törvény által előírt szociális biztonsági rendszerek, amelyek védelmet nyújtanak betegséggel, rokkantsággal, munkahelyi balesetekkel és foglalkozási betegségekkel, munkanélküliséggel és az idős korral összefüggő kockázatokkal szemben;
szociális támogatás, amely kiegészíti vagy felváltja az alaptámogatási rendszereket.

Nem vonatkozik a hozzátartozói nyugellátási és a családi ellátási rendszerekre.

Az egyenlő bánásmód elve

Ez az elv megvédi az európai polgárokat a nemen alapuló, hátrányos megkülönböztetéstől függetlenül attól, hogy az közvetlen* vagy közvetett*, a következők tekintetében:

rendszerek hatálya és a rendszerekhez való hozzáférhetőség feltételei;
a járulékfizetési kötelezettség és a járulék számítása;
a juttatások kiszámítása, illetve a juttatásokra való jogosultság tartamára és fenntartására irányuló feltételeket.

A várandós nők védelmének biztosítása érdekében külön intézkedéseket lehet elfogadni.

Nyugdíjak

Az uniós országok az irányelv hatálya alól kizárhatják a következőket:

a nyugdíjkorhatár meghatározása;
azon nyugdíjasok számára adható kedvezményeket, akik gyermekeket neveltek, különösen a munkavégzés gyermeknevelés miatti megszakításainak időszakaira vonatkozóan;
az öregségi vagy rokkantsági nyugellátásra való jogosultság biztosítását a házastárs származékos jogával összefüggésben;
a házastársnak juttatott hosszú távú ellátás a házastársa rokkantságával, öregségével, munkahelyi baleseteivel vagy foglalkozási betegségével összefüggésben;
választási jog az irányelv elfogadása előtt, különösen arra vonatkozó választási jog, hogy a törvényileg szabályozott biztosítási rendszerek keretei között ne kelljen jogokat szerezni, illetve kötelezettségeket vállalni.

Az uniós országok, figyelemmel a társadalmi fejlődésre, időszakosan megvizsgálják e kategóriák kizárásának szükségességét.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az uniós országokban 1984-ig kellett ezt törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

Szociális biztonság és nyugdíj (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: a megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés: a megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges szabály, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve, ha a szabály, kritérium vagy gyakorlat törvényes cél által objektíve igazolható, és a cél elérésére irányuló eszközök alkalmasak és szükségesek.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (HL L 6., 1979.1.10., 24–25. o.)

utolsó frissítés 26.06.2018

Top

All