8.5.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/39

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. március 4.)

a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról

(2008/334/IB)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 38. cikke (3) bekezdésére, 51. cikke (4) bekezdésére és 52. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2007/533/IB határozat a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandó. Ezeket az időpontokat azt követően rögzítik, hogy a Bizottság – egyéb teljesítendő feltételek mellett – elfogadta a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(2)	Ezek a végrehajtási intézkedések a SIS II azon vonatkozásait érintik, amelyeket technikai jellegük, részletességük és rendszeres frissítésük szükségessége miatt a 2007/533/IB határozat nem szabályoz kimerítően.

(3)

Ezen végrehajtási intézkedések közé tartozik a SIRENE-kézikönyv, amely a kiegészítő információk cseréjének részletes szabályait tartalmazza. Kiegészítő információnak minősül a SIS II-ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő olyan információ, amelynek cseréjére sor kerül: annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetőség legyen arra, hogy konzultáljanak vagy tájékoztassák egymást a következő esetekben: valamely figyelmeztető jelzés felvételekor; a megtalálást követően a megfelelő intézkedés meghozatalának lehetővé tétele érdekében; ha nem lehet az előírt intézkedést meghozni; a SIS II-adatok minőségével és a figyelmeztető jelzések összeférhetőségével és fontossági sorrendjével, valamint a hozzáférési jogokkal kapcsolatos intézkedéskor.

(4)

További végrehajtási intézkedéseknek minősülnek az N.SIS II és a CS-SIS kompatibilitását biztosító jegyzőkönyvek és technikai eljárások; a személyekre és tárgyakra vonatkozó adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok; a különleges minőségi ellenőrzések specifikációja, amely annak ellenőrzésére irányul, hogy a SIS II-be bevitt fényképek és ujjlenyomatok megfelelnek-e az adatminőségre vonatkozó minimum-előírásoknak; a személyazonossággal való visszaélés kezelését szolgáló kiegészítő adatok felvételére és további feldolgozására vonatkozó technikai szabályok, valamint a riasztások összekapcsolására vonatkozó technikai szabályok.

(5)	A SIRENE-kézikönyv fontos eszközként szolgál a SIRENE-alkalmazottak SIS II-vel végzett napi munkája során. A kézikönyvnek gyakorlati kézikönyv formáját kell öltenie és az egész SIRENE-iroda munkájának megkönnyítését kell szolgálnia.

(6)	Mivel egyes technikai jellegű szabályok közvetlen hatást gyakorolnak a tagállami végfelhasználók munkájára, azokat egyetlen dokumentumban érdemes összefoglalni.

(7)

Ez a határozat képezi a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásához szükséges alapot az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. A SIRENE-kézikönyv és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) elfogadásáról szóló 2008/333/EK bizottsági határozat (2) képezi a szükséges alapot az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. Az a tény, hogy a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásához szükséges alap két külön jogi eszközből áll, nem sérti azon alapelvet, miszerint ezen végrehajtási intézkedések egyetlen egységes dokumentumot alkotnak. Mindazonáltal, az egyértelműség kedvéért a mellékletnek mindkét határozat mellékletében meg kell jelennie.

(8)

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (3) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően részt vesz ebben a határozatban.

(9)

Írország az Írországnak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (4) 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően vesz részt ebben a határozatban.

(10)	Ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy azokhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(11)

Izlandot és Norvégiát illetően e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló 2004/849/EK tanácsi határozat (7) 4. cikkének (1) bekezdésével.

(13)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2007/533/IB határozat 67. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó ügyek alkalmazásában a SIRENE-kézikönyv és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) további végrehajtási intézkedései e határozat mellékletében kerülnek megállapításra.

---

(1)  HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(3)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(4)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(5)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(7)  HL L 368., 2004.12.15., 26. o.

---

MELLÉKLET

SIRENE-kézikönyv és további végrehajtási intézkedések (1)

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

A schengeni vívmányok

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)

Kiegészítő információk

1.	A SIRENE-IRODA ÉS A SIS II

1.1.	A SIRENE-iroda

1.2.	A SIRENE-kézikönyv

1.3.	Egyéb végrehajtási intézkedések

1.4.

Normák

1.4.1.

Elérhetőség

1.4.2.

Folytonosság

1.4.3.

Biztonság

1.4.4.

Titoktartás

1.4.5.

Hozzáférhetőség

1.4.6.

Kommunikáció

1.4.7.

Átírási szabályok

1.4.8.

Adatminőség

1.4.9.

Struktúrák

1.4.10.

Archiválás

1.5.	Személyzet

1.5.1.

Ismeretek

1.5.2.

Munkaerő-felvétel

1.5.3.

Képzés

1.5.4.

A személyzet tagjai közötti csere

1.6.	Technikai infrastruktúra

1.6.1.

„Adatcsere a SIRENE-irodák között”

1.7.	Képzés más szolgálatok számára

2.	ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

2.1.	Fogalommeghatározások

2.2.	Többszörös figyelmezető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)

2.2.1.

A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és fontossági sorrendje

2.2.2.

Többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

2.2.3.

Többszörös figyelmeztető jelzés bevitele

2.3.	Találatot követő információcsere

2.3.1.

További információk közlése

2.4.	Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)

2.5.	Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)

2.6.	Megjelölés csatolása (a SIS II határozat 24. és 25. cikke)

2.6.1.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

2.6.2.

Átmeneti kikötés 2009.1.1.-ig: A tagállamok állampolgáraira vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

2.7.	Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)

Információcsere új tények megállapítása esetén

2.8.	Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke)

2.8.1.

Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek

2.8.2.

Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében

2.8.3.

Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése

2.9.	A figyelmeztető jelzés törlése olyan esetben, amikor a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

2.10.

A nevek megfelelő bevitele

2.11.

A személyazonosság különféle kategóriái

2.11.1.

Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)

2.11.2.

Felvett név bevitele

2.11.3.

További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

2.12.

Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetén

2.12.1.

Technikai szabályok

2.12.2.

Működési szabályok

2.13.

A SIRPIT (SIRENE PIcture Transfer – SIRENE-képátvitel) és a SIS II-ben tárolt biometrikus adatok formátuma és minősége

2.13.1.

A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

2.13.2.

Technikai követelmények

2.13.3.

A SIRENE L formanyomtatványának használata

2.13.4.

A SIRPIT-eljárás

2.13.5.

A biometrikus adatok formátuma és minősége

2.14.

A SIRENE és az Interpol egymást átfedő feladatai

2.14.1.

A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

2.14.2.

A kommunikációs csatorna megválasztása

2.14.3.

Az Interpol által terjesztett információk felhasználása a schengeni államokban

2.14.4.

Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

2.14.5.

A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködés fejlesztése

2.14.6.

Információk küldése harmadik államoknak

2.15.

A SIRENE és az Europol kapcsolatai

2.16.

A SIRENE és az Eurojust kapcsolatai

2.17.

A lekérdezések különleges típusai

2.17.1.

Földrajzilag célzott lekérdezés

3.	ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE)

3.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

3.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

3.3.	Személyazonossággal való visszaélés

3.4.	Felvett név bevitele

3.5.	A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

3.5.1.

Európai elfogatóparanccsal kapcsolatban küldendő kiegészítő információk

3.5.2.

Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.6.	Megjelölés csatolása

3.7.	A SIRENE-irodák által teendő intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

3.8.	Találatot követő információcsere

4.	A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)

4.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

4.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

A beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés összeegyeztethetősége

4.3.	Személyazonossággal való visszaélés

4.4.	Felvett név bevitele

4.5.	Információcsere találatot követően

4.5.1.

Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadásakor

4.5.2.

Információcsere a schengeni térségbe a beutazás megtagadásakor vagy az onnan való kitoloncoláskor

4.6.	Információcsere a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően

4.7.	Az uniós polgárok vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzések törlése

5.	AZ ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)

5.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

5.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

5.3.	Személyazonossággal való visszaélés

5.4.	Felvett név bevitele

5.5.	Megjelölés csatolása

5.6.	Találatot követő információcsere

6.	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)

6.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

6.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

A bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

6.3.	Személyazonossággal való visszaélés

6.4.	Felvett név bevitele

6.5.	Találatot követő információcsere

7.	REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)

7.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

7.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

Az ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

7.3.	Személyazonossággal való visszaélés

7.4.	Felvett név bevitele

7.5.	Más tagállamok tájékoztatása a nemzetbiztonságért felelős hatóságok által kért figyelmeztető jelzések kibocsátásakor (a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése)

7.6.	Megjelölés csatolása

7.7.	Találatot követő információcsere

8.	LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)

8.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

8.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

Lefoglalás és bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzések

8.3.	Találatot követő információcsere

9.	STATISZTIKA

10.	A SIRENE-KÉZIKÖNYV ÉS MÁS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

BEVEZETÉS

A schengeni vívmányok

1985. június 14-én a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság kormánya Schengenben, egy luxemburgi kisvárosban, megállapodást írt alá abból a célból, hogy „… a tagállamok valamennyi állampolgára szabadon átléphesse a belső határokat …”, valamint hogy „az áruk és szolgáltatások szabadon mozoghassanak”.

Az öt alapító ország 1990. június 19-én írta alá a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezményt (2), és ahhoz később, 1990. november 27-én csatlakozott az Olasz Köztársaság, 1991. június 25-én a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság, 1992. november 6-án a Görög Köztársaság, 1995. április 28-án az Osztrák Köztársaság, valamint 1996. december 19-én a Dán Királyság, a Svéd Királyság és a Finn Köztársaság.

A Norvég Királyság és az Izlandi Köztársaság is együttműködési megállapodást kötött a tagállamokkal 1996. december 19-én az egyezményhez való csatlakozás érdekében.

Ezt követően a schengeni vívmányokat 1995. március 26-tól teljes egészében alkalmazzák Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában (3). A schengeni vívmányok teljes egészében alkalmazandóvá váltak 1998. március 31-től Ausztriában és Olaszországban (4); 2000. március 26-tól Görögországban (5); és végül 2001. március 25-től Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Dániában és Finnországban (6).

Az Egyesült Királyság és Írország csak a schengeni vívmányok néhány rendelkezésében vesz részt, a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatnak megfelelően.

Az Egyesült Királyság esetében 2005. január 1-jétől (7) kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyekben az Egyesült Királyság részt kívánt venni (a SIS kivételével).

A schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződéshez (8) csatolt jegyzőkönyvek révén 1999-ben illesztették be az Európai Unió jogi keretébe. 1999. május 12-én elfogadtak egy tanácsi határozatot, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban meghatározta a schengeni vívmányokat alkotó minden egyes rendelkezésre, illetve határozatra vonatkozó jogalapot.

2004. május 1-jétől az Európai Unió keretébe az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a Schengeni Jegyzőkönyv) beillesztett schengeni vívmányok, valamint az arra épülő, vagy ahhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek a Cseh Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Szlovén Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra. 2007. január 1-jétől mindez vonatkozik a Bolgár Köztársaságra és Romániára is.

Néhány schengeni vívmány a csatlakozáskor válik alkalmazandóvá az EU új tagállamai számára. Más rendelkezések csak a Tanács erre irányuló határozatának megfelelően alkalmazandók ezekben a tagállamokban. Végül a Tanács hoz határozatot a határellenőrzések feloldásáról annak ellenőrzését követően, hogy a szóban forgó tagállamban teljesülnek-e a vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek, a vonatkozó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően.

A Svájci Államszövetség 2004-ben megállapodást írt alá az Európai Unióval és az Európai Közösséggel a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról (9), amit a 2004/860/EK határozattal összefüggésben kell értelmezni.

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)

Az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és a 2007/533/IB tanácsi határozat (11) (a továbbiakban együttesen: a SIS II jogi aktusok) rendelkezéseinek megfelelően létrehozott SIS II olyan közös információs rendszert alkot, amely lehetővé teszi a tagállami illetékes hatóságok számára az információcsere révén történő együttműködést, és alapvető fontosságú eszközt biztosít az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. A SIS II felváltja a Schengeni Információs Rendszer első generációját, amely 1995-ben kezdett működni, és 2005-ben és 2007-ben meghosszabbításra került.

A SIS II célja – az említett jogi aktus 1. cikkének megfelelően – „az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az (EK-) Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.”

A fent említett SIS II jogi eszközöknek megfelelően a SIS II automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférést biztosít a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a következő hatóságok számára:

a)	a határellenőrzésért felelős hatóságok, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban;

b)	az országon belüli egyéb rendőrségi és vámellenőrzéseket végrehajtó és összehangoló hatóságok;

c)	nemzeti igazságügyi hatóságok és koordináló hatóságaik;

d)

a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek vizsgálatára illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó közösségi vívmányok alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok;

e)	a gépjárművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős hatóságok (az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően).

A SIS II határozatnak megfelelően az Europol és az Eurojust ugyancsak hozzáféréssel rendelkezik a figyelmeztető jelzések meghatározott kategóriáihoz. Az Europol és az Eurojust egyaránt a 26. cikkel (letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések) és a 38. cikkel (figyelmeztető jelzések lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából) összhangban férhetnek hozzá a SIS II-be bevitt adatokba. Ezen túlmenően az Europol hozzáférhet a 36. cikkel (leplezett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések) összhangban bevitt adatokhoz; és az Eurojust hozzáférhet a 32. cikkel (eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések) és a 34. cikkel (bírósági eljárással kapcsolatos adatok) összhangban bevitt adatokhoz.

A SIS II a következő összetevőkből áll:

1.	központi rendszer (Központi SIS II), amely a következőkből áll:

2.	egy adatbázist, a „SIS II adatbázist” tartalmazó műszaki támogató funkció (CS-SIS);

3.	egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

4.	nemzeti rendszer (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak. Az N.SIS II a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat;

5.	a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS II adatok, valamint az alább meghatározott SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

Kiegészítő információk

A SIS II csak azokat a nélkülözhetetlen információkat (azaz a figyelmeztetés adatait) tartalmazza, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. Emellett a SIS II jogi eszközei szerint a tagállamok két- vagy többoldalú alapon kicserélik a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információkat, amelyek a SIS II jogi eszközeiben előírt egyes rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükségesek.

Ez a kiegészítő információk kicserélésének bonyolítására épült struktúra a „SIRENE” nevet kapta, amely a struktúra angol meghatározásából – Supplementary Information REquest at the National Entries (kiegészítő információkra vonatkozó kérelem a nemzeti bemeneti helyeken) – képzett mozaikszó.

A SIS II jogi eszközei szerint a kiegészítő információk kicserélésére a következő esetekben kerül sor:

a)	annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást (pl. letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelekor);

b)	találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosítása érdekében (pl. figyelmeztető jelzésnek megfelelés);

c)	amikor a szükséges intézkedés nem végrehajtható (pl. megjelölés csatolása);

d)	amikor a SIS II-adatok minősége ügyében járnak el (pl. amikor az adatokat jogellenesen vitték be vagy az adat tényszerűen pontatlan);

e)	amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el (pl. többszörös figyelmezető jelzések ellenőrzésekor);

f)	amikor a hozzáférési jog gyakorlása ügyében járnak el.

1.   A SIRENE-IRODA ÉS A SIS II

1.1.   A SIRENE-iroda

Minden tagállam „nemzeti SIRENE-irodát” hoz létre, amely egyedüli kapcsolattartó pont lesz a SIS II jogi eszközök 7. cikkének bekezdése értelmében. Az iroda a tagállamok számára egyedüli kapcsolattartó pontnak tekintendő a kiegészítő információk kicserélése alkalmazásában. Fő feladatai (14):

1.	a SIS II jogi eszközök 8. cikkében előírtak szerint a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban az összes kiegészítő információ kicserélésének biztosítása;

2.	a SIS II-be bevitt információk minőségére vonatkozó ellenőrzések koordinálása.

A SIS II azon elv alapján működik, hogy a nemzeti rendszerek egymás között nem tudják közvetlenül kicserélni a számítógépes adatokat, csak a központi rendszeren (CS-SIS) keresztül.

Mindazonáltal a schengeni tagállamoknak két- vagy többoldalú alapon meg kell tudniuk osztani a SIS II jogi eszközeiben előírt egyes rendelkezések végrehajtásához szükséges kiegészítő információkat a SIS II megfelelő működése érdekében.

1.2.   A SIRENE-kézikönyv

A SIRENE-kézikönyv a SIRENE-irodáknak szóló utasításokat tartalmazza, amelyek részletesen ismertetik a kiegészítő információk két- vagy többoldalú cseréjére irányadó szabályokat és eljárásokat. A kézikönyv a SIS II operatív használatához szükséges végrehajtási intézkedéseket tartalmazza, a SIS II jogi eszközökben megállapítottak szerint.

A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a SIS II rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 67. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni, a SIRENE-kézikönyvnek nevezett kézikönyv formájában.

1.3.   Egyéb végrehajtási intézkedések

A SIS II meghatározott szempontjait, mint például az adatbevitelre – többek között a figyelmeztető jelzések beviteléhez szükséges adatok bevitelére –, az adatok frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és fontossági sorrendjére, a megjelölés csatolására vonatkozó szabályokat, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat és a kiegészítő információk cseréjét – azok technikai jellege, részletességi szintje és a rendszeres frissítésük szükségessége miatt – nem lehet a SIS II rendelet és a SIS II határozat rendelkezéseivel kimerítően lefedni. Az ilyen vonatkozások tekintetében ezért a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni.

Mivel egyes technikai jellegű szabályok közvetlen hatást gyakorolnak a tagállami végfelhasználók munkájára, ésszerű azokat a SIRENE-kézikönyvben összefoglalni. Ezért a kézikönyv 1., 2., illetve 4. melléklete határozza meg az átírási szabályokat, a kódtáblázatokat, illetve az adatfeldolgozásra vonatkozó további technikai végrehajtási intézkedéseket.

1.4.   Normák

A SIRENE-n keresztüli együttműködés alapvető szabályai a következők:

1.4.1.   Elérhetőség

A nemzeti SIRENE-iroda a hét minden napján és a nap 24 órájában rendelkezésre áll. Technikai elemzést, támogatást és megoldást szintén napi 24 órában, a hét minden napján biztosít.

1.4.2.   Folytonosság

Valamennyi SIRENE-iroda olyan belső struktúrát épít ki, amely biztosítja az irányítás, a személyzet és a technikai infrastruktúra folytonosságát.

A SIRENE-irodák vezetői legalább évente kétszer találkoznak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén elfogadják a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket, és szükség esetén egyértelművé tegyék az eljárásokat.

1.4.3.   Biztonság

A SIS II jogi eszközök 10. cikkének (2) bekezdése szerint a kiegészítő információk cseréje tekintetében a tagállamok kötelesek az N.SIS II vonatkozásában a 10. cikk (1) bekezdésében előírtakkal egyenértékű biztonsági intézkedések meghozatalára.

Az „EU Schengeni Katalógus: Schengeni Információs Rendszer, SIRENE” című dokumentuma 2. kötetében megállapított ajánlásokat és bevált gyakorlatokat lehetőség szerint alkalmazni kell a gyakorlatban.

A SIRENE-iroda rendszerének egy másodlagos helyszínen rendelkeznie kell biztonsági számítógépes és adatbázisrendszerrel arra az esetre, ha a SIRENE-irodában súlyos veszélyhelyzet alakul ki.

A SIRENE-irodahelyiségek védelméhez fizikai és szervezeti biztonsági jellemzőket kell kialakítani. A SIS II jogi eszközökben előírt biztonsági követelmények teljesítése érdekében a helyiségekben megfelelő biztonsági követelményeket kell alkalmazni. E követelmények egyedi sajátosságai eltérőek lehetnek, mivel ezeket az adott SIRENE-iroda közvetlen közelében és helyszínén jelentkező veszélyekhez kell hozzáigazítani. Idetartozhatnak ezért a következők (a lista nem kimerítő):

—	biztonsági üveggel ellátott külső ablakok,

—	megerősített és zárt ajtók,

—	a SIRENE-irodát körülvevő tégla/betonfal,

—	betörésjelző, ideértve a belépések, kilépések és szokatlan események rögzítését,

—	helyszíni vagy gyorsan elérhető biztonsági őrök,

—	tűzoltórendszer és/vagy közvetlen kapcsolat a tűzoltósággal,

—	külön helyiségek azok számára, akik nem vesznek részt nemzetközi rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos intézkedésekben, illetve nem rendelkeznek a szükséges hozzáféréssel, annak elkerülése érdekében, hogy az ilyen személyek beléphessenek a SIRENE-irodahelyiségekbe vagy átjárhassanak azokon,

—	megfelelő szünetmentes áramellátás.

Valamennyi tagállam meghatározza a SIS II jogi eszközök 10. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában elfogadandó egyedi intézkedéseket. A tagállamok figyelemmel kísérik e biztonsági intézkedések hatékonyságát, és meghozzák a belső figyelemmel kíséréshez kapcsolódó, megfelelő szervezeti intézkedéseket a SIS II jogi eszközei betartásának biztosítására.

1.4.4.   Titoktartás

A SIS II jogi eszközök 11. cikke szerint a SIRENE személyzetére a szolgálati titoktartásra vagy más egyenértékű titoktartási kötelezettségre vonatkozó, megfelelő nemzeti szabályok vonatkoznak. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik.

1.4.5.   Hozzáférhetőség

A kiegészítő információ biztosítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez a SIRENE személyzete valamennyi lényeges nemzeti információhoz és szakértői felvilágosításhoz közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel rendelkezik.

1.4.6.   Kommunikáció

A SIS II jogi eszközök 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a SIRENE-irodák a SIS II adatok, valamint a SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt, kódolt virtuális hálózatot alkalmaznak kommunikációjához. Kizárólag abban az esetben, ha ez a csatorna nem vehető igénybe, egy másik – megfelelően biztosított és az adott körülmények között legmegfelelőbb – kommunikációs eszköz alkalmazható. A csatorna megválasztásának képessége annyit jelent, hogy ezt eseti alapon, a technikai lehetőségeknek, valamint a közléssel kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók: kötetlen szöveg és formanyomtatványok. Ez utóbbiak a 3. mellékletben kerülnek meghatározásra.

Annak érdekében, hogy a SIRENE-irodák személyzete közötti kétoldalú kommunikáció a lehető leghatékonyabb legyen, mindkét fél által ismert nyelvet kell használni.

A SIRENE-iroda a lehető legrövidebb időn belül válaszol a többi tagállam által a SIRENE-irodákon keresztül benyújtott információ iránti valamennyi megkeresésre. Minden esetben 12 órán belül választ kell adni.

A napi munkát a figyelmeztető jelzés kategóriája és az ügy jelentősége alapján kell rangsorolni.

Emellett a SIRENE-iroda a nem formanyomtatványokon keresztül történő minden információcseréhez az erre rendelt és biztonságos elektronikus levelezést használja.

1.4.7.   Átírási szabályok

Az 1. mellékletben meghatározott átírási szabályokat be kell tartani.

1.4.8.   Adatminőség

A SIRENE jogi eszközei 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. A SIRENE-iroda rendelkezik az e feladat ellátásához szükséges nemzeti hatáskörrel. Ezért rendelkezni kell a nemzeti adatminőségi ellenőrzés megfelelő formájáról, ideértve a figyelmeztető jelzések/találatok arányának, valamint az adattartalomnak a felülvizsgálatát is.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egyes SIRENE-irodák elláthassák az adatminőséget ellenőrző koordinátori feladatot, rendelkezésre kell állnia a szükséges informatikai háttérnek és a rendszeren belüli megfelelő jogosultságoknak.

1.4.9.   Struktúrák

A nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős valamennyi nemzeti hatóságot, a SIRENE-irodákat is ideértve, strukturált módon kell megszervezni a hasonló feladatokat ellátó más nemzeti szervekkel való hatásköri összeütközés és a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében.

1.4.10.   Archiválás

a)	A tagállamok meghatározzák az információtárolásra vonatkozó rendelkezéseket.

b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája megőrzi a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt annak érdekében, hogy azok a többi tagállam rendelkezésére álljanak, ideértve a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló nemzeti határozatra való hivatkozást is.

c)	A SIRENE-irodák archívumainak lehetővé kell tenniük az adott információhoz való gyors hozzáférést az információk átadására vonatkozó, rendkívül rövid határidők betartása érdekében.

d)

Az információcsere eredményeként a SIRENE-iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak addig tárolja, ameddig azon célok eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Főszabályként a kiegészítő információkat közvetlenül azt követően törlik, hogy a kapcsolódó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, de minden esetben legkésőbb egy évvel ezt követően. A nemzeti joggal összhangban azonban hosszabb ideig is tárolhatók a valamely tagállam által kiadott konkrét, illetve olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatok, amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállam területén intézkedést foganatosítottak.

e)

A többi tagállam által küldött kiegészítő információkat a címzett tagállam nemzeti adatvédelmi és a magánszférát védő jogszabályainak megfelelően kell tárolni. A SIS II jogi eszközöknek, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (15) és az Európa Tanács 108. egyezményének (16) a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

f)	Az archívumokhoz való hozzáférést ellenőrizni kell, és arra csak a személyzet erre kijelölt tagjai jogosultak.

1.5.   Személyzet

1.5.1.   Ismeretek

A SIRENE-iroda személyzetének tagjai lehetőleg minél több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden SIRENE-irodával képes kommunikálni.

Rendelkeznek az alábbi ismeretekkel:

—	nemzeti, európai és nemzetközi jogi vonatkozások,

—	nemzeti végrehajtó hatóságaik, valamint

—	nemzeti és európai igazságügyi, valamint bevándorlási közigazgatási rendszerek.

Felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel.

Az ügyeletes munkatársak a munkaidőn kívül ugyanolyan hatáskörrel, ismeretekkel és felhatalmazással rendelkeznek, és megvan az a lehetőségük, hogy telefonon elérhető szakértőkhöz forduljanak.

A SIRENE-irodában olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet szükséges jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosíthatják.

1.5.2.   Munkaerő-felvétel

A munkaerő-felvétellel foglalkozó nemzeti hatóságoknak a fent említett valamennyi készséget és ismeretet figyelembe kell venniük az új munkaerő felvételekor, és következésképpen nemzeti és európai szintű továbbképzéseket kell szervezniük.

A nagy tapasztalattal rendelkezők személyzeten belüli magas aránya olyan munkaerőt eredményez, akik képesek arra, hogy saját kezdeményezésük alapján végezzék munkájukat, és ezért eredményesen tudják kezelni az ügyeket. Így tehát kívánatos szempont a személyzet alacsony fluktuációja, amihez szükség van a vezetőség határozott támogatására, hogy egymás helyettesítésére képes munkakörnyezet jöhessen létre.

1.5.3.   Képzés

Nemzeti szinten

Nemzeti szinten elegendő képzést kell szervezni annak biztosítására, hogy a személyzet megfeleljen az e kézikönyvben megállapított előírásoknak. A SIS II-ben tárolt adatok személyzet általi feldolgozásának engedélyezését megelőzően a személyzet tagjainak megfelelő képzésben kell részesülniük az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatást kell kapniuk a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

Európai szint

Évente legalább egyszer közös tanfolyamokat kell szervezni, hogy erősödjön a SIRENE-irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak a többi SIRENE-iroda munkatársaival, megoszthatják a nemzeti munkamódszerekre vonatkozó információkat, valamint következetes és egyenértékű ismereteket szerezhetnek. A képzés emellett tudatosítja a személyzet tagjaiban munkájuk fontosságát és – figyelemmel a tagállamok közös biztonságára – a kölcsönös szolidaritást.

1.5.4.   A személyzet tagjai közötti csere

A SIRENE-irodák a lehetőségekhez képest évente legalább egy alkalommal számíthatnak a többi SIRENE-iroda személyzetének tagjaival való cserére is. Ezeknek a cseréknek az a célja, hogy bővüljön a személyzet tagjainak munkamódszerekkel kapcsolatos ismerete, hogy megismerjék, miként szerveződnek más SIRENE-irodák, és hogy a többi tagállambeli kollégáikkal személyes kapcsolatokat építsenek ki.

1.6.   Technikai infrastruktúra

Minden SIRENE-iroda rendelkezik számítógépes adatkezelő rendszerrel, ami lehetővé teszi a napi munkamennyiség jelentékeny részének automatizálását.

1.6.1.   Adatcsere a SIRENE-irodák között

A SIRENE-irodák közötti adatcserére vonatkozó műszaki előírásokat az „Adatcsere a SIRENE-irodák között” (17) fejezet állapítja meg.

1.7.   Képzés más szolgálatok számára

A SIRENE-irodáknak részt kell venniük a végfelhasználók – adatminőségi elvekre és gyakorlatokra történő – nemzeti képzési szabványainak kidolgozásában, valamint minden olyan hatóság képzésében, amelyek figyelmeztető jelzéseket visznek be, hangsúlyt fektetve az adatminőségre, az adatvédelmi követelményekre és a SIS II maximális kihasználására.

2.   ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

Az alábbiakban ismertetett eljárások a figyelmeztető jelzések minden kategóriájára alkalmazandók, és az egyes kategóriákra vonatkozó különös eljárások a kézikönyv azokra vonatkozó részében találhatók meg.

2.1.   Fogalommeghatározások

„figyelmeztető jelzést kiadó tagállam”	Az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be;
„végrehajtó tagállam”	Az a tagállam, amely végrehajtja a találatot követően végrehajtandó intézkedést;
„találat”	Amikor egy végfelhasználó lekérdezést végez a SIS-ben és megállapítja, hogy létezik egy olyan figyelmeztető jelzés, amely megfelel a bevitt adatoknak, és további intézkedést kell hozni.
„jelölés”	Az érvényesség felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez és ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Ha valamely figyelmeztető jelzést megjelöléssel láttak el, e tagállam területén nem kerül sor a figyelmeztető jelzés alapján kért meghozandó intézkedésre.

2.2.   Többszörös figyelmezető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)

Időnként előfordul, hogy különböző országok több figyelmeztető jelzést adnak ki ugyanarra a személyre vonatkozóan. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a végfelhasználókat, és hogy az utóbbiak biztosak legyenek a figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitele esetén alkalmazandó intézkedésekben, illetve a találat esetén követendő eljárásokban. Ezért eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, valamint rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS II-be történő bevitelükre vonatkozóan.

Ez szükségessé teszi:

—	a figyelmeztető jelzések bevitelét megelőző ellenőrzéseket annak megállapítása érdekében, hogy az alany szerepel-e már a SIS II-ben,

—	többi tagállammal folytatott konzultációt, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő.

2.2.1.   A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és fontossági sorrendje

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be.

Ezért ajánlatos, hogy amennyiben lehetséges és szükséges, az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzést nemzeti szinten elérhetővé kell tenni, hogy az első figyelmeztető jelzés lejártakor vagy törlésekor be lehessen vinni ezeket a rendszerbe.

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek.

A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a SIS II határozat 26. cikke) összeegyeztethetőek a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel (a SIS II rendelet 24. cikke), az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel (a SIS II határozat 32. cikke) és a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel (a SIS II határozat 34. cikke). Nem összeegyeztethetőek az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel (a SIS II határozat 36. cikke).

A beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel. Nem összeegyeztethetőek az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel, az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

Az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel. Nem összeegyeztethetőek a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel és az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

A bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel és az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel. Nem összeegyeztethetőek az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel és a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel.

Az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések nem összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel, a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel, az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

Az ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzéseken belül a „rejtett ellenőrzés” céljából kiadott figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek a „célzott ellenőrzés” céljából kiadottakkal.

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések különböző kategóriái nem összeegyeztethetők egymással (lásd az összeegyeztethetőségre vonatkozó lenti táblázatot).

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések rangsora a következő:

—	átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a SIS II határozat 26. cikke),

—	a schengeni térségbe való beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzések (a SIS II rendelet 24. cikke),

—	védelem alá helyezés (a SIS II határozat 32. cikke),

—	célzott ellenőrzések (a SIS II határozat 36. cikke),

—	rejtett ellenőrzés (a SIS II határozat 36. cikke),

—	tartózkodási hely közlése (a határozat 32. és 34. cikke).

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések rangsora a következő:

—	bizonyítékként való felhasználás (a határozat 38. cikke),

—	lefoglalás (a határozat 38. cikke),

—	célzott ellenőrzés (a határozat 36. cikke),

—	rejtett ellenőrzés (a határozat 36. cikke).

Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.

Táblázat a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségéről

Fontossági sorrend	Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés	Beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés.	Eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés (védelem)	Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés (tartózkodási hely)	Bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzés
Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés	igen	igen	igen	nem	nem	igen	igen
Beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés	igen	igen	nem	nem	nem	nem	nem
Eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen
Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	igen	nem	nem	nem
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	nem	igen	nem	nem
Eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés – tartózkodási hely	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen
Bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzés	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen

Táblázat a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségéről

Fontossági sorrend	Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából	Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából	Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés
Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából	igen	igen	nem	nem
Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából	igen	igen	nem	nem
Célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	igen	nem
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	igen

2.2.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

Összeegyeztethetetlen figyelmezető jelzések intézése során oda kell figyelni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyek pontos megkülönböztetésére. Ezért elengedhetetlen a SIRENE-irodák közötti konzultáció és együttműködés, és minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen esetek bevitelt megelőző feltárása céljából.

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	ha az új figyelmeztető jelzés bevitelére irányuló kérés feldolgozása során kiderül, hogy a SIS II-ben már szerepel ugyanolyan személyazonosságot ismertető elemekkel rendelkező személy vagy tárgy, az új figyelmeztető jelzés bevitele előtt részletesebb ellenőrzést kell lefuttatni;

b)	személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetén a SIRENE-iroda felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kiadó nemzeti SIRENE-irodával annak tisztázása céljából, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e (E formanyomtatvány);

c)

amennyiben az ellenőrzés feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkozhatnak, a SIRENE-iroda a többszörös figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást alkalmazza. Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a SIRENE-iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti kérelmet.

A személyekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések meglétének megállapításakor a következő személyazonossági elemeket kell összehasonlítani:

—	családi név,

—

utónév,

—	születési idő,

—

nem,

—	nemzeti azonosító okmány száma,

—	szülők vezeték- és utóneve,

—	születési hely,

—	ujjlenyomatok,

—	fényképek.

A gépjárműre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések meglétének megállapításakor a következő személyazonossági elemeket kell összehasonlítani:

—	a gépjármű-azonosító száma,

—	rendszám, valamint a nyilvántartási ország,

—	gyártmány,

—

típus.

Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitelekor megállapítják, hogy ugyanaz a gépjármű-azonosító szám és/vagy rendszám már szerepel a SIS II-ben, feltételezhető, hogy ugyanazon gépjárművel kapcsolatban több figyelmeztető jelzés létezik. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor eredményes, ha a felhasznált leíró adatok egyezőek, tehát az összehasonlítás nem mindig lehetséges.

A SIRENE-iroda felhívja a nemzeti felhasználók figyelmét azon problémákra, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a két szám közül csak az egyik esetében végeznek összehasonlítást. A pozitív válasz nem jelent automatikusan találatot, a negatív válasz pedig nem jelenti azt, hogy az adott gépjármű nem áll figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

Más tárgyak esetében a többszörös figyelmeztető jelzés azonosítására a legmegfelelőbb mezők a kötelezően kitöltendő mezők, amelyek mindegyikét felhasználja a rendszer automatikus összehasonlításhoz.

2.2.3.   Többszörös figyelmeztető jelzés bevitele

Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ütközik egy olyan figyelmeztető jelzéssel, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti SIRENE-iroda a nemzeti eljárásnak megfelelően biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS II-ben.

Ha a figyelmeztető jelzéseket különböző tagállamok adták ki, a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetők, a SIRENE-irodáknak nem kell konzultálniuk;

b)	ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, vagy ha bármilyen kétség merül fel az összeegyeztethetőségüket illetően, a SIRENE-irodák az E formanyomtatvány használatával konzultálnak egymással annak érdekében, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor;

c)	a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket haladéktalanul be kell vinni, a más tagállamokkal folyó konzultáció eredményének bevárása nélkül;

d)

amennyiben a konzultáció eredményeképpen egy olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen a már meglévő figyelmeztető jelzésekkel, az új figyelmeztető jelzést bevitelekor a többi figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok visszavonják azokat. A tagállamok a vitákat a SIRENE-irodák útján rendezik. Ha az elfogadott rangsor alapján nem sikerül megegyezésre jutni, a legrégebbi figyelmeztető jelzés marad a SIS II-ben;

e)	ha törölnek egy figyelmeztető jelzést, a CS-SIS tájékoztatja azokat a tagállamokat, amelyek nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni;

f)	a figyelmeztető jelzést bevinni képtelen tagállam SIRENE-irodája kérheti a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam SIRENE-irodáját, hogy tájékoztassa a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatról.

2.3.   Találatot követő információcsere

„Találat”-ról akkor beszélünk, amikor egy végfelhasználó lekérdezést végez a SIS II-ben és megállapítja, hogy létezik egy olyan figyelmeztető jelzés, amely megfelel a bevitt adatoknak.

Ha a végfelhasználó a találatot követően kiegészítő információkat igényel, a SIRENE-iroda a lehető leggyorsabban felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kiadó nemzeti SIRENE-irodával, és bekéri a szükséges információkat. A SIRENE-iroda adott esetben közvetítőként jár el a nemzeti hatóságok között, és a szóban forgó figyelmeztető jelzés vonatkozásában megadja, illetve kicseréli a kiegészítő információkat.

Eltérő rendelkezés hiányában, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről.

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)

a kézikönyv 2.4. szakaszának sérelme nélkül a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos „találatot” főszabályként közölni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával a G formanyomtatvány felhasználásával. Amikor a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot értesítik a találatról, a SIS II jogi eszközöknek a találatra vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a G formanyomtatvány 090-es rovatában. Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos vonatkozó információkat, valamint megadja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot elért tagállam SIRENE-irodájának meg kell tennie. Ha a találat egy olyan személlyel kapcsolatos, aki a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik, azon tagállam SIRENE-irodájának, amelyik a találatot elérte, a G formanyomtatvány megküldését követően adott esetben telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodáját.;

b)

a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést kiadó tagállamok SIRENE-irodáit természetesen nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják azokat. A G formanyomtatványt minden esetben meg lehet küldeni, ha például kiegészítő információra van szükség. A G formanyomtatványt minden esetben meg kell küldeni, ha a találat a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjére vonatkozik.

2.3.1.   További információk közlése

A SIS II jogi eszközök alapján történő információcsere nem érinti a SIRENE-irodákra az Európai Unió más jogi eszközeit végrehajtó nemzeti jogszabályok által rótt feladatokat, különösen a 2006/960/IB tanácsi kerethatározatot (18) végrehajtó nemzeti jog alkalmazásában, vagy ha ez az információ a kölcsönös jogsegély keretébe tartozik.

2.4.   Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)

A SIS II határozat 48. cikkével és a SIS II rendelet 33. cikkével összhangban a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	az a tagállam, amelyik nem tudja követni az eljárásokat, a SIRENE-irodáján keresztül haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy nem tudja végrehajtani a kért intézkedést, és a H formanyomtatványon megadja az okokat;

b)	az érintett tagállamok ezt követően megállapodhatnak a teendő intézkedésben, saját nemzeti jogszabályaikkal és a SIS II jogi eszközeinek rendelkezéseivel összhangban.

2.5.   Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)

A SIS II-ben szereplő adatokat csak egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra megállapított célokra lehet felhasználni.

Ha azonban a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam arra előzetesen engedélyt adott, az adatok a figyelmeztető jelzés bevitelének céljától eltérő célra is felhasználhatók a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének érdekében, jelentős nemzetbiztonsági okból vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljából.

Ha valamely tagállam a bevitel céljától eltérő célra kívánja felhasználni a SIS II-ben lévő adatokat, az információcsere a következő szabályok szerint történik:

a)	az a tagállam, amelyik a figyelmeztető jelzés céljától eltérő célra kívánja használni az adatot, a SIRENE-irodáján keresztül az I formanyomtatványon tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az eredeti cél megváltoztatására irányuló kérésének indokairól;

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a lehető legrövidebb idő alatt megvizsgálja, hogy teljesíthető-e a kérés, és a SIRENE-irodáján keresztül tájékoztatja a másik tagállamot a döntéséről;

c)	szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az engedélyt az adatok felhasználására vonatkozó bizonyos feltételekhez is kötheti.

Miután a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezését adta, a megkereső tagállam csak arra a célra használhatja fel az adatokat, amelyre megkérte azokat, és amelyre engedélyt szerzett. Az utóbbi tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által előírt valamennyi feltételt.

2.6.   Megjelölés csatolása (a SIS II határozat 24. és 25. cikke)

Egy másik tagállam megjelölés csatolása iránti kérelmére.

A SIS II határozat 24. és 25. cikke lehetővé teszi a tagállam számára kért intézkedés területén történő végrehajtásának bármikor történő megtagadását a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez (a határozat 26. cikke), az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez (a határozat 32. cikke) és a rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez (a határozat 36. cikke) megjelölés csatolásának kérésével, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés teljesítése nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Ezzel egyidejűleg meg kell adni a kérés indokait is.

Alternatív eljárás csak a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan van érvényben. A tagállamok a lehető leggyorsabban felderítik azokat a figyelmeztető jelzéseket, amelyekhez valószínűleg megjelölés szükséges.

Amennyiben már nem állnak fenn a SIS II határozat 24. cikkének (1) bekezdésében vagy 25. cikkében említett körülmények, a megjelölést kérő tagállam a lehető leghamarabb kéri a megjelölés visszavonását.

2.6.1.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	ha egy tagállamnak megjelölés csatolására van szüksége, a megjelölést az indokok megemlítésével a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól kell kérnie az F formanyomtatványon;

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést;

c)	az információcsere után előfordulhat, hogy a megjelölést kérő tagállammal folytatott konzultáció során adott információk alapján módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni.

2.6.2.   Átmeneti kikötés 2009. január 1-jéig: A tagállamok állampolgáraira vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	a tagállam kérheti egy másik tagállam SIRENE-irodáját, hogy az állampolgáraira vonatkozóan kiadott, a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatoljon;

b)	ilyen kérés esetén a tagállam írásos megkeresést küld azon tagállamnak, amelyikkel együttműködni kíván;

c)	az a tagállam, amelyhez ilyen megkeresést intéznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol az érintett tagállamra vonatkozóan;

d)	ez az eljárás mindaddig kötelező, amíg a törlésre írásos utasítást nem adnak ki.

2.7.   Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)

Ha az adatokról kiderül, hogy ténybeli tévedést tartalmaznak, vagy azokat jogellenesen tárolják a SIS II-ben, a kiegészítő információk cseréje a SIS II rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 49. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történik, amelyek előírják, hogy csak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam módosíthatja, egészítheti ki, frissítheti vagy törölheti az adatokat.

Az a tagállam, amelyik megállapította, hogy az adat hibás vagy azt a SIS II-ben jogosulatlanul tárolják, a SIRENE-irodája útján haladéktalanul, de legkésőbb a hibára vonatkozó bizonyítékok tudomására jutásától számított 10 napon belül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az információcserét a J formanyomtatványon kell végrehajtani.

a)	A konzultáció eredménye alapján előfordulhat, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak törölnie vagy helyesbítenie kell az adatot, a kérdéses adat helyesbítésére vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

b)

amennyiben két hónapon belül nem jön létre megállapodás, az adatok hibáját vagy jogellenes tárolását megállapító tagállam SIRENE-irodája országának felelős hatóságát felkéri arra, hogy az ügyet terjessze az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként eljáró európai adatvédelmi biztos elé.

Információcsere új tények megállapítása esetén

Az adatminőség, illetve az adatfeldolgozás jogszerűségének biztosítása érdekében, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájától eltérő SIRENE-iroda szerez tudomást egy figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos új tényről, ezt az információt a lehető leghamarabb közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal a J formanyomtatványon. Ez előfordulhat például akkor, ha a harmadik ország állampolgára a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés kibocsátása után a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettje lesz.

2.8.   Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke) (19)

A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS II-be a SIS II jogi eszközöknek megfelelően bevitt, rájuk vonatkozó adatokhoz, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak.

Az érintett személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően – illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével – tájékoztatni kell.

A figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam csak akkor közölhet az érintett személlyel kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére.

Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat helyesbíttetni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

Az egyént a helyesbítési, illetve törlési jogának gyakorlását követően hozott intézkedésekről a lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb az eredeti kérelem időpontjától számított három hónapon belül tájékoztatják. Az egyén tájékoztatására hamarabb kerül sor, ha a nemzeti jog így rendelkezik.

2.8.1.   Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek

A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a nemzeti hatóságokat az adatokhoz való hozzáférés vagy az adatok helyreigazítása iránti kérelemről tájékoztatják, az információcserére a következő szabályok szerint kerül sor:

a)

az ilyen adatokhoz való hozzáférésre minden egyes SIRENE-iroda saját nemzeti jogszabályait alkalmazza. A SIRENE-irodák az ügy körülményeitől függően és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően vagy az illetékes hatóságokhoz továbbítják az általuk átvett, az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás iránti kérelmeket, vagy saját hatáskörükön belül döntenek azokról;

b)	az illetékes nemzeti hatóságok kérésére az érintett tagállamok SIRENE-irodái saját nemzeti jogukkal összhangban információt szolgáltatnak a hozzáférési jog gyakorlásáról.

2.8.2.   Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében

Másik tagállam által a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésekhez történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket lehetőség szerint a nemzeti SIRENE-irodákon keresztül kell megosztani a K formanyomtatvány használatával.

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	a hozzáférés iránti kérelmet minél hamarabb továbbítani kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamhoz, hogy az állást foglalhasson a kérdésben;

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam tájékoztatja a kérelmet átvevő tagállamot álláspontjáról;

c)	figyelembe veszi a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam által a kérelem feldolgozására meghatározott határidőket.

Ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megküldi az álláspontját a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodájának, a SIRENE-iroda a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és a hatáskörén belül dönt a kérelemről, vagy biztosítja, hogy az álláspont minél hamarabb eljusson az illetékes hatósághoz, amely döntést hoz a kérelemmel kapcsolatban.

2.8.3.   Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése

Amennyiben valaki adatainak helyesbítését vagy törlését kéri, ezt csak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam teheti meg. Ha kérésével nem a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamhoz fordul, a megkeresett tagállam SIRENE-irodája tájékoztatást ad számára a kiadó tagállam megkeresésének szükségességéről, és megadja a kiadó tagállam illetékes hatóságainak elérhetőségét.

2.9.   A figyelmeztető jelzés törlése olyan esetben, amikor a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon célok teljesítéséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

A találatot követő esetek kivételével a figyelmeztető jelzést vagy automatikusan a CS-SIS törölheti (az érvényesség lejártát követően), vagy közvetlenül az a szolgálat, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS II-be (ha a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem érvényesek).

Az N.SIS II-nek mindkét esetben automatikusan fel kell dolgoznia a CS-SIS törlési üzenetét.

A tagállamoknak lehetőségük van kérni, hogy automatikus értesítést kapjanak a más tagállam által kibocsátott figyelmeztető jelzés törléséről.

2.10.   A nevek megfelelő bevitele

Az adatbevitelre szolgáló nemzeti rendszerek korlátain belül a neveket megfelelően kell felvinni (családi név és utónevek) a SIS-II-be, olyan formában (olyan megjelenítésben és helyesírással), amely a lehető legközelebb áll a hivatalos személyazonossági okmányokban használt formához. A tagállamok főszabályként a SIS-II-be való adatbevitelkor a latin karaktereket használják, az 1. mellékletben megállapított átírási szabályok sérelme nélkül.

2.11.   A személyazonosság különféle kategóriái

Igazolt személyazonosság (megállapított személyazonosság)

Az igazolt személyazonosság (megállapított személyazonosság) a valódi személyazonosító okmányok, útlevél vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság.

Nem igazolt személyazonosság

A nem igazolt személyazonosság esetén nincs elegendő bizonyíték a személyazonosságra.

Személyazonossággal való visszaélés

A személyazonossággal (családi név, utónév, születési idő) való visszaélés esete akkor áll fenn, ha valaki egy másik valós személy személyazonosságát használja fel. Ez például akkor fordulhat elő, ha az okmányt a tényleges tulajdonos kárára használják fel.

Felvett név

A felvett név olyan felvett személyazonosság, amelyet a más személyazonosság szerint ismert személy használ.

2.11.1.   Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy egy bizonyos személy személyazonosságával visszaélnek, a figyelmeztető jelzést e személy hozzájárulásával kiegészítik a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a nemzeti eljárásoknak megfelelően megadhatja az illetékes hatóságoknak a SIS II rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében és a SIS II határozat 51. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult az információk feldolgozásához való hozzájárulásának visszavonására.

Ha valamely tagállam megállapítja, hogy egy másik tagállam által kibocsátott figyelmeztető jelzés személyazonossággal való visszaéléshez kapcsolódik, erről a Q formanyomtatványon értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot annak érdekében, hogy az adatot a SIS II-be fel lehessen venni.

Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra. A visszaéléssel érintett személyazonosságra vonatkozó adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, ennél korábban törlik.

Az ilyen jellegű adatok bevitelének céljára figyelemmel a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell annak a személynek a fényképét és ujjlenyomatait, akinek a személyazonosságával visszaéltek. A Q formanyomtatványon csak a schengeni szám utal a SIS II figyelmeztető jelzéssel keresett személy adataira. A 052-es rovatban szereplő információ (az okmány kiállításának dátuma) feltüntetése kötelező.

Továbbá amikor kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kiadó állam ellenőrzi, hogy (a keresett személy megtalálása céljából) szükséges-e fenntartani a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.

2.11.2.   Felvett név bevitele

A megfelelő adatminőség biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást a felvett nevekről, és minden lényeges információt továbbítanak a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban.

A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha másik tagállam deríti ki a felvett nevet, át kell adnia az ügyet annak a tagállamnak, aki eredetileg bevitte a figyelmeztető jelzést.

Letartóztatásra vonatkozó figyelmezető jelzés esetén a felvett nevet bevivő tagállam erről az M formanyomtatványon értesítheti a többi tagállamot.

2.11.3.   További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

Amennyiben a SIS II-ben lévő adatok nem elegendőek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája a másik tagállammal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésére vagy a másik tagállam kérésére szükség esetén további információkat szolgáltathat egy adott személy személyazonosságának megállapításához. Erre a célra az L formanyomtatvány használatos. Ezek az információk különösen a következőkre terjednek ki:

—	a keresett személy birtokában lévő útlevél vagy személyazonossági okmány eredete,

—	az útlevél vagy a személyazonossági okmány hivatkozási száma, kiállításának időpontja, helye, a kiállító hatóság, valamint érvényességi ideje,

—	a keresett személy leírása,

—	a keresett személy anyjának és apjának családi és utóneve,

—	a legutolsó ismert cím.

Ezek az információk a SIRENE-irodákban lehetőség szerint rendelkezésre állnak, illetve a gyors továbbítás céljából közvetlenül és állandóan hozzáférhetők ezek számára.

Az átfogó cél az, hogy minél kisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy tévesen őrizetbe vegyenek egy olyan személyt, akinek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyéhez hasonló személyazonossági adatai vannak.

2.12.   Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetén

A SIS II rendelet 37. cikke és a SIS II határozat 52. cikke lehetőséget ad a tagállamoknak a különböző figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok nemzeti jogukkal összhangban történő létrehozására abból a célból, hogy feltárják a SIS II-be bevitt személyek és tárgyak közötti kapcsolatokat. Ilyen kapcsolatokat csak akkor szabad létrehozni, ha arra működési szempontból egyértelműen szükség van.

2.12.1.   Technikai szabályok

Minden kapcsolat legalább két figyelmeztető jelzés közötti kapcsolat létesítését teszi lehetővé.

A tagállam az általa a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhat létre és a kapcsolatot csak ez a tagállam módosíthatja vagy törölheti. A kapcsolat csak akkor látható a felhasználó számára, ha az összekapcsolt figyelmeztető jelzések közül legalább kettőt megtekinthetnek. A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolatokhoz csak az arra felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.

2.12.2.   Működési szabályok

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok nem igényelnek külön eljárást a kiegészítő információk kicserélése tekintetében. A következő elveket azonban be kell tartani:

Amennyiben több összekapcsolt figyelmeztető jelzésre egy vagy több találat van, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik figyelmeztető jelzés tekintetében megküldi a G formanyomtatványt.

Nem kell formanyomtatványt küldeni azokról a figyelmeztető jelzésekről, amelyek kapcsolódnak a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez, de amelyekre a találat nem vonatkozik. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a találattal érintett figyelmeztető jelzés letartóztatásra vonatkozó vagy eltűnt személyre (védelem) vonatkozó figyelmeztető jelzés. Ebben az esetben az összekapcsolt figyelmeztető jelzés felfedezésének közlését az M formanyomtatványon kell megtenni.

2.13.   A SIRPIT (SIRENE PIcture Transfer – SIRENE-képátvitel) és a SIS II-ben tárolt biometrikus adatok formátuma és minősége

A rendelkezésre álló ujjlenyomatokat és fényképeket hozzá kell kapcsolni a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéshez.

A SIRENE-irodáknak képesnek kell lenniük azonosítás céljából ujjnyomatok és fényképek cseréjére a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében. Amikor valamely tagállam rendelkezik egy olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, a SIRPIT-en keresztül megküldheti a fényképeket és az ujjlenyomatokat a másik tagállamnak a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében.

Ez a csere nem érinti a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat alkalmazásában a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján végzett cserét.

2.13.1.   A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

A SIRPIT-en keresztül kicserélt fényképek és ujjnyomatok további felhasználásának – ideértve az archiválást is – összhangban kell lennie a SIS II jogi eszközeivel, a 95/46/EK irányelvvel, az Európa Tanács 108. egyezményével, valamint az érintett államokban e területtel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal.

2.13.2.   Technikai követelmények

Az ujjlenyomatokat és fényképeket a biometrikus adatok SIS II-be való bevitelére vonatkozó végrehajtási szabályok előírásaival összhangban kell gyűjteni és továbbítani.

Minden SIRENE-irodának teljesítenie kell a SIRPIT technikai követelményeit.

Az ujjlenyomatokat és fényképeket külön a SIRPIT számára tervezett beviteli felületen csatoltan küldik el.

2.13.3.   A SIRENE L formanyomtatványának használata

A SIRPIT-en keresztül történő továbbítást az L formanyomtatványnak az összes SIRENE-formanyomtatvány esetében használt szokásos csatornán keresztüli elküldésével jelentik be. Az L formanyomtatványokat az ujjlenyomatokkal és/vagy fényképekkel egyidőben küldik el.

2.13.4.   A SIRPIT- eljárás

Annak az országnak a SIRENE-irodáját, amelyik rendelkezik egy olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést bocsátott ki, a továbbiakban „az intézkedő SIRENE-irodának” nevezzük.

Annak az országnak a SIRENE-irodáját, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS II-be, a továbbiakban „a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának” nevezzük.

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	az intézkedő SIRENE-iroda a szokásos elektronikus úton elküldi az L formanyomtatványt, és az L formanyomtatvány 083-es rovatában megemlíti, hogy a SIS II-ben lévő figyelmeztetés céljából ujjlenyomatokat és fényképeket küldenek;

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája csatolja az ujjlenyomatokat vagy fényképeket a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzéshez, vagy megküldi azokat az illetékes hatóságnak a figyelmeztető jelzés teljessé tétele céljából.

2.13.4.1.   Beviteli felület

A beviteli maszk a következő adatokat tartalmazza:

1.	A schengeni azonosító szám (*) (1)

2.	Hivatkozási szám (*) (1)

3.	Az ujjlenyomat levételének dátuma

4.	Az ujjlenyomat levételének helye

5.	A fénykép készítésének dátuma

6.	Az ujjlenyomat levételének oka

7.	Családi név (*) (2)

8.	Utónév (*) (2)

9.	Leánykori név

10.	Személyazonossága tisztázott?

11.	Születési idő (*)

12.	Születési hely

13.	Állampolgárság

14.

Nem (*)

15.	Kiegészítő információk

Megjegyzések:

(*)	Kötelezően kitöltendő

(1)	Az 1. vagy a 2. rovatba kell bejegyzést tenni.

(2)	Választható a „nem ismert” bejegyzés.

Ismertsége esetén be kell vinni az ujjlenyomatok levételének helyét és dátumát.

2.13.5.   A biometrikus adatok formátuma és minősége

A rendszerbe bevitt valamennyi biometrikus adatot külön minőség-ellenőrzésnek kell alávetni a valamennyi SIS II felhasználóra vonatkozó minimális minőségi színvonal biztosítása érdekében.

Bevitel előtt ellenőrzéseket kell végrehajtani nemzeti szinten a következők biztosítására:

—	az ujjlenyomat adatai megfelelnek a ANSI/NIST – ITL 1–2000 Interpol céljaira bevezetett és a SIRPIT-hez (SIRENE Picture Transfer – SIRENE-fényképtovábbítás) igazított formátumnak,

—

fényképek és ujjlenyomatok kizárólag olyan személyek személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg, és aki megfelel a következő követelményeknek: a szemből készült teljes arckép képarányának lehetőleg 3:4 vagy 4:5 arányúnak kell lennie. Lehetőség szerint legalább 480 × 600 pixel felbontást és 24 bit színmélységet kell használni. Ha a képet szkennelni kell, a képméret lehetőség szerint legfeljebb 200 Kbyte körüli lehet.

2.14.   A SIRENE és az Interpol egymást átfedő feladatai (20)

A SIS II-nek nem az a feladata, hogy helyettesítse vagy megkettőzze az Interpol szerepét. Bár a feladatok átfedhetik egymást, a tagállamok schengeni vívmányok keretében folytatott tevékenységét és együttműködését szabályozó alapelvek lényegesen eltérnek az Interpol keretében érvényes elvektől. Ezért nemzeti szinten szabályokat kell kialakítani a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák közötti együttműködésre vonatkozóan.

A következő elvek érvényesülnek:

2.14.1.   A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

A tagállamok által kibocsátott figyelmeztető jelzések esetén a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseknek és az ezekkel kapcsolatos valamennyi információcserének mindig elsőbbsége van az Interpolon keresztül történő információcserével szemben. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a figyelmeztető jelzések ellentmondanak egymásnak.

2.14.2.   A kommunikációs csatorna megválasztása

Tiszteletben kell tartani azt az elvet, miszerint a schengeni figyelmeztető jelzéseknek elsőbbsége van a tagállamok által kibocsátott Interpol figyelmeztető jelzésekkel szemben, és biztosítani kell, hogy ezt a tagállamok nemzeti központi irodái is betartsák. A SIS II figyelmeztető jelzés létrejöttekor a jelzéssel és a létrehozásának céljával, valamint a megteendő intézkedés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi tájékoztatásról a SIRENE-irodák gondoskodnak. Ha egy tagállam meg akarja változtatni a kommunikációs csatornákat, előzetesen konzultálnia kell a többi féllel. A kommunikációs csatornák megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges.

2.14.3.   Az Interpol által terjesztett információk felhasználása a schengeni államokban

Mivel a SIS II figyelmeztető jelzéseinek elsőbbsége van az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, az Interpol figyelmeztető jelzéseinek felhasználását rendkívüli esetekre kell korlátozni (azaz ha az egyezményben vagy a technikai feltételekben nincs rendelkezés a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelére, vagy ha nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a SIS II figyelmeztető jelzés létrehozásához). A schengeni térségen belül kerülni kell a párhuzamos figyelmeztető jelzéseket a SIS II-ben és az Interpolon keresztül. Az Interpol-csatornákon keresztül küldött olyan figyelmeztető jelzéseket, amelyek a schengeni térségbe vagy annak egyes részeire is vonatkoznak, a következő megjegyzéssel kell ellátni: „a schengeni államok kivételével”.

2.14.4.   Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

A SIRENE-iroda által a SIS II-be bevitt információk minőség-ellenőrzési koordinátoraként betöltött szerep biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák tájékoztassák egymást a találatokról és a figyelmeztető jelzések törléséről.

2.14.5.   A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködés fejlesztése

A nemzeti joggal összhangban minden egyes tagállam megtesz minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy biztosítsák a hatékony nemzeti szintű információcserét a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák között.

2.14.6.   Információk küldése harmadik államoknak

a)

A SIS II-ben feldolgozott adatok. A SIS II rendelet 39. cikke és a SIS II határozat 54. cikke szerint a SIS II-ben e két jogi eszköz alkalmazásában feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. A SIS II határozat 55 cikke eltérést ír elő ettől az általános szabálytól az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett útlevelekre vonatkozó adatok Interpollal történő kicserélése tekintetében, a cikkben leírt feltételek mellett.

b)

Kiegészítő információk A SIS II jogi eszközök 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő „adatok tulajdonjogának elvével” összhangban a kiegészítő információk harmadik országoknak történő továbbítását az a tagállam végzi, amelyik az adat „tulajdonosa”. Ha a kiegészítő információ iránti kérelem a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól eltérő tagállam SIRENE-irodája által kapott, adott figyelmeztető jelzéshez kapcsolódik, az előbbi tagállam tájékoztatja az utóbbit az információ iránti kérésről annak lehetővé tétele érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az alkalmazandó szabályok – az adatvédelmi szabályokat is beleértve – teljes betartásával döntést hozhasson. Az Interpol-csatorna használata a nemzeti rendelkezésektől vagy eljárásoktól függ.

2.15.   A SIRENE és az Europol kapcsolatai

Az Europol jogosult hozzáférni a SIS II határozat 26., 36. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. Az Europol további információkat kérhet az érintett tagállamoktól az Europol-egyezmény rendelkezéseivel összhangban. A nemzeti jogszabályokkal összhangban a nemzeti Europol-egységgel együttműködést kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy a SIRENE-iroda értesüljön a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk az Europol és a nemzeti Europol-egység között történő cseréjéről. Ha a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos nemzeti kommunikációt a nemzeti Europol-egység végzi, kerülni kell a végfelhasználókkal kapcsolatos nem egyértelmű helyzeteket.

2.16.   A SIRENE és az Eurojust kapcsolatai

Az Eurojust nemzeti képviselői és segítőik jogosultak hozzáférni a SIS II határozat 26., 32., 34. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. A nemzeti joggal összhangban meg kell teremteni közöttük a találat esetén folytatandó együttműködést a zavartalan információcsere biztosítása érdekében. Különösen a SIRENE-iroda tölt be kapcsolattartó szerepet az Eurojust nemzeti képviselői és asszisztenseik vonatkozásában a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk tekintetében.

2.17.   A lekérdezések különleges típusai

2.17.1.   Földrajzilag célzott lekérdezés

A földrajzilag célzott lekérdezést akkor alkalmazzák, ha a tagállam szilárd bizonyítékokkal rendelkezik a keresett személy vagy tárgy meghatározott földrajzi területen belüli hollétével kapcsolatban. Ilyen esetekben az igazságügyi hatóság megkeresése közvetlenül a kézhezvételkor teljesíthető.

A schengeni térségen belüli földrajzi szempontú lekérdezéseket a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés alapján végzik el. Ha a tartózkodási hely ismert a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés kibocsátásakor, az A formanyomtatvány 061 rovatában szerepeltetni kell a keresett személy tartózkodási helyére vonatkozó információkat. Minden más esetben – beleértve tárgyak hollétét is – az M formanyomtatványt (83. rovat) kell használni. A keresett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS II-be annak biztosítása érdekében, hogy a megteendő intézkedés iránti megkeresés haladéktalanul végrehajtható (a Schengeni Egyezmény 64. cikke, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 9. cikkének (3) bekezdése).

Az ilyen figyelmeztető jelzés növeli a siker lehetőségét, ha az adott személy vagy tárgy váratlanul helyet változtat a schengeni térségen belül, tehát csak különleges körülmények között lehet eltekinteni a keresett személy vagy tárgy SIS-be történő bevitelétől (pl. a SIS II rendelet és a SIS II határozat 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően, ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a figyelmeztető jelzés létrehozásához, stb.).

3.   ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE).

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	személyazonossággal való visszaélés,

—	felvett név bevitele,

—	a tagállamoknak küldendő kiegészítő információk,

—	megjelölés csatolása,

—	a SIRENE-irodák által foganatosítandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően,

—	találatot követő információcsere.

3.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

A legtöbb letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez európai elfogatóparancsot (European Arrest Warrant – EAW) fognak csatolni. A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknél azonban a kiadatási parancs (extradition request – ER) megszerzését megelőzően ideiglenes letartóztatásra is lehetőség van.

Az EAW/ER-t a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam erre felhatalmazott igazságügyi hatósága adja ki.

Az átadási célú figyelmeztető jelzés bevitelekor az eredeti EAW másolatát mellékletként csatolni kell a SIS II-ben. Bevihető az EAW EU-intézmények egy vagy több hivatalos nyelvére lefordított példánya is.

Emellett a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha rendelkezésre állnak.

A SIRENE-irodának rendelkeznie a figyelmeztető jelzés bevitele előtt az olyan személyekre vonatkozó, EAW-t vagy ER-t tartalmazó vonatkozó információkkal, akiknek a letartóztatását átadás vagy kiadatás céljából kérik. Ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az információ teljes és pontos legyen.

A tagállamoknak letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésenként több EAW-t is fel kell tudniuk vinni. A tagállam feladata az érvényét vesztett EAW törlése és annak ellenőrzése, hogy csatoltak-e a figyelmeztető jelzéshez más európai elfogatóparancsot, illetve szükség esetén a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása.

A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések európai elfogatóparancsonként csak egy bináris adatállományt tartalmazhatnak. A tagállamoknak fordításokat kell tudniuk csatolni az általuk a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez csatolt EAW-hoz, szükség esetén külön bináris adatállományban.

A figyelmeztető jelzésekhez csatolandó, szkennelt PDF dokumentumokhoz lehetőleg 150 dpi minimális felbontást kell használni.

3.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárások tekintetében lásd a 2.2. szakaszt.

Ezenfelül a következő szabályokat kell alkalmazni:

Több tagállam is bevihet letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre vonatkozóan. Ha két vagy több tagállam adott ki figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre, azt a döntést, hogy letartóztatás esetén melyik elfogatóparancsot kell végrehajtani, azon tagállam igazságügyi végrehajtó hatósága hozza meg, ahol a letartóztatásra sor kerül.

Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel, az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel. Ezek nem összeegyeztethetőek az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket haladéktalanul be kell vinni, a más tagállamokkal folyó konzultáció eredményének bevárása nélkül.

3.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

3.4.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

3.5.   A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

Figyelmeztető jelzés kibocsátásakor minden tagállamnak meg kell küldeni a figyelmeztető jelzésre vonatkozó kiegészítő információkat.

A 3.5.1. és a 3.5.2. szakaszban említett információkat a rendelkezésre álló leggyorsabb eszközzel kell elküldeni a többi SIRENE-irodának. Az azonosítás céljából kért további információkat konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére kell elküldeni.

Abban az esetben, ha ugyanazon személy vonatkozásában több EAW vagy ER létezik, minden egyes EAW vagy ER tekintetében külön A formanyomtatványt kell kitölteni.

Az EAW/ER-nak és az A formanyomtatványnak elegendő adatot kell tartalmaznia (különösen az EAW e) részében: „a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye”, és a 044 rovatban: „a tett ismertetése”) más SIRENE-irodák számára a figyelmeztető jelzés ellenőrzéséhez. Ugyanakkor csak a szükséges információk cseréjére kerül sor.

3.5.1.   Európai elfogatóparanccsal kapcsolatban küldendő kiegészítő információk

Az A formanyomtatvány legalább az EAW-ben szereplő információkat tartalmazza. A 044 rovatban az információk között szerepel a körülmények rövid összefoglalása.

A formanyomtatvány:

—	239.: jelezni kell, hogy a formanyomtatvány csak EAW-ra vonatkozik.

—	272.: be kell írni az EAW sorszámát az ugyanazon személyre vonatkozó több EAW megkülönböztetése érdekében.

—	006–013., 266., 275., 237–238. és 050–061.: a SIS II-be bevitt és az európai elfogatóparancs a) részével megegyező vonatkozó információt kell bevinni.

—	030–033. és 251–259. az európai elfogatóparancs i) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni.

—	240–241. és 035–037.: az európai elfogatóparancs b) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni.

—	034., 038., 039.: az európai elfogatóparancs c) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni.

—	243–244.: az európai elfogatóparancs d) részéből származó információt kell bevinni. Ha nincsenek az érintett személy távollétében hozott határozatok, ezt a rovatot üresen kell hagyni. A 244. rovatban egyszerű leírás is megadható, a jogszabály szövegének bemásolása nélkül.

—	245., 247., 040–045. és 047.: az európai elfogatóparancs e) részéből származó információt kell bevinni.

—	267.: az európai elfogatóparancs f) részéből származó információt kell bevinni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szövegét nem kell bemásolni.

—	249.: az európai elfogatóparancs g) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni. Ha nem kérik tulajdon lefoglalását, a rovat üresen marad.

—	250.: az európai elfogatóparancs g) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni. Meg kell említeni a tulajdon fellelhetőségének helyét is, ha az ismert.

—	268.: az európai elfogatóparancs h) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni.

—	260–264.: az európai elfogatóparancs i) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni.

—	269–271.: az európai elfogatóparancs i) részéből származó vonatkozó információt kell bevinni, de csak abban az esetben, ha az eltér a 251., 252. és 032. rovatban szereplő információktól.

—	400. és 403.: további dokumentumok csatolhatók.

3.5.2.   Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.5.2.1.   EAW-n és ER-n egyaránt alapuló figyelmeztető jelzés kiadásakor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő kiadásakor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az A formanyomtatványon. Ha kiadatási célokra nem elegendőek a tagállamoknak az EAW tekintetében a figyelmeztető jelzésben és a kiegészítő információkban megküldött adatok, további információkat kell adni.

A 239. rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány EAW-ra és ER-ra egyaránt vonatkozik.

3.5.2.2.   A csak ER-n alapuló figyelmeztető jelzés kibocsátásakor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő kibocsátásakor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az A formanyomtatványon.

A 239 rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány ER-ra vonatkozik.

3.6.   Megjelölés csatolása

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.6. szakaszt.

Ha a figyelmeztető jelzéshez csatolt EAW-k vagy ER-k közül legalább egy végrehajtható, a figyelmeztető jelzéshez megjelölés nem csatolható.

A megjelöléssel ellátott figyelmeztető jelzést úgy kell tekinteni, hogy azt azon személy tartózkodási helye közlésének céljára adták ki, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik.

3.7.   A SIRENE-irodák által teendő intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

A SIRENE-irodának az A formanyomtatvány kézhezvételekor a lehető leghamarabb át kell vizsgálnia minden rendelkezésre álló forrást az adott személy ellenőrzése és megtalálása céljából. Az, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által nyújtott információk nem elégségesek az átvevő tagállam számára, nem akadályozhatja a kereséseket.

Ha a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést jóváhagyják, és a keresett személyt megtalálják vagy letartóztatják az adott tagállamban, az A formanyomtatványon szereplő információkat továbbítani kell az EAW-t vagy az ER-t végrehajtó tagállam illetékes hatóságához. Ha szükség van az eredeti EAW-ra vagy ER-ra, azt a kibocsátó igazságügyi hatóságnak kell közvetlenül elküldenie a végrehajtó igazságügyi hatósághoz (a figyelmeztető jelzést kiadó vagy végrehajtó tagállam nemzeti jogának eltérő előírása hiányában).

3.8.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Ezenfelül a következő eljárást kell alkalmazni:

a)

a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatos „találatot” mindig haladéktalanul közölni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával. Emellett a találatot – a G formanyomtatvány megküldését követően – telefonon közölni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával;

b)	szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos idevágó információkat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája által megteendő konkrét intézkedésekről.

Emellett a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja az összes többi SIRENE-irodát is a találatról az M formanyomtatványon, feltéve hogy a találat a figyelmeztető jelzés kiadásától számított két héten belül következett be. Ezen időszak után az információkat csak az azt kérő tagállamoknak kell megküldeni.

4.   A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	személyazonossággal való visszaélés,

—	felvett név bevitele,

—	találatot követő információcsere,

—	az uniós polgárok családtagjainak sajátos esete.

4.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

A SIS II rendelet 24. cikkével összhangban a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést lehet a SIS II-be bevinni harmadik országok állampolgárai tekintetében a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszély miatt kiadott nemzeti figyelmeztető jelzések alapján.

A figyelmeztető jelzés abban az esetben is bevihető, ha az azon a tényen alapul, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok be nem tartása miatt a harmadik országbeli állampolgárral szemben vissza nem vont vagy fel nem függesztett, kiutasítással, a beutazás megtagadásával vagy kitoloncolással járó intézkedést hoztak, amely a beutazás vagy a tartózkodás tilalmáról rendelkezik vagy ezzel jár együtt.

Emellett a SIS II rendelet 26. cikke előírja, hogy meghatározott feltételek mellett beutazási vagy tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő beutazás vagy az azokon történő átutazás megakadályozása.

A SIS II rendelet 25. cikke szerint sajátos szabályok vonatkoznak azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) értelmében megillet szabad mozgáshoz való közösségi jog. A SIRENE-irodának a lehető legnagyobb mértékben képesnek kell lennie azon információk rendelkezésre bocsátására, amelyeket annak értékeléséhez használt, hogy a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettje tekintetében beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést vigyenek-e be (22).

4.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

A beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés összeegyeztethetősége

A beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel. Nem összeegyeztethetőek az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel, az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

4.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

4.4.   Felvett név bevitele

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.11.2. szakaszt.

4.5.   Információcsere találatot követően

A schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában megállapított értesítési eljárások és a Schengeni Egyezmény 25. cikkében megállapított konzultációs eljárások a határellenőrzésért, valamint a tartózkodási engedélyek, illetve vízumok kiadásáért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. A SIRENE-irodák főszabályként csak annak érdekében vesznek részt ezekben az eljárásokban, hogy továbbítsák a figyelmeztető jelzésekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információkat (pl. a találatról való értesítés, személyazonosság tisztázása) vagy töröljék a figyelmeztető jelzéseket.

A SIRENE-irodák azonban részt vehetnek harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásához vagy beutazásának megtagadásához szükséges kiegészítő információk továbbításában, illetve az ezen intézkedések nyomán keletkező kiegészítő információk továbbításában is.

4.5.1.   Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadásakor

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)

a Schengeni Egyezmény 25. cikkének megfelelően történő információcserére vonatkozó különeljárás sérelme nélkül, valamint a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.6. pont sérelme nélkül (mely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció); a végrehajtó tagállam tájékoztathatja a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzésre találatot értek el a tartózkodási engedély vagy vízum kiadása során. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam adott esetben az M formanyomtatványon tájékoztatja a többi tagállamot;

b)	kérés esetén és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően az érintett tagállamok SIRENE-irodái részt vehetnek a szükséges információknak a tartózkodási engedélyek és vízumok kiadásáért felelős megfelelő hatóságokhoz történő továbbításában.

A Schengeni Egyezmény 25. cikkében előírt különeljárás

Eljárás a Schengeni Egyezmény 25. cikkének (1) bekezdése alapján

Ha a tartózkodási engedély kiadását vizsgáló tagállam megállapítja, hogy a kérelmezőre beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránt más tagállam által kiadott figyelmeztető jelzés van hatályban, a SIRENE-irodán keresztül konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal. Erre a célra az N formanyomtatvány használatos. A figyelmeztető jelzést törölni kell, ha a konzultációt követően a tagállam fenntartja a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó döntését. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.

Eljárás a Schengeni Egyezmény 25. cikkének (2) bekezdése alapján

Ha a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést bevivő tagállam megállapítja, hogy tartózkodási engedélyt adtak ki a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek, SIRENE-irodáján keresztül konzultációt kezdeményez a tartózkodási engedélyt kibocsátó tagállammal az O formanyomtatványon. A SIRENE-irodán keresztül az O formanyomtatvány felhasználásával folyó konzultációra kerül sor akkor is, ha a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam állapítja meg a későbbiekben azt, hogy az adott személy vonatkozásában a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be (23).

Ha egy harmadik tagállam (azaz a tartózkodási engedélyt megadótól, illetve a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam) megállapítja, hogy a más tagállam tartózkodási engedélyének birtokában lévő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében figyelmeztető jelzés van érvényben, erről SIRENE-irodáján keresztül a tartózkodási engedélyt megadó és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot is értesíti, a H formanyomtatványon.

Ha a Schengeni Egyezmény 25. cikke szerinti eljárás a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés törlésével jár, a SIRENE-irodák a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett kérés esetén felajánlják támogatásukat.

4.5.2.   Információcsere a schengeni térségbe a beutazás megtagadásakor vagy az onnan való kitoloncoláskor

Az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)

a schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (4) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően történő információcserére vonatkozó különeljárás sérelme nélkül; valamint a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.6. pont sérelme nélkül (mely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció); a tagállam tájékoztatást kérhet az általa a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kibocsátott figyelmeztető jelzésre vonatkozó valamennyi találatról. Az a tagállam, amelyik szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, írásban keresi meg a többi tagállamot;

b)

a végrehajtó tagállam átveheti a kezdeményezést és tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítottak meg, valamint hogy egy harmadik országbeli állampolgár beutazását megtagadták, vagy hogy őt kiutasították a schengeni térségből;

c)

ha egy tagállam a területén feltartóztat egy figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló, harmadik országbeli állampolgárt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kérésre továbbítja a harmadik országbeli állampolgár visszaküldéséhez szükséges információkat. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam igényétől és a végrehajtó tagállam rendelkezésére álló információktól függően ezek az információk a következőket foglalhatják magukban: — a határozat típusa és indoka, — a határozatot kiadó hatóság, — a határozat dátuma, — a kézbesítés dátuma (az a nap, amikor a határozatot kézbesítették), — a végrehajtás dátuma, — a határozat lejártának dátuma vagy az érvényesség időtartama.

Ha egy figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt a határon tartóztatnak fel, a schengeni határ-ellenőrzési kódexben és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által meghatározott eljárásokat kell követni.

Arra is sürgősen szükség lehet, hogy a SIRENE-irodák bizonyos esetekben kiegészítő információkat cseréljenek ki egy adott személy kétséget kizáró azonosítása céljából (lásd a 2.8.3. szakaszt).

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különeljárások

Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben

A schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló és egyidejűleg valamely tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel vagy visszautazásra jogosító vízummal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok beutazását valamely más tagállam határának átlépésekor a tartózkodási engedélyt vagy visszautazásra jogosító vízumot kiállító tagállamba történő továbbutazás céljából meg kell engedni. A beutazást meg lehet tagadni, ha a tagállam a beutazás megtagadása vonatkozásában nemzeti figyelmeztető jelzést adott ki.

Ha a harmadik országbeli állampolgár megkísérli a beutazást abba a tagállamba, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be, ez a tagállam megtagadhatja a beutazását. Az illetékes hatóság kérésére azonban e tagállam SIRENE-irodája konzultál a tartózkodási engedélyt kibocsátó tagállammal az O formanyomtatványon, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságnak annak meghatározását, hogy elegendő ok áll-e fenn a tartózkodási engedély visszavonására. Ha a tartózkodási engedélyt nem vonják vissza, a figyelmeztető jelzést törölni kell, az érintett személy azonban felvehető a beutazás megtagadása tekintetében kibocsátott nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listára.

Ha ez a személy megkísérli a beutazást a tartózkodási engedélyt kibocsátó tagállamba, beutazását meg kell engedni, azonban a tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére megküldi az O formanyomtatványt a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak annak érdekében, hogy az érintett illetékes hatóságok dönthessenek a tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a figyelmeztető jelzés törléséről.

Ha a harmadik országbeli állampolgár egy olyan harmadik tagállamba kísérli meg a beutazást, amely eltér a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól és a tartózkodási engedélyt megadó tagállamtól is, és ez a harmadik tagállam állapítja meg, hogy e személy vonatkozásában a SIS II-ben figyelmeztető jelzés szerepel annak ellenére, hogy a tagállamok egyike tartózkodási engedélyt adott ki számára, lehetővé teszi a továbbutazást a tartózkodási engedélyt kibocsátó tagállamba. A beutazást meg lehet tagadni, ha e harmadik tagállam felvette ezt a személyt a beutazás megtagadása vonatkozásában kibocsátott nemzeti figyelmeztető jelzések listájára. A SIRENE-iroda az illetékes hatóság kérésére mindkét esetben megküldi a szóban forgó mindkét tagállam SIRENE-irodájának a H formanyomtatványt, tájékoztatva azokat az ellentmondásról, és felkéri azokat egymással konzultáció folytatására a figyelmeztető jelzés SIS II-ből való törlése vagy a tartózkodási engedély visszavonása érdekében. Kérheti azt is, hogy a konzultáció eredményéről értesítsék.

Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja alá tartozó esetekben

Az 54. cikk (4) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok eltérhetek attól az elvtől, miszerint humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt meg kell engedni azon személy beutazását, akire a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést bocsátottak. A beutazást megengedő tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére erről a H formanyomtatványon tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodáját.

4.6.   Információcsere a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően

Sajátos szabályok vonatkoznak az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó találatokra, akiket a 2004/38/EK irányelv (24) értelmében megillet a szabad mozgáshoz való közösségi jog.

a)	A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére azonnal felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával a G formanyomtatványon annak érdekében, hogy késedelem nélkül beszerezze a megteendő intézkedésre vonatkozó döntéshez szükséges információkat;

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája az információkérés kézhezvételekor azonnal megkezdi a kért információk összegyűjtését és a lehető leghamarabb megküldi azokat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának;

c)	a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája útján tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a kért intézkedést megtették-e (a G formanyomtatványon) vagy sem (a H formanyomtatványon).

4.7.   Az uniós polgárok vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzések törlése

Amikor a harmadik ország állampolgára a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés kibocsátása után megszerzi az EU tagállamai egyikének állampolgárságát, a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ha az állampolgárságban bekövetkezett változás a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő ország SIRENE-irodájának tudomására jut, ez megküldi a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a J formanyomtatványt, a jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok helyesbítésére és törlésére vonatkozó eljárással összhangban (lásd a 2.7. szakaszt).

5.   AZ ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	személyazonossággal való visszaélés,

—	felvett név bevitele,

—	megjelölés csatolása,

—	találatot követő információcsere.

5.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

Az illetékes hatóság kérésére a SIS II-be be kell vinni a személyek következő kategóriáira – kiskorúakat és felnőtteket is beleértve – tartózkodási helyükről való meggyőződés vagy védelem alá helyezésük érdekében:

—	olyan eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni: i. saját védelmük érdekében; ii. veszély megelőzése érdekében,

—	eltűnt személyek, akiknek tartózkodási helyéről kell meggyőződni, és akiket nem kell védelem alá helyezni.

A keresés megindításakor megfelelően követni kell azokat a nemzeti eljárásokat, amelyek az eltűnt személy keresésének kérésére jogosultak személyére és a kérés módjára vonatkoznak.

A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.

5.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

Az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel. Ezek nem összeegyeztethetőek a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel vagy az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

5.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

5.4.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

5.5.   Megjelölés csatolása

Találatot követően megjelölés csatolását lehet kérni. A megjelölés csatolása céljából a 2.6 szakaszban leírt általános eljárást kell követni.

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések tekintetében nincs megteendő alternatív intézkedés.

5.6.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok érvényesülnek:

a)	a SIRENE-irodák lehetőség szerint közlik a szükséges orvosi adatokat azon eltűnt személy(ek)ről, aki(k)nek védelme érdekében intézkedéseket kell tenni. A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel;

b)	a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindig közli a tartózkodási helyet a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával;

c)

a SIS II határozat 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nagykorú eltűnt személy tartózkodási helyét csak annak hozzájárulásával lehet az eltűnést bejelentő személlyel közölni. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik az eltűnést bejelentő személlyel azt a tényt, hogy a figyelmeztető jelzés találatot követően törlésre került.

6.   BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	személyazonossággal való visszaélés,

—	felvett név bevitele,

—	találatot követő információcsere.

6.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

Az illetékes hatóság kérésére a SIS II-be be kell vinni a személyek következő kategóriáira tartózkodási helyük vagy lakóhelyük közlése céljából:

—

tanúk,

—	azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük,

—	azon személyek, akik részére büntetőítéletet vagy – abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük – a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okiratot kell kézbesíteni,

—	azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívást kell kézbesíteni.

A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha rendelkezésre állnak.

6.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

A bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

A bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel és az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel. Ezek nem összeegyeztethetőek az ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzésekkel és a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel.

6.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

6.4.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

6.5.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Ezenfelül a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)	a valós tartózkodási vagy lakóhely felderítésére minden olyan intézkedést fel kell használni, amelyet azon tagállam nemzeti joga megenged, amelyben a személy tartózkodik;

b)	az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel ellentétben nem szükséges hozzájárulás a tartózkodási hely vagy a lakóhely illetékes hatóságokkal való közléséhez.

7.   REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	személyazonossággal való visszaélés,

—	felvett név bevitele,

—	információcsere az állambiztonságért felelős hatóságok kérésére figyelmeztető jelzések kiadásakor,

—	megjelölés csatolása,

—	találatot követő információcsere.

7.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

Az illetékes hatóság kérésére a SIS II-be be kell vinni a személyek és tárgyak (gépjárművek, hajók, légi járművek vagy konténerek) adatait rejtett vagy célzott ellenőrzések céljából.

A célzott ellenőrzés a személyek, gépjárművek, hajók és légi járművek alapos átvizsgálása, míg a rejtett ellenőrzést rejtett jellegének veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani.

Ilyen figyelmeztető jelzést lehet bevinni bűncselekmények üldözése és a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése céljából, a SIS II határozat 36. cikkének (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

Rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések kibocsáthatók a nemzetbiztonságért felelős hatóságok kérésére a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

A SIS II határozat 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban, ha a célzott ellenőrzések végrehajtása a tagállam joga szerint nem megengedett, azokat ebben a tagállamban automatikusan rejtett ellenőrzések váltják fel.

A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.

7.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

Az ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

A személyek rejtett vagy célzott ellenőrzése céljából kiadott figyelmeztető jelzések nem összeegyeztethetőek a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel, a beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekkel, az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel vagy a bírósági eljárással kapcsolatban kiadott figyelmeztető jelzésekkel.

A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek a figyelmeztető jelzések más kategóriáival.

A rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek a célzott ellenőrzés céljából kiadottakkal.

7.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

7.4.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

7.5.   Más tagállamok tájékoztatása a nemzetbiztonságért felelős hatóságok által kért figyelmeztető jelzések kibocsátásakor (a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése)

A nemzetbiztonságért felelős hatóságok kérésére figyelmeztető jelzés bevitelekor a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja erről a többi SIRENE-irodát az M formanyomtatványon. A formanyomtatvány tartalmazza a figyelmeztető jelzés bevitelét kérő hatóság megnevezését és elérhetőségeit.

Az egyes információk titkosságát a nemzeti jognak megfelelően meg kell őrizni, ideértve a SIRENE-irodákkal való kapcsolattartás és a nemzetbiztonságért felelős szolgálatokkal történő kapcsolattartás elkülönítését is.

7.6.   Megjelölés csatolása

Az általános eljárást lásd a 2.6. szakaszban.

A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében nincs szükség alternatív intézkedések meghozatalára.

Emellett ha a végrehajtó tagállam nemzetbiztonsági szolgálata úgy dönt, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében érvényességre vonatkozó megjelölés szükséges, kapcsolatba lép a nemzeti SIRENE-irodával, és tájékoztatja arról, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája ekkor megjelölést kér az F formanyomtatványnak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájához történő megküldésével. A megjelölés indokait nem szükséges kifejteni.

7.7.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok érvényesülnek:

Ha a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg, a végrehajtó SIRENE-iroda a G formanyomtatványon értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodáját az eredményekről (rejtett vagy célzott ellenőrzés). Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja saját illetékes nemzetbiztonsági szolgálatát is.

8.   LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)

A következő lépéseket kell mérlegelni:

—	figyelmeztető jelzés bevitele,

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése,

—	találatot követő információcsere,

8.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

A SIS II-be az alábbi, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatokat lehet bevinni:

—	50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművek, továbbá hajók és légi járművek,

—	750 kg-ot meghaladó saját tömegű utánfutók, továbbá lakókocsik, ipari berendezések, külső motorok és konténerek,

—	lőfegyverek,

—	ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok,

—	ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító iratok, mint útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek és úti okmányok,

—	ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített járműforgalmi engedélyek és rendszámtáblák,

—	bankjegyek (feljegyzett sorszámú bankjegyek),

—	ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített értékpapírok és fizetőeszközök, mint csekkek, hitelkártyák, kötvények és részvények.

8.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

Lefoglalás és bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzések

A lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek az ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel.

8.3.   Találatot követő információcsere

Kérésre a SIRENE-irodák a G formanyomtatványra válaszul a P formanyomtatványon minél hamarabb megküldik a kiegészítő információkat a SIS II határozat 36. cikke alapján gépjárműre, légi járműre, hajóra vagy konténerre vonatkozóan, lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően.

A kérés sürgősségére és arra tekintettel, hogy nem lehet azonnal az összes információt egyesíteni a P formanyomtatványon, nem kell az összes rovatot kitölteni. Törekedni kell azonban az alábbi fő rovatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtésére: 041., 042., 043., 162., 164., 165., 166., 167. és 169.

9.   STATISZTIKA

A SIRENE-irodák évi egy alkalommal statisztikát készítenek, amelyet az irányítóhatóságnak és a Bizottságnak kell megküldeni. A statisztikákat kérésre az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak is meg kell küldeni.

A statisztika számos formanyomtatványból áll, amelyek mindegyikét minden tagállam megkapja. A statisztikáknak különösen be kell mutatniuk a találatok és a megjelölések számát. Megkülönböztetést kell tenni a más tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok és a tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok között.

10.   A SIRENE-KÉZIKÖNYV ÉS MÁS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

A kézikönyv és más végrehajtási intézkedések felülvizsgálatát akkor kell elvégezni, ha szükségessé válik néhány rendelkezés zavartalan működésének biztosítása érdekében történő módosítása.

---

(1)  Ez a szöveg megegyezik a 2008/333/EK bizottsági határozat mellékletében szereplő szöveggel (lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát).

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a végrehajtó egyezmény hatályba léptetéséről (SCH/Com-ex(94) 29 rev. 2.) (HL L 239., 2000.9.22., 130. o.).

(4)  A Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozatai (SCH/com-ex 97(27) rev. 4.) Olaszország és (SCH/com-ex 97(28) rev. 4.) Ausztria tekintetében.

(5)  A Tanács 1999/848/EK határozata (1999. december 13.) a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.).

(6)  A Tanács 2000/777/EK határozata (2000. december 1.) a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.).

(7)  A Tanács 2004/926/EK határozata (2004. december 22.) a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).

(8)  HL C 340., 1997.11.10.

(9)  HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

(10)  A továbbiakban: a SIS II rendelet.

(11)  HL L 205., 2007.8.7., 63. o. A továbbiakban: a SIS II határozat.

(12)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(13)  HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

(14)  Ez nem érinti a SIRENE Iroda részére a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján adott feladatokat, pl. a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.) alkalmazásában.

(15)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(16)  Az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye az egyének személyes adatai gépi feldolgozása során való védelméről, valamint annak későbbi módosításai.

(17)  16375/07. sz. dokumentum.

(18)  A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről.

(19)  A tagállamok hozzáférési és helyreigazítási eljárásaival kapcsolatos információk találhatók a Bizottság weboldalán: http://ec.europa.eu/justice_home/fsj/privacy/index_en.htm.

(20)  Lásd még az EU Schengeni Katalógus: Schengeni Információs Rendszer 2. kötetében a SIRENE ajánlásai és bevált gyakorlatai című dokumentumot (2002. december).

(21)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(22)  A 2004/38/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy azt a személyt, akinek a beutazását megtagadták, teljes mértékben tájékoztatják azokról okokról, amelyeken az ügyükben hozott határozat alapult, kivéve ha ez ellentétes a nemzetbiztonsági érdekekkel.

(23)  Az uniós polgárok családtagjai tekintetében a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzés esetében emlékeztetni kell arra, hogy az e személyek tartózkodási engedélyének kiadása előtt nem lehetséges minden esetben a SIS II-ben való keresés. A 2004/38/EK irányelv 10. cikke sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak a fogadó tagállamban három hónapot meghaladó tartózkodásához szükséges tartózkodási jog megszerzésére vonatkoznak. A teljes körű felsorolás nem teszi lehetővé a SIS-ben való rendszeres keresést a tartózkodási engedélyek kiadása előtt. Az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállam más tagállamoktól csak a korábbi rendőrségi előzmények tekintetében kérhet információt, ha azt szükségesnek tartja (azaz nem a SIS II valamennyi adata tekintetében). Az ilyen kéréseket nem szabad általánossá tenni.

(24)  A 2004/38/EK irányelv szerint a szabad mozgás közösségi jogát élvező személyek beutazását vagy tartózkodását csak a közrend vagy közbiztonság okán lehet megtagadni, amennyiben az egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére, és amennyiben betartják az irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumokat. A 27. cikk (2) bekezdése előírja: „A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és ezek kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.” Emellett további korlátozások vonatkoznak a huzamos tartózkodási joggal rendelkező személyekre, akik beutazását vagy tartózkodását csak súlyos közrendi és közbiztonsági okokból lehet megtagadni, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

---