32004R0870

A Tanács 870/2004/EK rendelete

(2004. április 24.)

a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, begyűjtésére és hasznosítására irányuló közösségi program létrehozásáról és az 1467/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:

(1) A biológiai és genetikai sokféleség a mezőgazdaságban alapvető fontosságú a mezőgazdasági termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. Ezért – a közös agrárpolitika (KAP) céljai elérésének elősegítése érdekében – meg kell tenni e sokféleség potenciáljának fenntartható módon történő megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és hasznosításának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése és fenntartható használata hozzájárul a Közösség által a 93/626/EGK tanácsi határozattal [1] jóváhagyott Biológiai Sokféleség Egyezmény és a biodiverzitás megőrzésére és a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások védelmére vonatkozó cselekvési tervet tartalmazó kapcsolódó közösségi biodiverzitási stratégia céljainak eléréshez is. Ez a FAO élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára irányuló globális cselekvési tervének, valamint a Bizottság és a tagállamok által 2002. június 6-án aláírt, az élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrásokról szóló nemzetközi egyezménynek is az egyik fő célkitűzése.

(3) A tagállamokban (a közszektor szervezetei, természetes vagy jogi személyek által), valamint az olyan nemzetközi szervezetek és programok által, illetve keretében végzett tevékenységek, mint a FAO, Európai Együttműködési Program a Kultúrnövények Genetikai erőforrásaival Foglalkozó Hálózatok Számára (ECP/GR), a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Tanácsadó Csoportja (CGIAR), a Mezőgazdasági Kutatás Globális Fóruma (GFAR), a Mezőgazdasági Kutatás a Fejlesztésért (ARD) Közösség által támogatott regionális és szubregionális szervezetei, a haszonállatok genetikai erőforrásainak kezelésével foglalkozó nemzeti koordinátorok európai regionális központja, az Európai Erdészeti Genetikai erőforrások Programja (Euforgen) és az európai erdők védelmével foglalkozó jelenlegi miniszteri konferencia (MCPFE) ilyen jellegű kötelezettségvállalásai, amelyeket a Közösség aláírt, szükségessé teszik a főbb közösségi szereplők és a világ bármely részén működő, ezzel a területtel foglalkozó szervezetek közötti hatékony információcserét és szoros koordinációt a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, jellemzése, begyűjtése és hasznosítása tekintetében, ezeknek a mezőgazdaságra gyakorolt jótékony hatásának növelése érdekében.

(4) A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, jellemzése, begyűjtése és felhasználása terén vállalt feladatok segíthetik a biológia sokféleség fenntartását, javíthatják a mezőgazdasági termékek minőségét, hozzájárulhatnak a diverzifikáció növeléséhez a vidéki térségekben és csökkenthetik a ráfordításokat és a mezőgazdasági termelési költségeket azáltal, hogy elősegítik a fenntartható mezőgazdasági termelést és hozzájárulnak a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez.

(5) Elő kell mozdítani a mezőgazdasági genetikai erőforrások ex situ és in situ megőrzését (beleértve az in situ/on farm történő megőrzést és fejlődést is). Ennek – a KAP szükségleteinek megfelelően – ki kell terjednie minden olyan növényi, mikrobás és állatgenetikai erőforrásra, beleértve az erdészeti genetikai erőforrásokat is, amely hasznos, vagy hasznos lehetne a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára, azzal a céllal, hogy megőrizzék a genetikai erőforrásokat és növeljék a túl kevéssé használt állat- és növényfajták felhasználását a mezőgazdasági termelésben.

(6) Jobban meg kell ismerni a Közösségben rendelkezésre álló genetikai erőforrásokat, eredetüket és jellemzőiket. A meglévő létesítményekre és a nemzeti vagy regionális szinten végrehajtott, a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével, jellemzésével, begyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó valamennyi lényeges információt minden egyes tagállamban össze kell begyűjteni, és azokat a többi tagállam és a Közösség számára, valamint a nemzetközi szerződésekkel és megállapodásokkal összhangban nemzetközi szinten is – különösen a fejlődő országok számára – elérhetővé kell tenni.

(7) Elő kell mozdítani ezen ismeretek decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető nyilvántartásának fejlesztését és annak közösségi valamint nemzetközi szinten történő elérhetősége biztosításának elősegítését, különös figyelemmel az európai génbankokban tárolt ex situ gyűjtemények nyilvántartásának kialakítására irányuló erőfeszítésekre (az ötödik keretprogrammal finanszírozott EPGRIS – Establishment of a European Plant Genetic Resources Information Infra-structure "EPGRIS" – European Plant Genetic Resources Information Infra-Structure "EURISCO").

(8) A Közösségnek ki kell egészítenie és elő kell mozdítania a tagállamokban a mezőgazdasági biodiverzitás megőrzésére és fenntartható felhasználására tett erőfeszítéseket. Elő kell mozdítani a közösségi szintű értékhozzáadást a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével, jellemzésével, begyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos, már folyamatban lévő tevékenységek összehangolásával és az ilyen jellegű, határokon átnyúló új kezdeményezések támogatásával.

(9) Rendelkezni kell ezért az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletet [2] kiegészítő vagy – a kedvezményezettek vagy a támogatható tevékenységek tekintetében – annak alkalmazási körén túllépő intézkedésekről.

(10) A fenti célok elérésének elősegítése érdekében, a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséről, jellemzéséről, begyűjtéséről és hasznosításáról szóló, 1994. június 20-i 1467/94/EK tanácsi rendelet [3] alapján ötéves időtartamra egy közösségi programot hoztak létre. E program 1999. december 31-én befejeződött, és ahelyett új közösségi programot kell indítani. Az 1467/94/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(11) Az új közösségi program alapján hozott intézkedések kiválasztása és végrehajtása során figyelembe kell venni mind a nemzeti szinten, mind az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramjai révén támogatottkutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket. Az új program keretében használandó vetőmagok és növényi szaporító anyagok forgalomba hozatala nem sérti a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK [4], a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK [5], a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1968. április 9-i 68/193/EGK [6], a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló, 1992. április 28-i 92/33/EGK [7], a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 1992. április 28-i 92/34/EGK [8], a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról szóló, 1998. július 20-i 98/56/EK [9], az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK [10], a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK [11], a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK [12], a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK [13], a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK [14], és az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK [15] tanácsi irányelvet.

(12) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás előírja, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagországainak, amelyek az Európai Gazdasági Térség részes országai (EFTA/EGT országok), többek között erősíteniük kell és ki kell szélesíteniük a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, jellemzése, begyűjtése és hasznosítása terén végzett közösségi tevékenységek keretén belüli együttműködést.

(13) A közösségi program jobb végrehajtása érdekében a 2004–2006-os időszakra az alkalmazandó pénzügyi rendelkezéseket részletesen meghatározó munkaprogramot kell meghatározni.

(14) A közösségi program végrehajtása és ellenőrzése céljából a Bizottságnak igénybe kell tudni vennie tudományos és technikai tanácsadók segítségét.

(15) A közösségi hozzájárulást teljes egészében a pénzügyi terv 3. tételén keresztül (Belső politikák) kell finanszírozni.

(16) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [16] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

A KAP céljainak elérése és a nemzetközi szintű kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében a tagállamok által a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, jellemzése, begyűjtése és hasznosítása terén vállalt munka közösségi szintű kiegészítése és elősegítése céljából a 2004–2006-os időszakra közösségi programot hoznak létre.

2. cikk

Hatály

(1) E rendeletet azon növényi, mikrobás és állatgenetikai erőforrásokra kell alkalmazni, amelyek hasznosak vagy hasznosak lehetnek a mezőgazdaságban.

(2) E rendelet keretében nem adható támogatás az alábbiakra:

a) az 1257/1999/EK rendelet II. címének VI. bekezdése alapján támogatható kötelezettségvállalások, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 26-i 445/2002/EK bizottsági rendelet [17] 14. cikke értelmében meghatározottak szerint,

b) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramja alapján támogatható tevékenységek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "növényi genetikai erőforrások": olyan mezőgazdasági termékek, kerti növények, gyógynövények és aromanövények, gyümölcsösök, erdei fák és vadon élő növények, amelyek hasznosak vagy hasznosak lehetnek a mezőgazdaságban;

b) "állatgenetikai erőforrások": olyan haszonállatok (gerincesek és gerinctelenek) és vadon élő állatok genetikai erőforrásai, amelyek hasznosak vagy hasznosak lehetnek a mezőgazdaságban;

c) "genetikai anyag": bármely, az örökítőanyag funkcionális egységeit tartalmazó növényi, mikrobás vagy állati eredetű anyag, beleértve az állati és növényi szaporítóanyagokat;

d) "mezőgazdasági genetikai erőforrások": a mezőgazdaság számára tényleges vagy potenciális értékkel bíró növényi, mikrobás és állati eredetű genetikai anyag;

e) "in situ megőrzés": a genetikai anyagok megőrzése az ökológiai rendszerekben és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a gazdaság nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;

f) "in situ/on farm történő megőrzés": "in situ megőrzés és fejlesztés" a gazdaság szintjén;

g) "ex situ megőrzés": genetikai anyag megőrzése mezőgazdasági célra a természetes élőhelyen kívül;

h) "ex situ begyűjtés": a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag begyűjtése mezőgazdasági célra;

i) "bioföldrajzi térség": a növény- és állatvilág összetétele és szerkezete tekintetében jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező földrajzi térség.

4. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) Az 1. cikkben említett közösségi program az 5., 6. és 7. cikkben meghatározottak szerinti célirányos fellépésekből, összehangolt cselekvésekből és kísérő intézkedésekből áll.

(2) A program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és cselekvés összhangban van a Közösség növény-egészségügyi, állat-egészségügyi és állattenyésztési szabályokról szóló jogszabályaival, továbbá a magok és szaporítóanyagok forgalomba hozataláról, valamint a közös katalógusról szóló jogszabályokkal, és e fellépések és cselekvések során figyelembe veszik az alábbiakat:

a) a közösségi szinten vállalt egyéb tevékenységek;

b) a megfelelő nemzetközi folyamatok, fejlődés és megállapodások, és különösen az alábbiak:

- a Biológiai Sokféleség Egyezmény,

- az élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződés,

- a FAO élelmezési és mezőgazdasági növénygenetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára irányuló globális cselekvési terve, valamint a FAO kereteiben vállalt egyéb tevékenységek,

- a növények megőrzését célzó európai stratégia és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia megfelelő határozatai,

- a haszonállatok genetikai erőforrásainak kezelésére vonatkozó globális stratégia, és

- nemzetközi keretek között végrehajtott programok, például az Európai Együttműködési Program a Kultúrnövények Genetikai erőforrásaival Foglalkozó Hálózatok Számára (ECP/GR), a haszonállatok genetikai erőforrásainak kezelésével foglalkozó nemzeti koordinátorok európai regionális központja (ERFP), az Európai Erdészeti Genetikai erőforrások Programja (Euforgen), a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Tanácsadó Csoportja (CGIAR).

5. cikk

Célirányos fellépések

A célirányos fellépések az alábbiakat tartalmazzák:

a) a mezőgazdasági genetikai erőforrások ex situ és in situ megőrzését, jellemzését, begyűjtését és hasznosítását elősegítő fellépések;

b) a jelenleg in situ őrzött genetikai erőforrások decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai nyilvántartásának létrehozása, ideértve az in situ/on farm történő, a genetikai erőforrások megőrzésére irányuló tevékenységeket is;

c) a jelenleg elérhető vagy fejlesztés alatt álló ex situ gyűjtemények (génbankok) és in situ eszközök (erőforrások), valamint adatbázisok decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai nyilvántartásának létrehozása nemzeti nyilvántartások alapján;

d) a rendszeres technikai és tudományos információcsere elősegítése a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei között, különösen a rendelkezésre álló genetikai erőforrások eredetéről és tulajdonságairól.

Az a) pontban említett fellépések – figyelembe véve adott esetben a bioföldrajzi térségek szempontjait – transznacionálisak, és azok közösségi szinten előmozdítják vagy kiegészítik a regionális vagy nemzeti szinten végzett tevékenységeket. Nem tartalmazhatnak a természetvédelmi területek fenntartására irányuló támogatást.

6. cikk

Összehangolt cselekvések

Az összehangolt cselekvések elősegítik az egyes tematikus kérdésekkel kapcsolatban folytatott információcserét, azzal a céllal, hogy javítsák a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével, jellemzésével, begyűjtésével és hasznosításával foglalkozó cselekvések és programok koordinációját. E cselekvések transznacionálisak.

7. cikk

Kísérő intézkedések

A kísérő intézkedések tájékoztatást, terjesztést és tanácsadói tevékenységet tartalmaznak, beleértve szemináriumok, technikai konferenciák, nem kormányzati szervezetekkel és más, jelentős érdekeltséggel bíró szereplőkkel való találkozók, tanfolyamok szervezését és technikai jelentések készítését.

8. cikk

Munkaprogram

(1) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és a költségvetési juttatások rendelkezésre állására is figyelemmel a 2004–2006-os időszakra létrehozott munkaprogram alapján biztosítja a közösségi program végrehajtását.

(2) A közösségi program keretében társfinanszírozásban részesülő cselekvések időtartama legfeljebb négy év lehet.

9. cikk

A cselekvések kiválasztása

(1) A Bizottság – a 8. cikkben említett munkaprogramon belül és az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a cselekvésekre vonatkozó ajánlattételi felhívások alapján – kiválasztja a közösségi program keretében finanszírozandó cselekvéseket.

(2) Az ajánlattételi felhívások az 5., a 6. és a 7. cikkben és az I. mellékletben említett cselekvésekre és területekre vonatkoznak. Az ajánlattételi felhívások tartalmát a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet [18] VI. címe szerinti vonatkozó cikkekkel összhangban állapítják meg.

(3) Az 5., 6. és 7. cikkben említett cselekvésekre vonatkozóan a közszektor bármely szervezete vagy bármely olyan természetes vagy jogi személy nyújthat be ajánlatot, aki valamely tagállam állampolgára, vagy amely a Közösségben rendelkezik székhellyel, beleértve a génbankokat, a nem kormányzati szerveket, tenyésztőket, technikai intézeteket, kísérleti gazdaságokat, kertészeket és erdőtulajdonosokat. Harmadik országban letelepedett vagy székhellyel rendelkező személyek, illetve testületek is nyújthatnak be ajánlatokat, amennyiben erről a 10. cikk rendelkezik.

(4) Az ajánlatok értékelésekor az alábbi kritériumokat veszik figyelembe:

a) a közösségi programnak az 1. cikkben meghatározott célkitűzéseihez való kapcsolódás;

b) a javasolt tevékenység technikai színvonala;

c) a program sikeres végrehajtására és hatékony irányítására vonatkozó – a erőforrások és a szakértelem alapján értékelt beleértve a résztvevők által meghatározott szervezeti megállapodásokat is – képesség;

d) európai hozzáadott érték és a közösségi politikákhoz való lehetséges hozzájárulás.

(5) A közösségi program keretében finanszírozandó cselekvésekre vonatkozó ajánlatokat független szakértői értékelés alapján választják ki. A független szakértőket a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 57. cikkének (2) bekezdésével és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet [19] 178. cikkével összhangban kéri fel.

(6) E cikk alkalmazásának részletes szabályait – amennyiben szükséges – a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

10. cikk

Harmadik országok részvétele

A közösségi program nyitva áll az alábbi országok előtt:

a) az EFTA/EGT-tagországok, az EGT-megállapodásban megfogalmazott feltételekkel összhangban;

b) társult országok, a közösségi programokban való részvételük általános elveit megállapító kétoldalú megállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban.

11. cikk

Támogatási megállapodás

(1) A kiválasztott cselekvések elfogadása után a Bizottság – az 1605/2002/EK, Euratom rendelet VI. címének megfelelő cikkeivel összhangban – támogatási megállapodásokat köt e cselekvések résztvevőivel. A támogatási megállapodások megállapítják a cselekvések eredményeivel kapcsolatos jelentésekre, és az eredmények terjesztésére, védelmére és felhasználására vonatkozó részletes kritériumokat.

(2) A Bizottság – különösen a kedvezményezettek telephelyén végzett technikai, adminisztratív és számviteli ellenőrzésekkel – megteszi a tájékoztatás és a benyújtott kísérő dokumentumok pontosságának és a támogatási megállapodásban megállapított valamennyi kötelezettség teljesítésének igazolása érdekében szükséges lépéseket.

12. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottság tudományos és technikai szakértők segítségét igényelheti a közösségi program végrehajtásához, beleértve az ajánlattételi felhívások elkészítésével, a technikai és pénzügyi jelentések értékelésével, az ellenőrzéssel, a jelentéssel és a tájékoztatással kapcsolatos technikai tanácsadást.

(2) A közbeszerzési ajánlatkérési eljárást követően szolgáltatási szerződést írnak alá, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet V. címének megfelelő cikkeivel összhangban.

13. cikk

Közösségi hozzájárulás

(1) Az 5. cikkben említett cselekvésekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem haladja meg a cselekvés teljes költségének 50 %-át.

(2) A 6. és a 7. cikkben említett cselekvésekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem haladja meg a cselekvés teljes költségének 80 %-át.

(3) A 9. cikk (5) bekezdésében (az ajánlatok értékelése), a 12. cikkben (technikai segítségnyújtás) és a 14. cikkben (a közösségi program értékelése) említett segítségnyújtás teljes költségének 100 %-ig terjedően nyújtható közösségi hozzájárulás.

(4) A pénzügyi terv 3. tétele (Belső politikák) hozzájárul az e rendelet alkalmazásában a közösségi program szerint végzett cselekvések és segítségnyújtás finanszírozásához.

(5) A közösségi programhoz nyújtott pénzeszközök indikatív bontása a II. mellékletben található.

14. cikk

A közösségi program értékelése

A közösségi program végén a Bizottság független szakértőkből álló csoportot nevez ki, hogy az jelentést készítsen e rendelet végrehajtásáról, értékelje az eredményeket és megtegye a megfelelő ajánlásokat. A csoport jelentését – a Bizottság megjegyzéseivel együtt – benyújtják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével, jellemzésével, begyűjtésével és hasznosításával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: "a bizottság") segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időszak egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4) A bizottságot rendszeresen tájékoztatják a közösségi program végrehajtásáról.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1467/94/EK rendelet hatályát veszti, az azon rendeletből eredő szerződések szerződő felei szerződéses kötelezettségeinek sérelme nélkül.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2004. április 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Walsh

[1] HL L 309., 1993.12.13., 1. o.

[2] HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb az 583/2004/EK rendelettel (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 159., 1994.6.28., 1. o. A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL P 125., 1966.7.11., 2298/66. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel (HL L 165., 2003.7.3., 23. o.) módosított irányelv.

[5] HL P 125., 1966.7.11., 2309/66. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

[6] HL L 93., 1968.4.17., 15. o. A legutóbb az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).

[7] HL L 157., 1992.6.10., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 157., 1992.6.10., 10. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[9] HL L 226., 1998.8.13., 16. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[10] HL L 11., 2000.11.15., 17. o.

[11] HL L 193., 2002.7.20., 1. o. A legutóbb az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.

[12] HL L 193., 2002.7.20., 12. o. Az 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

[13] HL L 193., 2002.7.20., 33. o. A legutóbb az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.

[14] HL L 193., 2002.7.20., 60. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

[15] HL L 193., 2002.7.20., 74. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

[16] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[17] HL L 74., 2002.3.15., 2. o. A legutóbb a 963/2003/EK rendelettel (HL L 138., 2003.6.5., 32. o.) módosított rendelet.

[18] HL L 248., 2002.9.10., 1. o.

[19] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI PROGRAM: TÁMOGATHATÓ CSELEKVÉSEK ÉS TERÜLETEK

1. Támogatható cselekvések és területek

A közösségi program a Közösség területén jelenleg létező genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, értékelésére, begyűjtésére, dokumentációjára, fejlesztésére és felhasználására irányul. Támogatható élő szervezetek a növények (magvas növények), az állatok (gerincesek és egyes gerinctelenek) és a mikroorganizmusok.

A program kiterjed az aktív növekedésű anyagokra és a nyugalmi állapotú anyagokra (magvak, embriók, sperma és pollen) egyaránt. Kiterjed mind az ex situ, mind az in situ, mind az on farm gyűjteményekre. Valamennyi anyagtípus támogatható, beleértve a termesztett és háziállatfajtákat, helyi fajtákat, tenyészanyagokat, genotípus-gyűjteményeket és vadon élő fajokat.

Elsőbbséget élveznek azok a fajok, amelyek a közösségi mezőgazdaságban, kertészetben vagy erdészetben gazdasági szempontból jelentősek valószínűleg jelentőssé válhatnak.

Előnyben részesül a genetikai erőforrások következő célú felhasználása:

a) a mezőgazdasági termelés diverzifikációja;

b) a termékminőség javítása;

c) a természeti és mezőgazdasági erőforrások fenntartható kezelése és használata;

d) a környezet és a vidék minőségének javítása;

e) új felhasználásra szánt és új piacokat nyitó termékek azonosítása.

A gyűjtemények jegyzékbe vételét, és az új begyűjtés elkezdését követően, a programon belül lépéseket fognak tenni annak biztosítására, hogy az tartalmazza a felhasználóknak (gazdálkodók, kertészek) a termesztési módszerekkel, egyedi felhasználásokkal, feldolgozással, ízzel stb. kapcsolatos tapasztalatait és a régióban sajátos hagyományos ismereteit is. Az ízzel kapcsolatos információt nem szövegformátumban kell feljegyezni, hanem – amennyire lehetséges – a dokumentációt és a kapcsolódó adatbázisrendszerben az adatok könnyű visszakereshetőségét lehetővé tevő szabványosított módon.

A program keretében elvégzett valamennyi cselekvés összhangban van a vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalomba hozataláról és a közös katalógusról szóló közösségi jogszabályokkal, valamint a Közösségben hatályos növény-egészségügyi, állat-egészségügyi és állattenyésztési szabályokkal.

Megfelelő – a KAP célkitűzéseivel és a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban lévő – lépéseket kell tenni a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, jellemzése, értékelése, begyűjtése, dokumentációja, fejlesztése és felhasználása terén végzett munka bármely olyan eredményének terjesztésére és hasznosítására, amely hozzájárulhat e célok és kötelezettségvállalások eléréséhez. A fő célkitűzés a Közösségben a genetikai erőforrások jelenlegi és jövőbeni végfelhasználói számára történő hatékony és gyakorlati támogatás nyújtása.

2. Kizárt tevékenységek és területek

Az alábbi tevékenységek kifejezetten nem jogosultak közösségi pénzügyi támogatásra e program keretében: elméleti tanulmányok, hipotézisek ellenőrzésére végzett tanulmányok, eszközök vagy eljárások javítására végzett tanulmányok, nem vizsgált módszerekkel vagy "modell" rendszerekkel kapcsolatos munka és minden más kutatási tevékenység. Az ilyen tevékenységek a Közösség kutatás- és technológia-fejlesztési keretprogramjaiban vehetők figyelembe. Már létező módszereknek a rendelet keretébe tartozó tevékenység céljához történő igazítása azonban esetlegesen a közösségi program szerinti támogatásra jogosultnak tekinthető.

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramja szerinti támogatásra jogosult tevékenységek nem támogathatók.

E program alapján nem adható támogatás az olyan kötelezettségvállalásokra, amelyek már folyamatban vannak a tagállamokban és/vagy a 445/2002/EK rendelet 14. cikkében meghatározottak szerint az 1257/1999/EK rendelet VI. fejezetének II. címe szerint támogatásra jogosultak. Ösztönözni kell azonban az 1257/1999 rendelet és e program közötti összhanghoz vezető tevékenységeket.

Az alacsonyabb rendű állatokkal, növényekkel és mikroorganizmusokkal – ideértve a gombákat is – kapcsolatos tevékenységek csak akkor támogathatók, ha e szervezeteket szárazföldön tenyésztik vagy termesztik, és mezőgazdasági felhasználásra alkalmasak vagy alkalmasak lehetnek, beleértve a mezőgazdaságban a lehető legszélesebb értelemben vett, biológiai védekezési eszközként történő felhasználásra megfelelő szervezeteket is. Kivételeket tesznek azokban az egyedi esetekben, amikor meghatározott gén-gén kapcsolat áll fenn egy parazita vagy szimbiózisban élő szervezet és a gazdaszervezet között, és amikor mindkét szervezetet meg kell őrizni. Az anyag begyűjtése és beszerzése a fent előírt prioritásokra is figyelemmel történik.

3. Tevékenységtípusok

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, értékelésére, begyűjtésére, dokumentációjára, fejlesztésére és felhasználására irányuló közösségi program végrehajtása célirányos fellépéseket, összehangolt cselekvéseket és kísérő intézkedéseket tartalmaz. A következő tevékenységek részesülnek támogatásban:

3.1. Célirányos fellépések

A mezőgazdasági genetikai erőforrások ex situ, in situ és on farm való megőrzésére, jellemzésére, értékelésére, begyűjtésére, dokumentációjára, fejlesztésére és felhasználására irányuló fellépések célja a regionális vagy nemzeti szinten végrehajtott munka közösségi szintű támogatása vagy kiegészítése. E fellépések transznacionálisak (és adott esetben figyelembe veszik a bioföldrajzi régiós szempontokat is). E fellépések nem tartalmazhatnak a természetvédelmi területek fenntartására irányuló támogatást.

E fellépéseknek értéket (ismeretek terjesztése, felhasználás növelése, módszerek javítása, tagállamok közötti csere) kell hozzáadniuk a nemzeti vagy regionális szinten már finanszírozásban részesülő veszélyeztetett fajokra, őshonos, termesztett vagy tenyésztett fajtákra irányuló agrár-környezetvédelmi rendszerekhez (például: genetikai sokféleség és az adott fajták közötti távolság jellemzése, helyi termékek felhasználása, a programirányítók közös pontjainak koordinációja és kutatása).

E fellépéseket főszabályként a Közösségben letelepedett résztvevőknek kell elvégezniük és azokat e programmal – adott esetben a világ más régióinak szervezeteivel partneri együttműködésben – kell finanszírozni. Elsőbbséget kell élvezniük a legalább két – eltérő tagállamban letelepedett – nem kapcsolt résztvevő részvételét előíró fellépéseknek. Elő kell segíteni az in situ/on farm történő megőrzés terén működő nem kormányzati szervezetek és érdekelt felek részvételét.

Elő kell mozdítani az európai genetikai erőforrások terjesztését és cseréjét a nem teljesen kihasznált fajok felhasználásának és a genetikai erőforrások széles skálájának a fenntartható mezőgazdasági termelésben történő növelésének céljából.

A növénygenetikai erőforrások vonatkozásában az EPGRIS-kezdeményezés keretében már rendelkezésre áll vagy fejlesztés alatt áll a nemzeti nyilvántartásoknak a nemzeti nyilvántartásokon alapuló ex situ gyűjteményeket (génbankok), in situ eszközöket (erőforrások) és adatbázisokat tartalmazó decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai hálózata. Ki kell alakítani és tovább kell fejleszteni az európai országokban található ex situ gyűjtemények nemzeti nyilvántartását, valamint ki kell fejleszteni az in situ erőforrások (géntartalékok vagy génmegőrző egységek) nyilvántartásait is.

A nemzeti nyilvántartások alapján, és figyelembe véve az Euforgen hálózati program tevékenységeit is, létre kell hozni az erdészeti genetikai erőforrások – beleértve az in situ erőforrásokat (géntartalékok és génmegőrző egységek) és az ex situ gyűjteményeket is – decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai nyilvántartását.

A gazdaságokban tartott állatgenetikai erőforrások esetében az erőfeszítéseknek elsősorban az adminisztratív szempontokra (a finanszírozás eredete és státusza, a fajták állapota és veszélyeztetettsége, a törzskönyvek helye) vonatkozó nemzeti nyilvántartások európai hálózatának létrehozására kell irányulniuk, amelyet a haszonállatok genetikai erőforrásainak (AnGR) kezelésére vonatkozó globális stratégia információs rendszerével (DAD-IS) összhangban kell kezelni.

Az állatgenetikai erőforrások ex situ gyűjteménye vonatkozásában (sperma, embriók) ki kell alakítani a nemzeti nyilvántartások interneten elérhető hálózatát és egy, legalább az útlevél adatait tartalmazó európai keresőkatalógust. A nyilvántartásnak elsősorban a Közösségben begyűjtött mezőgazdasági genetikai erőforrások létesítményeinek (tárolás és megőrzés) létrehozását, rendszeres naprakésszé tételét és rendszeres közzétételét kell tartalmaznia, valamint az e genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, értékelésére, begyűjtésére, dokumentációjára, fejlesztésére és felhasználására irányuló tevékenységek felsorolását. Az önálló belépések minimális útlevéladatai szintén felvehetők a nyilvántartásba.

A mikrobás genetikai erőforrások vonatkozásában a Biológiai erőforrások Európai Központjainak Hálózata (EBRCN) keretében létre kell hozni az ex situ és in situ erőforrások nemzeti nyilvántartásainak interneten elérhető hálózatát.

A program ösztönözni fogja a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei közötti rendszeres információcserét, különösen a rendelkezésre álló genetikai erőforrások eredete és egyéni jellemzői tekintetében. Ez hozzájárul a nemzeti nyilvántartások – a Közösségben megőrzött genetikai erőforrások gyűjteményéhez és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekhez útmutatóként szolgáló – hálózatának létrehozásához. A nemzeti nyilvántartások hálózatának célja a közösségi és a nemzeti tevékenységek támogatása és a megőrzött anyag lehető legszélesebb körű megismerésének és felhasználásának ösztönzése.

A nem kormányzati szervezetek kapacitásának kiépítésére, a nyilvántartások létrehozására és ellenőrzésére, a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei közötti rendszeres információcserére, valamint a rendszeres kiadványok és jelentések elkészítésére vonatkozó kiadásokat a program végrehajtására kijelölt összes előirányzatból kell fedezni.

3.2. Összehangolt cselekvések

Az összehangolt cselekvések célja, hogy – elsősorban szemináriumok szervezése és jelentések készítése révén – javítsák a tagállamokban már folyamatban lévő, mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, értékelésére, begyűjtésére, dokumentációjára, fejlesztésére és felhasználására irányuló önálló (nemzeti, regionális, helyi) tevékenységek közösségi szintű koordinációját. Különösen elő kell segíteniük a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét tematikus kérdésekről, valamint egyedi helyi (on farm), regionális vagy nemzeti tevékenységekről és (a tagállamok felügyelete alatt vagy független szervezetek által végzett vagy tervezett) programokról, beleértve az olyan tevékenységeket is, amelyeket az 1257/1999/EK rendelet, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet [1], és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelet [2], vagy a cukorrépa-vetőmag, a takarmánynövény-vetőmagok, a gabonavetőmagok, a vetőburgonya, az olaj- és rostnövények vetőmagjának és a zöldségvetőmag forgalmazásáról, valamint a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 66/400/EGK, 66/401/EGK, 66/402/EGK, 66/403/EGK, 69/208/EGK, 70/457/EGK, 70/458/EGK irányelvnek a belső piac egységesítésére, a géntechnológiával módosított növényfajtákra és a növénygenetikai erőforrásokra tekintettel történő módosításáról szóló, 1998. december 14-i 98/95/EK tanácsi irányelv [3] alapján végeznek vagy végezhetnek annak érdekében, hogy e kezdeményezéseket egymással közösségi szinten meghozandó intézkedésekkel és a megfelelő nemzetközi tevékenységekkel, eseményekkel és megállapodásokkal összehangolják. Az összehangolt cselekvések tematikus kérdésekre (meghatározott kultúrák vagy állatgenetikai erőforrások) vonatkozó koordináló – szakosodott technikai csoportok által végzett – tevékenységeket is tartalmazhatnak. Az összehangolt cselekvések transznacionálisak.

3.3. Kísérő intézkedések

Az egyedi kísérő intézkedések az alábbiakra kiterjedő tájékoztató, információterjesztési és tanácsadó tevékenységeket tartalmazhatnak:

- szemináriumok, technikai konferenciák, munkaértekezletek, nem kormányzati szervekkel, más érdekelt szervekkel és felekkel való alkalmi találkozók szervezése,

- szakértők számára szervezett tanfolyamok és mobilitási programok,

- technikai jelentések elkészítése,

- az eredmények piac (felhasználók) általi felhasználásának előmozdítása.

4. Célirányos fellépések: további részletek a támogatható területekről

4.1. Növényi kultúrák genetikai erőforrásai

1) A növényi kultúrák genetikai erőforrásaira (in situ és ex situ) vonatkozó nemzeti nyilvántartások állandó és széles körben interneten elérhető hálózatának kifejlesztése; az európai kutatási katalógus (EURISCO) naprakésszé tétele és fejlesztése.

2) Információcsere az on farm tevékenységek módszereiről, technikáiról és a megszerzett tapasztalatokról, beleértve az olyan, a felhasználásra és a forgalomba hozatalra vonatkozó piaci koncepciókat, amelyek elősegíthetik a túl kevéssé használt növényi kultúrák felhasználását és hozzájárulhatnak a mezőgazdaság diverzifikációjához.

3) A növényi kultúráknak az élelmezési és mezőgazdasági célra felhasznált vagy ilyen célra esetlegesen felhasználható vad rokonfajai in situ erőforrásainak nyilvántartása és dokumentációja.

4) Az adatbázisoknak – a jellemzési és értékelési adatokat tartalmazó és a nemzeti nyilvántartások hálózatához és az útlevélben szereplő adatok tekintetében az EURISCO-katalógushoz kapcsolódó – az interneten történő létrehozása, naprakésszé tétele és fejlesztése (European Central Crop Databases – ECCDBs).

5) Állandó európai ex situ gyűjtemények létrehozása és koordinációja a már meglévő nemzeti vagy intézményi ex situ gyűjtemények alapján, az európai országok között a növényi kultúrák genetikai erőforrásainak megőrzésével kapcsolatos felelősség megosztására vonatkozó koncepciók végrehajtása.

6) A veszélyeztetett és túl kevéssé használt növényi kultúrák genetikai erőforrásainak megőrzésére és bemutatására kialakított területek/kertek európai hálózatának létrehozása és koordinációja.

7) Olyan növényi kultúrák genetikai erőforrásainak jellemzése és értékelése, amelyek az európai mezőgazdaság számára fontosak lehetnek.

8) Olyan növényi kultúrák genetikai erőforrásainak begyűjtése – a nemzetközi joggal és kötelezettségekkel összhangban – amelyek az európai mezőgazdaság számára fontosak lehetnek.

4.2. Erdészeti genetikai erőforrások

1) Olyan erdészeti genetikai erőforrásokra vonatkozó nemzeti nyilvántartások állandó és széles körben interneten elérhető hálózatának létrehozása, amelyeket Európában a fenntartható erdőgazdálkodásban használnak vagy hasznosak lehetnek.

2) Információcsere az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésének és kezelésének módszereiről, technikáiról és az e tevékenységek során szerzett tapasztalatokról.

3) Az erdők genetikai erőforrásaira vonatkozó legjobb működtetési és irányítási gyakorlat értékelése és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységeknek a nemzeti erdővédelmi programokba történő integrálása.

4) A reprezentatív géntartalékok vagy génmegőrző egységek európai hálózatainak a megőrzés és a jellemzés európai szintű javítása érdekében történő létrehozása a megfelelő célfajok tekintetében.

5) Az erdők genetikai erőforrásainak értékelése a fajok és a származási hely szintjén (beleértve a már létező, származással kapcsolatos kísérletek esetében a vizsgálatok értékelését), amely hasznos lehet a fenntartható erdőgazdálkodás számára Európában.

6) Gyűjtemények létrehozása és koordinációja a genetikai erőforrásoknak európai szintű, erdőtelepítési, újraerdősítési, erdőfelújítási és a faminőség javításának céljára történő felhasználásának elősegítése érdekében.

7) Olyan erdészeti genetikai erőforrások begyűjtése, amelyek európai szinten fontosak lehetnek.

4.3. Állatgenetikai erőforrások

1) Az ex situ és in situ/on farm őrzött állatgenetikai erőforrások nemzeti nyilvántartásai decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai hálózatának létrehozása, figyelembe véve az állatgenetikai erőforrások európai nemzeti koordinátorainak tevékenységét, amely a FAO/DAD-IS rendszerhez kapcsolódik.

2) Az állatgenetikai erőforrások fenntartható megőrzése és felhasználása terén a tevékenységek nemzeti prioritásainak azonosításához európai szintű szabványosított és összehasonlítható kritériumok és a nemzetközi együttműködéshez szükséges kapcsolódó követelmények kialakítása.

3) Nemzeti vagy intézményi kriokonzervált gyűjteményeken alapuló, kriotechnikával megőrzött állatgenetikai erőforrások európai gyűjteményének létrehozása.

4) Olyan állatgenetikai erőforrások (fajok, fajták) jellemzése és értékelése, amelyeket élelmezési vagy mezőgazdasági célra használnak, vagy ilyen célra hasznosak lehetnek.

5) A mezőgazdasági állatgenetikai erőforrások szabványosított európai teljesítménymérő rendszerének létrehozása, és a veszélyeztetett haszonállatfajták és -populációk jellemzőinek dokumentációja.

6) Veszélyeztetett európai haszonállatfajták számára létrehozott állatbemutató farmok ("Ark farms"), állatmenhelyek és haszonállatparkok európai szintű hálózatának létrehozása és koordinációja.

7) Veszélyeztetett fajtákra és populációkra vonatkozó közös, határokon átnyúló tenyésztési programok kialakítása. Az információ, a genetikai anyagok és a tenyészállatok cseréjére vonatkozó szabályok megállapítása.

8) Olyan stratégiák kialakítása, amelyek elősegítik a helyi fajták jövedelmezőségének javítását, hogy erősítsék a helyi fajták és jellemző termékeik közötti kapcsolatot, valamint hogy azonosítsák és elősegítsék a helyi fajtáknak a környezetvédelmi tervben játszott szerepét (például a tájkép megőrzése, agro-ökorendszerek irányítása), és a mezőgazdaság multifunkcionális jellegéhez (például a vidéki kulturális sokféleség fenntartása, vidékfejlesztés, turizmus stb.) történő hozzájárulásukat

9) Olyan stratégiák kialakítása, amelyek elősegítik az olyan túl kevéssé használt állatgenetikai erőforrások használatát, amelyek európai szinten fontosak lehetnek.

[1] HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[2] HL L 208., 1992.7.24., 9. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[3] HL L 25., 1999.2.1., 1. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI GENETIKAI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI PROGRAM INDIKATÍV PÉNZÜGYI BONTÁSA

| % |

Tevékenységek | 90 |

Célirányos fellépések a következőkre: | 73 |

–a mezőgazdasági genetikai erőforrások ex situ és in situ megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és felhasználásának elősegítése, hogy közösségi szinten előmozdítsa vagy kiegészítse a regionális vagy nemzeti szinten végrehajtott tevékenységeket, | (53) |

–közösségi mezőgazdasági genetikai erőforrások (különösen származásuk és jellemzőik), valamint megőrzési tevékenységek, létesítmények és a Közösségben jelenleg is elérhető vagy fejlesztés alatt álló adatbázisok decentralizált, állandó és széles körben interneten elérhető európai nyilvántartásainak kialakítása. | (20) |

Összehangolt cselekvések | 9 |

–Információcsere a nemzeti cselekvések és programok tematikus kérdéseiről, e kezdeményezések egymással, valamint közösségi szinten vállalt intézkedésekkel és a nemzetközi tárgyalásokon elért fejleményekkel való koordinációja javítása érdekében. | |

Kísérő intézkedések | 8 |

–Szemináriumokat, technikai konferenciákat, nem kormányzati szervezetekkel és más, jelentős érdekeltséggel bíró felekkel való találkozókat, tanfolyamok szervezését és technikai jelentések elkészítését magában foglaló tájékoztatás, terjesztés és tanácsadó tevékenység. | |

Technikai segítségnyújtás, szakértőkkel történő konzultáció (értékelés) | 10 (8 + 2) |

Összesen | 100 |

--------------------------------------------------