Az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések (2007–2013)

A 2007–2013 közötti időszakra szóló kohéziós politika keretében az alábbi rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), valamint a Kohéziós Alapra vonatkozó közös szabályokat, előírásokat és elveket határozza meg. Összesen 347 milliárd euró juttatást irányoz elő, amely az európai költségvetés körülbelül egyharmadát teszi ki.

JOGI AKTUS

A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

E rendelet célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, hogy ezáltal támogassa az Európai Unió (EU) régióinak harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban. Az európai kohéziós politika arra törekszik, hogy csökkentse a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, felgyorsítsa a gazdasági átalakulás folyamatát, és megfelelően kezelje a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat.

Ez a rendelet:

• meghatározza a kohéziós politika kereteit (beleértve a kohézióra, a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat);
• meghatározza, hogy milyen célokhoz kell hozzájárulniuk a Strukturális Alapoknak és a Kohéziós Alapnak (a továbbiakban: Alapok);
• meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok és a régiók az Alapok keretében támogatásra jogosultak;
• meghatározza a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat;
• a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott felelősség alapján megállapítja a partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás, a monitoring tevékenység és az ellenőrzés elveit és szabályait.

HÁROM ÚJ CÉLKITŰZÉS

A kohéziós politika finanszírozására összesen 347 milliárd eurót különítettek el a 2007 és 2013 közötti időszakban, az alábbi három új célkitűzéshez kapcsolódóan: Konvergencia, Regionális versenyképesség és foglalkoztatás, illetve Területi együttműködés. Ezek a célkitűzések a 2000–2006 közötti programozási időszakra szóló korábbi 1., 2. és 3. célkitűzések helyébe lépnek.

Konvergencia

A korábbi 1. célkitűzéshez hasonló Konvergencia – célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a növekedés és a foglalkoztatás feltételeinek javítása útján. Ez a célkitűzés a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat érinti. Cselekvési területei a fizikai és emberi tőke, az innováció, a tudásalapú társadalom, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a környezet és a közigazgatás hatékonysága. A célkitűzés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból történik.

Az erre a célkitűzésre az adott időszakban előirányzott források az összes forrás 81,54%-át teszik ki. A támogathatóság feltételei:

• a Strukturális Alapok (ERFA és ESZA) esetében:
• a Kohéziós Alap esetében: azok a tagállamok, amelyek esetében az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb, mint a közösségi átlag 90%-a, és gazdasági konvergenciaprogramokat hajtanak végre. Ezek a célkitűzéshez rendelt források 23,22%-át kapják. Azok a régiók, amelyek egy főre jutó GNI-je statisztikai okokból (az EU-nak a hátrányosabb helyzetű régiókkal való bővítése következtében) haladja meg a 90%-ot, csökkenő mértékű, egyedi átmeneti támogatásban részesülnek;
• az egyedi ERFA-támogatás esetében: a legkülső régiók. A cél az ilyen régiók belső piacba való integrálódásának elősegítése, illetve sajátos nehézségeik figyelembevétele (mégpedig a távoli fekvésükből adódó többletköltségek kompenzálásával).

Ennél a célkitűzésnél a társfinanszírozási arányok felső határai az alábbiak szerint alakulnak:

• az ERFA, illetve az ESZA a közkiadások 75%-át társfinanszírozza. Ez a határ 80%-ra is emelkedhet, amennyiben a támogatható régió a Kohéziós Alap hatókörébe tartozó egyik tagállamban található. A legkülső régiók esetében pedig a felső határ a 85%-ot is elérheti;
• a Kohéziós Alap a közkiadások 85%-át társfinanszírozza;
• a legkülső régiókban a közkiadások 50%-a társfinanszírozható (az ERFA többletköltségek kompenzálására irányuló új kiegészítő támogatása).

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, foglalkoztatási rátáját és vonzerejét. Célja, hogy felkészítsen a gazdasági és társadalmi változásokra, előmozdítsa az innovációt, a vállalkozói szellemet és a környezet védelmét, továbbá javítsa a nyitott munkaerőpiac elérhetőségét, alkalmazkodóképességét és fokozza fejlődését. A célkitűzést az ERFA és az ESZA finanszírozza.

Támogatható régiók:

• a 2000–2006 közötti időszakban az 1. célkitűzés alá tartozó azon régiók, amelyek már nem felelnek meg a Konvergencia-célkitűzés regionális támogathatósági kritériumainak, és amelyek ezért átmeneti támogatásban részesülnek. Ezekről a régiókról a Bizottság készít listát, amely elfogadása után 2007-től 2013-ig marad hatályban;
• az EU valamennyi egyéb olyan régiója, amelyekre nem terjed ki a Konvergencia-célkitűzés.

Ami az ESZA által finanszírozott programokat illeti, a Bizottság négy prioritási területet javasol az európai foglalkoztatási stratégia (EFS) alapján: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, a foglalkoztatás elősegítése, a társadalmi befogadás erősítése, valamint a foglalkoztatásra és befogadásra irányuló reformok végrehajtása.

Erre a célkitűzésre az összes forrás 15,95%-át fordítják, amely az ERFA és az ESZA között egyenlő arányban oszlik meg. Ebből az összegből:

• 78,86%-ot a Konvergencia-célkitűzés hatókörén kívül eső régiók kapnak;
• 21,14%-ot pedig csökkenő átmeneti támogatás formájában használnak fel.

A célkitűzés keretében az egyes intézkedések a közkiadások 50%-ának erejéig társfinanszírozhatók. A legkülső régiók esetében a támogatási arány felső határa 85%-ra emelkedik.

Európai területi együttműködés

Az Európai területi együttműködés célkitűzés a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködést mozdítja elő a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezés alapján. Ezt a célkitűzést az ERFA finanszírozza. Célja, hogy a szomszédos hatóságok közösen oldhassanak meg a város- és vidékfejlesztés, a part menti területek fejlesztése, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hálózatba szervezése területén felmerülő problémákat. Az együttműködés fő irányai a kutatás-fejlesztés, a tudásalapú társadalom, a környezetvédelem, a kockázatmegelőzés és az integrált vízgazdálkodás.

A támogatásra jogosult területek a NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiók, valamint egyes, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiók. A támogatható régiók listáját a Bizottság fogadja el.

Az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere szempontjából az EU egész területe támogatásra jogosult. A társfinanszírozás felső határa a közkiadások 75%-a.

Erre a célkitűzésre az összes forrás 2,52%-át különítették el, és a forrásokat teljes mértékben az ERFA finanszírozza. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg az egyes területek között:

• 73,86% a határokon átnyúló együttműködés finanszírozására;
• 20,95% a transznacionális együttműködés finanszírozására;
• 5,19% a régióközi együttműködés finanszírozására.

A HÁROM CÉLKITŰZÉSRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

A támogatás alapelvei

Az Alapok által nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket, beleértve a regionális és helyi szintű intézkedéseket is. A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Alapok által nyújtott támogatás összhangban legyen az EU intézkedéseivel, szakpolitikáival és prioritásaival, illetve kiegészítse az egyéb közösségi pénzügyi eszközöket.

Az Alapok célkitűzéseit egy többéves programozási rendszer keretében, a Bizottság és az egyes tagállamok szoros együttműködése révén kell megvalósítani.

Stratégiai megközelítés

A Bizottság elfogadja A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások című dokumentumot, amely a kohéziós politika prioritásait és célkitűzéseit határozza meg a 2007–2013 közötti időszakra, biztosítva ezzel a strukturális alapok felhasználásának összhangját és hatékonyságát.

Ezután a tagállamok az említett iránymutatások alapján nemzeti stratégiai referenciakeretet fogadnak el. Ez a keret szolgál az Alapokból finanszírozott intézkedések programozásának alapjául. Ezenkívül biztosítja az Alapokból származó támogatásoknak a stratégiai iránymutatásokkal való összhangját.

Operatív programok

A tagállamok operatív programjai a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkoztak. Egy adott operatív program csak a három célkitűzés egyikéhez kapcsolódhat, és csak egy Alapból részesülhet támogatásban. A Bizottság minden javasolt programot értékel annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e az alábbiakban foglalt célkitűzéseknek és prioritásoknak:

• nemzeti stratégiai referenciakeret;
• kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások.

A Konvergencia és a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésekhez kapcsolódó operatív programoknak többek között az alábbiakat kell tartalmazniuk:

• a prioritások indoklása, tekintettel a kohézióra vonatkozó stratégiai iránymutatásokra és a nemzeti stratégiai referenciakeretre;
• információ a prioritási tengelyekről és azok egyedi céljairól;
• pénzügyi terv;
• az operatív programra vonatkozó végrehajtási rendelkezések;
• a nagyprojektek listája. A nagyprojekt olyan, több munkálatot, tevékenységet vagy szolgáltatást átfogó műveletet jelent, amelynek összköltsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió eurót, más területeken pedig az 50 millió eurót.

Irányítás, monitoring és ellenőrzés

Az operatív programok irányításának és ellenőrzésének feladatát a tagállamok látják el. Mindenekelőtt arról kell gondoskodniuk, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfeleljenek az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek. További feladatuk a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul folyósított összegek visszafizettetése.

A tagállamok által az operatív programok irányítására és ellenőrzésére létrehozott rendszereknek az alábbiakról kell rendelkezniük:

• az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak meghatározása;
• a feladatok szervezetek közötti elkülönítésére vonatkozó elv betartása;
• az operatív program keretében bejelentett költségek helytállóságát és szabályszerűségét biztosító eljárások;
• számviteli, monitoring-és pénzügyi jelentéstételi rendszerek;
• jelentéstételi és monitoringrendszer olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;
• a rendszerek működésének ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések;
• megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;
• a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul folyósított összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoringeljárások.

A tagállamnak valamennyi operatív programnál a következőket kell kijelölnie:

• irányítóhatóság (az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv);
• igazoló hatóság (nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket);
• ellenőrzési hatóság (az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).

Tájékoztatás és nyilvánosság

A tagállamok és az operatív programért felelős irányítóhatóság tájékoztatást kell nyújtaniuk a műveletekről és a társfinanszírozott programokról, illetve nyilvánosságra hozzák azokat. Ez a tájékoztatás az európai uniós polgároknak és a kedvezményezetteknek szól, célja pedig a Közösség szerepének kiemelése, valamint az Alapok átláthatóságának biztosítása.

HÁTTÉR

A 2007–2013 közötti időszakra szóló kohéziós politikára vonatkozóan további rendelkezések találhatók az alábbi négy témakörben kiadott rendeletekben:

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
• Európai Szociális Alap (ESZA);
• Kohéziós Alap;
• Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC).

Politikai szempontból a 2007–2013 közötti időszakra szóló kohéziós politika pénzügyi alapját az intézményközi megállapodás, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret képezik.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Célkitűzések	Pénzügyi eszközök
Konvergencia	ERFA ESZA Kohéziós Alap
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás	ERFA ESZA
Európai területi együttműködés	ERFA

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2010/802/EU határozata (2010. december 21.) a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a 2000–2006 közötti programozási időszakra társfinanszírozott műveletekből eredő szabálytalanságok egyes eseteinek az 1681/94/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében és az 1831/94/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében foglalt különleges jelentéstételi követelmények alóli mentesítéséről [Hivatalos Lap L 341., 2010.12.23.].

A Bizottság 2007/766/EK határozata (2007. november 14.) az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme alapján a tagállamok és kedvezményezett országok közötti határokon átnyúló együttműködés alkalmazásában a 2007–2013-as időszakban támogatásra jogosult régiók és területek jegyzékének felállításáról [Hivatalos Lap L 310., 2007.11.28.].

A Bizottság 2006/769/EK határozata (2006. október 31.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az európai területi együttműködés célkitűzés határokon átnyúló és transznacionális alkotóeleme alapján a 2007–2013-as időszakra nyújtott támogatásra jogosult régiók és területek jegyzékének felállításáról [Hivatalos Lap L 312., 2006.11.11.].

A Bizottság 2006/597/EK határozata (2006. augusztus 4.) a 2007 és 2013 közötti időszakban a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés keretében a strukturális alapokból átmeneti és egyedi alapon történő finanszírozásra jogosult régiók jegyzékének megállapításáról [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].

A Bizottság 2006/596/EK határozata (2006. augusztus 4.) a Kohéziós Alapból a 2007–2013 közötti időszakra történő finanszírozásra jogosult tagállamok jegyzékének megállapításáról [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].

A Bizottság 2006/595/EK határozata (2006. augusztus 4.) a strukturális alapokból a konvergencia-célkitűzés alapján 2007–2013 között nyújtott támogatásra jogosult régiók jegyzékének felállításáról [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].

Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk tekintetében komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával, a kötelezettségvállalás egyes tagállamokra vonatkozó visszavonásának szabályaival, valamint a végsőegyenleg-kifizetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról[Hivatalos Lap L 347., 2013.12.20.].

A módosító rendelet két intézkedést hoz:

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA), valamint a Kohéziós Alapból folyósított kifizetések esetén az EU társfinanszírozási rátái 10 százalékponttal a szokásos társfinanszírozási ráták fölé, legfeljebb 95%-ra emelkednek. A megnövelt társfinanszírozási ráták a rendelet hatályba lépésekor pénzügyi támogatásban részesülő országokra - vagyis Ciprusra, Görögországra, Írországra (attól függően, hogy mikor lép ki a kiigazítási programból) és Portugáliára - alkalmazhatók, 2015. december 31-ig. Az emelés nem érinti az adott országok teljes előirányzatát, ezért további uniós finanszírozásra nincs szükség.
• Románia és Szlovákia még egy további évig felhasználhatja a 2011-ben és 2012-ben tett kötelezettségvállalásait, így ezek a kötelezettségvállalások (2013, ill. 2014 vége helyett) 2014 és 2015 végéig felhasználhatók. Ez az intézkedés valószínűleg javítja ezen országok támogatási összegeinek abszorpcióját, ugyanakkor választ ad az Európai Tanács 2013. február 8-i azon felkérésére, hogy megoldást keressenek a Románia és Szlovákia részére biztosított 2007-2013. évi nemzeti pénzügyi keretekből származó támogatás automatikus visszavonásával járó kockázatok csökkentésére, amely támogatást érinti a 2014-2020 közötti kohéziós előirányzat lehetséges növelésének a 2007-2013 közötti időszak szintjének 110%-ban történő maximalizálása.

Utolsó frissítés: 07.03.2014