32003D2318

Az Európai Parlament és a Tanács 2318/2003/EK határozata

(2003. december 5.)

az európai oktatási és szakképzési rendszerekben az információs és kommunikációs technológia (IKT) hatékony integrációja érdekében többéves (2004–2006) program (elektronikus tanulási program) elfogadásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A 253/2000/EK határozat [4] és az 1999/382/EK határozat [5] által létrehozott Socrates és Leonardo da Vinci oktatási és szakképzési programok magukban foglalják a nyitott és a távoktatás fejlesztését, illetve az információs és kommunikációs technológia alkalmazását.

(2) Az Európai Tanács 2000. március 23–24-én Lisszabonban tartott ülésének (a lisszaboni Tanács) következtetései kihangsúlyozták annak szükségességét, hogy az európai oktatási és szakképzési rendszereket hozzáigazítsák a tudásalapú gazdaság igényeihez, és kihirdették az új alapképességek elsajátításának ösztönzését, különösen az informatika területén, amely e megközelítés három fő alkotóelemének egyike.

(3) Az "e-tanulás: a holnap oktatásának terve" című kezdeményezést, amelyet a Bizottság 2000 májusában indított el a lisszaboni Tanácsra adott válaszként, az Európai Tanács 2000. júniusi feirai ülésén jóváhagyta. Az Európai Tanács 2001 márciusában Stockholmban tartott ülésén nyugtázta a kezdeményezés pozitív eredményeit.

(4) Az elektronikus tanulás előmozdítására irányuló cselekvési terv kidolgozta a kezdeményezés négy cselekvési irányát (infrastruktúra és felszerelés, szakképzés, európai minőségi tartalmak és szolgáltatások és valamennyi szinten érvényesülő együttműködés), és ezeken belül tíz kulcsfontosságú cselekvést határozott meg, együttesen alkalmazva a különböző közösségi programokat és eszközöket, a köztük lévő koherencia és együttműködés fokozásának, illetve a felhasználók számára a hozzáférés megkönnyítésének érdekében.

(5) 2001. május 15-én az Európai Parlament e tárggyal foglalkozó mindkét bizottsági közleményről szóló állásfoglalást [6] fogadott el, amelyben felismeri, hogy az elektronikus tanulás előmozdítására irányuló kezdeményezés segíti az európai kutatási térséget és az európai egységes piacot kiegészítő "egységes európai oktatási térség" erősödését, továbbá felhívott arra, hogy ez utóbbit egy önálló, erre kidolgozott, világos jogalappal rendelkező új program keretében kell kifejleszteni, elkerülve az átfedéseket a létező programokkal, és biztosítva azt, hogy e közösségi programra nagyobb figyelem irányuljon, és hozzájárulása értékesebb legyen.

(6) Az elektronikus tanulásról szóló 2001. július 21-i tanácsi állásfoglalás [7] jóváhagyja ezt a kezdeményezést, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza intézkedéseit ezen a téren.

(7) 2001. november 21-én a Bizottság elfogadta a "Hogyan válhat valósággá az élethosszig tartó tanulás európai térsége?" című közleményt, jelezve, milyen, e cél megvalósításához szükséges lehetőségek rejlenek az elektronikus tanulásban az új oktatási lehetőségek hozzáférhetővé tétele és irányítása tekintetében.

(8) A 2002 márciusában Barcelonában tartott európai tanácsi ülés következtetései felhívtak az egész Európára kiterjedő, testvériskolák létrehozására irányuló program kidolgozására, ezt követte az iskolák közötti testvérkapcsolatok interneten keresztül történő szervezéséről szóló bizottsági jelentés, amelyet az Európai Tanácsnak Sevillában terjesztettek elő, valamint az internet- és számítógép-felhasználói igazolvány a középiskolai diákok részére.

(9) Foglalkozni kell a társadalmi kirekesztés problémájával, amelynek oka az, hogy egyes emberek nem tudják teljes mértékben kihasználni az információs és kommunikációs technológia (IKT), az internet és a tudásalapú társadalom előnyeit, az úgynevezett "digitális szakadék", amely gyakran fiatal embereket, fogyatékossággal élőket és idős embereket sújt, továbbá olyan társadalmi kategóriákat, amelyek már áldozatai a kirekesztés más formáinak.

(10) Nagy figyelmet kell fordítani a tanárképzésre és tanártovábbképzésre annak érdekében, hogy a tanárok az internetet és az IKT-t kritikus szemléletet alkalmazva és felelősségteljesen tudják alkalmazni.

(11) Nagy figyelmet kell szentelni a nemek közötti különbségeknek az elektronikus tanulás alkalmazása területén, továbbá az e téren érvényesülő esélyegyenlőség előmozdításának.

(12) Az elektronikus tanulásban olyan lehetőségek rejlenek, mint az Unió tudásalapú társadalom kihívásaira adott válaszának az elősegítése, a tanulás minőségének a javítása, a tanulási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, a speciális igények kielégítése, a munkahelyen történő tanulás és szakképzés nagyobb hatékonyságának és eredményességének az elérése, különösen a kis- és középvállalkozásoknál.

(13) A felsőoktatásban az európai dimenzió szükségességét, valamint ebben az összefüggésben az elektronikus tanulási dimenzió fontosságát a bolognai nyilatkozat állapította meg, amelyet 29 európai oktatási miniszter írt alá 1999. június 19-én.

(14) Az Európai Uniónak nagy figyelmet kell szentelnie a virtuális felsőoktatási kampuszok hatékony fejlesztésére, hogy azok az Európai Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott mobilitási programok tevékenységét kiegészítsék.

(15) Meg kell erősíteni és ki kell egészíteni a meglévő eszközöket, és meg kell fontolni az elektronikus tanulás szerepét az oktatási és szakképzési eszközök új generációja megteremtésének összefüggésében is.

(16) Annak érdekében, hogy minél értékesebb legyen a közösségi program hozzájárulása, koherenciát és egymást kiegészítő jelleget kell biztosítani az e határozat keretében végrehajtott intézkedések és egyéb idevonatkozó közösségi politikák, eszközök vagy intézkedések, különösen az 1513/2002/EK határozattal [8] megállapított hatodik kutatási keretprogram információs társadalmi technológiákra vonatkozó tematikus prioritása között.

(17) Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országoknak, valamint az EGT-országoknak és EFTA-tagországoknak rendelkezniük kell az elektronikus tanulási programban való részvétel lehetőségével. Más harmadik országok szakértői és oktatási intézményei számára a harmadik országokkal meglévő együttműködési keretek között kell biztosítani a tapasztalatcserében való részvétel lehetőségét.

(18) Ezt a programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell annak érdekében, hogy a kiigazításokat meg lehessen tenni, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében. Az értékelésnek külső, független, pártatlan testületek által végzett értékelést is magában kell foglalnia.

(19) Mivel a javasolt program céljait, nevezetesen az európai együttműködés előmozdítása az oktatás és szakképzés minőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében, az elektronikus tanulás hatékony alkalmazásán keresztül, a tagállamok nem teljesíthetik sikeresen, többek között a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés és többoldalú mobilitás szükségessége miatt, és így e célok a közösségi programok és intézkedések transznacionális dimenziójának köszönhetően közösségi szinten jobban teljesíthetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem terjed túl azon, ami e célok eléréséhez szükséges.

(20) Ez a határozat pénzügyi keretet állapít meg, amely az éves költségvetési eljárásban a program teljes időtartama során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot képez, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás [9] 33. pontja értelmében.

(21) E határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [10] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) Ez a határozat létrehozza az elektronikus tanulási programot (a továbbiakban: a program), egy többéves programot, amelynek célja az európai együttműködés előmozdítása az oktatás és szakképzés minőségének és hozzáférhetőségének javítása érdekében, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) által.

(2) A programot 2004. január 1. és 2006. december 31. között kell végrehajtani.

2. cikk

A program céljai

(1) A program általános célja az IKT hatékony alkalmazásának támogatása és további fejlesztése az európai oktatási és szakképzési rendszerekben; e támogatás hozzájárul a minőségi oktatáshoz és, az élethosszig tartó tanulás összefüggésében, e rendszerek tudásalapú társadalom igényeihez való hozzáigazításának alapvető eleme.

(2) A program konkrét céljai a következők:

a) az érintett szereplők meghatározása és tájékoztatásuk az elektronikus tanulás módjairól és eszközeiről a digitális műveltség előmozdítása érdekében, és így a társadalmi kohézió és az egyéni fejlődés előmozdítása, illetve az interkulturális párbeszéd elősegítése;

b) az elektronikus tanulás lehetőségeinek kihasználása az európai dimenzió erősítéséhez az oktatásban;

c) mechanizmusok biztosítása az európai minőségi termékek és szolgáltatások támogatásához, illetve a helyes gyakorlat cseréjéhez és átadásához;

d) az elektronikus tanulás lehetőségeinek kihasználása a tanítási módszerek innovációjával összefüggésben, a tanulási folyamat minőségének javítása és a tanulók autonómiájának elősegítése érdekében.

3. cikk

A program célterületei

(1) A program a következő célterületekre összpontosít, a mellékletben leírt cselekvési irányokkal összhangban:

a) digitális műveltség előmozdítása:

e területen kifejtett intézkedések az IKT iskolai tevékenységekhez és, szélesebb értelemben, az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzájárulásával foglalkoznak, különös tekintettel azokra a személyekre, akik lakóhelyük földrajzi adottságai, társadalmi helyzetük, illetve speciális igényeik miatt nem rendelkeznek könnyű hozzáféréssel az új technológiákhoz. Ez a célkitűzés a jó példák meghatározására, illetve a célcsoportoknak szóló számos nemzeti és európai tevékenységek közötti összhang megteremtésére irányul;

b) virtuális európai felsőoktatási kampuszok:

e területen megvalósuló intézkedések célja a virtuális dimenzió jobb integrációja a felsőoktatásban. A cél az európai felsőoktatás (virtuális felsőoktatási kampuszok), az európai csere és a rendszerekben való közös részvétel (virtuális mobilitás) új szervezeti modelljei kifejlesztésének az ösztönzése, építkezve a létező európai együttműködési keretrendszerekre (Erasmus program, bolognai folyamat), és működési eszközeikhez "elektronikus tanulási dimenzió"-t társítva (európai kreditátszámítási rendszer (EKR), európai mesterképzések, minőségbiztosítás, mobilitás);

c) elektronikus testvériskolák létrehozása és a tanárképzés előmozdítása:

e téren megvalósuló intézkedések támogatják, és továbbfejlesztik majd a hálózatok alkalmazását az iskolákban annak érdekében, hogy valamennyi európai iskola számára lehetővé váljon bármely más európai iskolával való pedagógiai partnerségek építése, az innovatív együttműködési módszerek ösztönzése és minőségi oktatási megközelítési módok átadása, valamint a nyelvtanulás és az interkulturális párbeszéd ösztönzése; ezen a területen az intézkedések továbbá a tanárok és az oktatók szakmai készségeinek frissítésére irányulnak az IKT pedagógiai és együttműködésre épülő alkalmazása terén, a jó gyakorlat cseréjén és terjesztésén, valamint a transznacionális és multidiszciplináris együttműködési projekteken keresztül;

d) keresztirányú cselekvések:

ezen a téren az intézkedések az európai elektronikus tanulás előmozdítására irányulnak, az elektronikus tanulásra vonatkozó cselekvési terv megvalósításának nyomon követésére támaszkodva. A cél a jó és az innovatív gyakorlat, valamint a projekt- és programeredmények promóciója és átadása, továbbá a különböző érintett szereplők közötti együttműködés előmozdítása, különösen az állami és a magánszféra közötti partnerségek ösztönzésén keresztül.

(2) Ezeket az intézkedéseket a mellékletben leírt eljárásokkal összhangban kell végrehajtani, a következő megközelítések alkalmazásával, illetve, szükség esetén, ezek kombinációjával:

a) olyan kísérleti projektek támogatása, amelyek az oktatásra és a szakképzésre gyakorolt stratégiai hatás lehetőségét hordozzák magukban, illetve a hosszú távú fenntarthatóság világos távlataival rendelkeznek;

b) az oktatás és a szakképzés elektronikus tanulási modelljei tervezésében és alkalmazásában a módszerek, az eszközök és a gyakorlat fejlesztésének és a trendek elemzésének a támogatása;

c) az európai hálózatok és együttműködés keretében végzett olyan innovatív tevékenységek támogatása, amelyek célja a termékek és szolgáltatások kialakításában az innováció és a minőség előmozdítása, az IKT oktatási és szakképzési célok érdekében történő megfelelő alkalmazására támaszkodva;

d) olyan európai hálózatok és együttműködés támogatása, amely az internet és az IKT nevelési és oktatási alkalmazását mozdítja elő és erősíti, továbbá a jó gyakorlat cseréjének a támogatása. E tevékenységek célja, hogy a tanárok és a diákok ne csak technikai értelemben haladó szinten álljanak az internet és az IKT alkalmazása terén, de a nevelési szempontok, a kritikus és felelősségteljes szemléletmód tekintetében is;

e) az európai együttműködésnek, az elektronikus tanulási termékek átadásának, a jó gyakorlat cseréjének és terjesztésének a támogatása;

f) technikai és adminisztratív támogatás.

4. cikk

A program végrehatása és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság:

a) gondoskodik a program részét képező közösségi intézkedések végrehajtásáról a melléklettel összhangban;

b) biztosítja az együttműködést más közösségi programokkal és cselekvésekkel az oktatás, kutatás, szociálpolitika és regionális fejlődés területén;

c) támogatja és segíti az együttműködést olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek az elektronikus tanulás terén tevékenykednek.

(2) A tagállamok kijelölnek megfelelő kapcsolattartókat, akik szorosan együttműködnek a Bizottsággal az elektronikus tanulás alkalmazásával és gyakorlatával kapcsolatos információ tekintetében.

5. cikk

Intézkedések végrehajtása

(1) E határozat végrehajtásához a következő intézkedéseket kell elfogadni, a 8. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban:

a) éves munkaterv, beleértve a prioritásokat, továbbá a kiválasztási szempontokat és eljárásokat és eredményeket;

b) az éves költségvetés, a program intézkedései között a pénzeszközök elosztása, a 9. és a 10. cikkel összhangban;

c) a program nyomon követése és értékelése, illetve az eredmények terjesztése és átadása érdekében tett intézkedések.

(2) Az e határozat végrehajtásához szükséges minden egyéb intézkedést a 6. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett időszakot két hónapban határozzák meg.

(3) Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

Következetesség és egymást kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, átfogó következetességet, illetve egymást kiegészítő jelleget biztosít az e program és más kapcsolódó közösségi politikák, eszközök és intézkedések, különösen a Socrates, Leonardo da Vinci oktatási és szakképzési programok és az Ifjúság program tekintetében.

(2) A Bizottság hatékony kapcsolatot biztosít és, szükség esetén, összehangolt cselekvést, e program és új oktatási és szakképzési technológiák terén megvalósuló programok, különösen a hatodik kutatási keretprogram keretében a kutatásra, a technológiafejlesztésre és demonstrációs tevékenységekre irányuló fontos cselekvések között.

8. cikk

Finanszírozás

(1) E program végrehajtására szánt, az 1. cikkben megállapított időszakra szóló pénzügyi keretet 44 millió EUR-ban határozzák meg.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi, a pénzügyi kilátások által szabott korlátokra tekintettel.

9. cikk

Költségvetés elosztása

A különböző cselekvések között a költségvetés elosztása a következő:

a) a digitális műveltséget elősegítő elektronikus tanulás: a teljes költségvetés körülbelül 10 %-a;

b) európai virtuális felsőoktatási kampuszok: a teljes költségvetés körülbelül 30 %-a;

c) elektronikus testvériskolák létrehozása Európában és a tanárképzés előmozdítása: a teljes költségvetés körülbelül 45 %-a;

d) keresztirányú cselekvések és az elektronikus tanulásra vonatkozó cselekvési terv felügyelete: a teljes költségvetés legfeljebb 7,5 %-a;

e) technikai és adminisztratív támogatás: a teljes költségvetés legfeljebb 7,5 %-a.

10. cikk

EGT-országok és EFTA-tagországok, valamint az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok részvétele

Az EGT/EFTA-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok e programban való részvételének feltételeit és részletes szabályait az Európai Közösség és ezen országok közötti kapcsolatokra irányadó vonatkozó rendelkezésekkel és eszközökkel összhangban állapítják meg.

11. cikk

Harmadik országokkal való együttműködés

A Bizottság kezdeményezésére a harmadik országok szakértőit, a 10. cikkben említettek kivételével, meg lehet hívni, hogy részt vegyenek konferenciákon és értekezleteken, a 6. cikkben említett bizottság értekezletei kivételével.

Az úti- és tartózkodási költségek megtérítésére szánt pénzeszközök, a Bizottság alkalmazandó rendeletei értelmében, nem haladhatják meg a program teljes költségvetésének 0,5 %-át.

12. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, rendszeresen nyomon követi a programot. E nyomon követés kiterjed a (2) bekezdésben említett jelentésekre és konkrét tevékenységekre.

(2) A Bizottság a program befejezésekor biztosítja annak külső értékelését. Ez az értékelés arra törekszik, hogy felmérje a program helytállóságát, hatékonyságát és a különböző cselekvések hatását, foglalkozik továbbá a program általános hatásával. Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kohézió és az esélyegyenlőség kérdésének.

Ez az értékelés a program cselekvései és más kapcsolódó közösségi politikák, eszközök és intézkedések cselekvései közötti kiegészítő jelleget is vizsgálja.

A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának 2007. év végéig utólagos értékelő jelentést nyújt be.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2003. december 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

P. Lunardi

[1] HL C 133., 2003.6.6., 33. o.

[2] HL C 244., 2003.10.10., 42. o.

[3] 2003. április 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), 2003. június 16-i tanácsi közös álláspont (HL C 233. E, 2003.9.30., 24. o.) és 2003. október 21-i európai parlamenti álláspont (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] Az Európai Parlament és a Tanács 2000. január 24-i 253/2000/EK határozata a "Socrates" közösségi oktatási cselekvési program második szakaszának elindításáról (HL L 28., 2000.2.3., 1. o.). A legutóbb a 451/2003/EK határozattal (HL L 69., 2003.3.13., 6. o.) módosított határozat.

[5] A Tanács 1999. április 26-i 1999/382/EK határozata a "Leonardo da Vinci" közösségi szakképzési akcióprogram második szakaszának elindításáról (HL L 146., 1999.6.11., 33. o.).

[6] HL C 34. E, 2002.2.7., 153. o.

[7] HL C 204., 2001.7.20., 3. o.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1513/2002/EK határozata az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) (HL L 232., 2002.8.29., 1. o.).

[9] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A legutóbb a 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított megállapodás.

[10] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. CSELEKVÉSI IRÁNYOK

A cselekvési irányok a program általános célja végrehajtásának az eszközei; ez a cél az európai elektronikus tanulás fejlesztésének és megfelelő alkalmazásának az elősegítése, továbbá a tagállamok e téren tett erőfeszítéseinek a támogatása. Ezeket a program négy célterületének megfelelően alakították ki.

1. cselekvési irány: Digitális műveltség előmozdítása

E téren az intézkedések mind fogalmi, mind gyakorlati kérdésekre kiterjednek, a digitális műveltség megértésétől a meghatározott célcsoportokra irányuló orvosló intézkedésekig. A digitális műveltség egyike az alapképességeknek és alapkompetenciáknak, amelyekre szükség van a tudásalapú társadalomban és az új médiakultúrában való részvételhez. Digitális műveltség médiaműveltséghez és társadalmi kompetenciához is kapcsolódik, mivel közös célokkal is rendelkeznek, ilyenek az állampolgárság aktív gyakorlása és az IKT-k felelősségteljes alkalmazása.

a) A digitális műveltség előmozdítása terén a jó gyakorlat meghatározása és terjesztése. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy azok számára javuljon a tanulási forrásokhoz való hozzáférés, akik nem rendelkeznek az IKT-hez történő könnyű hozzáféréssel, továbbá a különböző megismerési és tanítási megközelítésekre és különböző tanulási stílusokra, a speciális igények kielégítésére, például a bevándorlók, korházban lévő gyermekek és a fogyatékkal élők igényeire, továbbá az izgalmas és motiváló megközelítésmódok alkalmazásának felderítése.

b) Tudatosságra irányuló intézkedések az e téren működő európai hálózatokon keresztül. Ez a program támogatja majd az európai hálózatok, szövetségek, közhatóságok, magán- és állami szféra közötti együttműködési formák stb. tevékenységét, támogatva köztük a kapcsolatokat és a jó gyakorlat cseréjét.

2. cselekvési irány

E cselekvési irány célja az elektronikus tanulási dimenzió társítása a felsőoktatás terén megvalósuló európai kezdeményezésekhez, így hozzájárulva az európai felsőoktatási térség kialakulásához.

a) A létező, különösen a virtuális mobilitáshoz kapcsolódó olyan eszközök fejlesztése, amelyek kiegészítik és ösztönzik a fizikai mobilitást (virtuális Erasmus); elismerési rendszerek (EKR alapján); információs és tanácsadási szolgáltatások, valamint a virtuális és hagyományos modellek együttműködésének minden egyéb módja. E projekteknek intézményközi megállapodásokra kell alapulniuk, és mindig, amikor lehet, ki kell terjeszteniük vagy kiegészíteniük a létező együttműködési megállapodásokat, a közösségi mobilitási programok összefüggésében.

b) Transznacionális virtuális felsőoktatási kampuszok. Ez a program olyan stratégiai programokat támogat majd, amelyeket legalább három tagállam felsőoktatási intézményei nyújtják be. Az elektronikus tanulással kapcsolatos együttműködési modelleket a következők tekintetében kell kidolgozni: néhány egyetem által egységes tantervek kialakítása, beleértve a szükséges kompetenciák értékelésére és elismerésére vonatkozó megállapodásokat, a nemzeti eljárásokra is tekintettel; virtuális mobilitáshoz kapcsolódó széles körű kísérletek, a fizikai mobilitás kiegészítéseképpen; innovatív kettős tantervek kialakítása, amelyek alapja mind a hagyományos, mind az on-line tanulási módszerek.

c) Európai elektronikus tanulási modellek a felsőoktatásban. E projekteknek új modelleket kell kidolgozniuk az európai felsőoktatási intézmények közötti együttműködéshez, különösen a folyamatos szakképzés és a szakmai fejlődés nyújtása tekintetében, továbbá a következők terén: a tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése, a tanárok, oktatók és más oktatási személyzet elektronikus tanulás nevelési célú alkalmazására irányuló szakképzése; minőségbiztosítási módszerek vizsgálata; a szervezeti változás és az elektronikus tanulással együtt járó lehetséges kockázatok jobb megértésének kialakítása; a felsőoktatás területén a magán- és az állami szféra közötti együttműködési formák európai modelljeinek kialakítása, valamint az új együttműködési formák és finanszírozási modellek által megnyitott lehetőségek fejlesztése.

3. cselekvési irány: Általános és középiskolák közötti, elektronikus úton létrejövő testvérkapcsolatok kialakítása és a tanárképzés ösztönzése

E cselekvési irány feladata az interneten keresztül történő, iskolák között létrejövő testvérkapcsolatok kialakításának megkönnyítése, ösztönözve az európai iskolákat arra, hogy pedagógiai együttműködést alakítsanak ki Európában máshol található iskolákkal, támogatva a nyelvtanulást és az interkulturális párbeszédet. Ez a cselekvés elsősorban az általános és a középiskoláknak szól.

a) A létező kezdeményezések meghatározása és vizsgálata. E cselekvés keretében meg kell vizsgálni a létező gyakorlatot. E cselekvés meghatározza majd azokat a jó demonstrációs projekteket, amelyek bemutatják az oktatási multimédia és a kommunikációs hálózatok hozzájárulását az iskolai testvérkapcsolatok támogatásához, különösen a többnyelvű és a multikulturális projektek területén. Esettanulmányokat, értékeléssel kapcsolatos anyagokat és módszereket biztosít majd azzal a céllal, hogy segítse a tanárokat az IKT kiaknázásában az innovatív együttműködési módszerek megtalálása érdekében, ilyenek például a virtuális osztálytermek, együttesen kialakított tantervek a tanárok továbbképzéséhez, multidiszciplináris megközelítések vagy a közös tanítási eszközök és források használata.

b) Elektronikus testvérkapcsolat-kialakítást támogató hálózat. E hálózatot olyan tanároknak és oktatóknak kell megteremteniük, akik rendelkeznek tapasztalattal az európai együttműködés terén. Ez a hálózat a következőket nyújt majd: a testvérkapcsolatok kialakításához szükséges pedagógiai támogatást és tanácsadást, eszközöket és szolgáltatásokat a partnerkereséshez, a tapasztalatcsere módszereit, valamint a létező honlapokhoz kapcsolódó internethubot (elosztóközpontot).

c) Együttműködési hálózatok támogatása a tanárok és más, oktatásban közreműködő személyzet továbbképzése terén. E hálózatok alapja az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai alkalmazásáért felelős intézmények lesznek. E hálózatokon belül azokra a prioritásként szereplő együttműködési területekre fektetnek legnagyobb hangsúlyt, amelyeket az oktatási és szakképzési rendszerek konkrét és jövőbeni céljairól szóló jelentés összefüggésében határoztak meg. Különös figyelmet fordítanak majd az olyan kedvező feltételek megteremtésére, amelyek kedveznek az IKT-ben rejlő, az innovatív együttműködési módszerek megtalálásához hozzájáruló lehetőségek kiaknázásának, az oktatással kapcsolatos források és oktatási megközelítések cseréjéhez és a képzési anyagok közös kifejlesztéséhez.

d) Promóciós és kommunikációs intézkedések. A kezdeményezés sikere dinamikus kommunikációs intézkedéseken múlik, ezek alapja a webhely, ide tartozik továbbá többek között az izgalmas képi megjelenítés megtervezése, publikációk, kiadványok, iskolai projektekre vonatkozó adatlapok, nyitó- és záróesemények, versenyek és díjak.

4. cselekvési irány: Keresztirányú cselekvések és az elektronikus tanulásra vonatkozó cselekvési terv nyomon követése

Keresztirányú cselekvések is részesülnek majd finanszírozásban, például a következők:

a) az elektronikus tanulás előmozdítására irányuló cselekvési terv aktív nyomon követésének a támogatása. Ez a cselekvés növeli az EU elektronikus tanulással kapcsolatos intézkedéseinek koherenciáját, és fokozottabb figyelmet irányít rájuk, az idekapcsolódó anyagok, például jelentések és tanulmányok, terjesztésén és a hasonló célú vagy hasonló módszertant alkalmazó projektek egyesítésén keresztül; továbbá a tapasztalatcsere, a hálózatokban való munka és a cselekvési terv tevékenységein belüli egyéb együttműködési formák támogatása;

b) az elektronikus tanulás portáljának karbantartása, könnyű, egylépcsős hozzáférést biztosítva az európai, elektronikus tanulás terén zajló tevékenységekhez, illetve a létező információforrásokhoz, jegyzékekhez, adatbázisokhoz vagy tudástárakhoz; illetve az EU programjaihoz, projektjeihez, tanulmányaihoz, jelentéseihez és munkacsoportjaihoz való könnyű hozzáférés támogatása;

c) európai hálózatokon keresztüli, tudatosságra és tájékoztatásra irányuló intézkedések. E cselekvés az európai hálózatokat támogatja majd az elektronikus tanulás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek terén, ilyenek a kulcsfontosságú, elektronikus tanuláshoz kapcsolódó témákkal, például minőségbiztosítással, foglalkozó konferenciák, szemináriumok vagy műhelyfoglalkozások; támogatja továbbá az európai párbeszédet és a jó tapasztalat cseréjét ezen a területen;

d) az Európában megvalósuló elektronikus tanulás nyomon követése, vizsgálata és e tanulásra vonatkozó előrejelzés eszközeinek megtervezése és fejlesztése, az Eurostattal és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve.

Ez a program hozzájárul továbbá az olyan nemzetközi projektekkel való közös intézkedésekhez, amelyek az IKT jó és hatékony alkalmazásához kapcsolódnak az oktatás és a szakképzés terén, ilyenek például a folyamatban lévő OECD- vagy UNESCO-programok.

Technikai támogatásra irányuló cselekvések

A program végrehajtását továbbá olyan cselekvések is segítik, amelyek célja az eredmények terjesztése (például publikációk, internethivatkozások, bemutató projektek és események), illetve ezen eredmények átruházása, szükség esetén, olyan stratégiai tanulmányok útján, amelyek a felmerülő problémákkal és lehetőségekkel foglalkoznak, vagy az európai elektronikus tanulás fejlődésének bármely más kulcsfontosságú kérdésével. A program továbbá támogatja a felhasználók és résztvevők folyamatos visszajelzéseit, illetve annak külső záró értékelését.

2. A VÉGREHAJTÁS MÓDSZEREI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSBE VALÓ BEAVATKOZÁS SZABÁLYAI

Finanszírozást ajánlati felhívásokat és ajánlatkéréseket követően nyújtanak.

100 %-os finanszírozást biztosítanak megvásárolt szolgáltatásokhoz (ilyenek az esettanulmányok vagy szakértők), és elképzelhető, hogy a jövőbeni végrehajtó ügynökséghez való hozzájárulásokhoz; ami azonban még megfontolás tárgyát képezi.

A cselekvéseket a következőkön keresztül finanszírozzák:

- a támogatható költségek legfeljebb 80 %-át fedező támogatások, a köz- és a magánszektor más forrásaival együtt, olyan projektekre, mint például a szerkezetre vonatkozó innovatív projektek (valamennyi cselekvési irány),

- a támogatható költségek legfeljebb 80 %-át fedező támogatások a felsőoktatási intézmények által vezetett, elektronikus tanulással foglalkozó partnerségek, amelyek célja "elektronikus tanulási dimenzió" és új modellek nyújtása az európai felsőoktatásnak (2. cselekvési irány),

- az iskolák közötti testvérkapcsolatokat támogató struktúrák 100 %-os finanszírozása, beleértve az internetkoncentrátort; a pedagógiai támogatás európai hálózata, a tagállamokkal együttműködve; promóciós és terjesztési intézkedések; minden más szükséges támogatási intézkedés, beleértve például a jelenlegi testvérkapcsolati rendszerek felülvizsgálatát vagy ad hoc partnerkeresési eszköz létrehozását. 50–80 %-os támogatást biztosítanak a tagállamok által vállalt promóciós és terjesztésre irányuló intézkedéseinek támogatására (3. cselekvési irány),

- az információs és kommunikációs cselekvésekhez kapcsolódó költségekhez 50 és 80 % közötti támogatás, ilyenek a szemináriumok, látogatások, közös jelentések, a partnerek egymásnál végzett vizsgálatai és hasonló terjesztési és tudás kölcsönzésére irányuló intézkedések (valamennyi cselekvési irány).

A javaslatban előírt támogatásnyújtási mechanizmus nagyjából követi a támogatások és társfinanszírozás általános közösségi szemléletét, amelynek alapja a részletes pénzügyi kérelem. Lesznek olyan részek is, amelyeket a Közösség teljes mértékben támogat, ilyenek a támogató hálózat és az iskolai partnerkapcsolat-teremtő akció központi webhelye. Finanszírozást ajánlati felhívásokat és ajánlatkéréseket követően nyújtanak.

A programot a Bizottság irányítja, elképzelhetően a jövőbeni végrehajtó ügynökség segítségével, amelynek létrehozását jelenleg tanulmányozzák. Az előirányzat tervek szerint fedezi a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatás, a program céljaihoz közvetlenül kapcsolódó konferenciák és publikációk költségeit, továbbá minden más olyan technikai és adminisztratív segítség költségeit, amely nem foglal magában hatósági feladatokat.

--------------------------------------------------