8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/1

(1)

A tudásalapú gazdaságba való átmenet (lisszaboni Európai Tanács, 2000.) a gyors gazdasági és társadalmi változásokra adott válaszként megkívánja a szakoktatási és szakképzési rendszerek modernizálását és folyamatos javítását, hogy képesek legyenek elősegíteni a foglalkoztathatóság és a társadalmi összetartozás növelését, illetve mindenki számára – így a hátrányos helyzetűek számára is – javítsák az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést.

(2)

Az Európai Tanács barcelonai ülése 2002-ben azt tűzte ki célul, hogy 2010-re Európa oktatási és képzési rendszerei világszerte minőségi referenciává váljanak.

(3)

A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált lisszaboni iránymutatások (2005–2008) felhívják a tagállamokat, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom változó igényeire érzékeny, megfizethető és hozzáférhető egész életen át tartó tanulási rendszereket fejlesszenek ki. Munkaerő-piaci relevanciájuk javítása érdekében az oktatási és képzési rendszerek tekintetében adaptációra és kapacitásépítésre van szükség. Az oktatási és képzési politika keretében meghatározott céloknak ezért fokozottan ki kell egészíteniük a gazdasági és munkaerő-piaci politikát annak érdekében, hogy a társadalmi kohéziót össze lehessen kapcsolni a versenyképességgel.

(4)

A szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködés előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalást (4) („a koppenhágai folyamat”) követően, majd a Bizottság, a tagállamok, a szociális partnerek, az EGT-EFTA országok és a tagjelölt országok minőségbiztosítási prioritásra vonatkozó együttműködésének eredményeként kialakult a közös minőségbiztosítási keret („közös keret”), amely a különböző résztvevő országok addigi tapasztalatait és bevált gyakorlatait veszi figyelembe.

(5)

Az oktatás és képzés 2010 munkaprogramról szóló, az Európai Tanácshoz intézett 2004. évi közös tanácsi és bizottsági időközi jelentésnek (5) megfelelően a szakoktatás és szakképzés közös keretének (a koppenhágai nyilatkozat megvalósításának keretében) és a minőségbiztosítás közösen elfogadott normái, eljárásai és irányelvei kidolgozásának (6) (a bolognai folyamathoz kapcsolódva, és az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó célok munkaprogram részeként) Európa legkiemeltebb feladatai közé kell tartoznia.

(6)

Az Oktatási Tanács 2004 májusában (7) támogatásáról biztosította a közös kereten alapuló megközelítést, továbbá felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükben a többi érdekelt féllel együtt önkéntes alapon támogassák azt.

(7)

Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat (8) olyan európai platformot teremtett, amely lehetővé tette a 2004-es tanácsi következtetéseket és a helsinki közleményt követő megfelelő intézkedések meghozatalát, és megkönnyítette az országok közötti fenntartható együttműködést.

(8)

2006-ban a helsinki közlemény hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szakoktatás és a szakképzés minőségbiztosításáról szóló 2004. májusi tanácsi következtések értelmében, a közös keret alapelveire támaszkodva folytatni kell a kifejezetten a szakoktatásra és a szakképzésre irányuló közös európai eszközök kidolgozását és végrehajtását a minőségjavítás kultúrájának és az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban való szélesebb körű részvételnek az előmozdítása érdekében.

(9)

Ez az ajánlás létrehozza az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („keret”), amely viszonyítási eszközként fogja segíteni a tagállamokat abban, hogy a közös keretre építő és azt továbbfejlesztő közös európai referenciák alapján szakoktatási és szakképzési rendszereik folyamatos javítását előmozdítsák és figyelemmel kísérjék. A keretnek hozzá kell járulnia a szakoktatás és szakképzés minőségének javulásához, valamint a szakoktatási és szakképzés-politikai fejlemények tagállamok közötti jobb átláthatóságához és összhangjához, ezáltal pedig elő kell segítenie a kölcsönös bizalmat, a munkavállalók és tanulók mobilitását és az egész életen át tartó tanulást.

(10)

A keretnek tartalmaznia kell egy minőségbiztosítási és javítási ciklust (tervezés, végrehajtás, értékelés és felülvizsgálat a szakoktatás és szakképzés terén), amelyet közös minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és mutatók egészítenek ki. A belső és külső értékelési mechanizmusok kombinációját tartalmazó figyelemmel kísérési folyamatokat a tagállamoknak kell megfelelően meghatározniuk annak érdekében, hogy azonosítsák a rendszerek, folyamatok és eljárások erősségeit és a javítandó területeket. A hatékonyság bizonyításához a keretnek mérőeszközök használatát is tartalmaznia kell.

(11)

A keretet a szakoktatási és szakképzési rendszer szolgáltatói és képesítési szintjén egyaránt alkalmazni kell. A minőség rendszerszerű megközelítését tartalmazza, amely lefedi és kölcsönösen összekapcsolja a megfelelő szinteket és szereplőket. A keretnek a belső és külső értékelés, felülvizsgálat és javítási folyamatok – méréssel és minőségelemzéssel alátámasztott – kombinálása révén nagy hangsúlyt kell fektetnie a minőség figyelemmel kísérésére és javítására. A keretnek további fejlesztés alapjául kell szolgálnia, az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek együttműködésével.

(12)

Mivel minden szinten konkrét eszközt jelent az értékelés és a minőségjavítás kultúrájának támogatásához, ez az ajánlás a hatékonyabb és igazságosabb politikák alapjaként hozzájárul a bizonyítékalapú szakpolitika és gyakorlat használatához, összhangban a Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek az oktatás és a képzés hatékonyságáról és méltányosságáról szóló 2006-os következtetéseivel (9).

(13)

Ez az ajánlás az összes érintett hálózatban – ideértve az európai minőségbiztosítási referenciakeret-hálózatot – keretet biztosít a legjobb gyakorlatok azonosítására, támogatására és megosztására úgy nemzeti, mint helyi és regionális szinten.

(14)

Ez az ajánlás figyelembe veszi az „oktatási és szakképzési minőségbiztosítás közös elveit”, amely az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének („EKKR”) (10) létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás III. mellékletében található meg. A keretnek ezért támogatnia kell az EKKR végrehajtását, különös tekintettel a tanulási eredmények tanúsításának minőségére. Szintén támogatnia kell a többi európai eszköz végrehajtását is, mint például az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerét, illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elveit.

(15)

Ez az ajánlás nem kötelező jellegéből következően megfelel a Szerződés 5. cikkében található szubszidiaritás elvének, mivel célja, hogy a mobilitást és az egész életen át tartó tanulást előmozdítsa, illetve a szakoktatás és szakképzés átláthatóságának növelése révén támogassa és kiegészítse a tagállamok intézkedéseit. Az ajánlást a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban kell végrehajtani. Ez az ajánlás megfelel az említett cikkben említett arányosság elvének is, mivel nem váltja fel vagy határozza meg a nemzeti minőségbiztosítási rendszereket. A keret nem ír elő egy különös minőségbiztosítási rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat állapít meg, amelyek a meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását segíthetik.

(16)

A II. mellékletben javasolt referenciamutatók célja, hogy a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban támogassák a szakoktatási és szakképzési rendszerek és szolgáltatók értékelését és minőségjavítását, továbbá hogy olyan „eszköztárat” szolgáltassanak, amelyből az egyes felhasználók kiválaszthatják azokat a mutatókat, amelyek véleményük szerint leginkább megfelelnek konkrét minőségbiztosítási rendszerük előírásainak. A referenciamutatókat jellegük és céljuk tekintetében meg kell különböztetni az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célok tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetésekben említett mutatóktól és referenciaértékektől (11).

(17)

A keret – amennyiben használják és továbbfejlesztik – segíthet a tagállamoknak abban, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák az egész életen át tartó tanulási stratégiáikat, előmozdítsák az európai munkaerőpiac integrációját és az EKKR végrehajtását, valamint minden szinten előmozdítsák a minőségjavítás kultúráját, a nemzeti oktatási rendszerek sokféleségéből adódó gazdagság tiszteletben tartása mellett.

(18)

Ez az ajánlás elősegíti az oktatási és képzési rendszerek modernizációját, a képzés hatékonyságának növelését – lehetőség szerint megakadályozva, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el a rendszert – az oktatás, képzés és foglalkoztatás közötti kapcsolat erősítését, a formális, nem formális és informális tanulás közötti átjárhatóság növelését, és a szerzett tapasztalatok alapján történő képesítés lehetőségeinek kiszélesítését,

1.

használják és fejlesszék tovább az európai minőségbiztosítási referenciakeretet („a keret”), valamint az I. és II. mellékletben megállapított és részletezett minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és referenciamutatókat, hogy tovább javítsák és fejlesszék szakoktatási és szakképzési rendszereiket, támogassák egész életen át tartó tanulási stratégiáikat és az EKKR, valamint az európai mobilitás-minőségi alapokmány végrehajtását, valamint minden szinten mozdítsák elő a minőségjavítás és az innováció kultúráját. Különös hangsúlyt kell fektetni a szakképzésből a felsőfokú oktatásba való átmenetre;

2.

legkésőbb 2011. június 18-ig valamennyien alakítsanak ki egy olyan megközelítést, amelynek célja adott esetben a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása és a keret legjobb kihasználása, és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban ebbe vonják be a szociális partnereket, a regionális és helyi önkormányzatokat és az összes többi érdekelt felet;

3.

aktívan vegyenek részt az európai minőségbiztosítási referenciakeret hálózatában („a keret hálózata”), amely a szakképzés minőségbiztosításában nemzeti, regionális és helyi szinten a közös elvek, referenciakritériumok és mutatók, iránymutatások és eszközök továbbfejlesztésének alapja;

4.

hozzanak létre – amennyiben még nem létezik – nemzeti minőségbiztosítási referenciapontot a szakoktatás és a szakképzés területén, amely kapcsolódik valamennyi tagállam egyedi struktúráihoz és követelményeihez, és a nemzeti hagyományokat figyelembe véve összeköti a meglévő releváns szervezeteket, valamint bevonja a szociális partnereket és az összes, nemzeti és regionális szinten érdekelt felet a kezdeményezéseket követő intézkedések biztosítása érdekében. A referenciapont:

5.

négyévenként végezzék el a végrehajtási folyamat felülvizsgálatát – beépítve azt az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés jövőbeli stratégiai keretén belül benyújtandó, az elért eredményekről szóló minden második nemzeti jelentésbe – a keret hálózata által a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben meghatározandó referenciakritériumok alapján.

1.

segítse a tagállamokat a fenti feladatok elvégzésében, elsősorban az együttműködés és a kölcsönös tanulás megkönynyítésével, útmutató anyagok tesztelésével és fejlesztésével, valamint a tagállamokban történő szakoktatási és szakképzési minőségfejlesztésről szóló információszolgáltatással;

2.

támogassa a keret hálózatát és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt, szükség szerint konkrét javaslatokkal és kezdeményezésekkel járulva hozzá a szakpolitika fejlesztéséhez;

3.

biztosítsa ezen ajánlás megvalósításának nyomon követését azáltal, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak négyévente jelentést nyújt be a szerzett tapasztalatokról és a jövőben várható következményekről, ideértve szükség esetén ennek az ajánlásnak a tagállamokkal együttműködésben és a különböző érdekelt felek bevonásával történő felülvizsgálatát is;

4.

a jelentés alapján és a tagállamokkal együttműködésben elvégezze ezen ajánlás végrehajtásának értékelését és – amenynyiben szükséges – felülvizsgálatát.