52014DC0072

1.           Bevezetés

Az elmúlt tizenöt évben az EU hozzájárult az internet elterjedéséhez és fejlesztéséhez, amely mára a mindennapi élet szerves része lett, és az egységes piac alappilléreként elősegíti az innovációt, a növekedést, a kereskedelmet, valamint a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását[1]. Az előrejelzések szerint az internetgazdasághoz kötődő növekedés az EU-ban csaknem 11%; a GDP-hez való hozzájárulás a 2010. évi 3,8%-ról 2016-ra várhatóan 5,7%-ra fog nőni[2]. Az internetet intenzíven használó kis- és középvállalkozások más kkv-khoz viszonyítva csaknem kétszer gyorsabb ütemben fejlődnek[3]. A gazdasági potenciált jobban ki kell aknázni, biztosítva, hogy az egyének hozzáférjenek a kívánt tartalmakhoz, termékekhez és szolgáltatásokhoz, és ellenőrzésük alatt tartsák, hogy milyen személyes adatot osztanak meg. A biztonságos, stabil és ellenálló hálózatok jelentik a megbízható és virágzó internetgazdaság alapjait[4]. A nyílt és szabad internet, amelynek keretében az emberek online is élhetnek valamennyi meglévő jogukkal és szabadságukkal, világszerte elősegíti a szociális és a demográfiai fejlődést.

Ezeknek az előnyöknek a megőrzése érdekében az internet minden érdekeltet bevonó, fenntartható irányítása[5] alapvetően fontos. Az internetirányítás, amelyben szervezetek széles köre[6] vesz részt, tágan értelmezve „az internet fejlődését és használatát alakító közös elveknek, normáknak, szabályoknak, döntéshozatali eljárásoknak és programoknak a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom általi – saját hatáskörüknek megfelelő – fejlesztését és alkalmazását” jelenti[7].

A közelmúltban felerősödtek az internet jövőjével, valamint többszereplős irányításának fenntartható megerősítésével kapcsolatos eltérő elképzelések közötti különbségek. A nagyszabású megfigyelési programok lelepleződése és a számítástechnikai bűnözés miatti félelmek kedvezőtlenül hatottak az internet iránti bizalomra. Az internettel és jelenlegi irányításával szemben tapasztalható folyamatos bizalomvesztés együttesen lelassíthatja az innovációt és az európai internetes vállalkozások növekedését. Emellett az új regionális és tagállami irányítási struktúrákat is nyomás alá helyezheti, ami pedig az internet széttagoltságához vezethet.

E közlemény javaslatot tesz az internetirányítás közös európai elképzeléséhez szükséges alap meghatározására

l az alapvető jogok és a demokratikus értékek védelme és előmozdítása, valamint az ezeket az értékeket tiszteletben tartó és egyértelmű szabályokon nyugvó többoldalú irányítási struktúrák elősegítése érdekében[8],

l mely olyan egységes, széttagoltság nélküli hálózat, amelyre a mindennapjaink egyéb területeit szabályozó törvények és normák vonatkoznak; amely lehetővé teszi továbbá, hogy az egyének gyakorolják jogaikat, és jogsértés esetén jogorvoslattal élhessenek.

l melyet valódi többszereplős partnerségi modell irányít

· melynél a szükséges kormányközi megbeszélések többszereplős kontextusba ágyazva zajlanak, amelyet annak maradéktalan elismerése vezérel, hogy az internet felépítése és fenntartása érdekeltek széles körének, valamint kormányoknak a részvételével valósul meg;

· ahol a döntések a jó kormányzás elvei alapján születnek – ideértve az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint az inkluzivitást, minden érdekelt fél tekintetében;

l a megerősített és megreformált Internetirányítási Fórum részvételével;

l a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete (ICANN) és az internetes számkiosztó hatóság (IANA) világszintűvé tételével.

A közlemény az Európai Bizottságnak az internet szabályozásáról szóló, 2009-es közleményére épít, különösen a többszereplős modell megerősítése tekintetében. A közlemény nem szorgalmazza új nemzetközi jogi eszköz létrehozását az internetirányítás kérdéseinek megoldására[9].

E közlemény az internetirányítás összetett ökoszisztémájához kapcsolódó fő szakpolitikai területekre irányul. A jelenlegi viták fő területeit – az internetirányítás elveinek kidolgozását, az együttműködési kereteket és az internet alapfunkcióit – a 2., 3. és 4. szakasz tárgyalja. Az 5. szakasz konkrét javaslatokat tesz a jelenlegi többszereplős modell megerősítése érdekében. A 6., 7. és 8. szakasz előretekintve számba veszi az internetirányítás összefüggésében a jövőben megtárgyalandó fő kérdések némelyikét, nevezetesen a technikai normák és az internetpolitika közötti szoros kölcsönhatást, a bizalom visszaszerzésének fő kihívásait, valamint a joghatóságok és törvények tekintetében jelentkező konfliktusokat. Az ismertetett kérdések többségéről a jövőben további konzultációk indulnak az érdekelt felekkel.

2.           Elveken alapuló megközelítés

Az internet erőssége nyílt, megosztáson alapuló jellegéből fakad, amely az alacsony belépési korlátokat jelentő nem jogvédett standardokon alapul. Az Európai Unió mindig is elkötelezetten kiállt az egységes, osztatlan internet mellett, ahol minden forrás egységesen elérhető, a felhasználó és a szolgáltató földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor az emberi jogokról van szó; egyes államok biztonsági okokra hivatkozva cenzúrával és más korlátozásokkal igyekeznek polgáraik számára korlátozni a globális összekapcsolhatóságot. A tartalomhoz, az alkalmazásokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés letiltása, lassítása vagy megakadályozása ellentétes az internet nyílt jellegével[10]. Még az összetett szabályozási vagy politikai kihívások esetében alkalmazott, az országhatároknál történő forgalomszűrés vagy csupán az egyes országok által alkalmazott egyedi megközelítések is az internet fragmentáltságához vezetnek, és veszélyeztetik a gazdasági növekedést, illetve az információk szabad áramlását. Ez nem zárja ki a mögöttes infrastruktúrák – például a helyi internetcsatlakozási pontok és az adatátviteli kapacitás – diverzifikálására irányuló fokozott erőfeszítéseket, melyek megerősíthetik az internet ellenálló képességét és stabilitását, valamint azokat az intézkedéseket sem, amelyek az alapvető jogok védelmére, illetve a nagyszabású megfigyelési és titkosszolgálati tevékenységek leleplezése nyomán felmerült aggályok megválaszolására szolgálnak.

A Bizottság már több mint éve szorgalmazza a COMPACT (internetpaktum) rövidítéssel fémjelzett megközelítést[11]: az internet mint a civil felelősségvállalás tere, egységes forrás, melyet többszereplős modell irányít a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása céljából olyan szilárd műszaki architektúra alapján, mely elősegíti a bizalmat, valamint lehetővé teszi az internet mögöttes infrastruktúrájának és az azt alkalmazó szolgáltatásoknak az átlátható irányítását.

A COMPACT a 2005-ös tuniszi programra épül. Azóta az internetirányítással kapcsolatban a különböző fórumokon egyre több elv alakult ki, de a legtöbb esetben ezeket vagy csak az érdekeltek kicsiny csoportja támogatta, vagy pedig földrajzilag voltak behatároltak[12]. Az internetirányítás szélesebb támogatottságot élvező és egységesebb elveihez vezető folyamat a közös alapok meghatározásának hasznos eleme lenne.

A Bizottság támogatja az internetirányítási elvek egységes globális szabályrendszerének valamennyi érdekelt bevonásával történő kidolgozását, amely összhangban van az alapvető jogokkal és a demokratikus értékekkel. A Bizottság elő fogja segíteni a megbeszéléseket az érintettek körében, ideértve a többszereplős platformokat és az internet irányításával foglalkozó magas szintű csoportot[13]. A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy megfelelő fórumokon járuljanak hozzá a közös európai álláspont kidolgozásához.

3.           Együttműködésre építő irányítási keret

Az internet világszinten betöltött gazdasági és társadalmi jelentőségére tekintettel a globális internetirányításról szóló, az érdekeltek között zajló, kölcsönös tiszteletre építő párbeszéd alapvetően fontos. Az Internetirányítási Fórum az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) fejleményeként jött létre a – sok esetben kevés együttműködési tapasztalattal rendelkező – érdekeltek között zajló, előremutató megbeszélések elősegítése érdekében. Fontos ugyanakkor az Internetirányítási Fórum eredményei minőségének és formátumának javítása annak érdekében, hogy hatása a globális internetirányításra és -politikára nagyobb legyen.

Az internetirányításban érintett érdekeltek közötti fokozott együttműködést nem új testületeken, hanem az adott kérdéseket megtárgyaló párbeszéden keresztül kell elősegíteni. Ez lehetővé tenné az érintett érdekeltek számára, hogy az aktuális kihívásokra a szerkezeti és szervezeti határokon átívelő módon keressenek megoldást. Az ilyen szabályozás az internet elosztott architektúrájára támaszkodna, amely a felek közötti hatékonyabb együttműködés modelljéül szolgálhat.

Emellett a fenntartható modellhez egyértelműen meg kell határozni az irányítási folyamatokban részt vevő szereplők, így a hatóságok feladatait, annak érdekében, hogy közcélú feladataikat az online térben érvényes emberi jogokkal összhangban lássák el[14]. Az ilyen jellegű fenntarthatósághoz szükséges, hogy valamennyi érdekelt fél elkötelezze magát az internetirányítási elvek egységes rendszere mellett.

Fontos, hogy mindazokra, akik az internetes térben szerepet töltenek be – ideértve az internet kulcsfeladataiért felelős szervezeteket –, elszámoltathatósági mechanizmusok legyenek érvényesek. Az olyan mechanizmusok, mint például az önértékelés és a független szakértői értékelés, erősíthetik a végrehajtást, és javításokra tehetnek javaslatot.

Más szervezetek és eljárások vonatkozásában is inspiráló lehet az, hogy a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete (ICANN) megerősítette kötelezettségvállalásait, és többszereplős szakértői testületek munkáját veszi igénybe.

A Bizottság az érdekeltekkel együtt:

- megerősíti az Internetirányítási Fórumot, figyelembe véve az Internetirányítási Fórum javításával foglalkozó munkacsoport ajánlásait[15];

- egyértelműen meghatározza a hatóságoknak a többszereplős kontextusban betöltött szerepét, amely összhangban van a nyílt és szabad internettel;

- elősegíti az intézményi határokon felülemelkedő, az adott kérdéssel foglalkozó többszereplős párbeszédet, illetve döntéshozatalt.

4.           Az internetre vonatkozó fő döntések globalizálódása

Az internet globális vetületű, kulcsfontosságú infrastruktúrává vált. Megfelelően működik nemzetközi kormányközi testületek strukturális felügyelete nélkül. Ugyanakkor a meglévő struktúrákon belüli jobb nemzetközi egyensúly fokozhatja a jelenlegi kormányzati szabályozások legitimációját.

2005-ben az Egyesült Államok kormánya elkötelezte magát amellett, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködésben figyelmet szentel az országkód szerinti felső szintű domainnel (ccTLD) kapcsolatos, közérdeket érintő aggályoknak[16]. A teljes körű megvalósítás azonban még nem történt meg. Az Európai Bizottság 2009. évi közleménye[17] rámutatott arra, hogy az internet alapfunkciói és szervezetei esetében nem érvényesül maradéktalanul a nemzetköziesítés.

2009 óta az ICANN tett lépéseket ebbe az irányba, mindenekelőtt az isztambuli és szingapúri operatív csomópontok 2013-as létrehozásával. E lépések üdvözlendők. Ugyanakkor az ICANN jogállása nem változott: a szervezetet a kaliforniai törvények értelmében egyetlen országhoz fűzi szerződéses jogviszony. Az ICANN egyetlen kormányzathoz fűződő kizárólagos kapcsolata – amint kötelezettségvállalásainak megerősítése is szemlélteti – az internet történetéből fakad; az internet új korszakában azonban, mivel az napjainkban a társadalom és a gazdaság számára létfontosságú támogató funkciót tölt be az egész világon, globálisabbá kell válnia. 2013 októberében az internet technikai infrastruktúrájának koordinálásáért felelős szervezetek vezetői az internetre vonatkozó együttműködés jövőjéről szóló montevideói nyilatkozatukban[18] az ICANN és az IANA feladatainak világszintűvé tételét sürgették. A 2014 áprilisában Brazíliában megrendezésre kerülő, az internetirányítás jövőjéről szóló globális, többszereplős megbeszélés keretében meg kell határozni az ICANN és az IANA feladatainak nemzetközivé tételéhez szükséges konkrét és megvalósítható intézkedéseket[19].

A Bizottság az érdekeltekkel együtt:

- a domainnévrendszer folyamatos stabilitásának és biztonságának védelme mellett meghatározza az IANA feladatai globálissá tételének mikéntjét;

- egyértelmű ütemtervet állapít meg az ICANN globalizációjához, ideértve a kötelezettségvállalások megerősítését.

5.           Többszereplős folyamat

Az internettel kapcsolatos, többszereplős folyamatok különböző formát ölthetnek az egyszerű hálózatépítéstől a globális hatású döntéshozatalig, mint például az ICANN határozatai és az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF)[20] specifikációmeghatározásra irányuló folyamatai. Ugyanakkor önmagában az, hogy egy folyamat az állítások szerint többszereplős, nem garantálja a széles körben legitimnek tekintett eredményeket. A Bizottság továbbra is támogatja az internetirányítás valóban többszereplős megközelítését, mely biztosíthatja legitimitását.

A többszereplős modell további erősítése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az internetpolitikával kapcsolatos többszereplős folyamatok – az alapvető jogokkal való összhang mellett – feleljenek meg legalább a következő követelményeknek:

·Átláthatóság. Valamennyi érdekeltnek megfelelően hozzá kell férnie a testület működését szabályozó szervezeti folyamatokhoz és eljárásokhoz, valamint az ezekre vonatkozó információkhoz. Ez mindenekelőtt a „néma” érdekeltek nevében való eljárást hivatott megakadályozni.

·Inkluzivitás és egyensúly. Az inkluzív folyamatokért felelős szereplőknek törekedniük kell arra, hogy az adott témában érintett felek mindegyikéhez eljutva tisztességes és elérhető lehetőségeket kínáljanak a részvétel és a döntéshozatal valamennyi kulcsfontosságú szakaszához történő hozzájárulásuk céljából, miközben gondoskodnak arról, hogy a folyamat irányítását ne ragadják magukhoz domináns érdekelt felek vagy egyéni érdekeltségek.

·Elszámoltathatóság. Elő kell írni olyan egyértelmű, nyilvános kötelezettségeket, amelyek az érdekelt feleknek vagy független testületeknek történő, rendszeres beszámolásra vonatkoznak, és lehetővé kell tenni, hogy hatékony vitarendezési mechanizmusokon keresztül bármely fél jogorvoslatért folyamodjon.

Ezen túlmenően a többszereplős megközelítések keretében a megfelelő képviselet biztosítása érdekében törekedni kell a különböző érdekelt csoportok részvételi képességében jelentkező különbségek figyelembevételére (például alapértelmezett lehetőséggé kell tenni a távoli részvételt). Fel kell ismerni továbbá, hogy a döntéshozatali folyamat különböző szakaszaira egyedi követelmények vonatkoznak, amelyek az érdekelt felek különböző csoportjainak részvételét tehetik szükségessé. A Bizottság üdvözli, hogy egyes érdekképviseleti csoportok iránymutatást dolgoznak ki a többszereplős folyamatokra vonatkozóan, és ösztönzi a további erőfeszítéseket. A többszereplős, stabil folyamatok alapvetően fontosak az internet jövőbeli irányítása szempontjából. Ugyanakkor nem befolyásolhatják a hatóságoknak a jogköreik és a demokratikus folyamatok legitimációja által biztosított, arra vonatkozó képességét, hogy eleget tegyenek közcélú politikai feladataiknak, amennyiben azok az egyetemes emberi jogokkal összeegyeztethetők. Ide tartozik az a jog, melynek értelmében szükség esetén szabályozási beavatkozásra kerül sor.

Az Európai Bizottság egyértelműen elkötelezett az internetirányítás többszereplős modellje mellett. A Bizottság felhívja az érdekelt feleket, hogy még inkább erősítsék meg e modell fenntarthatóságát a szereplők és folyamatok inkluzív, átlátható és elszámoltatható jellegének fokozása által.

A Bizottság az érdekeltekkel együtt a bevált módszerek megosztásán fog munkálkodni.

Az inkluzív részvétel elősegítése

Az internettel összefüggő szakpolitikai területek széles skálája és az azokhoz kapcsolódó összetett intézményi keretek számos érdekeltet akadályoznak az internet-szakpolitika kialakításában való hatékony részvételben. Ez növelheti a kimaradás és a döntési jogtól való megfosztottság általános érzetét. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a fogyatékos személyek szükségleteit is[21]. További erőfeszítések szükségesek a többszereplős struktúrák olyan országokra való kiterjesztése érdekében, ahol az érdekelteket jelenleg nem képviselik megfelelő arányban. Jó példa erre az európai és észak-amerikai regionális internetregisztrátorok által az afrikai regionális internetregisztrátor létrehozásában nyújtott támogatás.

E kihívás kezelésének egyik módja az lehet, hogy a megbeszéléseken általános szabályként lehetővé teszik a távoli részvételt, elősegítve a fórumokhoz és információkhoz való hozzáférést. Ezen túlmenően az internetpolitikáról és -irányításról nyilvánosan elérhető adatok és információk esetében használt adatbányászati és adatmegjelenítési eszközök az érdekeltek szélesebb körének részvételét teszik lehetővé.

A Bizottság Globális Internetpolitikai Megfigyelőközpont (Global Internet Policy Observatory, GIPO)[22] néven online platformot kíván létrehozni, amelyen keresztül ezek az adatok elérhetők és széles körben hozzáférhetők lesznek. A GIPO célja, hogy az internetpolitika alakítása, az internetpolitikai szabályozás és technológia nyomon követéséhez globális online forrásul szolgálva elősegítse a különböző fórumok és megbeszélések közötti kapcsolatok beazonosítását a „szakpolitikai silók” leküzdése és az információk kontextusba helyezése érdekében. Ez megkönnyítené, hogy a korlátozott erőforrásokkal rendelkező érdekelt felek megértsék az internetirányítást és -politikát, és bekapcsolódjanak az ezekkel kapcsolatos folyamatokba[23].

A Bizottság javasolja, hogy 2014-ben induljon meg a globális közösségi forrásként szolgáló Globális Internetpolitikai Megfigyelőközpont (GIPO) műszaki fejlesztése

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy kezdjenek kapacitásépítésbe annak érdekében, hogy a többszereplős folyamatokat beindítsák azokban az országokban, ahol azok nem vagy kevésbé fejlettek.

A Bizottság a kedvezményezettekkel együtt 2014-ben folytatja a média fejlesztésére és a szólásszabadság támogatására, valamint az internethez kapcsolódó technológiai, szakpolitikai és szabályozási kapacitásépítésre irányuló fejlesztési segélyprogramok megerősítését.

Nemzeti szinten rendelkezésre áll bizonyos mértékű tapasztalat az internettel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását célzó többszereplős modell működtetésével kapcsolatban. Az EU-ban erre példa a francia Conseil national du numérique és a brit Multistakeholder Advisory Group on Internet Governance. Az Unión kívül a brazil Comitê Gestor da Internet jelentős példa: a többszereplős folyamatot itt az internethez kapcsolódó szakpolitikák konzultációs előkészítése során veszik igénybe[24]. Európai szinten hasonló megközelítések alkalmazhatók ideiglenes jelleggel az internetirányítással kapcsolatos szakpolitikák további széttagoltságának megelőzése céljából, a meglévő hálózatokkal kapcsolatban szerzett esetleges tapasztalatokra építve[25]. Ez – az érdekeltek csoportjainak széles körével megvalósuló folyamatos párbeszéd révén – megfelelne a döntéshozatal alsóbb szintjein elhelyezkedőkkel folytatott, a gyors technológiai változásokhoz és az internetirányítási politikákra ezekből következő hatásokhoz adaptált előzetes konzultációs mechanizmusra irányuló igénynek. Egy másik fontos feladatot jelentene az EU-ban létező tanácsadó testületek tevékenységeinek koordinálásához nyújtott támogatás. A Bizottságnak ésszerű módon együtt kell működnie az európai internetes érdekelt felek széles körével, ideértve az internet-ökoszisztéma szerves részét képező, alulról induló kezdeményezéseket.

A Bizottság a civil társadalom, a technikai és tudományos közösségek és az európai iparágak, valamint az Európai Parlament és a tagállamok bevonásával széleskörű konzultációt indít arról, hogy miként biztosítható a megfelelő és átlátható többszereplős részvétel a jövőbeli európai internetirányítási politikák kialakításában.

6.           Az internetet alakító műszaki szabályok

Az internetprotokollok technikai részletei és más információtechnológiai specifikációk olyan vetületekkel rendelkeznek, amelyek jelentős mértékben érintik a közérdeket. Kialakításuk hatással lehet az emberi jogokra, így a felhasználók adatvédelmi és -biztonsági jogaira, érinti azt, ahogyan a felhasználók hozzáférhetnek különféle ismeretekhez és információkhoz, és befolyásolja az online véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett más érdekelteket is érint, ideértve az online tevékenységeket folytató vállalkozásokat, amelyek biztonsági aggályait szintén figyelembe kell venni.

A Bizottság üdvözli a technikai közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a specifikációk meghatározása során figyelembe vegyék a közérdeket érintő szempontokat. A pozitív példák közé tartoznak az új protokollok adatvédelmi szempontjaira vonatkozó technikai iránymutatások[26], a nemzetközi domainnevek tekintetében a többnyelvűség elismerése vagy a fogyatékos személyek tekintetében alkalmazott akadálymentesítési szabványok. Ezek az erőfeszítések annál is fontosabbak, mivel az IP-alapú technológiákat a hagyományos gazdasági ágazatok, így az energiaszektor, a közlekedési, a pénzügyi és az egészségügyi ágazat is egyre nagyobb mértékben veszi igénybe.

Ugyanakkor még abban az esetben is, ha a technikai megbeszélések folyamata nyílt, a technikai szakértők gyakran az érdekeltek széleskörű képviselete nélkül hoznak kulcsfontosságú döntéseket. Az internetspecifikációk meghatározásában alkalmazott eredményes többszereplős megközelítés a technikai és a közérdeket érintő szempontok közötti hatékony együttműködésen alapul[27], így a technikai specifikációk szisztematikusabban figyelembe vehetik a közérdekű szempontokat. Ez különösen fontos akkor, amikor a folyamatok egyértelműen érintik az egyének jogait, különös tekintettel az emberi jogokra. Ugyanakkor az internetforrások elosztása és adminisztrációja többszereplős folyamatok által létrehozott szabályokat követ.

Az internettel kapcsolatos szabálymeghatározások változásával járó következményeket megtárgyalásához az érdekeltekkel folytatott nyilvános viták szükségesek.

Fontos ugyanakkor támogatást nyújtani az európai internetgazdaság nyílt szabványai végrehajtásához, és elő kell segíteni az európai internetgazdaság bevonását a nyílt internetszabványok fejlesztésének folyamatába.

A Bizottság az érdekelt felekkel – ideértve az európai internetágazatot – együttműködve műhelysorozat szervezését javasolja nemzetközi jogi, etikai[28], társadalomtudományi, gazdasági és műszaki szakértők, illetve a nemzetközi kapcsolatok szakértőinek részvételével. A folyamat várható eredményeként konkrét, megvalósítható ajánlások születnek, melyek biztosítják a meglévő szabályozó keretek, valamint az internet által lehetővé tett szabálykialakítás új formái közötti egységességet.

A Bizottság arra ösztönzi az érdekelteket, hogy erősítsék meg (vagy adott esetben hozzák létre) azokat a strukturált mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a döntéshozatal alsóbb szintjein elhelyezkedők rendszeres, korai és valóban inkluzív módon részt vehessenek a technikai döntésekben, ezeket áttekinthessék, és észrevételeket fűzhessenek hozzájuk. E strukturált mechanizmusok értelmében törekedni kell arra, hogy a technikai döntések összhangban legyenek az emberi jogokkal.

7.           A bizalom erősítése

Az internet és az internetirányítás iránti bizalom az előfeltétele annak, hogy az internetben mint a gazdasági növekedés és az innováció motorjában rejlő potenciál kiaknázható legyen. Az internet biztonságos, védett, stabil és ellenálló volta alapvetően fontos a digitális ökoszisztéma gazdasági és társadalmi előnyeinek megőrzéséhez és elősegítéséhez.

A Bizottság e kihívásokat elsősorban az uniós adatvédelmi keret reformja[29], a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelem, valamint a kiberbiztonság ambiciózus megközelítése, például a kiberbiztonsági stratégia[30] révén kívánja megválaszolni. E stratégia azt a célt tűzte ki, hogy az EU online környezetét – az alapvető jogok megőrzése és további előmozdítása mellett – a világ legbiztonságosabb környezetévé tegye[31]. Egyre több olyan online tevékenység létezik, amely kifejezetten ellentétes az alapvető jogok gyakorlásával.

A számítástechnikai bűnözés, ideértve az online gyermekbántalmazást[32], a személyazonosság-lopást, az informatikai támadásokat és a nem készpénzes fizetőeszközökkel elkövetett csalásokat, valamint a személyes adatok törvénytelen feldolgozásának egyéb formáit, nagymértékben aláássák az internethasználók bizalmát. A Bizottság elkötelezett a számítástechnikai bűnözés mértékének drasztikus csökkentése mellett.

A technikai közösség alapvetően fontos szerepet tölt be, ideértve az internetprotokollon (IP) alapuló kommunikációba és az IP-alapú kommunikáció megbízhatóságát erősítő kriptorendszerek ellenálló képességébe vetett bizalom biztosításának révén. Ez elősegíti a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelmet és biztosítja a felhasználók adatainak bizalmas kezelését.

A nagyszabású megfigyelési és titkosszolgálati tevékenységek szintén aláásták az internet és a jelenlegi internetirányítási szabályok iránti bizalmat. A Bizottság ezen aggályok egy részére a személyes adatok nemzetközi továbbítása tekintetében a bizalom helyreállításáról szóló közleményben reagált[33]. A globális internetirányítással járó következményekkel szintén foglalkozni kell.

Az internet iránti bizalom megerősítése érdekében a Bizottság a Tanáccsal és a Parlamenttel együtt a kulcsfontosságú jogszabályok gyors elfogadására és végrehajtására törekszik, ideértve az adatvédelmi keret reformját és a hálózati és információbiztonságról szóló irányelvjavaslatot.

A Bizottság elkötelezett a partnereivel való együttműködés mellett az internet iránti bizalom helyreállítása érdekében, ideértve a globális irányítás megerősítését, amely a nyílt internet fenntartható jövőjének alapvető előfeltétele.

8.           A joghatóságok tekintetében jelentkező konfliktusok és a kollíziós szabályok

Más olyan területhez hasonlóan, amelyek több országot is érintenek, az internet is számos kihívást rejt magában a jogalkalmazás tekintetében. E kihívások nem minden esetben csak az internetre jellemzőek, ugyanakkor önmagában a több országot is érintő online tranzakciók aránya is megköveteli annak nyomon követését, hogy a meglévő szabályok miként érvényesülnek az internet esetében.

Az egyes országok jogszabályainak az országhatárokon túli alkalmazása – amely gyakran a domainnévrendszeren alapul – számos egymásnak ellentmondó jogi döntéshez vezetett[34]. Ennek következtében például előfordulhat, hogy az egyik joghatóság szabályai értelmében használt domainneveket egy másik joghatóság rendelkezései alapján visszavonják, a domainbejegyzők vagy regisztrátorok földrajzi helyzetétől függően.

Egyre többször fordul elő, hogy számos, az interneten végzett tevékenységet a magáncégek és az internethasználók közötti szerződéses megállapodás szabályoz. Ebben az összefüggésben az e-kereskedelem terén működő kereskedők és közvetítők szerződésen kívüli kötelmi viszonyai is lényegesek. E szabályok összetettsége és időnkénti átláthatatlansága – ideértve a vonatkozó joghatóságra és törvényekre vonatkozó rendelkezéseket – bizonyos fokú jogi bizonytalanságot okozhatnak.

Egyes területeken – különösen a szerződéses kötelezettségek és a nem szerződéses kötelmi viszonyok esetében – érvényesülnek a magánjog szempontjából a joghatóságra vonatkozó egységes európai szabályok, valamint az ítéletek és kollíziós szabályok elismerése és jogérvényesítése. E szabályok az Európai Unión belül irányadók az ismertetett problémákra. Nemzetközi szinten a kollíziós szabályok nincsenek megfelelően kidolgozva, ami az Unión túlmutató, megoldatlan kollíziókhoz vezet. A jellegüket tekintve alapvetően határokon átnyúló internetes szolgáltatások esetében – például a számítási felhőhöz kapcsolódó szolgáltatások – ez a nemzetközi szinten jelentkező komplexitás károsan befolyásolhatja a növekedést.

Az internet nemzetközi jellege és az egyes állami joghatóságok közötti feszültség feloldására való törekvés során figyelembe kell venni az e konfliktusok által érintett esetek sokféleségét, melyeket nem lehet egyetlen egységes mechanizmussal megoldani.

Az Európai Bizottság mélyreható elemzést készít az internettel kapcsolatban nemzetközi szinten jelentkező kockázatokról, kollíziós szabályokról és egymásnak ellentmondó joghatósági rendelkezésekről, és értékeli a rendelkezésre álló és e konfliktusok megoldásához szükséges mechanizmusokat, folyamatokat és eszközöket. Az uniós vagy nemzetközi szintű fellépési lehetőségeket gondosan elemzi, ideértve szükség esetén a lehetséges jogalkotási kezdeményezéseket vagy iránymutatásokat, a megfelelő hatásvizsgálatok eredményeinek függvényében. E munka a meglévő szakpolitikákra épít.

9.           Következtetések

Az internetirányítás jövője és fejlődése tekintetében az Európai Uniónak és az egész világnak tudatos álláspontra kell jutnia. A Bizottság meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az internetirányítás jövőbeli modelljét illetően közös elképzelést kell kialakítaniuk. A Bizottság 2015-ben eredményjelentést készít az e közleményben foglalt fő elemek tekintetében az internetirányítás globális fejlődése terepén elért előrelépésekről.

Az internetnek olyan egységes, széttagoltság nélküli „hálózatok hálózatának” kell maradnia, amelyre a mindennapjaink egyéb területeit szabályozó törvények és normák vonatkoznak. Irányításának inkluzív, átlátható és elszámoltatható többszereplős irányítási modellen kell alapulnia, az azonosított közérdekű célkitűzések – például az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokratikus értékek, valamint a nyelvi és kulturális sokféleség tiszteletben tartása és a kiszolgáltatott személyek védelme – tekintetében hozható szabályozási beavatkozások sérelme nélkül. A biztonságos, védett, stabil és ellenálló architektúra képezi az internethasználók bizalmának alapját. Ugyanakkor az internet innovációs erejét az európai internetgazdaság teljes körű részvétele mellett fenn kell tartani, a világ többi részével összeköttetésben álló megerősített digitális egységes piacra építve. Ehhez gondos, ugyanakkor szilárd irányítás szükséges.

A hatalmi és döntéshozatali hatáskörök decentralizáltságával jellemezhető, a modern, hálózati társadalommá való fejlődés útján járó Európai Unió a helyzetének köszönhetően képes arra, hogy részt vegyen az internet megfelelő irányításában. A Bizottság felkéri a Tanácsot és a Parlamentet, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, valamint a tagállamokat, hogy jussanak megállapodásra az e közleményben szorgalmazott közös elképzelésről, és az elkövetkező nemzetközi viták során lépjenek fel együttesen annak védelme érdekében.

[1]               Lásd: COM(1998)111, COM(1998)476, COM(2000) 202, OJ C 293, 14.10.2000, COM(2009)277, az Európai Parlament 2010. 05. 15-i állásfoglalása (2009/2229(INI)).

[2]               Boston Consulting Group, „The $4.2 Trillion Opportunity – the Internet Economy in the G-20”, 2012. március.

[3]               McKinsey Global Institute „Internet matters: The Net's sweeping impact on growth, jobs, and prosperity”, 2011.

[4]               Join(2013)1, „Cybersecurity Strategy of the European Union: An Open, Safe and Secure Cyberspace”, 2013.2.7.

[5]               A tuniszi program szerint az internetirányításnak be kell vonnia a kormányokat, a magánszektort és a civil társadalmat – (34) bekezdés –, a kormányközi és nemzetközi szervezeteket – (35) bekezdés d), e) pont –, valamint a tudományos és műszaki közösségek hozzájárulását ((36) bekezdés).

[6]               Lásd például: „Introduction to Internet Governance”, http://www.diplomacy.edu/IGBook; Az internetirányítás feltérképezésével foglalkozó projekt: http://idgovmap.org/;                 http://www.icann.org/sites/default/files/assets/governance-2500x1664-21mar13-en.png

[7]               Az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) által megerősített munkadefiníció az internetirányításról, lásd:     http://www.itu.int/wsis

[8]                      Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, az emberi jogok európai egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően.

[9]               Az e közleményben megnevezett fellépések a jelenlegi többéves pénzügyi keretben már szereplő jelenlegi előirányzatokon túl nem igényelnek további költségvetési forrásokat.

[10]             COM(2013) 627. Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

[11]             Az internetes gazdaságról szóló, magas szintű OECD-megbeszélésen bemutatva, 2011.06.28., http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/en/blog/i-propose-a-compact-for-the-internet

[12]             pl. az OECD Tanácsának az internetpolitikai döntéshozatal elveiről szóló ajánlása (2011); a G8-ak deauville-i nyilatkozata (2011).

[13]             Bizottsági szakértői csoport a WSIS-t nyomon követő európai szintű koordináció biztosítására.

[14]                    Lásd a tuniszi program (35) és (36) bekezdését, valamint a COM(2009) 277 (2) bekezdését.

[15]             Lásd: http://unctad.org/meetings/en/SessionalDocuments/a67d65_en.pdf

[16]             Lásd: http://www.ntia.doc.gov/other-publication/2005/us-principles-internets-domain-name-and-addressing-system

[17]             COM(2009)277.

[18]             Lásd: http://www.internetsociety.org/news/montevideo-statement-future-internet-cooperation

[19]             Az IANA funkciói közé a következők tartoznak: 1. a technikai internetprotokoll-paraméterek kiosztásának koordinációja; 2. az internet DNS-gyökérzóna igazgatásával kapcsolatos egyes feladatok adminisztrációja; 3. az internetszámokkal kapcsolatos források kiosztása; 4. az ARPA és INT első szintű domainek (TLD-k) kezelésével kapcsolatos egyéb szolgáltatások.

[20]                    Lásd: http://www.ietf.org/about/

[21]             Ez megjelenik az EU által a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megkötésekor vállalt kötelezettségvállalásokban, lásd: http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml

[22]             Lásd: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/commission-plans-guide-through-global-internet-policy-labyrinth

[23]             A GIPO technikai fejlesztése érdekében a Horizont 2020 program 2014–2015-re szóló munkaprogramjában 500 000 EUR indikatív uniós hozzájárulás előirányzására került sor.

[24]             Az idevágó példák közé tartoznak még az OECD internettel kapcsolatos tanácsadó bizottsága, valamint a kenyai KICTAnet.

[25]             Például EuroDIG, http://www.eurodig.org/

[26]             Lásd: http://tools.ietf.org/html/rfc6973

[27]             Lásd: az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a Bizottság 2011. november 28-i határozata az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform létrehozásáról. Lásd: https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/european-multistakeholder-platform-ict-standardisation

[28]             Lásd a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport véleményét, http://ec.europa.eu/bepa/european-group-ethics/docs/publications/ict_final_22_february-adopted.pdf

[29]             A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2012)11, 2012.1.25.

[30]                    Join(2013)1, „Cybersecurity Strategy of the European Union: An Open, Safe and Secure Cyberspace” (Nyílt, biztonságos és megbízható kibertér), 2013.02.07., valamint: a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2013) 48.

[31]                    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, az emberi jogok európai egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően.

[32]             2011. december 13-i 2011/92/EU irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. továbbá: A gyermekbarát internet európai stratégiája, COM(2012) 196., 2012.05.02.

[33]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A bizalom helyreállítása az EU-USA adatáramlások tekintetében COM(2013) 846.

[34]             Az internettel és a joghatóságokkal foglalkozó projekt e példákról hasznos jegyzéket állított össze. Lásd: http://www.internetjurisdiction.net/