31996L0025

A Tanács 96/25/EK irányelve

(1996. április 29.)

a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

(1) mivel a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának és felhasználásának keretein belül a takarmány-alapanyagok jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban;

(2) mivel a minőség, a hatékonyság és a környezet iránti növekvő érdeklődés jegyében a takarmány-alapanyagok szerepe egyre fontosabb lesz a mezőgazdaságban;

(3) mivel ilyen körülmények között a takarmány-alapanyagok forgalmára vonatkozó szabályok különösen hasznosak a tápláléklánc teljes átláthatóságának biztosításában, miközben javítják a mezőgazdasági termelés, azon belül is az állattenyésztés minőségét;

(4) mivel az egynemű takarmány forgalmazásáról szóló, 1976. november 23-i 77/101/EGK tanácsi irányelv [4] szabályozza az egynemű takarmányok forgalmazását; mivel a tagállamokban még mindig különféle hagyományok érvényesülnek a nyers-, illetve alapanyagok forgalmazásának szabályozását illetően; mivel a 77/101//EGK irányelv ezen oknál fogva lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos esetekben eltéréseket állapítsanak meg;

(5) mivel az ilyen megengedett eltérések eredményeként egyes tagállamokban a 77/101/EGK irányelv mind az egynemű takarmányok, mind pedig a takarmány-alapanyagok forgalmazását szabályozza, más tagállamokban viszont csak az egynemű takarmányokét, lehetővé téve, hogy az egynemű takarmányokat a szabályok megkerülésével takarmány-alapanyagként adják el;

(6) mivel a belső piac zavartalan működésének érdekében a tagállamok között még mindig fennálló eltéréseket meg kell szüntetni; mivel a vizsgált ágazat nagy kiterjedésére tekintettel a 77/101/EGK irányelv helyébe új szabályokat kell léptetni;

(7) mivel az egynemű takarmányok és a takarmány-alapanyagok egymáshoz annyira hasonlóak és közelállók, hogy az irányelv hatályának következetes integrációja érdekében azonos osztályba kell sorolni azokat "takarmány-alapanyagok" néven;

(8) mivel a "takarmány-alapanyagok" új meghatározása magában foglalja az ilyen termékek rendeltetését is, vagyis az állatok szájon át való táplálását, a "takarmány" és az "összetett takarmány" fogalmának jelenleg érvényes meghatározása szerint; mivel így biztosítható a "takarmány" fogalmának immár valamennyi takarmány-alapanyagra és összetett takarmányra kiterjedő gyűjtőfogalomként való használata;

(9) mivel a "takarmány" ezen összetett meghatározása különösen fontos a takarmány-adalékanyagokról szóló, 1970. november 23-i 70/524/EGK tanácsi irányelv [5], valamint a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról és termékekről szóló, 1973. december 17-i 74/63/EGK tanácsi irányelv [6] szempontjából; mivel bizonyos esetekben a "takarmány" és a "takarmány-alapanyag" fogalmának használatára egyaránt sor kerül a rendelkezések pontos megállapítása céljából; mivel az 74/63/EGK irányelv bizonyos rendelkezései csak a takarmány-alapanyagokra, míg más rendelkezések valamennyi takarmányra vonatkoznak, a takarmány-alapanyagokat is beleértve;

(10) mivel a tápláléklánc egészének átláthatósága érdekében ez az irányelv a takarmány-alapanyagok teljes "forgalmát" szabályozza;

(11) mivel az állattenyésztésben elért kielégítő eredmények nagy mértékben függenek a megfelelő, jó minőségű takarmány-alapanyagok helyes felhasználásától; mivel a takarmány-alapanyagoknak ezért mindenkor megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűnek kell lenniük; mivel nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem pedig az emberi egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba;

(12) mivel számos termék szolgálhat takarmányozási és azon kívüli célra egyaránt, a takarmányozási célú forgalomba hozatalt kötelező alkalmi címkével jelezni, amikor a kérdéses termék ilyen célból kerül forgalomba;

(13) mivel a takarmány-alapanyagok forgalmazása gyakran nagy mennyiségű, egységekre osztott, illetve ömlesztett anyagok szállítását jelenti; mivel az ilyen anyagokat rendszerint különféle okmányok kísérik, például számla vagy fuvarlevél; mivel ezek a papírok az irányelv 5. cikke értelmében "kísérőokmány"-ként szolgálhatnak; mivel ez csak akkor engedhető meg, ha a szállítmány (egységeinek) egyértelmű azonosító jelölése, egy közös hivatkozási szám feltüntetése és egy kísérőokmány jelenléte megfelelőképpen biztosított a forgalmazás minden egyes szakaszában, például hivatkozási számok vagy más jelölések használatával;

(14) mivel a takarmány-alapanyagok nagymértékben különbözhetnek egészségesség és táplálóérték szempontjából, világosan meg kell különböztetni egymástól a különféle takarmány-alapanyagokat úgy, hogy forgalomba hozataluk alkalmával egyedi megnevezésüket feltüntető megfelelő címkével látják el azokat;

(15) mivel a takarmány-alapanyagok vásárlóit, illetve felhasználóit a teljes tápláléklánc során pontos és hiteles kiegészítő információkkal kell ellátni, beleértve a takarmány-alapanyag minőségét közvetlenül befolyásoló analitikai összetételt; mivel meg kell akadályozni, hogy az eladó elmulassza feltüntetni az analitikai összetételt, annak érdekében, hogy a kisebb vásárlóknak ne kelljen hiába kérniük ezt az információt, és a kényszerű többszöri analízis ne okozzon felesleges többletköltségeket közvetlenül a tápláléklánc vége előtt; mivel bizonyos tagállamok számára nehézséget jelent a gazdaságokban végzett helyszíni ellenőrzés; mivel ilyen körülmények között olyan rendelkezések elfogadására van szükség, amelyeknek megfelelően már a tápláléklánc elején világosan fel kell tüntetni az analitikai összetételt;

(16) mivel nem kötelező feltüntetni a takarmány-alapanyagok analitikai összetételére vonatkozó jellemzőket, amennyiben az értékesítés előtt a vevő kijelenti, hogy nincs szüksége ilyen információkra; mivel az ilyen címkézés alóli mentesség különösen az újabb értékesítésükig raktári készleten tartott termékekre vonatkozik;

(17) mivel a gazdálkodók közötti takarmányalapanyag-forgalom nagyrészt olyan természetes állapotban lévő, friss vagy tartósított növényi, illetve állati eredetű termékekből áll, amelyeket vagy alávetettek bizonyos egyszerű fizikai kezelésnek, mint például darabolás vagy darálás, vagy nem, és amelyeket tartósítószertől eltekintve nem kezeltek semmiféle adalékanyaggal; mivel az ilyen termékek jellemzői általánosan ismertek és praktikus okokból nem kell megkövetelni az ebben az irányelvben említett adatok feltüntetését a megfelelő kísérőokmányon, például a számlán; mivel azonban ez a felmentés nem érvényes azokra a termékekre, amelyeket valamilyen adalékanyaggal kezeltek, tekintettel arra, hogy az ilyen kezelés megváltoztathatja a termék analitikai összetételét és tápértékét;

(18) mivel számos kiskereskedő általában kis mennyiségenként adja el az állati, illetve növényi eredetű takarmány-alapanyagokat, elsősorban a kedvtelésből tartott állatok etetésére; mivel az ilyen termékek esetében – ismerve általános jellemzőiket – praktikus okokból nem kell megkövetelni az összetétel részletes leírását;

(19) mivel egyes harmadik országokban nem állnak mindig rendelkezésre azok az analitikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelv alapján megkövetelt információk feltüntetését a takarmány-alapanyagok analitikai összetételét illetően; mivel ezért a tagállamoknak meg kell engedni, hogy bizonyos körülmények között fogalomba hozhassanak a Közösségen belül ilyen anyagokat, amennyiben ellátják azokat az összetételre vonatkozó ideiglenes adatokkal;

(20) mivel amennyiben nem állnak rendelkezésre az analitikai összetételre vonatkozó eredeti, végleges adatok, különösen azon harmadik országból származó takarmány-alapanyagok esetében, amelyek először kerülnek forgalomba a Közösségen belül, a kikötők és a közúti, illetve vasúti csomópontok felesleges túlterhelésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az ideiglenesen feltüntetett adatok tíz munkanapon belüli végleges jóváhagyását;

(21) mivel a Közösség számos alapvető szabálya rendelkezik a takarmány-összetevők és az egynemű takarmányok listáiról;

(22) mivel gyakorlati okokból és azért, hogy biztosítani lehessen a szükséges jogi konzisztenciát és hatékonyságot, a kapcsolódó területeken már létrehozott listákhoz hasonlóan össze kell állítani a főbb takarmány-alapanyagok listáját;

(23) mivel egy ilyen lista sohasem lehet teljes a forgalmazható és felhasználható termékek és melléktermékek nagyfokú változatosságának, az élelmiszer-ipari technológia állandó fejlődésének, és annak szükségessége következtében, hogy a gyártók és a gazdálkodók élhessenek a szabad választás lehetőségével; mivel lehetőség van olyan takarmány-alapanyagok forgalmazásának engedélyezésére is, amelyek nem szerepelnek a fent említett listában, feltéve hogy egyedi megnevezésük következtében nem téveszthetők össze a Közösség által megállapított név viselésére jogosult anyagokkal;

(24) mivel azon takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv I. mellékletében az egynemű takarmányokra megengedett legmagasabb szintnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat és termékeket, csak olyan összetett takarmány-előállítóknak szállíthatók, amelyeket a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló, 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv [7] rendelkezéseivel összhangban engedélyeztek; mivel ezt fel kell tüntetni a kötelező egyedi címkén megjelölve a termék rendeltetését is; mivel a nemkívánatos anyagokat és termékeket fel kell sorolni a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének B. részében, kivételt téve az aflatoxinnal, a kadmiummal, az arzénnel, valamint az említett anyagokat tartalmazó takarmány-alapanyagokkal kapcsolatban, amelyek már szerepelnek a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének A. részében;

(25) mivel a fő takarmány-alapanyagok listájának módosítása tudományos eljárást igényel;

(26) mivel az ezen irányelv mellékletének B. részében foglalt listát kell használni a takarmány-alapanyagok forgalmazásánál, függetlenül azok rendeltetésétől, valamint a összetett takarmány előállításához használt takarmány-alapanyagok címkézése során;

(27) mivel az általában a kedvtelésből tartott állatokon kívüli állatok számára szánt összetett takarmány elkészítéséhez használt és forgalmazott főbb összetevők nem kizárólagos listájának létrehozásáról szóló, 1992. október 26-i 92/87/EGK bizottsági irányelv [8] címkézés céljából összeállítja az összetett takarmányok összetevőinek listáját; mivel az említett irányelv ezen irányelv A. és B. részének alkalmazásával egyidejűleg hatályát veszti;

(28) mivel a takarmány-alapanyagokra vonatkozó adatok azonosítására és cseréjére szolgáló rendszerek egyértelműségének és nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának javítása érdekében utasítani kell a Bizottságot, hogy adott esetben fogadjon el végrehajtási intézkedéseket a takarmány-alapanyagokra vonatkozó gyakorlati nemzetközi kódrendszer bevezetésével kapcsolatosan, amelynek alapjául a takarmány-alapanyagok különféle vonatkozásainak, úgymint eredet, rendeltetés, feldolgozás, eltarthatóság, minőség stb. összegzése szolgál;

(29) mivel a végrehajtási intézkedések elfogadásának elősegítése céljából a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli együttműködést létrehozó eljárást kell követni;

(30) mivel biztosítani kell, hogy ezzel az irányelvvel összhangban hivatalosan és egységes módon ellenőrizhető legyen a feltüntetett adatok pontos és hiteles volta a Közösség egészén belül, a takarmány-alapanyagok forgalmazásának valamennyi szintjén;

(31) mivel az irányelv bevezetésével egyidejűleg törölni kell az "egynemű takarmány", "alap- és nyersanyagok (összetevők)", "alap- és nyersanyagok" és "összetevők" fogalmakat; mivel a hatályos közösségi jogszabályokban és különösen a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK [9] és a 93/74/EGK [10] tanácsi irányelvben a "takarmány-alapanyag" kifejezés lép ezen fogalmak helyébe és adott esetben a "takarmány-alapanyag" meghatározása helyébe az ezen irányelvben közölt meghatározás lép; mivel ez a összetett takarmány meghatározását is érinti; mivel ugyanezen okból a Bizottság jogi aktusával módosítani kell a 80/511/EGK [11], a 82/475/EGK [12] és a 91/357/EGK [13] bizottsági irányelvet, valamint a 91/516/EGK bizottsági határozatot [14];

(32) mivel biztosítani kell, hogy a mellékletek rendelkezései folyamatosan igazodjanak a tudományos és műszaki ismeretek legújabb vívmányaihoz; mivel az ilyen módosításokat az irányelvben megállapított eljárás gyors alkalmazásával kell végrehajtani a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli szoros együttműködés létrehozása érdekében;

(33) mivel az állati és az emberi egészség hatékony védelme és a belső piac zavartalan működése érdekében közösségi szintű intézkedésekre van szükség,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv a takarmány-alapanyagok Közösségen belüli forgalmazására alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv a takarmányozás területén hozott egyéb közösségi rendelkezés sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "takarmány-alapanyagok": természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;

b) "forgalomba hozatal" ("forgalmazás"): takarmány-alapanyag eladás céljából – beleértve az eladásra felkínálást – vagy bármely más, harmadik személy részére, visszterhes vagy ingyenes átruházási forma céljából történő készletezése, valamint maga az eladás, és átruházás más formái.

3. cikk

A tagállamok előírják, hogy takarmány-alapanyagok csak akkor forgalmazhatók a Közösségen belül, ha megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűek. Előírják, hogy az ilyen takarmány-alapanyagok nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem az emberi egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba.

4. cikk

A tagállamok előírják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára a melléklet A. részében megállapított általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy takarmány-alapanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a kísérőokmányban, illetve adott esetben a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetik az alábbi jellemzőket, amelyek valódiságáért a Közösségben székhellyel rendelkező előállító, csomagoló, importőr, eladó, illetve forgalmazó felel:

a) a "takarmány-alapanyag" megjelölés;

b) a takarmány-alapanyag megnevezése és adott esetben a 7. cikkben említett egyéb jellemzők;

c) a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet B. részében foglalt táblázat negyedik oszlopában előírt jellemzők;

d) a melléklet B. részében fel nem sorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet C. részében foglalt táblázat második oszlopában előírt jellemzők;

e) adott esetben a melléklet A. részében előírt jellemzők;

f) szilárd termékek esetében súlyegységben, folyékony termékek esetében pedig súly- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;

g) az e bekezdésben említett jellemzőkért felelős személy neve vagy cégneve, valamint címe vagy bejegyzett székhelye.

(2) Egyéb információk is feltüntethetők a csomagoláson, a tartályon, a címkén és a kísérőokmányokban, feltéve hogy ezek az információk olyan objektív vagy számszerű paraméterekre vonatkoznak, amelyek igazolhatók, és nem tévesztik meg a vásárlót. Az ilyen információt el kell különíteni az (1) bekezdésben említett információktól.

(3) A végső felhasználóknak szánt, 10 kg-nál nem nagyobb tömegű takarmány-alapanyagok esetében az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jellemzőket az értékesítés helyén megfelelő formában is lehet közölni a vásárlóval.

(4) Amennyiben a forgalmazás során valamely tételt megosztanak, az (1) bekezdésben említett jellemzőket az eredeti tételre tett utalással együtt újra fel kell tüntetni az adott tétel minden egyes újabb egységének csomagolásán, tartályán vagy kísérőokmányán.

(5) Amennyiben a forgalomban lévő takarmány-alapanyag összetétele megváltozik, az (1) bekezdésben említett jellemzőket megfelelően módosítani kell az új jellemzőket közlő személy felelősségére.

6. cikk

(1) Az 5. cikktől eltérve nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2. és 3. alpontjában említett jellemzők feltüntetését az alábbi esetekben:

a) amennyiben az ügylet előtt a vásárló írásban kijelenti, hogy nem tart igényt ezekre az információkra;

b) a 90/667/EGK irányelv [15] sérelme nélkül, azon állati vagy növényi eredetű, friss vagy tartósított, esetleg egyszerű fizikai kezelésnek alávetett takarmány-alapanyagok forgalmazása esetében, amelyeket 10 kg-ot nem meghaladó tömegenként, kedvtelésből tartott állatok számára közvetlenül a végső felhasználó részére értékesít az ugyanabban a tagállamban bejegyzett eladó.

(2) Amennyiben a Közösség területén először forgalomba hozott, harmadik országból származó takarmány-alapanyag esetében nem lehetséges az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2., 3. alpontjában előírt garanciák megadása az összetételt illetően annak következtében, hogy az érintett országban nem állnak rendelkezésre a megfelelő analitikai eszközök, a tagállamok megengedhetik, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett felelős személy ideiglenes adatokat közöljön, feltéve hogy:

a) az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságokat előre tájékoztatják a takarmány-alapanyag érkezéséről;

b) az összetétel meghatározó jellemzőit közlik a vásárlóval és az illetékes hatósággal, a szállítmány Közösségbe érkezésétől számított tíz munkanapon belül;

c) a kísérőokmányokban szereplő összetételi jellemzőket a következő, vastagon szedett megjegyzések kísérik:

"ideiglenes adat, amelynek igazolását a … (a vizsgálattal megbízott laboratórium neve és címe) a … (a vizsgálandó minta referenciaszáma) alapján legkésőbb …-ig (dátum) köteles elvégezni";

d) a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ebben a bekezdésben említett eltérések alkalmazásának körülményeiről.

(3) Az 5. cikktől eltérve:

a) a 90/667/EGK irányelv sérelme nélkül nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű, természetes állapotú, friss vagy tartósított, fizikai kezelésnek alávetett vagy nem alávetett termékek esetében, amelyeket nem kezeltek adalékanyaggal a tartósítószerek kivételével, és amelyeket egy adott tagállamban székhellyel rendelkező mezőgazdasági gazdálkodó, illetve termelő kínál eladásra egy ugyanabban a tagállamban működő állattenyésztőnek, illetve végső felhasználónak;

b) nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és (f) pontjában, valamint a melléklet A. részében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű melléktermékek forgalmazása esetén, amelyek agráripari feldolgozásból származnak, és nedvességtartalmuk meghaladja az 50 %-ot.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve:

- a német nyelvű szövegben a "Futtermittel-Ausgangserzeugnis" helyébe az "Einzelfuttermittel" megnevezés lép,

- az olasz nyelvű szövegben a "materie prime per alimenti degli animali" helyébe a "mangime semplice" megnevezés lép,

- a görög nyelvű szövegben a "πρώτη ύλη ζωοτροφών" helyébe a "απλή ζωοτροφή" megnevezés lép.

7. cikk

(1) A tagállamok megállapítják, hogy a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagok csak az ott meghatározott egyedi néven és azzal a feltétellel forgalmazhatók, ha megfelelnek a mellékletben megállapított leírásoknak.

(2) A tagállamok megengedik az (1) bekezdésben említett listán kívüli takarmány-alapanyagok forgalmazását, feltéve hogy az ilyen anyagok más néven és/vagy más feltételekkel kerülnek forgalomba, mint a mellékletben felsorolt anyagok úgy, hogy ne legyenek alkalmasak a vásárló megtévesztésére a számára kínált termék valódi azonosságát illetően.

8. cikk

A tagállamok előírják, hogy:

a) azok a takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv által a takarmányok tekintetében megengedett legmagasabb szintet meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot vagy terméket tartalmaznak, csak akkor hozhatók forgalomba, ha a 95/69/EK irányelvvel összhangban összeállított nemzeti listában szereplő összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szállítják azokat;

b) az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, e cikk a) pontja értelmében takarmány-alapanyagnak minősülő anyagokat a következő feliratot tartalmazó címkével kell ellátni: "összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szánt takarmány-alapanyag". A 6. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

A Közösségen belüli forgalmazás céljából a kísérőokmányon, a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén olvasható szöveget legalább a rendeltetési ország által meghatározott nemzeti nyelven vagy a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén fel kell tüntetni.

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára az ezen irányelvben megállapított rendelkezésekkel összefüggő okokból nem alkalmaznak az irányelvben előírtakon kívül egyéb korlátozást.

11. cikk

A 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően:

a) a felsorolt takarmány-alapanyagok tekintetében numerikus kódrendszer fogadható el, amelynek alapjául a takarmány-alapanyag eredetére, a felhasznált termékre/melléktermékre, illetve annak feldolgozására és érettségére/minőségére vonatkozó magyarázó jegyzetek szolgálnak, és amelyek lehetővé teszik a takarmány nemzetközi szintű azonosítását, különösen a megnevezés és a leírás alapján;

b) a melléklet a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére való figyelemmel módosítható.

12. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák az ezen irányelv követelményeinek a forgalmazás során való megfelelésük hatósági ellenőrzését, legalább mintavétel útján.

13. cikk

(1) A Bizottság munkáját a 70/372/EGK [16] tanácsi határozattal létrehozott Takarmányok Állandó Bizottsága (a továbbiakban: "bizottság") segíti.

(2) Amennyiben az ebben a cikkben megállapított eljárást kell követni, az elnök – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére – haladéktalanul a bizottság elé terjeszti az ügyet.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(4) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapos határidőn belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el, hacsak a Tanács egyszerű többséggel az ellen nem szavazott.

14. cikk

(1) A 70/524/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) az "egynemű takarmány" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyag" kifejezés lép;

b) a 2. cikk f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"f) "takarmány-alapanyagok";: természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;";

c) a 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"g) "összetett takarmányok".: teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keverékei, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;".

(2) A 74/63/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) az "egynemű takarmány(ok)" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyag(ok)" kifejezés lép;

b) a 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) "takarmány-alapanyagok";: természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;";

c) a 2. cikk h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"h) "összetett takarmányok";: teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keverékei, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;";

d) a 2. cikk i) pontját el kell hagyni;

e) a "nyers- illetve alapanyag(ok)" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyag(ok)" kifejezés lép.

(3) A 82/471/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a d) pontból az "egynemű és" szavakat el kell hagyni;

b) a következő ponttal egészül ki:

"g) takarmány-alapanyagok forgalmazása.".

(4) A 93/74/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) Az 5. cikk 8. pontjában az "összetevők" kifejezés helyébe minden esetben a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép;

b) A 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) "összetett takarmány".: teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;".

15. cikk

A 77/101/EGK irányelv 1998. július 1-jétől hatályát veszti.

16. cikk

A tagállamok által közölt információk alapján a Bizottság 2001. július 1-je előtt jelentést tesz a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során nyert tapasztalatokról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt.

17. cikk

A tagállamok legkésőbb 1998. június 30-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

18. cikk

Az elfogadott rendelkezéseket 1998. július 1-jétől kell alkalmazni. A tagállamok ugyanakkor megállapítják, hogy azok az 1998. július 1. előtt forgalomba hozott takarmány-alapanyagok, amelyek nem felelnek meg ennek az irányelvnek, 1999. június 30-ig maradhatnak forgalomban.

19. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

20. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1996. április 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. Luchetti

[1] HL C 236., 1994.8.24., 7. o.

[2] HL C 305., 1994.10.31., 147. o.

[3] HL C 102., 1995.4.24., 10. o.

[4] HL L 32., 1977.2.3., 1. o. A legutóbb a 90/654/EGK irányelvvel (HL L 353., 1990.12.17., 48. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 270., 1970.12.14., 1. o. A legutóbb a 95/55/EK bizottsági irányelvvel (HL L 263., 1995.11.4., 18. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 38., 1974.2.11., 31. o. A legutóbb a 93/74/EGK irányelvvel (HL L 237., 1993.9.22., 23. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 332., 1995.12.30., 15. o.

[8] HL L 319., 1992.11.4., 19. o.

[9] HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

[10] HL L 237., 1993.9.22., 23. o.

[11] HL L 126., 1980.5.21., 14. o.

[12] HL L 213., 1982.7.21., 27. o.

[13] HL L 193., 1982.7.17., 34. o.

[14] HL L 281., 1991.10.9., 23. o.

[15] HL L 363., 1990.12.27., 51. o.

[16] HL L 170., 1970.8.3., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Általános rendelkezések

I. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A takarmány-alapanyagok felsorolását és megnevezését a B. rész tartalmazza az alábbi kritériumoknak megfelelően:

- a termék/melléktermék eredete, pl. növényi, állati, ásványi,

- a termék/melléktermék felhasznált része, például egész termék, mag, gumó, csont,

- a feldolgozási folyamat, amelynek a terméket/mellékterméket alávetették, például hántolás, extrahálás, hőkezelés és/vagy az ennek során keletkező termék/melléktermék, például pehely, korpa, pép, zsír,

- a termék/melléktermék érettsége és/vagy minősége, például "alacsony glükozinoláttartalmú", "magas zsírtartalmú", "alacsony cukortartalmú".

2. A B. részben összeállított lista 12 fejezetből áll.

1. Gabonamagvak, azokból nyert termékek és melléktermékek

2. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

3. Hüvelyesek magjai, azokból nyert termékek és melléktermékek

4. Gumók, gyökerek, azokból nyert termékek és melléktermékek

5. Egyéb magvak és gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

6. Zöldtakarmány és szálastakarmány

7. Egyéb növények, azokból nyert termékek és melléktermékek

8. Tejipari eredetű termékek

9. Szárazföldi állatokból nyert termékek

10. Halak, egyéb tengeri állatok, azokból nyert termékek és melléktermékek

11. Ásványi anyagok

12. Vegyes takarmány-alapanyagok

II. A BOTANIKAI TISZTASÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A B. és a C. részben felsorolt termékek és melléktermékek botanikai tisztasága nem lehet kevesebb, mint 95 %, kivéve ha ettől eltérő szint került megállapításra a B. vagy a C. részben.

2. Botanikai szennyeződésnek minősülnek:

a) természetes, de nem káros szennyeződések (szál és szálmaradvány, más kultúrfajok vagy gyomok magvai);

b) egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú gyümölcsök veszélytelen maradványai, amelyek az előző előállítási folyamatból maradtak, és szintjük nem haladja meg a 0,5 %-ot.

3. A megjelölt értékek az adott állapotban lévő termékek, illetve melléktermékek tömegére vonatkoznak.

III. A MEGNEVEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ha a takarmány-alapanyag megnevezése zárójelbe tett szót vagy szavakat tartalmaz, akkor zárójelbe tett szót, illetve szavakat tetszés szerint fel lehet tüntetni vagy el lehet hagyni, például a szója(bab)olaj szójababolajnak és szójaolajnak egyaránt nevezhető.

IV. A MAGYARÁZÓ JEGYZETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az alábbi magyarázó jegyzet az e melléklet B. és C. részében említett takarmány-alapanyagok előállítása során alkalmazott főbb eljárásokat sorolja fel. Ha az egyes takarmány-alapanyagok megnevezése a magyarázó jegyzetben foglalt általánosan használt megnevezést vagy minősítést tartalmaz, az alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie az ahhoz fűzött meghatározással.

Eljárás | Meghatározás | Általános használt megnevezés/minősítés |

Sűrítés | Egyes összetevők koncentrációjának növelése víz vagy egyéb alkotórészek eltávolításával | Sűrítmény |

Hántolás [1] | A külső héj eltávolítása gabonaszemről, magról, gyümölcsről, dióféléről és egyéb termésekről | Hántolt |

Szárítás | Természetes vagy mesterséges vízelvonás a termék tartósítása céljából | Szárított (napon vagy mesterségesen) |

Extrahálás | Bizonyos anyagokból szerves oldószerrel zsírok vagy olajok, illetve vizes oldószerrel cukor vagy egyéb vízben oldható alkotórészek kivonása. Szerves oldószer használatakor a keletkező terméknek technikailag oldószertől mentesnek kell lennie | Extrahált (olajtartalmú anyag esetén) Melasz, pép (cukrot vagy egyéb vízben oldható komponenst tartalmazó termék esetén) |

Extrudálás | Valamely anyag sajtolónyíláson történő átpréselése, áthajtása vagy áttüremlése. Lásd még puffasztás | Extrudált |

Pelyhesítés | Nedves, hőkezelt anyag hengerlése | Pehely |

Lisztőrlés | Gabonafélék mechanikai feldolgozása a szemcsenagyság csökkentésére és frakciókra (elsősorban liszt, korpa és takarmányliszt) történő szétválasztásának elősegítésére | Liszt, korpa, takarmányliszt |

Hőkezelés/hevítés | Általános fogalom, számos különböző hőkezelési eljárást foglal magában, amelyet meghatározott körülmények között hajtanak végre az anyag táplálóértékének vagy szerkezetének módosítása céljából | Gőzölt, főtt, puffasztott, hőkezelt |

Hidrogénezés | Olajok és zsírok keményítése olvadáspontjuk növelése céljából | Keményített |

Hidrolízis | Egyszerűbb kémiai összetevőkre történő lebontás megfelelő vizes és esetleg enzimes vagy savas/lúgos kezeléssel | Hidrolizált |

Préselés | Olajban dús anyagból az olaj/zsír, gyümölcsből vagy egyéb növényi termékből pedig a lé kivonása mechanikai extrakcióval (csigaprés vagy egyéb préstípus) és adott esetben hevítés útján | Olajseprő [2]/sajtolt (olajtartalmú anyag esetén) Gyümölcspép, gyümölcstörköly (gyümölcs stb. esetén) Granulálás (pelletálás) |

Granulátum (pellet) | Valamely anyag présgéppel szemcsékké való tömörítése | Puffasztás |

Puffasztott | Keményítő módosítására szolgáló eljárás, amely jelentősen növeli hideg vízben való duzzadóképességét | Finomítás |

Finomított | Szennyeződések eltávolítása cukorból, olajból és egyéb természetes anyagokból kémiai vagy fizikai kezeléssel | Nedves őrlés |

Csíra, sikér, keményítő | Magvak/gabonaszemek alkotórészeinek mechanikai szétválasztása vízben való áztatás után, esetleg kéndioxid felhasználásával, a keményítő kivonása céljából | Csíra, sikér, keményítő |

V. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS A C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Eltérő rendelkezés hiányában a megjelölt vagy feltüntetendő értékek a takarmány-alapanyag tömegére vonatkoznak.

2. Az irányelv 3. cikkére és 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, hacsak az e melléklet B. részében más értéket nem határoznak meg, fel kell tüntetni a takarmány-alapanyag nedvességtartalmát, feltéve hogy meghaladja a takarmány-alapanyag tömegének 14,5 %-át. Amennyiben a nedvességtartalom nem haladja meg a fenti értéket, csak a vásárló külön kérésére kell feltüntetni.

3. Az irányelv 3. cikkére is figyelemmel, hacsak az e melléklet B. részében más értéket nem határoznak meg, fel kell tüntetni a takarmány-alapanyag sósavban oldhatatlan hamutartalmát, feltéve hogy meghaladja a szárazanyag 2,2 %-át.

VI. DENATURÁLÓSZEREKRE ÉS KÖTŐANYAGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ha az e melléklet B. részének 2. oszlopában, illetve C. részének 1. oszlopában említett termékeket takarmány-alapanyagok denaturálására vagy kötőanyagaként alkalmazzák, az alábbi adatokat kell megadni:

- denaturálószer: a felhasznált termék jellege és mennyisége,

- kötőanyag: a felhasznált termék jellege.

Kötőanyagok esetében a felhasznált termék mennyisége nem haladhatja meg az össztömeg 3 %-át.

VII. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS A C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ MEGENGEDETT ELTÉRÉSI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben az irányelv 12. cikkének megfelelően végzett hatósági vizsgálat azt mutatja, hogy valamely takarmány-alapanyag összetétele eltér a feltüntetett összetételtől oly módon, hogy csökkenti annak értékét, a megengedett legnagyobb eltérés a következő:

a) nyersfehérje esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de 10 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

b) összes cukor, redukáló cukor, szacharóz, laktóz és glükóz (szőlőcukor) esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de 5 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

c) keményítő és inulin esetében:

- 30 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 3 egység,

- 30 %-nál kevesebb, de 10 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

d) nyersolajok és zsírok esetében:

- 15 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1,8 egység,

- 15 %-nál kevesebb, de 5 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 12 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,6 egység;

e) nyersrost esetében:

- 14 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2,1 egység,

- 14 %-nál kevesebb, de 6 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 15 %-a,

- 6 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,9 egység;

f) nedvesség és nyershamu esetében:

- 10 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1 egység,

- 10 %-nál kevesebb, de 5 %-nál több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

g) összes foszfor, nátrium, kalcium-karbonát, kalcium, magnézium és savszám, valamint petroléterben oldhatatlan anyagok esetében:

- 15 % (illetve 15) vagy több feltüntetett tartalom (illetve érték) esetén 1,5 egység,

- 15 %-nál (illetve 15-nél) kevesebb, de 2 %-nál (illetve 2-nél) több feltüntetett tartalom (illetve érték) esetén a feltüntetett tartalom (érték) 10 %-a,

- 2 %-nál (illetve 2-nél) kevesebb feltüntetett tartalom (illetve érték) esetén 0,2 egység;

h) sósavban oldhatatlan hamu és NaCl-ban kifejezett kloridok esetében:

- 3 % vagy több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 3 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,3 egység;

i) karotin, A-vitamin és xantofil esetében:

- a feltüntetett tartalom 30 %-a,

j) metionin, lizin és illó nitrogénbázisok esetében:

- a feltüntetett tartalom 20 %-a.

B. RÉSZ

A főbb takarmány-alapanyagok nem kizárólagos listája

1. GABONAMAGVAK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

1.01 | Zab | Az Avena sativa L. és egyéb termesztett zabfajták szemtermése | |

1.02 | Zabpehely | Hántolt, gőzöléssel feltárt, hengerelt zabszemekből áll. Kis mennyiségű zabhéjat tartalmazhat | Keményítő |

1.03 | Zab-takarmányliszt | Rostált, hántolt zab darává és lisztté való feldolgozása során keletkező melléktermék. Főként korpát és némi endospermiumot tartalmaz | Nyersrost |

1.04 | Zabhéj és -korpa | Hántolt zab darává való feldolgozása során keletkező melléktermék. Főként héjat és korpát tartalmaz | Nyersrost |

1.05 | Árpa | A Hordeum vulgare L. szemtermése | |

1.06 | Árpa-takarmányliszt | Rostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává és lisztté való feldolgozása során keletkező melléktermék | Nyersrost |

1.07 | Rizstörmelék | Csiszolt vagy fényezett Oryza sativa L. rizs előállítása során keletkező melléktermék. Főként méret alatti és/vagy törött szemekből áll | Keményítő |

1.08 | Rizskorpa (barna) | A hántolt rizs első fényezése során keletkező melléktermék. Főként ezüsthártyát, valamint az aleuronréteg, az endospermium és a csíra szemcséit tartalmazza | Nyersrost |

1.09 | Rizskorpa (fehér) | A hántolt rizs második fényezése során keletkező melléktermék. Főként az aleuronréteg, az endospermium és a csíra szemcséit tartalmazza | Nyersrost |

1.10 | Rizskorpa, kálcium-karbonát-tartalmú | A hántolt rizs fényezése során keletkező melléktermék. Főként ezüsthártyát, továbbá az aleuronréteg, az endospermium és a csíra szemcséit, valamint kis mennyiségben a feldolgozás során használt kalcium-karbonátot tartalmaz. (A megengedett CaCO3-tartalom legfeljebb 3 %) | Nyersrost |

1.11 | Takarmányliszt előfőzött rizsből | A hántolt előfőzött rizs fényezése során keletkező melléktermék. Főként ezüsthártyát, továbbá az aleuronréteg, az endospermium és a csíra szemcséit, valamint kis mennyiségben a feldolgozás során használt kalcium-karbonátot tartalmaz. (A megengedett CaCO3-tartalom legfeljebb 3 %) | Nyersrost |

1.12 | Rizscsírapogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amely endospermium- és maghéjszemcsékkel összetapadt rizscsíra sajtolásakor keletkezik | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

1.13 | Rizscsíra, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amely endospermium- és maghéjszemcsékkel összetapadt rizscsíra extrahálásakor keletkezik | Nyersfehérje |

1.14 | Rizskeményítő | Technikailag tiszta rizskeményítő | Keményítő |

1.15 | Köles | Panicum miliaceum L. szemtermése | |

1.16 | Rozs | Secale cereale L. szemtermése | |

1.17 | Rozs-középtöret | Rostált rozsból liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként endospermium-szemcsékből, a külső héj finom törmelékéből és némi hulladékszemből áll | Nyersrost |

1.18 | Rozs-takarmányliszt | Rostált rozsból liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és a gabonaszem olyan szemcséit tartalmazza, amelyből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |

1.19 | Rozskorpa | Rostált rozsból liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és a gabonaszem olyan szemcséit tartalmazza, amelyből az endospermium legnagyobb részét eltávolították | Nyersrost |

1.20 | Cirok | Sorghum bicolor (L.) Moench s.l. szemtermése | |

1.21 | Búza | Triticum aestivum L., Triticum durum Desf. és egyéb termesztett búzafajok szemtermése | |

1.22 | Búza-középtöret | Rostált búzából vagy hántolt tönkölybúzából liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként endospermium-szemcsékből, a külső héj finom törmelékéből és némi hulladékszemből áll | Nyersrost |

1.23 | Búza-takarmányliszt | Rostált búzából vagy hántolt tönkölybúzából liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és a gabonaszem olyan szemcséit tartalmazza, amelyből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |

1.24 | Búzakorpa [3] | Rostált búzából vagy hántolt tönkölyből liszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és a gabonaszem olyan szemcséit tartalmazza, amelyből a endospermium legnagyobb részét eltávolították | Nyersrost |

1.25 | Búzacsíra | A búza lisztté őrlésekor keletkező melléktermék, amely főként – hengerelt vagy egyéb – búzacsírából áll, amely tartalmazhat endospermium-szemcséket és a külső héjtöredékét is | Nyersfehérje Nyerszsír |

1.26 | Búzaglutén | Búzakeményítő-gyártás során keletkező szárított melléktermék. Főként a keményítő elválasztása során keletkező sikért tartalmaz | Nyersfehérje |

1.27 | Búzaglutén takarmány | Búzakeményítő-gyártás során keletkező melléktermék. Korpát és sikért tartalmaz, amely dúsítható az áztatófolyadék alkotórészeivel és egy kevés csírával is, amelyből kivonták az olajat | Nyersfehérje Keményítő |

1.28 | Búzakeményítő | Technikailag tiszta búzakeményítő | Keményítő |

1.29 | Tönkölybúza | Triticum spelta L., Triticum dioccum Schrank, Triticum monococcum tönkölybúza szemtermése | |

1.30 | Tritikálé | Triticum X Secale hibrid szemtermése | |

1.31 | Kukorica | Zea mays L. szemtermése | |

1.32 | Kukorica-takarmányliszt | Kukoricából liszt vagy dara előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és a gabonaszem olyan szemcséit tartalmazza, amelyből a kukoricakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |

1.33 | Kukoricakorpa | Kukoricából liszt vagy dara előállítása során keletkező melléktermék. Főként a külső héj törmelékét és némi kukoricacsíra-, valamint endospermium-szemcsét tartalmaz | Nyersrost |

1.34 | Kukoricacsíra pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a száraz vagy nedves eljárással feldolgozott kukoricacsíra sajtolásával nyernek, a csírához endospermium- és maghéjszemcsék tapadhatnak | Nyersfehérje Nyerszsír |

1.35 | Kukoricacsíra, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a száraz vagy nedves eljárással feldolgozott kukoricacsíra extrahálásával nyernek, a csírához endospermium- és maghéjszemcsék tapadhatnak | Nyersfehérje |

1.36 | Kukoricaglutén [4]takarmány | Kukoricakeményítő-gyártás során keletkező melléktermék. Korpát és sikért tartalmaz, amely dúsítható az áztatófolyadék alkotórészeivel és egy kevés csírával is, amelyből kivonták az olajat | Nyersfehérje Keményítő |

1.37 | Kukoricaglutén | Kukoricakeményítő-gyártás során keletkező szárított melléktermék. Főként a keményítő elválasztása során keletkező sikért tartalmaz | Nyersfehérje |

1.38 | Kukoricakeményítő | Technikailag tiszta kukoricakeményítő | |

1.39 | Előzselatinizált kukoricakeményítő [5] | Hőkezelésnek alávetett kukoricakeményítő, amelynek jelentősen megnőtt a hideg vizes közegben való duzzadóképessége | Keményítő |

1.40 | Malátacsíra | A malátakészítés mellékterméke, amely főként kicsírázott gabonaszemek szárított gyököcskéiből áll | Nyersfehérje |

1.41 | Sörtörköly, szárított | A sörfőzés mellékterméke, amelyet malátázott és nem malátázott gabonaszemek és egyéb keményítőtartalmú termékek maradványainak szárításával nyernek | Nyersfehérje |

1.42 | Szesztörköly, szárított | A szeszfőzés mellékterméke, amelyet a fermentált gabonaszemek szilárd maradékának szárításával nyernek | Nyersfehérje |

1.43 | Szesztörköly, sötét, szárított [6] | A szeszfőzés mellékterméke, amelyet úgy nyernek, hogy a fermentált gabonaszemekhez az üstmaradékot vagy a bepárolt mosófolyadékot hozzáadják és megszárítják | Nyersfehérje |

2. OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

2.01 | Részben hántolt földimogyoró pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részben hántolt földimogyoró (Arachis hypogaea L. és más Arachis-fajok) préselésével nyernek. (A szárazanyagban a maximális nyersrosttartalom 16 %.) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.02 | Részben hántolt földimogyoró dara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részben hántolt földimogyoró extrahálásával nyernek. (A szárazanyagban a maximális nyersrost-tartalom 16 %.) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.03 | Hántolt földimogyoró pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a hántolt földimogyoró préselésével nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.04 | Hántolt, extrahált földimogyoró dara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a hántolt földimogyoró extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.05 | Repcemag [7] | Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., Brassica napus L. Var. Glauca (Roxb.) O. E. Schulz és Brassica campestris L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repcefajok magja. (Minimális botanikai tisztaság 94 %) | |

2.06 | Repcemag pogácsa [7] | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet repcemag préselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság 94 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.07 | Extrahált repcemag dara [7] | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag extrahálásával nyernek. (Minimális botanikai tisztaság 94 %) | Nyersfehérje |

2.08 | Repcemaghéj | Repcemag hajalása során keletkező melléktermék | Nyersrost |

2.09 | Részben hántolt, extrahált pórsáfrány-mag | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a pórsáfrány (Carthamus tinctorius L.) részben hajalt magva extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.10 | Kopra pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a kókuszpálma (Cocos nucifera L.) termésének száraz magfehérjéjét és a külső burkát (tegument) kipréselve nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.11 | Extrahált kopradara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a kókuszpálma termésének száraz magfehérjéjét és külső burkát (tegument) extrahálva nyernek | Nyersfehérje |

2.12 | Pálmamag pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a kemény héjat lehetőség szerint eltávolítva az alábbi pálmafajok termésének kipréselésével nyernek: Elaeis guineensis Jacq., Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey, (Elaeis melanococca auct.) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.13 | Extrahált pálmamagdara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a kemény héjat lehetőség szerint eltávolítva a pálmafajok termésének extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.14 | Szója(bab), hőkezelt | Megfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max. L. Merr.) | |

2.15 | Extrahált, hőkezelt szója(bab)dara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet szójababból extrakcióval és megfelelő hőkezeléssel nyernek. (A szárazanyagban a maximális nyersrost-tartalom 8 %) | Nyersfehérje |

2.16 | Hántolt, extrahált, hőkezelt szója(bab) dara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt szójababból extrakcióval és megfelelő hőkezeléssel nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.17 | Szója(bab)-fehérje-koncentrátum | Hántolt, extrahált szójababból nyert termék | Nyersfehérje |

2.18 | Szója(bab)olaj | Szójababból nyert olaj | |

2.19 | Szója(bab)héj | Szójabab hántolása során keletkező melléktermék | Nyersrost |

2.20 | Gyapotmag | A gyapot (Gossypium ssp.) magja, amelyből eltávolították a rostanyagot | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.21 | Részben hántolt, extrahált gyapotmagdara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rostjaitól és héjának egy részétől megtisztított gyapotmag extrahálásával nyernek. (A szárazanyagban a maximális nyersrost-tartalom 22,5 %) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.22 | Gyapotmag pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rostjaitól megtisztított gyapotmag préselésével nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.23 | Nigermag pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a Guizotia abyssinica (L.F.) Cass. magjának préselésével nyernek. (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 3,4 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.24 | Napraforgómag | A Helianthus annuus L. magja | |

2.25 | Extrahált napraforgómag | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a napraforgómag extrahálásával nyernek | Nyersfehérje |

2.26 | Részben hajalt, extrahált napraforgómag | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a héjától részben megtisztított napraforgómag extrahálásával nyernek. (A szárazanyagban a maximális nyersrost tartalom 27,5 %) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.27 | Lenmag | A Linum usitatissimum L. magja. (Minimális botanikai tisztaság 93 %) | |

2.28 | Lenmag pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet lenmag kipréselésével nyernek. (Minimális botanikai tisztaság 93 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.29 | Extrahált lenmagdara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet lenmag extrahálásával nyernek. (Minimális botanikai tisztaság 93 %) | Nyersfehérje |

2.30 | Olajbogyópép | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől lehetőség szerint megfosztott olajbogyó (Olea europea L.) extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.31 | Szezámmag pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a szezám növény (Sesamum indicum L.) magjának kipréselésével nyernek. (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 5 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.32 | Részben hántolt, extrahált kakaóbab | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a szárított és pörkölt, héjától részben megtisztított kakaóbab (Theobroma cacao L.) extrahálásával nyernek | Nyersfehérje |

3. HÜVELYESEK MAGJAI, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

3.01 | Csicseriborsó | A Cicer arietinum L. magja | |

3.02 | Extrahált guar dara | A Cyamopsis tetragonoloba (L.) Taub. magjából nyert nyák kivonása során keletkező melléktermék | Nyersfehérje |

3.03 | Ervil | Az Ervum ervilia L. magja | |

3.04 | Lednek [8] | A Lathyrus sativus L. megfelelő hőkezelésnek alávetett magja | |

3.05 | Lencse | A Lens culinaris a.o. Medik magja | |

3.06 | Édes csillagfürt | A Lupinus spp. magja, kis keserűmag-tartalommal. | |

3.07 | Hőkezelt bab | A Phaseolus vagy Vigna spp. magja, amelyet a toxikus lektinek elpusztítása céljából megfelelő hőkezelésnek vetettek alá | |

3.08 | Borsó | A Pisum spp. magja | |

3.09 | Borsó-takarmányliszt | A borsóliszt előállítása során keletkező melléktermék. Főként sziklevélrészeket és kisebb mértékben héjat tartalmaz | Nyersfehérje Nyersrost |

3.10 | Borsókorpa | A borsódara előállítása során keletkező melléktermék. Főként a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjat tartalmazza | Nyersrost |

3.11 | Lóbab | A Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef) Mansf. magja | |

3.12 | Egyvirágú bükköny | A Vicia monanthos Desf. magja | |

3.13 | Bükköny | A Vicia sativa L. var. sativa és más fajták magja | |

4. GUMÓK, GYÖKEREK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

4.01 | (Cukor)répaszelet (szárított) | A cukorgyártás mellékterméke, amely cukorrépa (Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell.) extrahált és szárított szeleteit tartalmazza. (Sósavban oldhatatlan hamu: a szárazanyag maximum 3,5 %-a) | Összes cukor, szacharózban kifejezve |

4.02 | (Cukor)répamelasz | A répacukor gyártásakor vagy finomításakor összegyűlt szirupmaradékból álló melléktermék. (Maximális nedvességtartalom: 25 %) | Összes cukor, szacharózban kifejezve |

4.03 | (Cukor)répaszelet, melasztartalmú | A cukorgyártás mellékterméke, amely melasszal kiegészített száraz cukorrépaszeletekből áll | Összes cukor, szacharózban kifejezve |

4.04 | (Cukor)répaseprő | Alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során a cukorrépamelasz fermentációját követően keletkező melléktermék | Nyersfehérje |

4.05 | (Répa) cukor [9] | Cukorrépából kivont cukor | Szacharóz |

4.06 | Édesburgonya (batáta) | Az Ipomoea batatas (L.) Poir gumója, a külső megjelenéstől függetlenül | Keményítő |

4.07 | Manióka | A Manhiot esculenta Crantz gyökere, a külső megjelenéstől függetlenül | Keményítő |

4.08 | Maniókakeményítő, puffasztott | Maniókagyökérből előállított és megfelelő hőkezeléssel jelentősen megnőtt térfogatú keményítő | Keményítő |

4.09 | Burgonyapép | Burgonyából (Solanum tuberosum L.) kivont keményítő előállítása során keletkező melléktermék | |

4.10 | Burgonyakeményítő | Technikailag tiszta keményítő | Keményítő |

4.11 | Burgonyafehérje | A keményítőgyártás szárított mellékterméke, amely főként a keményítő elválasztása után kinyert fehérjeanyagokból áll | Nyersfehérje |

5. EGYÉB MAGVAK ÉS GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

5.01 | Szentjánoskenyér hüvelye | A szentjánoskenyérfa (Ceratonia seliqua L.) száraz termésének összezúzásával nyert termék, miután a hüvelyből kifejtették a babszemeket | Nyersrost |

5.02 | Citrustörköly | Citrusfélék (Citrus spp.) gyümölcséből levének kipréselése során keletkező melléktermék | Nyersrost |

5.03 | Almatörköly | Alma (Malus spp.) levének kipréselése során keletkező melléktermék | Nyersrost |

5.04 | Paradicsomtörköly | Paradicsom (Solanum lycopersicum Karst.) levének kipréselése során keletkező melléktermék | Nyersrost |

5.05 | Szőlőtörköly | A szőlőfeldolgozás mellékterméke, amely a szőlő (Vitis vinifera L.) levének kipréselése során keletkezik | Nyersrost |

5.06 | Extrahált szőlőmag | A szőlőfeldolgozás mellékterméke, amely gyakorlatilag egyéb alkotórészektől mentes kifejletlen, extrahált szőlőszemeket tartalmaz | Nyersrost |

6. ZÖLDTAKARMÁNY ÉS SZÁLASTAKARMÁNY

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

6.01 | Lucernaliszt [10] | Zsenge lucerna (Medicago sativa L. és Medicago var. Martyn) szárításával és őrlésével nyert termék (Minimális botanikai tisztaság 80 %) (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 3,4 %) | Nyersfehérje Nyersrost |

6.02 | Lucernapép | A lucerna levének kipréselése során keletkező, szárított melléktermék | Nyersfehérje |

6.03 | Lucernafehérje- koncentrátum | A lucerna préslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termék, amelyet centrifugáltak és hőkezeltek, hogy a fehérjét kicsapják | Karotin Nyersfehérje |

6.04 | Lóhereliszt [10] | Fiatal lóhere (Trifolium spp.) szárításával és őrlésével nyert termék (Minimális botanikai tisztaság 80 %) | Nyersfehérje Nyersrost |

6.05 | Fűliszt [10] | Fiatal takarmánynövények szárításával és őrlésével nyert termék | Nyersfehérje Nyersrost |

6.06 | Búzaszalma | Búzaszalma | |

6.07 | Gabonaszalma, kezelt [11] | Gabonaszalmából megfelelő kezeléssel nyert termék | Nyersfehérje Nem fehérjeeredetű nitrogén, ha ammóniával kezelt Nátrium, ha NaOH-val kezelt |

7. EGYÉB NÖVÉNYEK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

7.01 | (Cukor)nádmelasz | A cukornádból (Saccharum officinarum L.) kivont cukor gyártásakor vagy finomításakor összegyűlt szirupmaradékból álló melléktermék (Maximális nedvességtartalom: 25 %) | Összes cukor, szacharózban kifejezve |

7.02 | (Cukor)nádseprő | Alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során a nádmelasz fermentációját követően keletkező melléktermék | Nyersfehérje |

7.03 | (Nád)cukor [12] | Cukornádból kivont cukor | Szacharóz |

7.04 | Tengerimoszat-liszt | A tengerimoszat, főként barna moszat szárításával és aprításával nyert termék. A jódtartalom csökkentése érdekében ez a termék átmosható | Nyershamu |

8. TEJIPARI EREDETŰ TERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

8.01 | Sovány tejpor | Nagyrészt zsírtalanított tej szárításával nyert termék | Nyersfehérje |

8.02 | Írópor | Vajköpülés után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Laktóz |

8.03 | Tejsavópor | Sajt, túró és kazein előállítása vagy hasonló eljárások után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék | Nyersfehérje Laktóz |

8.04 | Alacsony cukortartalmú tejsavópor | Olyan tejsavó szárításával nyert termék, amelyből kivonták a laktóz egy részét | Nyersfehérje Laktóz |

8.05 | Tejsavófehérje-por [13] | Tejsavóból vagy tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérje-összetevők szárításával nyert termék | Nyersfehérje |

8.06 | Kazeinpor | Sovány tejből vagy íróból savval vagy oltóval kicsapott kazein szárításával nyert termék | Nyersfehérje |

8.07 | Laktózpor | Tejből vagy tejsavóból tisztítással és szárítással elválasztott cukor | Laktóz |

9. SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKBÓL NYERT TERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

9.01 | Húsliszt [14] | Melegvérű szárazföldi állatok testének egészéből vagy egyes részeiből hőkezelés, szárítás és darálás útján nyert termék, amelyből a zsírt részben kivonhatták vagy fizikai úton eltávolíthatták. A termék lényegében nem tartalmazhat patát, szarvat, sörtét, szőrt és tollat, sem az emésztőrendszer tartalmát (A szárazanyagban a minimális nyersfehérje-tartalom: 50 %) (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 2,2 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |

9.02 | Húsos csontliszt [14] | Melegvérű szárazföldi állatok testének egészéből vagy egyes részeiből hőkezelés, szárítás és darálás útján nyert termék, amelyből a zsírt részben kivonhatták vagy fizikai úton eltávolíthatták. A termék lényegében nem tartalmazhat patát, szarvat, sörtét, szőrt és tollat, sem az emésztőrendszer tartalmát | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |

9.03 | Csontliszt | Melegvérű szárazföldi állatok csontjának hőkezelése, szárítása és finomőrlése útján nyert termék, amelyből a zsír nagy részét kivonhatták vagy fizikai úton eltávolíthatták. A termék lényegében nem tartalmazhat patát, szarvat, sörtét, szőrt és tollat, sem az emésztőrendszer tartalmát | Nyersfehérje Nyershamu |

9.04 | Töpörtyű | Faggyú és egyéb kivont vagy fizikai úton eltávolított állati zsír feldolgozása során visszamaradó termék | Nyersfehérje Nyerszsír |

9.05 | Baromfi vágóhídi fehérjeliszt [14] | Vágóhídi baromfihulladékból darálással és szárítással nyert termék. Lényegében nem tartalmazhat tollat (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 3,3 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |

9.06 | Hidrolizált toll-liszt | Baromfitoll hidrolízisével, szárításával és őrlésével nyert termék (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 3,4 %) | Nyersfehérje |

9.07 | Vérliszt | Levágott melegvérű állatok vérének szárításával készült termék. Lényegében nem tartalmazhat idegen anyagot | Nyersfehérje |

9.08 | Állati zsír | Melegvérű szárazföldi állatok zsírjából álló termék | |

10. HALAK, EGYÉB TENGERI ÁLLATOK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

10.01 | Halliszt [15] | A haltest egészének vagy egyes részeinek feldolgozásával nyert termék, amelyből az olaj egy részét kivonhatták és amelybe halpréslét pótolhattak vissza (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 2,2 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |

10.02 | Sűrített halpréslé | Halliszt előállítása során kipréselt folyadékból álló stabilizált termék, amelyből a halolaj nagy részét és a víztartalom egy részét kivonták | Nyersfehérje |

10.03 | Halolaj | Halból nyert olaj | |

10.04 | Finomított, keményített halolaj | Halból nyert, finomítási eljárásnak alávetett és hidrogénezett olaj | Jódszám |

11. ÁSVÁNYI ANYAGOK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

11.01 | Kalcium-karbonát [16] | Kalcium-karbonát források, pl. mészkő, osztriga- vagy kagylóhéj őrlésével, vagy savas oldatból való kicsapatásával nyert termék (Sósavban oldhatatlan hamutartalom: max. 5 %) | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu |

11.02 | Kalcium- és magnézium-karbonát | Kalcium-karbonát és magnézium-karbonát természetes elegye | Kalcium Magnézium |

11.03 | Mésztartalmú tengeri alga (Maerl) | Természetes eredetű, mésztartalmú algákból nyert termék, őrölt vagy granulált (Sósavban oldhatatlan hamutartalom: max. 5 %) | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu |

11.04 | Magnéziumoxid | Technikailag tiszta magnéziumoxid (MgO) | Magnézium |

11.05 | Kovaföld | Természetes magnézium-szulfát (MgSO4·H2O)· | Magnézium |

11.06 | Dikalcium-foszfát [17] | Csontokból vagy szervetlen forrásokból nyert precipitált kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4·H2O)· | Kalcium Teljes foszfor |

11.07 | Mono-dikalcium-foszfát | Vegyiparilag előállított termék, amely egyenlő arányban tartalmaz dikalcium-foszfátot és monokalcium-foszfátot | Teljes foszfor Kalcium |

11.08 | Fluortalanított nyers foszfát | Tisztított és megfelelően defluorizált természetes foszfátok őrlésével nyert termék | Teljes foszfor Kalcium |

11.09 | Enyvtelenített csontliszt | Enyvtelenített, sterilizált és őrölt csontok, amelyekből eltávolították a zsírt | Teljes foszfor Kalcium |

11.10 | Monokalcium-foszfát | Technikailag tiszta kalcium-foszfát/bis (dihidrogénfoszfát) [Ca(H2PO4)2·H2O]· | Teljes foszfor Kalcium |

11.11 | Kalcium-magnézium-foszfát | Technikailag tiszta kalcium-magnéziumfoszfát | Magnézium Teljes foszfor |

11.12 | Mono-ammónium-foszfát | Technikailag tiszta mono-ammóniumfoszfát (NH4H2PO4)· | Teljes nitrogén Teljes foszfor |

11.13 | Nátrium-klorid [16] | Technikailag tiszta nátrium-klorid vagy természetes NaCl-forrás, pl. (ásványi-) illetve (tengeri) só őrlésével készült termék | Nátrium |

11.14 | Magnézium-propionát | Technikailag tiszta magnézium-propionát | Magnézium |

12. VEGYES TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

12.01 | Sütő- és tésztaipari hulladék | Kétszersült, keksz, kenyér vagy száraztészta gyártása során keletkező melléktermék | Keményítő Összes cukor, szacharózban kifejezve |

12.02 | Édesipari hulladék | Csokoládé, cukorka és egyéb édességek gyártása során keletkező melléktermék | Keményítő Összes cukor, szacharózban kifejezve |

12.03 | Zsírsavak | Állati vagy növényi eredetű zsírok és olajok lúgos oldattal vagy vízgőz-desztillációval történő savtalanítása során keletkező melléktermék | Nyerszsír |

12.04 | Zsírsavak sói [18] | Zsírsavak kalciummal, nátriummal vagy kálium-hidroxiddal való elszappanosítása során keletkező termék | Nyerszsír Kalcium (vagy nátrium vagy kálium adott esetben) |

C. RÉSZ

A listában nem szereplő takarmány-alapanyagok egyes összetevőinek feltüntetésére vonatkozó rendelkezések

Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, az e melléklet B. részében foglalt listában nem szereplő takarmány-alapanyagok forgalmazása során fel kell tüntetni az alábbi táblázat második oszlopában megjelölt összetevők tartalmát.

A csoport, amelyhez a takarmány-alapanyag tartozik | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 |

Gabonamagvak | |

Gabonamagvak termékei és melléktermékei | Keményítő, ha > 20 % Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |

Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök | |

Olajos magvak olajtartalmú gyümölcsök termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |

Hüvelyesek magvai | |

Hüvelyesek magvainak termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyersrost |

Gumók, gyökerek | |

Gumók, gyökerek termékei és melléktermékei | Keményítő Nyersrost |

A cukorrépa-feldolgozóipar termékei és melléktermékei | Nyersrost Összes cukor, szacharózban kifejezve |

Egyéb magvak és gyümölcsök termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyersrost |

Zöldtakarmány és szálastakarmány | Nyersfehérje Nyersrost |

Egyéb növények, ezek termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyersrost |

A cukornád-feldolgozóipar termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyersrost Összes cukor, szacharózban kifejezve |

Tejipari eredetű termékek | Nyersfehérje |

Magas laktóztartalmú tejtermékek | Nyersfehérje Laktóz |

Szárazföldi állatokból nyert termékek | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % |

Halak, egyéb tengeri állatok, ezek termékei és melléktermékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % |

Ásványi anyagok | A releváns ásványi anyagok |

Vegyes takarmány-alapanyagok | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyerszsír, ha > 10 % Keményítő, ha > 30 % Összes cukor, szacharózban kifejezve, ha > 10 % |

[1] A "hántolás" helyébe adott esetben a "héjazás", "hámozás", "fejtés" vagy "fosztás" szó lép.

[2] Ilyenkor az általánosan használt megnevezés/minősítés a "héjalt", "hámozott", "fejtett" vagy "fosztott".

[3] Amennyiben finomabb őrlésnek vetik alá, neve kiegészíthető a "finom" jelzővel, vagy egyéb megfelelő megnevezés léphet helyébe.

[4] E megnevezés helyébe a "Kukoricatápglutén" megnevezés léphet.

[5] E megnevezés helyébe a "Extrudált kukoricakeményítő" megnevezés léphet.

[6] E megnevezés helyébe a "Szárított szesztörköly és oldható szeszipari melléktermékek" megnevezés léphet.

[7] Adott esetben a megnevezés kiegészíthető az "alacsony glükozinoláttartalmú" megjelöléssel. Az "alacsony glükozinoláttartalom" alatt a közösségi joganyag szerinti meghatározást kell érteni.

[8] A hőkezelés jellegére tett utalással minősíteni kell a megnevezést.

[9] E megnevezés helyébe a "szacharóz" megnevezés léphet.

[10] A "liszt" helyébe a "granulátum/pellet" megnevezés léphet. A megnevezés kiegészíthető a szárítás módjával.

[11] Az alkalmazott kémiai kezelés jellegére történő utalással minősíteni kell a megnevezést.

[12] E megnevezés helyébe a "szacharóz" megnevezés léphet.

[13] E megnevezés helyébe a "tejalbumin-por" megnevezés léphet.

[14] Ha a termék szárazanyagra számított zsírtartalma a 13 %-ot meghaladja, "magas zsírtartalmú" terméknek kell nevezni.

[15] Ha a termék szárazanyagra számított nyersfehérje-tartalma a 75 %-ot meghaladja, "magas fehérjetartalmú" terméknek lehet nevezni.

[16] A forrás jellege feltüntethető kiegészítésképpen a névben, vagy felválthatja azt.

[17] A megnevezés tartalmazhatja az előállítási eljárást.

[18] A megnevezést ki lehet egészíteni a keletkezett só megjelölésével.

--------------------------------------------------