Európai kulturális program a globalizálódó világban

A Bizottság új európai kulturális programot javasol, amelynek célja, hogy választ adjon a globalizáció jelentette kihívásokra. Ez az új stratégia arra törekszik, hogy intenzívebbé tegye az Európai Unión (EU) belüli kulturális együttműködést. Számos közös cél megvalósítása érdekében konkrét javaslatokra helyezi a hangsúlyt.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. május 10-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban [COM(2007) 242 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A kultúra számos társadalmi, gazdasági és politikaterületen alapvető szerepet játszik. Éppen ezért alapvető szerepet tölt be az európai integrációs folyamatban.

E megfontolások alapján és a kulturális ágazat érdekelt felei körében végzett online konzultáció eredményei fényében a Bizottság új európai kulturális programra tesz javaslatot, amely korlátozott számú célkitűzésen alapul. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság új mechanizmusokat is javasol az Európai Unió tagállamaival, a kormányzás egyéb szintjeivel és a civil társadalommal történő, illetve ezek között megvalósuló együttműködéshez.

Az új európai kulturális program célkitűzései három prioritáson alapulnak:

Kulturális sokféleség és kultúrák közötti párbeszéd

Ösztönözni kell a nyitott gondolkodásmódot és a kulturális cseréket. Ebben az összefüggésben az új program elő kívánja mozdítani:

• a művészek és a kulturális ágazatban tevékenykedők mobilitását, valamint a művészi kifejezés valamennyi formájának terjesztését;
• az interkulturális kompetencia és a kultúrák közötti párbeszéd erősítését az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, például a kulturális tudatosság és kifejezőkészség, valamint az idegen nyelveken folytatott kommunikáció által.

A kreativitás mozgósítása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében

A kulturális ipar jelentős mértékben hozzájárul az európai gazdaság dinamizmusához, valamint az EU versenyképességéhez. Ezt jól szemlélteti, hogy az EU-ban közel 5 millió fő a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma. A Bizottság e tekintetben a következő célkitűzéseket javasolja:

• a kreativitás elősegítése az oktatásban és e dimenzió beillesztése az oktatási, illetve az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó intézkedésekbe;
• a kulturális ágazat szervezeti kapacitásának megerősítése a vállalkozói készség és a kulturális ágazat számára a vezetői készségek terén nyújtott képzési támogatás (innovatív finanszírozási források, a gazdasági tevékenységek európai dimenziója stb.) előtérbe helyezése által;
• a kulturális ágazat és a többi ágazat (információs és kommunikációs technológiák, kutatás, idegenforgalom, szociális partnerségek stb.) közötti hatékony partnerségek kialakítása a kultúrába való befektetések hatásának fokozása érdekében.

A kultúra mint a nemzetközi kapcsolatok létfontosságú eleme

A kulturális kifejezési formák sokféleségének védelméről és elősegítéséről szóló, az EU és legtöbb tagállama által ratifikált UNESCO-egyezménnyel összhangban az új európai kulturális program javaslatot tesz az Európa nemzetközi kapcsolatainak kulcsfontosságú elemeként szolgáló kulturális dimenzió megerősítésére. E prioritáshoz kapcsolódóan az alábbi intézkedéseket javasolják:

• a kulturális ágazattal folytatott párbeszéd továbbfejlesztése, valamint az EU és a harmadik országok közötti kulturális cserék támogatása;
• a fejlődő országokból származó kulturális javak és szolgáltatások piacra jutásának kedvezményes elbánást biztosító megállapodások vagy kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtási intézkedések általi támogatása;
• a külkapcsolatok alkalmazása a pénzügyi és technikai támogatás megteremtése érdekében (a kulturális örökség megőrzése, a kulturális tevékenységek támogatása világszerte);
• a helyi kultúra figyelembevétele az EU által finanszírozott valamennyi projektben;
• az EU fokozottabb részvétele a kultúrával foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában, valamint az ENSZ által kezdeményezett „Civilizációk Szövetsége” elnevezésű folyamatban.

Munkamódszerek

A Bizottság e célkitűzések elérése érdekében a művészektől és alkotóktól kezdve a kulturális iparágakig strukturált párbeszédet kíván kialakítani az ágazattal. E célból az alábbi lépéseket javasolja:

• a kulturális ágazat valamennyi szereplőjének azonosítása;
• ezeket a közreműködőket összefogó „kulturális fórum” szervezése;
• annak biztosítása, hogy a kulturális ágazat szereplői véleményüket európai szinten reprezentatív módon kifejezésre juttathassák;
• a kulturális ágazat szociális partnereivel folytatott szociális párbeszéd kialakítása;
• többek között a Bizottság képviseletei segítségével kulturális dimenzió kölcsönzése az európai nyilvános vitáknak.

Ez az új kulturális stratégia és a javasolt intézkedéscsomag az EU és tagállamai közötti átfogóbb, a nyitott koordinációs módszer (OMC) elnevezésű mechanizmus révén megvalósuló együttműködésen alapul. E módszer célja szintén a kulturális ágazattal folytatott strukturált párbeszéd kialakítása.

Az új európai kulturális programot a kulturális ágazathoz kapcsolódó további intézkedések egészítik ki. Ezek egyike a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai éve.

Háttér

A kulturális ágazattal több korábbi, a kultúra támogatását célzó európai szintű fellépés is foglalkozott, úgymint a „Kultúra”, az „Európa a polgárokért” és a „MÉDIA” program.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai kulturális menetrend végrehajtásáról [COM(2010) 390 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Ez a jelentés az európai kulturális menetrend három célkitűzésének megvalósítása során európai és nemzeti szinten elért eredményeket, valamint az új munkamódszerekkel kapcsolatos első tapasztalatokat ismerteti. A kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása számos kérdést és intézkedést foglalt magában, úgymint:

• a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai éve, amelynek során új nemzeti szakpolitikák és struktúrák jöttek létre, valamint született egy uniós szintű megállapodás;
• a többnyelvűségről szóló, 2008. évi bizottsági közlemény, amelynek célja, hogy a nyelvi sokféleségből előnyt kovácsoljon;
• a kultúrához való hozzáférés a digitalizálás révén, amelynek keretében 2008-ban útjára indult az Europeana, és a Bizottság javaslatot tett az „Európai Örökség” cím bevezetésére.

A kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának a támogatása érdekében számos intézkedésre került sor; ezek többek között:

• a kreativitás és az innováció 2009-es európai éve, amely lehetővé tette annak vizsgálatát, hogyan segítheti elő a kultúra a gazdasági és társadalmi innovációt;
• tanulmányok a kultúrának a kreativitásra kifejtett hatásairól, a kulturális és kreatív iparágakban érvényesülő vállalkozói készségről, valamint a kultúrának a regionális és helyi fejlődésre gyakorolt jótékony hatásáról;
• 2010. évi zöld könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról.

A menetrend elfogadása óta új lendületet vett a kultúra kulcsfontosságú szerepének támogatása az EU nemzetközi kapcsolataiban. Ez az alábbiakat foglalja magában:

• új Euromed-stratégia előkészítése a kultúra területén;
• a csatlakozni kívánó országokban a kulturális örökségnek minősülő értékek helyreállítására irányuló jelentős törekvések az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) civil társadalmi eszközének felhasználásával;
• a 2010-ben indítandó keleti partnerség kulturális program;
• a kultúra fejlesztési politikákban játszott szerepének megerősítését célzó, 2009-ben indult folyamat;
• a MEDIA International elnevezésű előkészítő intézkedés helyébe lépő MEDIA Mundus program (2011–2013).

Az első tapasztalatok azt jelzik, hogy a nyitott koordinációs módszer hatékony eszköz a kulturális együttműködés területén. Ugyanakkor túlságosan rövid ideje alkalmazzák még, így nem lehet végleges következtetéseket levonni. A jövőben átdolgozott munkamódszerek segítségével meg kell erősíteni az együttműködést. A kultúra területén folyó strukturált párbeszéd bizonyos európai szervezetek tematikus platformjain és az Európai Kulturális Fórumon keresztül zajlik. A tematikus platformok különösen nagy szerepet játszottak a kulturális ágazatban folytatott párbeszéd előmozdításában. Ennek ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a jövőben célzottabbá váljon a civil társadalommal folytatott párbeszéd.

See also

• Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának az európai kulturális menetrendet (DE) (EN) (FR) bemutató oldala.

Utolsó frissítés: 14.10.2010