INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Háttér-információk és a javaslat okai

A tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályait az 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv (kodifikált változata a 2008/95/EK irányelv, a továbbiakban: az irányelv) részben harmonizálta. A védjegyek nemzeti rendszereivel párhuzamosan és azokhoz kapcsolódva a közösségi védjegyekről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (kodifikált változata a 207/2009/EK rendelet, a továbbiakban: a rendelet) önálló rendszert hozott létre az EU egész területére kiterjedő hatályú egységes jogok lajstromozására. Ebben a kontextusban létrehozták a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (BPHH), amely a közösségi védjegyek lajstromozásáért és kezeléséért felelős.

A védjegy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait hivatott megkülönböztetni más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ez az a jegy, amely révén a vállalkozás vásárlói hűséget tud kialakítani és fenntartani, és értékesítést és növekedést tud teremteni. A védjegy ez esetben az innováció motorjaként működik: a vonzó jelleg fenntartásához K+F-beruházásokra van szükség, ami folyamatos termékfejlesztést és -tökéletesítést eredményez. Ez a dinamikus folyamat a foglalkoztatásra is kedvező hatással van. Az egyre élesedő versenyben nemcsak a védjegyek piaci siker terén betöltött központi szerepe nő folyamatosan, hanem számuk és kereskedelmi értékük is. 2012-ben minden eddiginél nagyobb számú közösségi védjegybejelentést nyújtottak be (több mint 107 900-at, szemben a 2010. évi 98 217 és az egy évtizeddel korábbi 49 503 bejelentéssel). 2011. során a BPHH-hoz beérkezett a működésének 1996-os megkezdésétől számított egymilliomodik bejelentés. Mindezen fejlemények együtt jártak azzal, hogy az érdekelt felek egyre növekvő várakozással tekintettek egy kiváló minőségű, ésszerűbb, következetesebb és a technológia aktuális szintjén lévő védjegylajstromozási rendszer felé.

2007-ben, amikor a BPHH pénzügyi keretének kérdésével foglalkozott, a Tanács hangsúlyozta[1], hogy a BPHH létrehozása igen sikeres volt és a hivatal számottevő mértékben hozzájárult az EU versenyképességének megerősítéséhez. A Tanács arra is emlékeztetett, hogy a közösségi védjegyek rendszerét úgy alakították ki, hogy az a nemzeti védjegyrendszerekkel párhuzamosan működjön. Utóbbira továbbra is szükség van, hiszen vannak olyan vállalkozások, amelyek nem kívánnak uniós szintű védjegyoltalmat szerezni. A Tanács emellett kitért a védjegyekkel foglalkozó nemzeti hivatalok által végzett kiegészítő munka fontosságára, és felkérte a BPHH-t, hogy a közösségi védjegyrendszer általános működésének javítása érdekében terjessze ki a velük való együttműködést. Végül pedig nyugtázta, hogy a közösségi védjegy létrehozása óta több mint egy évtized eltelt, és kiemelte: szükség van a közösségi védjegyrendszer működésének általános értékelésére. Felkérte a Bizottságot, hogy kezdjen el dolgozni a megfelelő tanulmányon, különös tekintettel a BPHH és a védjegyekkel foglalkozó nemzeti hivatalok közötti együttműködés meglévő eszközeinek intenzívebbé tételére és azok körének kiszélesítésére.

2008. évi európai kisvállalkozói intézkedéscsomagjában[2] a Bizottság ígéretet tett arra, hogy a kkv-k számára jobban hozzáférhetővé teszi a közösségi védjegyek rendszerét. Emellett a 2008. évi, európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló közleményében[3] a Bizottság hangsúlyozta elkötelezettségét a hatékony és eredményes védjegyoltalom, valamint a kiváló minőségű védjegyrendszer iránt. Arra a következtetésre jutott, hogy ideje átfogó értékelést végezni, ami alapul szolgálhat az európai védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatához, valamint a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés további javításához. 2010-ben „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleményében[4] a Bizottság vállalta, hogy a vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása érdekében korszerűsíti a védjegyek keretrendszerét. Végül 2011-ben, a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó európai stratégiában[5] a Bizottság bejelentette az európai védjegyrendszer felülvizsgálatát, amelynek célja a rendszer uniós és nemzeti szintű korszerűsítése a hatékonyság, az eredményesség és összességében a következetesség javítása révén.

1.2.        A javaslat célja

E kezdeményezésnek, valamint az irányelv ezzel párhuzamosan folyó átdolgozásának (amelyeket együtt, csomagként kezelünk) fő közös célja az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzése azáltal, hogy a vállalkozások számára szerte az EU-ban jobban hozzáférhetővé és hatékonyabbá tesszük a védjegylajstromozási rendszert: csökkentjük a költségeit és az összetettségét, felgyorsítjuk a működését, növeljük az előrejelezhetőségét és a jogbiztonságot. Ezek a kiigazítások kéz a kézben járnak azon erőfeszítésekkel, amelyek az uniós és a nemzeti védjegyrendszerek egymás mellett élését és egymást kiegészítő jellegét hivatottak biztosítani.

Ami a rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést illeti, a Bizottság nem egy új rendszerre tesz javaslatot, hanem a meglévő rendelkezések célirányos korszerűsítésére. Ennek során a főbb célok a következők:

· Az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez és a rendelkezések hozzáigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (lásd az 5.1. szakaszt);

· Az európai védjegy iránti kérelem benyújtására és a védjegy lajstromoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítése (lásd az 5.2. szakaszt);

· A jogbiztonság növelése egyes rendelkezések tisztázása és a kétértelműségek megszüntetése révén (lásd az 5.3. szakaszt);

· A BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretének létrehozása a gyakorlatok közelítésének és közös eszközök kidolgozásának ösztönzésére (lásd az 5.4. szakaszt);

· A keretrendszer összehangolása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével (lásd az 5.5. szakaszt).

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

2.1.        Nyilvános konzultáció

E kezdeményezés alapjául két dolog szolgált: egyrészt annak értékelése, hogy hogyan működik ma Európa egészét tekintve a védjegyrendszer, másrészt az érintett érdekeltekkel folytatott, széles körű konzultációk.

Az értékelés fő alkotóeleme a Max Planck Iparjogvédelmi és Versenyjogi Intézet (Max-Planck-Institut für Immaterialgüter- und Wettbewerbsrecht) által a Bizottság megbízásából készített tanulmány volt. A vizsgálatra 2009 novembere és 2011 februárja között került sor[6]. A szakértői elemzések mellett a vizsgálat során az érdekeltek különböző csoportjaival is konzultáltak. A konzultáció magában foglalt többek között egy, a közösségi védjegyrendszert igénybe vevők körében készített felmérést, a védjegyek használóit nemzeti, európai és nemzetközi szinten képviselő szervezetek észrevételeit, valamint egy meghallgatást, amelyre 2010 júniusában e szervezetek részvételével került sor. Végül pedig az Intézet konzultált a tagállamok nemzeti hivatalaival és a BPHH-val is.

A végső jelentés következtetései között szerepel, hogy az európai védjegyrendszer alapjai stabilak. Megállapították, hogy a BPHH által követett eljárások általánosságban megfelelnek a vállalkozások igényeinek és elvárásainak. Konszenzus volt továbbá azt illetően, hogy a különböző méretű, eltérő piacokon működő és különböző földrajzi igényekkel rendelkező vállalkozások által támasztott követelményeket teljesítő védjegyrendszer hatékony működéséhez alapvető és szükséges a közösségi és a nemzeti védjegyjog párhuzamos létezése. A jelentés ugyanakkor azt is megállapította, hogy szükség van a védjegyekkel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok EU-n belüli harmonizációjának folytatására. Megerősítette, hogy a jelenlegi közösségi védjegyrendszer számos eleme jól működik, és sok jobbító javaslatot tett. Meghatározott olyan konkrét területeket, amelyeken a BPHH és a nemzeti hivatalok szorosabbá tudnák tenni együttműködésüket.

A vizsgálat köztes eredményeire reagálva 2010. május 25-én a Tanács következtetéseket fogadott el[7]. E következtetésekben jóváhagyta a BPHH irányító testületei (az igazgatótanács és a költségvetési bizottság) által 2008 szeptemberében elért megállapodást, amely a BPHH jövőbeli költségvetésének jobb kiegyensúlyozását célzó költségvetési intézkedéseket foglal magában. A Tanács egyetértett azzal, hogy e költségvetési intézkedések Európa egészében hozzájárulnak a védjegyrendszer korszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez, harmonizálásához és megerősítéséhez. Felkérte a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat keretében vezessen be egy külön rendelkezést, amely meghatározza a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés keretét. Ez a rendelkezés világossá teszi, hogy az EU valamennyi védjegyekkel foglalkozó hivatalának a gyakorlatok harmonizálására kell törekednie, a BPHH-nak pedig elő kell segítenie erre irányuló erőfeszítéseiket. A Tanács emellett arra is felkérte a Bizottságot, hogy hozzon létre jogalapot, amely alapján a BPHH által beszedett megújítási díjak 50 %-át kitevő összeg elosztásra kerülne a nemzeti hivatalok között, amelyek az összeget a védjegyoltalom védelmére, támogatására és/vagy érvényesítésére fordítják.

A tanulmány nyomon követéseként a Bizottság szolgálatai 2011. május 26-án meghallgatást tartottak a felhasználók szervezetei számára. Az itt született eredmények megerősítették és finomították a Bizottság előzetes elemzésének eredményeit.

2.2.        Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat során azonosított fő probléma, amelyet a felülvizsgálat rendeletnek orvosolnia kell, a védjegyekkel foglalkozó európai hivatalok közötti együttműködés alacsony szintje. Amint azt a hatásvizsgálat kifejti, a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, ami a védjegyhasználók és az iparjogvédelmi hivatalok számára egyaránt közvetlen következményekkel jár. Mindez szükségessé teszi, hogy a két rendszer bizonyos fokig kiegészítse egymást. Ennek elérése és biztosítása érdekében a BPHH-nak és a nemzeti hivataloknak szorosan együtt kell működniük.

Jelenleg számos jelentős akadály áll a védjegyekkel foglalkozó európai hivatalok közötti hatékony és eredményes együttműködés útjában:

· nincs egyértelmű jogalapja az uniós védjegyekről szóló jogszabályok területén történő együttműködésnek;

· a nemzeti hivatalok nem rendelkeznek a szükséges műszaki feltételekkel;

· közép- és hosszútávon nem megoldott a fenntartható finanszírozás.

Az említett problémák megoldására és három megfelelő célkitűzés megvalósítására a következő lehetőségeket mérlegeltük:

(1)          az együttműködés megfelelő jogalapjának biztosítása:

a)      1. lehetőség: nem készül külön jogalap az európai iparjogvédelmi hivatalok közötti együttműködésre;

b)      2. lehetőség: a nemzeti hivatalok és a BPHH közötti együttműködést lehetővé tevő jogalap (választható együttműködés);

c)      3. lehetőség: a nemzeti hivatalok és a BPHH közötti együttműködést előíró jogalap (kötelező együttműködés).

(2)          a nemzeti hivatalok technikai kapacitásának kiépítése:

a)      1. lehetőség: minden hivatal előállítja és fejleszti az előírt eszközöket és felszereléseket;

b)      2. lehetőség: az eszközökhöz való opcionális hozzáférés: a szükséges felszerelések és eszközök a választható együttműködés keretében állnak az iparjogvédelmi hivatalok rendelkezésére;

c)      3. lehetőség: az eszközökhöz való kötelező hozzáférés: a szükséges felszerelések a kötelező együttműködés keretében állnak rendelkezésre. Ez a lehetőség átfedésben van a fenti, megfelelő jogalapra vonatkozó 3. lehetőséggel, valamint a lenti, az együttműködési tevékenységek hosszú távú finanszírozására vonatkozó 3. lehetőséggel.

(3)          az együttműködési tevékenységek hosszú távú finanszírozásának biztosítása:

a)      1. lehetőség: a tagállamok biztosítják a finanszírozást;

b)      2. lehetőség: a finanszírozás az uniós költségvetésből történik;

c)      3. lehetőség: a finanszírozás a BPHH költségvetéséből történik.

A hatásvizsgálat eredménye szerint a 3. lehetőség minden esetben arányos lenne, és a legmegfelelőbb az elérni kívánt cél megvalósítására.

3.           JOGALAP ÉS SZUBSZIDIARITÁS

A belső piac létrehozása, illetve működése keretében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 118. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozásáról, valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtéséről.

A közösségi védjegy egy uniós rendelettel létrehozott, önálló uniós oltalmi jogcím. A hatásvizsgálat részeként végrehajtott elemzés rávilágított, hogy a közösségi védjegyrendszer javítása és ésszerűsítése érdekében a rendelet egyes részeit módosítani kell. Csak az uniós jogalkotó rendelkezik megfelelő kompetenciával a szükséges módosítások megtételére.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincsen hatása az Európai Unió költségvetésére, ezért nem kíséri a költségvetési rendelet (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet) 31. cikkében előírt pénzügyi kimutatás.

5.           A JAVASLAT RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A rendelet javasolt módosításait az 1.2. szakaszban foglalt célkitűzések szerint ismertetjük.

5.1.        Terminológiai adaptáció és a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez való hozzáigazítás

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a rendelet terminológiáját. Ez azt jelenti, hogy a „közösségi védjegy” kifejezést „európai védjegy” kifejezésre kell módosítani.

Számos olyan intézkedés van, amelyek a már meglévő, illetve a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) értelmében még létrehozandó ügynökségek irányítását és hatékonyságát hivatottak javítani. A rendelkezést módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegye a közös megközelítés BPHH-ra vonatkozó rendelkezéseit. A Bizottság azt javasolja, hogy az intézmény kapjon új nevet: Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség), az igazgatótanács feladatkörét bővítsék ki, a vezető tisztviselők kiválasztási eljárásait hangolják össze, valamint készüljenek éves és többéves munkaprogramok és rendszeres értékelések.

5.2.        Az eljárások egyszerűsítése

- A bejelentések benyújtása (25. cikk)

A nemzeti hivatalokhoz már szinte egyáltalán nem érkeznek európai védjegybejelentések. Most már szinte minden bejelentést (2012-ben 96,3 %) közvetlenül, a BPHH elektronikus benyújtási rendszerén keresztül nyújtanak be. A jelenlegi helyzet fényében és tekintettel arra, hogy a bejelentések most már könnyedén benyújthatók online, el kell törölni azt a lehetőséget, hogy a bejelentéseket a nemzeti hivatalokhoz nyújthassák be.

- A bejelentés napja (27. cikk)

Napjainkban a legtöbb európai védjegybejelentést a bejelentési díj megfizetésére rendelkezésre álló egy hónapos határidő lejárta előtt megvizsgálják. Ez lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy ún. „tesztbejelentést” nyújtson be és ne fizesse meg a bejelentési díjat, ha az Ügynökség hiányosságot talál vagy kifogást emel. A folyószámláról történő fizetés a bejelentő kérésére tekinthető a hónap utolsó napján teljesítettnek. Ezért a 27. cikk módosul: törlésre kerül az egy hónapos fizetési határidő és a fizetési kötelezettséget a bejelentés benyújtásához kapcsoljuk, így a bejelentőnek bizonyítania kell, hogy a bejelentés benyújtásakor teljesítette a fizetést vagy megbízást adott arra.

- Kutatások (38. és 155. cikk)

A kutatásra vonatkozó jelenlegi rendelkezések sem a védjegy rendelkezésre állására vonatkozó kutatáshoz nem biztosítanak megbízható eszközt, sem a lajstrom teljes körű, átfogó ellenőrzését nem biztosítják. A nemzeti és uniós kutatások hiányosságai idővel egyre súlyosabbá váltak, miközben az informatikai fejlődés eredményeként a felhasználóknak jobb, gyorsabb és olcsóbb alternatívák állnak rendelkezésére. A bejelentőnek napjainkban igen csekély érdeke fűződik ahhoz, hogy a választható rendszerben részt vevő nemzeti hivatalok nemzeti kutatásának eredményét megszerezze. Az Ügynökség a nemzeti hivatalokkal együtt több olyan, ígéretes eszköz fejlesztésén dolgozik, amelyek sokkal jobb eszközt nyújtanak az elsőbbségi kutatások végrehajtására és a lajstrom védjegybitorlásokat kereső átvizsgálására. Ezért a jelenlegi kutatási rendszereket meg kell szüntetni.

- A bejelentés meghirdetése (39. cikk)

A kutatási rendszer megszüntetése azt is lehetővé teszi, hogy megszüntessük a jelenlegi, a bejelentőnek az Ügynökség általi, a kutatási jelentésekről való tájékoztatása és a bejelentés meghirdetése között előírt egy hónapos időtartamot. Ez meggyorsítja a lajstromozási eljárást.

- Észrevétel (40. cikk)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a harmadik felek számára az észrevételek megtételét, a 40. cikk módosul: meghosszabbodik az észrevételek benyújtására rendelkezésre álló időszak. A meghirdetés napjára való hivatkozást törölni kell, mivel az európai védjegybejelentéseket az Ügynökség már a benyújtástól számított néhány napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi „CTM online” nevű védjegy-adatbázisában. Az eljárások egyszerűsítése érdekében lehetővé tesszük a harmadik felek számára, hogy amint tudomásukra jut egy bejelentés, benyújthassák észrevételeiket. Az észrevételek benyújtásának határideje a felszólalási időszak vége, illetve a felszólalási eljárások lezárását követően a mindenkori ügynökségi gyakorlat szerinti határidő.

- Jogorvoslat saját hatáskörben ellenérdekű fél esetén (62. cikk)

A tapasztalatok alapján a 62. cikknek nincs gyakorlati jelentősége. A mai napig egyetlen olyan eset sem fordult elő, amikor ellenérdekű félre vonatkozó fellebbezésnek e rendelkezés szerint, saját hatáskörben tettek volna eleget. Ennek fő oka, hogy az ellenérdekű félnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében előírt hozzájárulást megadja. Tekintve, hogy elegendő jogorvoslati lehetőség van a felek közti hibás határozat korrigálására, a 62. cikket töröljük.

- Az eljárás folytatása (82. cikk)

A 82. cikk alkalmazása a gyakorlatban problémákat okozott, aminek kapcsán az Ügynökség elnöke közleményt (06/05. sz.) adott ki[8]. Alkalmazásának egyszerűsítése és az említett közleményben foglaltak figyelembe vétele érdekében a 82. cikk módosul. Mivel mind a 25. cikk (3) bekezdése, mind a 62. cikk törlésre kerül, a kizárt határidők listájából is törölni kell a rájuk való hivatkozást. Ugyancsak törölni kell a 42. cikkre való hivatkozást annak érdekében, hogy a felszólalási eljárások során valamennyi határidő folytatódjon, kivéve a 41. cikk (1) bekezdésében rögzített felszólalási határidőt és a felszólalási díj megfizetésének a 41. cikk (3) bekezdésében megjelölt határidejét.

- Felszólalási időszak nemzetközi lajstromozás esetén (156. cikk)

Mivel nincs szükség a jelenleg előírt hat hónapos időszakra, a 156. cikk úgy módosul, hogy a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés és a nemzetközi lajstromozás felszólalási időszakának kezdete közötti időszak egy hónapra rövidül.

5.3.        A jogbiztonság növelése

- Az európai védjegy fogalma (4. cikk)

A 4. cikkből kikerül a „grafikai ábrázolhatóságra” vonatkozó követelmény. Elavult az az előfeltétel, hogy grafikailag ábrázolhatónak kell lennie a megjelölésnek, amelyre vonatkozóan védjegybejelentés történik. Nagyfokú jogbizonytalanságot teremt egyes nem hagyományos, például kizárólag hangokból álló védjegyek tekintetében. Ez utóbbi esetben a grafikai eszközöktől eltérő módon (pl. hangfájl segítségével) történő ábrázolás kívánatosabb is lehet, ha az a védjegy pontosabb azonosítását teszi lehetővé, és ezáltal a nagyobb jogbiztonság célját szolgálja. A javasolt új fogalommeghatározás lehetőséget teremt az elegendő garanciát biztosító technológiai eszközökkel ábrázolt dolgok lajstromozására. A cél nem a megengedhető ábrázolási módok körének korlátlan kiterjesztése, hanem nagyobb fokú rugalmasság biztosítása e tekintetben, miközben nagyobb jogbiztonságról is gondoskodunk.

- A földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések oltalma (7. cikk)

A 7. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja nem biztosít a földrajzi jelzések számára ugyanolyan mértékű oltalmat, mint a következő rendelkezések:

· a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelet[9] 13. és 14. cikke;

· a 2009. május 25-i 491/2009/EK rendelettel módosított, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet[10] 118l. és 118m. cikke;

· a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelet[11] 16. cikke.

A földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok érvényesülését az európai védjegyek lajstromozásával kapcsolatos eljárások során biztosítandó a vonatkozó feltétlen kizáró okokat a rendeletben ésszerűsíteni kell és teljes egészében össze kell hangolni a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó uniós jogszabályokkal. Ezenfelül a kizáró okok körét a koherencia érdekében ki kell bővíteni, hogy lefedje a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseket és a hagyományos különleges termékeket.

- Az európai védjegyoltalom tartalma (9. és 9a. cikk)

1.         A korábbi jogok sérelme nélkül biztosított jogok

Sem a rendelet, sem az irányelv nem tartalmaz egyértelmű szabályt arra vonatkozóan, hogy a védjegyjogosult nem érvényesítheti sikeresen jogait egy korábbi jog tárgyát képező, azonos vagy hasonló megjelöléssel szemben. A rendelet 9. cikke a TRIPS-megállapodás[12] 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban módosul annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a bitorlásra vonatkozó kereset nem érinti a korábbi jogokat.

2.         A kettős azonosság esetei

Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában (a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában) elismert további védjegyfunkciók jogbizonytalanságot teremtettek. Mindenekelőtt a kettős azonosság esetei és az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése (a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja) által a jó hírnevet élvező védjegyek esetében lehetővé tett kiterjesztett oltalom közötti kapcsolat vált nehezen érthetővé[13]. A jogbiztonság és a következetesség érdekében tisztázásra kerül, hogy azokban az esetekben, amikor a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kettős azonosság és a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti hasonlóság egyaránt fennáll, csak a származást jelölő funkció számít.

3.         Kereskedelmi név vagy cégnév használata

A Bíróság ítélete[14] szerint az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése akkor alkalmazandó, ha a közvélemény a cégnév használatát az adott vállalkozás által kínált árukhoz vagy szolgáltatásokhoz (is) kapcsolódónak tekinti. Ezért helyénvaló az oltalom alatt álló védjegy kereskedelmi nevének használatát bitorlásnak tekinteni, amennyiben az árukra vagy szolgáltatásokra történő alkalmazás követelményei teljesülnek.

4.         Használat összehasonlító reklám során

A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelv[15] szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett megengedhető a valamely versenytársat vagy a versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat közvetlenül vagy közvetve felismerhetővé tevő reklám. Ezen eszköznek a védjegyekről szóló jogszabályokkal való kapcsolata kétségeket ébresztett. Ezért helyénvaló annak egyértelművé tétele, hogy a védjegy tulajdonosa megakadályozhatja védjegyének összehasonlító reklámokban történő felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám nem teljesíti a 2006/114/EK irányelv 4. cikkében foglalt követelményeket.

5.         Szállítmányok kereskedelmi beszállítóktól

A Bizottság módosításokat javasol annak tisztázására, hogy akkor sem lehet árukat az EU-ba importálni, ha csupán a feladó jár el kereskedelmi célból. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a védjegytulajdonosnak joga van megakadályozni a vállalkozásokat (legyenek azok az EU-n belül vagy kívül) olyan áruk Unión kívülről történő behozatalában, amelyet magánfogyasztóknak értékesítettek, kínáltak, reklámoztak vagy szállítottak ki. Emellett joga van elriasztani a hamisított áruk interneten keresztül történő rendelésétől és értékesítésétől.

6.         A vámterületre behozott áruk

A Bíróság Philips/Nokia ügyben hozott ítélete[16] értelmében a felfüggesztő eljárás alá vont nem közösségi áruknak az Unió vámterületére történő belépése, valamint ottani jelenléte és mozgása a jelenlegi közösségi vívmányok értelmében nem sérti az Unió és tagállamainak anyagi joga által védett szellemitulajdon-jogokat. Ezek az áruk csak akkor minősülnek hamisítványnak, ha bebizonyosodik, hogy uniós fogyasztókra irányuló kereskedelmi aktus (pl. értékesítés, eladásra kínálás vagy reklám) tárgyát képezik. A Philips/Nokia ítélet következményeit az érdekeltek erősen kritizálták, mondván: az aránytalanul nagy bizonyítási terhet ró a jogosultakra és akadályozza a hamisítás elleni küzdelmet. Magától értetődő, hogy sürgősen szükség van a gyorsan növekvő áruhamisítási tevékenység elleni hatékonyabb küzdelmet lehetővé tevő európai jogi keretre. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy a fennálló hiányosság megszüntetése érdekében a jogosultak kapjanak felhatalmazást annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (függetlenül attól, hogy szabad forgalomba bocsátották-e őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

7.         Előkészítő tevékenységek

Sem a rendelet, sem az irányelv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné az azon címkék és csomagolások vagy hasonló cikkek forgalmazása és értékesítése elleni eljárást, amelyeket a későbbiekben esetleg tiltott termékekkel kombinálnak. Egyes tagállamok nemzeti jogszabályai explicit szabályokat tartalmaznak erre a tevékenységre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy újabb gyakorlati, fontos és hatékony eszközzel bővítsük a hamisítás elleni küzdelem eszköztárát, helyénvaló erre vonatkozó szabállyal kiegészíteni a rendeletet és az irányelvet.

- Az európai védjegyoltalom korlátai (12. cikk)

A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt korlátozás leszűkül: csak a személyneveknek a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatával[17] összhangban történő használatára terjed ki. A következetesség érdekében a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő korlátozást kiterjesztjük, hogy magában foglalja a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelöléseket és jelzéseket. Emellett helyénvalónak tekintjük a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában kifejezett korlátozásról rendelkezni általánosságban véve a referenciális használat tekintetében. Végül egy különálló bekezdés tisztázza azokat a feltételeket, amelyek mellett a védjegy használata nem tekinthető az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban lévőnek.

- Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása (28. cikk)

A 28. cikk módosul, hogy biztosítsa az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó, alapvetően szükséges szabályok meglétét a rendeletben. Ezeket a szabályokat az irányelv tartalmazza. A Bíróság[18] által kialakított elvet követik, miszerint a bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és vállalkozások számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. A nizzai osztályozás fejezetcímeinek általános jelzései használhatók az áruk vagy szolgáltatások azonosítására, feltéve, hogy ez az azonosítás kellőképpen egyértelmű és pontos. A módosítással egyértelművé válik, hogy az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése lefed. Végül pedig a módosítás lehetővé teszi azon európai védjegyek jogosultjainak, amelyeket még az Ügynökség új osztályozási gyakorlatának[19] közzététele előtt benyújtottak, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban módosítsák áruik és szolgáltatásaik leírását, azt biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma megfeleljen az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

- Európai tanúsító védjegyek (74b. – 74k. cikk)

Bár számos nemzeti rendszer oltalmat nyújt a tanúsító védjegyeknek is, az európai védjegyrendszer jelenleg csak az egyéni és az együttes védjegyek lajstromozását teszi lehetővé. Az együttes védjegyoltalom megszerzésének feltételeit nem teljesítő állami és magán szervezeteknek ugyancsak szükségük van a tanúsító védjegyek uniós szintű oltalmát biztosító rendszerre. Ez a rendszer a nemzeti rendszerek és az európai védjegyrendszer között jelenleg hiányzó egyensúlyt is megteremtené. A Bizottság specifikus, az európai tanúsítási védjegy lajstromozására vonatkozó szabályok beépítését javasolja a rendeletbe.

- Az Ügynökség feladatai (123b. cikk)

Az átfogó hatály, a jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében az Ügynökség valamennyi feladatát, ideértve azokat is, amelyek más jogi aktusokból erednek és nem kapcsolódnak az európai védjegyrendszerhez, egy új, a 123b. cikk határozza meg.

5.4.        Az együttműködés kerete (123c. cikk)

A 123c. cikk világos keretet biztosít az Ügynökség és a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai közötti kötelező együttműködéshez. A keret célja a gyakorlatok összehangolása és közös eszközök kifejlesztése. A cikk rögzíti, hogy az Ügynökség és a tagállami hivatalok kötelesek együttműködni, és meghatározza az együttműködés fő területeit, valamint azokat az uniós érdekű, specifikus közös projekteket, amelyeket az Ügynökség fog koordinálni. Emellett a cikk finanszírozási mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy az említett közös projekteket támogatások révén finanszírozza. Ez a finanszírozási rendszer a Tanács 2010. májusi következtetéseiben javasolt megközelítésnek jogi és pénzügyi szempontból egyaránt megvalósítható alternatíváját jelenti.

5.5.        Összehangolás az EUMSZ 290. cikkével

A rendelet bizonyos szabályok elfogadása érdekében jogokat ruház a Bizottságra. Ezekről a szabályokról jelenleg a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet[20], a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló, 1995. december 13-i 2869/95/EK bizottsági rendelet[21], valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló, 1996. február 5-i 216/96/EK bizottsági rendelet[22] rendelkezik. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése szükségessé teszi az e rendelettel a Bizottságra ruházott jogok összehangolását a Szerződés 290. cikkével (24a., 35a., 45a., 49a., 57a., 65a., 74a., 74k., 93a., 114a., 144a. és 161a. új cikkek).

2013/0088 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet[23], amelyet 2009-ben a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendeletként[24] kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió egyedi védjegyoltalmi rendszerét, amely az Európai Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat – a tagállamok szintjén rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan; a nemzeti védjegyrendszereket a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv[25] harmonizálta, amelyet a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK tanácsi irányelvként[26] kodifikáltak.

(2)       A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség).

(3)       A 2008. évi, európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló közleménye[27] kapcsán a Bizottság elvégezte a védjegyrendszer működésének Európa egészére kiterjedő átfogó értékelését, lefedve az uniós és a nemzeti szinteket, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

(4)       Az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben[28] a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára.

(5)       A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, ami a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes alternatívájává nőtte ki magát.

(6)       Ugyanakkor a nemzeti védjegyek továbbra is fontosak azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem tudják megszerezni az uniós szintű oltalmat, a nemzeti oltalom megszerzése viszont nem ütközik akadályokba számukra. A védjegyoltalomért folyamodó személyek belátására kell bízni, hogy az általuk igényelt oltalom nemzeti védjegy legyen-e egy vagy több tagállamban, vagy európai védjegy, esetleg mindkettő.

(7)       Bár a közösségi védjegyrendszer általános működésének értékelése megerősítette, hogy a rendszer számos aspektusa, köztük azok az alapvető elvek, amelyekre a rendszer egésze épül, kiállták az idő próbáját és továbbra is megfelelnek a vállalkozások szükségleteinek és elvárásainak, a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. május 24-i közleményében[29] a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy korszerűsíteni kell az Unió védjegyrendszerét: egészében hatékonyabbá, eredményesebbé, következetesebbé kell tenni és meg kell feleltetni az internetkorszak követelményeinek.

(8)       A közösségi védjegyrendszer javításával és módosításával párhuzamosan folytatni kell a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok és gyakorlatok harmonizációját, és azokat a megfelelő mértékig összhangba kell hozni az európai védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy a lehetséges mértékig szerte az Unióban azonos feltételeket teremtsünk a védjegyek lajstromozása és oltalma tekintetében.

(9)       Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg az ábrázolás lehetővé teszi az illetékes hatóság és a köz számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását.

(10)     A 207/2009/EK rendelet jelenlegi rendelkezései nem nyújtanak ugyanolyan fokú védelmet az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek, mint az uniós jog egyéb eszközei. Ezért szükséges tisztázni a feltétlen kizáró okokat az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében, és teljes körű konzisztenciát biztosítani az ezen iparjogvédelmi jogcímek oltalmáról rendelkező releváns uniós jogszabályokkal. Az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében e feltétlen kizáró okok hatályát ki kell terjeszteni, hogy lefedje a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseket és a hagyományos különleges termékeket is.

(11)     Az Unióban nem érthető írással vagy nyelven benyújtott védjegyek nem részesülnek oltalomban, ha lajstromozásuk bármely tagállam hivatalos nyelvére lefordítva vagy átírva feltétlen kizáró okok miatt elutasításra kerülne.

(12)     Helyénvaló a rosszhiszeműen benyújtott európai védjegybejelentések elleni felszólalás lehetőségének kiterjesztésével megnehezíteni a védjegybitorlást.

(13)     Az uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében szükséges tisztázni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai védjegy elleni felszólalásra, hogy az elbíráló által hivatalból figyelembe veendő kizáró okot jelentenek-e.

(14)     A jogbiztonság és az elsőbbség elvével (amely kimondja, hogy a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromba vett védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében szükséges rögzíteni, hogy az európai védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultaknak az európai védjegy benyújtási vagy elsőbbségi időpontja előtt szerzett jogait. Ez összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás[30] 16. cikkének (1) bekezdésével.

(15)     A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül.

(16)     Az áruk és szolgáltatások eredetének kereskedelmi forrása tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás ugyanazon vagy hasonló megjelölést használ kereskedelmi névként oly módon, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és az adott vállalkozástól származó áruk és szolgáltatások között. Az európai védjegy bitorlásának ezért magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát mindaddig, amíg a használat célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredet szerinti megkülönböztetése.

(17)     A jogbiztonság és specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai védjegy jogosultja legyen jogosult megtiltani valamely harmadik fél számára valamely megjelölésnek összehasonlító reklámban történő felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[31].

(18)     A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

(19)     A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(20)     Annak érdekében, hogy az európai védjegyek jogosultjai hatékonyabban tudjanak küzdeni az áruhamisítás ellen, fel kell hatalmazni őket arra, hogy megtiltsák védjegybitorló jegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő tevékenységeket.

(21)     Az európai védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és jelzések tisztességes, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történő használatát. Annak érdekében, hogy konfliktushelyzetben egyenlő feltételeket teremtsünk a kereskedelmi nevek és a védjegyek számára, – tekintve, hogy a kereskedelmi nevek általában korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben – a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, mint ami kizárólag személynevek használatát, és általában véve a leíró, illetve a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát foglalja magában. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg az európai védjegy általános tisztességes és becsületes, a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítását vagy az azokra való hivatkozást célzó használatát.

(22)     A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben.

(23)     Méltányossági és jogbiztonsági okokból amennyiben az európai védjegyet olyan alakban használják, amely a lajstromozott védjegy megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér csak el, ez elegendő kell legyen a védjegy által biztosított jogok megőrzéséhez, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromozták-e.

(24)     A 207/2009/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot az említett rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadására. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével.

(25)     Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(26)     Az európai védjegyet, mint a tulajdon tárgyat érintő jogi aktusok hatékony regisztrálását és az európai védjegyek lajstromának teljes körű átláthatóságát biztosítandó a Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: a bejelentő bizonyos kötelezettségeinek részletes meghatározása egyes védjegyek vonatkozásában, az európai védjegy átruházásának, dologi jog létrehozásának és átruházásának, a végrehajtás tényének, a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek, és valamely használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba való bevitelére, valamint az érintett tételek törlésére és módosítására vonatkozó eljárási lépések meghatározása.

(27)     Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz (a továbbiakban: a tagállamok hivatalai) benyújtott európai védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai védjegybejelentés benyújtása csak az Ügynökségnél lesz engedélyezett.

(28)     Az európai védjegyoltalmat meghatározott áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtják – az áruk vagy szolgáltatások száma és jellege meghatározza a védjegy jogosultjának biztosított oltalom mértékét. Ezért szükséges a 207/2009/EK rendeletben létrehozni az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó szabályokat, és jogbiztonságot és megfelelő adminisztrációt biztosítani annak előírása által, hogy a bejelentő kellően pontosan és egyértelműen azonosítsa a védjegyoltalom alá vonni kívánt árukat vagy szolgáltatásokat, lehetővé téve az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy pusztán a bejelentés alapján meghatározzák a kért oltalom mértékét. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése lefed. Azon európai védjegyjogosultak számára, akiket az Ügynökség korábbi gyakorlata miatt a nizzai osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromoztak, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák áruik és szolgáltatásaik leírását, azt biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfelel az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(29)     Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, a bejelentési díj típusa, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei.

(30)     Az európai védjegyek és a nemzeti kutatások jelenlegi rendszere se nem megbízható, se nem hatékony. Ezért azt az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés keretében ki kell váltani mindenre kiterjedő, gyors és erős keresőprogramoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásával.

(31)     Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések Ügynökség általi, átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő hatékony, eredményes és gyors vizsgálatát és lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a bejelentési napra vonatkozó követelményeknek és a bejelentés alaki követelményeinek való megfelelés vizsgálatához kapcsolódó eljárási lépések meghatározása, az osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére, valamint a feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárások, a bejelentés meghirdetésének részletei, a bejelentés meghirdetésében előforduló hibák és tévedések kijavítására vonatkozó eljárások, a harmadik felek észrevételeihez kapcsolódó eljárások részletei, a felszólalási eljárás részletei, a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását és megosztását szabályozó eljárások részletei, az európai védjegy lajstromba vételekor rögzítendő adatok, a lajstromba vétel meghirdetésének módja, valamint a lajstromba vétel igazolásának módja és az igazolás tartalma.

(32)     Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegy megújítási módjainak, valamint az európai védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása.

(33)     Annak érdekében, hogy az európai védjegy jogosultja számára lehetővé tegye az európai védjegyről való könnyű, de az adott védjeggyel kapcsolatban lajstromba vett harmadik felek érdekeit nem sértő lemondást, valamint azt biztosítandó, hogy az európai védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, továbbá az e rendeletben rögzített elvek figyelembevétele érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai védjegyről való lemondást, valamint az európai védjegyoltalom megszüntetését és az európai védjegy törlését szabályozó eljárások részletes meghatározásáról.

(34)     Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fellebbezési tanács számára az Ügynökség határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő, hatékony, eredményes és teljes körű, a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket is figyelembe vevő felülvizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés tartalmának, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó folyamatnak, valamint a fellebbezési tanács határozatai formájának és tartalmának, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetésének részletes meghatározása.

(35)     Az együttes közösségi védjegyekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket kiegészítendő és a nemzeti rendszerek és az európai védjegyrendszer közötti jelenlegi egyensúlyhiányt orvosolandó, különös rendelkezések sorával kell kiegészíteni a rendeletet annak érdekében, hogy oltalmat biztosítsunk azon európai tanúsító védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik valamely tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszer tagjai számára engedélyezzék a védjegy használatát annak jelzésére, hogy egyes áruk vagy szolgáltatások teljesítik a tanúsítási feltételeket.

(36)     Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek tartalmának és benyújtási időszakának meghatározásáról.

(37)     A közösségi védjegyek jelenlegi rendszerének alkalmazása során nyert tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy egyes vonatkozásait tekintve az eljárás javításra szorul. Következésképpen bizonyos intézkedéseket meg kell hozni adott esetben az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, valamint szükség esetén a jogbiztonság és az előrejelezhetőség javítása érdekében.

(38)     Az európai védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az iratbetekintés és iratnyilvántartás részletei, az Európai Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei.

(39)     A jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság érdekében helyénvaló világosan meghatározni az Ügynökség valamennyi feladatát, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az európai védjegyrendszer kezeléséhez.

(40)     A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében szükséges létrehozni az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés megfelelő keretét és lehetővé tenni az Ügynökség számára az uniós érdekű közös projektek koordinálását, valamint bizonyos felső összegig e közös projektek támogatások révén történő finanszírozását. Ezen együttműködési tevékenységek előnyösek lesznek az európai védjegyrendszert használó vállalkozások számára. Az e rendeletben rögzített uniós rendszer használói számára a közös projektek, különösen a keresési és konzultációs célú adatbázisok további, inkluzív, hatékony és díjmentes eszközöket biztosítanak az európai védjegy egységes jellegéből származó speciális követelmények teljesítésére.

(41)     Az Ügynökség irányítására vonatkozó egyes elveket hozzá kell igazítani a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg).

(42)     A nagyobb jogbiztonság és átláthatóság érdekében szükséges egyes, az Ügynökség szervezésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket aktualizálni.

(43)     A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében kerülendő a számottevő költségvetési többlet felhalmozása. Ez azonban nem sértheti az Ügynökség egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalék fenntartását, amelynek célja a működés folyamatosságának és a feladatok elvégzésének biztosítása.

(44)     Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegybejelentés vagy -lajstromozás hatékony és eredményes átalakítását nemzeti védjegybejelentéssé, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a vonatkozó követelmények alapos vizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átalakítás iránti kérelem alaki követelményeiről, valamint vizsgálatának és meghirdetésének részleteiről.

(45)     Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és azok megfizetésének részletei.

(46)     Annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes körű összhangban történő lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások részletes meghatározásáról.

(47)     A 207/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 207/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A címben az „a közösségi védjegyről” szövegrész helyébe az „az európai védjegyről” szövegrész lép.

2.           A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

3.           A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

4.           A rendelet teljes szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

5.           A 2., 3. és 4. pontban említett esetek kivételével a rendelet teljes szövegében a „Közösség”, „Európai Közösség”, „Európai Közösségek” és „közösségi” kifejezések helyébe az „Unió”, illetve „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

6.           A rendelet teljes szövegében a „hivatal” kifejezés helyébe, amennyiben az a rendelet 2. cikkével létrehozott Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) vonatkozik, az „Ügynökség” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

7.           A rendelet teljes szövegében az „elnök” kifejezés helyébe az „ügyvezető igazgató” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

8.           A 2. cikk helyébe a következő cikk lép:

„2. cikk Az Ügynökség

(1) E rendelettel létrejön Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2) Az uniós jogban található, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) történő hivatkozásokat az Ügynökségre való hivatkozásként kell értelmezni.”

9.           A 4. cikk helyébe a következő cikk lép:

„4. cikk Az európai védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

Európai védjegyoltalom tárgya lehet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, vagy hangok, amennyiben e megjelölés alkalmas a következőkre:

a) valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetése más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól;

b) ábrázolása lehetővé teszi az illetékes hatóság és a nyilvánosság számára a jogosultnak nyújtott oltalom pontos tárgyának meghatározását.”

10.         A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)      Az (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j) az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító olyan védjegy, amelyet az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból és amely a továbbiakban nem használható;

k) a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseknek és a hagyományos különleges termékeknek oltalmat biztosító olyan védjegy, amelyet az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból;

l) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelettel összhangban nyilvántartásba vett korábbi fajtanevet tartalmazó vagy abból álló védjegy, ugyanazon terméktípus tekintetében.”

b)      A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés annak ellenére alkalmazandó, hogy a nem lajstromozhatóság:

a) csak az unió egy részén áll fenn;

b) csupán abból ered, hogy egy idegen nyelvű vagy szövegű védjegyet valamely tagállam hivatalos nyelvére lefordítottak vagy átírtak.”

11.         A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A védjegyjogosult felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha:

a) azt a védjegyjogosult ügynöke, illetve képviselője – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt;

b) a védjegy összetéveszthető egy, az Unión kívül oltalomban részesülő korábbi védjeggyel, feltéve, hogy a bejelentés idején a korábbi védjegy még tényleges használatban volt és a bejelentő rosszhiszeműen járt el.”

b)      A (4) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító uniós jogszabályok vagy az irányadó tagállami jogszabályok szerint:”

c)      Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A (2) bekezdés szerinti korábban lajstromozott védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet lajstromba vették, feltéve, hogy korábbi európai védjegy esetén a korábbi európai védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.”

12.         A 9. cikk helyébe a következő cikk lép:

„9. cikk Az európai védjegyoltalom tartalma

(1) Az európai védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(2) A jogosultak által az európai védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ megjelölést árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben:

a)      a megjelölés azonos az európai védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, és amennyiben ez a használat érinti vagy érintheti az európai védjegy azon funkcióját, hogy garantálja a fogyasztók részére az áruk, illetve szolgáltatások eredetét;

b)      a megjelölés azonos az európai védjeggyel vagy hasonló ahhoz, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal vagy hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, amennyiben fennáll az összetéveszthetőség esélye; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

c)      a megjelölés azonos az európai védjeggyel vagy hasonló ahhoz, függetlenül attól, hogy azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják-e, amelyek azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, amennyiben az európai védjegy jó hírnevet élvez az Unióban, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná az európai védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

a)      a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b)      a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy nyújtása a megjelölés alatt;

c)      a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d)      a megjelölés kereskedelmi névként vagy cégnévként, illetve kereskedelmi név vagy cégnév részeként történő használata;

e)      a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;

f)       a megjelölés használata összehasonlító reklámozásban a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon.

(4) Az európai védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(5) Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.”

13.         A rendelet a következő 9a. és 9b. cikkel egészül ki:

„9a. cikk A jogosult jogainak megsértése kiszerelés, csomagolás vagy egyéb eszközök használata révén

Amennyiben valószínű, hogy a kiszerelést, a csomagolást vagy más olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezik, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz használják fel, és az ezek árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban történő felhasználás sérti a jogosult 9. cikk (2), illetve (3) bekezdése szerinti jogait, az európai védjegy jogosultjának jogában áll megakadályozni a következőket:

a)      kereskedelmi forgalomban az európai védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése kiszerelésen, csomagoláson, vagy bármely más olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;

b)      kiszerelés, csomagolás, vagy bármely más olyan eszköz kínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktározása, vagy behozatala vagy kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték.

9b. cikk A harmadik felekkel szembeni fellépés időpontja

(1) Az európai védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.

(2) Megfelelő összegű kártérítés kérhető az európai védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan nem megengedettek.

(3) Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat.”

14.         A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk Az európai védjegyoltalom korlátai

(1) Az európai védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja a következőket:

a)      saját személynevét vagy címét;

b)      nem megkülönböztető jellegű, illetve az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;

c)      a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozást céljából, különösen, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás szándékolt céljának (mindenekelőtt kiegészítők vagy pótalkatrészek) jelzéséhez.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

(2) A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban nem lévőnek tekinteni:

a)      azt a látszatot kelti, hogy üzleti kapcsolat van a harmadik fél és a védjegy jogosultja között;

b)      alapos ok nélkül sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.”

15.         A 13. cikk (1) bekezdésében az „a Közösségben” kifejezés helyébe az „az Európai Gazdasági Térségben” kifejezés lép.

16.         A rendelet a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk A később lajstromozott védjegy jogosultjának védekezési joga a védjegybitorlási perben

(1) Védjegybitorlási per során az európai védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott európai védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott védjegy nem törölhető az 53. cikk (3) vagy (4) bekezdése, az 54. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy az 57. cikk (2) bekezdése alapján.

(2) Védjegybitorlási per során az európai védjegy jogosultja nem léphet fel egy később lajstromozott nemzeti védjegy használatával szemben, amennyiben a később lajstromozott nemzeti védjegy nem törölhető a(z) [xxx] irányelv 8. cikke, 9. cikkének (1) vagy (2) bekezdése vagy 48. cikkének (3) bekezdése alapján.

(3) Amennyiben egy európai védjegy jogosultja az (1) vagy (2) bekezdés értelmében nem léphet fel egy később lajstromozott védjegy használatával szemben, a szóban forgó, később lajstromozott védjegy jogosultja nem léphet fel védjegybitorlási perben e korábbi európai védjegy használatával szemben.”

17.         A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a)      az európai védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromba vették-e;

b)      az európai védjegy elhelyezése az Unióban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.”

18.         A 16. cikk (1) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha a 17–24. cikk másként nem rendelkezik, az európai védjegyoltalmat mint a tulajdon tárgyát teljes egészében és az Unió egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban az európai védjegylajstrom (a továbbiakban: a lajstrom) szerint:”

19.         A 17. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

20.         A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk Az ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása

(1) Ha az európai védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – a jogosult ügynöke vagy képviselője nevében lajstromozták, a jogosult követelheti az európai védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

(2) A jogosult az (1) bekezdés szerinti átruházási kérelmét a következőkhöz nyújthatja be:

a)      az Ügynökséghez, az 53. cikk (1) bekezdésének b) pontján alapuló, a védjegy törlésére irányuló kérelem helyett;

b)      a 95. cikkben említett európai védjegybíróságok egyikéhez, a 100. cikk (1) bekezdésén alapuló, törlésre irányuló viszontkereset helyett.”

21.         A 19. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat, vagy e jogok átruházását a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.”

(b) a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A lajstromba a (2) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

22.         A 20. cikk szövege az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A lajstromba a (3) bekezdés alapján bevitt bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

23.         A 22. cikk szövege az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„('). A lajstromba az (5) bekezdés alapján bejegyzett tételt a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

24.         A II. cím a következő 5. fejezettel egészül ki:

„5. FEJEZET Felhatalmazás

24a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      a bejelentő azon kötelezettsége, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett fordítást vagy átiratot a bejelentés nyelvén biztosítsa;

b)      az átruházásnak a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 17. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

c)      a dologi jog létrehozásának vagy átruházásának a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 19. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

d)      a végrehajtás tényének a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 20. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

e)      a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 21. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

f)       a használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 22. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

g)      a dologi jogra, a végrehajtás tényére vagy a használati engedélyre vonatkozó lajstrombejegyzésnek a 19. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 22. cikk (6) bekezdése szerinti törlésére vagy módosítására vonatkozó eljárás.”

25.         A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk A bejelentés benyújtása

Az európai védjegybejelentést az Ügynökséghez kell benyújtani.”

26.         A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a védjegynek a 4. cikk b) pontjában rögzített követelményeket teljesítő megjelenítését.”

b)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett követelményeken túl az európai védjegybejelentésnek meg kell felelnie a 35a. cikk b) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek. Amennyiben az említett feltételek a védjegy elektronikus megjelenítéséről rendelkeznek, az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg ezen elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.”

27.         A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk A bejelentés napja

Az európai védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által az Ügynökségnél benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat, feltéve, hogy megfizették a bejelentési díjat, azaz a fizetési megbízást legkésőbb ezen a napon kiadták.”

28.         A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása

(1) Azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében kérelmezték a lajstromozást, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i nizzai megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.

(2) A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke minden egyes tétel esetében csak a nizzai osztályozás egyik osztályába történő besorolást teszi lehetővé.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

(4) Az Ügynökség a nem egyértelmű vagy pontatlan fogalmak, illetve kifejezések okán elutasítja a bejelentést, amennyiben a bejelentő az Ügynökség által erre kiszabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra.

(5) Az általános kifejezések használatát – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés konkrét jelentése egyértelműen lefed. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető az adott kifejezés/fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat lefedő kérelemként.

(6) Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani, minden csoporthoz hozzá kell rendelni az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni.

(7) Az áruk és szolgáltatások osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás azonos osztályában szerepelnek, és az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás különböző osztályában szerepelnek.

(8) Azon európai védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában.

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

Azon európai védjegyeket, amelyekre vonatkozóan a második albekezdésben előírt határidőn belül nem nyújtanak be nyilatkozatot, az említett határidő lejártát követően úgy kell tekinteni, hogy csak a vonatkozó fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése által egyértelműen lefedett árukra és szolgáltatásokra terjed ki.”

29.         A 29. cikk (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Szükség esetén az Ügynökség ügyvezető igazgatója felkéri a Bizottságot, vegye fontolóra annak vizsgálatát, hogy valamely állam biztosítja-e az első mondat értelmében vett viszonosságot.

30.         A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk Az elsőbbség igénylése

(1) Az elsőbbségi igényt az európai védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát.

(2) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozhat úgy, hogy a bejelentő által az elsőbbségi igény alátámasztására benyújtandó kiegészítő információnak és dokumentációnak nem szükséges mindazt tartalmaznia, amit a 35a. cikk d) pontjával összhangban elfogadott szabályok előírnak, ha az előírt információk más forrásból az Ügynökség rendelkezésére állnak.”

31.         A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az elsőbbségi igényt az európai védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani.”

b)      a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bejelentőnek, aki az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igényel, bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a bejelentésben szereplő megjelöléssel ellátott árut vagy az ilyen megjelölés alatt nyújtott szolgáltatást bemutatta.”

32.         A 34. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az európai védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás hatályát veszti, ha annak a korábbi védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását igényelték, az oltalom megszűnésének megállapítása vagy törlés következtében megszűnt. Amennyiben a korábbi védjegyet törlik, a szenioritás hatályát veszti, feltéve, hogy a törlés az európai védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt lép hatályba.”

33.         A III. cím a következő 5. fejezettel egészül ki:

„5. FEJEZET Felhatalmazás

35a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az európai védjegybejelentés 25. cikkel összhangban, az Ügynökséghez történő benyújtásának eszközei és módjai;

b)      az európai védjegybejelentés 26. cikk (1) bekezdésében említett tartalmának részletei, a 26. cikk (2) bekezdésében említett bejelentési díjak típusa, beleértve az e díjak által lefedett áruk és szolgáltatások osztályának számát, valamint a bejelentésnek a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményei;

c)      a 29. cikk (5) bekezdése szerinti viszonosság biztosítását célzó eljárások;

d)      a korábbi bejelentés elsőbbségének a 30. cikkel összhangban történő igényléséhez szükséges információkra és dokumentációra vonatkozó eljárások és szabályok;

e)      a kiállítási elsőbbség 33. cikk (1) bekezdése szerinti igényléséhez szükséges bizonyítékokra vonatkozó eljárások és szabályok;

f)       valamely nemzeti védjegy szenioritásának a 34. cikk (1) bekezdésével és a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban történő igénylésére vonatkozó eljárás.”

34.         A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) az európai védjegybejelentés kielégíti-e az e rendeletben megállapított és a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményeket;”

35.         A 37. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

36.         A IV. cím 2. fejezetét el kell hagyni.

37.         A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha az európai védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, a bejelentést – feltéve, hogy azt a 37. cikk alapján nem utasították el – a 42. cikk céljából meg kell hirdetni. A bejelentés meghirdetése nem sértheti az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban már nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat.”

b)      a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Ügynökség kijavít minden, a bejelentés meghirdetésében szereplő hibát és tévedést.”

38.         A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk Harmadik felek észrevételei

(1) Bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be az Ügynökséghez arra vonatkozóan, hogy valamely védjegy az 5. és 7. cikk szerinti mely okok miatt nem lajstromozható hivatalból.

Az észrevételt tevő az Ügynökség előtti eljárásban nem ügyfél.

(2) Harmadik felek a felszólalási időszak vége előtt, illetve, amennyiben a védjegy ellen felszólalást nyújtottak be, a felszólalásra vonatkozó végső határozat meghozatala előtt nyújthatják be észrevételeiket.

(3) Az (1) bekezdésben említett észrevétel benyújtása nem sérti az Ügynökség azon jogát, hogy szükség esetén saját kezdeményezésre a lajstromba vételt megelőzően bármikor ismét megnyissa a feltétlen kizáró okok vizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel, aki arra vonatkozóan közölheti álláspontját.”.

39.         A 41. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.

(4) Az Ügynökség által megjelölt határidőn belül a felszólaló állításainak alátámasztására tényeket, bizonyítékokat és érveket terjeszthet elő.”

40.         A 42. cikk (2) bekezdésének első mondatában az „a védjegybejelentés meghirdetését megelőző öt évben” szövegrész helyébe az „a védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben” szövegrész lép.

41.         A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)      a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 27. cikkben említett bejelentési napnak az Ügynökség általi elismerését megelőzően és a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott felszólalási időszakon belül.”;

b)      a (3) bekezdést el kell hagyni.

42.         A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk Lajstromozás

(1) Ha a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy azt jogerős határozattal elutasították, a védjegyet európai védjegyként lajstromozzák. A lajstromozást közzéteszik.

(2) Az Ügynökség igazolást állít ki a lajstromozásról. Az igazolás elektronikus úton is kiállítható.

(3) A lajstromozott árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan a lajstromozott európai védjegy jogosultja a védjegy mellett az uniós lajstromozás tényét bizonyító szimbólumot csak addig használhatja, amíg a lajstromozás érvényben marad. A szimbólum pontos jellemzőit az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg.

(4) A lajstromozott védjegy szimbólumát kizárólag a védjegy jogosultja, vagy a védjegy jogosultjának engedélyével rendelkező személy használhatja. A védjegy jogosultja a védjegy szimbólumát a védjegy lajstromozása előtt, illetve a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, törlése, lejárta vagy az arról való lemondás után nem használhatja.”

43.         A IV. cím a következő 7. fejezettel egészül ki:

„7. FEJEZET Felhatalmazás

45a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      a bejelentési napra vonatkozó követelmények teljesítésének a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálatára, illetve a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatára vonatkozó eljárás, valamint a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó eljárás;

b)      a 37. cikkben említett feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárás;

c)      a bejelentés 39. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetésében közlendő információk;

d)      az európai védjegy-bejelentésekben szereplő hibáknak és tévedéseknek a 39. cikk (3) bekezdése szerinti javítására vonatkozó eljárás;

e)      harmadik feleknek a 40. cikkben említett észrevételei benyújtására vonatkozó eljárás;

f)       felszólalás 41. cikk szerinti benyújtásának és 42. cikk szerinti vizsgálatának eljárási lépései;

g)      a bejelentésnek a 43. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására és a bejelentés 44. cikk szerinti megosztására vonatkozó eljárás;

h)      az európai védjegy nyilvántartásba vételekor a védjegylajstromban rögzítendő adatok, továbbá a lajstromozás 45. cikk (1) bekezdésben említett közzétételének módja, valamint a lajstromozás 45. cikk (2) bekezdésében említett igazolásának módja és az igazolás tartalma.”

44.         A 49. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

45.         A rendelet a következő 49a. cikkel egészül ki:

„49a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az európai védjegy 47. cikk szerinti megújítására vonatkozó eljárás, ideértve a fizetendő díjak típusait is;

b)      az európai védjegy lajstromozásának a 48. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására vonatkozó eljárás;

c)      az európai védjegyoltalomnak a 49. cikk (2) bekezdése szerinti megosztására vonatkozó eljárás.”

46.         Az 50. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A védjegyoltalomról a jogosult az Ügynökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos. Az európai védjegyoltalomról való, az Ügynökségnél az adott védjegy törlésére vonatkozó, az 56. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően bejelentett lemondás érvényességének feltétele a törlési kérelem jogerős elutasítása vagy annak visszavonása.”

„(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; a bejegyzés az 57a. cikk a) pontjával összhangban megállapított időszak lejártával tehető meg.”

47.         Az 53. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett feltételeknek a bejelentés napján, illetve az európai védjegyoltalom elsőbbségi napján kell teljesülniük.”

48.         Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésében a „, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen” szövegrészt el kell hagyni.

49.         Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés c) pontjában az „az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész helyébe az „az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján” szövegrész lép;

b)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) „A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyának lényegi részére vonatkozóan az Ügynökség vagy a 95. cikkben említett valamely európai védjegybíróság korábban már jogerős ítéletet hozott.”

50.         Az 57. cikk (2) bekezdésének második mondatában a „meghirdetésekor” szövegrész helyébe „benyújtásakor vagy az európai védjegybejelentés elsőbbségi napján” szövegrész lép.

51.         A VI. cím a következő 6. fejezettel egészül ki:

„6. FEJEZET Felhatalmazás

57a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      az európai védjegyoltalomról való, az 50. cikk szerinti lemondásra vonatkozó eljárás, ideértve az 50. cikk (3) bekezdésben említett határidőt is;

b)      az európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére vonatkozó, 56. és 57. cikk szerinti eljárások.”

52.         Az 58. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Ügynökségnek a 130. cikk a)–d) pontjaiban felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek helye van. Mind a 60. cikk szerinti fellebbezési határidőnek, mind a fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

53.         A 62. cikket el kell hagyni.

54.         A 64. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A fellebbezési tanács határozata a 65. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.”

55.         A 65. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Törvényszék előtt megtámadhatók.”;

b)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Törvényszék a vitatott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.”;

c)      az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Törvényszékhez benyújtani.

(6) Az Ügynökség megteszi a Törvényszék ítéletének, illetve amennyiben ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”;

56.         A rendelet a következő 65a. cikkel egészül ki:

„65a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)      a 60. cikkben említett fellebbezés tartalma, valamint a fellebbezés benyújtásának és a fellebbezés vizsgálatának folyamata;

b)      a fellebbezési tanács 64. cikkben említett határozatainak tartalma és alaki követelményei;

c)      a 60. cikkben említett fellebbezési díjak megtérítése.”

57.         A VIII. cím címe helyébe a következő cím lép:

„AZ EGYÜTTES EURÓPAI VÉDJEGYRE ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”;

58          A VIII. cím címe és a 66. cikk között a rendelet a következő szöveggel egészül ki:

„1. FEJEZET Együttes európai védjegy”;

59.         A 66. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az együttes európai védjegyre.”

60.         A 67. cikk (1) bekezdésében az „az előírt határidőn belül” szövegrész helyébe az „a 74a. cikkel összhangban előírt határidőn belül” szövegrész lép.

61.         A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„69. cikk Harmadik felek észrevételei

Együttes európai védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az együttes európai védjegybejelentést a 68. cikk szerint el kell utasítani.”

62.         A rendelet a következő 74a. cikkel egészül ki:

„74a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, 67. cikk (1) bekezdése szerinti határidőt, valamint a szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.”

63.         A VIII. cím a következő 2. fejezettel egészül ki:

„2. FEJEZET Európai tanúsító védjegy

74b. cikk Európai tanúsító védjegy

(1) Az európai tanúsító védjegy olyan európai védjegy, amelyet a védjegyoltalom bejelentésekor akként határoznak meg, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által a földrajzi származás, az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a tanúsítvánnyal nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól.

(2) Európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést bármely jogi személy, például intézmények, hatóságok, közjogi szervezetek tehetnek, amennyiben:

a)      a jogi személy nem folytat a tanúsított áru vagy szolgáltatás értékesítését magában foglaló tevékenységet;

b)      a jogi személy rendelkezik a lajstromozásra irányuló bejelentés által érintett áru vagy szolgáltatás tanúsításához szükséges illetékességgel.

(3) A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a kereskedelmi forgalomban az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgáló megjelölés vagy jelzés az (1) bekezdés szerinti európai tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet. A tanúsító védjegy alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja a védjegyoltalom alatt álló megjelölést vagy jelzést. A tanúsító védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

(4) E fejezet eltérő rendelkezési hiányában az I–VII. és a IX–XIV. címek alkalmazandók az európai tanúsító védjegyre.

74c. cikk Az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzat

(1) Az európai tanúsító védjegy bejelentője a 74k. cikk szerinti határidőn belül benyújtja a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.

(2) A védjegy használatára vonatkozó szabályzat meghatározza a védjegy használatára jogosult személyek körét, a védjegy által tanúsítandó jellemzőket, ezen jellemzőknek a tanúsító szerv általi vizsgálatának, illetve a védjegy-használat felügyeletének módját, valamint a védjegy-használat feltételeit, ideértve a szankciókat is.

74d. cikk A bejelentés elutasítása

(1) Az európai védjegybejelentés elutasításának a 36. és 37. cikkben meghatározott okain túlmenően az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 74b. vagy a 74c. cikkben meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2) Az európai tanúsító védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a védjegy a jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha azt a fogyasztók vélhetően nem tanúsító védjegynek tekintenék.

(3) A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

74e. cikk Harmadik felek észrevételei

Együttes európai védjeggyel kapcsolatos, 40. cikk szerinti észrevételnek az Ügynökséghez való benyújtása esetén az észrevétel azon különös feltételekre is alapozható, amelyek alapján az európai tanúsító védjegy bejelentését a 74d. cikk szerint el kell utasítani.

74f. cikk A védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

(1) A használatról szóló szabályzat módosítása esetén az európai tanúsító védjegy jogosultjának be kell nyújtania az Ügynökséghez a módosított szabályzatot.

(2) A módosítás nem jegyezhető be a lajstromba, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 74c. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 74d. cikkben meghatározott kizáró ok merülne fel.

(3) A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra alkalmazni kell a 74e. cikket.

(4) E rendelet alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

74g. cikk Átruházás

A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, európai tanúsító védjegy csak olyan jogi személyre ruházható át, aki megfelel a 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

74h. cikk Jogosultság védjegybitorlási per indítására

(1) Kizárólag az európai tanúsító védjegy jogosultja vagy az általa kifejezetten erre irányulóan felhatalmazott személy jogosult bitorlási per indítására.

(2) Az európai tanúsító védjegy jogosultja a védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

74i. cikk Megszűnési okok

Az 51. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az alábbi körülmények bármelyike előáll:

a)      a védjegy jogosultja már nem felel meg 74b. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b)      a védjegyjogosult nem teszi meg az ésszerűen elvárható intézkedéseket a védjegynek a védjegy használatára vonatkozó – adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításokat is tartalmazó – szabályzatban rögzített feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében;

c)      a védjegy a védjegyjogosult általi használat következtében a 74d. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztésre alkalmassá vált;

d)      a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 74f. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az említett cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74j. cikk Törlési okok

Az 52. és 53. cikkben említett törlési okokon túlmenően az Ügynökséghez benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai tanúsító védjegyet akkor is törölni kell, ha lajstromozására a 74d. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az 74d. cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74k. cikk Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, a 74c. cikk (1) bekezdésében említett határidőt, valamint a szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.”

64.         A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„75. cikk Az Ügynökség határozatainak és közleményeinek alaki követelményei

(1) Az Ügynökség határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt észrevételeiket közölni.

(2) Az Ügynökség határozatain, értesítésein, illetve közlésein az Ügynökség szervezeti egységét vagy osztályát, valamint az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevét fel kell tüntetni. Ezeket az Ügynökség tisztviselője vagy tisztviselői aláírásával, illetve aláírás helyett az Ügynökség nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni. Az Ügynökség által faxkészüléken vagy egyéb távközlési eszközön keresztül küldött határozatok, közlemények és értesítések esetében az ügyvezető igazgató döntése alapján az Ügynökség illetékes szervezeti egységének vagy osztályának, illetve az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevének feltüntetése vagy a pecsét alkalmazása helyett más eszközök is alkalmazhatók.”

65.         A 76. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az 52. cikk szerinti törlési eljárás esetében az Ügynökség a vizsgálatát a felek által előterjesztett okokra és érvekre korlátozza.”

66.         A 78. cikk szövege az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója állapítja meg a 93a. cikk b) pontjában említett bizonyítással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítendő költségeit, ideértve az előlegeket is.”

67.         A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk Kézbesítés

(1) Az Ügynökség az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az Ügynökség ügyvezető igazgatója elrendeli.

(2) A megfellebbezési határidővel rendelkező határozatok és idézések kivételével az ügyvezető igazgató dönthet arról, hogy mely dokumentumokat kell tértivevényes ajánlott levélként kézbesíteni.

(3) A kézbesítésre elektronikus úton is sor kerülhet, ennek részleteit az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(4) Amennyiben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény formájában kerül sor, az ügyvezető igazgató dönt a nyilvános hirdetmény közzétételéről és meghatározza annak az egy hónapos időszaknak a kezdőidőpontját, amelynek lejártával a dokumentum kézbesítettnek tekintendő.”

68.         A rendelet szövege a következő 79a., 79b., 79c. és 79d. cikkel egészül ki:

„79a. cikk Jogvesztés megállapítása

Amennyiben az Ügynökség azt állapítja meg, hogy a jogvesztés – egyéb határozat nélkül – e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok következtében áll elő, az Ügynökség a 79. cikk szerint tájékoztatja erről az érintett személyt. Az érintett személy a kérdésre vonatkozóan határozat meghozatalát kérheti. Az Ügynökség akkor hoz határozatot, ha nem ért egyet a határozatot kérelmező személlyel; ellenkező esetben az Ügynökség módosítja megállapítását, és tájékoztatja a határozat meghozatalát kérő személyt.

79b. cikk Az Ügynökség részére küldött értesítések

Az Ügynökség részére elektronikus eszközökön keresztül is küldhetők értesítések. Az ügyvezető igazgató állapítja meg az elektronikusan benyújtható értesítések körét és az elektronikus benyújtás technikai feltételeit.

79c. cikk Határidők

(1) A határidők számítása és a határidők hosszának megállapítása során figyelembe kell venni a 93a. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályokat.

(2) Az adott naptári év kezdete előtt az Ügynökség ügyvezető igazgatója megállapítja, hogy az Ügynökség mely napokon nem fogad dokumentumokat, illetve, hogy az Ügynökségnek otthont adó településen mely napokon nem kézbesítik a közönséges levélpostai küldeményeket.

(3) Az Ügynökségnek otthont adó tagállamban a postai kézbesítés tekintetében előálló általános üzemszünet vagy az Ügynökségnek az engedélyezett elektronikus távközlési eszközökhöz való hozzáférésében előálló esetleges üzemszünet esetében az ügyvezető igazgató állapítja meg az üzemszünet időtartamát.

(4) Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és az Ügynökség közötti kommunikációt, az ügyvezető igazgató úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akiknek tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. A meghosszabbított határidő megállapításakor az ügyvezető igazgató megvizsgálja, hogy a kivételes esemény mikor szűnik meg. Ha az esemény az Ügynökség székhelyét érinti, az ügyvezető igazgató az ilyen irányú döntésével együtt közli, hogy a döntés az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.

79d. cikk Hibák és nyilvánvaló tévedések javítása

Az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibákat az Ügynökség javítja.”

69.         A 80. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés első mondatában a „nyilvánvaló eljárási hibában szenved” szövegrész helyébe a „nyilvánvaló hibában szenved” szövegrész lép;

b)      a (2) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve az Ügynökség határozatának visszavonását a bejegyzés rögzítésétől, illetve a határozat meghozatalától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban érintett felekkel és a szóban forgó európai védjegyhez kapcsolódó, lajstromba bejegyzett jogok további jogosultjaival folytatott konzultációt követően.”;

c)      a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ez a cikk nem érinti a felek 58. és 65. cikk szerinti fellebbezési jogát, illetve a hibák és nyilvánvaló tévedések 79d. cikk szerinti javításának lehetőségét. Amennyiben az Ügynökség hibát tartalmazó valamely határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezési eljárás a határozatnak az Ügynökség általi, ezen cikk (1) bekezdése szerinti visszavonása nyomán tárgytalanná válik.”

70.         A 82. cikk a következőképpen módosul:

a)      a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez a cikk a 29. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikk (2) bekezdésében, a 41. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 47. cikk (3) bekezdésében, a 60. cikkben, a 65. cikk (5) bekezdésében, a 81. cikkben és a 112. cikkben, valamint ezen cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőkre, illetve a szenioritásnak a védjegybejelentés benyújtását követő, 34. cikk szerinti igénylésére megállapított határidőre nem alkalmazandó.”;

b)      a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ha az Ügynökség helyt ad a kérelemnek, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni. Ha az elmulasztott határidő lejárta és eljárás folytatása iránti kérelem benyújtása között hoztak határozatot, az elmulasztott cselekményről határozatot hozó szervezeti egység felülvizsgálja a határozatot, és amennyiben magának az elmulasztott cselekménynek a pótlása elegendő, eltérő határozatot hoz. Amennyiben az eredeti határozat módosítása nem indokolt, a határozatot írásban megerősítik.”

71.         A rendelet a következő 82a. cikkel egészül ki:

„82a. cikk Az eljárás megszakítása

Eljárás megszakítása vagy folytatása esetén az Ügynökség a 93a. cikk i) pontjával összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően jár el.”

72.         A 83. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„83. cikk Általános elvek alkalmazása

Az e rendeletben vagy az e rendelet alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt eljárási rendelkezések hiányában az Ügynökség a tagállamokban általánosan elfogadott eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.”

73.         A 85. cikk (1) bekezdésében az „, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel” szövegrész helyébe az „az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekkel” szövegrész lép.

74.         A 86. cikk (2) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Minden tagállam kijelöl egy, a határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli az Ügynökséggel, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva a szóban forgó hatóság rendeli el.”

75.         A 87. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„87. cikk Európai védjegylajstrom

(1) Az Ügynökség lajstromot vezet, amely tartalmazza mindazon adatokat, amelyek bejegyzését vagy feltüntetését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja. Az Ügynökség folyamatosan aktualizálja a lajstromot.

(2) A lajstromot bárki megtekintheti. A lajstrom elektronikus formában is vezethető.

(3) Az Ügynökség elektronikus adatbázist vezet az európai védjegybejelentések adatairól és a lajstromba bevitt bejegyzésekről. Az adatbázis tartalma a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehető. Az adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint az adatbázis tartalmának géppel olvasható formában történő elérhetővé tételének módját, ideértve az ehhez kapcsolódó díjakat is, az ügyvezető igazgató állapítja meg.”

76.         A 88. cikk a következőképpen módosul:

(a) az „Iratbetekintés” cím helyébe az „Iratbetekintés és iratnyilvántartás” cím lép;

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti iratbetekintés esetében az akta egyes irataiba való betekintés megtagadható. A iratbetekintés körülményeiről az ügyvezető igazgató rendelkezik.

(5) Az Ügynökség az európai védjegybejelentésekkel, illetve az európai védjegyek lajstromozásával kapcsolatos valamennyi eljárás iratát megőrzi. Az iratmegőrzés módját az ügyvezető igazgató állapítja meg. Amennyiben az iratokat elektronikus formában őrzik, az elektronikus iratok alapját képező eredeti dokumentumokat az Ügynökséghez való beérkezésüktől számított, az ügyvezető igazgató által meghatározott idő elteltével megsemmisítik.”

77.         A 89. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„89. cikk Időszaki kiadványok

(1) Az Ügynökség rendszeres időközönként kiadja:

(a) az Európai Védjegyértesítőt, amely tartalmazza a védjegylajstromba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek közzétételét e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja;

(b) a Hivatalos Lapot, amely az Ügynökség ügyvezető igazgatója által kiadott általános jellegű közleményeket és tájékoztatásokat, valamint az e rendeletre vagy annak végrehajtására vonatkozó egyéb tájékoztatásokat tartalmazza.

Az a) és b) pontban említett kiadványok elektronikus formában is megjelentethetők.

(2) Az Európai Védjegyértesítő az ügyvezető igazgató által meghatározott módon és gyakorisággal jelenik meg.

(3) Az ügyvezető igazgató döntése alapján bizonyos információk az Európai Unió összes hivatalos nyelvén a Hivatalos Lapban is közzétehetők.”

78.         A 92. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A (3) bekezdés második mondatának sérelme nélkül az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Unióban van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban – az európai védjegybejelentés benyújtását kivéve – a 93. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt köteles az Ügynökség előtti képviseletével megbízni és e képviselőn keresztül eljárni.

Az első albekezdéstől eltérve, a 93a. cikk p) pontjában említett esetekben az első albekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek nincs szükségük képviseletre az Ügynökség előtt.”;

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 93a. cikk p) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén közös képviselőt kell kijelölni.”

79.         A 93. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Természetes vagy jogi személyeknek az Ügynökség előtti képviseletét kizárólag a következő személyek láthatják el:

(a) a tagállamok valamelyikében képesítéssel és az Unióban székhellyel rendelkező ügyvéd, ha az adott tagállamban védjegyügyekben képviselőként eljárhat;

(b) a hivatásos képviselő, akinek neve szerepel az Ügynökség által e célból vezetett jegyzékben.

Az Ügynökség előtt eljáró képviselő az Ügynökség kérésére benyújtja az ügy irataihoz csatolandó, aláírt képviseleti meghatalmazását.”;

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója felmentést adhat:

(a) a (2) bekezdés c) pontjának második mondata szerinti követelmény alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a szükséges képesítést más módon megszerezte;

(b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól jól képzett szakemberek esetében, amennyiben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények teljesülnek.”;

(c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A hivatásos képviselők jegyzékéből a 93a. cikk p) pontjában meghatározott feltételek alapján bármely személy törölhető.”

80.         A IX. cím a következő 5. fejezettel egészül ki:

„5. FEJEZET Felhatalmazás

93a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

(a) a határozatok 75. cikkben említett alaki követelményei;

(b) a 77. cikkben említett szóbeli eljárások és a 78. cikkben említett bizonyítás szabályai;

(c) a kézbesítés 79. cikkben említett szabályai;

(d) a 79a. cikkben említett jogvesztés megállapítására irányuló eljárás;

(e) az Ügynökség előtt folyó eljárásokban a felek által alkalmazandó kommunikációs eszközökre, köztük a 79b. cikkben említett elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályok, valamint az Ügynökség által rendelkezésre bocsátandó nyomtatványok;

(f) a 79c. cikk (1) bekezdésében említett határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok;

(g) az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibák és a nyilvánvaló tévedések, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibák javítására szolgáló, a 79d. cikkben említett eljárás;

(h) határozat visszavonására vagy a lajstromba bevitt bejegyzés törlésére szolgáló, a 80. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás;

(i) az Ügynökség előtt folyó eljárás 82a. cikk szerinti megszakításának és folytatásának szabályai;

(j) a költségeknek a 85. cikk (1) bekezdésében említett arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások;

(k) a 87. cikk (1) bekezdésében említett adatok;

(l) a 88. cikkben említett iratbetekintés menete, ideértve az aktának az iratbetekintésből kizárt részeit, valamint az Ügynökség 88. cikk (5) bekezdése szerinti iratkezelésére vonatkozó szabályok;

(m) a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatoknak és bejegyzéseknek az Európai Védjegyértesítőben történő közzétételére vonatkozó szabályok, ideértve az információ típusát és a nyelveket, amelyeken a szóban forgó adatokat és bejegyzéseket közzé kell tenni;

(n) a 89. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett Hivatalos Lapban az Ügynökség által közzéteendő közlemények gyakorisága, alaki és nyelvi követelményei;

(o) az Ügynökség és a tagállami hatóságok közötti információcserére és kommunikációra, valamint a tagállami bíróságok vagy hatóságok általi vagy azokon keresztüli, 90. cikk szerinti iratbetekintésére vonatkozó szabályok;

(p) az Ügynökség előtti képviseletre vonatkozó, a 92. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségtől való eltérések; a 92. cikk (4) bekezdése szerinti közös képviselő kijelölésére vonatkozó szabályok; a 92. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 93. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek a képviselet ellátásához szükséges, aláírt képviseleti meghatalmazásuk Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó szabályok, valamint ezen meghatalmazás tartalma, továbbá a személyeknek a hivatásos képviselők jegyzékéből történő, a 93. cikk (5) bekezdése szerinti törlésére vonatkozó szabályok.”

81.         A X. címben az 1. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

82.         A 94. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályok alkalmazása”;

(b) az (1) bekezdésben az „a 44/2001/EK rendeletet” szövegrész helyébe az „a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályokat” szövegrész lép;

(c) a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e rendeletben a 44/2001/EK tanácsi rendeletre való hivatkozások adott esetben magukban foglalják az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 2005. október 19-én kötött megállapodást is.”

83.         A 96. cikk c) pontjában a „9. cikk (3) bekezdésének második mondatában” szövegrész helyébe a „9b. cikk (2) bekezdésében” szövegrész lép.

84.         A 99. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 96. cikk a) és c) pontjában említett perekben az európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás csak akkor fogadható el, ha az alperes arra hivatkozik, hogy a védjegybitorlási per megindításakor a tényleges használat hiánya miatt megszüntethető lett volna az európai védjegy.”

85.         A 100. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az európai védjegybíróság, amelyhez európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be, csak azt követően vizsgálja a viszontkeresetet, hogy vagy az érintett fél vagy az ügynökség tájékoztatta az Ügynökséget a viszontkereset benyújtásának időpontjáról. Az erre vonatkozó információt az Ügynökség rögzíti a lajstromban. Amennyiben az európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére irányuló eljárás az Ügynökség előtt folyamatban van, erről az Ügynökség tájékoztatja a bíróságot, amely a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem visszavonásáig felfüggeszti az eljárást.”;

(b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Ha az európai védjegybíróság az európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkereset ügyében jogerős ítéletet hozott, az ítélet egy példányát a bíróság vagy a nemzeti eljárásban érintett felek valamelyike haladéktalanul megküldi az Ügynökségnek. Az Ügynökség vagy az érintett felek tájékoztatást kérhetnek az ítélet megküldéséről. Az Ügynökség az ítéletre vonatkozó bejegyzést rögzíti a lajstromban és megteszi a szükséges intézkedéseket az ítélet rendelkező részének való megfelelés érdekében.”

86.         A 102. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az európai védjegybíróság az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló, az ügy körülményeire tekintettel általa alkalmasnak vélt intézkedéseket és végzéseket is alkalmazhat.”

87.         A 108. cikket el kell hagyni.

88.         A 113. cikk (3) bekezdésében a „valamint a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek” szövegrész helyébe a „valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek” szövegrész lép.

89.         A 114. cikk (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész lép.

90.         A rendelet a következő 114a. cikkel egészül ki:

„114a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai védjegybejelentés átalakítása iránti kérelemre vonatkozó követelményeket, továbbá a kérelem vizsgálatára és közzétételére vonatkozó részletszabályokat.”

91.         A 116. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség kirendelt nemzeti szakértőket vagy nem az Ügynökség által alkalmazott egyéb személyzetet is igénybe vehet. Az igazgatótanács a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályait meghatározó határozatot fogad el.”

92.         A 117. cikkben az „a hivatalra” szövegrész helyébe az „az Ügynökségre és személyzetére” szövegrész lép.

93.         A 119. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (6) bekezdés második albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A fordítást a 144a. cikk b) pontjával összhangban előírt határidőn belül kell elkészíteni.”;

(b) a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.”

94.         A 120. cikk (1) bekezdésében az „a végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” szövegrész lép.

95.         A 122. cikket el kell hagyni.

96.         A 123. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„123. cikk Átláthatóság

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) alkalmazandó.

(2) Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az igazgatótanács fogadja el.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.

(4) A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) alkalmazandó.

(*) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(**) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”

97.         A rendelet a következő 123a. cikkel egészül ki:

„123a. cikk A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (*) mellékletében meghatározott biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. A biztonsági elvek alkalmazása többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket érinti.

(*) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.”

98.         A XII. cím a következő 1a. fejezettel egészül ki:

„1a. FEJEZET Az Ügynökség feladatai és a konvergencia előmozdítására irányuló együttműködés

123b. cikk Az Ügynökség feladatai

(1) Az Ügynökség feladatai a következők:

(a) az e rendelet által létrehozott európai védjegyrendszer igazgatása és előmozdítása;

(b) a 6/2002/EK tanácsi rendelet (*) által létrehozott európai formatervezési mintaoltalmi rendszer igazgatása és előmozdítása;

(c) a védjegyoltalom és a formatervezési mintaoltalom területén alkalmazott módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaival, köztük a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatallal együttműködve;

(d) a 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (**) említett feladatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben az Ügynökség intézményekkel, hatóságokkal, testületekkel, iparjogvédelmi hivatalokkal, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytat együttműködést.

(3) A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői szolgáltatást nyújthat.

123c. cikk A módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében folytatott együttműködés

(1) A védjegyoltalom és a formatervezési mintaoltalom területén alkalmazott módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében az Ügynökség, a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai és Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködnek egymással.

Ez az együttműködés az alábbi tevékenységi területeket érinti:

(a) közös vizsgálati standardok kidolgozása;

(b) közös vagy összekapcsolt adatbázisok és portálok létrehozása az Unió egészére kiterjedő konzultáció, keresés és osztályozás érdekében;

(c) folyamatos adat- és információszolgáltatás, illetve adat- és információcsere, ideértve a b) pontban említett adatbázisok és portálok adatokkal való ellátását;

(d) közös standardok és módszerek kialakítása az Unióban alkalmazott különböző eljárások és rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása, valamint a konzisztencia, a hatékonyság és az eredményesség javítása érdekében;

(e) az iparjogvédelmi jogokkal és eljárásokkal kapcsolatos információcsere, ideértve az ügyfélszolgálatoknak és információs központoknak nyújtott kölcsönös segítséget is;

(f) az a)–e) pontokban meghatározott területekkel összefüggésben szerzett technikai tapasztalatok cseréje és segítségnyújtás.

(2) Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait.

(3) Fejlődésük, működésük, interoperabilitásuk és naprakész tájékozottság biztosítása érdekében a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemben részt vesznek a (2) bekezdésben említett közös projektekben.

(4) Az Ügynökség olyan mértékben nyújt pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett uniós érdekű közös projektekhez, amellyel biztosítható a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemi, (3) bekezdés szerinti részvétele az említett projektekben. A pénzügyi hozzájárulás nyújtható támogatás formájában. A nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg az Ügynökség éves bevételének 10 %-át. A támogatás kedvezményezettjei a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (***) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletnek (****) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők.

(*) HL L 3., 2002.1.5., 1. o.

(**) HL L 129., 2012.5.16., 1. o.

(****) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(****) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”

99.         A XII. cím 2. és 3. fejezete helyébe a következő szöveg lép:

„2. FEJEZET Igazgatótanács

124. cikk Az igazgatótanács feladatai

(1) Az 5. fejezet alapján a költségvetési bizottsághoz rendelt feladatok sérelme nélkül az igazgatótanács a következő feladatokat látja el:

(a) az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtott tervezet alapján az igazgatótanács – a Bizottság véleményének figyelembevételével – elfogadja az Ügynökség következő évre szóló éves munkaprogramját, és elküldi az elfogadott éves munkaprogramot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

(b) az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének d) pontjával összhangban benyújtott tervezet alapján és a Bizottság véleményének figyelembevételével az igazgatótanács – az ügyvezető igazgató és az Európai Parlament illetékes bizottsága közötti eszmecserét követően – elfogadja az Ügynökség többéves stratégiai programját, benne az Ügynökség nemzetközi együttműködésre vonatkozó stratégiájával, majd elküldi az elfogadott többéves stratégiai programot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

(c) az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének f) pontjával összhangban benyújtott tervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az éves jelentést, és elküldi az elfogadott éves jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

(d) az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének g) pontjával összhangban benyújtott tervezet alapján az igazgatótanács elfogadja a többéves személyzeti tervet;

(e) az igazgatótanács elfogadja az Ügynökségnek az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályait;

(f) az igazgatótanács a (2) bekezdéssel összhangban az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezéssel megbízott hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket („kinevezési hatáskörök”);

(g) az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzathoz és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételekhez kapcsolódóan;

(h) a 129. cikkel összhangban az igazgatótanács nevezi ki és mentheti fel megbízatásuk alól az ügyvezető igazgatót és az ügyvezetőigazgató-helyettest vagy ügyvezetőigazgató-helyetteseket, továbbá a 136. cikknek megfelelően az igazgatótanács nevezi ki a fellebbezési tanácsok elnökét, az egyes tanácsok elnökeit és tagjait;

(i) az igazgatótanács gondoskodik a belső és külső ellenőrzésekből és a 165a. cikkben említett értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követéséről;

(j) az Ügynökség általi vizsgálatra vonatkozó iránymutatások elfogadását megelőzően és az e rendeletben előírt egyéb esetekben az igazgatótanács véleményét ki kell kérni;

(k) amennyiben szükségesnek ítéli, az igazgatótanács az ügyvezető igazgató és a Bizottság számára véleményt adhat, továbbá azoktól tájékoztatást kérhet.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 142. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a megfelelő kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházások felfüggeszthetők.

Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet valamely másik tagjára ruházhatja.

125. cikk Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

(2) Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(3) A hivatali idő négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.

126. cikk Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása négy évre szól. A hivatali idő egyszer megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

127. cikk Ülések

(1) Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az igazgatótanács eltérő döntése hiányában az ügyvezető igazgató részt vesz a tanácskozásokon.

(3) Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően elnökének kezdeményezésére, illetőleg a Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ülést tart.

(4) Az igazgatótanács elfogadja eljárási szabályzatát.

(5) Az igazgatótanács tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (4) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(6) Az igazgatótanács üléseire megfigyelőket hívhat meg.

(7) Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

2a. FEJEZET Ügyvezető igazgatóság

127a. cikk Az ügyvezető igazgatóság létrehozása

Az igazgatótanács ügyvezető igazgatóságot hozhat létre.

127b. cikk Az ügyvezető igazgatóság feladatai és szervezete

(1) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács munkáját segíti.

(2) Az ügyvezető igazgatóság feladatai a következők:

(a) előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

(b) az igazgatótanáccsal együtt gondoskodik a belső és külső ellenőrzésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követéséről;

(c) az igazgatási irányítás felügyeletének megerősítése céljából az ügyvezető igazgató 128. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3) Sürgős esetekben az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

(4) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelet egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető igazgatóság elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető igazgatóság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(5) Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6) Az ügyvezető igazgatóság háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

(7) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el.

3. FEJEZET Ügyvezető igazgató

128. cikk Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2) A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az igazgatótanács, a költségvetési bizottság és az ügyvezető igazgató feladataik ellátása során függetlenül járnak el, utasításokat kormányoktól vagy más szervezettől nem kérnek és nem is fogadnak el.

(3) Az Ügynökség képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult.

(4) Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi feladatokat látja el:

(a) megteszi az Ügynökség működésének biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási utasítások meghozatalát és a közlemények közzétételét;

(b) végrehajtja az igazgatótanács által hozott határozatokat;

(c) elkészíti az éves munkaprogram tervezetét, amelyben jelzi az egyes tevékenységekhez rendelt személyzeti és pénzügyi erőforrásokat, majd a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatótanácsnak;

(d) elkészíti a többéves stratégiai program tervezetét, benne az Ügynökség nemzetközi együttműködési stratégiájával, majd a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott eszmecserét követően benyújtja azt az igazgatótanácsnak;

(e) végrehajtja az éves munkaprogramot és a többéves stratégiai programot, végrehajtásukról pedig beszámol az igazgatótanácsnak;

(f) elkészíti az Ügynökség éves tevékenységi jelentését, majd benyújtja az igazgatótanácsnak jóváhagyásra;

(g) elkészíti a többéves személyzeti terv tervezetét, majd a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja azt az igazgatótanácsnak;

(h) cselekvési tervet készít a belső és külső ellenőrzésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások nyomon követésére, és évente kétszer beszámol az elért eredményekről a Bizottságnak és az igazgatótanácsnak;

(i) a csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel védi az Unió pénzügyi érdekeit;

(j) elkészíti az Ügynökség csalás elleni stratégiáját és jóváhagyásra bemutatja azt a költségvetési bizottságnak;

(k) a rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében jogi kérdéseket utalhat a kibővített fellebbezési tanács elé, különösen, ha a fellebbezési tanács az adott kérdésre vonatkozóan eltérő határozatokat hozott;

(l) megtervezi az Ügynökség bevételei és kiadásai előirányzatait, és végrehajtja a költségvetést;

(m) gyakorolja az igazgatótanács által a személyzetre vonatkozóan a 124. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban ráruházott hatásköröket;

(n) az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelményekkel összhangban gyakorolja a 26. cikk (3) bekezdése, a 29. cikk (5) bekezdése, a 30. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (3) bekezdése, a 75. cikk (2) bekezdése, a 78. cikk (5) bekezdése, a 79., a 79b. és a 79c. cikk, a 87. cikk (3) bekezdése, a 88. cikk, a 89. cikk, a 93. cikk (4) bekezdése, a 119. cikk (8) bekezdése és a 144. cikk alapján ráruházott hatásköröket;

(o) feladatait átruházhatja.

(5) Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Az ügyvezető igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek valamelyike helyettesíti.

129. cikk Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése, hivatali idejének meghosszabbítása

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgató kizárólag az Európai Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4) Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6) Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali idő a Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács által, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbítható a (4) bekezdéssel összhangban.”

100.       A 130. cikk a következőképpen módosul:

(a) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység”;

(b) a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f) az ügyvezető igazgató által erre kinevezett bármely szervezeti egység vagy személy.”

101.       A 132. cikk (2) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő lép:

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

102.       A 133. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„133. cikk A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység

(1) A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős a lajstromba bevitt bejegyzésekkel kapcsolatos döntésekért.

(2) A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vezeti a hivatásos képviselők 93. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékét is.

(3) A szervezeti egység határozatait egyetlen tag hozza meg.”

103.       A 134. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A törlési osztály dönt a következőkről:

(a) európai védjegyoltalom megszűnése vagy törlése,

(b) európai védjegyoltalom átruházására irányuló, 18. cikk szerinti kérelem.”;

(b) a (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 144a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott különleges esetekben a határozatokat egyetlen tag hozza meg.”

104.       A rendelet a következő 134a. cikkel egészül ki:

„134a. cikk Általános hatáskör

Az e rendelet által előírt azon határozatokat, amelyek nem tartoznak az elbírálók, a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység hatáskörébe, az ügyvezető igazgató által e célra kinevezett szervezeti egység vagy tisztviselő hozza meg.”

105.       A 135. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A fellebbezési tanácsok feladata a 131–134a. cikk alapján hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.”;

(b) a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) a fellebbezési tanácsnak a 136. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett testülete; vagy”;

(c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A kibővített tanács feladati közé tartozik továbbá indokolással ellátott véleményeket adni az ügyvezető igazgató által a 128. cikk (4) bekezdésének k) pontja alapján elé terjesztett jogi kérdésekről.”;

(d) az (5) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

106.       A 136. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„136. cikk A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1) A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kinevezésére a 129. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően öt évre nevezik ki. Ezen időtartam alatt nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező intézmény kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz.

(2) A fellebbezési tanácsok elnökének megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig egyszer meghosszabbítható.

(3) Az egyes fellebbezési tanácsok elnökeinek megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt éves időszakokra vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(4) A fellebbezési tanácsok elnöke az alábbi vezetési és szervezési feladatokkal rendelkezik:

(a) elnököli a fellebbezési tanácsoknak a tanácsokra vonatkozó szabályokat meghatározó és a tanácsok munkáját szervező testületét;

(b) gondoskodik a testület határozatainak végrehajtásáról;

(c) a fellebbezési tanácsok testülete által meghatározott objektív szempontok alapján elosztja az ügyeket a tanácsok között;

(d) a költségvetési előirányzatok megtervezése céljából továbbítja az ügyvezető igazgatóhoz a tanácsok költségvetési igényeit.

A fellebbezési tanácsok elnöke elnököli a kibővített tanácsot.

(5) A fellebbezési tanácsok tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt évre. A fellebbezési tanácsok tagjainak megbízatása az igazgatótanács által adott pozitív tartalmú teljesítményértékelést követően további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatárig meghosszabbítható, feltéve, hogy azzal a fellebbezési tanácsok elnöke egyetért.

(6) A fellebbezési tanácsok tagjai nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság, azt követően, hogy az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(7) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai függetlenek. Az elnököket és tagokat a határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti.

(8) Fellebbezések vagy az ügyvezető igazgató által elé terjesztett jogi kérdések tárgyában a 135. cikk alapján valamely kibővített tanács által hozott határozatok kötelező erejűek az Ügynökség határozathozatalra jogosult, 130. cikkben említett testületei számára.

(9) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai nem lehetnek elbírálók, illetve a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vagy a törlési osztályok tagjai.”

107.       A 138. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„138. cikk A költségvetési bizottság

(1) A költségvetési bizottság az e fejezetben hozzárendelt feladatokkal rendelkezik.

(2) A 125. , 126. cikk, a 127. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési bizottságra.

(3) A költségvetési bizottság tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 140. cikk (3) bekezdése és a 143. cikk alapján a költségvetési bizottság hatáskörébe utalt döntések meghozatalához a tagok kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.”

108.       A 139. cikk az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Pénzügyi helyzetéről az Ügynökség félévente jelentést készít a Bizottságnak. E jelentés alapján a Bizottság áttekinti az Ügynökség pénzügyi helyzetét.”

109.       A rendelet a következő 141a. cikkel egészül ki:

„141a. cikk Csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni, az 1073/1999/EK rendelet szerinti küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében meghatározott minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(5) A költségvetési bizottság a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát.”

110.       A 144. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„144. cikk Díjak

(1) A 26. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) bekezdésében, a 47. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 49. cikk (4) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikkben, a 81. cikk (3) bekezdésében, a 82. cikk (1) bekezdésében, a 113. cikk (1) bekezdésében és a 147. cikk (5) bekezdésében megállapított díjakon felül díjakat kell felszámítani a következő esetekben is:

(a) védjegyokirat másolatának kiadása;

(b) használati engedély vagy az európai védjegy tekintetében fennálló más jog bejegyzése;

(c) használati engedély vagy az európai védjegybejelentés tekintetében fennálló más jog bejegyzése;

(d) használati engedély vagy más jog bejegyzésének törlése;

(e) európai védjegy lajstromozott alakjának módosítása;

(f) lajstromkivonat kiadása;

(g) az iratokba való betekintés;

(h) ügyiratok másolatainak kiadása;

(i) a bejelentés hiteles másolatainak kiadása;

(j) az ügyiratokban szereplő adatok közlése;

(k) a visszatérítendő eljárási költségek megállapításának felülvizsgálata.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. Amennyiben a felülvizsgálat nem eredményezi a díjak mértékének olyan jellegű csökkentését vagy módosítását, amellyel elejét lehet venni a számottevő többletbevételek további felhalmozódásának, a felülvizsgálat után felhalmozódó bevételeket át kell csoportosítani az Unió költségvetésébe.

(3) Az Ügynökség által nyújtott, az (1) bekezdésben nem említett szolgáltatások és a 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az Ügynökség által kiadott kiadványok díjait az ügyvezető igazgató állapítja meg. A díjak összege nem haladhatja meg az Ügynökség által nyújtott adott szolgáltatás szükségszerűen felmerülő költségeit.

(4) A 144a. cikk d) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményekkel összhangban az ügyvezető igazgató a következő intézkedéseket teheti:

(a) meghatározhatja, hogy a 144a. cikk d) pontjában meghatározottakon kívül milyen fizetési módok – például az Ügynökség folyószámláira történő befizetés – alkalmazhatók;

(b) meghatározhatja azt az összeget, amely alatt a díjtúlfizetések nem kerülnek visszatérítésre;

(c) eltekinthet az esedékessé vált pénzösszegek behajtásáról, ha a behajtandó összeg csekély mértékű vagy a behajtás túlságosan bizonytalan.

Azokban az esetekben, amikor lehetőség van az a) pontban említett fizetési módok alkalmazására, az ügyvezető igazgató állapítja meg az Ügynökség felé teljesített fizetés melyik napon tekinthető teljesítettnek.”

111.       A szöveg a következő 6. fejezettel egészül ki:

„6. FEJEZET Felhatalmazás

144a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

(a) a nyelvhasználatra vonatkozó, a 119. cikkben említett különleges követelmények;

(b) azon esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat a 132. cikk (2) bekezdése és a 134. cikk (2) bekezdése alapján egyetlen tag hozza meg;

(c) a fellebbezési tanácsok szervezetére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a tanácsok felállítására és a fellebbezési tanácsoknak a 135. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett testületére, a kibővített tanács összetételére és az ügyeknek a kibővített tanács elé utalására a 135. cikk (4) bekezdésében említett szabályokat, továbbá azon feltételek, amelyek esetén a határozatokat a 135. cikk (2) és (5) bekezdésével összhangban egyetlen tag hozza meg;

(d) az Ügynökségnek a 144. cikkel összhangban fizetendő díjak rendszere, ideértve a díjak összegét, a fizetési módokat, a pénznemeket, a díjak esedékességét, a fizetés teljesítésének tekintett napot, a fizetés elmaradásának és a késedelmes teljesítésnek, a kisebb összegű befizetésnek és a túlfizetésnek a következményeit, a díjmentesen nyújtható szolgáltatások körét, valamint azon feltételeket, amelyek között az ügyvezető igazgató gyakorolhatja a 144. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott hatásköröket.”

112.       A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat” szövegrész lép.

113.       A 147. cikk (4), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Nemzetközi bejelentésért díjat kell fizetni az Ügynökségnek. Ha a nemzetközi lajstromozás a lajstromozás alatt lévő európai védjegyoltalmon alapul, a díj az európai védjegy lajstromozásának napján esedékessé válik. Az előírt díj megfizetéséig a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak.

(5) A nemzetközi bejelentésnek eleget kell tennie a 161a. cikk a) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.

(6) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a nemzetközi bejelentés megfelel-e a 146. cikkben és e cikk (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(7) Az Ügynökség a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a nemzetközi irodának.”

114.       A rendelet a következő 148a. cikkel egészül ki:

„148a. cikk Értesítés az alapbejelentés, vagy az alapul szolgáló lajstromozás törléséről

Az Ügynökség a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven keresztül értesíti a nemzetközi irodát az európai védjegybejelentés, illetve a nemzetközi lajstromozás alapját képező európai lajstromozás érvényességét érintő tényekről és határozatokról.”

115.       A 149. cikk a következő mondattal egészül ki:

„A kérelemnek eleget kell tennie a 161a. cikk c) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.”

116.       A 154. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

117.       A rendelet a következő 154a. cikkel egészül ki:

„154a. cikk Együttes és tanúsító védjegyek

Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Ügynökség a 161a. cikk f) pontjával összhangban megállapított eljárásoknak megfelelően jár el.”

118.       A 155. cikket el kell hagyni.

119.       A 156. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdésben a „hat hónapos” szövegrész helyébe az „egy hónapos” szövegrész lép;

(b) a (4) bekezdést el kell hagyni.

120.       A rendelet a következő 158a., 158b. és 158c. cikkel egészül ki:

„158a. cikk Védjegyoltalom átruházásának joghatásai

A nemzetközi védjegyoltalom jogosultjának személyét érintő változásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a védjegyoltalom átruházásának a 17. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158b. cikk A használati engedély és más jog bejegyzésének joghatásai

A nemzetközi lajstromozással összefüggésben a használati engedélynek vagy a védjegyjogosult rendelkezési jogára vonatkozó korlátozásnak a nemzetközi lajstromba történő bevitele ugyanolyan joghatást vált ki, mint a használati engedélynek, dologi jogoknak, végrehajtásnak vagy fizetésképtelenségi eljárásnak a 19., 20., 21. és 22. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158c. cikk Az átruházás, a használati engedély és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása bejegyzésére irányuló kérelem vizsgálata

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változás, a használati engedély vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá az használati engedélynek módosításának vagy törlésének, valamint a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének bejegyzésére irányuló, az Ügynökséghez benyújtott kérelmeket az Ügynökség a 161a. cikk h) pontjával összhangban meghatározott esetekben továbbítja a nemzetközi irodához.”

121.       A 159. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a Madridi Jegyzőkönyv részes tagállamát megjelölő bejelentéssé, feltéve, hogy az átalakítás iránti kérelem benyújtásának napján e tagállam közvetlenül megjelölhető a Madridi Jegyzőkönyv alapján. A 112., 113. és 114. cikket alkalmazni kell.”;

(b) a (2) bekezdésben a „vagy a Madridi Megállapodásban” szövegrészt el kell hagyni.

122.       A XIII. cím a következő 4. fejezettel egészül ki:

„4. FEJEZET Felhatalmazás

161a. cikk Felhatalmazás

A Bizottság a 163. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

(a) a 147. cikk (5) bekezdésében említett nemzetközi bejelentés alaki követelményei, a nemzetközi bejelentés vizsgálatára vonatkozó, a 147. cikk (6) bekezdése szerinti eljárás, valamint a nemzetközi bejelentésnek a nemzetközi irodához történő, a 147. cikk (4) bekezdése szerinti továbbításának szabályai;

(b) a 148a. cikk szerinti értesítés szabályai;

(c) a 149. cikk (2) bekezdésében említett területi kiterjesztés alaki követelményei, valamint ezen követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárás és a területi kiterjesztésre vonatkozó kérelemnek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

(d) a 153. cikk szerinti szenioritási kérelem benyújtására vonatkozó eljárás;

(e) a 154. cikkben említett feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárás, és a 156. cikk szerinti felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárás, ideértve a nemzetközi iroda szükséges tájékoztatását is;

(f) a nemzetközi lajstromozással összefüggő, a 154a. cikkben említett eljárások;

(g) azon esetek, amikor az Ügynökségnek értesítenie kell a nemzetközi irodát a nemzetközi lajstromozás joghatásainak a 158. cikk szerinti érvénytelenítéséről, és az erre vonatkozó értesítésben közlendő információk;

(h) a 158c. cikkben említett kérelmeknek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

(i) a 159. cikk (1) bekezdése szerinti átalakításra irányuló kérelemre vonatkozó követelmények;

(j) a 161. cikkben említett átalakítás iránti kérelem alaki követelményei és az átalakításra vonatkozó eljárások;

(k) az Ügynökség és a nemzetközi iroda közötti információcserére vonatkozó szabályok, ideértve a 147. cikk (4) bekezdése, a 148a. cikk, a 153. cikk (2) bekezdése és a 158c. cikk szerinti értesítésekre vonatkozó szabályokat is.”

123.       A 162. cikket el kell hagyni.

124.       A 163. cikket el kell hagyni.

125.       A rendelet a következő 163a. cikkel egészül ki:

„163a. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikkben említett felhatalmazások határozatlan időre szólnak.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazásokat. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

126.       A 164. cikket el kell hagyni.

127.       A rendelet a következő 165a. cikkel egészül ki:

„165a. cikk Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2019-ig és azt követően ötévente megbízást ad e rendelet végrehajtásának értékelésére.

(2) Az értékelés során felülvizsgálják az Ügynökség és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal közötti együttműködés jogi kereteit, különös tekintettel a finanszírozási mechanizmusra. Az értékelés kitér továbbá az Ügynökség és munkafolyamatai hatásának, eredményességének és hatékonyságának vizsgálatára is. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

(3) A Bizottság az értékelő jelentést és arra vonatkozó következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.

(4) Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelik. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a kitűzött célok, megbízatása és feladatai tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.”

2. cikk

Ez a rendelet [az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik nap dátuma]-án/-én lép hatályba.

Az 1. cikk (9) bekezdését, (10) bekezdésének b) pontját, (21), (22), (23), (25), (26), (27), (29), (30), (31), (34), (37), (38), (41), (44), (46), (57), (58), (59), (60), (61), (63), (64), (66), (67), (68), (69), (70), (71), (72), (73), (75), (76), (77), (78), (79), (88), (89), (93), (94) bekezdését, a 128. cikk (4) bekezdésének n) pontjával összefüggésben (99) bekezdését, (101) bekezdését, (103) bekezdésének b) pontját, (105) bekezdésének d) pontját, (112), (113), (114), (115), (117), (120), (123) és (124) bekezdését [az első bekezdésben meghatározott időpontot 18 hónappal követő első hónap első napjának dátuma]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               A Versenyképességi Tanács 2007. május 21-i és 22-i következtetései, 9427/07. sz. tanácsi dokumentum.

[2]               A Bizottság 2010. március 3-i közleménye: „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”, COM(2008) 394 végleges (2008. június 25.).

[3]               COM (2008) 465 végleges, 2008. július 16.

[4]               COM (2010) 546 végleges, 2010. október 6.

[5]               A szellemitulajdon-jogok egységes piaca: A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából, COM (2011) 287.

[6]               A Max Planck Intézet végleges tanulmányát és annak mellékleteit lásd:    http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/tm/index_en.htm.

[7]               A Versenyképességi Tanács 2010. május 25-i következtetései az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról, HL C 140., 2010.5.29., 22. o.

[8]               BPHH HL 2005., 1402. o.

[9]               HL L 343.,2012.12.14., 1. o.

[10]             HL L 154.,2009.6.17., 1. o.

[11]             HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

[12]             Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól, HL L 336., 1994.12.23., 213. o.

[13]             Az AG Jääskinen véleménye a C-323/09. sz., Interflora ügyben, 9. pont.

[14]             A C-17/06. sz. Céline ügyben 2007. szeptember 11-én hozott ítélet, EBHT I-07041.

[15]             HL L 376., 2006.12.27., 21. o.

[16]             A C-446/09. sz. Philips és a C-495/09. sz. Nokia ügyekben 2011. december 21-én hozott ítélet.

[17]             A Tanács és az Európai Közösségek Bizottságának közös nyilatkozata a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló első tanácsi irányelv 1988. december 21-i elfogadásának alkalmából tartott tanácsi ülés jegyzőkönyvében.

[18]             A C-307/10. sz. „IP Translator” ügyben 2012. június 19-én hozott ítélet.

[19]             A Hivatal elnökének 2/12. sz. közleménye, BPHH HL 7/2012.

[20]             HL L 303., 1995.12.15., 1. o.

[21]             HL L 303., 1995.12.15., 33. o.

[22]             HL L 28., 1996.2.6., 11. o.

[23]               HL C 146. E, 2008.6.12., 79. o.

[24]               HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

[25]               HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

[26]               HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

[27]               COM(2008) 465.

[28]               HL C 140., 2010.5.29., 22. o.

[29]               COM(2011) 287.

[30]               HL L 336., 1994.12.23., 214. o.

[31]               HL L 376., 2006.12.27., 21. o.