4.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/10

(1)

Az audiovizuális ágazat hozzájárul a lisszaboni menetrendben a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez meghatározott célok – nevezetesen a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság fokozása, valamint a munkavállalói kompetenciák fejlesztése – megvalósításához. Fontos szerepet játszik az i2010 kezdeményezéssel összefüggésben is – amely az európai információs társadalmi és médiapolitikát is felölelő szakpolitikai ernyő – a lisszaboni menetrend keretében.

(2)

Az Európai Parlament következetesen hangsúlyozta, hogy az audiovizuális ágazat fontos hozzájárulást végez a kreatív és tudásalapú gazdaság kialakulásához Európában, és központi szerepet tölt be a kulturális sokszínűség és pluralizmus előmozdításában, miközben fontos platformja a szólásszabadságnak is.

(3)

A kulturális és kreatív ágazatok jelentős mértékben hozzájárulnak az európai kulturális gazdasághoz, és a kreatív iparágak 2004-ben legalább 5,8 millió embert foglalkoztattak, ami megfelel az EU-25 teljes foglalkoztatott lakossága 3,1 %-ának.

(4)

Az audiovizuális ágazatnak nyújtott közösségi támogatás figyelembe veszi a Szerződés 151. cikkét, amely kimondja, hogy a Közösség és a tagállamok erősítik az együttműködést a harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, és hogy a Közösség figyelembe veszi a kulturális szempontokat a tevékenysége során, különösen a kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében.

(5)

Az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i állásfoglalásában (4) a Tanács úgy vélte, hogy a kultúra a nemzetközi kapcsolatok létfontosságú eleme, és aláhúzta, hogy szükséges megerősíteni szerepét az EU külkapcsolataiban és fejlesztési politikájában. Az Európai Parlament az „Európai kulturális menetrend a globalizálódó világban” című 2008. április 10-i állásfoglalásában szintén aláhúzta – tekintettel a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre – a kulturális dimenzió valamennyi szakpolitikába és programba – így a külső politikákba és a fejlesztésbe – való integrálásának fontosságát.

(6)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2008. november 21-én következtetéseket (5) fogadtak el a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról.

(7)

A Bizottság „Európa a világban” című, 2006. június 8-i közleményében kiemeli az EU belső és külső politikái közötti elválaszthatatlan kapcsolódást, és hangsúlyozza, hogy Európának megvan a lehetősége arra, hogy részesüljön a feltörekvő piacok és a globalizáció által teremtett új lehetőségekből, mivel nyílt társadalommal rendelkezik, amely képes befogadni embereket, eszméket és új technológiákat.

(8)

Az Európai Unió fontos hajtóerő volt a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO egyezmény elfogadásához vezető folyamatban, mely egyezmény 2007. március 18-án lépett hatályba, miután azt az Európai Közösség és 13 EU-tagállam 2006. december 18-án ratifikálta. Az egyezmény célja a nemzetközi együttműködés és szolidaritás erősítése valamennyi ország kulturális kifejezésmódjainak támogatása érdekében. Az egyezmény 12. cikkének e) pontja szerint az egyezményben részes felek „ösztönözzék a koprodukciós és közös terjesztési megállapodások megkötését”.

(9)

Számos tagállami tevékenység célja az európai és harmadik országok audiovizuális ágazatai közötti együttműködés – például nemzetközi koprodukciós alapok és koprodukciós szerződések – előmozdítása. A közösségi támogatás kiegészíti az ilyen tevékenységeket.

(10)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkében elismeri a véleménynyilvánítás szabadságát és a tömegtájékoztatás sokszínűségét.

(11)

A MEDIA Plus program értékeléséről szóló jelentés rámutatott a nemzetközi piacok fontosságára az európai audiovizuális iparág problémáinak megoldásában.

(12)

Az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott a nemzetközi audiovizuális piac, és jelenleg új kihívásokkal néz szembe elsősorban az olyan technológiai fejlemények hatására, mint a digitális filmvetítés, a lekérhetővideo-szolgáltatás (video on demand, VOD) és a többcsatornás digitális televíziózás. Ez erőteljes pénzügyi növekedést és ígéretes befektetéseket eredményezett, következésképpen erősítette és növelte a további audiovizuális tartalmak iránti keresletet, számos lehetőséget kínálván a vállalatoknak. Ennek megfelelően jelentős és egyre növekvő az érdeklődés a különféle digitális alkalmazásokkal kapcsolatos projektek fejlesztése iránt. Szoros kapcsolat áll fenn továbbá a projektek keretében megvalósuló nemzetközi együttműködés és az Unió azon képessége között, hogy világszerte előmozdítsa az audiovizuális kérdésekre vonatkozó szabályozási modelljét, valamint az audiovizuális és elektronikus hírközlés közötti konvergenciát.

(13)

Tekintettel az audiovizuális politika nemzetközi dimenziójának növekvő fontosságára, az Európai Parlament 2007. december 13-án elfogadta a 2008. évi költségvetés keretében a MEDIA International nevű előkészítő intézkedést, amely az Unió harmadik országbeli audiovizuális piacokkal való kapcsolatainak fejlesztésére összpontosít, valamint lehetőséget nyújt az audiovizuális ágazatban az európai és harmadik országbeli szakemberek közötti kapcsolatok és hálózatok strukturálására és megerősítésére, az európai iparág és az érintett harmadik országok kölcsönös előnyére. Az ezt követő pályázati felhívások iránt élénk érdeklődés mutatkozott mind európai, mind harmadik országbeli szakemberek részéről. Tizennyolc projektet választottak ki támogatásra. A MEDIA International előkészítő intézkedés első éve tehát megerősítette az ágazat érdekeit és szükségleteit a nemzetközi területen, valamint a közösségi fellépés szükségességét.

(14)

Az Európai Parlament meghosszabbította a MEDIA International előkészítő intézkedést, és 2009-re megemelte költségvetését.

(15)

2008. május 19-én, egy cannes-i informális találkozón több tagállam audiovizuális ügyekért felelős minisztere üdvözölte az Európai Parlamentnek a MEDIA International előkészítő intézkedésre irányuló kezdeményezését, és arra ösztönözte a Bizottságot, hogy „folytassa e kezdeményezés fejlesztését, és vizsgálja meg, hogy kívánatos-e és lehetséges-e javaslatot előterjeszteni az audiovizuális iparág európai és harmadik országbeli szakemberei közötti együttműködés minden résztvevő javára történő előmozdítását célzó támogatási programra”.

(16)

Egy nyilvános konzultáció megmutatta, hogy az audiovizuális ágazat európai és harmadik országbeli szakemberei közötti megerősített együttműködés komoly támogatást élvez, elsősorban a képzés, a koprodukciók elősegítése, az audiovizuális alkotások forgalmazása és terjesztése (beleértve az új platformokat is, mint például a VOD és az internetprotokoll-alapú televíziózás [IPTV]), valamint a mozgóképműveltség terén.

(17)

A harmadik országok audiovizuális piacára való belépést a piaci ismereteknek az e piacokon működő szakemberek közötti terjesztése és köztük hálózatok kiépítése révén kell elősegíteni. E célból a képzés nyújtására irányuló projekteket az adott program keretében kell támogatni.

(18)

A forgalmazói ágazat döntően befolyásolja az audiovizuális alkotások kínálatának sokszínűségét és a fogyasztói választékot. Az európai forgalmazók kisvállalatok, amelyek a piac szerkezete és széttagoltsága miatt – nagy, vertikálisan integrált versenytársaikkal szemben – nem rendelkeznek a nemzetközi piacra való belépéshez szükséges eszközökkel. Ráadásul megjelentek új szereplők és terjesztési csatornák, amelyek egyre több audiovizuális tartalom létrejöttét ösztönzik vagy követelik meg. Helyénvaló ezért intézkedéseket hozni, amelyekkel javítható az európai alkotások harmadik országokban és a harmadik országbeli alkotások Európában történő forgalmazása, terjesztése és bemutatása.

(19)

Szükség van tehát az audiovizuális ágazatban közösségi program létrehozására, amely pénzügyi támogatást nyújt projektek számára az információcsere és a képzés, a versenyképesség, a forgalmazás, a terjesztés és az audiovizuális tartalom bemutatása terén.

(20)

A maximális kölcsönös haszon biztosítása és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében, a program hatálya alá tartozó projekteket az Unió és a harmadik országok szakemberei közösen kell előterjeszteniük, és azokat közösen kell végrehajtaniuk, és e projekteknek elő kell mozdítaniuk a nemzetközi hálózatépítést. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a projektet egy, a programban részt vevő országban letelepedett szakembernek kell koordinálnia.

(21)

Megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani a szabálytalanságok és csalások megelőzésére, valamint az elveszett vagy szabálytalanul átutalt vagy felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(22)

Célszerű meghatározni a program egész időtartamára azt a pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési hatóság elsődleges hivatkozási alapjául fog szolgálni a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 37. pontja értelmében.

(23)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(24)

A program felügyeletére és értékelésére vonatkozó szabályoknak rendelkezniük kell a részletes éves jelentésekről, valamint konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokról és mutatókról.

(25)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a tervezett intézkedések nemzetek feletti és nemzetközi jellegére, és ezért ezen intézkedések léptéke és hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

i.

valamely EU tagállam; vagy

ii.

valamely EFTA állam, amely tagja az EGT-nek, összhangban az EGT-megállapodás VI. részének rendelkezéseivel; vagy

iii.

valamely – az 1718/2006/EK határozat (8) 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett, és a ii. alpontban még nem említett – ország, amennyiben ez az ország:

a)

annak elősegítése, hogy a szakemberek tisztában legyenek különösen a saját audiovizuális piacuk működési feltételeivel, jogi szabályozási keretével (beleértve a szellemi tulajdonjogok területét is), pénzügyi rendszereivel és együttműködési lehetőségeivel;

b)

a szakemberek közötti audiovizuális együttműködés biztosítása és megkönnyítése az audiovizuális piacokkal kapcsolatos tudásszintjük javítása révén;

c)

a hálózatépítés és hosszú távú munkakapcsolatok kialakításának elősegítése, különösen ösztöndíjak révén; vagy

d)

a szakmai alap- és továbbképzés támogatása.

a)

az európai alkotások számára harmadik országbeli partnerek felkutatásának elősegítése. A program támogatja a koprodukciós piacok és partnerkereső rendezvények (pitching) szervezését a lehetséges partnerek (pl. forgatókönyvírók, rendezők, színészek, producerek és forgalmazók) egymásra találásának céljából;

b)

az európai alkotások harmadik országbeli piacokon és a harmadik országbeli audiovizuális alkotások Európában történő nemzetközi értékesítésének és promóciójának ösztönzése. A program ösztönzi a jogtulajdonosok/értékesítési ügynökök/forgalmazók csoportjai közötti megállapodások megkötését a forgalmazás (pl. filmszínházakban, televízióban, IPTV-n, webtévén és VOD-platformokon) és a promóció biztosítására.

a)

az európai és a harmadik országbeli filmszínház-üzemeltetők ösztönzése az audiovizuális alkotások exkluzív első forgalomba hozatalára vonatkozó műsorra tűzési és bemutatási feltételek (a vetítések időtartama, helyszíne és száma) kölcsönös javítására. A program támogatja az Európában és a harmadik országokban vetítőtermeket üzemeltető olyan mozihálózatok által benyújtott projekteket, amelyek a partnerük vagy partnereik területén jelentős számú audiovizuális alkotást tűznek műsorra;

b)

az audiovizuális tartalmak kínálatának bővítése, valamint a harmadik országokból származó audiovizuális alkotások európai forgalmazási csatornákon (pl. televízió, IPTV, webtévé, VOD-platformok) és az európai alkotások nemzetközi forgalmazási csatornákon történő terjesztésére és forgalmazására vonatkozó feltételek javítása. A program támogatja a műsorszolgáltatók (vagy VOD-platformok) és jogtulajdonosok közötti olyan partnerségeket, amelyek célja audiovizuális alkotások csomagjainak televíziós terjesztése vagy az alkotások katalógusának VOD-platformokon történő forgalmazása;

c)

az audiovizuális alkotások sokszínűségének nemzetközi szintű előmozdítását és a közönség kulturálisan sokszínű audiovizuális tartalom iránti igényének fokozását szolgáló rendezvények, valamint a mozgóképműveltséget előmozdító kezdeményezések szervezésének megkönnyítése, elsősorban a fiatal közönség számára.

a)

éves munkaterv, a prioritások megjelölésével;

b)

a program forrásainak éves belső bontása, beleértve az egyes területekre vonatkozó intézkedések közötti bontást is;

c)

a program végrehajtására vonatkozó általános irányvonalak;

d)

a pályázati felhívások tartalma, a projektek kiválasztására vonatkozó kritériumok és eljárások meghatározása;

e)

az alábbi összegeket meghaladó közösségi pénzeszközök kiutalására vonatkozó ajánlatok kiválasztása:

a)

hozzájárul az Unióról mint a béke, a jólét és a biztonság térségéről szóló vitához és tájékoztatáshoz;

b)

előmozdítja a véleménynyilvánítás szabadságának alapelvét;

c)

ösztönzi a kulturális sokszínűség, a közös értékek, a kultúrák közötti párbeszéd és a többnyelvűség fontosságával kapcsolatos tudatosságot a világban;

d)

gyarapítja az európai gazdaság tudásalapját, és hozzájárul az Unió globális versenyképességének megerősítéséhez; és

e)

segíti a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet.

a)

a program esetleges folytatásáról szóló közlemény, 2012. január 31-ig;

b)

utólagos értékelő jelentés, 2015. december 31-ig.