításnak; továbbá

c)

bármely egyéb személy esetében legalább ötévenként újbóli tanúsításnak vagy újbóli jóváhagyásnak.

11.3.2.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek az első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárás keretében kötelesek szabványosított képértelmezési vizsgát tenni.

11.3.3.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásának mind szabványosított képértelmezési vizsgát, mind az operatív teljesítmény értékelését tartalmaznia kell.

11.3.4.

Ha egy személy az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljáráson ésszerű – rendesen legfeljebb három hónapos – határidőn belül nem vesz részt vagy azt sikeresen nem teljesíti, akkor a kapcsolódó védelmi jogosultságait vissza kell vonni.

11.3.5.

A tanúsítással és a jóváhagyással kapcsolatos iratokat valamennyi tanúsított, illetve jóváhagyott személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.4.   IDŐSZAKOS KÉPZÉS

11.4.1.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyeknek képfelismerési oktatásból és tesztekből álló képzésben kell részesülniük. A képzést a következő formában kell nyújtani:

a)

tantermi és/vagy számítógépes alapú képzés formájában; vagy

b)

munkahelyi TIP-képzés formájában, amennyiben az alkalmazott röntgensugaras berendezésen vagy robbanóanyag-felderítő eszközön legalább 6 000, az alábbiakban meghatározott tartalmú képet tartalmazó TIP-könyvtár található, és az érintett személy munkaidejének legalább egyharmadában ilyen berendezésekkel vagy eszközökkel dolgozik.

A tesztek eredményét közölni kell az adott személlyel, és jegyzőkönyvbe kell foglalni; a tesztek eredménye figyelembe vehető az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásban.

Tantermi és/vagy számítógépes alapú képzés esetében az adott személyeknek hathavonta legalább hat óra időtartamú képfelismerési oktatáson és teszteken kell részt venniük. A felhasznált képkönyvtárnak legalább 250 különböző veszélyes tárgy legalább 1 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell. Az oktatás és a tesztek során a képeket a könyvtárból bejósolhatatlan módon kell kiválasztani.

Munkahelyi TIP-képzés esetében a felhasznált TIP-könyvtárnak legalább 1 500 különböző veszélyes tárgy legalább 6 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell.

11.4.2.

A 11.2. pontban felsorolt, de a 11.4.1. pont hatálya alá nem tartozó feladatokat ellátó személyeknek olyan gyakorisággal kell időszakos képzésen részt venniük, amely elegendő annak biztosításához, hogy a kompetenciák fenntartása és fejlesztése igazodjék a védelem területén bekövetkező fejleményekhez.

Az időszakos képzést a következők szerint kell nyújtani:

a)

az első alapszintű és munkakör-specifikus képzés keretében elsajátított kompetenciák esetében ötévente legalább egyszer, illetőleg akkor, ha az adott személy az adott kompetenciát a védelmi feladatok ellátásához való visszatérését megelőzően több mint hat hónapig nem gyakorolta; továbbá

b)

új kompetenciák és kompetenciabővítés esetében oly módon, hogy a védelmi ellenőrzéseket végző és a védelmi ellenőrzések végrehajtásáért felelős személyek haladéktalanul megismerjék az új típusú fenyegetéseket, illetőleg – mire alkalmazni kell őket – az új jogszabályi követelményeket.

Az a) pontban előírt követelmények nem alkalmazandók a munkakör-specifikus képzés során elsajátított azon kompetenciákra, amelyekre az adott személynek kijelölt feladatai ellátásához már nincs szüksége.

11.4.3.

Az időszakos képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésben részt vevő valamennyi személy esetében legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.5.   AZ OKTATÓK ÉS A FÜGGETLEN ELLENŐRÖK KÉPESÍTÉSE

11.5.1.

A felelős hatóság köteles jegyzékeket fenntartani, vagy ilyen jegyzékekhez hozzáféréssel kell rendelkeznie, azokról a tanúsított oktatókról és – ha szükséges – független ellenőrökről, akik a 11.5.2., a 11.5.3., illetőleg a 11.5.4. pontban megállapított követelményeket teljesítették.

11.5.2.

Az oktatóknak és a független ellenőröknek eredményesen teljesíteniük kell a 11.1.3. pont szerinti háttérellenőrzést, és kapcsolódó képesítéseiket vagy ismereteiket kötelesek igazolni. A független ellenőrnek nem állhat fenn szerződéses vagy vagyoni kötelezettsége azokkal a repülőtér-üzemeltetőkkel, légi fuvarozókkal vagy jogalanyokkal szemben, amelyek ellenőrzésére munkaköre kiterjed.

11.5.3.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett vagy az e rendeletben meghatározott képzést már e rendelet hatálybalépését megelőzően is nyújtó oktatók a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

a)

rendelkeznek a 11.5.5. pontban előírt ismeretekkel és kompetenciákkal; és

b)

kizárólag olyan tanfolyamot tartanak, amelyet a felelős hatóság a 11.2.1.3. pontnak megfelelően jóváhagyott.

11.5.4.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett független ellenőrök a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

a)

rendelkeznek a 11.5.6. pontban előírt kompetenciákkal; és

b)

nem áll fenn szerződéses vagy vagyoni kötelezettségük azokkal a repülőtér-üzemeltetőkkel, légi fuvarozókkal vagy jogalanyokkal szemben, amelyek ellenőrzésére munkakörük kiterjed.

11.5.5.

A jelölt mint képesített oktató a 11.2.3.1–11.2.3.5., a 11.2.4. és a 11.2.5. pontban előírt képzés nyújtására vonatkozóan akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő képesítéssel és kompetenciákkal rendelkezik:

a)

az oktatási módszerek területén; és

b)

az oktatói tevékenység tárgyát képező védelmi kérdésekben.

11.5.6.

A jelölt mint független ellenőr akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő kompetenciákkal rendelkezik:

a)

a minőség-ellenőrzés területén; és

b)

az ellenőri tevékenység tárgyát képező védelmi területeken.

11.5.7.

A felelős hatóságnak vagy magának kell kiképeznie az oktatókat és a független ellenőröket, vagy jegyzéket kell jóváhagynia és vezetnie az e célra alkalmas védelmi tanfolyamokról. A felelős hatóság köteles biztosítani, hogy az oktatók és a független ellenőrök a tevékenységükhöz kapcsolódó területeken bekövetkező fejleményekről rendszeres képzésben vagy tájékoztatásban részesüljenek.

11.5.8.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a képesített oktató által nyújtott képzés nem eredményez megfelelő kompetenciákat, akkor köteles – az adott esetnek megfelelően – megvonni a tanfolyam jóváhagyását vagy intézkedni az oktató felfüggesztéséről vagy a képesített oktatók jegyzékéből való törléséről.

11.6.   A KÉPZÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

Ha valaki a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében valamely tagállamban kompetenciákat sajátított el, ezeket a kompetenciákat a többi tagállamban is figyelembe kell venni.

12.   VÉDELMI BERENDEZÉSEK

12.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

12.0.1.

A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program szerinti felelősségi körükbe tartozó intézkedések végrehajtása céljából eszközöket, berendezéseket használó hatóságok, üzemeltetők és jogalanyok kötelesek ésszerű lépéseket tenni annak biztosítására, hogy az említett eszközök, berendezések az e fejezetben előírt követelményeknek megfeleljenek.

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatnak (3) megfelelően minősített információkat a felelős hatóság a gyártóknak a szükségesnek mutatkozó mértékben köteles átadni.

12.0.2.

A védelmi berendezések minden darabját rendszeresen ellenőrizni kell.

12.1.   FÉMÉRZÉKELŐ KAPUK (WTMD)

12.1.1.   Általános elvek

12.1.1.1.

A fémérzékelő kapunak (WTMD) képesnek kell lennie egyesével vagy akár más tárgyakkal együttesen érzékelni és riasztással jelezni legalább bizonyos meghatározott fémtárgyakat.

12.1.1.2.

A fémérzékelő kapunak a tárgy helyzetétől és irányától függetlenül is érzékelnie kell a fémtárgyat.

12.1.1.3.

A fémérzékelő kaput stabil alapra, szilárdan kell rögzíteni.

12.1.1.4.

A fémérzékelő kapunak olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.1.1.5.

A fémérzékelő kapu érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.1.1.6.

A fémérzékelő kapunak fémtárgy érzékelésekor a 12.1.1.1. pontban meghatározottak szerint látható és hallható jelzést kell adnia. Mindkét jelzésnek két méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.1.1.7.

A látható jelzésnek tájékoztatást kell adnia a fémérzékelő kapu által érzékelt jel erősségéről.

12.1.1.8.

A fémérzékelő kaput úgy kell elhelyezni, hogy azt interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.1.2.   A fémérzékelő kapukra vonatkozó műszaki előírások

12.1.2.1.

A fémérzékelő kapukra két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.1.2.2.

Minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2011. január 1-jén hatályát veszti.

12.1.2.3.

A 2007. január 5-én vagy azt követően üzembe helyezett fémérzékelő kapukra a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő fémérzékelő kapu üzembe helyezésére már e nap előtt szerződést kötöttek.

2011. január 1-jéig minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie a 2. szabványnak.

12.1.3.   A fémérzékelő kapukra vonatkozó további követelmények

Azoknak a fémérzékelő kapuknak, amelyek üzembe helyezésére 2007. január 5-én vagy azt követően kötöttek szerződést:

a)

a 12.1.1.1. pont szerinti jelzést nem kiváltó személyek bizonyos százaléka esetében a személyeknek a fémérzékelő kapun való áthaladásakor hallható és/vagy látható jelzést kell adniuk. Ennek a százaléknak állíthatónak kell lennie; továbbá

b)

számlálniuk kell az ellenőrzött személyeket, nem számítva a kapun az ellenkező irányban áthaladó személyeket; továbbá

c)

számlálniuk kell a riasztások számát; továbbá

d)

ki kell számítaniuk, hogy az ellenőrzött személyek hány százaléka esetén történt riasztás.

12.2.   KÉZI FÉMÉRZÉKELŐ ESZKÖZÖK (HHMD)

12.2.1.

A kézi fémérzékelő eszköznek (HHMD) képesnek kell lennie mind a vastartalmú, mind a színesfémtartalmú tárgyak érzékelésére. Az eszköznek az érzékelt fém észlelését és helyzetének meghatározását riasztással kell jeleznie.

12.2.2.

A kézi fémérzékelő eszköz érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.2.3.

A kézi fémérzékelő eszköznek a fémtárgy érzékelésekor hallható jelzést kell adnia. A jelzésnek egy méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.2.4.

A kézi fémérzékelő eszköznek oly módon működnie, hogy a működést interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.2.5.

A kézi fémérzékelő eszköznek olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.3.   RÖNTGENSUGARAS BERENDEZÉSEK

A röntgensugaras berendezéseknek meg kell felelniük a külön bizottsági határozatban megállapított részletes rendelkezéseknek.

12.4.   ROBBANÓANYAG-FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK (EDS)

12.4.1.   Általános elvek

12.4.1.1.

A robbanóanyag-felderítő eszköznek (EDS) érzékelnie és riasztással jeleznie kell, ha valamely poggyász vagy más szállítmány meghatározott vagy annál nagyobb mennyiségű robbanóanyagot tartalmaz.

12.4.1.2.

Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a robbanóanyag alakjától, helyétől és elhelyezkedésétől.

12.4.1.3.

A robbanóanyag-felderítő eszköznek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

ha robbanóanyagot érzékel, és

ha olyan tárgyat érzékel, amely meggátolja a robbanóanyagok érzékelését, és

ha a poggyász vagy szállítmány tartalmának nagy sűrűsége az elemzést lehetetlenné teszi.

12.4.2.   A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások

12.4.2.1.

A robbanóanyag-felderítő eszközökre három műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.4.2.2.

Minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti.

A felelős hatóság engedélyezheti, hogy a 2003. január 1. és 2006. szeptember 1. között az 1. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközök legkésőbb 2014. január 1-jéig használatban maradhassanak.

12.4.2.3.

A 2007. január 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszköz üzembe helyezésére 2006. október 19. előtt kötöttek szerződést.

Legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 2. szabványnak, kivéve azokban az esetekben, amikor a 12.4.2.2. pont harmadik bekezdése alkalmazandó.

A 2. szabvány 2018. szeptember 1-jén hatályát veszti.

12.4.2.4.

A 2012. szeptember 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 3. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2018. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak.

12.4.3.   A robbanóanyag-felderítő eszközök képminőségére vonatkozó követelmények

A robbanóanyag-felderítő eszköz képminőségének meg kell felelnie a külön bizottsági határozatban megállapított részletes rendelkezéseknek.

12.5.   VESZÉLYES TÁRGYAK KÉPÉT KIVETÍTŐ RENDSZER (TIP)

12.5.1.   Általános elvek

12.5.1.1.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek (TIP) képesnek kell lennie veszélyes tárgyak virtuális képét a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképére vetíteni.

A virtuális képeket egyenletesen elosztva, nem pedig egy meghatározott helyen kell rávetíteni a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképeire.

A rávetített virtuális képek előfordulási gyakoriságának szabályozhatónak kell lennie.

12.5.1.2.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer nem befolyásolhatja a röntgensugaras berendezés alapműködését.

A veszélyes tárgy virtuális képének rávetítéséről az átvizsgálást végző személy mindaddig sem előzetesen, sem utólag nem értesülhet, amíg a 12.5.2.2. pont szerinti üzenet meg nem jelenik.

12.5.1.3.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer kezelőfelületének védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.5.2.   A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer felépítése

12.5.2.1.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek legalább tartalmaznia kell:

a)

egy könyvtárat a veszélyes tárgyak virtuális képeiről;

b)

eszközöket az üzenetek megjelenítésére és törlésére; valamint

c)

eszközöket az átvizsgálást végző egyes személyek reakciói eredményeinek rögzítésére és megjelenítésére.

12.5.2.2.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek az átvizsgálást végző személy számára akkor kell üzenetet megjelenítenie, amikor:

a)

az átvizsgálást végző személy reagált arra, hogy egy veszélyes tárgy virtuális képét kivetítették;

b)

az átvizsgálást végző személy nem reagált arra, hogy egy veszélyes tárgy virtuális képét kivetítették;

c)

az átvizsgálást végző személy reagált, bár nem vetítettek ki veszélyes tárgy virtuális képét; és

d)

sikertelenül próbáltak kivetíteni veszélyes tárgy virtuális képét, és ez az átvizsgáló személy számára látható volt.

Az üzenetet oly módon kell megjeleníteni, hogy ne takarja el azon poggyász vagy szállítmány képét, amelyre vonatkozik.

Az üzenetnek addig kell láthatónak lennie, ameddig az átvizsgálást végző személy nem törli. Az a) és a b) pontban meghatározott esetben az üzenetet a veszélyes tárgy virtuális képével együtt kell megjeleníteni.

12.5.2.3.

A beszerelt és bekapcsolt állapotú veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszerrel üzemelő berendezéshez az átvizsgálást végző személynek csak egyedi azonosító használatával lehet lehetősége hozzáférni.

12.5.2.4.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek képesnek kell lennie az átvizsgálást végző egyes személyek reakcióinak eredményét legalább 12 hónapig olyan formátumban tárolni, amely jelentések elkészítését is lehetővé teszi.

12.5.2.5.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer felépítésére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

12.6.   ROBBANÓANYAGNYOM-FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK (ETD)

A robbanóanyagnyom-felderítő eszköznek (ETD) alkalmasnak kell lennie a poggyász vagy a szállítmány robbanóanyaggal szennyezett tartalmában vagy felületén lévő szemcsék vagy onnan származó gőzök begyűjtésére és elemzésére, valamint a robbanóanyagnyom jelenlétének riasztással való jelzésére.

12.7.   A FOLYADÉKOK, AEROSZOLOK ÉS GÉLEK VIZSGÁLATÁRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK

12.7.1.   Általános elvek

12.7.1.1.

A 4.1.3.1. pont értelmében folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására használt berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a folyadékban, aeroszolban és gélben lévő veszélyes anyag meghatározott és azt meghaladó egyedi mennyiségeinek észlelésére és riasztással való jelzésére.

12.7.1.2.

Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a folyadék, aeroszol vagy gél tartályának alakjától és anyagától.

12.7.1.3.

A berendezés használata során a tartály helyzetét és irányát úgy kell beállítani, hogy biztosítva legyen az észlelési funkciók teljes mértékű kihasználása.

12.7.1.4.

A berendezésnek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

a)

ha veszélyes anyagot érzékel;

b)

ha olyan tárgy jelenlétét érzékeli, amely megakadályozza a veszélyes anyagok érzékelését;

c)

ha nem képes megállapítani, hogy a folyadék, aeroszol vagy gél ártalmatlan-e vagy sem; valamint

d)

ha az átvizsgálás alatt álló poggyász tartalmának nagy sűrűsége az elemzést lehetetlenné teszi.

12.7.2.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezésekre vonatkozó szabványok

12.7.2.1.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezésekre két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.7.2.2.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2014. április 28-án hatályát veszti.

12.7.2.3.

A 2014. április 29-től kezdődően üzembe helyezett, a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikére a 2. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2016. április 1-jéig a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie a 2. szabványnak.

12.7.3.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések jóváhagyása

A valamely tagállam felelős hatósága által vagy nevében a külön bizottsági határozat 12.7. pontjában megállapított követelményeknek megfelelőként jóváhagyott berendezést az ugyanezen követelményeknek való megfelelés tekintetében a többi tagállam is köteles elismerni. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a berendezések jóváhagyására kijelölt szervek nevét és – kérésre – egyéb lényeges adatait. A Bizottság e szervekről tájékoztatja a többi tagállamot.

12.8.   ÚJ TECHNOLÓGIÁKON ALAPULÓ ÁTVIZSGÁLÁSI MÓDSZEREK

12.8.1.

A tagállam az e rendeletben megállapítottaktól eltérő új technológiákon alapuló átvizsgálási módszert akkor engedélyezheti, ha:

a)

új átvizsgálási módszer értékelésére használják; továbbá

b)

nem befolyásolja kedvezőtlenül a légiközlekedés-védelem elért általános szintjét; továbbá

c)

az érintettek, köztük az utasok megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy próbaüzem folyik.

12.8.2.

Az érintett tagállam az általa engedélyezni kívánt átvizsgálási módszer tervezett bevezetése előtt legalább négy hónappal írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot; a tájékoztatáshoz olyan elemzést mellékel, amely tartalmazza, hogy az új módszer alkalmazása során hogyan fogja biztosítani a 12.8.1. b) pontban előírt követelmény teljesülését. E tájékoztatás keretében részletesen megadja az átvizsgálási módszer alkalmazásának tervezett helyét (helyeit) és az értékelési időszak tervezett hosszát.

12.8.3.

Ha a Bizottság a tagállamnak kedvező választ ad, vagy ha az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számítva három hónapon belül nem érkezik válasz, a tagállam jogosult engedélyezni az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer bevezetését.

Ha a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a javasolt átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, akkor erről a 12.8.2. pontban előírt tájékoztatás kézhezvételétől számítva három hónapon belül tájékoztatja a tagállamot, és ismerteti aggályait. Ilyen esetben az érintett tagállam mindaddig nem kezdheti meg az átvizsgálási módszer bevezetését, amíg a Bizottság kétségeit el nem oszlatja.

12.8.4.

Az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer értékelésének időtartama legfeljebb tizennyolc hónap lehet. Ezt az értékelési időszakot a Bizottság legfeljebb további tizenkét hónappal meghosszabbíthatja, ha a tagállam a meghosszabbítás szükségességét megfelelően megindokolja.

12.8.5.

Az értékelés időtartama alatt legfeljebb hat hónapos időközönként az érintett tagállam felelős hatósága az értékelésről időközi jelentést nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság az időközi jelentés tartalmáról tájékoztatja a többi tagállamot. Amennyiben nem kap időközi jelentést, a Bizottság kérheti a tagállamot a próbaüzem felfüggesztésére.

12.8.6.

Amennyiben valamely jelentés alapján a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a próba alá vetett átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot, hogy a próbát mindaddig fel kell függeszteni, amíg ilyen garancia nem áll rendelkezésre.

12.8.7.

Az értékelés időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg a harminc hónapot.

12-A. FÜGGELÉK

A fémérzékelő kapuk (WTMD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-B. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-C. FÜGGELÉK

A folyadékok, aeroszolok és gélek (LAGS) átvizsgálására szolgáló berendezések működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.


(1)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(2)  HL L 360., 2006.12.19., 64. o.

(3)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.


Top