EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31998L0024

A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

OJ L 131, 5.5.1998, p. 11–23 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Estonian: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Latvian: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Lithuanian: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Hungarian Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Maltese: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Polish: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Slovak: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Slovene: Chapter 05 Volume 003 P. 279 - 291
Special edition in Bulgarian: Chapter 05 Volume 005 P. 47 - 59
Special edition in Romanian: Chapter 05 Volume 005 P. 47 - 59
Special edition in Croatian: Chapter 05 Volume 006 P. 37 - 49

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1998/24/oj

31998L0024



Hivatalos Lap L 131 , 05/05/1998 o. 0011 - 0023


a Tanács 98/24/EK irányelve

(1998. április 7.)

a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében;

(2) mivel az említett cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

(3) mivel a munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiéniájának és egészségvédelmének javítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdasági megfontolásoknak alárendelni;

(4) mivel a munkavállalók egészségének és biztonságának a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimumkövetelmények tiszteletben tartása nem csupán az egyes munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét célozza, hanem minimális védelmi szintet is kíván biztosítani minden munkavállaló számára a Közösségben, amely által elkerülhetőek az esetleges torzulások a verseny területén;

(5) mivel meg kell határozni a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok elleni védelem egységes szintjét a Közösség egésze számára; mivel ezt a védelmi szintet nem részletes előírásokat tartalmazó követelmények formájában, hanem általános elvek keretében kell meghatározni, hogy a tagállamok számára lehetővé váljon a minimumkövetelmények egységes alkalmazása;

(6) mivel a vegyi anyagokkal kapcsolatos munkavégzés valószínűsíthetően veszélynek teszi ki a munkavállalókat;

(7) mivel a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelemről szóló, 1980. november 27-i 80/1107/EGK tanácsi irányelvet [4], a munkájuk során fém-ólommal és az ólom ionos vegyületeivel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1982. július 28-i 82/605/EGK tanácsi irányelvet (első egyedi irányelv a 80/1107/EKG irányelv 8. cikke értelmében) [5] és a munkavállalók meghatározott anyagok, illetve munkatevékenységek betiltásával történő védelméről szóló, 1988. június 9-i 88/364/EGK tanácsi irányelvet (negyedik egyedi irányelv a 80/1107/EKG irányelv 8. cikke értelmében) [6] az egységesség és egyértelműség érdekében, valamint technikai okoknál fogva felül kell vizsgálni és egyetlen, a munkavállalók egészségének és biztonságának a vegyi anyagok felhasználásával járó munkatevékenység végzése során történő védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló irányelvben egységesíteni; mivel ezeket az irányelveket hatályon kívül lehet helyezni;

(8) mivel ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [7] 16. cikkének (1) bekezdése értelmében;

(9) mivel ezért az említett irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók a munkavállalók vegyi anyagoknak való kitettségére az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

(10) mivel a veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó szigorúbb, illetve különös rendelkezéseket a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozásáról szóló közösségi rendelkezések részét képező kötelező nemzetközi megállapodások és egyezmények tartalmazzák;

(11) mivel a veszélyes anyagok, illetve készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK [8] és a 88/379/EGK [9] irányelvben a Tanács feltételrendszert határozott meg a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására;

(12) mivel a veszélyes vegyi anyag meghatározása magában kell, hogy foglaljon minden vegyi anyagot, amely megfelel ezeknek a feltételeknek, valamint minden vegyi anyagot, amely – bár nem felel meg ezeknek a követelményeknek – fizikai-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságainak köszönhetően és a munkahelyi alkalmazásának vagy megjelenésének módja miatt veszélyeztetheti a munkavállalók biztonságát és egészségét;

(13) mivel a 90/492/EGK [10] irányelvben a Bizottság a veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozó egyedi információs rendszert határozott és állapított meg, elsősorban ipari felhasználók számára készített biztonsági adatlapok formájában, hogy lehetővé tegye számukra a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosításához szükséges intézkedések meghozatalát; mivel a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EKG tanácsi irányelv (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) [11] bevezeti a munkahelyen található veszélyes anyagokhoz és készítményekhez használt tartályok és csövek jelölésének rendszerét;

(14) mivel a munkáltatónak fel kell mérnie minden – a veszélyes vegyi anyagok munkahelyi jelenlétéből eredő – a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatot, hogy megtehesse az irányelvben előírt szükséges megelőző vagy védintézkedéseket;

(15) mivel a kockázatok felmérésével azonosított és a munkáltató által meghozott megelőző intézkedéseknek összhangban kell lenniük a közegészség és a környezet védelmének igényével;

(16) mivel ahhoz, hogy ki lehessen egészíteni a munkavállalók rendelkezésére álló információt a védelmi szint javítása érdekében, szükséges az, hogy a munkavállalókat és képviselőiket tájékoztassák arról, hogy a vegyi anyagok milyen veszélyeket jelenthetnek egészségükre vagy biztonságukra, valamint a kockázatok csökkentéséhez vagy megszü ntetéséhez szükséges intézkedésekről, továbbá az, hogy ellenőrizhessék, hogy megtörténtek-e a szükséges óvintézkedések;

(17) mivel azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknél a fent említett becslés egészséget érintő kockázatot tár fel, az egészségügyi felülvizsgálat hozzájárulhat a munkáltató által megteendő megelőző és védintézkedésekhez;

(18) mivel a munkáltatónak kötelessége a rendszeres értékelés és mérések végzése, valamint az új technológiai fejlesztések ismerete a munkavállalók egészsége és biztonsága védelmének javítása céljából;

(19) mivel a legfrissebb tudományos adatokat független tudósoknak kell kiértékelni, hogy ily módon segítsék a Bizottságot a foglalkozási expozíciós határértékek meghatározásában;

(20) mivel – jóllehet bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a tudományos ismeretek nem elegendők valamely vegyi anyagnak való kitettség azon határértékeinek meghatározásához, amely alatt megszűnnek az egészséget érintő kockázatok – mindazonáltal e vegyi anyagoknak való kitettség mérséklése csökkenti az ilyen jellegű kockázatot;

(21) mivel a 91/322/EGK [12] és a 96/94/EK [13] irányelvben a Bizottság a 80/1107/EGK irányelvben meghatározottak szerint javasolt határértékeket határozott meg; mivel a korábbi irányelveket a jelenlegi keret részeként meg kell őrizni;

(22) mivel az ehhez az irányelvhez szükséges technikai kiigazításokat a Bizottságnak a 89/391/EGK irányelv által létrehozott bizottsággal együttműködve kell meghatároznia, amely támogatja a Bizottságot az annak az irányelvnek a keretében elfogadott egyedi irányelvek technikai kiigazításában; mivel a 74/325/EGK [14] határozat értelmében a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleményének kikérését követően a Bizottság is kidolgozza ennek az irányelvnek az alkalmazására vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat;

(23) mivel a 80/1107/EGK irányelv hatályon kívül helyezése nem eredményezheti a jelenlegi vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal szembeni munkavédelmi szabványok enyhítését; mivel a meglévő irányelvekből eredő biológiai anyagokra vonatkozó szabványoknak, a fizikai anyagokról szóló javasolt irányelvnek, ezen irányelvnek és e szövegek bármely módosításának tükröznie és legalább megőriznie kell az említett irányelvben meghatározott szabványokat;

(24) mivel ez az irányelv gyakorlati hozzájárulás a belső piac szociális dimenziójának megvalósításához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv célja és alkalmazási köre

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizennegyedik egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalóknak a munkahelyen jelen lévő vagy a munkatevékenység során használt vegyi anyagok hatásaként fellépő vagy valószínűleg fellépő, biztonságot és egészséget érintő kockázatokkal szembeni védelmének minimumkövetelményeit.

(2) Ezen irányelv követelményei ott alkalmazandók, ahol a munkahelyen veszélyes vegyi anyagok fordulnak, illetve fordulhatnak elő, mégpedig az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés szerint elfogadott irányelvek értelmében alkalmazandó sugárzásvédelmi intézkedések alkalmazási körébe tartozó vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül.

(3) A munkahelyen található rákkeltő anyagok vonatkozásában ezen irányelv rendelkezéseit a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1990. június 28-i 90/394/EGK tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) [15] szigorúbb, illetve különös rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az e cikkben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

(5) A veszélyes vegyi anyagok szállítására az irányelv rendelkezései alkalmazandók a 94/55/EK [16] és a 96/49/EK [17] irányelvben, a 93/75/EGK irányelv [18] 2. cikkében meghatározott IGC kódex, IMDG kódex és IBC kódex rendelkezéseiben, a veszélyes áruk nemzetközi belvízi fuvarozásáról szóló európai megállapodás és a veszélyes anyagok Rajnán történő fuvarozásáról szóló rendelet közösségi jogba beépített rendelkezéseiben és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által az irányelv hatálybalépése napján kiadott, a veszélyes áruk biztonságos fuvarozásával kapcsolatos műszaki utasításokban foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "vegyi anyag" a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e;

b) "veszélyes vegyi anyag":

i. az a vegyi anyag, amely megfelel a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete szerint a veszélyes anyagként való besorolás feltételeinek, függetlenül attól, hogy az említett irányelv besorolásában szerepel-e az adott anyag, kivéve azokat az anyagokat, amelyek csak a környezetre veszélyesként való besorolás feltételeinek felelnek meg;

ii. az a vegyi anyag, amely a 88/379/EGK irányelv értelmében megfelel a veszélyes készítményként való besorolás feltételeinek, függetlenül attól, hogy az említett irányelv besorolásában szerepel-e az adott készítmény, kivéve azokat a készítményeket, amelyek csak a környezetre veszélyesként való besorolás feltételeinek felelnek meg;

iii. az a vegyi anyag, amely – bár nem felel meg sem az i., sem pedig az ii. alpont szerinti veszélyesként való besorolás feltételeinek –, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fizikai-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenléte miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a 3. cikk foglalkozási expozíciós határértéket határoz meg.

c) "vegyi anyag felhasználásával járó tevékenység" minden olyan munkára vonatkozik, amelynek során vegyi anyagokat használnak fel, illetve szándékoznak felhasználni bármely munkafolyamat során, beleértve a gyártást, mozgatást, tárolást, szállítást, ártalmatlanítást és kezelést, vagy az ilyen jellegű munka során létrejövő vegyi anyagot;

d) "foglalkozási expozíciós határérték" más meghatározás hiányában a munkavállaló légzési zónáján belül a levegőben előforduló vegyi anyag idővel súlyozott koncentrációátlagának meghatározott referencia-időre vonatkoztatott határértéke;

e) "biológiai határérték" a kérdéses anyagnak, vagy metabolitjának megfelelő biológiai közegben való koncentrációjára előírt határérték, vagy hatásmutatója;

f) "egészségügyi felülvizsgálat" az egyes munkavállalók egészségi állapotának felmérése a munkahelyén előforduló meghatározott vegyi anyagoknak való kitettség szempontjából;

g) "veszély" a vegyi anyagnak az a belső tulajdonsága, hogy ártalmas lehet;

h) "kockázat" annak valószínűsége, hogy az alkalmazás, illetve expozíció körülményei között potenciális ártalom következik be.

3. cikk

A foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határérték

(1) A Bizottság a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok független tudományos felmérésével értékeli a veszélyes vegyi anyagok egészséget érintő hatásai és a foglalkozási expozíció szintje közötti összefüggést.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben leírt értékelés alapján, a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a munkavállalók vegyi kockázatokkal szembeni védelmének érdekében foglalkozási expozíciós határértékek formájában európai célkitűzésekre tesz javaslatot, amelyeket közösségi szinten kell megállapítani.

Ezeket a határértékeket a mérési technikák hozzáférhetőségének figyelembevételével kell megállapítani, illetve felülvizsgálni, a 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárással összhangban. A tagállamok folyamatosan tájékoztatják a munkavállalók és munkáltatók szervezeteit a közösségi szinten megállapított irányadó foglalkozási expozíciós határértékekről.

(3) Minden olyan vegyi anyag vonatkozásában, amelyre közösségi szinten meghatározásra került az irányadó foglalkozási expozíciós határérték, a tagállamok a közösségi határérték figyelembevételével megállapítják a nemzeti foglalkozási expozíciós határértéket, annak természetét a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban meghatározva.

(4) Kötelező foglalkozási expozíciós határértékeket is ki lehet dolgozni közösségi szinten, és a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek meghatározásánál figyelembe vett tényezőkön kívül ezeknek a határértékeknek a megvalósíthatósági tényezőket is tükrözniük kell, fenntartva a munkavállalók munkahelyi egészségvédelme biztosításának célkitűzését. Ezeket a határértékeket a Szerződés 118a. cikkének megfelelően határozzák meg és ennek az irányelvnek az I. mellékletében állapítják meg.

(5) Minden olyan vegyi anyag vonatkozásában, amelyre közösségi szinten meghatározták a kötelező foglalkozási expozíciós határértéket, a tagállamok a közösségi határérték alapján megállapítják az azt meg nem haladó mértékű, kötelező, nemzeti foglalkozási expozíciós határértéket.

(6) Az (1) bekezdésben leírt értékelés és a mérési technikák hozzáférhetősége alapján kötelező biológiai határértékeket lehet megállapítani közösségi szinten, amelyek a megvalósíthatósági tényezőket is tükrözik, fenntartva a munkavállalók munkahelyi egészségvédelme biztosításának célkitűzését. Ezeket a határértékeket a Szerződés 118a. cikkének megfelelően határozzák meg és az irányelv II. mellékletében állapítja meg, az egyéb megfelelő egészségügyi felülvizsgálattal kapcsolatos információval együtt.

(7) Minden olyan vegyi anyag vonatkozásában, amelyre közösségi szinten meghatározták a kötelező biológiai határértéket, a tagállamok a közösségi határérték alapján megállapítják az azt meg nem haladó mértékű, kötelező nemzeti biológiai határértéket.

(8) Ha egy tagállam egy vegyi anyagra vonatkozó nemzeti foglalkozási expozíciós határértéket vagy nemzeti biológiai határértéket vezet be avagy vizsgál felül, erről – a megfelelő tudományos és műszaki adatokkal együtt – tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket.

(9) A tagállamok által a 15. cikk szerint benyújtott jelentések alapján a Bizottság megvizsgálja, hogy a megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek megállapításánál a tagállamok miként vették figyelembe a közösségi javasolt foglalkozási expozíciós határértékeket.

(10) A foglalkozási expozíciós határértékekre vonatkozóan a munkahelyi levegőbeli koncentráció mérésének és értékelésének szabványosított módszereit a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kidolgozni.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

A veszélyes vegyi anyagokból eredő kockázat meghatározása és becslése

(1) Amikor a munkáltató eleget tesz a 89/391/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkének (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, először azt állapítja meg, hogy vannak-e a munkahelyen veszélyes vegyi anyagok. Amennyiben igen, következő lépésként a munkáltató felméri az ezen vegyi anyagok jelenlétéből eredő a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot, a következők figyelembevételével:

- veszélyes tulajdonságaik,

- a szállító által szolgáltatandó, a biztonságra és egészségre vonatkozó információ (pl. a 67/548/EGK irányelv vagy a 88/379/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelő biztonsági adatlap),

- az expozíció szintje, típusa és időtartama,

- az ilyen anyagokkal végzett munka körülményei, beleértve az anyagok mennyiségét,

- a kérdéses tagállam területén meghatározott foglalkozási expozíciós határértékek vagy biológiai határértékek,

- a megtett vagy megteendő megelőző intézkedések hatása,

- ha van rá mód, a már elvégzett egészségügyi felülvizsgálatból levonható következtetések.

A munkáltató beszerzi a szállítótól vagy egyéb rendelkezésre álló forrásokból a kockázatbecsléshez szükséges további információt. Adott esetben az információ tartalmazza a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok alapján megállapított, felhasználókat érintő kockázat egyedi felmérését.

(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell a 89/391/EGK irányelv 9. cikkének megfelelő kockázatbecsléssel és meg kell határoznia, hogy ezen irányelv 5. és 6. cikkének megfelelően milyen intézkedéseket hoztak. A kockázatbecslést a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, megfelelő formában kell dokumentálni, és az tartalmazhatja a munkáltató által megfogalmazott indoklást, miszerint a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázat jellege és mértéke nem indokolja további részletes becslés készítését. A kockázatbecslés anyagát folyamatosan naprakésszé kell tenni, különösen akkor, ha olyan jelentős változások következtek be, amelyek elavulttá tehetik az anyagot, vagy ha az egészségügyi felülvizsgálatok eredményei alapján ez szükségesnek mutatkozik.

(3) A kockázatbecslés kiterjed a vállalkozásban vagy telephelyen végzett egyes tevékenységekre – mint például a karbantartás – amelyek esetén előre látható, hogy fennáll a jelentős expozíció esélye, vagy amelyek – minden műszaki intézkedés ellenére – a biztonságra vagy az egészségre más oknál fogva káros hatással lehetnek.

(4) Olyan tevékenységek esetén, amelyek több veszélyes vegyi anyagnak való kitettséggel járnak, a kockázatbecslést annak alapján kell elvégezni, hogy az összes érintett vegyi anyag együttesen milyen kockázatot jelent.

(5) Veszélyes vegyi anyagokkal végzett új tevékenységek bevezetése esetén a munkát csak azt követően lehet megkezdeni, hogy elkészült az érintett tevékenységre vonatkozó kockázatbecslés és a meghatározott megelőző intézkedések bevezetésre kerültek.

(6) A kockázat meghatározásához, becsléséhez és felülvizsgálatához, valamint indokolt esetben módosításához, a 12 cikk (2) bekezdésének megfelelően gyakorlati iránymutatásokat kell kidolgozni.

5. cikk

A veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok megelőzésére vonatkozó általános alapelvek és az irányelv alkalmazása a kockázatbecslés során

(1) Amikor a munkáltató eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy a veszélyes vegyi anyagokkal végzett tevékenységek esetében biztosítja a munkavállalók egészségét és biztonságát, megteszi a 89/391/EGK irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott megelőző intézkedéseket, kiegészítve azokat az ebben az irányelvben meghatározott intézkedésekkel.

(2) A veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók egészségét vagy biztonságát érintő kockázatot az alábbi intézkedésekkel meg kell szüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni:

- munkahelyi munkarendszerek kidolgozása és megszervezése,

- a munkavállalók egészségét és biztonságát védő megfelelő munkaeszközök biztosítása a vegyi anyagokkal történő munkavégzéshez és tárolási eljárásokhoz,

- a kockázatnak kitett, illetve valószínűsíthetően kitett munkavállalók számának a lehető legkisebbre csökkentése,

- az expozíció időtartamának és intenzitásának a lehető legkisebbre csökkentése,

- megfelelő higiéniai intézkedések,

- a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagoknak az adott munka elvégzéséhez szükséges minimális mennyiségre csökkentése,

- megfelelő munkafolyamatok, beleértve a veszélyes vegyi anyagok vagy ilyen anyagokat tartalmazó hulladék munkahelyen belüli mozgatására, tárolására és szállítására vonatkozó rendelkezéseket.

A kockázat ellenőrzésével kapcsolatos megelőző intézkedésekre vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kidolgozni.

(3) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett becslés eredményei a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatot tárnak fel, akkor a 6., 7. és 10. cikkben meghatározott egyedi véd-, megelőző és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

(4) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett becslés eredményei azt mutatják, hogy a munkahelyen jelenlévő valamely veszélyes vegyi anyag mennyisége a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő csekély kockázatot jelent és az e cikk (1) és (2) bekezdéssel összhangban megtett intézkedések elegendők a kockázat mérséklésére, akkor a 6., 7. és 10. cikk nem alkalmazható.

6. cikk

Különös véd- és megelőző intézkedések

(1) A munkáltató biztosítja a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő, veszélyes vegyi anyagok által okozott kockázat megszüntetését vagy a lehető legkisebbre csökkentését.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában elsősorban helyettesítéssel kell élni, így a munkáltató elkerüli a veszélyes vegyi anyag használatát, mégpedig annak olyan vegyi anyaggal vagy folyamattal való helyettesítésével, amely adott esetben az alkalmazás feltételei szerint nem, vagy csak kisebb mértékben veszélyezteti a munkavállalók biztonságát és egészségét.

Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat helyettesítés útján történő megszüntetését, a munkáltató – a tevékenységre és a 4. cikkben említett kockázatbecslésre tekintettel – megteszi a 4. cikk értelmében elkészített kockázatbecsléssel kapcsolatos megfelelő véd- és megelőző intézkedéseket, s ezáltal gondoskodik a kockázat lehető legkisebbre történő csökkentéséről. Ezek közé – fontossági sorrendben – a következők tartoznak:

a) megfelelő munkafolyamatok és gyártási ellenőrzés kidolgozása, valamint megfelelő eszközök és anyagok használata a munkavállalók biztonságát és egészségét a munkahelyen veszélyeztető veszélyes vegyi anyagok kibocsátásának elkerülése vagy csökkentése céljából;

b) csoportos védintézkedések bevezetése a kockázat forrásánál, mint például a körülményeknek megfelelő szellőztetés és alkalmas szervezeti intézkedések;

c) ha az expozíciót más eszközökkel nem lehet megelőzni, egyéni védintézkedések alkalmazása, beleértve a egyéni védőeszközöket.

A kockázat ellenőrzésével kapcsolatos véd- és megelőző intézkedésekre vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kidolgozni.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket – ha azt a kockázat jellege indokolja – a 10. cikknek megfelelő egészségügyi felülvizsgálat kell, hogy kísérje.

(4) Hacsak más értékelési eszközökkel egyértelműen be nem bizonyítja, hogy a (2) bekezdéssel összhangban biztosított a megfelelő megelőzés és védelem, a munkáltató rendszeresen és olyankor, ha a munkavállalók vegyi anyagoknak való kitettségére esetleg hatással bíró körülményekben változás áll be, elvégzi a munkahelyen előforduló és a munkavállalók egészségét esetleg veszélyeztető vegyi anyagok mérését, amennyiben szükséges, különösen a foglalkozási expozíciós határértékekkel kapcsolatban.

(5) A munkáltató figyelembe veszi az e cikk (4) bekezdésében említett eljárások eredményeit a 4. cikkben megállapított, vagy abból fakadó kötelezettségeinek teljesítése során.

Amennyiben valamely tagállam területén hatályosan megállapított foglalkozási expozíciós határértéket túllépnek, a munkáltató a véd- és megelőző intézkedések megtételével azonnal megteszi a lépéseket a helyzet orvoslására, az adott határérték jellegének figyelembevételével.

(6) A 4. és 5. cikkben meghatározott átfogó kockázatértékelés és az általános védelmi elvek alapján, a munkáltató megteszi a tevékenység jellegének megfelelő műszaki, illetve szervezési intézkedéseket – beleértve a nem vegyíthető vegyi anyagok tárolását, elkülönítését és mozgatását –, hogy megóvja a munkavállalókat a vegyi anyagok fizikai-kémiai tulajdonságaiból eredő veszélyektől. Különösen olyan intézkedéseket hoz, amik fontossági sorrendben:

a) meggátolják a gyúlékony anyagok veszélyes koncentrációban vagy a kémiailag instabil anyagok veszélyes mennyiségben történő előfordulását a munkahelyen, vagy ahol ezt a munka jellege nem teszi lehetővé;

b) kerüljék a gyulladást okozó források jelenlétét, amelyek tüzet vagy robbanást okozhatnak, vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek folytán a kémiailag instabil anyagok vagy keverékek káros fizikai hatásokat fejthetnek ki; és

c) csökkentsék a gyúlékony anyagok begyulladása okozta tűzből vagy robbanásból származó, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, vagy a kémiailag instabil anyagok vagy keverékek káros fizikai hatásait.

A munkáltató által a munkavállalók védelmére biztosított munkaeszközök és védelmi rendszerek egészségügyi és biztonsági szempontból meg kell, hogy feleljenek a Közösség erre vonatkozó, a tervezésről, gyártásról és beszerzésről szóló rendelkezéseinek. A munkáltató által bevezetett műszaki, illetve szervezeti intézkedéseknek figyelembe kell venniük a robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [19] I. mellékletében található felszerelés-csoportok osztályozását és azzal összhangban kell lenniük.

A munkáltató meghozza a felszerelések, gépek és berendezések megfelelő ellenőrzését biztosító intézkedéseket vagy robbanáselfojtó berendezést vagy a robbanási nyomást csökkentő eszközöket bocsát rendelkezésre.

7. cikk

Felkészülés balesetek, váratlan események és veszélyhelyzetek kezelésére

(1) A 89/391/EGK irányelv 8. cikkében megállapított kötelezettségek sérelme nélkül, a munkáltató a munkavállalók biztonságának és egészségének a veszélyes vegyi anyagok munkahelyi előfordulásával kapcsolatos balesettel, váratlan eseménnyel vagy veszélyhelyzettel szembeni védelme érdekében ilyen esemény bekövetkezése esetén megvalósítható eljárásokat (cselekvési terveket) dolgoz ki, így meghozza a megfelelő intézkedést. E rendelkezések magukban foglalják a megfelelő biztonsági gyakorlatokat, amelyeket rendszeres időközönként kell végezni, valamint a megfelelő elsősegélynyújtó felszerelés biztosítását.

(2) Az (1) bekezdésben említettek szerinti esemény bekövetkezése esetén a munkáltató azonnal megteszi a lépéseket az esemény hatásának mérséklésére és tájékoztatja az érintett munkavállalókat.

A normálállapot visszaállítsa érdekében:

- a munkáltató a helyzet mielőbbi helyreállítása érdekében megfelelő intézkedéseket hoz,

- csak a javítási és egyéb szükséges munkálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók dolgozhatnak továbbra is az érintett munkaterületen.

(3) Azokat a munkavállalókat, akik továbbra is az érintett munkaterületen dolgozhatnak, megfelelő védőöltözettel, egyéni védőeszközzel, különleges biztonsági felszereléssel és berendezéssel kell ellátni, amelyet a helyzet fennállásának teljes időtartama alatt használniuk kell; ez a helyzet nem állandósulhat.

Védőfelszereléssel nem rendelkező személyek nem tartózkodhatnak az érintett munkaterületen.

(4) A 89/391/EGK irányelv 8. cikkének sérelme nélkül a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket a jelző- és egyéb kommunikációs rendszerek biztosítása érdekében, amelyekkel jelezni lehet a biztonságot és egészséget érintő megnövekedett kockázatot, hogy megfelelő választ lehessen adni, és szükség esetén azonnali lépéseket lehessen tenni a helyreállítási, segítségnyújtási, menekülési és mentési műveletek megkezdésére.

(5) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedésekre vonatkozó információ rendelkezésre álljon. Az érintett belső és külső baleseti- és mentőszolgálatok számára hozzáférést kell biztosítani ehhez az információhoz. Ennek a következőket kell tartalmaznia:

- előzetes értesítés az adott munkahelyi veszélyekről, veszély-felismerési rendszerről, óvintézkedésekről és eljárásokról, hogy a vészhelyzeti szolgálat kialakíthassa saját segítségnyújtási eljárásait és óvintézkedéseit, és

- a baleset vagy veszélyhelyzet idején fellépő, vagy valószínűleg fellépő sajátos veszéllyel kapcsolatosan rendelkezésre álló információ, beleértve az e cikknek megfelelően kidolgozott eljárásokra vonatkozó információt.

8. cikk

A munkavállalók tájékoztatása és oktatása

(1) A munkáltató a 89/391/EGK irányelv 10. és 12. cikke sérelme nélkül biztosítja, hogy a munkavállalók, illetve képviselőik:

- megkapják az ezen irányelv 4. cikkének értelmében nyert adatokat, valamint további tájékoztatást minden alkalommal, amikor a munkahelyen történt jelentős változások miatt ezek az adatok változnak,

- megkapják a munkahelyen előforduló veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó tájékoztatást, mint például a kérdéses vegyi anyagok megnevezése, biztonságot és egészséget érintő kockázat, az adott foglalkozási expozíciós határértékek és egyéb jogszabályi rendelkezések,

- megkapják a saját és munkatársaik védelme érdekében teendő megfelelő óvintézkedésekről és intézkedésekről szóló oktatást és tájékoztatást,

- hozzáférjenek a szállító által a 88/379/EGK irányelv 10. cikkének és a 92/32/EGK [20] irányelv 27. cikkének megfelelően biztosított biztonsági adatlapokhoz,

valamint, hogy ez az információ:

- az irányelv 4. cikke szerinti kockázatbecslés eredményének megfelelő formában kerül átadásra. Ez az említett cikkben előírt becslés által feltárt kockázat jellegétől és fokától függően lehet szóbeli közlés, írásos anyagokkal alátámasztott egyéni oktatás és képzés,

- a változó körülmények figyelembevételével frissítésre kerül.

(2) Ha a munkahelyen használt veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó tartályokat és csöveket nem jelölték a vegyi anyagok címkézéséről és a biztonsági jelzésekről szóló megfelelő közösségi jogszabályokkal összhangban, a munkáltató a fenti jogszabályban meghatározott eltérések sérelme nélkül biztosítja, hogy a tartályok és csövek tartalma, annak jellege és minden azzal kapcsolatos veszély egyértelműen azonosítható legyen.

(3) A tagállamok megtehetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkáltatók kérelemre minden olyan, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó tájékoztatást megkapjanak – lehetőleg a gyártótól vagy a szállítótól –, amelyek szükségesek az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához, amennyiben a 67/548/EGK irányelv és a 88/379/EGK irányelv nem tartalmaz ilyen tájékoztatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Tilalmak

(1) A munkavállalók egyes vegyi anyagokból, illetve egyes vegyi anyagokkal végzett tevékenységekből eredő, egészséget érintő kockázatnak való kitettségének elkerülése érdekében tilos a III. mellékletben felsorolt vegyi anyagok gyártása, termelése vagy használata a munka során, valamint az ott említett tevékenységek végzése, az abban a mellékletben meghatározott mértékben.

(2) A tagállamok a következő körülmények között engedélyezhetnek eltérést az (1) bekezdéstől:

- tisztán tudományos kutatás és próba céljából, beleértve az elemzést,

- a melléktermék vagy hulladék formájában megjelenő vegyi anyagok ártalmatlanítását célzó tevékenységekre,

- az (1) bekezdésben említett, köztes termékként használandó vegyi anyagok gyártása és felhasználása céljából.

Meg kell előzni a munkavállalóknak az (1) bekezdésben említett vegyi anyagoknak való kitettségét, elsősorban annak biztosításával, hogy az ilyen vegyi anyagok gyártása és köztes anyagként történő mielőbbi felhasználása egyetlen zárt rendszerben történjen, amelyből a fent említett vegyi anyagokat csak a folyamat ellenőrzéséhez vagy a rendszer karbantartásához szükséges mértékben lehet eltávolítani.

A tagállamok egyedi engedélyezési rendszert is felállíthatnak.

(3) Ha eltéréseket engedélyeznek a (2) bekezdés alapján, az illetékes hatóság a következő információt kéri meg a munkáltatótól:

- az eltérés kérelmezésének indoklása,

- a vegyi anyag évente felhasználandó mennyisége,

- az eltéréssel kapcsolatos tevékenységek, illetve reakciók vagy folyamatok,

- a valószínűleg érintett munkavállalók létszáma,

- az érintett munkavállalók biztonságának és egészségének védelmét szolgáló tervezett óvintézkedések,

- a munkavállalók kitettségének elkerülését szolgáló műszaki és szervezési intézkedések.

(4) A Szerződés 118a. cikkében megállapított eljárással összhangban a Tanács módosíthatja az (1) bekezdés szerinti tilalmakat, hogy azokat további vegyi anyagokkal vagy tevékenységekkel egészítse ki.

10. cikk

Egészségügyi felülvizsgálat

(1) A 89/391/EGK irányelv 14. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok rendelkezéseket vezetnek be, hogy azokat a munkavállalókat, akiknél az irányelv 4. cikkében említett becslés eredményei egészséget érintő kockázatot mutatnak ki, megfelelő egészségügyi felülvizsgálatnak vessék alá. E rendelkezéseket – beleértve az egészségügyi és expozíciós dokumentációkra és az azok hozzáférhetőségére előírt követelményeket – a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban kell bevezetni.

Egészségügyi felülvizsgálatra – amelynek eredményeit a megelőző intézkedések meghatározott munkahelyen történő alkalmazásakor figyelembe kell venni – akkor van szükség, ha

- a munkavállaló valamely veszélyes vegyi anyagnak való kitettsége olyan, hogy a meghatározható betegség vagy káros egészségügyi hatás összefüggésben állhat az expozícióval, és

- valószínűsíthető, hogy a betegség vagy a hatás a munkavállaló munkájának különleges körülményei között előfordulhat, és

- a vizsgálati módszer a munkavállalók számára alacsony kockázattal jár.

Ezenkívül kell, hogy legyenek a betegség vagy hatás jeleinek észlelésére érvényes módszerek.

Ha a II. melléklet szerint megállapították a kötelező biológiai határértéket, kötelező az egészségügyi felülvizsgálat a kérdéses veszélyes vegyi anyaggal végzett munka esetén, az említett mellékletben található eljárásnak megfelelően. A munkavállalót erről azt megelőzően kell tájékoztatni, hogy a jelzett veszélyes vegyi anyagnak való kitettséggel járó feladatra beosztják.

(2) A tagállamok rendelkezéseket dolgoznak ki, hogy biztosítsák, hogy az (1) bekezdéssel összhangban egészségügyi felülvizsgálatnak alávetett munkavállalókról személyes egészségügyi és expozíciós dokumentációt vezessenek és azt naprakész állapotban tartsák.

(3) Az egészségügyi és expozíciós dokumentáció tartalmazza az elvégzett egészségügyi felülvizsgálat eredményeinek és az egyéni expozíciót mutató ellenőrzési adatoknak az összefoglalását. A biológiai ellenőrzés és a kapcsolódó előírások az egészségügyi felülvizsgálat részét képezhetik.

Az egészségügyi és expozíciós dokumentációt, a titoktartási követelményeket figyelembe véve, későbbi konzultációra alkalmas formában kell tárolni.

Kérelemre a megfelelő dokumentumok másolatait át kell nyújtani az illetékes hatóságnak. A munkavállaló kérelmére hozzáférést biztosítanak a rá vonatkozó egészségügyi és expozíciós dokumentációhoz.

Ha egy vállalkozás megszünteti tevékenységét, az egészségügyi és expozíciós dokumentációt az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Ha az egészségügyi felülvizsgálat eredményeként:

- egy munkavállalóról kiderül, hogy meghatározható betegségben vagy káros egészségügyi hatásoktól szenved, amely az orvos vagy foglalkozás-egészségügyi szakember véleménye szerint a munka során valamely veszélyes vegyi anyagnak való kitettség eredménye, vagy

- kiderül, hogy átléptek valamely kötelező biológiai határértéket,

a munkavállalót az orvos vagy egyéb megfelelő képesített személy tájékoztatja az őt személyesen érintő eredményről, beleértve a tájékoztatást és tanácsot azokról az egészségügyi felülvizsgálatokról, amelyeknek az expozíció megszűnése után a munkavállaló alá kell, hogy vesse magát, és

a munkáltató:

- felülvizsgálja a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített kockázatbecslést,

- felülvizsgálja a kockázat megszüntetését vagy csökkentését célzó, az 5. és 6. cikkeknek megfelelően tett intézkedéseket,

- figyelembe veszi a foglalkozás-egészségügyi szakember vagy más megfelelően képesített személy vagy az illetékes hatóság tanácsait a 6. cikkel összhangban a kockázat megszüntetését vagy csökkentését célzó intézkedések bevezetésénél, beleértve a munkavállalónak olyan alternatív munkakörbe való beosztását, ahol a további expozíció kockázata nem áll fenn, és

- gondoskodik a folyamatos egészségügyi felülvizsgálatról, valamint felülvizsgáltatja a hasonló expozíciót elszenvedett más munkavállalók egészségi állapotát. Ilyen esetekben az illetékes orvos, foglalkozás-egészségügyi szakember, vagy illetékes hatóság javasolhatja, hogy az expozíciót elszenvedett személyeket vessék alá orvosi vizsgálatnak.

11. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv és annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

12. cikk

A mellékletek kiigazítása, műszaki iránymutatás előkészítése és elfogadása

(1) A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékletnek

- a vegyi anyagok műszaki harmonizációjáról és szabványosításáról szóló irányelvek elfogadásával, illetve

- a vegyi anyagokkal kapcsolatos műszaki fejlődés, nemzetközi szabályozások vagy előírások változásával és új találmányokkal

összefüggő, szigorúan technikai jellegű kiigazításait.

(2) A Bizottság nem kötelező gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki. Ezen iránymutatások a 3., 4., 5., és 6. cikkben és a II. melléklet 1. pontjában említett témákkal foglalkoznak.

Ezt megelőzően a Bizottság – a 74/325/EGK határozattal összhangban – konzultál a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában, a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó nemzeti politikájuk kidolgozásakor a tagállamok amennyire lehet, figyelembe veszik ezeket az iránymutatásokat.

13. cikk

Korábbi irányelvek hatályon kívül helyezése és módosítása

(1) A 80/1107/EGK, a 82/605/EGK és a 88/364/EGK irányelv a 14. cikk (1) bekezdésében említett időpontban hatályukat vesztik.

(2) A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatnak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelv (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikkének értelmében) [21] a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk (1) bekezdésének első mondatából a következő szavakat el kell hagyni:

"amely a második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében";

b) a 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez történő igazításához szükséges módosításait a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [22] 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.";

c) a 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésében az

"a 80/1107/EGK irányelv 10. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően"

szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:

"a 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően".

(3) A munkájuk során zajjal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1986. május 12-i 86/188/EGK tanácsi irányelv [23] a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk (1) bekezdéséből a következő szavakat el kell hagyni:

"amely a harmadik egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv értelmében;"

b) a 12. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az I. és II. mellékletet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [24] 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez."

(4) A 83/477/EGK irányelvben és a 86/188/EGK irányelvben található minden egyéb, a 80/1107/EGK irányelvre történő hivatkozás az említett irányelv hatályon kívül helyezésének napjától elavultnak tekintendő.

(5) A 91/322/EGK és a 96/94/EGK irányelvek hatályban maradnak.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2001. május 5-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak, vagy fogadnak el.

15. cikk

A tagállamok ötévente jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a munkáltatók és munkavállalók álláspontjait.

A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Gazdasági és Szociális Bizottságot.

16. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

17. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1998. április 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. Blunkett

[1] HL C 165., 1993.6.16., 4. o.

[2] HL C 34., 1994.2.2., 42. o.

[3] Az Európai Parlament 1994. április 20-i véleménye (HL C 128., 1994.5.9., 167. o.), a Tanács 1997. október 7-i közös álláspontja (HL C 375., 1997.12.10., 2. o.) és az Európai Parlament 1998. február 17-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 327., 1980.12.3., 8. o. A legutóbb a 88/642/EGK irányelvvel (HL L 356., 1988.12.24., 74. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 247., 1982.8.23., 12. o.

[6] HL L 179., 1988.7.9., 44. o.

[7] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

[8] HL 196., 1967.8.16. 1. o. A legutóbb a 96/56/EK irányelvvel (HL L 236., 1996.9.18., 35. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 187., 1988.7.16., 14. o. A legutóbb a 96/65/EK bizottsági irányelvvel (HL L 265., 1996.10.18., 15. o.) módosított irányelv.

[10] HL L 275., 1990.10.5., 35. o.

[11] HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

[12] HL L 177., 1991.7.5., 22. o.

[13] HL L 338., 1996.12.28., 86. o.

[14] HL L 185., 1974.7.9., 15. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított határozat.

[15] HL L 196., 1990.7.26., 1. o.

[16] Az 1994. november 21-i 94/55/EK tanácsi irányelv a veszélyes áruk közúti szállításáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 319., 1994.12.12., 7. o.). A legutóbb a 96/86/EK bizottsági irányelvvel (HL L 335., 1996.12.24., 43. o.) módosított irányelv.

[17] Az 1996. július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelv a veszélyes áruk vasúti szállításáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 235., 1996.9.17., 25. o.). A legutóbb a 96/87/EK bizottsági irányelvvel (HL L 335., 1996.12.24., 45. o.) módosított irányelv.

[18] Az 1993. szeptember 13-i 93/75/EGK tanácsi irányelv a közösségi kikötőkbe tartó vagy azokból távozó és veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajókra vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 247., 1993.10. 5., 19. o.). A legutóbb a 97/34/EK bizottsági irányelvvel (HL L 158., 1997.6.17., 40. o.) módosított irányelv.

[19] HL L 100., 1994.4.19., 1. o.

[20] HL L 154., 1992.6.5., 1. o.

[21] HL L 263., 1983.9.24., 25. o. A 91/382/EGK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 1991.7.29., 16. o.) módosított irányelv.

[22] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

[23] HL L 137., 1986.5.24., 28. o.

[24] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSI EXPOZÍCIÓS HATÁRÉRTÉKEK

Az anyag neve | EINECS szám | CAS szám | Foglalkozási expozíciós határérték 8 ó | Foglalkozási expozíciós határérték Rövid táv |

mg/m3 | ppm | mg/m3 | ppm |

Szervetlen ólom és vegyületei | 0,15 | | | |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ BIOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

1. Ólom és ionos vegyületei

1.1. A biológiai ellenőrzés magában kell, hogy foglalja a vér ólomszintjének (PbB) mérését elnyelési színkép vizsgálattal vagy egyéb azonos eredményeket adó módszerrel. A kötelező biológiai határérték:

70 μg Pb/100 ml vér

1.2. Orvosi vizsgálatot kell végezni, ha:

- a levegőben lévő ólomkoncentrációnak való kitettség meghaladja a 0,075 mg/m3 értéket, 40 órás hétre idővel súlyozott átlaggal számítva, vagy

- ha a vér ólomszintje egy-egy munkavállalóban meghaladja a 40 μg Pb/100 ml vér mértéket.

1.3. A biológiai ellenőrzésre és orvosi vizsgálatokra vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kidolgozni. Ezeknek tartalmazniuk kell a biológiai indikátorokra vonatkozó javaslatokat (pl. ALAU, ZPP, ALAD) és a biológiai ellenőrzési stratégiákat.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

TILALAMAK

A következőkben felsorolt vegyi anyagok termelése, gyártása vagy a munkahelyen történő használata és az ezen vegyi anyagokkal végzett tevékenység tilos. A tilalom nem alkalmazható, ha a vegyi anyag egy másik vegyi anyagban vagy hulladék összetevőjeként van jelen, amennyiben az abban megállapítható koncentráció a meghatározott határérték alatt marad.

a) Vegyi anyagok

EINECS szám | CAS szám | Az anyag neve | Koncentráció határértéke mentességhez |

202–080–4 | 91–59–8 | 2-naftil-amin és sói | 0,1 % w/w |

202–177–1 | 92–67–1 | 4-amino-difenil és sói | 0,1 % w/w |

202–199–1 | 92–87–5 | benzidin és sói | 0,1 % w/w |

202–204–7 | 92–93–3 | 4-nitrodifenil | 0,1 % w/w |

b) Tevékenységek

Nincs.

--------------------------------------------------

Top