A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelme

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről

2008/99/EK, Euratom határozat az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményhez történő csatlakozásáról

2007/513/Euratom határozat az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZATOK CÉLJA?

• Az egyezmény célkitűzései a következők:
  • a nukleáris anyagok és létesítmények védelme;
  • bizonyos cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása e területen;
  • az aláíró államok közötti együttműködés kialakítása.
• A 2007/513/Euratom határozat jóváhagyja az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményhez történő csatlakozását.
• A 2008/99/EK, Euratom határozat pedig megerősíti a csatlakozást.

FŐBB PONTOK

A nukleáris anyagok és létesítmények védelméről szóló, módosított egyezmény célja, hogy hatékony fizikai védelmet biztosítson a békés célokra szolgáló nukleáris anyagok használata, tárolása és szállítása során, valamint hogy az ezen anyagokhoz és létesítményekhez kapcsolódó bűncselekményeket megelőzze, illetve küzdjön ellenük.

Az eredeti egyezménynek – a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménynek (CPPNM) – is valamennyi uniós ország a részese volt.

A részes feleknek olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek biztosítják a hatékony védelmet, hogy megelőzzék többek között azoknak a nukleáris anyagoknak az ellopását vagy eltűnését, amelyekért ezek az államok a felelősek, valamint a területükön található nukleáris létesítmények elleni szabotázst. Az Euratom-Szerződés (lásd az összefoglalót) hasonló kontextusban egy olyan biztosítéki rendszerről rendelkezik, amely annak megakadályozására törekszik, hogy a nukleáris anyagokat az előírt céloktól eltérő célokra használják fel.

Az egyezmény végrehajtásakor a részes felek kötelesek betartani néhány alapelvet, többek között az állam felelősségének, az engedélyesek felelősségének, a védelmi kultúrának, a minőségbiztosításnak, valamint a titoktartásnak az alapelvét.

A felek kötelesek:

• gondoskodni arról, hogy az általuk behozott és kivitt vagy a területükön engedéllyel áthaladó nukleáris anyagok a rájuk alkalmazandó biztonsági szintnek megfelelő védelemben részesülnek;
• az egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot, valamint egy kapcsolattartási pontot kijelölni, amelyet be kell jelenteniük a többi aláíró országnak közvetlenül vagy a letéteményesen (a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen) keresztül;
• együttműködni lopás, szabotázs, vagy lopás és szabotázs kockázata esetén – ez az együttműködés többek között információcsere formájában történik, a titoktartási kötelezettség tiszteletben tartásával (elsősorban harmadik felek vonatkozásában);
• bizonyos bűncselekményekre azok súlyosságának megfelelő és arányos büntetéseket alkalmazni. Különösen a következők büntetendők:
  • felhatalmazás nélkül olyan cselekmény végrehajtása, amely halált vagy súlyos sérülést okoz vagy okozhat,
  • nukleáris anyag ellopása,
  • nukleáris létesítmény elleni szabotázs,
  • nukleáris anyagok olyan felhasználásával való fenyegetés, amely mások halálát vagy súlyos sérülését vagy jelentős mértékű vagyoni károkat okoz.

Büntetendő továbbá bármely kísérlet e cselekmények egyikének elkövetésére, e cselekmények egyikében történő részvétel vagy ezek szervezése.

Valamennyi részes fél hatáskörrel rendelkezik a területén vagy az adott államban nyilvántartásba vett hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmények tekintetében, valamint ha a feltételezett elkövető az adott állam állampolgára. Ezek a bűncselekmények a szerződő államok közötti kiadatást megalapozó bűncselekménynek minősülnek, a részes államok pedig kötelesek a lehető legteljesebb mértékben jogi segítséget nyújtani egymásnak, ha ezekről a bűncselekményekről van szó. A bűncselekmények politikai indokai miatt nem utasítható el sem a kiadatás, sem a kölcsönös jogsegély.

HATÁLYBALÉPÉS

Az eredeti egyezmény 1987. február 8-án lépett hatályba. A 2007/513/Euratom határozat elfogadásával az EU jóváhagyta az Euratom módosított egyezményhez való csatlakozását 2007. július 10-től.

A CPPNM módosítása 2016. május 8-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

A CPPNM-et 1979-ben fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. Az egyezményt 2005-ben módosították egy konferencia során, amelynek célja az egyezmény rendelkezéseinek megerősítése volt.

További információk:

• A nukleáris védettségről szóló egyezmények (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség)

FŐ DOKUMENTUMOK

Egyezmény a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről (HL L 34., 2008. 2.8., 5–18. o.)

A Bizottság 2008/99/EK, Euratom határozata (2007. december 19.) az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményhez történő csatlakozásáról (HL L 34., 2008.2.8., 3–4. o.)

A Tanács 2007/513/Euratom határozata (2007. július 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról (HL L190., 2007.7.21., 12–13. o.)

utolsó frissítés 11.12.2020