A vásárlóerő-paritások

A vásárlóerő-paritások (PPP-k)* lehetővé teszik az egyes országok közötti árkülönbségek mérését. Az Európai Unió (EU) szabályokat állapított meg ezek kiszámításának módjára a nemzeti statisztikai hivatalokon és az EU statisztikai hatóságán, az Eurostaton belül. Ezen szabályok célja, hogy javítsák az összegyűjtött és kiszámított adatok minőségét és összehasonlíthatóságát.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1445/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról

ÖSSZEFOGLALÓ

A vásárlóerő-paritások (PPP-k)* lehetővé teszik az egyes országok közötti árkülönbségek mérését. Az Európai Unió (EU) szabályokat állapított meg ezek kiszámításának módjára a nemzeti statisztikai hivatalokon és az EU statisztikai hatóságán, az Eurostaton belül. Ezen szabályok célja, hogy javítsák az összegyűjtött és kiszámított adatok minőségét és összehasonlíthatóságát.

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet rögzíti a PPP-k kidolgozásának, előállításának és kiszámításának szabályait, valamint az ebben részt vevő felek felelősségi területeit.

FŐBB PONTOK

Szerepkörök és felelősségek

• Az Eurostat minden naptári év vonatkozásában elvégzi a PPP-k kiszámítását. A következők tartoznak a feladatai közé:
  • az alapinformációk szolgáltatásának összehangolása;
  • az információk összegyűjtése az uniós országokból a PPP-k kiszámításához;
  • a PPP-k kiszámítása és közzététele; valamint
  • a módszertan kidolgozása és közlése a tagállamokkal folytatott konzultáció keretében.
• Az uniós országok:
  • az alapinformációk szolgáltatása során követik a rendeletben meghatározott eljárást;
  • az adathitelesítési folyamat lezártával jóváhagyják az összeírási eredményeket, melyek szolgáltatásáért felelősek;
  • jóváhagyják az adatgyűjtési módszert és ellenőrzik az adatok, köztük az Eurostat által szolgáltatott adatok hitelességét.

Minőségellenőrzés

• Minden országban nyilvántartást kell vezetni a rendelet végrehajtásának módjáról. Az egyes országok PPP-eljárása hatévente legalább egyszer értékelésre kerül.

A közzétett eredmények

• Az Eurostat a referenciaév végét követő 3 éven belül közzéteszi az eredményeket, amelyek legalább az alábbiakat foglalják magukban:
  • PPP-k a bruttó hazai termék (GDP) szintjén;
  • a magánháztartások fogyasztási kiadására* és a tényleges egyéni fogyasztásra* vonatkozó PPP-k;
  • a közösségi átlaghoz viszonyított árszínvonal-indexek*;
  • a GDP, a magánháztartások fogyasztási kiadása és a tényleges egyéni fogyasztás, valamint a megfelelő egy főre számított adatok vásárlóerő-egységben*.

A PPP-k felhasználása

A PPP-ket az alábbiak kiszámítására használják:

• az EU strukturális és beruházási alapjaiból juttatandó összegek; az egyes országokban a PPP-kkel (mint deflátorokkal) csökkentett egy főre jutó GDP alapján állítják össze a strukturális alapokból biztosított támogatásra jogosult régiók listáját, illetve határozzák meg az egyes régióknak juttatandó támogatások összegét;
• a korrekciós együtthatók, amelyek az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak javadalmazása és nyugdíja tekintetében alkalmazandók az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel összhangban.

Rendelezésre álló forrás

• Minthogy a PPP-k alapvetően nemzetközi statisztikák, amelyek nemzeti célra való használhatósága korlátozott, az Eurostat költségeik legfeljebb 70%-áig terjedő pénzügyi hozzájárulásban részesíti azon uniós országokat, amelyek a támogatási szabályok alapján erre jogosultak (1605/2002/EK, Euratom rendelet - az EU pénzügyi rendelete).

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

2008. január 9-től.

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

• Vásárlóerő-paritások: áttekintés az Eurostat honlapján
• Vásárlóerő-paritások: illusztrált statisztikák az Eurostat honlapján.

KULCSFOGALMAK

* Vásárlóerő-paritások (PPP-k): az egyes országok közötti árkülönbségek mutatói, amelyek közvetlen összehasonlítást nyújtanak arra nézve, hogy hány egységnyi pénznem szükséges egy adott mennyiségű áru vagy szolgáltatás megvásárlásához a különböző országokban.

* Háztartások végső fogyasztási kiadásai: rezidens háztartások által áruk vagy szolgáltatások megvásárlására fordított összeg.

* Tényleges egyéni fogyasztás: a háztartások, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények és az államháztartás egyéni fogyasztási kiadásainak teljes összege. A háztartások tényleges fogyasztását képező egyéni áruk és szolgáltatások mennyisége, szemben az általuk ténylegesen megvásárolt mennyiséggel.

* Árszínvonal-indexek: a PPP-knek az árfolyamokhoz viszonyított aránya. Ezek segítségével mérhetők az országok közötti árszínvonalbeli különbségek azáltal, hogy megmutatják, hány vásárlóerő-egységre van szükség az egyes országokban az aggregát szint vagy az analitikai kategória ugyanazon volumenének megvásárlásához.

* Vásárlóerő-egység („PPS”): mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amelyben a nemzeti számlák aggregátumait (pl. aggregált fogyasztás, aggregált beruházás) fejezik ki az árszínvonal különbségekhez való kiigazításkor a PPP-k használatával. Ez lehetővé teszi az eredmények összehasonlíthatóságát.

utolsó frissítés 13.08.2015