3.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/15

(1)

A Bizottság, az európai kutatáspolitika megszilárdítása és szerkezetének kialakítása céljából, 2000 januárjában megállapította, hogy Európai Kutatási Térségét kell létrehozni, amely a jövőbeli közösségi fellépés központi eleme lesz ezen a területen.

(2)

Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását, és azt a célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

A gazdaság globalizálódása szükségessé teszi a kutatók nagyobb mobilitását, amint ezt a Közösség hatodik kutatási keretprogramja (4) is felismerte, amikor programjait a korábbinál nagyobb mértékben nyitotta meg harmadik országból érkező kutatók számára.

(4)

Az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülése által meghatározott cél elérése érdekében – amelynek értelmében a GDP 3 %-át kutatásra kell fordítani – a Közösségnek a becslések szerint mintegy 700 000 kutatóval kell rendelkeznie. E cél megvalósításához számos, egymással összefüggő intézkedés szükséges, úgymint a tudományos pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára, a nők nagyobb részvételének elősegítése a tudományos kutatásban, a képzés és a mobilitás lehetőségeinek növelése a kutatásban, a kutatók szakmai érvényesülési kilátásainak javítása a Közösségben és a Közösség nagyobb mértékű megnyitása olyan harmadik országbeli állampolgárok előtt, akik számára engedélyezni lehet a kutatási célú beutazást.

(5)

Ezen irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra történő, kutatási célú beutazásásnak és mozgásának elősegítésével hozzájáruljon az előbbi célkitűzések eléréséhez, annak érdekében, hogy Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező kutatók számára, és hogy a Közösség helyzetét – nemzetközi kutatási központként – javítsa.

(6)

Az irányelv végrehajtása nem ösztönözheti a szellemi elvándorlást a gazdaságilag felemelkedő vagy a fejlődő országokból. Ilyen esetekben – a származási országokkal való partnerség keretében és az átfogó migrációs politika megteremtése céljából – kísérő intézkedéseket kell hozni a kutatók származási országukban történő integrációjának ösztönzésére és a kutatói mobilitás előmozdítására.

(7)

A lisszaboni folyamat célkitűzéseinek elérése érdekében ugyancsak fontos elősegíteni az EU-polgár kutatók Unión belüli kutatási célú mobilitását, elsősorban a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó kutatók vonatkozásában.

(8)

Tekintve a világgazdaságban bekövetkezett változások keltette nyitottságot és a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetését kitűző cél eléréséhez valószínűleg szükséges követelményeket, az ezen irányelv alapján potenciálisan jogosult harmadik országbeli kutatókat a képesítésükkel és a megvalósítani kívánt kutatási programmal összhangban tágan kell meghatározni.

(9)

Mivel az említett, a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetését kitűző cél elérése érdekében tett erőfeszítés nagymértékben érinti a magánszférát, amelynek így az elkövetkező években több kutatót kell alkalmaznia, az ezen irányelv alapján potenciálisan jogosult kutatószervezetek a közszférához és a magánszférához egyaránt tartozhatnak.

(10)

Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a lehető legrészletesebb, rendszeresen frissített információk – különösen az interneten keresztül – hozzáférhetőek legyenek az ezen irányelv szerint jóváhagyott kutatószervezetekről, amelyekkel a kutatók fogadási megállapodásokat köthetnek, valamint kutatási tevékenység folytatása céljából a tagállam területére való belépés és tartózkodás ezen irányelv szerinti feltételeiről és eljárásairól.

(11)

Helyénvaló a kutatók fogadását egy olyan fogadási eljárás létrehozásával megkönnyíteni, amely nem függ a kutatók és a fogadó kutatószervezet közötti jogi viszonytól, valamint azáltal, hogy a továbbiakban a tartózkodási engedély mellett nincs szükség munkavállalási engedélyre. A tagállamok hasonló szabályokat alkalmazhatnak olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, akik a nemzeti jogszabályokkal vagy közigazgatási gyakorlattal összhangban egy kutatási program keretében kérelmezik fogadásukat felsőoktatási intézményben folytatandó oktatás céljából.

(12)

Ugyanakkor fenn kell tartani a szokásos fogadási lehetőségeket (foglalkoztatás, kihelyezés stb.), különösen a diákként kutatási tevékenységet folytató doktoranduszhallgatók számára, akiket ki kell zárni az irányelv alkalmazási köréből, és akikre a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (5) vonatkozik.

(13)

A kutatókra vonatkozó külön eljárás a kutatószervezetek és a tagállamokban lévő bevándorlási hatóságok közötti együttműködésen alapul: az előbbinek kulcsszerepet biztosít a fogadási eljárásban a harmadik országok kutatói számára a Közösségbe való belépés és tartózkodás megkönnyítése és meggyorsítása céljából, míg fenntartja a tagállamoknak a bevándorlási rendszabályok tekintetében meglévő előjogait.

(14)

A tagállamok által előzetesen jóváhagyott kutatószervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy kutatási program végrehajtása céljából harmadik ország állampolgárával fogadási megállapodást írjanak alá. A tagállamok tartózkodási engedélyt bocsátanak ki a fogadási megállapodás alapján, amennyiben a belépés és tartózkodás feltételei teljesülnek.

(15)

Annak érdekében, hogy a Közösség vonzóbbá váljon harmadik országok kutatói számára, tartózkodásuk időtartamára számos területen a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő gazdasági és szociális jogokat, valamint felsőoktatási intézményben való oktatási lehetőséget kell biztosítani.

(16)

Ez az irányelv rendkívül fontos előrelépést jelent a szociális biztonság területén, mivel a megkülönböztetésmentesség elve közvetlenül vonatkozik azokra a személyekre is, akik közvetlenül harmadik országból érkeznek valamely tagállamba. Ugyanakkor ez az irányelv nem keletkeztethet a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályokban meghatározottaknál több jogot harmadik országok azon állampolgárai számára, akik tagállamok közötti határokon átnyúló tényezőkkel rendelkeznek. Ez az irányelv továbbá nem biztosít jogokat azon helyzetekkel kapcsolatban, amelyek kívül esnek a közösségi jogszabályok hatályán, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagok.

(17)

Fontos a tudományos kutatás folytatása céljából fogadott harmadik országbeli állampolgárok mobilitásának – mint a partnerek közötti kapcsolatok és hálózatok világszinten történő fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozására szolgáló eszköznek – az elősegítése. A kutatóknak az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint képeseknek kell lenniük a mobilitás gyakorlati megvalósítására. Az ezen irányelv szerinti mobilitás gyakorlati megvalósításának feltételei nem érintik az úti okmányok érvényességének elismerésére vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat.

(18)

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatók családja egységének megőrzését megkönnyítsék és támogassák, a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadásának megkönnyítéséről szóló, 2005. október 12-i tanácsi ajánlással (6) összhangban.

(19)

A család egységének megőrzése és a mobilitás lehetővé tétele érdekében a családtagoknak képesnek kell lenniük egy másik tagállamban tartózkodó kutatóhoz való csatlakozásra az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott feltételek szerint, beleértve a tagállam kétoldalú és többoldalú megállapodásokból fakadó kötelezettségeit is.

(20)

A tartózkodási engedéllyel rendelkezők elvileg jogosultak lehetnek fogadási kérelem benyújtására úgy, hogy eközben az érintett tagállam területén maradnak.

(21)

A tagállamoknak jogukban áll a tartózkodási engedély kérelmezőit elbírálási eljárási díj megfizetésére kötelezni.

(22)

Ez az irányelv semmilyen körülmények között nem érintheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletet (7).

(23)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a fogadási külön eljárás bevezetését, valamint a harmadik országok állampolgárainak egy kutatási szervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program folytatása céljából, három hónapnál hosszabb időtartamra a tagállamokba való belépése és tartózkodása feltételeinek elfogadását – a tagállamok, különösen a tagállamok közötti mobilitás biztosítását illetően, nem tudják kielégítően megvalósítani, azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem haladja meg a fenti célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A tagállamoknak a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk ezen irányelv rendelkezéseit.

(25)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(26)

A jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (34) bekezdésével összhangban a Tanács ösztönzi a tagállamokat arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(27)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország 2004. július 1-jei levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ezen irányelv meghozatalában és alkalmazásában.

(28)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(29)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező,

a)

„harmadik ország állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár;

b)

„kutatás”: az ismeretanyag növelése érdekében szisztematikusan végzett alkotómunka, beleértve az emberi, kulturális és társadalmi ismeretek növelését, valamint ezen ismeretanyag új alkalmazásokra való használatának kidolgozását;

c)

„kutatószervezet”: bármely köz- vagy magánszervezet, amely kutatást folytat, és amelyet ezen irányelv céljaira valamely tagállam saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban jóváhagyott;

d)

„kutató”: harmadik ország állampolgára, aki olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely doktori programokban való részvételre jogosít fel, és akit valamely kutató szervezet kiválasztott egy olyan kutatási program megvalósítására, amelyhez a fenti képesítés általában szükséges;

e)

„tartózkodási engedély”: valamely tagállam hatóságai által kiállított, a „kutató” kifejezést feltüntető engedély, amely lehetővé teszi egy harmadik ország állampolgára számára, hogy jogszerűen a területén tartózkodjon az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja rendelkezéseivel összhangban.

a)

harmadik országok valamely tagállam területén – nemzetközi védelmet kérőkként, illetőleg ideiglenes védelmi rendszer keretében – tartózkodó állampolgárai;

b)

harmadik országok azon állampolgárai, akik a 2004/114/EK irányelv értelmében – valamely tagállamban diákként való tartózkodást kérelmeznek;

c)

harmadik országok azon állampolgárai, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették;

d)

valamely kutatószervezet által egy eltérő tagállamban lévő másik kutatószervezethez kirendelt kutatók.

a)

az egyrészről a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, másrészről egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások;

b)

az egy vagy több tagállam és egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit.

a)

a kutatási programot elfogadták a szervezet illetékes hatóságai, miután a következőket megvizsgálták:

b)

a kutatónak tartózkodása alatt – a tagállam által erre a célra közzétett minimumösszeggel összhangban – kiadásainak és visszautazása költségeinek fedezésére havonta elegendő forrás áll a rendelkezésére és nem kell a tagállam szociális segítségnyújtási rendszerét igénybe vennie;

c)

a kutató tartózkodása alatt valamennyi olyan kockázatra kiterjedő betegbiztosítással rendelkezik, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják;

d)

a fogadási megállapodás pontosan meghatározza a kutatók jogi viszonyát és munkafeltételeit.

a)

a nemzeti jogszabályok szerinti, érvényes úti okmányt köteles bemutatni. A tagállam megkövetelheti, hogy az úti okmány érvényességi ideje legalább a tartózkodási engedély időtartamát lefedje;

b)

a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást köteles bemutatni; és

c)

adott esetben a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban a kutatószervezet által kiállított pénzügyi felelősségről szóló nyilatkozatot köteles bemutatni; valamint

d)

nem veszélyeztetheti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészségügyet.

a)

az oklevelek, bizonyítványok és egyéb szakképesítések kölcsönös elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

b)

munkafeltételek, beleértve a díjazást és az elbocsátást;

c)

a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben (8) meghatározott szociális biztonsági ágak. Az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet (9) mellékletében található különleges rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni;

d)

adókedvezmények;

e)

az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhető termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása.