EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32005L0071

A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról

OJ L 289, 3.11.2005, p. 15–22 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 19 Volume 007 P. 199 - 206
Special edition in Romanian: Chapter 19 Volume 007 P. 199 - 206
Special edition in Croatian: Chapter 19 Volume 003 P. 216 - 223

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 23/05/2018; hatályon kívül helyzete és felváltotta: 32016L0801

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2005/71/oj

3.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/15


A TANÁCS 2005/71/EK IRÁNYELVE

(2005. október 12.)

a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke (3) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (3),

mivel:

(1)

A Bizottság, az európai kutatáspolitika megszilárdítása és szerkezetének kialakítása céljából, 2000 januárjában megállapította, hogy Európai Kutatási Térségét kell létrehozni, amely a jövőbeli közösségi fellépés központi eleme lesz ezen a területen.

(2)

Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását, és azt a célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

A gazdaság globalizálódása szükségessé teszi a kutatók nagyobb mobilitását, amint ezt a Közösség hatodik kutatási keretprogramja (4) is felismerte, amikor programjait a korábbinál nagyobb mértékben nyitotta meg harmadik országból érkező kutatók számára.

(4)

Az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülése által meghatározott cél elérése érdekében – amelynek értelmében a GDP 3 %-át kutatásra kell fordítani – a Közösségnek a becslések szerint mintegy 700 000 kutatóval kell rendelkeznie. E cél megvalósításához számos, egymással összefüggő intézkedés szükséges, úgymint a tudományos pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára, a nők nagyobb részvételének elősegítése a tudományos kutatásban, a képzés és a mobilitás lehetőségeinek növelése a kutatásban, a kutatók szakmai érvényesülési kilátásainak javítása a Közösségben és a Közösség nagyobb mértékű megnyitása olyan harmadik országbeli állampolgárok előtt, akik számára engedélyezni lehet a kutatási célú beutazást.

(5)

Ezen irányelv célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok három hónapnál hosszabb időtartamra történő, kutatási célú beutazásásnak és mozgásának elősegítésével hozzájáruljon az előbbi célkitűzések eléréséhez, annak érdekében, hogy Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező kutatók számára, és hogy a Közösség helyzetét – nemzetközi kutatási központként – javítsa.

(6)

Az irányelv végrehajtása nem ösztönözheti a szellemi elvándorlást a gazdaságilag felemelkedő vagy a fejlődő országokból. Ilyen esetekben – a származási országokkal való partnerség keretében és az átfogó migrációs politika megteremtése céljából – kísérő intézkedéseket kell hozni a kutatók származási országukban történő integrációjának ösztönzésére és a kutatói mobilitás előmozdítására.

(7)

A lisszaboni folyamat célkitűzéseinek elérése érdekében ugyancsak fontos elősegíteni az EU-polgár kutatók Unión belüli kutatási célú mobilitását, elsősorban a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó kutatók vonatkozásában.

(8)

Tekintve a világgazdaságban bekövetkezett változások keltette nyitottságot és a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetését kitűző cél eléréséhez valószínűleg szükséges követelményeket, az ezen irányelv alapján potenciálisan jogosult harmadik országbeli kutatókat a képesítésükkel és a megvalósítani kívánt kutatási programmal összhangban tágan kell meghatározni.

(9)

Mivel az említett, a GDP 3 %-ának a kutatásba történő befektetését kitűző cél elérése érdekében tett erőfeszítés nagymértékben érinti a magánszférát, amelynek így az elkövetkező években több kutatót kell alkalmaznia, az ezen irányelv alapján potenciálisan jogosult kutatószervezetek a közszférához és a magánszférához egyaránt tartozhatnak.

(10)

Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a lehető legrészletesebb, rendszeresen frissített információk – különösen az interneten keresztül – hozzáférhetőek legyenek az ezen irányelv szerint jóváhagyott kutatószervezetekről, amelyekkel a kutatók fogadási megállapodásokat köthetnek, valamint kutatási tevékenység folytatása céljából a tagállam területére való belépés és tartózkodás ezen irányelv szerinti feltételeiről és eljárásairól.

(11)

Helyénvaló a kutatók fogadását egy olyan fogadási eljárás létrehozásával megkönnyíteni, amely nem függ a kutatók és a fogadó kutatószervezet közötti jogi viszonytól, valamint azáltal, hogy a továbbiakban a tartózkodási engedély mellett nincs szükség munkavállalási engedélyre. A tagállamok hasonló szabályokat alkalmazhatnak olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, akik a nemzeti jogszabályokkal vagy közigazgatási gyakorlattal összhangban egy kutatási program keretében kérelmezik fogadásukat felsőoktatási intézményben folytatandó oktatás céljából.

(12)

Ugyanakkor fenn kell tartani a szokásos fogadási lehetőségeket (foglalkoztatás, kihelyezés stb.), különösen a diákként kutatási tevékenységet folytató doktoranduszhallgatók számára, akiket ki kell zárni az irányelv alkalmazási köréből, és akikre a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (5) vonatkozik.

(13)

A kutatókra vonatkozó külön eljárás a kutatószervezetek és a tagállamokban lévő bevándorlási hatóságok közötti együttműködésen alapul: az előbbinek kulcsszerepet biztosít a fogadási eljárásban a harmadik országok kutatói számára a Közösségbe való belépés és tartózkodás megkönnyítése és meggyorsítása céljából, míg fenntartja a tagállamoknak a bevándorlási rendszabályok tekintetében meglévő előjogait.

(14)

A tagállamok által előzetesen jóváhagyott kutatószervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy kutatási program végrehajtása céljából harmadik ország állampolgárával fogadási megállapodást írjanak alá. A tagállamok tartózkodási engedélyt bocsátanak ki a fogadási megállapodás alapján, amennyiben a belépés és tartózkodás feltételei teljesülnek.

(15)

Annak érdekében, hogy a Közösség vonzóbbá váljon harmadik országok kutatói számára, tartózkodásuk időtartamára számos területen a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő gazdasági és szociális jogokat, valamint felsőoktatási intézményben való oktatási lehetőséget kell biztosítani.

(16)

Ez az irányelv rendkívül fontos előrelépést jelent a szociális biztonság területén, mivel a megkülönböztetésmentesség elve közvetlenül vonatkozik azokra a személyekre is, akik közvetlenül harmadik országból érkeznek valamely tagállamba. Ugyanakkor ez az irányelv nem keletkeztethet a szociális biztonság területén már meglévő közösségi jogszabályokban meghatározottaknál több jogot harmadik országok azon állampolgárai számára, akik tagállamok közötti határokon átnyúló tényezőkkel rendelkeznek. Ez az irányelv továbbá nem biztosít jogokat azon helyzetekkel kapcsolatban, amelyek kívül esnek a közösségi jogszabályok hatályán, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagok.

(17)

Fontos a tudományos kutatás folytatása céljából fogadott harmadik országbeli állampolgárok mobilitásának – mint a partnerek közötti kapcsolatok és hálózatok világszinten történő fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozására szolgáló eszköznek – az elősegítése. A kutatóknak az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint képeseknek kell lenniük a mobilitás gyakorlati megvalósítására. Az ezen irányelv szerinti mobilitás gyakorlati megvalósításának feltételei nem érintik az úti okmányok érvényességének elismerésére vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat.

(18)

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatók családja egységének megőrzését megkönnyítsék és támogassák, a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadásának megkönnyítéséről szóló, 2005. október 12-i tanácsi ajánlással (6) összhangban.

(19)

A család egységének megőrzése és a mobilitás lehetővé tétele érdekében a családtagoknak képesnek kell lenniük egy másik tagállamban tartózkodó kutatóhoz való csatlakozásra az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott feltételek szerint, beleértve a tagállam kétoldalú és többoldalú megállapodásokból fakadó kötelezettségeit is.

(20)

A tartózkodási engedéllyel rendelkezők elvileg jogosultak lehetnek fogadási kérelem benyújtására úgy, hogy eközben az érintett tagállam területén maradnak.

(21)

A tagállamoknak jogukban áll a tartózkodási engedély kérelmezőit elbírálási eljárási díj megfizetésére kötelezni.

(22)

Ez az irányelv semmilyen körülmények között nem érintheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletet (7).

(23)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a fogadási külön eljárás bevezetését, valamint a harmadik országok állampolgárainak egy kutatási szervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program folytatása céljából, három hónapnál hosszabb időtartamra a tagállamokba való belépése és tartózkodása feltételeinek elfogadását – a tagállamok, különösen a tagállamok közötti mobilitás biztosítását illetően, nem tudják kielégítően megvalósítani, azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem haladja meg a fenti célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A tagállamoknak a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk ezen irányelv rendelkezéseit.

(25)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(26)

A jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (34) bekezdésével összhangban a Tanács ösztönzi a tagállamokat arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(27)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írország 2004. július 1-jei levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ezen irányelv meghozatalában és alkalmazásában.

(28)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(29)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez az irányelv harmadik országbeli kutatóknak egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program végrehajtása céljából, három hónapnál hosszabb időtartamra a tagállamok általi fogadásának feltételeit határozza meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

„harmadik ország állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár;

b)

„kutatás”: az ismeretanyag növelése érdekében szisztematikusan végzett alkotómunka, beleértve az emberi, kulturális és társadalmi ismeretek növelését, valamint ezen ismeretanyag új alkalmazásokra való használatának kidolgozását;

c)

„kutatószervezet”: bármely köz- vagy magánszervezet, amely kutatást folytat, és amelyet ezen irányelv céljaira valamely tagállam saját jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban jóváhagyott;

d)

„kutató”: harmadik ország állampolgára, aki olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely doktori programokban való részvételre jogosít fel, és akit valamely kutató szervezet kiválasztott egy olyan kutatási program megvalósítására, amelyhez a fenti képesítés általában szükséges;

e)

„tartózkodási engedély”: valamely tagállam hatóságai által kiállított, a „kutató” kifejezést feltüntető engedély, amely lehetővé teszi egy harmadik ország állampolgára számára, hogy jogszerűen a területén tartózkodjon az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja rendelkezéseivel összhangban.

3. cikk

Hatály

1.   Ezt az irányelvet harmadik országok azon állampolgáraira kell alkalmazni,, akik kutatási program folytatása céljából valamely tagállam területére való befogadásukat kérelmezik.

2.   Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az alábbi esetekre:

a)

harmadik országok valamely tagállam területén – nemzetközi védelmet kérőkként, illetőleg ideiglenes védelmi rendszer keretében – tartózkodó állampolgárai;

b)

harmadik országok azon állampolgárai, akik a 2004/114/EK irányelv értelmében – valamely tagállamban diákként való tartózkodást kérelmeznek;

c)

harmadik országok azon állampolgárai, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették;

d)

valamely kutatószervezet által egy eltérő tagállamban lévő másik kutatószervezethez kirendelt kutatók.

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

1.   Ez az irányelv nem érinti:

a)

az egyrészről a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, másrészről egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások;

b)

az egy vagy több tagállam és egy vagy több nem tagország közötti két- vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit.

2.   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogát, hogy azon személyekre nézve, akikre az irányelv vonatkozik, kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn.

II. FEJEZET

KUTATÓSZERVEZETEK

5. cikk

Jóváhagyás

1.   Bármely kutatószervezetet, amely az ezen irányelvben meghatározott fogadási eljárásnak megfelelően kutatót kíván fogadni, az érintett tagállamnak erre a célra előzetesen jóvá kell hagynia.

2.   A kutatószervezetek jóváhagyásának a tagállamok nemzeti jogában meghatározott eljárásokkal vagy a tagállam közigazgatási gyakorlatával összhangban történik. Mind a közszervezetek, mind a magánszervezetek általi, jóváhagyásra vonatkozó kérelmeket ezen eljárásokkal összhangban kell benyújtani, és a kérelmeknek a szervezetek kötelező feladatain vagy adott esetben vállalati célokon, valamint a kutatási tevékenységük folytatását igazoló bizonyítékon kell alapulniuk.

A kutatószervezet számára megítélt jóváhagyás legalább öt évre szól. Kivételes esetekben a tagállamok rövidebb időre is megítélhetik a jóváhagyást.

3.   A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban a kutatószervezettől írásbeli kötelezettségvállalást kérhetnek arra vonatkozóan, hogy azokban az esetekben, amikor a kutató túltartózkodik az érintett tagállam területén, a fenti szervezet felel a kutató tartózkodásával és visszatérésével kapcsolatban felmerült, állami forrásokból finanszírozott költségek megtérítéséért. A kutatószervezet pénzügyi felelőssége legkésőbb a fogadási megállapodás lejárta után hat hónappal szűnik meg.

4.   A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az érintett fogadási megállapodás lejárta utáni két hónapon belül a jóváhagyott szervezet a tagállamok által az adott célra kijelölt illetékes hatóságok számára megerősíti, hogy a munka mindazon kutatási programok esetében megvalósult, amelyekre a 6. cikknek megfelelően fogadási megállapodást megkötötték.

5.   Az illetékes hatóságok valamennyi tagállamban közzé teszik, és rendszeresen frissítik az ezen irányelv céljaira jóváhagyott kutatószervezetek jegyzékét.

6.   A tagállam egyéb intézkedések mellett elutasíthatja a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeket már nem teljesítő kutatószervezet jóváhagyásának meghosszabbítását vagy annak visszavonásáról dönthet, amennyiben a jóváhagyást csalás útján szerezték, vagy ha egy kutatószervezet harmadik ország állampolgárával csalárdan vagy gondatlanul kötött fogadási megállapodást. Amennyiben a jóváhagyást elutasították vagy visszavonták, az érintett szervezetet a visszavonásról vagy a meghosszabbítás elutasításáról szóló határozat közzétételétől számított legfeljebb öt évig újabb jelentkezés benyújtásától eltilthatják.

7.   A tagállamok nemzeti jogukban meghatározhatják a 6. cikkel összhangban kötött, már meglévő fogadási megállapodásokra vonatkozó jóváhagyás visszavonásának vagy meghosszabbítása elutasításának következményeit, valamint az érintett kutatók tartózkodási engedélyét érintő következményeket.

6. cikk

A fogadási megállapodás

1.   Bármely, kutatót fogadni kívánó szervezet fogadási megállapodást köt a kutatóval, amelyben a kutató vállalja a kutatási program megvalósítását, a szervezet pedig vállalja a kutató e célból való fogadását, a 7. cikk sérelme nélkül.

2.   A kutatószervezetek csak akkor köthetnek fogadási megállapodásokat, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a kutatási programot elfogadták a szervezet illetékes hatóságai, miután a következőket megvizsgálták:

i.

a kutatás célja és időtartama, a megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása;

ii.

a kutató képesítései a kutatási célok fényében, a 2. cikk d) pontja szerinti képesítéseinek hiteles másolata alapján;

b)

a kutatónak tartózkodása alatt – a tagállam által erre a célra közzétett minimumösszeggel összhangban – kiadásainak és visszautazása költségeinek fedezésére havonta elegendő forrás áll a rendelkezésére és nem kell a tagállam szociális segítségnyújtási rendszerét igénybe vennie;

c)

a kutató tartózkodása alatt valamennyi olyan kockázatra kiterjedő betegbiztosítással rendelkezik, amely ellen az érintett tagállam állampolgárait általában biztosítják;

d)

a fogadási megállapodás pontosan meghatározza a kutatók jogi viszonyát és munkafeltételeit.

3.   A fogadási megállapodás aláírását követően a kutatószervezettől a nemzeti jogszabályokkal összhangban megkövetelhető, hogy a kutató számára adjon egyéni nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a pénzügyi felelősséget az 5. cikk (3) bekezdése szerinti költségekért.

4.   A fogadási megállapodás automatikusan lejár, ha a kutató fogadására nem kerül sor vagy a kutató és a kutatószervezet közötti jogi viszony megszűnik.

5.   A kutatószervezetek haladéktalanul értesítik a tagállamok által erre a célra kijelölt hatóságot bármely olyan eseményről, amely megakadályozhatja a fogadási megállapodás megvalósítását.

III. FEJEZET

A KUTATÓK FOGADÁSA

7. cikk

Fogadási feltételek

1.   Azon harmadik országbeli állampolgár, aki fogadását az ezen irányelvben megállapított célok érdekében kérelmezi:

a)

a nemzeti jogszabályok szerinti, érvényes úti okmányt köteles bemutatni. A tagállam megkövetelheti, hogy az úti okmány érvényességi ideje legalább a tartózkodási engedély időtartamát lefedje;

b)

a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást köteles bemutatni; és

c)

adott esetben a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban a kutatószervezet által kiállított pénzügyi felelősségről szóló nyilatkozatot köteles bemutatni; valamint

d)

nem veszélyeztetheti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészségügyet.

A tagállamok ellenőrzik, hogy az a), b), c) és d) pontban említett valamennyi feltétel teljesül-e.

2.   A tagállamok ellenőrizhetik azon feltételeket is, amelyeken a fogadási megállapodás alapul, és amelyek alapján annak megkötésére sor került.

3.   Amint az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, a fogadási megállapodás végrehajtása érdekében a kutatókat a tagállamok területén fogadni kell.

8. cikk

A tartózkodási engedély időtartama

A tagállamok legalább egyéves időtartamra szóló tartózkodási engedélyt bocsátanak ki és megújítják azt, amennyiben a 6. és 7. cikkben meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek. Amennyiben a kutatási programot egy évnél rövidebb időszakra tervezték, a tartózkodási engedélyt a program időtartamára kell kibocsátani.

9. cikk

Családtagok

1.   Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a kutató családtagjainak tartózkodási engedélyt ad, tartózkodási engedélyük érvényességének időtartama megegyezik a kutató számára kiállított tartózkodási engedély időtartamával, amennyiben úti okmányaik érvényességi ideje ezt lehetővé teszi. Kellően indokolt esetekben a kutató családtagjai tartózkodási engedélyének időtartama rövidebb is lehet.

2.   A tartózkodási engedélynek a valamely tagállam területén fogadott kutató családtagjai részére történő kiállítása nem függhet a kutató minimális tartózkodási idejére vonatkozó követelménytől.

10. cikk

A tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbításának elutasítása

1.   Az ezen irányelv alapján kiállított tartózkodási engedélyt a tagállamok visszavonhatják vagy meghosszabbítását elutasíthatják, amennyiben azt birtokosa csalárd módon szerezte, illetve ha kiderül, hogy az engedély birtokosa nem felelt meg vagy a továbbiakban már nem felel meg a beutazással és tartózkodással kapcsolatos, a 6. és 7. cikkben megállapított feltételeknek vagy tartózkodásának célja eltér az engedélyezett tartózkodás céljától.

2.   A tartózkodási engedélyt a tagállamok visszavonhatják vagy meghosszabbítását elutasíthatják a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy okán.

IV. FEJEZET

A KUTATÓK JOGAI

11. cikk

Oktatás

1.   Az ezen irányelv szerint fogadott kutatók a nemzeti jogszabályokkal összhangban oktatási tevékenységet folytathatnak.

2.   A tagállamok megállapíthatják az oktatási tevékenységre fordítható órák vagy napok maximális számát.

12. cikk

Egyenlő bánásmód

A tartózkodási engedély birtokosai az állampolgárokkal egyenlő bánásmódra jogosultak a következők tekintetében:

a)

az oklevelek, bizonyítványok és egyéb szakképesítések kölcsönös elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

b)

munkafeltételek, beleértve a díjazást és az elbocsátást;

c)

a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben (8) meghatározott szociális biztonsági ágak. Az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet (9) mellékletében található különleges rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni;

d)

adókedvezmények;

e)

az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhető termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása.

13. cikk

A tagállamok közötti mobilitás

1.   Az ezen irányelv szerint kutatóként fogadott valamely harmadik ország állampolgára kutatásának egy részét másik tagállamban is végezheti az e cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

2.   Amennyiben a kutató legfeljebb három hónapig terjedő időt tölt egy másik tagállamban, a kutatás az első tagállamban kötött fogadási megállapodás alapján végezhető, feltéve hogy a kutatónak a másik tagállamban elegendő forrás áll a rendelkezésére, és a kutató a másik tagállamban nem jelent veszélyt a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre.

3.   Amennyiben a kutató három hónapnál hosszabb időt tölt egy másik tagállamban, a tagállamok új fogadási megállapodást kérhetnek az érintett tagállamban folytatandó kutatás céljára. Mindenesetre a 6. és 7. cikkben meghatározott feltételeknek az érintett tagállammal kapcsolatban teljesülniük kell.

4.   Amennyiben a vonatkozó jogszabályok a mobilitás megvalósítására vízumot vagy tartózkodási engedélyt írnak elő, a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kellő időben, olyan időtartamon belül kell kiadni, hogy az a kutatás folytatását ne akadályozza, ugyanakkor elegendőnek kell bizonyulnia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a kérelmeket feldolgozzák.

5.   A tagállamok nem követelhetik meg, hogy a kutató a vízum- vagy tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása érdekében elhagyja a területüket.

V. FEJEZET

ELJÁRÁS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

14. cikk

Fogadási kérelem

1.   A tagállamok meghatározzák, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelmeket a kutatónak vagy az érintett kutatószervezetnek kell-e benyújtania.

2.   A kérelmet akkor kell megvizsgálni és elbírálni, amikor a harmadik ország érintett állampolgára azon tagállamok területén kívül tartózkodik, amelyekbe be kíván lépni.

3.   A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban a harmadik ország már a területükön tartózkodó érintett állampolgára által benyújtott kérelmet is elfogadhatnak.

4.   Az érintett tagállamok a szükséges vízumok megszerzéséhez minden könnyítést megadnak harmadik ország azon állampolgárának, aki kérelmet nyújtott be, és aki a 6. és 7. cikk feltételeit teljesíti.

15. cikk

Eljárási biztosítékok

1.   A tagállamok illetékes hatóságai a hiánytalan kérelemről a lehető leghamarabb döntést hoznak, és adott esetben gyorsított eljárást írnak elő.

2.   Amennyiben a kérelem alátámasztására megadott információ nem megfelelő, úgy a kérelem vizsgálata felfüggeszthető, és az illetékes hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy milyen további információkra van szükség.

3.   A tartózkodási engedélyre irányuló kérelmet elutasító határozatról a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásnak megfelelően értesíteni kell a harmadik ország érintett állampolgárát. Az értesítés tartalmazza a rendelkezésre álló lehetséges jogorvoslati eljárásokat, illetve az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidőt.

4.   Amennyiben a kérelmet elutasítják vagy az ezen irányelvvel összhangban kiadott tartózkodási engedélyt visszavonják, úgy az érintett személynek jogában áll, hogy ezt az érintett tagállam hatóságainál jogi úton megtámadja.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Jelentések

A Bizottság rendszeres időközönként, és először legkésőbb három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelvnek a tagállamokban való alkalmazásáról, valamint javaslatot tesz bármely szükséges módosításra.

17. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1.   A tagállamok legkésőbb 2007. október 12-ig végrehajtják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

A III. fejezet rendelkezéseitől eltérve, a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő két évig a tagállamok nem kötelesek ezen irányelvnek megfelelően engedélyt kiállítani két évig terjedő tartózkodási engedély formájában.

19. cikk

abályai fenntartására vonatkozó jogát.

Ezen irányelv egyetlen része sem érinti Írországnak – az Amszterdami Szerződéssel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvben, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben említett – a közös utazási területre vonatkozó sz

20. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Az irányelv címzettjei

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Luxembourgban, 2005. október 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. CLARKE


(1)  2005. április 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 120., 2005.5.20., 60. o.

(3)  HL C 71., 2005.3.22., 6. o.

(4)  A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított, az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) szóló, 2002. június 27-i 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2002.8.29., 1. o.).

(5)  HL C 375., 2004.12.23., 12. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 26 oldalát.

(7)  HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

(8)  HL L 149., 1971.7.5.A legutóbb a 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4.) módosított rendelet.

(9)  HL L 124., 2003.5.20., 1. o.


Top