MELLÉKLET

A TRANSZEURÓPAI HAGYOMÁNYOS VASÚTI RENDSZER „ÜZEMELTETÉS ÉS

FORGALOMIRÁNYÍTÁS” ALRENDSZERÉRE VONATKOZÓ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSRÓL

1.

BEVEZETÉS

1.1.	Műszaki hatály

1.2.	Területi hatály

2.	AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA, HATÁLYA

2.1.	Alrendszer

2.2.

Hatály

2.2.1.

Személyzet és vonatok

2.2.2.

Üzemeltetési elvek

2.2.3.

Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében

2.3.	Kapcsolat ezen ÁME és a 2004/49/EK irányelv között

3.	ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.	Megfelelés az alapvető követelményeknek

3.2.	Az alapvető követelmények áttekintése

3.3.	Az e követelményekkel kapcsolatos konkrét szempontok

3.3.1.

Biztonság

3.3.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.3.3.

Egészségvédelem

3.3.4.

Környezetvédelem

3.3.5.

Műszaki összeegyeztethetőség

3.4.	Kifejezetten az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerrel kapcsolatos szempontok

3.4.1.

Biztonság

3.4.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

3.4.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

4.	AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.

Bevezetés

4.2.	Az alrendszer működési és műszaki előírásai

4.2.1.

A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1.

Általános követelmények

4.2.1.2.

Dokumentáció a vezetők számára

4.2.1.2.1.

Utasítás-gyűjtemény

4.2.1.2.2.

A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása

4.2.1.2.2.1.

Az Útvonalkönyv előkészítése

4.2.1.2.2.2.

Módosított elemek

4.2.1.2.2.3.

A vezető valós idejű tájékoztatása

4.2.1.2.3.

Menetrendek

4.2.1.2.4.

Járművek

4.2.1.3.

Dokumentáció a vasútvállalatok mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

4.2.1.4.

Dokumentáció a pályavasutak vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára

4.2.1.5.

A vonat személyzete, más vasútvállalatok személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

4.2.2.

A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1.

A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.

Általános követelmény

4.2.2.1.2.

A vonat eleje

4.2.2.1.3.

A vonat vége

4.2.2.2.

A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.

Általános követelmény

4.2.2.2.2.

Ellenőrzés

4.2.2.3.

A jármű azonosítója

4.2.2.4.

A teherkocsik berakodása

4.2.2.4.1.

Súlyelosztás

4.2.2.4.2.

Tengelyterhelés

4.2.2.4.3.

A rakomány rögzítése

4.2.2.4.4.

Állóhelyzeti rakszelvény

4.2.2.4.5.

A rakomány lefedése

4.2.2.5.

A vonatok összeállítása

4.2.2.6.

A vonat fékezése

4.2.2.6.1.

A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

4.2.2.6.2.

Fékteljesítmény

4.2.2.7.

A vonat indulásra kész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.

Általános követelmény

4.2.2.7.2.

Kötelező adatok

4.2.3.

A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1.

A vonatok tervezése

4.2.3.2.

A vonatok azonosítása

4.2.3.3.

A vonat indulása

4.2.3.3.1.

Indulás előtti ellenőrzések és próbák

4.2.3.3.2.

A pályavasút tájékoztatása a vonat indulásra kész állapotáról

4.2.3.4.

Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.

Általános követelmények

4.2.3.4.2.

A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.

A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

4.2.3.4.2.2.

Várható átadási idő

4.2.3.4.3.

Veszélyes áruk

4.2.3.4.4.

Üzemeltetési minőség

4.2.3.5.

Adatrögzítés

4.2.3.5.1.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

4.2.3.5.2.

Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

4.2.3.6.

Üzemzavar

4.2.3.6.1.

Más felhasználók tájékoztatása

4.2.3.6.2.

A vezetők tájékoztatása

4.2.3.6.3.

Üzemmenet folytonosságát visszaállító intézkedések

4.2.3.7.

Vészhelyzet kezelése

4.2.3.8.

Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére

4.3.	A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

4.3.1.

Kapcsolódási pontok az infrastruktúra ÁME-vel

4.3.2.

Kapcsolódási pontok az ellenőrző/irányító és jelzőrendszer ÁME-vel

4.3.2.1.

A felügyeleti adatok rögzítése

4.3.2.2.

Vezetői éberségi berendezés

4.3.2.3.

ERTMS/ETCS és ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok

4.3.2.4.

A jelek és a pályamenti jelzések láthatósága

4.3.2.5.

A vonat fékezése

4.3.2.6.

Homokolás alkalmazása. A járművezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

4.3.2.7.

Adatrögzítés és hőnfutásjelzés

4.3.3.

Kapcsolódási pontok a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1.

A jármű azonosítója

4.3.3.2.

Fékezés

4.3.3.3.

A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

4.3.3.4.

A vonat láthatósága

4.3.3.4.1.

A vonat menetirány szerinti első járművén

4.3.3.4.2.

A hátsó homlokfalon

4.3.3.5.

A vonat hallhatósága

4.3.3.6.

A jelzések láthatósága

4.3.3.7.

Vezetői éberségi berendezés

4.3.3.8.

A vonatok összeállítása és a B. melléklet

4.3.3.9.

A teherkocsik berakodása

4.3.3.10.

A vonat indulásra kész állapotának biztosítása és Veszélyes áruk

4.3.3.11.

A vonat összeállítása, H. és L. melléklet

4.3.3.12.

Vészhelyzeti intézkedések és vészhelyzetek kezelése

4.3.3.13.

Adatrögzítés

4.3.4.

Kapcsolódási pontok a Telematikai alkalmazások ÁME-vel

4.3.4.1.

A vonatok azonosítása

4.3.4.2.

A vonatok összeállítása

4.3.4.3.

A vonat indulása

4.3.4.4.

A vonat közlekedése

4.3.4.5.

A jármű azonosítója

4.4.	Üzemeltetési szabályok

4.5.	Karbantartási szabályok

4.6.	Szakmai képesítések

4.6.1.

Szakmai alkalmasság

4.6.1.1.

Szakmai ismeretek

4.6.1.2.

Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

4.6.2.

Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1.

Alapelvek

4.6.2.2.

Tudásszint

4.6.3.

A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1.

Alapelemek

4.6.3.2.

A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.

A képzési igények elemzésének kidolgozása

4.6.3.2.2.

A képzési igények elemzésének aktualizálása

4.6.3.2.3.

Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.

Útvonalismeret

4.6.3.2.3.2.

Járműismeret

4.6.3.2.3.3.

Kisegítő személyzet

4.7.	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1.

Bevezetés

4.7.2.

Az foglalkozás-egészségügyi orvosok és orvosi szervezetek jóváhagyási feltételei

4.7.3.

A pszichológiai vizsgálatban résztvevő pszichológusok jóváhagyási kritériumai és a pszichológiai értékelés követelményei

4.7.3.1.

A pszichológusok képesítése

4.7.3.2.

A pszichológiai vizsgálat tartalma és értelmezése

4.7.3.3.

A vizsgálati eszközök kiválasztása

4.7.4.

Orvosi és pszichológiai vizsgálat

4.7.4.1.

Az állás betöltése előtt:

4.7.4.1.1.

Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.1.2.

Pszichológiai vizsgálat

4.7.4.2.

Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.

Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága

4.7.4.2.2.

Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

4.7.4.2.3.

További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok

4.7.5.

Egészségügyi követelmények

4.7.5.1.

Általános követelmények

4.7.5.2.

Látási követelmények

4.7.5.3.

A hallással kapcsolatos követelmények

4.7.5.4.

Várandósság

4.7.6.

A járművezetési feladattal kapcsolatos meghatározott követelmények

4.7.6.1.

Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága

4.7.6.2.

Az orvosi vizsgálat további tartalma

4.7.6.3.

A látással kapcsolatos további követelmények

4.7.6.4.

A hallással és a beszéddel kapcsolatos további követelmények

4.7.6.5.

Testméretek

4.7.6.6.

Tanácsadás trauma esetén

4.8.	Infrastruktúra- és járműnyilvántartás

4.8.1.

Infrastruktúra

4.8.2.

Járművek

5.	KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.	Fogalommeghatározás

5.2.	A rendszerelemek felsorolása

5.3.	A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

6.	A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.	Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.2.	Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer

6.2.1.

Alapelvek

6.2.2.

Dokumentálási szabályok és eljárások

6.2.3.1.

Az illetékes hatóság határozata

6.2.3.2.

Ha vizsgálatra van szükség

6.2.4.

A rendszer teljesítménye:

7.	VÉGREHAJTÁS

7.1.

Alapelvek

7.2.	Végrehajtási iránymutatások

7.3.	Konkrét esetek

7.3.1.

Bevezetés

7.3.2.

Konkrét esetek felsorolása

A1. MELLÉKLET:

ERTMS/ETCS ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

A2. MELLÉKLET:

ERTMS/GSM-R ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

B. MELLÉKLET:

AZ ÚJ STRUKTURÁLIS ALRENDSZEREK KÖVETKEZETES MŰKÖDTETÉSÉT LEHETŐVÉ TEVŐ EGYÉB SZABÁLYOK:

C. MELLÉKLET:

A BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓS MÓDSZERTAN

D. MELLÉKLET:

OLYAN INFORMÁCIÓK, AMELYEKHEZ A VASÚTVÁLLALATNAK HOZZÁFÉRÉSSEL KELL RENDELKEZNIE AZON ÚTVONALAKKAL KAPCSOLATBAN, AMELYEN MŰKÖDNI SZÁNDÉKOZIK

E. MELLÉKLET:

NYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZINT

F. MELLÉKLET:

AZ ÜZEMELTETÉS ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZER VIZSGÁLATI IRÁNYMUTATÁSAI

G. MELLÉKLET:

AZ EGYES ALAPPARAMÉTEREK ESETÉBEN ELLENŐRIZENDŐ ELEMEK TÁJÉKOZTATÓ ÉS NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ FELSOROLÁSA

H. MELLÉKLET:

A JÁRMŰVEZETÉSI FELADAT SZAKMAI KÉPESÍTÉSEINEK MINIMÁLIS ELEMEI

I. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

J. MELLÉKLET:

A „VONATKÍSÉRŐI” FELADATOK SZAKMAI KÉPESÍTÉSEINEK MINIMÁLIS ELEMEI

K. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

L. MELLÉKLET:

A VONAT-ELŐKÉSZÍTÉSI FELADAT SZAKMAI KÉPESÍTÉSÉNEK MINIMÁLIS ELEMEI 142

M. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

N. MELLÉKLET:

VÉGREHAJTÁSI IRÁNYMUTATÁSOK

O. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

P. MELLÉKLET:

A JÁRMŰ AZONOSÍTÓJA

P. MELLÉKLET:

A JÁRMŰ AZONOSÍTÓJA

Q. MELLÉKLET:

HASZNÁLATON KÍVÜL

R. MELLÉKLET:

A VONAT AZONOSÍTÁSA

S. MELLÉKLET:

A VONAT LÁTHATÓSÁGA – HÁTUL

T. MELLÉKLET:

FÉKTELJESÍTMÉNY

U. MELLÉKLET:

A NYITOTT KÉRDÉSEK FELSOROLÁSA

V. MELLÉKLET:

A VEZETŐKNEK SZÓLÓ SZABÁLYDOKUMENTÁCIÓ KIDOLGOZÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

SZÓJEGYZÉK

AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

ÜZEMELTETÉS ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZER

1.   BEVEZETÉS

1.1.   MŰSZAKI HATÁLY

Ez az ÁME a 2001/16/EK irányelv II. melléklete 1. pontjában található felsorolásban szereplő forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert érinti.

Az alrendszerrel kapcsolatban bővebb tájékoztatás a 2. fejezetben található.

1.2.   TERÜLETI HATÁLY

Ezen ÁME területi hatálya a 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos transzeurópai vasúti rendszer.

Ezen ÁME tartalma

A 2001/16/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME

(a)	jelzi az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tervezett hatályát – 2. fejezet;

(b)	alapvető követelményeket állapít meg minden érintett alrendszerre és azok más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjaira vonatkozóan – 3. fejezet;

(c)

megállapítja az alrendszer és annak más célzott alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például az irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont- és/vagy járműkategóriáktól függően – 4. fejezet;

(d)	meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet;

(e)

megállapítja a megfelelőség vagy használatra való alkalmasság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez magában foglalja különösen a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokat vagy – adott esetben – olyan egyedi eljárásokat, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának vizsgálatakor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor alkalmazandók. Ahol vannak olyan dokumentumok, amelyek referenciaként használhatók az ezen ÁME bevezetésében való segítségnyújtásra, ezeket felsorolják – 6. fejezet;

(f)	jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok és az alkalmazandó elemek pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés kell, hogy legyen a norma – 7. fejezet;

(g)	az érintett személyzet esetében jelzi az érintett alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket – 4. fejezet.

Továbbá, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különös esetekről; ezek a 7. fejezetben találhatók.

Ez az ÁME a 4. fejezetben tartalmazza a fenti 1.1. és 1.2. alpontban jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA, HATÁLYA

2.1.   ALRENDSZER

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszert a 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 2.4. szakasza definiálja.

Ez különösen az alábbiakra terjed ki:

—	„A különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a járművezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén.

—	A határátlépéssel járó szolgáltatások végzéséhez szükséges szakképesítés.”

2.2.   HATÁLY

Ezen ÁME hatálya a pályavasutak és a vasútvállalatok üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozik a vonatok hagyományos TEN vonalakon való működésével kapcsolatban.

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerről szóló ÁME-ben megállapított előírásokat referencia-dokumentumként lehet használni a vonatok közlekedésére, még akkor is, ha nem vonatkozik rájuk ezen ÁME hatálya.

2.2.1.   SZEMÉLYZET ÉS VONATOK

A 4.6. és 4.7. alpont a vasútvállalalatok személyzetének azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a mozdonyvezetés és a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével, és a pályavasút vasúthálózat-használati szabályzatában „határpontként” megnevezett és a biztonsági engedélyben említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.

Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak a fentiekben „határpontként” megnevezett helyekig történik.

A személyzet azon tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok irányítása és a vonatok mozgásának engedélyezése, a szakképesítések és az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerése vonatkozik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a határátkelésre beosztott vonatok utolsó előkészítése, és a fentiekben „határpontként” megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. alpont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Valamely vonat csak akkor tekinthető határforgalomban résztvevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi a fentiekben „határpontként” megnevezett egy vagy több helyet.

Ez az alábbi táblázatokban foglalható össze:

Az államhatárt átlépő vonatokon munkavállaló és a határpontot átlépő személyzet.

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Járművezetés és vonatkísérés	4.6	4.7
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	4.6	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határpontokig bezárólag munkavállaló személyzet

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Járművezetés és vonatkísérés	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatok küldése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

E táblázatok leolvasásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 4.2.1. fejezetben ismertetett kommunikációs elvek kötelező követelmények.

2.2.2.   ÜZEMELTETÉSI ELVEK

Az európai infrastruktúrák elrendezésében és koncepciójában meglévő különbségeket, amelyek legalább részben felelősek a szabályok és az eljárások között meglévő különbségekért, gyakran csak hatalmas befektetés árán lehet leküzdeni.

Ebből kifolyólag ezen ÁME e változatának – amely az első a 2001/16/EK irányelv hatályba lépése óta – általános célja nem az, hogy egységes európai szabályzatot alkosson a hagyományos vasúti üzemeltetésre és forgalomirányításra vonatkozóan. A TEN rendszerben való használatra szánt új strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő – különösen az új vasútbefolyásoló és jelzőrendszerekhez közvetlenül kapcsolódó – szabályoknak és eljárásoknak azonban azonosaknak kell lenniük azonos helyzetek előfordulása esetén.

Kezdetben ezen ÁME csak a hagyományos vasúti „üzemeltetés és forgalomirányítás” alrendszer azon elemeire vonatkozott (a 4. fejezetben megállapítottak szerint), amelyek esetében főleg üzemeltetési kapcsolódási pontok vannak a vasútvállalatok és a pályavasutak között, vagy amelyek különös előnyökkel jártak az átjárhatóság tekintetében. Eközben kellő figyelmet fordítottak a 2004/49/EK irányelv (a vasúti biztonsági irányelv) követelményeire,

Ebből kifolyólag az a cél, hogy az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) részletes üzemeltetési szabályait ezen ÁME mellékletében határozzák meg (A1 az ERTMS/ETCS és A2 az ERTMS/GSMR esetében), amikor azok hozzáférhetővé válnak. Jelenleg a csatolt A1 melléklet csak tájékoztató és nem kötelező jellegű, mert a szabályokat még nem véglegesítették.

2.2.3.   ALKALMAZHATÓSÁG A MEGLÉVŐ JÁRMŰVEK ÉS INFRASTRUKTÚRA ESETÉBEN

Míg az ezen ÁME-ben található követelmények legnagyobb része a folyamatokkal és az eljárásokkal kapcsolatos, néhány az üzemeltetés szempontjából fontos fizikai elemekre, vonatokra és járművekre is vonatkozik.

Az ilyen elemek tervezési kritériumai a más alrendszerekre, például a járművekre vonatkozó ÁME-kben is megtalálhatók. Az OPE ÁME összefüggésében csak az üzemeltetési funkcióikat veszik figyelembe.

Ilyen esetekben felismerik, hogy nem biztos, hogy költséghatékony a meglévő járművek és/vagy infrastruktúra módosítása az ezen ÁME összes követelményének való megfelelés érdekében. Az érintett követelményeket ezért csak új elemek esetében vagy akkor kell alkalmazni, ha valamely elemet korszerűsítenek vagy felújítanak, és emiatt új üzembe helyezési engedélyre van szükség a 2001/16/EK irányelv 14.3. cikke szerinti értelemben.

2.3.   KAPCSOLAT EZEN ÁME ÉS A 2004/49/EK IRÁNYELV KÖZÖTT

Bár ezen ÁME kidolgozása a 2001/16/EK átjárhatósági irányelv alapján történt, olyan üzemeltetési eljárásokhoz és folyamatokhoz szorosan kapcsolódó követelményekkel is foglalkozik, amelyeket a pályavasutaktól és vasúttáraságoktól várnak el, amikor azok biztonsági tanúsítványt kérelmeznek a 2004/49/EK irányelv alapján.

3.   ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1.   MEGFELELÉS AZ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEKNEK

A 2001/16/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

3.2.   AZ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

Az alapvető követelmények az alábbiakra vonatkoznak:

—	biztonság,

—	megbízhatóság és rendelkezésre állás,

—	egészségvédelem,

—	környezetvédelem,

—	műszaki összeegyeztethetőség.

A 2001/16/EK irányelv szerint az alapvető követelmények általánosságban alkalmazhatók az egész hagyományos transzeurópai vasúti rendszerre, vagy konkrétan minden egyes alrendszerre és azok rendszerelemeire.

3.3.   AZ E KÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KONKRÉT SZEMPONTOK

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer általános követelményeinek jelentőségét az alábbi rendelkezések határozzák meg.

3.3.1.   BIZTONSÁG

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletével összhangban az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények az alábbiak:

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.1. alapvető követelménye:

„A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.”

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3.) és „A vonat hallhatósága” című (4.2.2.2. és 4.3.) alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.2. alapvető követelménye:

„A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.3. alapvető követelménye:

„A felhasznált rendszerelemeknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.”

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3.) alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.4. alapvető követelménye:

„A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.5. alapvető követelménye:

„A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.2.   MEGBÍZHATÓSÁG ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.2. alapvető követelménye

„A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.3.   EGÉSZSÉGVÉDELEM

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.1. alapvető követelménye:

„Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.2. alapvető követelménye:

„Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.4.   KÖRNYEZETVÉDELEM

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.1. alapvető követelménye:

„A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában a Közösség érvényben levő rendelkezéseivel összhangban kell vizsgálni és figyelembe venni.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.2. alapvető követelménye:

„A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.3. alapvető követelménye:

„A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel és köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen kölcsönhatásba lépnek.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.4. alapvető követelménye:

„A hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek be kell tartania a zajszennyezésre vonatkozó, meglévő rendelkezéseket.”

Míg ez elsősorban a zaj ÁME által érintett alapvető követelmény, az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer 4.2.2.2. és 4.3. pontja meghatároz egyes elemeket a vonatok hallhatóságával kapcsolatban.

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.5. alapvető követelménye:

A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem okozhat megengedhetetlen mértékű talajrezgést a pálya közelében elhelyezkedő területeken.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.5.   MŰSZAKI ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.5. alapvető követelménye

„Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.”

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.4.   KIFEJEZETTEN AZ ÜZEMELTETÉS ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZERREL KAPCSOLATOS SZEMPONTOK

3.4.1.   BIZTONSÁG

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.1. alapvető követelménye:

„A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vonatvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.”

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:

—	Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)

—	Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)

—	Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)

—	Teherkocsi berakodása (4.2.2.4. alpont)

—	A vonat indulásra kész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)

—	A vonat láthatósága (4.2.2.1. és 4.3. alpont)

—	A vonat hallhatósága (4.2.2.2. és 4.3. alpont)

—	A vonat elindulása (4.2.3.3. alpont)

—	Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)

—	A jelzések láthatósága és éberségi berendezés (4.3. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. és 4.6. alpont)

—	Dokumentáció a vezetők számára (4.2.1.2. alpont)

—	Dokumentáció a vasútvállalatok vezetőkön kívüli személyzete számára (4.2.1.3. alpont)

—	Dokumentáció a pályavasutak vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára (4.2.1.4. alpont)

—	Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

—	ERTMS üzemeltetési szabályok (4.4. alpont)

—	Szakmai képesítések (4.6. alpont)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (4.7. alpont)

3.4.2.   MEGBÍZHATÓSÁG ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.2. alapvető követelménye:

„A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenység, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képzettsége, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.”

Az alapvető követelményt az előírás következő alpontjai biztosítják:

—	Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)

—	A vonat indulásra kész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)

—	Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)

—	Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

—	Szakmai képesítések (4.6. alpont)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (4.7. alpont)

3.4.3.   MŰSZAKI ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

A 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.3. alapvető követelménye:

„A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vonatvezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, figyelembe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.”

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:

—	Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)

—	Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)

—	Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)

—	Teherkocsi berakodása (4.2.2.4. alpont)

—	Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)

—	Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)

—	Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)

4.   AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1.   BEVEZETÉS

A 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti (TEN) rendszer, amelynek része az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek következetességét igazolni kell. Ezt az következetességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer a 2.2. alpont leírása szerint csak a következő részben meghatározott elemekre vonatkozik.

A 2004/14/EK irányelvnek megfelelően a pályavasút általános felelőssége, hogy biztosítsa az összes olyan megfelelő követelményt, amelynek meg kell felelniük a saját hálózatán közlekedő vonatoknak, figyelembe véve az egyes vonalak földrajzi jellemzőit és az alább megállapított működési vagy műszaki követelményeket.

4.2.   AZ ALRENDSZER MŰKÖDÉSI ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer működési és műszaki előírásai a következőkből állnak:

—	a személyzettel kapcsolatos előírások

—	a vonatokkal kapcsolatos előírások

—	a vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.1.   A SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

4.2.1.1.   Általános követelmények

Ez a rész a személyzet azon tagjaival foglalkozik, akik a vasútvállalat és a pályavasút közötti közvetlen kapcsolódási pontot is magában foglaló, biztonsági szempontból kritikus feladatok elvégzésével járulnak hozzá az alrendszer működtetéséhez.

—

A vasútvállalat személyzete: — a vonatok vezetésével kapcsolatos (e dokumentumban a továbbiakban: vezető) és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása, — (a mozdonyvezetéstől eltérő) fedélzeti és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása, — a vonatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

—	A pályavasút vonatmozgások engedélyezésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyzete

Az ide tartozó területek:

—	Dokumentáció

—	Kommunikáció

és ezen ÁME 2.2. pontjában meghatározott hatály alatt:

—	Szakmai képesítések (lásd: 4.6. alpont, valamint H., J. és L. melléklet)

—	Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (lásd 4.7. alpont)

4.2.1.2.   Dokumentáció a vezetők számára

A vonatot üzemben tartó vasútvállalatnak el kell látnia a vezetőket a feladataik ellátásához szükséges minden információval.

Az ilyen tájékoztatás során figyelembe kell venni a normál üzemmódban, üzemzavar esetén, valamint a vészhelyzetben való üzemeltetéshez szükséges elemeket a kijelölt útvonal és az ilyen útvonalakon használatos járművek esetében.

4.2.1.2.1.   Utasítás-gyűjtemény

A vezető számára szükséges minden eljárást egy „Vezetői utasítás-gyűjtemény” című nyomtatott vagy elektronikus dokumentumba kell foglalni.

A „Vezetői utasítás-gyűjteménynek” meg kell állapítani a használt útvonalra és az ilyen útvonalakon használatos járművekre vonatkozó követelményeket rendes üzemmód, üzemzavar, illetve vészhelyzetek esetében.

A „Vezetői utasítás-gyűjteménynek” két külön szempontot kell tartalmaznia:

—	az egyik leírja a teljes TEN hálózatra érvényes közös szabályokat és eljárásokat (figyelembe véve az A., B. és C. mellékletet tartalmát)

—	a másik megállapítja az egyes pályavasutakra vonatkozó szükséges szabályokat és eljárásokat

Tartalmaznia kell legalább a következő szempontokra vonatkozó eljárásokat:

—	A személyzet személyi és vagyoni biztonsága

—	Biztosítóberendezések

—	A vonat működése az üzemzavart is ideértve

—	Vontatás és járművek

—	Események és balesetek

E dokumentum összeállításáért a vasútvállalat felelős.

A vasútvállalatnak azonos formátumban kell kiadnia a Vezetői utasítás-gyűjteményt mindazon infrastruktúra esetében, amelyen a vezetői dolgoznak.

Két függeléke van:

—	1. függelék: A kommunikációs eljárások kézikönyve;

—	2. függelék: Nyomtatványgyűjtemény

A vasútvállalatnak vagy az egyik tagállam nyelvén, vagy a szabályok hatálya alá tartozó pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell kiadnia a vezetői utasítás-gyűjteményt. Ez nem vonatkozik azokra az üzenetekre és nyomtatványokra, amelyeknek a pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell maradniuk.

A Vezetői utasítás-gyűjtemény kidolgozási és aktualizálási folyamata a következő lépéseket tartalmazza:

—	a pályavasút (vagy az üzemeltetési szabályok kidolgozásáért felelős szervezet) köteles megfelelően tájékoztatni a vasútvállalatot a pályavasút munkanyelvéről,

—	a vasútvállalatnak össze kell állítania az eredeti vagy aktualizált dokumentumot;

—	Ha a megfelelő információt eredetileg nem a vasútvállalat által a Vezetői utasítás-gyűjtemény számára kiválasztott nyelven szolgáltatták, a vasútvállalat felelőssége gondoskodni a szükséges fordításról.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a pályavasút biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasútvállalat(ok) által átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasútvállalat biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy az utasítás-gyűjtemény tartalma teljes és pontos legyen.

Az V. melléklet folyamatábra formájában mutatja be a folyamat áttekintését.

4.2.1.2.2.   A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása

A vezetők számára biztosítani kell a vonalak és az azokhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az ilyen információkat egy „Útvonalkönyv” nevű egységes dokumentumba kell foglalni (amely lehet nyomtatott vagy elektronikus dokumentum).

Az alábbi felsorolás tartalmazza a minimálisan megadandó információkat:

—	általános üzemi jellemzők

—	lejtviszonyok

—	a vonal részletes ábrája

4.2.1.2.2.1.   Az Útvonalkönyv előkészítése

Az Útvonalkönyvet vagy a vasútvállalat által kiválasztott tagállam egyik nyelvén, vagy a pályavasút által használt munkanyelven kell elkészíteni.

A következő információkat kell tartalmaznia (a lista nem kimerítő):

—	általános üzemi jellemzők: — a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (kétvágányú, váltható menetirányú, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.) — az áramellátás típusa — a föld és a vonat közötti rádió-berendezés típusa.

—	lejtviszonyok: — az emelkedők és lejtők szöge és azok pontos helye

—

a vonal részletes ábrája: — a vonalon lévő állomások, valamint a kiemelt szolgálati helyek nevei és azok elhelyezkedése; — alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet — alapvető helyek, például fázishatárok — az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességfokozatokat, — a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i); — a forgalomirányítási központok, például forgalmi irodák nevei és ellátási területei; — a használatos rádiócsatornák azonosítása;

Az Útvonalkönyv formátumának azonosnak kell lennie az egyes vasútvállalatok vonatjai által használt összes infrastruktúra esetében.

A vasútvállalat felelős azért, hogy a pályahálózat-működtető(k) által szolgáltatott információk felhasználásával készítse el az Útvonalkönyvet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően az pályavasút biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasútvállalat(ok) által átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasútvállalat biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy az Útvonalkönyv tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.2.   Módosított elemek

A pályavasútnak tájékoztatnia kell a vasútvállalatot valamennyi tartósan vagy ideiglenesen módosított elemről. Ezeket a változtatásokat a vasútvállalatnak egy külön nyomtatott vagy elektronikus dokumentumban kell összefoglalnia, amelynek formátuma azonos kell, hogy legyen az egyes vasútvállalatok vonatai által bejárt összes infrastruktúra esetében.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a pályavasút biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasútvállalat(ok) által átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasútvállalat biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy a módosított elemeket tartalmazó dokumentum tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.3.   A vezető valós idejű tájékoztatása

Az érintett pályavasútnak kell meghatároznia azt, hogy milyen eljárás szerint történjen a vezetők tájékoztatása az útvonalon lévő biztonsági rendszerek valamennyi módosításáról (ERTMS/ETCS alkalmazása esetén a folyamatnak egyedinek kell lennie).

4.2.1.2.3.   Menetrendek

A vonat menetrendjének közlése megkönnyíti a vonatok pontos közlekedését, és segít a szolgálat ellátásában.

A vasútvállalatnak el kell látna a vezetőket a vonat rendes közlekedéséhez szükséges információkkal, amelyek minimálisan a következők:

—	a vonat azonosítása;

—	a vonat közlekedési napjainak száma (szükség esetén);

—	a megállási helyek és az ott végzett tevékenységek

—	más jelentő pontok;

—	az összes ilyen pont érkezési/indulási/áthaladási idői.

Mindezen, a vonat közlekedésével kapcsolatos információ, amely a pályavasút által szolgáltatott információn alapul, elektronikus vagy nyomtatott formában is megadható.

Az információ formátumának következetesnek kell lennie minden olyan vonal esetében, amelyen a vasútvállalat működik.

4.2.1.2.4.   Járművek

A vasútvállalatnak biztosítania kell a vezető számára minden információt a járművek üzemzavar esetén történő működésére (például a segítséget igénylő vonatokkal) vonatkozóan. Az ilyen dokumentációnak ezekben az esetekben a pályavasút személyzetével való kapcsolódási pontra is ki kell térnie.

4.2.1.3.   Dokumentáció a vasútvállalatok mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

A vasútvállalatnak szabályokkal, eljárásokkal, járművekkel és az ilyen feladatok esetében szükségesnek tartott, útvonallal kapcsolatos információkkal kell ellátnia személyzetének azon tagjait, akik a pályavasút személyzetével, berendezésével vagy rendszereivel való közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el (akár a vonaton akár másutt). Az ilyen információk mind normál üzemmódban, mind üzemzavar esetén alkalmazhatók.

A vonaton szolgálatot teljesítő személyzet esetében az ilyen információk struktúrájának, formátumának, tartalmának és feldolgozási folyamatának az ezen ÁME 4.2.1.2. alpontjában meghatározott előírásra kell alapulnia.

4.2.1.4.   Dokumentáció a pályavasutak vonatmozgásokat engedélyező személyzete számára

A vonatmozgásokat engedélyező személyzet és a vonat személyzete közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció biztosításához szükséges összes információt az alábbiakban kell közölni:

—	a kommunikációs elveket leíró dokumentumok (C. melléklet);

—	a nyomtatványgyűjtemény című dokumentum.

A pályavasútnak a munkanyelvén kell összeállítania ezeket a dokumentumokat.

4.2.1.5.   A vonat személyzete, más vasútvállalatok személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

A vonat személyzete, más vasútvállalatok (L. melléklet meghatározása szerinti) személyzete és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció céljára használt nyelv a pályavasút érintett útvonalon használt munkanyelve (lásd a szószedetet).

A vonat személyzete és a vonatmozgások engedélyezéséért felelős személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció elvei a C. mellékletben találhatók.

A 2001/14/EK irányelvnek megfelelően a pályavasút felelős a személyzete által a napi üzemeltetési használatban alkalmazott „munkanyelvének” közzétételéért.

Ahol azonban a helyi gyakorlat megköveteli, hogy második nyelvről is gondoskodjanak, a pályavasút felelőssége meghatározni a használatának földrajzi határait.

4.2.2.   A VONATOKKAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

4.2.2.1.   A vonat láthatósága

4.2.2.1.1.   Általános követelmény

A vasútvállalatnak biztosítania kell, hogy a vonatokat felszereljék az elejét és a végét jelző eszközökkel.

4.2.2.1.2.   A vonat eleje

A vasútvállalatnak biztosítania kell, hogy a közeledő vonatok egyértelműen láthatók és ilyenként felismerhetők legyenek a fehér színű menetirány szerinti első lámpáik megléte és elrendezése révén. Ez azt jelenti, hogy a közeledő vonatoknak megkülönböztethetőknek kell lenniük a közelükben lévő közúti járművektől és más mozgó tárgyaktól.

A részletes előírás a 4.3.3.4.1. alpontban található.

4.2.2.1.3.   A vonat vége

E követelményeket az S. melléklet határozza meg.

4.2.2.2.   A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1.   Általános követelmény

A vasútvállalatnak biztosítania kell, hogy a vonatokat szereljék fel figyelmeztető hangjelző eszközzel a vonat közeledésének jelzésére.

4.2.2.2.2.   Ellenőrzés

A figyelmeztető hangjelző eszköznek minden vezetési pozícióból megszólaltathatónak kell lennie.

4.2.2.3.   A jármű azonosítója

Minden egyes járműnek olyan számmal kell rendelkeznie, amely egyedileg azonosítja minden más vasúti járműtől. A számot jól láthatóan fel kell tüntetni a jármű legalább egyik hosszanti oldalán.

A járműre vonatkozó üzemeltetési korlátozásoknak is azonosíthatóknak kell lenniük.

A további követelményeket a P. melléklet határozza meg.

4.2.2.4.   A teherkocsik berakodása

A vasútvállalatnak biztosítania kell a járművek biztonságos berakodását, és a rakomány biztonságát az út során, figyelembe véve a következőket:

4.2.2.4.1.   Súlyelosztás

A járművekbe úgy kell berakodni, hogy a rakomány tömege egyenletesen legyen elosztva a tengelyeken. Amennyiben egy meghatározott rakomány mérete és alakja miatt ez nem lehetséges, a vasútvállalatnak különleges szállítási eljárást kell alkalmaznia a rakományra az egész út során.

4.2.2.4.2.   Tengelyterhelés

A vasútvállalatnak biztosítania kell, hogy a járműveket nem terhelik a tengelyterhelési határukon túl. Biztosítaniuk kell azt is, hogy a járműveket nem terhelik a tervezett út bármely részének tengelyterhelési határán túl (kivéve, ha azt az érintett egy vagy több pályavasút engedélyezte).

4.2.2.4.3.   A rakomány rögzítése

A vasútvállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a járművek felületén vagy belsejükben lévő terhek és minden használaton kívüli teherrögzítő berendezés biztonságosan legyen rögzítve az út közbeni felesleges mozgások elkerülése érdekében.

4.2.2.4.4.   Állóhelyzeti rakszelvény

A vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) állóhelyzeti rakszelvényének az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie.

4.2.2.4.5.   A rakomány lefedése

A vasútvállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a járműveken lévő rakomány lefedésére használt minden anyag biztonságosan legyen rögzítve a járműhöz vagy a rakományhoz. Ennek a letakarásnak olyan anyagokból kell készülnie, amely alkalmas a szóban forgó rakomány lefedésére, figyelembe véve az út közben esetlegesen tapasztalható erőket.

4.2.2.5.   A vonatok összeállítása

A vasútvállalatnak meg kell határoznia azokat a szabályokat és eljárásokat a személyzete számára, amelyek biztosítják, hogy a vonat megfeleljen a kiutalt menetvonalnak.

A vonat összeállításával kapcsolatos követelményeknek figyelembe kell venniük a következő elemeket:

—

a járművek — a vonatban lévő összes járműnek meg kell felelnie az arra az útvonalra alkalmazható összes követelménynek, amelyen a vonat közlekedni fog; — a vonatban lévő összes járműnek alkalmasnak kell lennie a vonat számára tervezett legnagyobb sebességgel való közlekedésre; — a vonatban lévő összes járműnek a meghatározott karbantartási intervallumán belül kell lennie és maradnia teljes tervezett út alatt (mind idő, mind távolság tekintetében);

—

a vonat — a járművekből összeállított vonatnak meg kell felelnie az érintett útvonalra vonatkozó műszaki korlátozásoknak és a kiinduló és célállomások esetében megengedett vonathossznak. — a vasútvállalat felelős annak biztosításáért, hogy a vonat műszakilag alkalmas legyen a tervezett útra, és hogy a közlekedése során az is maradjon.

—	a tömeg és a tengelyterhelés — a vonat tömegének az útvonalszakasz, a kapcsolókészülékek erőssége, a vonóerő és a vonat más vonatkozó jellemzői esetében megállapított megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie. Figyelembe kell venni a tengelyterhelési határértékeket.

—	a vonat legnagyobb sebessége — a vonat által elérhető legnagyobb sebességnek figyelembe kell vennie az érintett útvonal(ak)on lévő minden korlátozást, a fékteljesítményt, a tengelyterhelést és a jármű típusát.

—	az állóhelyzeti rakszelvény — a vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) állóhelyzeti rakszelvényének az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie.

További korlátozásokat írhatnak elő az adott vonat fékrendszerének vagy vontatásának típusa miatt.

A vonat összeállítását egy összehangolt vonat-összeállítási jegyzékében kell leírni (lásd: U. melléklet)

4.2.2.6.   A vonat fékezése

4.2.2.6.1.   A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

A vonatban lévő összes járművet rá kell kapcsolni az RST ÁME-ben definiált folyamatos automatikus fékrendszerre.

Bármely vonatban az első és az utolsó járművön (a vontatójárműveket is ideértve) működőképesnek kell lennie az automatikus féknek.

Amennyiben a vonat véletlenül két részre szakad, mindkét járműszerelvény résznek automatikusan meg kell állnia a fék maximális erejű működése miatt.

4.2.2.6.2.   Fékteljesítmény

A pályavasútnak el kell döntenie, hogy

—	biztosítja-e a vasútvállalat számára az érintett útvonal(ak) esetében előírt fékteljesítmény kiszámításához szükséges információkat, köztük az elfogadható fékrendszerekkel és azok használati feltételeivel kapcsolatos információkat, vagy

—	inkább a ténylegesen előírt teljesítményeket adja-e meg.

A vasútvállalat felelős annak biztosításáért, hogy a vonat kellő fékteljesítménnyel rendelkezzen azáltal, hogy követendő fékezési szabályokkal látja el a személyzetét.

A vasútvállalat számára a vonatok megállítását és állva tartását lehetővé tevő fékteljesítmény kiszámításához szükséges információknak figyelembe kell venniük az összes érintett útvonal földrajzi jellemzőit, a kijelölt útvonalat és az ERTMS/ETCS kidolgozását.

A további követelményeket a T. melléklet határozza meg.

4.2.2.7.   A vonat indulásra kész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1.   Általános követelmény

A vasútvállalatnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amely biztosítja a vonaton lévő összes biztonsági berendezés teljesen indulásra kész állapotát és a vonat biztonságos közlekedtetését.

A vasútvállalatnak tájékoztatnia kell a pályavasutat a vonat minden olyan jellemzőjének módosításáról, amely érinti annak teljesítményét, vagy minden olyan módosításról, amely érintheti a vonat kijelölt útvonalon való közlekedtetését.

A pályavasútnak és a vasútvállalatnak meg kell határoznia, és naprakészen kell tartania a vonat üzemzavar esetén való közlekedtetésének feltételeit és eljárásait.

4.2.2.7.2.   Kötelező adatok

A biztonságos és hatékony működéshez szükséges adtatoknak és az ilyen adatok továbbítási folyamatának az alábbiakat kell tartalmaznia:

—	a vonat azonosítása

—	a vonatért felelős vasútvállalat azonosítása

—	a vonat tényleges hossza

—	szállít-e a vonat utasokat vagy állatokat, a tervezettől eltérően

—	minden üzemeltetési korlátozás az érintett jármű(vek) feltüntetésével (nyomtáv, sebességkorlátozás stb.)

—	a pályavasút által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ

A vasútvállalatnak kell meghatároznia egy folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adatok a vonat indulása előtt a pályahálózat-működtető(k) rendelkezésére álljanak.

A vasútvállalatnak kell meghatároznia egy folyamatot a pályahálózat-működtető(k) tájékoztatására, ha a vonat nem a kijelölt útvonalon fog haladni, vagy ha törölték azt.

4.2.3.   A VONATOK ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

4.2.3.1.   A vonatok tervezése

A pályavasútnak közölnie kell, hogy milyen adatokra van szüksége egy útvonal kérelmezése esetén. Ezen elem további szempontjait a 2001/14/EK irányelv tartalmazza.

4.2.3.2.   A vonatok azonosítása

A vonatokat egyértelműen azonosítani kell.

E követelményeket az R. melléklet határozza meg.

4.2.3.3.   A vonat indulása

4.2.3.3.1.   Indulás előtti ellenőrzések és próbák

Ezen ÁME 4.1. alpontjának harmadik bekezdésében megállapított követelményekkel összhangban a vasútvállalatnak meg kell határoznia az indulás előtt elvégzendő ellenőrzéseket és próbákat (különösen a fékek esetében).

4.2.3.3.2.   A pályavasút tájékoztatása a vonat indulásra kész állapotáról

Indulás előtt és menet közben a vasútvállalatnak tájékoztatnia kell a pályavasutat a vonatot vagy annak működését érintő minden olyan esetleges rendellenességről, amely hatással lehet a vonat haladására.

4.2.3.4.   Forgalomirányítás

4.2.3.4.1.   Általános követelmények

A forgalomirányításnak biztosítania kell a vasúti rendszer biztonságos, hatékony és pontos működését, ideértve a szolgáltatás zavara utáni eredményes helyreállítást.

A pályavasútnak meg kell határoznia az alábbiak eljárásait és eszközeit:

—	a vonatok valós idejű irányítása,

—	az infrastruktúra lehető legnagyobb teljesítményének fenntartásához szükséges operatív intézkedések tényleges vagy várható késések vagy események esetén és

—	a vasútvállalat(ok) tájékoztatása ilyen esetekben.

A vasútvállalat által igényelt és a pályavasúttal való kapcsolódási pontot érintő minden további folyamat csak a pályavasúttal való egyeztetést követően vezethető be.

4.2.3.4.2.   A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1.   A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok

A pályavasútnak

—	biztosítania kell azon idők valós idejű rögzítését, amikor a vonatok elindulnak a hálózataikon lévő megfelelő, előre megállapított jelentési pontokról, oda megérkeznek, azokon áthaladnak, az időkülönbségekkel együtt;

—

biztosítania kell a vonatok helyzetének jelentéséhez szükséges konkrét adatokat. Az ilyen tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: — A vonat azonosítása — A jelentési pont azonosítója — Az a vonal, amelyen a vonat halad — Menetrend szerint előírt idő a jelentési helyen — Tényleges idő a jelentési helyen (és hogy indulás, érkezés vagy áthaladás – külön érkezési és indulási időket kell megadni az olyan közbenső jelentési pontok tekintetében, amelyeken a vonat megáll) — A jelentési ponthoz való korai vagy késedelmes megérkezés ideje percben — Valamennyi 10 percet meghaladó vagy a teljesítményfigyelő rendszer által előírt más késési idő elsődleges indoklása — A vonat késedelmes jelentésére vonatkozó közlés, és a késedelem mértéke percekben — A vonat korábbi azonosítója (azonosítói), ha van(nak) — Az út egésze vagy egy része tekintetében törölt vonat.

4.2.3.4.2.2.   Várható átadási idő

A pályavasútnak rendelkeznie kell egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi az olyan menetrendtől való becsült eltérés percekben való megadását, amikor a vonatot az egyik pályavasútnak át kell adnia egy másiknak.

E folyamatnak tájékoztatást kell tartalmaznia a szolgáltatás zavaráról (a probléma leírásával és helyével).

4.2.3.4.3.   Veszélyes áruk

A vasútvállalatnak meg kell határoznia a veszélyes áruk szállításának felügyeleti eljárásait.

Az eljárások a következőket tartalmazzák:

—	a vonatokon lévő veszélyes áruk azonosítására vonatkozó a 96/49/EK irányelvben meghatározott jelenlegi európai szabványok

—	a vezető tájékoztatása a vonaton lévő veszélyes árukról és azok helyéről

—	a pályavasút által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ

—	a kommunikációs vonalak pályavasúttal közösen történő meghatározása és konkrét intézkedések tervezése az árukat érintő vészhelyzetek esetére

4.2.3.4.4.   Üzemeltetési minőség

A pályavasút és a vasútvállalat működő folyamatokkal rendelkezik az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére.

A figyelemmel kísérési eljárásokat az adatok elemzésére és a mögöttes tendenciák észlelésére dolgozzák ki mind az emberi hibák, mind a rendszer hibái vonatkozásában. Az ilyen elemzés eredményeit olyan javító intézkedések kidolgozására használják fel, amelyek célja a TEN hatékony működését veszélyeztető események kiküszöbölése vagy hatásainak enyhítése.

Amennyiben az ilyen javító intézkedések az egész hálózat számára hasznosak, ideértve más pályavasutakat és vasútvállalatokat is, akkor ezeket, a kereskedelmi titoktartás figyelembe vételével, ennek megfelelően közlik .

A pályavasútnak a lehető leghamarabb elemeznie kell az üzemelésre jelentősen káros hatással lévő eseményeket. Indokolt esetben, és különösen ha az a személyzetük valamelyik tagját érinti, a pályavasút felkéri az adott eseményben érintett vasútvállalatokat az elemzésben való részvételre. Amennyiben egy ilyen elemzés a balesetek/események okainak kiküszöbölését vagy hatásainak enyhítését célzó hálózatfejlesztési javaslatokhoz vezet, akkor ezeket közlik az összes érintett pályavasúttal és vasútvállalattal.

Az ilyen folyamatokat dokumentálják, és belső felülvizsgálatnak vetik alá.

4.2.3.5.   Adatrögzítés

A vonat közlekedésével kapcsolatos adatokat rögzíteni és tárolni kell a következő célokból:

—	A biztonság rendszeres ellenőrzésének támogatása az események és balesetek megelőzése érdekében.

—

A vezető, a vonat és az infrastruktúra teljesítményének azonosítása az eseményt vagy balesetet közvetlenül megelőző és (indokolt esetben) közvetlenül követő időben, hogy azonosíthatók legyenek a vonat vezetésével vagy a vonat berendezéseivel kapcsolatos okok, és támogathatók legyenek az újbóli előfordulás megakadályozására irányuló új vagy megváltozott intézkedések.

—	A mozdony/vontatójármű és az azt vezető személy teljesítményével kapcsolatos adatok rögzítése a munkaidőt is ideértve.

A rögzített adatok összeilleszthetőek az alábbiakkal:

—	a rögzítés napja és időpontja

—	a rögzített esemény pontos földrajzi helye (egy felismerhető helytől megadott távolság kilométerekben)

—	a vonat azonosítása

—	a vezető személyazonossága

Az ilyen adatok tárolására, időszakos értékelésére és hozzáférésére vonatkozó adatokat annak a tagállamnak a vonatkozó nemzeti jogszabályai határozzák meg,

—	amelyben a vasútvállalat engedéllyel rendelkezik (a vonaton rögzített adatok tekintetében), vagy

—	amelyben az infrastruktúra található (a vonaton kívül rögzített adatok tekintetében).

4.2.3.5.1.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

A pályavasútnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	a vonatok mozgásával kapcsolatos pályamenti berendezések (jelzőberendezés, pontok stb.) hibája,

—	hőnfutás érzékelése,

—	a vezető és a pályavasút forgalmi személyzete közötti kommunikáció.

4.2.3.5.2.   Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

A vasútvállalatnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

—	jelző melletti elhaladás veszély esetén vagy a „továbbhaladás tilos” jelző engedély nélküli meghaladása

—	a vészfék működtetése

—	a vonat haladási sebessége

—	a fedélzeti vonatbefolyásoló rendszerek bármilyen kiiktatása vagy megszakítása

—	a figyelmeztető hangjelző eszköz (kürt) működtetése

—	az ajtóvezérlés működtetése (kioldás, bezárás)

—	fedélzeti hőnfutásjelzők általi észlelés, ha vannak

—	az a vezetőállás, amelyre vonatkozóan az adatokat rögzítik ellenőrzés céljára

—	a munkaidő rögzítésére szolgáló adatok.

4.2.3.6.   Üzemzavar

4.2.3.6.1.   Más felhasználók tájékoztatása

A pályavasút a vasútvállalattal közösen köteles egy folyamatot meghatározni egymás azonnali tájékoztatására minden olyan esettel kapcsolatban, amely csökkenti a vasúthálózat vagy a járművek biztonságát, teljesítményét és/vagy rendelkezésre állását.

4.2.3.6.2.   A vezetők tájékoztatása

A pályavasút felelősségi területével kapcsolatos üzemzavar minden esetében a pályavasút köteles előírásszerű utasításokat adni a vezetők számára arról, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni az üzemzavar biztonságos leküzdése érdekében.

4.2.3.6.3.   Üzemmenet folytonosságát visszaállító intézkedések

A pályavasút az infrastruktúráján működő minden vasútvállalattal és indokolt esetben a csatlakozó pályavasutakkal közösen köteles meghatározni, közzétenni és elérhetővé tenni a megfelelő vészhelyzeti intézkedéseket, és a követelmény alapján meghatározni a felelősségeket az üzemzavar által okozott bármilyen negatív hatás csökkentése érdekében.

A tervezési követelményeknek és az ilyen eseményekre adott válaszoknak arányosaknak kell lenniük az üzemzavar jellegével és a korlátozás potenciális súlyosságával.

Ezek az intézkedések, amelyeknek minimális követelményként a hálózat „rendes” állapotba való visszaállítására vonatkozó terveket kell tartalmazniuk, az alábbiakat is érinthetik:

—	a járművek meghibásodásai (például olyanok, amelyek jelentősen megzavarhatják a forgalmat, vagy a vonat műszaki zavarának elhárítása),

—	az infrastruktúra meghibásodásai (például amikor áramkimaradás történt, vagy olyan körülmények, amelyek miatt kerülő útvonalra helyzhetik a vonatokat),

—	szélsőséges időjárási körülmények

A pályavasútnak kapcsolattartási információkat kell létrehoznia és naprakészen tartania a pályavasút és a vasútvállalat legfontosabb személyzete esetében, akiket értesíteni lehet a szolgáltatás üzemzavarhoz vezető fennakadása esetén. Ennek az információnak tartalmaznia kell a munkaidőn belüli és kívüli kapcsolattartási adatokat.

A vasútvállalatnak el kell juttatnia ezt az információt a pályavasútnak, és tájékoztatnia kell a pályavasutat az ilyen kapcsolattartási adatokban bekövetkező minden változásról.

A pályavasútnak tájékoztatnia kell az összes vasútvállalatot az adataiban bekövetkező minden megváltozásról.

4.2.3.7.   Vészhelyzet kezelése

A pályavasútnak

—	az infrastruktúráján működő minden vasútvállalattal vagy

—	indokolt esetben az infrastruktúráján működő vasútvállalatok képviselő szerveivel és

—	indokolt esetben a csatlakozó pályavasutakkal, valamint

—	a helyi hatóságokkal és

—	a vészhelyzeti szolgálatok, köztük a tűzoltóság és a mentőszolgálat helyi vagy indokolt esetben nemzeti szintű képviselő szerveivel

konzultálva és a 2004/49/EK irányelvvel összhangban meg kell határoznia, közzé kell tennie, és elérhetővé kell tennie a vészhelyzetek kezelése és a vasútvonal rendes működésének helyreállításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

Az ilyen intézkedések jellemzően a következőkre vonatkoznak:

—

ütközés,

—

vonattűz,

—	a vonat kiürítése,

—	alagutakban bekövetkezett balesetek,

—	veszélyes árukat érintő események

—	kisiklások

A vasútvállalatnak közölnie kell a pályavasúttal az ilyen körülményekkel kapcsolatos minden konkrét információt, különösen a vonatok helyreállítása és vágányra való visszaemelése vonatkozásában. (Lásd még A hagyományos vasúti áruszállító kocsik ÁME Vészhelyzeti intézkedések című 4.2.7.1. pontját.)

Emellett a vasútvállalatnak eljárásokkal kell rendelkeznie az utasok fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatására.

4.2.3.8.   Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére

A vasútvállalatnak megfelelő eljárásokat kell meghatároznia, hogy (pl. kommunikációs vonalakkal, a vonat kiürítése esetén megteendő intézkedésekkel) segítsen a vonat személyzetének üzemzavar esetén elkerülni vagy csökkenteni a járművek műszaki vagy egyéb hibái által okozott késéseket.

4.3.   A KAPCSOLÓDÁSI PONTOK MŰKÖDÉSI ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI

A 3. fejezet alapvető követelményeinek fényében a kapcsolódási pontok funkcionális és műszaki jellemzői az alábbiak:

4.3.1.   KAPCSOLÓDÁSI PONTOK AZ INFRASTRUKTÚRA ÁME-VEL

FENNTARTVA

4.3.2.   KAPCSOLÓDÁSI PONTOK AZ ELLENŐRZŐ/IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐRENDSZER ÁME-VEL

4.3.2.1.   A felügyeleti adatok rögzítése

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a felügyeleti adatok rögzítésének üzemi körülményeit (lásd ezen ÁME 4.2.3.5. alpontját), amelyeknek az ellenőrző-irányító alrendszernek (lásd a CR CCS ÁME 4.2.15. pontját) meg kell felelnie.

4.3.2.2.   Vezetői éberségi berendezés

A vezető reakcióinak figyelemmel kísérésére szolgáló eszköz, amely beavatkozik a vonat megállítása érdekében, ha a vezető nem reagál egy megadott időn belül, és ezt automatikusan jelenti a vonatbefolyásoló központnak, amennyiben az infrastruktúra támogatja ennek lehetőségét. Kapcsolódási pont van a jelen üzemeltetési követelmény és a CR CCS ÁME ERTMS-sel kapcsolatos 4.2.2. alpontja között.

4.3.2.3.   ERTMS/ETCS és ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok

Ezen ÁME A. (A1 és A2) melléklete kapcsolódási pont a CR CCS ÁME A. mellékletében részletezett ERTMS/ETCS FRS-sel és SRS-sel, valamint az ERTMS/GSM-R FRS-sel és SRS-sel. Kapcsolódási pont van az ETCS Vezető/Gép/Interfész (vezetői felhasználói felület) (DMI) előírásaival (a CR CCS ÁME 4.2.13. pontja) és az EIRENE DMI előírásaival (a CR CCS ÁME 4.2.14. pontja). Kapcsolódási pont van ezen ÁME A1. melléklete és a CR CCS ÁME 4.2.2. alpontja között a fedélzeti ETCS funkciójának kiiktatása tekintetében.

4.3.2.4.   A jelek és a pályamenti jelzések láthatósága

A vezetőnek képesnek kell lennie észrevenni a jeleket és a pályamenti jelzéseket, és ezeknek láthatóaknak kell lenniük a szokásos vezetői helyzetből. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pályamenti jelzések más típusaira is.

A pályamenti jelzéseket, jeleket és tájékoztató táblákat az ezt megkönnyítő következetes módon kell megtervezni. Figyelembe veendő szempontok:

—	megfelelően legyenek elhelyezve, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a vezető számára az információ leolvasását,

—	a világítás megfelelősége és intenzitása, ahol az ilyen tájékoztatást meg kell világítani,

—	fényvisszaverő táblák használat esetén az alkalmazott anyag fényvisszaverő jellemzőinek meg kell felelniük a megfelelő műszaki előírásoknak, és a jeleket úgy kell legyártani, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a vezető számára az információ egyszerű leolvasását.

Kapcsolódási pont van a CR CCS ÁME 4.2.16. alpontjával a vezető külső látómezője tekintetében. A CR CCS A. mellékletének jövőbeni változatában lesz egy új pont az ETCS-sel felszerelt vasútvonalak pályamenti jelzéseiről.

4.3.2.5.   A vonat fékezése

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.6.2. alpontja és a CR CCS ÁME 4.3.1.5. alpontja között (A vonat garantált fékezési teljesítménye és jellegzetességei).

4.3.2.6.   Homokolás alkalmazása. A járművezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

Kapcsolódási pont van egyrészről ezen ÁME H. melléklete (és B. mellékletének C1. pontja) és másrészről a CR CCS ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.2.11. alpontja (Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel) és (a 4.3.1.10. alpontban idézett) 4.1. pontja között a homokolás alkalmazásával kapcsolatban.

4.3.2.7.   Adatrögzítés és hőnfutásjelzés

Kapcsolódási pont van egyrészről ezen ÁME 4.2.3.5. alpontja és másrészről a CR CCS ÁME 4.2.2. alpontja (A fedélzeti ETCS működése), A. melléklete 5., 7. és 55. mutatója és 4.2.10. alpontja (HABD (hőnfutásjelző)) között. A jövőben kapcsolódási pont lesz az OPE ÁME B. mellékletével, amikor a CR CCS nyitott kérdését megoldják.

4.3.3.   KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ÁME-VEL

4.3.3.1.   A jármű azonosítója

Kapcsolódási pont van a jelen OPE ÁME 4.2.2.3. alpontja és az Áruszállító kocsik RST ÁME B. melléklete között.

Létezni fog ilyen kapcsolódási pont a hagyományos vasút többi RST ÁME-jével is, amikor azokat létrehozzák.

4.3.3.2.   Fékezés

Kapcsolódási pont van ezen OPE ÁME 4.2.2.6.1. alpontja és az Áruszállító kocsik RST ÁME 4.2.4. alpontja és B. melléklete között.

Létezni fog ilyen kapcsolódási pont a hagyományos vasút többi RST ÁME-jével is, amikor azokat létrehozzák.

4.3.3.3.   A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

Figyelembe kell venni, hogy az alábbiak tekintetében kapcsolódási pont lesz más CR RST ÁME-kkel, amikor azokat létrehozzák.

—	A személyszállító kocsik és a tervezett megállóhelyek peronjai közötti összeegyeztethetőségnek elegendőnek kell lennie a biztonságos fel- és leszállás biztosításához.

—	Az utasok nem lehetnek képesek a kocsiszekrény oldalán számukra elhelyezett ajtók kinyitására, amíg a vonat meg nem áll, és a vonat személyzetének valamely tagja azt fel nem oldotta.

—	Az ajtóknak külön feloldhatóknak kell lenniük a vonat két oldalán. A személyszállító vonatokon az ajtózárás és rögzítés sértetlenségét folyamatosan jelezni kell.

—	Az ajtókioldó aktiválásának le kell állítania a vontatást.

—	Minden személyszállító járművet fel kell szerelni a vészhelyzeti kiszállást lehetővé tevő kijáratokkal.

—	A személyszállításra szánt járműveket fel kell szerelni utasok által aktiválható vészjelzővel vagy vészfékkel. Ennek aktiválása esetén a vezetőt azonnal figyelmeztetni kell, de képesnek kell lennie magánál tartani a vonat irányítását.

4.3.3.4.   A vonat láthatósága

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a vonat láthatóságának alapvető követelményeit, amelyeket a járművek alrendszernek kell definiálnia az alábbi rendelkezések szerint.

4.3.3.4.1.   A vonat menetirány szerinti első járművén

A vonat első járművének előrefelé néző homlokfalát egy egyenlőszárú háromszöget formázó három fénnyel kell felszerelni az alábbi ábrán látható módon. A fényeknek mindig világítaniuk kell, amikor a vonatot arról az oldalról vezetik.

Az elülső fényeknek optimalizálniuk kell a vonat észlelhetőségét (pl. a pályán munkavállalók és a nyilvános [szintbeni] kereszteződéseket használók számára), megfelelő láthatóságot kell biztosítaniuk a vezető számára (az elöl lévő pálya és a pályamenti tájékoztató jelzések/táblák megvilágítása) éjjel és rossz látási viszonyok között, és nem szabad, hogy elvakítsák a szembejövő vonatok vezetőit.

Szabványosítani kell a fények közötti távolságot, azok pálya fölötti magasságát, átmérőjét, fényerejét, méreteit és az általuk kibocsátott fénycsóva alakját mind nappali, mind éjjeli üzem esetében.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival, a vezetőállások tekintetében és ezen ÁME 4.2.2.1.2. alpontjával is.

4.3.3.4.2.   A hátsó homlokfalon

Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME 4.2.2.1.3. alpontja és a CR RST BB. mellékletének 4.2.7.4. (Áruszállító kocsik) alpontja között, ha az OPE ÁME S. mellékletének nyitott kérdését a tartóelemet igénylő hátsó jelzés meghatározásával zárják le.

4.3.3.5.   A vonat hallhatósága

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza, hogy a vonat hallhatóságával kapcsolatos azon alapvető követelmény, amelyeknek a járművek alrendszernek meg kell felelnie, az, hogy a vonatnak képesnek kell lennie figyelmeztető hangjelzést adni a jelenlétéről.

Szabványosítani kell az ilyen figyelmeztető eszköz által kibocsátott hangokat, azok frekvenciáját és hangerejét és a vezető általi aktiválás módját.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival, a vezetőállás tekintetében és ezen ÁME 4.2.2.2. alpontjával is.

4.3.3.6.   A jelzések láthatósága

A vezetőnek képesnek kell lennie a jelzések észlelésére, és a jelzéseknek észrevehetőknek kell lenniük a vezető számára. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pályamenti jelzésekre is.

A vezetőállásokat olyan következetes módon kell kialakítani, hogy a vezető a szokásos vezetői helyzetből könnyen megláthassa a számára megjelenített információkat.

Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME 4.3.2.4. alpontja és az RST ÁME jövőbeni változata között a vezetőállások tekintetében.

4.3.3.7.   Vezetői éberségi berendezés

A vezető reakcióinak figyelemmel kísérésére szolgáló eszköz, amely beavatkozik a vonat megállítása érdekében, ha a vezető nem reagál egy megadott időn belül, és ezt automatikusan jelenti a vonatbefolyásoló központnak, amennyiben az infrastruktúra támogatja annak lehetőségét.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival a vezetőállások tekintetében.

4.3.3.8.   A vonatok összeállítása és a B. melléklet

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.1.2.2. alpontja (vonókészülék) között a vonat megengedett legnagyobb tömege tekintetében. A jövőben kapcsolódási pont lehet ezen ÁME B. melléklete és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.1.2.1. alpontja (ütközők) között a tolatási sebesség tekintetében.

4.3.3.9.   A teherkocsik berakodása

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.4. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME YY. mellékletének 4.2.2.3.5. alpontja (a rakomány rögzítése) között.

4.3.3.10.   A vonat indulásra kész állapotának biztosítása és Veszélyes áruk

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.7. és 4.2.3.4.3. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.6. alpontja (Veszélyes áruk) között.

4.3.3.11.   A vonat összeállítása, H. és L. melléklet

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja, valamint H. és L. melléklete és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.3.5. alpontja (Hosszanti irányú nyomóerők) között a vonatok vezetése, kezelése, valamint a járművek vonaton belüli elosztása tekintetében.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival is a vontató- és személyszállító járművek tekintetében.

4.3.3.12.   Vészhelyzeti intézkedések és vészhelyzetek kezelése

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.3.6.3. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.6.1.2. alpontja (a környezeti feltételekkel kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások) között a szélsőséges éghajlati viszonyok tekintetében.

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.3.6. és 4.2.3.7. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.7.1. alpontja (Vészhelyzeti intézkedések) és 4.2.7.2. alpontja (Tűzbiztonság) között.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival is a vontató- és személyszállító járművek tekintetében.

4.3.3.13.   Adatrögzítés

Kapcsolódási pont lesz ezen CR OPE ÁME 4.2.3.5.2. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton) és a CR RST ÁME későbbi verziói között a vontatójárművek és a vezetőállással rendelkező kocsik tekintetében.

Kapcsolódási pont van ezen CR OPE ÁME 4.2.3.5.1. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül) és a CR áruszállító kocsik RST ÁME 4.2.3.3.2. alpontja (Hőnfutásjelzés) között. Kapcsolódási pont lesz ezen CR OPE ÁME ugyanazon alpontja és a CR RST ÁME későbbi verziói között is a vontatójárművek és kocsik tekintetében a csapágy pályamenti berendezéssel való érzékelésével kapcsolatban.

4.3.4.   KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A TELEMATIKAI ALKALMAZÁSOK ÁME-VEL

4.3.4.1.   A vonatok azonosítása

A TEN-en közlekedő összes vonat egyértelmű azonosítását biztosító eszköz még meghatározásra vár (lásd az R. melléklet 4.2.3.2. alpontját). Kapcsolódási pont van e tekintetben a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME-vel a 4.2.2. alpontban. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.2.   A vonatok összeállítása

Ezen ÁME 4.2.2.5. és 4.2.2.7.2. alpontjai a vonat-összeállítási adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkeznek a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.3.2. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.3.   A vonat indulása

Ezen ÁME 4.2.3.3. alpontja a vonatindulási adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkezik a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.3. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.4.   A vonat közlekedése

Ezen ÁME 4.2.3.4. alpontja a vonatközlekedési adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkezik a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.4., 4.2.5. és 4.2.6. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.5.   A jármű azonosítója

Kapcsolódási pont van ezen OPE ÁME 4.2.2.3. alpontja és a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME „járműreferencia-adatbázisok” című 4.2.11.3. alpontja és A. melléklet 1. indexe („Adatdefiníciók és üzenetek”, 1.18. pont: „Natív elem: WagonIndent”) között. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.4.   ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

A TEN-ben való használatra szánt új és eltérő strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő és különösen az új vonatbefolyásoló rendszerek működéséhez közvetlenül kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak azonosaknak kell lenniük azonos helyezetek fennállása esetén.

Ennek érdekében az A1. melléklet meghatározza az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS/ETCS) üzemeltetési szabályait. Az ERTMS/GSM-R rádiórendszer esetében ugyanezeket az A2. melléklet határozza meg.

A B. melléklet egyéb olyan üzemeltetési szabályokat határoz meg, amelyeket szabványosítani lehet a TEN-re kiterjedően.

Mivel ezeket a szabályokat az egész TEN-re kiterjedő alkalmazásra szánták, fontos, hogy azok teljesen következetesek legyenek. Az egyetlen olyan szervezet, amely képes módosítani ezeket a szabályokat, az ezen ÁME A., B. és C. mellékletének fenntartásáért felelős egység.

4.5.   KARBANTARTÁSI SZABÁLYOK

Nem alkalmazandó

4.6.   SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK

Ezen ÁME 2.2.1. alpontjával összhangban ez a pont a szakmai és nyelvi alkalmassággal és a személyzet számára az ilyen alkalmasság eléréséhez szükséges vizsgálati eljárással foglalkozik.

4.6.1.   SZAKMAI ALKALMASSÁG

A vasútvállalat és a pályavasút személyzetének (az alvállalkozókat is ideértve) rendelkeznie kell a rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmód alatti biztonsággal kapcsolatos összes feladat ellátásához szükséges megfelelő szakmai alkalmassággal. Az ilyen alkalmasság kiterjed a szakmai ismeretekre és az ilyen ismeret gyakorlati alkalmazásának képességére.

Az egyes feladatok esetében a szakképesítés minimális elemei a H., J. és L. mellékletekben találhatók.

4.6.1.1.   Szakmai ismeretek

Figyelembe véve ezeket a mellékleteket és a személyzet érintett tagjának feladataitól függően a megkövetelt ismeret az alábbiakat tartalmazza:

—

a vasút általános működése, különös tekintettel a biztonság szempontjából kritikus tevékenységekre: — a szervezetük biztonságirányítási rendszerének működési elvei, — az átjárhatósági műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei, — a veszélyek felmérése, különösen a vasút működésével és az elektromos vontatással kapcsolatos kockázatok terén

—	a biztonsággal kapcsolatos feladatok megfelelő ismerete az alábbiakat érintő eljárások és kapcsolódási pontok tekintetében: — vasútvonalak és pályamenti berendezések, — járművek, — a környezet.

4.6.1.2.   Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

Az ilyen ismeret rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:

—	az ilyen szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei

—	a pályamenti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata

—	a személyek és a folyamatok szükségtelen veszélyeztetésének elkerülését célzó biztonságirányítási rendszer elvei

valamint a különböző olyan körülményekhez való alkalmazkodás képessége, amelyekkel a személy szembekerülhet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. pontjának megfelelően a vasútvállalatok és a pályavasutak kötelesek alkalmassági nyilvántartási rendszert létrehozni az személyzet érintett tagjai alkalmasságának vizsgálata és fenntartása érdekében. Ennek megfelelően szükség szerint képzést kell biztosítani az ismeretek és a készségek naprakészen tartásának biztosítása érdekében, különösen a rendszer vagy az egyéni teljesítmény gyengeségeivel vagy hiányosságaival kapcsolatban.

4.6.2.   NYELVI ALKALMASSÁG

4.6.2.1.   Alapelvek

A pályavasút és a vasútvállalat köteles biztosítani, hogy az ezzel foglalkozó személyzete képes legyen használni az ezen ÁME-ben megállapított kommunikációs protokollokat és elveket.

Amennyiben a pályavasút által használt munkanyelv eltér a vasútvállalat személyzetének szokásos munkanyelvétől, az ilyen nyelvi és kommunikációs képzés kritikus részét, kell hogy képezze a vasútvállalat általános képességkezelési rendszerének.

A vasútvállalat azon személyzete, amelynek feladatai megkövetelik a pályavasút személyzetével való kommunikációt a biztonsági szempontból kritikus ügyekről rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben egyaránt, kellő tudásszinttel kell, hogy rendelkezzen a pályavasút által használt munkanyelv terén.

4.6.2.2.   Tudásszint

A pályavasút nyelvében való jártassági szintnek biztonsági szempontból elegendőnek kell lennie:

—	Minimális követelmény, hogy a vezető képes legyen — elküldeni és megérteni az ezen ÁME C. mellékletében meghatározott összes üzenetet, — eredményesen kommunikálni rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben, — kitölteni a nyomtatványgyűjtemény használatához kapcsolódó nyomtatványokat.

—	A vonat személyzetének más olyan tagjai esetében, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy biztonsági szempontból kritikus ügyekről kommunikáljanak a pályavasúttal, a minimális követelmény az, hogy képesek legyenek a vonatot és annak üzemi állapotát leíró információkat küldeni és megérteni.

A megfelelő alkalmassági szintekkel kapcsolatos útmutató az E. mellékletben található. A vezetők esetében a tudásnak legalább 3-as szintűnek kell lennie. A vonatkísérő személyzet esetében a tudásnak legalább 2-es szintűnek kell lennie.

4.6.3.   A SZEMÉLYZET KEZDETI ÉS FOLYAMATOS VIZSGÁLATA

4.6.3.1.   Alapelemek

A 2004/49/EK irányelv III. melléklet 2. pontjának megfelelően a vasútvállalatok és a pályavasutak kötelesek meghatározni a személyzetük vizsgálati eljárását.

Ajánlatos figyelembe venni a következők mindegyikét:

A.	A személyzet kiválasztása — az egyéni tapasztalat és alkalmasság értékelése — az egyéni alkalmasság értékelése minden kötelezően előírt idegen nyelv(ek) használatában vagy a megtanulásának adottsága

B.	Kezdeti szakmai képzés — a képzési igények elemzése, — képzési erőforrások — az oktatók képzése

C.	Kezdeti vizsgálat — alapfeltételek (a vezetők minimális életkora stb.), — vizsgálati program gyakorlati bemutatással együtt, — az oktatók képesítése. — alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D.	Az alkalmasság megtartása — az alkalmasság megtartásának elvei — különösen a járművezetéssel foglalkozó személyzet esetében az alkalmasságot legalább évente újból vizsgálják — követendő módszerek — az alkalmasság megtartását célzó folyamatok. — a vizsgálat folyamata.

E.	Szinten tartó képzés — a folyamatos képzés elvei (a nyelvi is)

4.6.3.2.   A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1.   A képzési igények elemzésének kidolgozása

A vasútvállalat és a pályavasút köteles elemezni a vonatkozó személyzetük képzési igényeit.

Az elemzésnek meg kell állapítania annak terjedelmét és összetettségét, és figyelembe kell vennie a TEN-en közlekedő vonatok működésével kapcsolatos kockázatokat, különösen az emberi képességek és korlátok (az emberi tényezők) terén, amelyek okai a következők lehetnek:

—	a pályavasutak üzemeltetési gyakorlatai közötti különbségek és az ezek közötti váltásokkal kapcsolatos kockázatok,

—	a feladatok, üzemeltetési eljárások és kommunikációs protokollok közötti különbségek,

—	a pályavasút személyzete által használt munkanyelv eltérései,

—	helyi üzemeltetési utasítások, amelyek tartalmazhatnak egyes esetekben, például egy adott alagútban alkalmazandó speciális eljárásokat vagy meghatározott berendezést.

A figyelembe veendő elemekkel kapcsolatos útmutató a fenti 4.6.1. alpontban említett mellékletekben található. Adott esetben a személyzet képzésének elemeit olyan helyeken kell elhelyezni, amelyek figyelembe veszik ezeket.

Lehetséges, hogy a vasútvállalat által tervbe vett üzemelés típusa vagy a pályavasút által működtetett pályahálózat jellege miatt az e mellékletekben található elemek némelyike nem indokolt. A képzési igények elemzésének indoklással együtt dokumentálnia kell az indokolatlannak tekintett elemeket.

4.6.3.2.2.   A képzési igények elemzésének aktualizálása

A vasútvállalat és a pályavasút köteles folyamatot meghatározni a saját képzési igényeik felülvizsgálatára és aktualizálására, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a korábbi ellenőrzések, a rendszerből érkező visszajelzés, valamint a szabályok, az eljárások, az infrastruktúra és a technológia ismert változásai.

4.6.3.2.3.   Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1.   Útvonalismeret

A vasútvállalatnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyen dolgozik. A folyamatnak

—	a pályavasút által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és

—	összhangban kell lennie az ezen ÁME 4.2.1. alpontjában ismertetett folyamattal.

A vezetőknek mind elméleti, mind gyakorlati elemeken keresztül meg kell tanulniuk ezeket az útvonalakat.

4.6.3.2.3.2.   Járműismeret

A vasútvállalatnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja a vontató és vontatott járművek ismeretét.

4.6.3.2.3.3.   Kisegítő személyzet

A vasútvállalatnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a „vonatszemélyzet” részét nem képező kisegítő (pl. vendéglátó és takarító) személyzet az alapképzésen túl képzést kap a „vonatszemélyzet” teljesen képzett tagjaitól kapott utasítások végrehajtására.

4.7.   EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI FELTÉTELEK

4.7.1.   BEVEZETÉS

A 4.2.1. alpontban az ezen ÁME 2.2. alpontja szerinti biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátóként meghatározott személyzetnek megfelelő alkalmassággal kell rendelkeznie az általános működtetési és biztonsági színvonalnak való megfelelés biztosítása érdekében.

A 2004/49/EK irányelvvel összhangban a vasútvállalatok és a pályavasutak kötelesek létrehozni és dokumentálni azokat a folyamatokat, amelyek megvalósításával megfelelnek a személyzetükkel kapcsolatban a biztonságirányítási rendszerükben meghatározott orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeknek.

A 4.7.4. alpontban meghatározott orvosi vizsgálatokat hivatalos foglalkozás-egészségügyi orvosnak kell elvégeznie, és ezekkel kapcsolatban neki kell döntést hoznia az egyes személyek feladatra való alkalmasságáról.

A személyzet nem végezhet biztonsági szempontból kritikus munkát, ha az éberségét olyan anyagok korlátozzák, mint az alkohol, a drogok vagy a pszichotróp gyógyszerek. A vasútvállalatnak és a pályavasútnak ezért eljárásokkal kell rendelkeznie az ilyen anyagok hatása alatt álló vagy munka közben ilyen anyagokat fogyasztó személyzet által előidézett kockázatok korlátozása érdekében.

A vonat közlekedése szerinti tagállam nemzeti szabályozása alkalmazandó a fent említett anyagok meghatározott határértékei tekintetében.

4.7.2.   AZ FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ORVOSOK ÉS ORVOSI SZERVEZETEK JÓVÁHAGYÁSI FELTÉTELEI (1)

A vasútvállalatoknak és a pályavasútnak az engedélyezésük vagy bejegyzésük szerinti ország nemzeti szabályozásával és gyakorlataival összhangban kell kiválasztaniuk az foglalkozás-egészségügyi orvosokat és az orvosi vizsgálatokban részt vevő szervezeteket.

A 4.7.4. pontban meghatározott orvosi vizsgálatokat elvégző foglalkozás-egészségügyi orvosoknak a következőkkel kell rendelkezniük:

—	Üzemorvosi szakismeret,

—	Az érintett munkakör és a vasúti környezet veszélyeinek ismerete,

—	Annak átlátása, hogy az egészségügyi alkalmasság hiánya hogyan érintheti az ilyen veszélyekből eredő kockázatok kiküszöbölését vagy csökkentését célzó intézkedéseket.

Az ilyen feltételeknek megfelelő foglalkozás-egészségügyi orvos külső szakorvosi vagy paramedicinális, pl. szemészeti segítséget vehet igénybe az orvosi konzultációjának vagy vizsgálatának alátámasztására.

4.7.3.   A PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐ PSZICHOLÓGUSOK JÓVÁHAGYÁSI KRITÉRIUMAI ÉS A PSZICHOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS KÖVETELMÉNYEI

4.7.3.1.   A pszichológusok képesítése

A pszichológusnak rendelkeznie kell a megfelelő egyetemi képesítéssel, valamint szakképesítéssel és működési engedéllyel kell rendelkeznie a vasútvállalat vagy a pályavasút engedélyezése vagy bejegyzése szerinti ország nemzeti szabályozásával vagy gyakorlatával összhangban.

4.7.3.2.   A pszichológiai vizsgálat tartalma és értelmezése

A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értelmezési eljárását a 4.7.3.1. pont szerinti képesítéssel rendelkező személynek kell meghatároznia, figyelembe véve a vasúti munkát és környezetet.

4.7.3.3.   A vizsgálati eszközök kiválasztása

A vizsgálat csak pszichológiai és tudományos elvekre alapuló vizsgálati eszközöket tartalmazhat.

4.7.4.   ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLAT

4.7.4.1.   Az állás betöltése előtt:

4.7.4.1.1.   Az orvosi vizsgálat minimális tartalma

Az orvosi vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie:

—	Általános orvosi vizsgálat,

—	Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	Diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	Drogszűrés.

4.7.4.1.2.   Pszichológiai vizsgálat

A pszichológiai vizsgálat célja a vasútvállalat támogatása a személyzet olyan tagjainak feladatra való beosztása és adminisztrációja terén, akik kognitív, pszichomotoros, viselkedési és személyiségbeli képessége lehetővé teszi a feladatok biztonságos elvégzését.

A pszichológiai vizsgálat tartalmának meghatározásakor a pszichológusnak legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételeket kell figyelembe vennie:

—	Kognitív: — Figyelem és koncentráció — Memória — Felfogóképesség — Érvelés — Kommunikáció

—	Pszichomotoros: — Reakciósebesség: — Mozgáskoordináció

—	Viselkedési és személyiségi — Érzelmi önkontroll — Viselkedési megbízhatóság — Autonómia — Lelkiismeretesség

Ha a pszichológus eltekint a fentiek bármelyikétől, a döntést indokolni és dokumentálni kell.

4.7.4.2.   Az állás betöltése után

4.7.4.2.1.   Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága

Legalább egy teljes körű orvosi vizsgálatot el kell végezni:

—	5 évente a 40 év alatti személyzet esetében,

—	3 évente a 41 és 62 év közötti személyzet esetében,

—	Évente a 62 év fölötti személyzet esetében.

Az foglalkozás-egészségügyi orvosnak sűrűbb vizsgálati gyakoriságot kell előírnia, ha a személyzet tagjának egészségi állapota megköveteli.

4.7.4.2.2.   Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalma

Ha a munkavállaló megfelel az állás betöltése előtt elvégzett vizsgálat esetében megállapított kritériumoknak, az időszakos szakorvosi vizsgálatoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

—	Általános orvosi vizsgálat,

—	Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

—	Diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

—	Drogszűrés, amennyiben klinikailag javallott.

4.7.4.2.3.   További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok

Az időszakos orvosi vizsgálat mellett további meghatározott orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatot kell végezni, amennyiben ésszerű alapon gyanú merül fel a személyzet valamely tagjának orvosi vagy pszichológiai alkalmassága terén, vagy ésszerűen feltételezhető a kábítószerfogyasztás vagy durva viselkedés vagy az alkohol mértéktelen fogyasztása. Ez különösen az illető által elkövetett emberi tényezőre visszavezethető esemény vagy baleset után indokolt.

A munkáltatónak bármely 30 napot meghaladó betegszabadság után orvosi vizsgálatot kell kérnie. Megfelelő esetekben az ilyen vizsgálat korlátozódhat arra, hogy az foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja a rendelkezésre álló orvosi információt, amely azt igazolja, hogy az alkalmazott munkaalkalmassága nem változott.

A vasútvállalat és a pályavasút köteles az azt biztosító rendszereket működtetni, hogy az ilyen további vizsgálatokat indokolt esetben elvégezzék.

4.7.5.   EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

4.7.5.1.   Általános követelmények

A személyzet nem lehet olyan egészségügyi állapotban, és nem állhat olyan gyógykezelés alatt, amely az alábbiakat okozhatja:

—	Hirtelen eszméletvesztés,

—	Az öntudat vagy a koncentráció romlása,

—	Hirtelen cselekvőképtelenség,

—	Az egyensúly vagy mozgáskoordináció romlása,

—	Jelentős mozgáskorlátozottság.

Látás és hallás terén a következő követelményeknek kell teljesülniük:

4.7.5.2.   Látási követelmények

—	Távoli látásélesség segédeszközzel vagy anélkül: 0,8 (jobb szem + bal szem, külön mérve); legalább 0,3 a rosszabb szem esetében.

—	A szemüveglencse maximális dioptriája: távollátás: + 5 / rövidlátás: - 8. A (4.7.2. alpont meghatározása szerinti) hivatalos foglalkozás-egészségügyi orvos kivételes esetekben és a szemész szakorvos véleményének kikérése után engedélyezheti az e tartományon kívüli értékeket.

—	Közepes távolságú és közeli látás: segédeszközzel vagy anélkül megfelelő.

—	Kontaktlencse használata engedélyezett.

—	Normális színlátás: elismert, például Ishihara teszt segítségével, szükség esetén másik elismert teszttel kiegészítve.

—	Látótér: normális(teljes, ép) (az elvégzendő feladatot érintő minden rendellenesség hiánya)

—	Látás mindkét szemmel: tényleges

—	Kétszemes látás: tényleges

—	Kontrasztérzékenység: jó

—	Előrehaladó szembetegség hiánya

—	A beültetett szemlencse, a lézer nélküli vagy lézeres látóélesség javító műtét csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy azt évente vagy az foglalkozás-egészségügyi orvos által megállapított gyakorisággal ellenőrzik.

4.7.5.3.   A hallással kapcsolatos követelmények

A megfelelő hallást hang audiogrammal kell igazolni, azaz:

—	A hallás elég jó a telefonbeszélgetések lefolytatásához, valamint a figyelmeztető hangjelzések és rádióüzenetek meghallásához.

—	Az alábbi tájékoztató jellegű adatokat iránymutatásként kell kezelni:

—	A halláskárosodás mértéke 500 és 1 000 Hz között nem lehet nagyobb, mint 40 dB.

—	A halláskárosodás mértéke 2 000 Hz-en nem lehet nagyobb, mint 45 dB a rosszabban halló fül esetében.

4.7.5.4.   Várandósság

A várandósságot ideiglenes kizáró oknak tekintik a vezetőknél gyenge tűrés vagy patológiás állapot esetén. A munkaadónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását.

4.7.6.   A JÁRMŰVEZETÉSI FELADATTAL KAPCSOLATOS MEGHATÁROZOTT KÖVETELMÉNYEK

4.7.6.1.   Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága

A mozdonyvezetéssel foglalkozó személyzet esetében ezen ÁME 4.7.4.2.1. alpontja az alábbiak szerint módosul:

Legalább egy teljes körű orvosi vizsgálatot el kell végezni:

—	3 évente a 60 év alatti személyzet esetében,

—	Évente a 60 év fölötti személyzet esetében.

4.7.6.2.   Az orvosi vizsgálat további tartalma

A mozdonyvezetési feladat esetében az állás betöltése előtti orvosi vizsgálat és a 40 éves és azt meghaladó életkorú személyzet valamennyi időszakos orvosi vizsgálata során nyugalmi állapotú EKG vizsgálatot is kell végezni.

4.7.6.3.   A látással kapcsolatos további követelmények

—	Segédeszközzel vagy anélkül a távolsági látásélesség 1,0 (a két szemen együtt), a rosszabbik szemen legalább 0,5.

—	Színes kontaktlencsék és fényre sötétedő lencsék nem megengedettek. UV szűrős lencsék megengedettek.

4.7.6.4.   A hallással és a beszéddel kapcsolatos további követelmények

—	Az egyensúlyérzékelés nem lehet rendellenes.

—	Nem lehet krónikus beszédzavar (mivel az üzeneteket hangosan és érthetően kell bemondani).

—	A 4.7.5.3. alpontban a hallással kapcsolatban megállapított követelményeket hallókészülék nélkül kell teljesíteni. Orvosi szakvélemény alapján speciális esetekben hallókészülék használata megengedett.

4.7.6.5.   Testméretek

A személyzet testméreteinek megfelelőnek kell lenniük a járművek biztonságos használatához. A vezetők számára nem lehet kötelező vagy engedélyezett meghatározott járműtípusok üzemeltetése, ha a testmagasságuk, a testsúlyok vagy más fizikai jellemzőjük ezt veszélyessé teszi.

4.7.6.6.   Tanácsadás trauma esetén

A munkaadónak megfelelő gondozásban kell részesítenie a személyzet azon tagjait, akiket vonat vezetése közben halálesettel vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleset traumatizált.

4.8.   INFRASTRUKTÚRA- ÉS JÁRMŰNYILVÁNTARTÁS

A 2001/16/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerint „a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy kiadják és évente frissítsék az infrastruktúrát és a járműveket rögzítő nyilvántartást. Ezeknek a nyilvántartásoknak fel kell tüntetniük az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. Ebből a célból az egyes ÁME-k pontosan megjelölik, hogy milyen információkat kell tartalmazniuk az infrastruktúráról és a járművekről szóló nyilvántartásoknak.”

Az ilyen nyilvántartások éves aktualizálása és közzététele miatt nem alkalmasak a „üzemeltetés és forgalomirányítás” alrendszer meghatározott követelményeinek teljesítésére. Ennélfogva ezen ÁME semmit sem határoz meg e nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Van azonban egy üzemeltetési követelmény, amely szerint az infrastruktúrával kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a vasútvállalat számára és a járművekkel kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a pályavasút számára. Az érintett adatoknak mindkét esetben teljeseknek és pontosaknak kell lenniük.

4.8.1.   INFRASTRUKTÚRA

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában a hagyományos vasúti infrastruktúrával kapcsolatos és a vasútvállalatok számára elérhetővé teendő adatelemeket érintő követelmények a D. mellékletben találhatók. A pályavasút felelős az adatok helyességéért.

4.8.2.   JÁRMŰVEK

A járművekkel kapcsolatban az alábbi adatokat kell elérhetővé tenni a pályavasút számára. A jármű üzembentartója (tulajdonosa) felelős az adatok helyességéért:

—	a jármű gyártása során felhasználtak-e olyan anyagokat, amelyek baleset vagy tűz esetén veszélyesek lehetnek (pl. azbeszt)

—	az ütközők közötti hossz

5.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁS

A 2001/16/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint:

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelemcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal”.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem:

—	olyan termék, amely az alrendszerbe való integrálása és ottani használata előtt forgalomba hozható; e tekintetben lehetségesnek kell lennie a megfelelősége vizsgálatának függetlenül attól az alrendszertől, amelybe beépítették,

—	vagy olyan immateriális javak, például szoftverek, folyamatok, szervezetek, eljárások stb., amelyek funkcióval bírnak az alrendszerben, és amelyek megfelelőségét igazolni kell az alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében.

5.2.   A RENDSZERELEMEK FELSOROLÁSA

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel a 2001/16/EK irányelv vonatkozó rendelkezései foglalkoznak. Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tekintetében jelenleg nincsenek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek.

5.3.   A RENDSZERELEMEK TELJESÍTMÉNYE ÉS ELŐÍRÁSAI

Amint létrehoztak egy megoldást a vonat végének jelzésére, lehetséges, hogy ez kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmé válik. Ekkor előfordulhat, hogy egy további mellékletre lesz szükség a fényerősségi, fényvisszaverési és felerősítési előírások meghatározásához. Lehet, hogy egy jövőbeni változatban további kapcsolódási pontok lesznek az RST ÁME-vel.

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

Mivel ezen ÁME még nem határoz meg semmilyen átjárhatósági rendszerelemet, nem történik említés a vizsgálati eljárásokról.

Ha azonban ezt követően átjárhatósági rendszerelemeket határoznak meg, és ezért azok megvizsgáltathatók valamely bejelentett szervezettel, egy átdolgozott változat kiegészíthető a vonatkozó egy vagy több értékelési eljárással.

6.2.   ÜZEMELTETÉS ÉS FORGALOMIRÁNYÍTÁS ALRENDSZER

6.2.1.   ALAPELVEK

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer egy strukturális alrendszer a 2001/16/EK irányelv II. melléklete szerint.

Az egyes elemek azonban szorosan illeszkednek a pályavasúttól vagy a vasútvállalattól a 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági engedély/tanúsítvány megadásához megkövetel üzemeltetési eljárásokkal és folyamatokkal. A vasútvállalat és a pályavasút igazolja az ezen ÁME követelményeinek való megfelelést. Ezt a 2004/49/EK irányelvben ismertetett biztonságirányítási rendszer segítségével tehetik meg. Megjegyzendő, hogy jelenleg ezen ÁME egyetlen eleme sem írja elő a bejelentett szervezet által történő külön vizsgálatot.

A megfelelő illetékes hatóság új vagy felülvizsgált biztonsági engedély/tanúsítvány kiadása előtt megvizsgál minden új vagy módosított üzemeltetési eljárást és folyamatot annak bevezetése előtt. Ez a vizsgálat a biztonsági engedély/tanúsítvány kiadási folyamatának részét képezi. Amennyiben ezen ÁME hatálya más tagállamo(ka)t is érint, biztosítani kell az illető tagállammal való koordinációt a vizsgálattal kapcsolatban.

Az alábbiakban ismertetett vizsgálati folyamat sikeres lezárulásától függően az illetékes hatóság engedélyezi a pályavasútnak vagy a vasútvállalatnak, hogy a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonsági engedély vagy biztonsági tanúsítvány kiadásával együtt bevezesse az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerének vonatkozó elemeit.

Amikor a pályavasút vagy a vasútvállalat új/korszerűsített/megújított olyan üzemeltetési eljárást vezet be, amelyre vonatkoznak ezen ÁME követelményei (vagy jelentősen módosít meglévőket), akkor olyan értelmű elkötelezettséget vállal, hogy az ilyen folyamatok összhangban vannak az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer ÁME-vel (vagy annak egy részével az átmeneti időszakban – lásd: 7. fejezet).

6.2.2.   DOKUMENTÁLÁSI SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK

Ezen ÁME 4.2.1. alpontjában említett dokumentáció vizsgálata tekintetében az illetékes hatóság felelős annak biztosításáért, hogy a pályavasút és a vasútvállalat által átadott dokumentáció előkészítési folyamata megfelelő mind teljesség, mind pontosság szempontjából.

6.2.3.   VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

6.2.3.1.   Az illetékes hatóság határozata

A G. melléklettel összefüggésben a pályavasút és a vasútvállalat benyújtja a javasolt új vagy módosított üzemeltetési eljárás(ok) leírását.

A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány/engedély A. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében bemutatják azokat azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a társaságot létrehozták.

A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány / engedély B. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében bemutatják azokat az összes érintett tagállam illetékes hatóságának.

A leírásoknak kellően részletezettnek kell lenniük annak érdekében, hogy az egy vagy több illetékes hatóság el tudja dönteni, hogy szükség van-e formális vizsgálatra.

6.2.3.2.   Ha vizsgálatra van szükség

Amennyiben az egy vagy több illetékes hatóság úgy határoz, hogy ilyen vizsgálatra van szükség, azt a 2004/49/EK irányelv szerinti biztonsági tanúsítvány / engedély kiadásához / megújításához vezető vizsgálat részeként végzik el.

A vizsgálati eljárás összhangban van a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonságirányítási módszer vizsgálata és tanúsítása/engedélyezése érdekében létrehozandó közös biztonsági módszerrel.

A vizsgálat elvégzésével kapcsolatban néhány útmutatás található az F. mellékletben.

6.2.4.   A RENDSZER TELJESÍTMÉNYE:

A 2001/16/EK irányelv 14. cikkének 2. bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzék, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alrendszerek működtetése és fenntartása összhangban van-e az alapvető követelményekkel. Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tekintetében a 2004/49/EK irányelvvel összhangban végzik el az ilyen ellenőrzéseket.

7.   VÉGREHAJTÁS

7.1.   ALAPELVEK

Ezen ÁME végrehajtását és az ezen ÁME megfelelő pontjainak való megfelelőséget az egyes tagállamok által a felelősségük alá tartozó vasútvonalakra vonatkozóan összeállítandó végrehajtási tervvel összhangban határozzák meg

A tervnek figyelembe kell vennie a következőket:

—	bármely adott vasútvonal működtetésével kapcsolatos sajátos emberi tényezők,

—	valamennyi érintett vasútvonal minden egyes üzemeltetési és biztonsági eleme és

—	hogy a szóban forgó elem(ek) bevezetése — a vasútvonalat használó minden vonatra, — csak meghatározott vasútvonalakra, — az összes TEN vasútvonalra, — a TEN vasútvonalakon közlekedő minden vonatra vonatkozik-e.

—	kapcsolat más (CCS, RST, TAF stb.) alrendszerek bevezetésével,

Ekkor minden esetlegesen alkalmazható konkrét kivételt figyelembe kell venni és dokumentálni kell a terv részeként.

A terv megvalósításakor figyelembe kell venni a megvalósítási potenciál különböző szintjeit a következőktől kezdve:

—	a vasútvállalat vagy a pályavasút megkezdi a működését, vagy

—	bevezetik a vasútvállalat vagy a pályavasút meglévő üzemeltetési rendszereinek megújítását vagy korszerűsítését, vagy

—	olyan új vagy korszerűsített energia, jármű vagy ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket helyeznek üzembe, amelyekhez egy sor megfelelő üzemeltetési eljárásra van szükség.

Amennyiben a meglévő üzemeltetési rendszerek érintik mind a pályahálózat-működtető(ke)t, mind a vasútvállalato(ka)t, a tagállam felelős annak biztosításáért, hogy az ilyen projekteket megvizsgálják, és azzal egyidejűleg üzembe helyezzék.

Köztudott, hogy ezen ÁME összes eleme nem valósítható meg teljes mértékben addig, amíg az üzemeltetendő hardvert (infrastruktúrát, ellenőrző és irányítórendszert stb.) nem hangolták össze. Az e fejezetben megállapított útmutatásokat ezért közbenső fázisként kell tekinteni, amely támogatja a célrendszerre való áttérést.

A 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban a tanúsítást/engedélyt öt évente meg kell újítani. Ezen ÁME hatályba lépését követően a tanúsítás/engedély ilyen megújításához vezető felülvizsgálati eljárás részeként a vasútvállalatnak és a pályavasútnak képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy figyelembe vették ezen ÁME tartalmát, és indokolniuk kell annak összes olyan elemét, amelynek még nem felelnek meg.

Míg a végcél egyértelműen az ezen ÁME-ben leírt célrendszernek való teljes megfelelés, az áttérés szakaszokban is történhet nemzeti vagy nemzetközi, illetve két- vagy többoldalú megállapodások kidolgozása révén. Az ilyen megállapodások, amelyek létrejöhetnek PV-PV, PV-VV vagy VV-VV viszonylatban, mindig tartalmazzák az érintett biztonsági hatóságok által bevitt adatokat.

Amennyiben a meglévő megállapodások tartalmaznak az üzemeltetéstal és a forgalomirányítással kapcsolatos követelményeket, a tagállamok az ezen ÁME hatályba lépését követő hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a következő megállapodásokról:

(a)	a tagállamok és egy vagy több vasútvállalat vagy pályavasút közötti nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú, állandó vagy ideiglenes alapon létrejött és a tervbe vett vasúti szolgáltatás nagyon konkrét vagy helyi jellege által szükségessé tett megállapodások,

(b)	a vasútvállalat(ok), pályavasút(ak) vagy tagállam(ok) közötti olyan két- vagy többoldalú megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek,

(c)

egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország közötti, illetve a tagállamok egy vagy több vasútvállalata vagy pályavasútja és valamely harmadik ország legalább egy vasútvállalata vagy pályavasútja között létrejött olyan nemzetközi megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek.

A Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze az EU joganyaggal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel, különösen pedig ezzel az ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja ezen ÁME-t az esetleges konkrét esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való kiegészítése érdekében.

A RIV, RIC és PPW megállapodásról és a COTIF eszközökről nem küldenek értesítést, mert azok ismertek.

Az ilyen megállapodások megújíthatók, de csak a működő megállapodások révén történő folytatás érdekében, és csak akkor, ha nincs más alternatíva. Minden meglévő vagy jövőbeni megállapodás módosítása során figyelembe veszik az EU-jogszabályokat, különös tekintettel ezen ÁME-re. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen módosításokról vagy új megállapodásokról. Ekkor a fent bemutatott eljárással azonos eljárást alkalmaznak.

7.2.   VÉGREHAJTÁSI IRÁNYMUTATÁSOK

Az N. mellékletben bemutatott, csak tájékoztató és nem kötelező jellegű táblázat útmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy a tagállam mit azonosíthat a 4. fejezetben említett egyes elemek bevezetésének kiváltó okaként.

A bevezetés három különböző elemből áll:

—	Annak megerősítése, hogy minden meglévő rendszer és eljárás megfelel ezen ÁME követelményeinek

—	Bármely meglévő rendszer és eljárás módosítása, hogy megfeleljen ezen ÁME követelményeinek

—	Más alrendszerek bevezetéséből eredő új rendszerek és eljárások — Új/korszerűsített hagyományos vasútvonalak (INS/ENE) — Új vagy korszerűsített ETCS jelzőberendezések, GSM-R rádió-berendezések, hőnfutásjelzők stb. (CCS) — Új járművek (RST) — Forgalomirányítási telematikai alkalmazások (TAF)

7.3.   KONKRÉT ESETEK

7.3.1.   BEVEZETÉS

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak:

—	a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók.

—

Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállamok a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljenek meg a vonatkozó alrendszernek.

7.3.2.   KONKRÉT ESETEK FELSOROLÁSA

Ideiglenes konkrét eset (T2), Írország

Ezen ÁME P. mellékletének az Ír Köztársaságban való bevezetése esetében a kizárólag belföldi forgalomban közlekedő járművek felmentést kaphatnak a szabványos 12 jegyű szám viselése alól. Ez az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határforgalomra is vonatkozik.

Ideiglenes konkrét eset (T2), Egyesült Királyság

Ezen ÁME P. mellékletének az Egyesült Királyságban való bevezetése esetében a kizárólag belföldi forgalomban közlekedő személyszállító kocsik és mozdonyok felmentést kaphatnak a szabványos 12 jegyű szám viselése alól. Ez az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határforgalomra is vonatkozik.

---

(1)  A 4.7.2. pont csak ajánlás