Európai kutatói partnerség

A kutatás-fejlesztés (K+F) területén Európának egyre kiélezettebb nemzetközi versennyel kell szembenéznie, amely megfosztja a legnagyobb tehetségektől. Ahhoz, hogy világszintű kiválósági központként maradhasson fenn és fejlődhessen tovább, valamint annak elkerülésére, hogy a tehetségek a jobb kilátásokat kínáló régiókba távozzanak, Európának közös kiemelt intézkedéseket kell végrehajtania. E partnerség célja, hogy a munkaerő-felvétel szisztematikus megnyitásával, a mobilitás lehetőségével élni kívánó kutatók nyugdíjával és szociális védelmével, a vonzó foglalkoztatási feltételekkel és munkakörülményekkel, illetve a képzés és a készségek fejlesztésével kapcsolatban biztosítsa a különböző tagállamok közös kiemelt intézkedéseinek keretét.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2008. május 23.) – Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek és több mobilitás: európai kutatói partnerség [COM(2008) 317 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az európai kutatóhiány orvoslása céljából a Bizottság partnerséget javasol a kutatás-fejlesztés (K+F) területére irányuló kiemelt intézkedések előmozdítása érdekében.

A fiatal kutatókat elhódító nemzetközi konkurenciával való megbirkózás érdekében az Európai Uniónak (EU) vonzó feltételeket kell kínálnia a pályakezdő diplomások részére.

Az európai kutatói partnerségnek 2010 végéig lehetővé kell tennie, hogy négy területen (munkaerő-felvétel, nyugdíjak és szociális védelem, foglalkoztatási feltételek és munkakörülmények és a kutatók képzése) közösségi intézkedések lássanak napvilágot, és kézzelfogható előrelépések történjenek.

Nyitott munkaerő-felvétel és az ösztöndíjak hordozhatósága

A partnerségnek azt kell eredményeznie, hogy a kutatóintézetekben minden európai kutató számára szisztematikusan megnyitják a kutatói álláshelyeket, különösen azáltal, hogy a diplomák elismerése terén a bevált gyakorlati megoldások szerint járnak el. A gyakorlat azt mutatja, hogy a betöltésre váró álláshelyeket gyakran csupán intézményen belül vagy nemzeti szinten hirdetik meg.

Bizonyos információkat, mint például az állami szektorban megüresedett álláshelyeket szisztematikusan közzé kellene tenni az Interneten, például az EURAXESS vagy az EURES honlapokon.

Javítani kellene a nemzeti kutatásfinanszírozó szervek által vagy a közösségi programok keretében nyújtott ösztöndíjak hordozhatóságát. E lehetőség segítségével a kutatók szabadabban menedzselhetnék szakmai pályafutásukat, a nemzeti kutatásfinanszírozó szervek pedig jobban ki tudnák elégíteni a kutatási igényeket, és elő tudnák segíteni a projekt eredményei szempontjából kedvezőbb átirányításokat.

A mobilitás lehetőségével élni kívánó kutatók szociális biztonsága és kiegészítő nyugdíja

Annak érdekében, hogy a munkaadók és a kutatók jobban megismerhessék jogaikat, meg kell könnyíteni a szociális biztonságra és a transznacionális mobilitásnak a kiegészítő nyugdíjakra gyakorolt hatásaira vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

A tagállamoknak jobban ki kell aknázniuk a társadalombiztosítás koordinációjáról szóló közösségi jogszabályokban meghatározott eltérésekre vonatkozó európai jogi keret rugalmasságát (1408/71/EK és 574/72/EK rendelet). Ezek az eltérések lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a munkavállalók érdekében eltérő szabályokat alkalmazzanak, vagy meghosszabbítsák a nemzeti jogszabályok alkalmazási idejét.

A kutatók nemzetközi mobilitásának megkönnyítése érdekében azt ajánlják a tagállamoknak, hogy a kutatókra vonatkozóan különös rendelkezéseket foglaljanak bele a harmadik országokkal kötött szociális biztonsági megállapodásokba.

A kiegészítő nyugdíjakkal kapcsolatban ösztönözni kell a jogosultságok hordozhatóságát és a kutatóknak szánt páneurópai nyugdíjrendszerek létrehozását.

Vonzó foglalkoztatási feltételek és munkakörülmények

A kutatók életpályájának vonzóbbá tétele érdekében a „rugalmas biztonság elvek”, a rendszeres értékelés, a szélesebb körű autonómia és a megfelelő képzés révén javítani kell a fiatal kutatók pályafutás-fejlesztési lehetőségeit.

A szerződéses és igazgatási rendelkezéseknek rugalmasabbaknak kell lenniük, hogy a pályakezdő kutatók könnyebben kaphassanak határozatlan idejű szerződést, és ezáltal önálló szakemberekké válhassanak. A rangidős és a szakmai pályafutásuk végéhez közeledő kutatókra irányadó nemzeti jogszabályoknak emellett inkább a teljesítményt kell kiemelniük, semmint az adott munkahelyen eltöltött évek számát, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk a pályafutás menedzseléséhez.

Az atipikus formában javadalmazott kutatóknak (külön javadalmazás, ösztöndíjak stb.) megfelelő szociális biztosítással kell rendelkezniük.

A férfi és női kutatóknak méltányos bánásmódban kell részesülniük, amely többek között lehetővé teszi a szakma és a magánélet összeegyeztetését.

A képzés, a készségek és a tapasztalatok fejlesztése

A kutatóknak rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy új szerepeket töltsenek be. Ugyanis előfordulhat, hogy a szellemi tulajdon kezelésével kell foglalkozniuk, multidiszciplináris projekteket kell irányítaniuk vagy saját vállalkozást kell alapítaniuk. Fontos tehát, hogy a tagállamok „nemzeti készségfejlesztési menetrendeket” dolgozzanak ki, hogy a kutatók a pályafutásuk során mindvégig új készségeket szerezhessenek meg.

A hagyományos felsőoktatás keretei között kapott képzés nem készíti fel a kutatókat a korszerű, tudásalapú gazdaságra, amelyben az ipar és a közfinanszírozású kutatóintézmények közötti kapcsolatok fontos szerepet töltenek be az új termékek kidolgozásában. A tagállamoknak erősíteniük kell az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatokat. Ez utóbbi biztosíthatja a kutatók képzését, részt vehet a doktori képzés finanszírozásában, és közreműködhet a programok kidolgozásában.

Háttér

Ez a közlemény egyike annak az öt stratégiai kezdeményezésnek, amelyeket a Bizottság 2008-ban határozott meg a nyitott, versenyképes és vonzó európai kutatási térség megteremtésről szóló zöld könyv folytatásaként. Ennek megvalósítása érdekében javasolja e partnerség létrehozását, hogy rendelkezésre álljon az európai tudásalapú társadalom létrehozásához szükséges humánerőforrás, és ezáltal hozzájáruljon a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia célkitűzéseihez.

A partnerség első szakasza 2010-ben egy helyzetelemzéssel, valamint a partnerség keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek értékelésével zárul le.

Utolsó frissítés: 24.09.2008