Határozott ideig tartó munkaviszony

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

99/70/EK irányelv az ESZSZ, az UNICE és a CEEP (szakszervezetek) által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv a határozott idejű munkával kapcsolatos minimumkövetelményeket határozza meg a munkavállalók egyenlő bánásmódjának biztosítása, valamint az egymást követő határozott idejű munkaszerződésekkel vagy ilyen típusú munkaviszonyokkal történő visszaélések megelőzése érdekében.
• Felszólítja az uniós országokat, hogy az előírások megsértése esetén szankciókat alkalmazzanak.
• Különleges kikötéseket fogalmaz meg az adminisztratív terhek korlátozása tekintetében, amelyek az új előírások alkalmazásából fakadnának a kkv-k esetében.

FŐBB PONTOK

Csak a határozott munkaidejű munkavállalók munkakörülményeire vonatkozik. A törvény által előírt szociális biztonsági rendszerek az uniós országok hatáskörébe tartoznak.

A határozott időre alkalmazott munkavállalókra vonatkozik (ideértve a szezonális munkavállalókat is), kivéve a munkaerő-kölcsönzők által egy vállalkozás rendelkezésére bocsátott munkavállalókat. A felek azonban elfogadhatnak hasonló megállapodást az ideiglenes foglalkoztatás fedezése érdekében.

Ezenkívül az uniós országok korlátozhatják a megállapodás hatályát a következő esetekben:

• szakmai alapképzés és tanulószerződéses gyakorlati képzés;
• olyan munkaszerződések és munkaviszonyok, amelyeket meghatározott állami vagy államilag támogatott képzési, szakmai beilleszkedési és átképzési programokon belül kötöttek meg.

A megkülönböztetésmentesség elve

A megállapodás tiltja a munkaadóknak, hogy a határozott időre foglalkoztatott munkavállalóknak kedvezőtlenebb bánásmódot biztosítsanak az állandó munkavállalókkal szemben pusztán azért, mert határozott idejű munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, kivéve, ha az eltérő bánásmód objektív alapon igazolható.

A megállapodás célja, hogy javítsa a határozott ideig tartó munkaviszony minőségét a megkülönböztetésmentesség alapelve alkalmazásának biztosításával, valamint hogy megelőzze az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélést.

A határozott ideig tartó munkaviszonnyal való visszaélés megelőzése

Az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében az uniós országok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – az egyes ágazatok és munkavállalói kategóriák igényeinek figyelembevételével – a következő intézkedések közül vezetnek be egyet vagy többet:

• az ilyen szerződések vagy munkaviszonyok megújítását alátámasztó objektív okok;
• az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama;
• az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.

Képzési lehetőségek

Amennyiben lehetséges, a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a határozott időre alkalmazott munkavállalók megfelelő képzési lehetőségekben részesüljenek ismereteik bővítése, előmeneteli lehetőségük és foglalkozási mobilitásuk elősegítése érdekében.

A munkavállalók képviselői

A határozott időre alkalmazott munkavállalókat figyelembe veszik annak a küszöbértéknek a számítása során, amely felett munkavállalói érdekképviseletet lehet létesíteni a vállalkozásnál.

Az előírások munkaadók általi megsértésének szankciói

Az uniós országoknak meg kell megállapítaniuk a nemzeti végrehajtási rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

Határozott ideig tartó munkaviszony és a kkv-k

Az irányelv kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) történő alkalmazása tekintetében különleges figyelmet fordítottak a fejlődésüket gátló adminisztratív, pénzügyi és jogi korlátozások elkerülésére. Az Európai Bizottság szerint a megállapodás több szakasza nemzeti jogszabályokra, kollektív szerződésekre vagy gyakorlatokra és/vagy a szociális partnerekre hivatkozik az alkalmazási módot tekintve, lehetővé téve a kkv-k különleges szükségleteinek figyelembe vételét.

Alkalmazás

Az uniós országoknak legkésőbb 2001. július 10 -ig kellett hatályba léptetni az irányelvvel történő megfelelést biztosító törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, vagy pedig biztosítaniuk kellett, hogy a szociális partnerek legkésőbb ezen dátumig bevezessék a szükséges intézkedéseket. Az uniós országoknak különös nehézség vagy az irányelv kollektív megállapodás útján történő végrehajtása esetén további egy év áll rendelkezésükre. A Bizottságot azonban értesíteni kell a körülményekről.

Az irányelv végrehajtása nem indokolhatja az irányelv keretén belül a munkavállalóknak nyújtott védelem általános szintjének bármekkora csökkentését. Az uniós országok azonban az irányelvben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat is bevezethetnek.

Jelentések

Az irányelv nemzeti végrehajtási intézkedéséről két bizottsági végrehajtási jelentés készült (lásd lentebb a „Kapcsolódó okmányok” részt).

A jelentéseket két tanulmány egészíti ki (végrehajtási jelentés az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK irányelvről (Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia) (2007. március) és az 1999/70/EK irányelv Bulgáriában és Romániában történő végrehajtásáról szóló jelentés összefoglalója (2009).

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 1999. július 10-től alkalmazandó. Az uniós országoknak 2001. július 10 -ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

A Bizottság tanácsi irányelvre irányuló javaslatának témája a határozott idejű munkaszerződések voltak. Az Európai Parlament a javaslatról 1990. október 24-én ismertette véleményét (Hivatalos Lap C 295, 1990.11.26.).

A Tanácsban nem sikerült megállapodásra jutni, ezért a Bizottság a szociálpolitikáról szóló megállapodása 3. cikkének megfelelően a szociális partnerekkel történő konzultáció mellett határozott. Az első konzultáció során a szociális partnerek hangsúlyozták az új, rugalmas munkavégzési formák által érintett munkavállalók megkülönböztetése elleni küzdelem szükségességét.

A konzultáció második fordulója után a szociális partnerek úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat kezdenek ezen a területen.

Ezzel párhuzamosan 1996. június 19-én az UNICE (jelenleg BusinessEurope), a CEEP és az ESZSZ keretmegállapodást kötöttek a részmunkaidővel kapcsolatban, amelyet a 97/81/EK irányelv hajtott végre 1997. december 15-én. A megállapodás preambulumában a szerződő felek bejelentették azon szándékukat, hogy megvizsgálják a többi rugalmas munkavégzési formával kapcsolatos hasonló megállapodások lehetőségét. 1999. március 18 -án keretmegállapodást kötöttek a részmunkaidővel kapcsolatban, amelyet ez az irányelv hajtott végre.

A Bizottság úgy vélte, hogy kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer létrehozására van szükség, amely kompatibilis a határozott idejű szerződések folyamatos növekedésével, megakadályozva a visszaéléseket.

1999. május 6 -án a Parlament állásfoglalást fogadott el a Bizottság javaslatának jóváhagyásáról, amelyben felszólította a Tanácsot, hogy fogadja el a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodást [a Hivatalos Lapban nem tették közzé]. A Parlament ugyanakkor sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás csak az egymást követő munkaviszonyokra vonatkozik, hogy az egymást követő határozott idejű szerződések visszaélésszerű használatának megelőzésére kidolgozott szabályok nem tartalmaznak minőségi vagy mennyiségi kötelezettségeket, valamint hogy a megállapodás nem tartalmaz kiemelt hozzáférést a létrehozott munkahelyekhez, illetve nem rendelkezik arról, hogy ezek a munkavállalók hozzáférjenek a megfelelő szakképzéshez.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 99/70/EK irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43–48. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 97/81/EK irányelve (1997. december 15.) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról (HL L 14., 1998.1.20., 9–14. o.)

Az 97/81/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Bizottsági szolgálati munkadokumentum az 1999/70/EK (EU-15) irányelv tagállami végrehajtási intézkedéseiről (SEC(2006) 1074 végleges, 2006.8.11.)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum az 1999/70/EK (EU-10) irányelv tagállami végrehajtási intézkedéseiről (SEC(2008) 2485 végleges, 2008.9.17.)

utolsó frissítés 04.12.2016