Az irányelv biztosítja, hogy a büntetőeljárás alatt álló gyanúsított és vádlott személyek, valamint az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárások alatt álló keresett személyek (a továbbiakban: „polgárok”) ügyvédi segítséget vehessenek igénybe és gyakorolhassák a kommunikációhoz való jogukat a szabadságelvonás ideje alatt.

FŐBB PONTOK

Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog

A polgárok számára biztosítani kell, hogy indokolatlan késedelem nélkül gyakorolhassák az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogukat:

valamely bűnüldöző (pl. a rendőrség) vagy igazságügyi hatóság általi kihallgatásuk megkezdését megelőzően;
bármely nyomozási vagy más bizonyításfelvételi cselekmény lefolytatásakor (pl. szembesítés);
a szabadságelvonás megkezdésétől;
a bíróság előtti megjelenés előtt kellő időben.

A jogszabályban - pontosabban meghatározva - a következők szerepelnek:

az ügyvéddel való négyszemközti találkozáshoz és kommunikációhoz való jog;
ahhoz való jog, hogy az ügyvéd a kihallgatáson hatékonyan részt vegyen, valamint a nyomozási vagy más bizonyításfelvételi cselekmény lefolytatása során jelen legyen;
a kommunikáció valamennyi formájának (találkozók, levelezés, telefonbeszélgetések stb.) titkossága.

Az irányelv az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások hatálya alá tartozó személyek tekintetében megállapítja, hogy jogukban áll ügyvédi segítséget igénybe venni a végrehajtó uniós országban, valamint ügyvédet megbízni a kibocsátó országban.

Jogok szabadságelvonás esetén

A szabadságelvonás alatt álló polgároknak a következő jogokat kell biztosítani indokolatlan késedelem nélkül:

legalább egy általa megnevezett személy értesítése a szabadságelvonásról. Amennyiben a letartóztatott személy gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló személyt amint lehet, értesíteni kell;
legalább egy általa megnevezett személlyel való kommunikáció.

Amennyiben valamely polgár szabadságát a sajátjától eltérő uniós országban vonták el, jogában áll értesíteni az érintett konzuli hatóságokat, hogy azok látogatást tegyenek nála, kommunikáljanak vele, valamint jogi képviseletről gondoskodjanak számára.

Kivételek

Az irányelv lehetővé teszi, hogy az uniós országok kivételes körülmények fennállása esetén és szigorúan meghatározott feltételek mellett (például ha erre valamely személy életét, szabadságát vagy testi épségét fenyegető súlyosan hátrányos következmény elhárítása érdekében van sürgős szükség) ideiglenesen eltérhessenek bizonyos jogoktól.

Költségmentesség

Az (EU) 2016/1919 irányelv közös minimumszabályokat állapít meg a gyanúsítottakat és vádlottakat, valamint a keresett személyeket megillető költségmentességhez való jogra vonatkozóan a 2013/48/EU irányelv hatékonyságának biztosítása érdekében. Ez előírja az uniós országok számára, hogy biztosítsák a költségmentességet azon gyanúsítottak és vádlottak számára, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel ügyvéd igénybevételéhez, amennyiben ez az igazságszolgáltatás érdekében szükséges. Az uniós országok végezhetnek anyagi helyzet vizsgálatát (annak megállapítására, hogy az illető személy nem rendelkezik elégséges pénzeszközökkel ügyvéd igénybevételéhez), megalapozottság vizsgálatot (annak megállapítására, hogy a költségmentesség az igazságszolgáltatás érdekében szükséges), vagy elvégezhetik mindkettő vizsgálatot annak megállapítására, hogy megítélendő-e a költségmentesség.

Az (EU) 2016/1919 irányelv a Tanács által 2009 novemberében elfogadott, a büntetőeljárásban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv részeként tervezett utolsó jogi szöveg.

Ezt az irányelvet az uniós országoknak 2019. május 5-ig kell törvénybe foglalniuk.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2013. november 26. óta hatályos, és az uniós országokban 2016. november 27-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

A gyanúsítottak és vádlottak jogai (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1–12. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1–8. o.)

Az (EU) 2016/1919 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság ajánlása (2013. november 27.) a büntetőeljárás során gyanúsított és vádolt kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról (HL C 378., 2013.12.24., 8–10. o.)

A Bizottság ajánlása (2013. november 27.) a büntetőeljárás során a gyanúsítottak vagy vádlottak költségmentességhez való jogáról (HL C 378., 2013.12.24., 11–14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1–7. o.).

A Bizottság állásfoglalása (2009. november 30.) a büntetőeljárás során a gyanúsítottak vagy vádlottak költségmentességhez való jogáról (HL C 295., 2009.12.4., 1–3. o.)

utolsó frissítés 23.11.2017

Top

All