10.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/9

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3. cikke (1) bekezdésének u) pontja értelmében a Közösség tevékenységei közé tartoznak a polgári védelem területén hozott intézkedések.

(2)

E célból a 2001/792/EK, Euratom határozat (2) kialakított egy közösségi mechanizmust a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén való fokozott együttműködés előmozdítására (a továbbiakban: a mechanizmus).

(3)

A polgári védelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat (3)2006. december 31-én hatályát vesztette.

(4)

Létre kell hozni egy olyan polgári védelmi pénzügyi eszközt (a továbbiakban: az eszköz), amelynek keretében hozzájárulásként pénzügyi támogatás nyújtható mind a súlyos veszélyhelyzetekre történő reagálás hatékonyságának javításához, különösen a 2001/792/EK, Euratom határozat összefüggésében, mind a megelőzési és felkészültségi intézkedések fokozásához a veszélyhelyzetek minden típusa, így például természeti és ember okozta katasztrófák, terrorcselekmények – beleértve a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) terrortámadásokat is –, valamint technológiai, radiológiai vagy környezeti balesetek tekintetében, ideértve az 1999/847/EK határozat értelmében korábban hozott intézkedések folytatását is.

(5)

Az 1999/847/EK határozat folytonosságának biztosítása érdekében e határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6)

Az eszköz biztosítja Európa szolidaritásának látható kifejezését a súlyos veszélyhelyzet által érintett országok felé, azáltal, hogy a tagállamok beavatkozási eszközeinek mozgósítása révén előmozdítja a segítségnyújtást.

(7)

Az elszigetelt és legkülső régióknak, valamint a Közösség néhány más régiójának vagy szigetének földrajzi helyzetük, terepviszonyaik, valamint szociális és gazdasági körülményeik folytán gyakran sajátos jellegzetességei és igényei vannak. Mindez kedvezőtlen hatással bír, akadályozza a segítségnyújtáshoz és a beavatkozáshoz szükséges erőforrások bevetését, megnehezítve a segítségnyújtást és a segédeszközök bevetését, és különleges segítségnyújtási igényeket támaszt súlyos veszélyhelyzet komoly kockázata esetén.

(8)

E jogi eszköz nem érinti a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó fellépéseket, az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési programokra vonatkozó közösségi jogszabályok alapján elfogadott közegészségügyi intézkedéseket, valamint a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1926/2006/EK határozatból (5) eredő fogyasztói biztonsági intézkedéseket.

(9)

A koherencia érdekében nem tartoznak az eszköz hatálya alá a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program létrehozásáról szóló, 2007. február 12-i 2007/124/EK tanácsi határozat (6) hatálya alá tartozó, vagy a közrend fenntartásával, valamint a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos fellépések.

(10)

Ez a határozat a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozó tevékenységekre nem alkalmazandó.

(11)

A véletlen vagy szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8)2006. december 31-én hatályát veszti, és ezt követően ezen határozat hatálya alá tartozik a véletlen tengerszennyezésből eredő veszélyhelyzetekre való, a mechanizmus keretében történő reagálás. A felkészültség és megelőzés szempontjai más eszközök – például az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) – hatálya alá tartoznak.

(12)

Az eszköz hatékony működésének biztosítása érdekében helyénvaló, hogy azok a fellépések, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek, képesek legyenek arra, hogy gyakorlati és gyors hozzájárulást jelentsenek a súlyos veszélyhelyzetekre való felkészültség és az azokra való gyors reagálás tekintetében.

(13)

A mechanizmust hatékony és integrált észlelési és korai előrejelzési rendszerrel kell támogatni, amely figyelmeztetheti a tagállamokat és a Közösséget a tagállamok területét esetlegesen érintő katasztrófákra vagy katasztrófák veszélyére. Míg az ilyen rendszerek létrehozására vonatkozó döntéseket egyéb egyedi eszközök alapján kell meghozni, az eszköznek – mivel a mechanizmus felhasználónak minősül – azzal kell hozzájárulnia a rendszerek létrehozásához, hogy jelzi, mire van szükség, valamint, hogy biztosítja a rendszerek a rendszereknek egymással és a mechanizmussal történő összekapcsolását. A rendszerek felállítását követően a mechanizmusnak teljes mértékben fel kell használnia e rendszerek adottságait, és minden, e határozat alapján egyébként rendelkezésre álló eszközzel hozzá kell járulnia azok fejlesztéséhez.

(14)

A Bizottságnak megfelelő logisztikai támogatást kell nyújtania az általa telepített értékelési és/vagy koordinációs szakértők számára.

(15)

A tagállamok feladata a mechanizmus keretében általuk felajánlott polgári védelmi segítségnyújtáshoz szükséges felszerelés és közlekedési eszközök biztosítása. A tagállamoknak továbbá az általuk telepített beavatkozási egységek vagy modulok számára megfelelő logisztikai támogatást kell biztosítaniuk.

(16)

A Bizottság ugyanakkor a tagállamok közlekedési és felszerelési forrásai összevonásának elősegítése révén szerepet játszik a tagállamok támogatásában. A Bizottság támogatást nyújthat továbbá a tagállamoknak az egyéb források – például a kereskedelmi piaci szereplők – által esetleg rendelkezésre bocsátott közlekedési eszközök azonosítása tekintetében és támogathatja az azokhoz való hozzáférésüket. A Bizottság végül segítséget nyújthat a tagállamoknak az egyéb források által esetleg rendelkezésre bocsátott felszerelések azonosítása tekintetében.

(17)

A Bizottságnak – szükség esetén – képesnek kell lennie továbbá a tagállamok által biztosított közlekedési eszközök kiegészítésére, a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretében történő polgári védelmi segítségnyújtás hatékonyságának és időben történő célba juttatásának biztosításához szükséges kiegészítő közlekedési eszközök finanszírozása révén. A finanszírozást bizonyos kritériumoktól és a kapott támogatás egy része visszatérítésétől kell függővé tenni.

(18)

A közbeszerzési szerződések és támogatások ezen eszköz értelmében történő odaítélését az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kell végrehajtani. A polgári védelmi fellépések különleges jellegének következtében helyénvaló előírni, hogy a pénzügyi támogatás természetes személyek számára is odaítélhető legyen. Fontos továbbá az említett rendelet szabályainak betartása, különösen a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elve tekintetében.

(19)

A harmadik országok ezen eszközben való részvételét is lehetségessé kell tenni.

(20)

Amennyiben a mechanizmus a Közösség átfogó humanitárius segítségnyújtásának részeként Közösségen kívüli segítségnyújtási kérelemre lép működésbe, különösen fontos, hogy az e határozat szerinti fellépések és az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott fellépések kiegészítsék egymást és összhangban álljanak egymással, valamint az e határozat szerinti fellépéseket illetően az említett rendeletben megállapított humanitárius elvek legyenek az irányadók, vagyis az említett fellépéseknek a polgári védelem általános szabályainak megfelelően megkülönböztetéstől mentesnek, függetlennek, pártatlannak, valamint az áldozatok szükségleteivel és érdekeivel összhangban állónak kell lenniük.

(21)

A harmadik országokban történő beavatkozások tekintetében biztosítani kell a nemzetközi szervezetek és ügynökségek tevékenységével való koordinációt és összhangot.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság jobban nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottság kezdeményezésére lehetővé kell tenni a végrehajtás nyomon követésével, ellenőrzésével, pénzügyi ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos kiadások finanszírozását.

(23)

Az eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő fellépések végrehajtása megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében megfelelő rendelkezéseket kell hozni.

(24)

Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szabálytalanságok és csalások megakadályozása érdekében is, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett és helytelenül felhasznált támogatások behajtására az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (11), valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (12), továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban.

(25)

Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (14) összhangban kell elfogadni, különbséget téve az irányítóbizottsági és a tanácsadó eljárás hatálya alá tartozó intézkedések között, mivel bizonyos esetekben – a meghozandó intézkedések fontosságától függően – a tanácsadó eljárás a megfelelőbb.

(26)

Ez a határozat a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 38. pontja értelmében az eszköz teljes időtartamára pénzügyi referenciaösszeget határoz meg, anélkül, hogy érintené a költségvetési hatóság EK-Szerződésben meghatározott hatáskörét. Ezen összeget részben a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret 3B. „Az uniós polgárság” alfejezetéből, részben pedig annak 4. „Az EU mint globális partner” alfejezetéből kell finanszírozni.

(27)

E határozat végrehajtását rendszeresen értékelni kell.

(28)

Mivel e határozat célját a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az eszköz keretében támogatott fellépések terjedelme és hatásai miatt, tekintetbe véve az előnyöket az emberi életben bekövetkezett veszteségek, a sebesültek száma, a gazdasági, környezeti és anyagi károk csökkentése vonatkozásában azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

Az EK-Szerződés és az Euratom Szerződés kizárólag a 308., illetve a 203. cikkben ad felhatalmazást e határozat elfogadásához,

a)

polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) terén végrehajtandó fellépések;

b)

a veszélyhelyzetek megelőzését vagy hatásainak mérséklését célzó intézkedések; és

c)

a Közösség veszélyhelyzetre való válaszadási felkészültségének fokozását – beleértve az uniós polgárok tudatosságának növelését is – célzó fellépések.

a)

az 1717/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó fellépések;

b)

az egészségügyi közösségi cselekvési programokra vonatkozóközösségi jogszabályok hatálya alá tartozó fellépések és intézkedések;

c)

az 1926/2006/EK határozat hatálya alá tartozó fellépések és intézkedések;

d)

a 2007/124/EK, Euratom határozat hatálya alá tartozó fellépések;

e)

az 1257/96/EK rendelet hatálya alá tartozó fellépések, e határozat 4. cikke (2) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül;

f)

az 1406/2002/EK rendelet hatálya alá tartozó fellépések.

a)

„veszélyhelyzet”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet;

b)

„súlyos veszélyhelyzet”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet, és amely a mechanizmus keretében történő segítségnyújtási kérelmet tehet szükségessé;

c)

„reagálás”: súlyos veszélyhelyzet során vagy azt követően, annak közvetlen következményei kezelése érdekében a mechanizmus keretében végrehajtott bármely fellépés;

d)

„felkészültség”: az emberi és anyagi források felkészültségének és képességének olyan – előzetesen meghozott intézkedések eredményeként elért – szintje, amely biztosítja a veszélyhelyzetre való hatékony és gyors reagálást;

e)

„megelőzés”: minden olyan fellépés, amely támogatja a tagállamokat a veszélyhelyzetek következtében az embereket, a környezetet vagy a tulajdont fenyegető kockázatok megelőzésében és/vagy a kár mérséklésében;

f)

„korai előrejelzés”: időben történő és hatékony információszolgáltatás, amely lehetővé teszi a kockázatok elkerülését vagy csökkentését célzó intézkedések meghozatalát, és biztosítja a hatékony válaszadásra való felkészültséget.

a)

tanulmányok és felmérések készítése, modellezés és forgatókönyv-készítés

b)

képzés, gyakorlatok, munkaértekezletek, alkalmazottak és szakértők cseréje, hálózatok kialakítása, demonstrációs projektek és technológiaátadás a megelőzés, a felkészültség és a hatékony reagálás javítása érdekében;

c)

a nyilvánosság tájékoztatása, oktatás, a tudatosságot növelő, valamint ahhoz kapcsolódó terjesztési fellépések a veszélyhelyzetek uniós polgárokra gyakorolt hatásának a minimálisra való csökkentése érdekében, valamint az ahhoz való hozzájárulás céljából, hogy az uniós polgárok hatékonyabban védjék magukat;

d)

a mechanizmus Megfigyelő és Információs Központja (MIC) által betöltött szerep fenntartása a súlyos veszélyhelyzet esetén adandó gyors reagálás elősegítése érdekében;

e)

tájékoztatási fellépések és intézkedések a közösségi reagálás láthatóságának előmozdítása érdekében;

f)

a tagállamok és a Közösség általi gyors reagálás lehetővé tétele érdekében hozzájárulás az észlelő és korai előrejelző rendszerek kifejlesztéséhez az olyan katasztrófák tekintetében, amelyek a tagállamok területét érinthetik, valamint – az e rendszerek szükségességére és megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok és felmérések, továbbá a rendszerek egymáshoz, a MIC-hez és a g) pontban említett CECIS-hez való kapcsolódásának elősegítése révén – hozzájárulás e rendszerek létrehozásához. A rendszereknek figyelembe kell venniük a meglévő információ-, megfigyelő- és észlelőforrásokat, és azokra kell építeniük;

g)

a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és információs biztonsági rendszer (CECIS) és eszközök létrehozása és fenntartása az MIC és a tagállamok kapcsolattartói, valamint az egyéb résztvevők között a mechanizmushoz kapcsolódó kommunikáció és információcsere lehetővé tétele érdekében;

h)

megfigyelési, elemzési és értékelési tevékenységek;

i)

a mechanizmus összefüggésében végrehajtott beavatkozások és gyakorlatok során levont tapasztalatokkal kapcsolatos program létrehozása.

a)

támogató felszereléssel – különösen kommunikációs eszközökkel – ellátott elemző és koordinációs feladatokat ellátó szakértők telepítése a segítségnyújtás, valamint a jelen lévő többi szereplővel való együttműködés elősegítése érdekében;

b)

a tagállamok segítése a felszereléshez és közlekedési eszközökhöz való hozzáférésben az alábbiak révén:

c)

a tagállamok által biztosított szállítási szolgáltatások kiegészítése az 1. cikk hatálya alá eső súlyos veszélyhelyzetekre való gyors reagálás biztosításához szükséges szállítási eszközök kiegészítő forrásainak finanszírozása révén. Ezen eszköz keretében az ilyen fellépések kizárólag az alábbi kritériumok teljesülése esetén jogosultak pénzügyi támogatásra:

(3)

a)

legkésőbb 2008. december 31-ig a 4. cikk (2) bekezdése b) és c) pontja, valamint (3) bekezdése végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjaira vonatkozó első értékelő jelentés. A jelentésben figyelembe kell venni a Bizottság és a tagállamok által 2007. december 31-ig közösen elvégzett elemzés eredményeit, amely a jelentősebb polgári védelmi segítségnyújtások során felmerülő közlekedésieszköz- és felszerelésigényre, valamint az e határozat alapján az igények kielégítése céljából hozott intézkedésekre vonatkozik.

Amennyiben a jelentésben foglalt következtetések alapján szükségesnek látszik,

b)

legkésőbb 2010. június 30-ig az elért eredményekről, valamint az e határozat végrehajtásával kapcsolatos minőségi és mennyiségi szempontokról szóló időközi értékelő jelentés;

c)

legkésőbb 2011. december 31-ig az e határozat folytatásáról szóló közlemény;

d)

legkésőbb 2014. december 31-ig egy utólagos értékelő jelentés.