Körkörös migráció és mobilitási partnerség

A Bizottság mobilitási partnerségek létrehozását, valamint körkörös migráció bevezetését javasolja annak érdekében, hogy megkönnyítsék harmadik országokbeli állampolgárok mozgását az ezen harmadik országok és az Európai Unió (EU) között. Ezek a rendelkezések lehetővé tennék az EU munkaerőhiányának csökkentését, az illegális bevándorlás megakadályozását, valamint azt, hogy a származási országok is részesülhessenek a kivándorlás pozitív hatásaiból.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. május 16.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 
A körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadik országok közötti mobilitási partnerségekről [COM(2007) 248 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény két kérdés, a mobilitási partnerségek és a körkörös migráció köré tagolt. Az első kérdéssel kapcsolatban a Bizottság tájékozódási célú kapcsolatfelvétel kezdeményezését tervezi számos, esetlegesen érdeklődő országgal, a második kérdéssel kapcsolatban pedig egy legalább három hónapos konzultációt kíván elindítani.

Mobilitási partnerségek

A Bizottság javasolja, hogy az Európai Közösség (EK) mobilitási partnerségi megállapodásokat kössön harmadik országokkal annak érdekében, hogy az érintett országok állampolgárai kedvezőbb feltételekkel juthassanak be az Európai Unió területére. Ezek a partnerségek olyan érdekelt harmadik országokat érintenének, amelyek készek együttműködni az EU-val a migrációs áramlatok kezelése, különösen az illegális migráció elleni küzdelem terén.

Valamennyi partnerségnek illeszkednie kell az érintett harmadik országgal folytatott külkapcsolatok általános kereteibe. A partnerséget a felek céljaira, valamint a harmadik országok által vállalt kötelezettségekre tekintettel fogják kialakítani.

A partnerség tartalmát illetően a Bizottság számos, a harmadik országok számára lehetséges kötelezettségvállalást sorol fel, mint például a saját állampolgárainak, valamint azon harmadik országok állampolgárainak visszafogadása, akik az EU területére való érkezésük előtt az adott harmadik országon átutaztak; az illegális migráció visszaszorítására irányuló célzott tájékoztatási kampányok létrehozása; a határellenőrzések szigorítása; valamint az úti okmányok hamisítása elleni harc erősítése.

Az EU a maga részéről kedvezőbb mobilitási lehetőséget biztosítana az érintett országok állampolgárainak, a tagállamok hatáskörének tiszteletben tartása mellett. Ezek a lehetőségek egyebek mellett a következőket foglalnák magukban:

• több tagállam összevontan tenne ajánlatot annak érdekében, hogy megkönnyítsék a munkaerőpiacaikhoz való hozzáférést;
• harmadik országnak nyújtott pénzügyi és/vagy technikai támogatás: pl. ösztöndíj nyújtása az EU-ban tanulmányokat folytatni kívánó állampolgárok részére, kiutazás előtti nyelvi vagy technikai képzés nyújtása a gazdasági migránsok számára, újrabeilleszkedést célzó programok nyújtása az országokba visszatérni kívánó migránsok számára, partnerségi megállapodás kötése a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai és a harmadik országok hasonló intézményei között;
• az agyelszívás kockázatának csökkentését célzó intézkedések (pl. a nyomás alatt álló ágazatokban dolgozó migránsok kizárása a kedvezményes elbánásban részesülők köréből), valamint a körkörös migrációt és a visszatérést ösztönző intézkedések bevezetése;
• a partnerségben résztvevő harmadik ország állampolgárainak adandó rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására irányuló eljárások könnyítése.

Körkörös migráció

A Bizottság úgy véli, hogy a körkörös migrációnak az EU szempontjából két leginkább releváns fő formája a következő:

• az EU-ban letelepült harmadik országbeli állampolgárok körkörös migrációja. Ez azokat az EU-ban dolgozó, harmadik országbeli üzletembereket jelenti, akik a származási országukban (vagy más harmadik országban) kívánnak valamilyen tevékenységbe kezdeni;
• az EU-n kívül letelepült harmadik országbeli állampolgárok körkörös migrációja. Ez azokat az állampolgárokat jelenti, akik idénymunkát vagy ideiglenes munkát kívánnak végezni az EU területén, vagy tanulmányokat kívánnak ott folytatni azt megelőzően, hogy visszatérnének a származási országukba.

A Bizottság jelzi, hogy a nemzeti jogszabályok harmonizációja javíthatná a körkörös migrációt. Megállapítja, hogy a legális migrációról szóló cselekvési tervben már számításba vették egy európai jogi keretrendszer olyan elemeit, mint például a magasan képzett migránsok belépési és tartózkodási feltételeiről szóló irányelvjavaslatot.

Olyan új intézkedések egészíthetnék ki a legális migrációról szóló akciótervet, mint a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv megfelelő módosítása.

A közösségi politikai eszközök számos olyan körkörösséget ösztönző intézkedéseket is tartalmazhatnának, mint például:

• a származási országban való újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében a visszatérő migránsok álláskeresésének és/vagy vállalkozásindításának a támogatása;
• a migráns írásos kötelezettségvállalása arra, hogy a szerződése lejártakor önkéntesen visszatér a származási országába;
• visszafogadási megállapodások megkötése és végrehajtása az EU területén illegálisan tartózkodó állampolgárok tényleges visszatérésének biztosítása érdekében;
• követelmények meghatározása a körkörös migráció figyelemmel kísérésének megvalósítása érdekében.

A Bizottság javasolja továbbá az agyelszívás kockázatának csökkentését célzó intézkedések elfogadását is. E célból például azt javasolja, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem toboroznak munkavállalókat az adott ország által nyomás alatt állóként megjelölt ágazatokból.

Végezetül hozzáteszi, hogy ezek az országok és az érdekelt tagállamok kétoldalú megállapodásokat is köthetnének, amelyek pl. „körkörösen migráló” diákoknak szánt ösztöndíjak osztására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnának.

Háttér

Ez a közlemény a „A migráció és a fejlődés kapcsolata: az EU és a fejlődő országok közötti partnerségre vonatkozó egyértelmű iránymutatások” című, 2005. szeptember 1-jei közlemény, „A migrációval kapcsolatos általános megközelítés egy év távlatában: helyzetértékelés az átfogó európai migrációs politikáról” című, 2006. november 1-jei közlemény és a „Politikai terv a legális migrációról” című, 2005. december 21-i közlemény helyébe lép.


Utolsó frissítés: 10.08.2007