EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Családegyesítés

Családegyesítés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/86/EK irányelv a családegyesítési jogról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja a családegyesítési jogra vonatkozó közös szabályok meghatározása. Ezek lehetővé teszik az EU területén jogszerűen tartózkodó nem uniós állampolgárok családtagjai számára, hogy velük a tartózkodás helye szerinti EU-tagállamban egyesüljenek. A cél a családi egység védelme és a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítése.

Nem alkalmazandó Írországban, Dániában és az Egyesült Királyságban (1). Mindemellett nem zárja ki a nemzeti jogszabályok által elismert esetlegesen kedvezőbb feltételeket.

FŐBB PONTOK

Feltételek

Családegyesítést az a nem uniós állampolgár kérhet, aki valamely EU-tagállamban legalább egy évig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és megvan a jogi lehetősége a letelepedési jogosultság megszerzésére.

Ezzel szemben az irányelvet nem kell alkalmazni az EU polgárának családtagjaira, valamint arra a nem uniós állampolgárra, aki menekültstátusz elismeréséért folyamodik, és kérelme tekintetében még nem hoztak végleges határozatot, vagy aki ideiglenes védelemben részesül.

Családegyesítést vehet igénybe:

  • a családegyesítő házastársa;
  • a házaspár kiskorú gyermekei (azaz azok a nem házas gyermekek, akiknek életkora nem haladja meg az érintett EU-tagállam joga által megállapított nagykorúsági életkort) vagy a házaspár egyik tagjának kiskorú gyermekei, beleértve az örökbefogadott gyermekeit is, ha az érintett szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és a kiskorú gyermekek az ő eltartottjai.

Az EU-tagállamok bizonyos feltételek mellett a következők esetében is engedélyezhetik a családegyesítését:

  • első fokú egyenes ági felmenő rokonok (a külföldi állampolgár szülei);
  • felnőtt, nem házas gyermekek;
  • élettárs.

A poligám házasságot nem ismerik el; a családegyesítés joga kizárólag egy házastársat illet meg. Hasonlóképpen nem élhetnek a családegyesítés jogával azon házastársak gyermekei, akiktől a beutazást megtagadták, kivéve, ha a gyermek érdekében ez szükséges (az 1989. évi gyermekjogi egyezmény alkalmazásában).

Az EU-tagállamok emellett előírhatják, hogy a nem uniós állampolgárnak és házastársának a családegyesítési jog gyakorlását megelőzően be kell töltenie egy minimális életkort (amely legfeljebb a 21. életév lehet).

Eljárás

  • Az EU-tagállamok határozzák meg, hogy a családegyesítésre irányuló kérelmet maga a harmadik ország állampolgára vagy családtagjai nyújtsák-e be. A különleges esetek kivételével a családegyesítés által érintett családtagnak az eljárás során az Európai Unió területén kívül kell tartózkodnia. A kérelemhez csatolni kell a családi kapcsolatot és a megállapított feltételeknek való megfelelést igazoló okmányokat. A kérelmet legkésőbb az annak benyújtásától számított 9 hónapon belül el kell bírálni.
  • Az érintett személlyel szemben elvárás lehet, hogy rendelkezzen az általános egészségügyi és biztonsági előírásoknak megfelelő szálláshellyel, betegségbiztosítással, valamint a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó forrásokkal. Ezenfelül kötelezhető arra, hogy a családegyesítést megelőzően bizonyos ideig (legfeljebb 2 évig) az adott EU-tagállamban tartózkodjon, és a nemzeti jognak megfelelően eleget tegyen a beilleszkedéssel kapcsolatos intézkedéseknek.
  • A közrend, a belbiztonság és a közegészség alapján megtagadható a családtagok beutazása és tartózkodása. Ugyanez a szabály érvényes csalás (irathamisítás, érdekházasság stb.) esetén is. Ugyanezen indokok alapján a már kiadott engedély visszavonható, vagy megtagadható annak megújítása.
  • Azon személyek számára, akiknek a kérelmét elutasítják vagy engedélyüket nem újítják meg vagy visszavonják, fellebbezési jogot kell biztosítani.
  • A menekültek családegyesítése tekintetében az EU-tagállamok nem írhatnak elő követelményeket a családegyesítést megelőző minimális tartózkodási időtartamra vonatkozóan. Ezen túlmenően mentesülnek a szálláshellyel, betegbiztosítással és forrásokkal kapcsolatos fenti feltételek teljesítése alól, amennyiben a családegyesítésre irányuló kérelmet a menekültstátus megadása után 3 hónapon belül benyújtják.

A családtagok jogai

  • A külföldi állampolgár családtagjai a családegyesítőével azonos érvényességi idejű tartózkodási engedélyre jogosultak, és azonos feltételek mellett vehetik igénybe az oktatási, foglalkoztatási és szakképzési lehetőségeket.
  • Legkésőbb 5 éves tartózkodás után a házastárs vagy az élettárs, továbbá a nagykorúságát elért gyermek független tartózkodási engedélyre jogosult.
  • A független tartózkodási engedély megadásának feltételeit és időtartamát a nemzeti jog határozza meg. A családi kapcsolat felbomlása esetén az EU-tagállamok kizárólag a házastársak vagy élettársak tekintetében korlátozhatják az önálló tartózkodási engedély megadását.

Útmutató az irányelv alkalmazásához

2014-ben az Európai Bizottság az irányelv alkalmazásáról szóló útmutatót tett közzé az uniós országok számára.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2003. október 3. óta hatályos, és az uniós országokban 2005. október 3-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12–18. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv alkalmazásához nyújtott iránymutatásról (COM(2014) 210 final, 2014.4.3.)

Zöld könyv az Európai Unióban élő harmadik országbeli állampolgárok családegyesítési jogáról (2003/86/EK irányelv) (COM(2011) 735 végleges, 2011.11.15.)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv alkalmazásáról (COM(2008) 610 végleges, 2008.10.8.)

utolsó frissítés 05.06.2018



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Top