A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

377/2004/EK rendelet a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrahozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja, hogy hivatalos együttműködést hozzon létre a bevándorlási összekötő tisztviselők* hálózatainak kialakításával.

FŐBB PONTOK

Sok EU-ország küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőket nem uniós országokban lévő konzuli hatóságaihoz. A bevándorlási összekötő tisztviselők közvetlen kapcsolatot tartanak a befogadó ország hatóságaival, megkönnyítendő az információcserét a következő témákban:

• az illegális migránsok* áramlása a fogadó országból vagy azon áthaladva;
• a migránsok ilyen áramlásának útvonalai;
• az embercsempészetben részt vevő bűnszervezetek létezése és működési módszereik;
• tényezők, amelyek hatással lehetnek új fejleményekre és tendenciákra a migránsok szabálytalan áramlása tekintetében;
• a személyazonossági és úti okmányok meghamisítására használt módszerek;
• a nem uniós ország hatóságainak nyújtott segítség módjainak és eszközeinek megállapítása az ilyen migrációs áramlások megelőzésére;
• hogyan optimalizálható az illegális migránsok visszaküldése a származásuk szerinti országba.

A bevándorlási összekötő tisztviselők kirendeléséről az uniós országoknak tájékoztatniuk kell egymást, a Tanácsot és az Európai Bizottságot.

Az ugyanazon országba telepített bevándorlási összekötő tisztviselők helyi hálózatokat alkotnak, amelyekben főként a következőkkel foglalkoznak:

• kicserélik információikat és gyakorlati tapasztalataikat, mégpedig rendszeres találkozókon keresztül;
• egyeztetik a kereskedelmi szállítmányozókkal való kapcsolattartásban alkalmazandó álláspontjukat;
• közös szaktanfolyamokon vesznek részt és képzéseket szerveznek az uniós országok adott fogadó országban működő képviseleteinek konzuli tisztviselői részére;
• közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiailag fontos információk gyűjtéséről;
• kapcsolatot alakítanak ki a fogadó országban és a szomszédos harmadik országokban működő hasonló hálózatokkal.

Találkozókat tartanak, akár a Tanács soros elnökségét betöltő uniós ország kezdeményezése, akár más uniós országok kezdeményezése alapján. A Bizottság, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség képviselői részt vesznek ezeken, kivéve, ha operatív megfontolások miatt szükséges, hogy a találkozókat a távollétükben tartsák meg.

Az uniós országok köthetnek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat arról, hogy egy adott uniós országba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők ügyeljenek egy vagy több uniós ország érdekeire is. Dönthetnek úgy is, hogy bizonyos feladatokat megosztanak egymás között.

Minden félév végén az EU Tanácsának soros elnökségét adó uniós ország jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára a bevándorlási összekötő tisztviselők tevékenységéről a bevándorlás szempontjából az EU számára megkülönböztetett figyelmet igénylő országokról és régiókról. Ez a jelentés a Bizottság 2005/687/EK határozatában előírt modellnek megfelelően készült. Ennek a jelentésnek az alapján a Bizottság aztán elkészíti a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak alakulásáról szóló éves jelentést.

A rendelet értékelés és javasolt átdolgozása

A Bizottság 2017. évi közleménye az európai migrációs stratégia végrehajtásáról megerősítette, hogy a rendeletet felül kell vizsgálni. Erre egy külső szaktanácsadók által elvégzett értékelést követően került sor, akik végső jelentésüket 2017 augusztusában készítették el. Az értékelés szerint:

• A bevándorlási összekötő tisztviselők nagyon fontosak maradnak külsősként a szabálytalan migráció hatásának az EU megközelítése szerinti kezelésében; de
• a rendelet korlátozott és többnyire közvetett hatással bír az uniós országok ugyanazon helyre kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselői közötti hálózatépítés fokozására és a fogadó országokkal kapcsolatos uniós álláspont koordinációjának javítására.

A rendelet felvetette azt is, hogy európai szinten a nem uniós országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők hozzáadott értéke nem igazán érvényesült.

A Bizottság ezért 2018 májusában javaslatot tett közzé a rendelet átdolgozására.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2004. január 5. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információ:

• Bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1–4. o.)

A 377/2004/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (átdolgozás) (COM(2018) 303 final, 2018.5.16.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai migrációs stratégia végrehajtásáról (COM(2017) 558 final, 2017.9.27.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1–76. o.)

A Bizottság 2005/687/EK határozata (2005. szeptember 29.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának tevékenységéről és az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó országban fennálló helyzetről szóló jelentés formátumáról (HL L 264., 2005.10.8., 8–15. o.)

utolsó frissítés 16.01.2019