29.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/66

(1)

A szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyésztése, gazdasági és társadalmi tekintetben stratégiai helyet foglal el az uniós mezőgazdaságban és hozzájárul az Unió kulturális örökségéhez. Ez a mezőgazdasági tevékenység, amely az Unió élelmezésbiztonságához is hozzájárul, bevételi forrást jelent a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Ezen állatok tenyésztését a legjobban a nyilvántartott kiváló genetikai minőségű fajtatiszta tenyészállatok vagy hibrid tenyészsertések felhasználásával lehet elősegíteni.

(2)

A tagállamok ezért mezőgazdasági politikájuk részeként következetesen törekedtek arra, hogy meghatározott szabványok rögzítésével, időnként közberuházásokkal, sajátos genetikai jellemzőkkel rendelkező állatállomány létrehozását segítsék elő. A fenti szabványok közötti eltérések technikai akadályokhoz vezethetnek a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelme és az Unióba történő beléptetése tekintetében.

(3)

A szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai, valamint a hibrid tenyészsertések tenyésztésére vonatkozó uniós jog jogi keretét a 88/661/EGK tanácsi irányelv (3), a 89/361/EGK tanácsi irányelv (4), a 90/427/EGK tanácsi irányelv (5), a 91/174/EGK tanácsi irányelv (6), a 94/28/EK tanácsi irányelv (7), valamint a 2009/157/EK tanácsi irányelv (8) határozza meg. Ezen irányelvek célja volt az állattenyésztés fejlesztése az Unióban, ugyanakkor a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének a szabályozása is, valamint ezáltal az uniós állattenyésztési ágazat versenyképességének a fenntartása.

(4)

A 87/328/EGK tanácsi irányelvet (9), a 90/118/EGK tanácsi irányelvet (10) és a 90/119/EGK tanácsi irányelvet (11) az olyan, a szarvasmarhafélék és sertésfélék tenyészállatai tenyésztésének jóváhagyására, valamint a spermájuk, petesejtjeik és embrióik előállítására és felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok tagállamok általi fenntartásának vagy elfogadásának megakadályozása érdekében fogadták el, amelyek kereskedelmi korlátozásnak vagy akadálynak minősülhetnek, függetlenül attól, hogy természetes fedeztetésről, mesterséges termékenyítésről vagy a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtéséről van szó.

(5)

A 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 91/174/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelv alapján a Bizottság a77/505/EGK tanácsi határozatnak (12) megfelelően létrehozott Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottságon keresztül a tagállamokkal folytatott konzultációt követően számos határozatot fogadott el, amelyek fajspecifikus kritériumokat állapítanak meg a tenyésztő egyesületek és a tenyésztő szövetségek jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok szarvasmarha-, illetve sertéstörzskönyvekbe, juhtörzskönyvekbe, kecsketörzskönyvekbe és méneskönyvekbe történő bejegyzése, a fajtatiszta tenyészjuh- és kecskefélék tenyésztés és mesterséges termékenyítés céljából történő engedélyezése, a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék teljesítményvizsgálata és tenyészértékbecslése, valamint a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme céljára származási bizonyítvány vagy származási igazolás létrehozása tekintetében.

(6)

A Bizottság a harmadik országbeli tenyésztőszervezetek névjegyzékét és a tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói Unióba történő beléptetéséhez szükséges származási bizonyítványok és származási igazolások mintáit is létrehozta.

(7)

A 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 91/174/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelvek felépítése és tartalma nagymértékben hasonló. A fenti irányelvek közül többet már módosítottak. Az uniós jog közérthetősége és egységessége érdekében helyénvaló az említett irányelvekben megállapított uniós szabályok egyszerűsítése.

(8)

Az utóbbi húsz év során a Bizottságnak a tenyésztési programokat végrehajtó tenyésztők és a tenyésztésben résztvevők számos panaszával kellett foglalkoznia az állattenyésztésről szóló uniós jogi aktusok különböző tagállamokban folytatott nemzeti átültetése és értelmezése kapcsán. A tenyészállatokra vonatkozó uniós szabályok egységes alkalmazásának biztosítása és a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelmének az említett irányelvek nemzeti átültetése eltéréseiből eredő akadályai kiküszöbölése érdekében a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeire vonatkozó uniós jogszabályokat egy rendeletbe kell foglalni.

(9)

Ezenkívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti irányelvekben meghatározott szabályok alkalmazásának az elősegítése érdekében az irányelvek számos rendelkezésének pontosabb megszövegezésére és az összes tagállamban egységes, következetes terminológiára van szükség. Az uniós jog egyértelműsége és egységessége érdekében helyénvaló további meghatározások rögzítése is, beleértve a „fajta” fogalommeghatározását.

(10)

Az állattenyésztési ágazat versenyképessége érdekében tett erőfeszítések nem vezethetnek olyan fajták eltűnéséhez, amelyek fajtajegyei idomultak egyedi biofizikai környezetükhöz. Ha állományuk túlságosan kicsi, veszélybe kerülhet a helyi fajták genetikai sokfélesége. A mezőgazdasági biológiai sokféleség fontos részeként az állatgenetikai erőforrások képezik az állattenyésztési ágazat fenntartható fejlődésének lényegi alapját, és lehetővé teszik az állatoknak a változó környezethez, termelési feltételekhez, valamint piaci és fogyasztói igényekhez való alkalmazkodását. Az állattenyésztésről szóló uniós jogi aktusoknak ily módon hozzá kell járulniuk az állatok genetikai erőforrásainak a megőrzéséhez, a sokféleség védelméhez és a háziasított állatok helyi tenyészeteinek speciális örökletes jellemzőin alapuló tipikus minőségű regionális termékek létrehozásához. Az uniós jogi aktusoknak életképes tenyésztési programokat kell elősegítenie a fajták fejlesztése céljából, valamint – különösen azon veszélyeztetett és őshonos fajták esetében, amelyek előfordulása az Unióban ritka – a fajták megőrzése és a genetikai sokféleség fajtán belüli és fajták közötti megőrzése céljából.

(11)

Szelekció és tenyésztés révén jelentős előrelépés történt a tenyészállatok termelékenységéhez kapcsolódó tulajdonságok fejlődése terén, ami a mezőgazdasági üzemek szintjén a termelési költségek csökkentéséhez vezetett. Ez azonban esetenként a társadalom által aggályosnak tartott állatjóléti és környezetvédelmi kérdéseket felvető nemkívánatos mellékhatásokhoz vezetett. A genomika alkalmazása és a fejlett információs technológiák használata, úgy mint az állatjóléttel és a fenntarthatóság ügyével közvetetten vagy közvetlenül kapcsolatos alternatív tulajdonságok nagy adatállományainak nyilvántartását lehetővé tevő „precíziós állattenyésztés” jelentős potenciált rejtenek a társadalom által megfogalmazott aggályok kezelésére, és teljesítik a fenntartható állattenyésztés által kitűzött célt a jobb erőforrás-hatékonyság, a nagyobb ellenállóképesség, valamint az állatok életképessége tekintetében. Az alternatív tulajdonságokra vonatkozó adatgyűjtés jelentőségének növekednie kell a tenyésztési programok és a szelekciós célkitűzések meghatározásának keretében. Ebben az összefüggésben a veszélyeztetett fajták genetikai erőforrásait a gének olyan tárházának kell tekinteni, amely potenciálisan hozzájárulhat az állatjóléti és a fenntarthatósági célok eléréséhez.

(12)

E rendeletet a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyészállataira és azok szaporítóanyagaira kell alkalmazni, ha az említett állatokat vagy az említett szaporítóanyagokból származó utódot fajtatiszta tenyészállatként kívánják törzskönyvbe bejegyezni vagy hibrid tenyészsertésként tenyésztési nyilvántartásba venni, különösen az Unión – többek között egy tagállamon – belüli kereskedelem, illetve az említett tenyészállatok és azok szaporítóanyagainak Unióba történő beléptetése céljából.

(13)

A „tenyészállat” vagy a „fajtatiszta tenyészállat” fogalma nem szűkíthető le a még szaporodásra képes állatokra. Az ivartalanított állatok tenyésztéstechnikai és származástani adatai kiegészítőleg hozzájárulhatnak a tenyészállomány tenyészértékbecsléséhez, és így hozzájárulhatnak a tenyészállatok ezen eredményeken alapuló besorolásának megbízhatóságához. A tenyésztési program célkitűzéseitől függően, az ivartalanított állatok törzskönyvbe vagy tenyésztési nyilvántartásba vételből való kifejezett kirekesztéséből eredő adathiány vagy -vesztés valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolná az említett ivartalanított állatokkal genetikai kapcsolatban álló tenyészállatok tenyészértékbecslésének eredményeit.

(14)

Az e rendeletben megállapított, fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó szabályok célja a fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezetek elismerésére vonatkozó, kölcsönösen elfogadott elveken alapuló kereskedelem biztosítása és az egyes tenyésztési programjaik jóváhagyása. Helyénvaló továbbá e rendeletben rögzíteni a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvek főtörzskönyvi részébe, valamint, ahol létezik ilyen, a főtörzskönyvi rész különböző, értékmérők szerinti osztályaiba történő bejegyzésére vonatkozó szabályokat. Továbbá helyénvaló e rendeletben rögzíteni a teljesítményvizsgálatra, a tenyészértékbecslésre és a tenyészállatok tenyésztési célú engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint a származási igazolás tartalmára irányadó szabályokat is.

(15)

Hasonlóképpen, az e rendeletben megállapított, a hibrid tenyészsertésekre vonatkozó szabályok célja – a sertésfélék különböző fajtáival, vonalaival és keresztezéseivel foglalkozó hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó, kölcsönösen elfogadott elvek, valamint tenyésztési programjaik jóváhagyása alapján – a kereskedelemhez való hozzáférés biztosítása. Helyénvaló továbbá e rendeletben rögzíteni a hibrid tenyészsertéseknek a tenyésztési nyilvántartásokba történő nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. Továbbá helyénvaló e rendeletben rögzíteni a teljesítményvizsgálatra, a tenyészértékbecslésre és a hibrid tenyészsertések tenyésztési engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint a származási igazolás tartalmára irányadó szabályokat is.

(16)

E rendeletben nem helyénvaló a klónozás problémakörével foglalkozni.

(17)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének, az Unióba történő beléptetésének, valamint a tenyésztőszervezet és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok során szükségszerűen lefolytatandó hatósági ellenőrzések harmonizált megközelítésének a biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban hatásuknál, összetettségüknél, határokon átnyúló és nemzetközi jellegüknél fogva e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

A tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által nyújtott szolgáltatások minősége, valamint a tenyészállatok értékelésének és besorolásának általuk használt módja hatással van az említett állatokról összegyűjtött vagy meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani információk minőségére és pontosságára, valamint az említett állatok piaci értékére. Ennek megfelelően harmonizált uniós kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a tenyésztőszervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek elismerésére és tenyésztési programjaik jóváhagyására. E szabályoknak ki kell terjednie ezeknek a tagállamok illetékes hatóságai által történő felügyeletére, annak biztosítása érdekében, hogy a tenyésztőszervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek által megállapított szabályok ne eredményezzenek ellentmondást a tenyésztési programok között, és ezáltal ne hozzanak létre technikai akadályokat az uniós kereskedelemben.

(19)

A 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 91/174/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelvben az elismert tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek névjegyzékbe vételére vonatkozóan megállapítottakhoz hasonló eljárásokat kell meghatározni ebben a rendeletben, beleértve a névjegyzékek aktualizálását, átadását és közzétételét.

(20)

A fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó tenyésztési programokat azzal az általános céllal hajtják végre, hogy fenntartható módon javítsák egy adott fajtához tartozó állatok termeléssel és nem termeléssel kapcsolatos tulajdonságait és/vagy megőrizzenek egy fajtát. E tenyésztési programoknak elegendően nagy számú fajtatiszta tenyészállatot kell magában foglalniuk, amelyek esetében a tenyésztőik a tenyésztés és a szelekció során az állatok kedvező tulajdonságait segítik elő és fejlesztik és/vagy gondoskodnak a fajta megőrzéséről, a programban részt vevő tenyésztők által közösen elfogadott célkitűzéseknek megfelelően. Ehhez hasonlóan a hibrid tenyészsertésekre vonatkozó tenyésztési program célja a kívánt tulajdonságoknak a sertések különböző fajtái, vonalai vagy keresztezései közötti tudatos keresztezések révén történő kialakítása. A tenyésztési programban részt vevő tenyészállatokat (fajtatiszta vagy hibrid) a felmenőkre vonatkozó információkkal együtt jegyzik be a törzskönyvbe vagy veszik nyilvántartásba, és a tenyésztési programban meghatározott tenyésztési céloktól függően teljesítményvizsgálatnak vagy más egyéb értékelésnek vetik alá a tenyésztési program célkitűzéseivel kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó adatok rögzítésével. Amennyiben a tenyésztési program ezt előírja, tenyészértékbecslést végeznek az állatok tenyészértékének felbecsülése érdekében, amelyeket ennek megfelelően lehet rangsorolni. Az említett tenyészértékek és a teljesítményvizsgálatok eredményei, valamint a származástani információk jelentik a tenyésztés és a szelekció alapját.

(21)

A meghatározott kritériumokat teljesítő tenyésztőszervezetként és hibridtenyésztő szervezetként való elismeréshez való jog az állattenyésztésről szóló és a belső piaci uniós jog alapelve kell, hogy legyen. Egy meglévő elismert tenyésztőszervezet gazdasági tevékenységének védelme nem indokolhatja egy másik tenyésztőszervezet illetékes hatóság általi elismerésének megtagadását ugyanazon fajta vonatkozásában, vagy a belső piacot szabályozó elvek megsértését. Ugyanez vonatkozik egy további tenyésztési program jóváhagyására vagy az olyan már létező tenyésztési program földrajzi kiterjesztésének jóváhagyására, melyet ugyanazon a fajtán vagy az ugyanazon fajtából származó olyan tenyészállatokon hajtanak végre, amelyeket az említett fajtán már tenyésztési programot végrehajtó tenyésztőszervezet tenyészállományából be lehet szerezni. Amennyiben azonban egy tagállamban egy vagy több elismert tenyésztőszervezet egy adott fajtán már végrehajtott egy jóváhagyott tenyésztési programot, a tagállam illetékes hatósága jogosult – bizonyos egyedi esetekben – ugyanazon fajtára vonatkozóan további tenyésztési program jóváhagyásának megtagadására, még ha ez a tenyésztési program meg is felel a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi követelménynek. A jóváhagyás megtagadásának egyik oka lehet az, hogy ugyanazon fajtára vonatkozó további tenyésztési program jóváhagyása az említett tagállamban veszélyeztetné az adott fajta megőrzését vagy az adott fajtán belüli genetikai sokféleséget. Az adott fajta megőrzése veszélybe kerülhet a tenyészállomány széttöredezettségének eredményeként, ami esetleg beltenyésztettség-növekedéshez, megfigyelhető genetikai rendellenességek gyakoribb előfordulásához, a szelekciós potenciál csökkenéséhez, illetve a tenyésztők fajtatiszta tenyészállatokhoz vagy azok szaporítóanyagaihoz való korlátozottabb hozzáféréséhez vezethetA jóváhagyás megtagadásának másik oka a meghatározott fajtajellemzőknek vagy az említett tenyésztési program fő célkitűzéseinek következetlenségéhez kapcsolódhat. A tenyésztési program céljától, azaz a fajta megőrzésére vagy javítására irányuló céltól függetlenül, az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni ugyanazon fajtára vonatkozó további tenyésztési program jóváhagyásának megtagadását, ha a két tenyésztési program fő célkitűzéseiben vagy az említett tenyésztési programokban meghatározott fajtára jellemző tulajdonságok alapvető jellemzőiben lévő különbségek teljesítménycsökkenést eredményeznének az említett célkitűzésekre vonatkozó genetikai előrelépés tekintetében, vagy az említett jellemzőkben, vagy az ezekkel összefüggő jellemzőkben, illetve ha az állatok két tenyészeti állomány közötti cseréje az említett alapvető tulajdonságok kiszelektálódásának vagy keresztezésének kockázatát hordozná a kezdeti tenyészállományban. Végül, egy veszélyeztetett vagy az Unió egy vagy több területén ritkán előforduló őshonos fajta esetében az illetékes hatóság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy azon az alapon tagadja meg ugyanazon fajtára vonatkozó további tenyésztési program jóváhagyását, hogy a további tenyésztési program megakadályozná a jelenlegi tenyésztési program hatékony végrehajtását, különösen azért, mert a származástani és tenyésztéstechnikai információk összehangolásának vagy cseréjének hiánya miatt nem lehet kihasználni az adott fajtáról begyűjtött adatok egységes értékeléséből származó lehetséges előnyöket. Egy tenyésztési program jóváhagyásának megtagadása esetén az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia a kérelmező számára, valamint a kérelmező számára biztosítani kell az említett megtagadással szembeni fellebbezés jogát.

(22)

A tenyésztő számára biztosítani kell saját használatra való tenyésztési program kidolgozásának és végrehajtásának jogát, anélkül, hogy az illetékes hatóságnak jóvá kellene ezt hagynia. Valamennyi tagállam vagy annak illetékes hatóságai számára fennmarad annak lehetősége, hogy szabályozzák az említett tevékenységeket, különösen abban az esetben, amikor egy ilyen tenyésztési program tenyészállatokkal illetve azok szaporítóanyagaival végzett kereskedelmi ügyletekhez vezet, vagy egy ugyanazon fajtára vonatkozó, már létező jóváhagyott tenyésztési programot veszélyeztet.

(23)

Ha a tenyésztési program célja a fajta megőrzése, a tenyésztési programra vonatkozó követelményeket ex situ és in situ állományvédelmi intézkedésekkel vagy egyéb, a fajta státusának nyomon követésére szolgáló olyan eszközökkel kell kiegészíteni, amely biztosítani tudja az adott fajta hosszú távú, fenntartható megőrzését. Az említett intézkedéseket a tenyésztési programokban lehet meghatározni.

(24)

Tenyésztő szövetségek, tenyésztő egyesületek – amelyek lehetnek magánvállalkozások és közjogi szervek is – csak akkor ismerhetők el tenyésztőszervezetként, ha vannak tenyésztési programjaikban részt vevő tenyésztőik, és ha biztosítják, hogy tenyésztőik szabadon dönthetnek fajtatiszta tenyészállataik megválasztásáról és tenyésztéséről, valamint, hogy joguk van az említett állatoktól származó utódokat törzskönyveikbe bejegyezni, és lehetőségük van arra, hogy az említett állatok a tulajdonukban legyenek.

(25)

A jóváhagyott tenyésztési program változtatásainak végrehajtását megelőzően a tenyésztőszervezetnek vagy hibridtenyésztő szervezetnek be kell nyújtania az említett változtatásokat ahhoz az illetékes hatósághoz, amely az említett tenyésztőszervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet elismerte. Az illetékes hatóságra és a tenyésztőszervezetre vagy hibridtenyésztő szervezetre nehezedő felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a tenyésztőszervezetnek vagy hibridtenyésztő szervezetnek csak azokról a változtatásokról kell értesítenie az illetékes hatóságot, amelyek várhatóan jelentős mértékben érintik a tenyésztési programot. Ezek a változtatások konkrétan a földrajzi terület kiterjesztését, a tenyésztési program céljában vagy szelekciós és tenyésztési célkitűzéseiben, a fajtajellemzők leírásában vagy a feladatok harmadik félre történő átruházásában bekövetkező változásokat, a származás nyilvántartására szolgáló rendszerben vagy a teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre szolgáló módszerekben bekövetkező főbb változtatásokat jelentik, valamint bármely egyéb változást, amelyet az illetékes hatóság a tenyésztési program lényeges módosításának tekintene. A jelentős változtatások illetékes hatóságnak történő kötelező benyújtásától függetlenül a tenyésztőszervezetnek vagy hibridtenyésztő szervezetnek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a tenyésztési program naprakész változatát.

(26)

Amennyiben elismerten szükséges fenntartani vagy előmozdítani egy fajta egy bizonyos területen való kitenyésztését, illetve veszélyeztetett fajta esetében átmeneti jelleggel az illetékes hatóság maga is végrehajthat az említett fajtára vonatkozó tenyésztési programot, azzal a feltétellel, hogy az említett fajtára vonatkozóan még nincs ténylegesen működő tenyésztési program. Az ilyen tenyésztési programot végrehajtó illetékes hatóságnak azonban már nem lehet erre lehetősége, amikor a tenyésztési program átadható egy tenyésztésben résztvevőnek, aki teljesíti a tenyésztési program megfelelő végrehajtásához szükséges követelményeket.

(27)

Mivel a veszélyeztetett fajták védelme érdekében szükséges olyan tenyésztőszervezetek létrehozása és elismerése, amelyeknek tenyésztési programjaiban korlátozott számú tenyészállat vesz részt, a törzskönyvekben nyilvántartott tenyészállomány nagyságát általánosságban nem lehet a veszélyeztetett fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezetek elismeréséhez és tenyésztési programjaik jóváhagyásához szükséges alapvető követelménynek tekinteni, különösen amióta az elismerés nemzeti szinten történik.

(28)

Tekintettel a veszélyeztetett fajták különleges helyzetére e rendeletben eltéréseket kell megállapítani, különösen a törzskönyv melléktörzskönyvi részéből a főtörzskönyvi részébe történő felvételről szóló szabályokat érintően, valamint a teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre vonatkozóan.

(29)

Az Unió szerződő fele a 93/626/EGK tanácsi határozattal (13) jóváhagyott Biológiai Sokféleség Egyezménynek, melynek célkitűzései mindenekelőtt a biológiai sokféleség megőrzése, a biológiai sokféleség alkotóelemeinek fenntartható használata, és a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása. Az említett egyezmény megerősíti, hogy a szerződő felek szuverén jogokkal rendelkeznek saját biológiai erőforrásaik felett, és felelősek a biológiai sokféleség megőrzéséért és biológiai erőforrásaik fenntartható használatáért. Az Unió továbbá szerződő fele a 2014/283/EU tanácsi határozatta (14) jóváhagyott a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek. E rendeletnek ezért adott esetben figyelembe kell vennie a Biológiai Sokféleség Egyezményét, valamint a Nagojai Jegyzőkönyvet, és az 511/2014/EU európai parlamenti és tanács rendelet (15) sérelme nélkül alkalmazandó.

(30)

Egy adott tagállamban elismert tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek számára lehetővé kell tenni jóváhagyott tenyésztési programjaik végrehajtását egy vagy több másik tagállamban a kiváló tenyészértékű tenyészállatok Unión belüli lehető legjobb hasznosítása érdekében. Ebből a célból egyszerűsített bejelentési eljárásnak kell biztosítania, hogy az illetékes hatóság a másik tagállamban értesüljön a határon átnyúló tevékenységekre irányuló szándékról. A tenyészállatok egy tagállam határain belüli vagy több tagállamot érintő, évszaktól függő szállításának azonban nem kell kötelezően a földrajzi terület kibővítésével járnia.

(31)

A tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek között – amennyiben arra igényt tartanak – elő kell segíteni a határokon átnyúló együttműködést, és emellett biztosítani kell a vállalkozási szabadságot és fel kell számolni a tenyészállatok és szaporítóanyagaik szabad kereskedelmének akadályait.

(32)

Mivel egy illetékes hatóság számos, egyetlen elismert tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési programot jóváhagyhat és mivel egy illetékes hatóság jóváhagyhatja egy másik tagállamban elismert tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési programok saját területeire való kiterjesztését, a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerését külön kell választani annak tenyésztési programjai jóváhagyásától. Egy tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerés iránti kérelme elbírálásakor azonban az illetékes hatóság számára be kell nyújtani legalább egy tenyésztési program jóváhagyására vonatkozó kérelmet is.

(33)

A különböző panaszok, amelyekkel az utóbbi években a Bizottságnak foglalkoznia kellett, azt mutatják, hogy ennek a rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a lófélék fajtatiszta tenyészállatai adott fajtája számára kapcsolódó méneskönyvet nyitó tenyésztőszervezet és az adott fajta eredő méneskönyvére igényt tartó tenyésztőszervezet között kapcsolat tekintetében.

(34)

Szükséges tisztázni a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek közötti viszonyt, így különösen annak a jognak a biztosítása érdekében, hogy részt vehessenek a tenyésztési programban azon a földrajzi területen belül, amelyre vonatkozóan a programot jóváhagyták, és ahol a tagságról rendelkeznek, az említett tenyésztők tagsághoz való jogának biztosítása érdekében. A tenyésztőszervezeteknek hatályos szabályzattal kell rendelkezniük a programjaikban részt vevő tenyésztőkkel folytatott viták rendezése, valamint az említett tenyésztőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Meg kell határozniuk saját jogaikat és kötelezettségeiket is, valamint a tenyésztési programjaikban részt vevő tenyésztők jogait és kötelezettségeit is.

(35)

Azon tenyésztők számára, amelyek tenyészállatait egy tagállam határain belül vagy nemzeti határok által közrefogott területen az évszaktól függően szállítják, biztosítani kell a jogot, hogy továbbra is részt vehessenek a tenyésztési programban, mindaddig, míg mezőgazdasági üzemeik székhelye az említett tenyésztési program földrajzi területén belül található.

(36)

A hibrid tenyészsertés ágazatban uralkodó sajátos helyzetet figyelembe kell venni e rendeletben. A hibrid tenyészsertés ágazatban működő legtöbb magánvállalkozás zárt tenyésztési rendszerrel rendelkezik, és saját tenyészállományát kezeli. Az említett vállalkozások számára számos eltérést kell előirányozni, különös tekintettel a tenyésztők tenyésztési programban való részvételére, valamint a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásokban való nyilvántartásba vételére való jogosultságára vonatkozóan.

(37)

A „hibrid tenyészsertés” fogalma különböző genotípusok egyedi előnyeinek kombinációja révén és heterózis hatások kihasználásával a keresztezés optimalizálására használt tenyésztési és szelekciós piramis összes szintjén található állatokat jelenti. A tenyésztési és szelekciós piramis szintjétől függően a „hibrid tenyészsertés” jelölhet fajtákat, vonalakat vagy keresztezéseket. Következésképpen nem minden állat szükségszerűen „hibrid” a szó hagyományos értelmében.

(38)

Az elsősorban a 90/427/EGK irányelv és kisebb mértékben a 89/361/EGK, valamint a 2009/157/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy egyértelműen megállapított eljárási renden és a tenyésztők meghatározott jogain és kötelezettségein alapuló pontosabb szabályokra van szükség egyrészt a tenyésztők, másrészt a tenyésztőszervezetek közötti viták rendezéséhez. Ezt a legjobban úgy lehet elérni, ha a vitákat annak a tagállamnak a jogrendszerén belül rendezik, ahol azok felmerülnek.

(39)

A szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvét létrehozó és vezető tenyésztőszervezeteknek és a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartását létrehozó és vezető hibridtenyésztő szervezeteknek – kivéve a zárt tenyésztési rendszerekben működő magánvállalkozásokat – a tenyészállatokat az állatok származása szerinti tagállam vagy a tulajdonosaik szerinti megkülönböztetés nélkül be kell jegyezniük a törzskönyveikbe és a tenyésztési nyilvántartásaikba, és az állatokat értékmérőik szerint kell besorolniuk, ha a tenyésztési program erről rendelkezik.

(40)

A tenyésztőszervezeteknek azt is lehetővé kell tenni, hogy melléktörzskönyvi részeket hozzanak létre azoknak az állatoknak a bejegyzésére, amelyek nem teljesítik a származási kritériumokat, de amelyekről úgy ítélik meg a tenyésztőszervezetek, hogy megfelelnek az adott fajtára vonatkozó tenyésztési programban meghatározott fajtajellemzőknek, abból a célból, hogy ezen állatokat keresztezzék a tenyésztési program által lefedett fajtához tartozó fajtatiszta tenyészállatokkal annak érdekében, hogy ivadékaik bekerülhessenek a főtörzskönyvi részbe. Az utódoknak a törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő felvételére vonatkozó egyedi szabályokat uniós szinten kell meghatározni.

(41)

Az utódoknak a törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő felvétele csak a nőivarú vonalon keresztül engedélyezhető, kivéve a lófélék esetében. A veszélyeztetett szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefajták, valamint az extenzív juhfajták esetében, ahol nincs elegendő fajtatiszta hímivarú tenyészállat, a tagállamok engedélyezhetik a tenyésztőszervezeteknek, hogy azok kevésbé szigorú szabályokat alkalmazzanak a melléktörzskönyvi részben nyilvántartott említett állatoknak a törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő felvétele során annak érdekében, hogy elkerüljék az említett fajták genetikai sokféleségének további romlását. Ehhez hasonlóan egyedi szabályokat kell előirányozni, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az olyan fajták rekonstrukciója, amelyek eltűntek, vagy amelyeket az eltűnés komoly veszélye fenyeget. Az említett eltérések alkalmazásával a tagállamoknak alapos értékelést kell végezniük az adott tenyészállomány kockázati szintjére vonatkozóan, és gondoskodniuk kell a genetikai erőforrások biztonságos kezeléséről.

(42)

Amennyiben szükség van egy új fajta létrehozására a különböző fajták fajtatiszta tenyészállatai jellemzőinek összekapcsolása, illetve azon elegendő mértékű küllemi hasonlósággal rendelkező állatok összegyűjtése révén, amelyek már olyan genetikai stabilitással reprodukálják utódaikat, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy egy új fajtaként tekintsenek rájuk, a tenyésztőszervezeteknek meg kell adni a lehetőséget, hogy törzskönyvet nyissanak és tenyésztési programot hajtsanak végre az említett új fajtákra vonatkozóan.

(43)

E rendelet alapján semmi sem akadályozhatja meg, hogy egy bizonyos fajta törzskönyvének melléktörzskönyvi részében nyilvántartott állatok az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 28. cikkében említett agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések kötelezettségvállalásainak hatálya alá tartozóknak minősüljenek, és ezáltal jogosultak legyenek a nemzeti és regionális hatóságok vidékfejlesztési programjai alapján támogatásra.

(44)

A lófélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozóan a tenyésztőszervezeteknek olyan szabályokat kell meghatározniuk tenyésztési programjaikban, amelyek megtiltják vagy korlátozzák bizonyos szaporítási technikák alkalmazását és bizonyos fajtatiszta tenyészállatok felhasználását, beleértve szaporítóanyagaikat is. A tenyésztőszervezet kérheti például, hogy az utódok csak természetes fedeztetésből származzanak. Az említett tiltást vagy korlátozást igénybe vevő tenyésztőszervezeteknek az eredő törzskönyvet vezető tenyésztőszervezet által megállapított szabályoknak megfelelően kell meghatározniuk az említett szabályokat tenyésztési programjukban.

(45)

A törzskönyvekbe bejegyzett fajtatiszta állatokat azonosítani kell az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően.

(46)

A lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az (EU) 2016/429 rendelet úgy rendelkezik, hogy az illetékes állat-egészségügyi hatóságnak ki kell állítania a lófélékre vonatkozó, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányt, amelyet később a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén tovább kell pontosítania. Annak érdekében, hogy a származási igazolás az említett lófélékre vonatkozó, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánnyal a tartalom és az adminisztratív eljárás tekintetében a lehető legteljesebb mértékben összhangba kerüljön, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a lófélékre vonatkozó, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmány formája és tartalma tekintetében.

(47)

A lófélék fajtatiszta tenyészállatainak nemzetközi versenyeken való részvételi jogosultságát nemzetközi magánjogi megállapodások szabályozzák. Tekintettel a lótenyésztési ágazat nemzetközi dimenziójára, a Bizottságnak a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előkészítése és kidolgozása során figyelembe kell vennie az említett megállapodásokat, hogy megőrizze a lófélék fajtatiszta tenyészállatai nemzetközi versenyeken való részvételi jogosultságát.

(48)

A tenyészállatok tenyésztési célokra, különösen természetes fedeztetésre vagy művi szaporításra történő engedélyezését uniós szinten kell szabályozni a kereskedelmi korlátok megelőzése érdekében, különösen, amikor az ilyen tenyészállatok az e rendeletben, különösen a III. mellékletben megállapított szabályok szerint végzett teljesítményvizsgálaton vagy tenyészértékbecslésen estek át.

(49)

Természetesen a tagállamok vagy illetékes hatóságaik nem használhatják fel a rendeletet arra, hogy megtiltsák, korlátozzák vagy megakadályozzák a fajtatiszta tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik olyan állatok tenyésztése céljából történő felhasználását, amelyet nem kívánnak tenyészállatként törzskönyvbe bejegyezni vagy tenyésztési nyilvántartásba venni.

(50)

Míg a meghatározott számú jellemzők tekintetében vizsgált szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének a szabályait uniós szinten állapították meg, a lófélék fajtatiszta tenyészállatai különböző fajtáira, hasznosítására és szelekciójára vonatkozó számos előírás eddig megakadályozta azok harmonizációját. Ehelyett jelenleg fajta-specifikus teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési szabályokat állapítanak meg a fajta eredő méneskönyvében.

(51)

A műszaki fejlődés, a tudományos előrehaladás, vagy az értékes genetikai erőforrások védelme szükségességének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet III. mellékletének módosítása céljából. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni, amely lehetővé teszi, hogy egységes és részletesebb szabályokat állapítson meg a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálatára és tenyészértékbecslésére vonatkozóan.

(52)

A teljesítményvizsgálatot és a tenyészértékbecslést a tenyésztőszervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet, illetve egy közjogi szerv – beleértve az önálló feladatként e feladatot teljesítő hatóságot is – által kijelölt harmadik felek végezhetik el. E harmadik felet az illetékes hatóság hatalmazhatja fel és értékelheti a tenyésztési program jóváhagyása keretében. A teljesítményvizsgálatot és tenyészértékbecslést kiszervező tenyésztő és hibridtenyésztő szervezeteknek kell – ha az érintett tagállamok vagy illetékes hatóságaik másképpen nem határoznak – továbbra is felelősséget vállalniuk az említett tevékenységekre alkalmazandó követelményeknek való megfelelésért, valamint tenyésztési programjukban meg kell határozniuk a kijelölt harmadik felet.

(53)

Többek között a fajoktól vagy a fajtától függően, szükség lehet a tenyésztőszervezetek vagy az általuk kijelölt harmadik felek által a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálatára és tenyészértékbecslésére használt módszerek harmonizálására vagy fejlesztésére. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, amely lehetővé teszi, hogy európai uniós referenciaközpontokat jelöljön ki. Amennyiben szükséges, a referenciaközpontok feladatainak módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Ezek az európai uniós referenciaközpontok uniós pénzügyi támogatásra lehetnek jogosultak a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) összhangban. A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az említett feladatokat az Interbull Centre, a Nemzetközi Állatnyilvántartási Bizottság (ICAR) állandó albizottsága végzi, amely a 96/463/EK tanácsi határozat (19) által kijelölt európai uniós referenciaközpont.

(54)

Továbbá, a veszélyeztetett fajtákkal foglalkozó tenyésztőszervezeteknek nyújtott támogatás biztosítása érdekében, szükségesnek ítélt helyzetben, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, amely lehetővé teszi, hogy európai uniós referenciaközpontokat jelöljön ki, amelyek konkrét feladata az említett tenyésztőszervezetek által használt módszerek kidolgozásának vagy harmonizálásának elősegítése. Amennyiben szükséges, a referenciaközpontok feladatainak módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az említett központok kijelölése és feladataik meghatározása során a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által az állatgenetikai erőforrásokra vonatkozó globális cselekvési terv keretében létrehozott, az állatgenetikai erőforrásokkal foglalkozó Európai Regionális Fókuszpont (ERFP) tevékenységét. Az említett központok által felállított módszerek nem kötelező erejűek.

(55)

A tenyésztési programban részt vevő tenyésztőknek biztosítani kell a jogot, hogy az említett tenyésztési programban szereplő tenyészállatokra és azok szaporítóanyagaira vonatkozó származási igazolásokat kaphassanak. Származási igazolásoknak kell kísérniük a tenyészállatokat és azok szaporítóanyagait, kereskedelmi forgalmazásuk, illetve az Unióba történő beléptetésük esetén az említett állatok vagy az említett szaporítóanyagokból származó ivadékok egyéb törzskönyvekbe vagy tenyésztési nyilvántartásokba történő bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele érdekében. A származási igazolásoknak tájékoztatniuk kell a tenyésztőt a beszerzett állat genetikai minőségéről és származásáról. Szükség esetén ezeket az igazolásokat kell kiállítani például akkor, amikor azoknak a kiállítási célra szánt tenyészállatot kell kísérnie, vagy a tenyészállatot amikor vizsgálóállomásra, illetve mesterséges termékenyítésre viszik.

(56)

E rendelet természetesen nem tiltja meg a tagállamoknak vagy az illetékes hatóságoknak, hogy megköveteljék, hogy kereskedés során szaporítás, de nem fajtatiszta tenyészállatok tenyésztése céljából a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatainak mesterséges termékenyítésre szánt spermáját az említett állat minőségére és származására vonatkozó információ kísérje. Általánosságban véve azáltal, hogy a tenyészállatok szaporítóanyagait, különösen spermájukat és a származási igazolásokra vonatkozó, kapcsolódó információkat azon tenyésztésben résztvevőknek is a rendelkezésére bocsátják, aki nem azzal a szándékkal tenyésztik az állatokat, hogy ivadékaikat törzskönyvbe jegyezzék, remélhetőleg fejleszteni lehetne az uniós állattenyésztési ágazatot.

(57)

A tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő beléptetése és harmadik országokba irányuló kivitele fontos az uniós mezőgazdaság számára. A tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő beléptetését ezért olyan feltételekkel kell végrehajtani, amelyek közel egyenértékűek az uniós kereskedelemre vonatkozó szabályokkal. Azonban az Unióban a tenyészállatok és szaporítóanyagaik csak akkor jegyezhetők be a törzskönyv vagy a tenyésztési nyilvántartás főtörzskönyvi részébe, ha az exportáló harmadik országokban végrehajtott hatósági ellenőrzések szintje egyenértékűen biztosítja, hogy a leszármazási adatok, valamint a teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés eredményei ugyanolyan bizonyosságúak, mint az Unióban, továbbá ha az említett adatokat és eredményeket szolgáltató harmadik országbeli tenyésztőszervezetek szerepelnek a Bizottság által vezetett névnévjegyzékben. Emellett a harmadik országbeli tenyésztőszervezetek kölcsönösségi alapon elfogadják az Unióban elismert tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tenyészállatait és azok szaporítóanyagait.

(58)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (20) előírja, hogy a Bizottságnak egy olyan árunómenklatúrát – mégpedig a „Kombinált Nómenklatúrát” vagy röviden a „KN-t” –kell létrehoznia, amely egyszerre teljesíti a Közös Vámtarifa, a Közösség külkereskedelmi statisztikái és más uniós politikák előírásait az áruk behozatala és kivitele tekintetében. A fent említett rendelet I. melléklete felsorolja a KN kódokat a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai és a szarvasmarhafélék spermája tekintetében, és megállapítja, hogy mentesülnek a hagyományos vámtételek fizetése alól. Ebben az esetben a fenti állatoknak és szaporítóanyagaiknak a megfelelő származási igazolással kell rendelkezniük, amely megerősíti a fajtatiszta tenyészállatoknak vagy azok szaporítóanyagainak a besorolását. A fajtatiszta tenyészállatokat egy olyan okmánynak is kísérnie kell, amely jelzi, hogy az állatok bejegyzésre kerülnek egy tenyésztőszervezet által vezetett törzskönyvbe vagy azokat egy hibridtenyésztő által vezetett nyilvántartásba veszik.

(59)

Az Unióba történő beléptetéskor a tenyészállatoknak és szaporítóanyagaiknak a 91/496/EGK tanácsi irányelv (21) és a 97/78/EK tanácsi irányelv (22) szerinti állat-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. A fajtatiszta tenyészállatokat a szükséges ellenőrzéseken is megvizsgálják a rájuk vonatkozó, a hagyományos vámtételek alóli mentesség alkalmazása érdekében.

(60)

Ezért az e rendeletben foglalt szabályoknak való megfelelés céljából végzett hatósági ellenőrzésekre és az e rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok által végzett egyéb hatósági tevékenységekre vonatkozó szabályokat kell megállapítani, amelyek igazodnak az állattenyésztési ágazathoz. Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy hatósági ellenőrzéseket végezzenek e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi tenyésztésben résztvevő esetében, különös tekintettel a tenyésztőszervezetekre, a hibridtenyésztő szervezetekre és a teljesítményvizsgálatot és tenyészértékbecslést végző harmadik felekre, a tenyésztőkre, valamint – ha származási igazolásokat állítanak ki – a spermagyűjtő- és tároló központokra, az embriótároló központokra, és az származási igazolás embriógyűjtő- és előállító munkacsoportokra.

(61)

Az illetékes hatóságoknak hatósági ellenőrzéseket kell végezniük az e rendeletben említett szabályok és a jóváhagyott tenyésztési programokban meghatározott követelmények betartásának ellenőrzése érdekében. Ezek az ellenőrzések kiterjedhetnének a teljesítményvizsgálathoz használt eszközök vagy a tenyésztéstechnikai és származástani adatok nyilvántartásba vételéhez alkalmazott eljárások vizsgálatára, illetve a tenyészállatokra vonatkozóan begyűjtött ilyen jellegű adatok tárolására és feldolgozására használt dokumentumok vagy rendszerek vizsgálatára. Az említett vizsgálat során figyelembe lehetne venni a rögzített adatok pontosságát biztosító minőségi ellenőrzéseket vagy ellenőrzési rendszereket, úgy mint az állat származási igazolásának érdekében végzett származási ellenőrzések. Az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzéseket hajthatnának végre a tenyésztők, tenyésztő vagy hibridtenyésztő szervezetek telephelyein, irodáiban és berendezésein, valamint a tenyésztési programban tenyészállatokon és szereplő az azokból származó szaporítóanyagokon.

(62)

Amikor e rendelet „egyéb hatósági tevékenységekre” hivatkozik, azt úgy kell értelmezni, hogy az a tenyésztő és hibridtenyésztő szervezetek elismerésére, a tenyésztési programok elfogadására vagy más tagállamoknak vagy harmadik országoknak nyújtott támogatásra vonatkozik.

(63)

A tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra vonatkozó, az e rendeletben megállapított uniós szabályok hatékony alkalmazása érdekében szükséges, hogy a tagállamok illetékes hatóságai együttműködjenek egymással, és szükség esetén igazgatási segítséget nyújtsanak egymásnak. Ennek megfelelően e rendeletben meg kell állapítani az igazgatási segítség és az együttműködés általános szabályait, amelyek – a szükséges módosításokkal – hasonlóak a jelenleg a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) IV. címében megállapítottakhoz.

(64)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy amennyiben bizonyítható, hogy egy harmadik országban az állattenyésztésről szóló uniós jog gyakori súlyos megsértésére kerül sor, különleges intézkedéseket fogadjon el a követelmények be nem tartásából fakadó hatások korlátozása érdekében.

(65)

A tagállamok illetékes hatóságainak szintén hatáskörrel kell rendelkezniük az e rendeletben megállapított, tenyészállatokra vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani szabályok érvényre juttatása érdekében, beleértve a tenyésztési program jóváhagyásának a felfüggesztését vagy a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerésének a visszavonását, amennyiben az e rendeletben megállapított szabályokat nem tartják be.

(66)

A Bizottságnak megfelelő ellenőrzéseket kell végezni a tagállamokban, többek között a tagállamok által az e rendeletben megállapított szabályok valamennyi tagállamban történő alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtott hatósági ellenőrzések eredményeinek a tükrében.

(67)

A Bizottságnak adott esetben ellenőrzéseket kell végrehajtania harmadik országokban egyrészt annak érdekében, hogy összeállítsa azon harmadik országbeli tenyésztőszervezetek névjegyzékét, ahonnan a tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embriók Unióba történő beléptetését engedélyezik, másrészt annak érdekében, hogy meghatározza az Unióba történő beléptetésük feltételeit, valamint annak érdekében, hogy tenyésztéstechnikai és származástani információkat kapjon a egyenértékűségi megállapodások működéséről. vagy A Bizottságnak a harmadik országokban akkor is ellenőrzéseket kell végeznie, ha bármilyen, a tenyészállatokkal vagy azok szaporítóanyagaival kapcsolatos, visszatérő vagy felmerülő probléma ezt indokolja.

(68)

Az e rendeletben meghatározott szabályoknak való megfelelés hatósági ellenőrzésének alapvető jelentősége van annak biztosításában, hogy e rendelet célkitűzései az Unió egész területén ténylegesen teljesüljenek. A tagállamok ellenőrzési rendszereiben mutatkozó hiányosságok bizonyos esetekben akár veszélybe is sodorhatják az említett célkitűzéseket és a szabályok gyakori súlyos megsértéséhez vezethetnek. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy felléphessen a tagállamok ellenőrzési rendszereiben mutatkozó súlyos hiányosságokkal szemben, olyan intézkedéseket elfogadva, amelyeket addig kell alkalmazni, amíg az érintett tagállam meg nem teszi a zavar orvoslásához szükséges intézkedéseket. Ilyen intézkedések lehetnek a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmének betiltása, vagy azok kereskedelmére vonatkozó rendelkezése végrehajtása, illetve bármely más intézkedés, amelyet a bizottság megfelelőnek ítél a gyakori jogsértések kezelése érdekében.

(69)

Mivel a 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelvet e rendelet hatályon kívül helyezi és a helyébe lép, a fenti irányelvek alapján elfogadott bizottsági jogi aktusokat is hatályon kívül kell helyezni, és adott esetben az e rendelet által biztosított hatáskör alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal vagy végrehajtási aktusokkal kell felváltani. Ennek megfelelően e bizottsági jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni, és szükség esetén fel kell váltani..

(70)

E rendelet megfelelő alkalmazásának és kiegészítésének vagy a mellékletek módosításának a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre vonatkozó követelmények megállapítására, az európai uniós referenciaközpontok feladataira és az azokra vonatkozó követelményekre, valamint a származási igazolások tartalmára és formájára vonatkozóan.

(71)

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációk a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (24) foglalt elvekkel összhangban folyjanak. Különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács részére a tagállami szakértőkkel egyidőben kell eljuttatni minden dokumentumot, és szakértőik számára szisztematikus módon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a Bizottság szakértői csoportjainak azon ülésein, amelyeknek tárgya felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése.

(72)

Azon formanyomtatványokra, amelyekkel a tagállamok az elismert tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek névjegyzéke vonatkozásában a nyilvánosság számára információt bocsátanak rendelkezésre, a fajtatiszta tenyészállatok azonosításának módszereire, a teljesítményvizsgálatokra és tenyészértékbecslésekre, az európai uniós referenciaközpontok kijelölésére, a lófélékre vonatkozó, egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmánymintáira, a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat kísérő származási igazolások mintáira, a harmadik országokban alkalmazott intézkedések egyenértékűségének elismerésére, a tagállami ellenőrzési rendszer súlyos zavaraira,valamint a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő beléptetése tekintetében különös intézkedések meghatározására vonatkozóan az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek (25) megfelelően gyakorolja. Amennyiben az Állattenyésztés-techikai Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktust.

(73)

A 87/328/EGK, a 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/118/EGK, a 90/119/EGK, a 90/427/EGK, a 91/174/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelvben és a 96/463/EK határozatban megállapított szabályok helyébe az e rendeletben megállapított szabályok és a Bizottság által az e rendelet által biztosított hatáskör alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok lépnek. Ennek megfelelően a fenti jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni.

(74)

A következő, a tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jóváhagyására vagy elismerésére, a tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzésére, a tenyésztés és mesterséges termékenyítés céljából történő engedélyezésre, a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékbecslésre vonatkozó fajspecifikus kritériumokra vonatkozó bizottsági határozatokat fogadták el a 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelv alapján: a 84/247/EGK (26), a 84/419/EGK (27), a 89/501/EGK (28), a 89/502/EGK (29), a 89/504/EGK (30), a 89/505/EGK (31), a 89/507/EGK (32), a 90/254/EGK (33), a 90/255/EGK (34), a 90/256/EGK (35), a 90/257/EGK (36), a 92/353/EGK (37), a 96/78/EK (38) és a 2006/427/EK (39) bizottsági határozat. E rendeletnek olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek a fent említett bizottsági határozatokban megállapított szabályok helyébe lépnek.

(75)

E rendeletnek a 92/354/EGK bizottsági határozatban (40) megállapítottakhoz hasonló szabályokat kell megállapítania.

(76)

A következő bizottsági jogi aktusokat fogadták el a 88/661/EGK, a 89/361/EGK, a 90/427/EGK, a 94/28/EK és a 2009/157/EK irányelv alapján: a 89/503/EGK (41), a 89/506/EGK (42), a 90/258/EGK (43), a 96/79/EK (44), a 96/509/EK (45), a 96/510/EK (46) és a 2005/379/EK (47) bizottsági határozatot, valamint a 2015/262/EK bizottsági végrehajtási rendeletet (48). E rendeletnek olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek az említett bizottsági jogi aktusokban megállapított szabályok helyébe lépnek.

(77)

Az egyértelmű jogi helyzet biztosítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében az (74), (75) és (76) preambulumbekezdésben említett bizottsági jogi aktusokat e rendelet alkalmazásának kezdőidőpontjától hatályon kívül kell helyezni. Emellett a Bizottságnak e rendelet alkalmazásának kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal el kell fogadnia azon végrehajtási aktusokat, amelyek megállapítják az elismert tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek névjegyzékében foglalt információkról a nyilvánosság számára nyújtott tagállami tájékoztatás formanyomtatványairól, valamint a tenyészállatok és szaporítóanyagaik származási igazolásainak mintáit. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától alkalmazandónak kell lenniük.

(78)

Az e rendelettel hatályon kívül helyezett jogi aktusok alapján időbeli korlátozással vagy korlátozás nélkül jóváhagyott vagy elismert tenyésztői egyesületek, tenyésztő egyesületek, tenyésztő szövetségek és magánvállalkozások vagy más egyesületek és szövetségek, valamint az e tenyésztésben résztvevők által végrehajtott tenyésztési programok számára a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az említett tenyésztésben résztvevőket és tenyésztési programjaikat e rendelettel összhangban elismertnek, illetve jóváhagyottnak kell tekinteni. Következésképpen rájuk vonatkozóan nem kell lefolytatni az e rendeletben az elismerésre, a jóváhagyásra és a földrajzi terület más tagállamokra való kiterjesztésének bejelentésére vonatkozóan meghatározott eljárást, e rendelet egyéb rendelkezései azonban alkalmazandók rájuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a tenyésztésben résztvevők megfeleljenek az ebben a rendeletben meghatározott valamennyi szabálynak, különösen azáltal, hogy rájuk vonatkozó kockázatalapú hatósági ellenőrzéseket végeznek. Meg nem felelés esetén az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó tenyésztésben résztvevők megtegyék a mulasztás orvoslásához szükséges intézkedéseket, és szükség esetén fel kell függeszteniük vagy vissza kell vonniuk az adott tenyésztésben résztvevők elismerését, illetve tenyésztési programjuk jóváhagyását.

(79)

A Bizottság nemrég fogadott el új rendeletre irányuló jogalkotási javaslatot a hatósági ellenőrzésekről és egyéb hatósági tevékenységekről. Az említett új rendelet célja az, hogy hatályon kívül helyezze a 882/2004/EK rendeletet, valamint a 89/608/EGK tanácsi irányelvet (49), a 90/425/EGK tanácsi irányelvet (50), a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelvet. Az új rendelet célja továbbá a 882/2004/EK rendeletben és az említett irányelvekben megállapított bizonyos szabályoknak a szükséges módosításokkal történő átemelése az új rendeletbe. Az állattenyésztést ugyanakkor nem szándékoznak az új rendelet hatálya alá vonni. A jogi egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint addig, amely időponttal az említett új rendelet hatályon kívül nem helyezi a 89/608/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelvet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK irányelvből törölni kell a tenyésztéstechnikai vonatkozású hivatkozásokat; a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelv esetében nem szükséges ilyen módosítás. A 89/608/EGK és a 90/425/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(80)

Az (EU) 2016/429 rendelet 110. cikke alkalmazásának megkezdéséig a lófélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó jóváhagyott tenyésztési programot végrehajtó tenyésztőszervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy a 90/427/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésével összhangban továbbra is folytassák az említett fajtatiszta tenyészállatok azonosító okmányainak kiállítását.

(81)

Ezt a rendeletet a hatálybalépésének napjától számított huszonnyolcadik hónap első napjától kell alkalmazni,

a)

a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai;

b)

a tenyésztőszervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek elismerésének, valamint tenyésztési programjaik jóváhagyásának szabályai;

c)

a tenyésztők, tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jogai és kötelezettségei;

d)

a tenyészállatok törzskönyvbe és tenyésztési nyilvántartásokba történő bejegyzésének szabályai, továbbá a tenyészállatok és szaporítóanyagaik tenyésztés céljára történő engedélyezésének szabályai;

e)

a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének szabályai;

f)

a tenyészállatok és szaporítóanyagaik származási igazolásainak kiállítására vonatkozó szabályok;

g)

a hatósági ellenőrzések és különösen a tenyésztőszervezetekre és hibridtenyésztő szervezetekre vonatkozó hatósági ellenőrzések lefolytatásának szabályai, valamint az egyéb hatósági tevékenységek végzésének szabályai;

h)

az igazgatási segítségnyújtás és együttműködés szabályai, valamint a tagállamok általi végrehajtás szabályai;

i)

a Bizottság által a tagállamokban és harmadik országokban lefolytatott ellenőrzések szabályai.

a)

szarvasmarhafélék (Bos taurus, Bos indicus és Bubalus bubalis);

b)

sertésfélék (Sus scrofa);

c)

juhfélék (Ovis aries);

d)

kecskefélék (Capra hircus); vagy

e)

lófélék (Equus caballus és Equus asinus);

a)

tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése és az általuk tenyészállatokkal végrehajtott tenyésztési program engedélyezése;

b)

a tenyésztésben résztvevők hatósági ellenőrzése;

c)

segítségnyújtás más tagállamok és harmadik országok számára a követelmények be nem tartásának feltárása esetén;

d)

az a) és c) pontban említetteken kívüli hatósági tevékenységek;

a)

különböző fajtájú vagy vonalú fajtatiszta tenyészsertések;

b)

olyan tenyészsertések, amelyek maguk is különböző fajták vagy vonalak közötti keresztezésből jöttek létre (hibrid);

c)

az a) vagy b) pontban említett kategóriák egyikéhez vagy másikához tartozó tenyészsertések;

a)

egy tenyésztőszervezet által vezetett szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyv, juhtörzskönyv, kecsketörzskönyv, méneskönyv, fájl vagy adathordozó, amely főtörzskönyvi részből és – ha a tenyésztőszervezet így határoz – egy vagy több melléktörzskönyvi részből áll a főtörzskönyvi részbe bejegyzésre nem jogosult, azonos fajhoz tartozó állatok számára;

b)

adott esetben a valamely harmadik országbeli tenyésztőszervezet által vezetett megfelelő könyv;

a)

egy hibridtenyésztő szervezet által vezetett fájl vagy adathordozó, amelybe a hibrid tenyészsertéseket az elődeik adataival együtt bejegyzik;

b)

adott esetben a valamely harmadik országbeli tenyésztőszervezet által vezetett megfelelő nyilvántartás;

a)

székhelye ugyanannak a tagállamnak a területén található, mint ahol az illetékes hatóság működik;

b)

kérelmében bemutatja, hogy teljesíti az I. melléklet 1. részében meghatározott követelményeket azon tenyésztési programjai tekintetében, amelyekre vonatkozóan a 8. cikk (3) bekezdésének és adott esetben a 12. cikknek megfelelően jóváhagyás iránti kérelmet szándékozik benyújtani;

c)

kérelme minden egyes említett tervezett tenyésztési programra vonatkozóan tartalmazza a tenyésztési program tervezetét, amely magában foglalja az I. melléklet 2. részében, valamint ezen felül fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében meghatározott információkat;

d)

az e cikk (1) bekezdésében említett kérelme előterjesztése során az említett tervezett tenyésztési programok legalább egyikére vonatkozóan jóváhagyás iránti kérelmet terjeszt elő a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

a)

a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet neve, elérhetősége és adott esetben honlapja;

b)

az e névjegyzékben szereplő minden egyes tenyésztő egyesületre vagy hibridtenyésztő szervezetre vonatkozóan:

a)

a következő célok legalább egyikére vagy közülük többre irányulnak:

b)

részletesen ismertetik a szelekciós és tenyésztési célkitűzéseket;

c)

megfelelnek az I. melléklet 2. részében, illetve ezen felül a lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az I. melléklet 3. részében rögzített követelményeknek.

a)

a tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek maradnak felelősek az illetékes hatóság felé az I. melléklet 2. és 3. részében meghatározott követelmények betartásának biztosításáért;

b)

nincs összeférhetetlenség a harmadik fél és a tenyésztési programban részt vevő tenyésztők gazdasági tevékenysége között;

c)

a harmadik fél teljesíti az adott tevékenységek folytatásához szükséges követelményeket;

d)

ezek a tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek a (2) bekezdésben említett kérelmeikben konkrétan meghatározzák a kiszervezni kívánt tevékenységeket, valamint a harmadik felek nevét és elérhetőségeit.

a)

a fajtajellemzők alapvető tulajdonságai vagy a tenyésztési program fő célkitűzései;

b)

a fajta, vagy az fajtán belüli genetikai sokféleség megőrzése; vagy

c)

ha a tenyésztési program célja a fajta megőrzése, a tenyésztési program hatékony végrehajtása:

a)

az adott tagállamban az adott fajtára vonatkozóan már jóváhagyott tenyésztési programok száma;

b)

az ezen tenyésztési programok által lefedett tenyészpopuláció mérete;

c)

az adott fajta tekintetében más tenyésztőszervezetek által ugyanarra a fajtára vonatkozóan más tagállamokban vagy harmadik országbeli tenyésztőszervezetek által harmadik országokban végrehajtott tenyésztési programok lehetséges genetikai hozzájárulása.

a)

a másik tagállam illetékes hatóságát legalább 90 nappal a tenyésztési programnak a másik tagállamban való megkezdésének tervezett időpontja előtt értesíti, és az értesített hatóság kérésére e bejelentést a másik tagállam egyik hivatalos nyelvére lefordítva is rendelkezésre bocsátja;

b)

az értesített hatóság kérelmére legalább 60 nappal a tenyésztési programnak a másik tagállamban való megkezdésének tervezett időpontja előtt rendelkezésre bocsátja a tenyésztési program egy másolatát a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően jóváhagyott formában, a másik tagállam egyik hivatalos nyelvén készített fordítás kíséretében, ha ezt a hatóság kéri, és amelyet a kérelmező tenyésztőszervezetnek vagy hibridtenyésztő szervezetnek kell biztosítania.

a)

a másik tagállamban ugyanazon fajta fajtatiszta tenyészállataival már egy jóváhagyott tenyésztési program végrehajtása van folyamatban; valamint

b)

egy további tenyésztési program jóváhagyása veszélyeztetne egy másik tenyésztőszervezet által ugyanazon fajtára vonatkozóan végrehajtott, a másik tagállamban már jóváhagyott tenyésztési programot a következők közül legalább az egyik tekintetében.

a)

tenyészállataikat az adott tenyésztési program földrajzi területén elhelyezkedő gazdaságokban tartják;

b)

tenyészállataik fajtatiszta tenyészállatok esetén az adott tenyésztési programban részt vevő fajtához, illetve hibrid tenyészsertések esetén az adott tenyésztési programban részt vevő fajtához, vonalhoz vagy keresztezéshez tartoznak.

a)

a fajtatiszta tenyészállataikat a tenyésztőszervezet által a 18. és a 20. cikk szerint arra a fajtára létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyezzék;

b)

az állataikat a tenyésztőszervezet által a 20. cikk szerint arra a fajtára létrehozott törzskönyv melléktörzskönyvi részében nyilvántartsák;

c)

hibrid tenyészsertéseiket egy hibridtenyésztő szervezet által a 23. cikk szerint az arra a fajtára, vonalra vagy keresztezésre létrehozott tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartsák;

d)

a 25. cikk szerinti teljesítményvizsgálatban és tenyészértékbecslésben részt vegyenek;

e)

a 30. cikk (1) és (4) bekezdésének megfelelően származási igazolást kapjanak;

f)

kérésre tenyészállataikra vonatkozóan megkapják a teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés naprakész eredményeit, ha ezek az eredmények rendelkezésre állnak;

g)

hozzáférjenek a tenyésztési programot végrehajtó tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által a tenyésztési programmal kapcsolatban a részt vevő tenyésztők számára nyújtott minden más szolgáltatáshoz.

a)

e tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tagjává váljanak;

b)

az I. melléklet 1. része B. pontja 1. alpontja b) alpontjában említett eljárási szabályzatnak megfelelően a tenyésztési program meghatározásában és kialakításában részt vegyenek.

a)

az állatok értékmérőik szerint, és ezeket az osztályokat kor és nem szerint alosztályokra bonthatják; vagy

b)

az állatok kora és neme szerint, feltéve, hogy ezeket az osztályokat értékmérőik szerint is alosztályokra bontják.

a)

nőivarú szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék esetében a II. melléklet 1. része III. fejezete 1. pontjának a) alpontjában;

b)

szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék veszélyeztetett fajtái vagy extenzív juhfajták esetében a II. melléklet 1. része III. fejezetének 2. pontjában; vagy

c)

hímivarú és nőivarú lófélék esetében a II. melléklet 1. része III. fejezete 1. pontjának b) alpontjában.

a)

tenyésztési programjukban meghatároznak egy időszakot az új törzskönyv létrehozására, amely megfelel az érintett faj vagy fajta generációs intervallumának;

b)

hivatkoznak azokra a meglevő törzskönyvekre, amelyekbe a fajtatiszta tenyészállatokat vagy szüleiket születésük után először bejegyezték, az adott törzskönyv eredeti regisztrációs számával együtt;

c)

a származások nyilvántartására szolgáló rendszerükben megjelölik azokat az állatokat, amelyeket a fajta alapállományának tekintenek.

a)

a tenyésztési programban meghatározzák a törzskönyv létrehozásának vagy újbóli létrehozásának időszakát, amely megfelel az érintett fajtának;

b)

adott esetben hivatkozás történik olyan törzskönyvre, amelybe a fajtatiszta tenyészállatokat vagy szüleiket bejegyezték az adott törzskönyv eredeti regisztrációs számával együtt;

c)

a tenyésztőszervezet által ezen fajta rekonstrukciós állományának tekintett állatokat megjelölik a származások nyilvántartására szolgáló rendszerben.

a)

természetes fedeztetés céljára azon fajta bármely fajtatiszta tenyészállatát;

b)

a mesterséges termékenyítés céljából azon szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataiból gyűjtött spermát, amelyeknek elvégezték a 25. cikknek megfelelő tenyészértékbecslését;

c)

a mesterséges termékenyítés céljából azon sertésfélék, juhfélék vagy kecskefélék fajtatiszta tenyészállataiból gyűjtött spermát, amelyeknek elvégezték a teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését a 25. cikknek megfelelően;

d)

a mesterséges termékenyítés céljából azon lófélék fajtatiszta tenyészállataiból gyűjtött spermát, amelyeknek – amennyiben a 8. cikk (3) bekezdésével és adott esetben a 12. cikkel összhangban elfogadott tenyésztési program előírja – elvégezték a teljesítményvizsgálatát vagy tenyészértékbecslését a 25. cikknek megfelelően;

e)

embrióátültetés céljából az e cikk b) vagy c) pontja szerinti spermafelhasználás révén megfogant embriók in vitro előállításához és ugyanígy fogant, in vivo nyert embriókhoz gyűjtött és használt petesejteket, amennyiben a petesejteket és az embriókat a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék vagy kecskefélék olyan fajtatiszta tenyészállataiból nyerik, amelyeket a 25. cikknek megfelelően teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek vetettek alá;

f)

embrióátültetés céljából az e cikk d) pontja szerinti spermafelhasználás révén megfogant embriók in vitro előállításához és ugyanígy fogant, in vivo nyert embriókhoz gyűjtött és használt petesejteket, amennyiben a petesejteket és az embriókat a lófélék olyan fajtatiszta tenyészállataiból nyerik, amelyeket – ha azt a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program előírja – a 25. cikknek megfelelően teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek vetettek alá;

g)

szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék fajtatiszta hímivarú tenyészállatainak vizsgálata céljából olyan fajtatiszta tenyészállatokból nyert spermát, amelyet nem vetettek alá teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek, feltéve, hogy a spermát kizárólag e fajtatiszta hímivarú tenyészállatok vizsgálata céljából használják fel az adott tenyésztőszervezet számára a 25. cikknek megfelelő ilyen vizsgálatok elvégzése céljából szükséges mennyiségek keretein belül.

a)

természetes fedeztetésre ugyanazon fajta, vonal vagy keresztezés hibrid tenyészsertéseit, mint a tenyésztési programban meghatározottak,

b)

mesterséges termékenyítésre olyan hibrid tenyészsertésektől gyűjtött spermát, amelyeket – ha azt a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program előírja – a 25. cikknek megfelelően teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek vetettek alá;

c)

embrióátültetés céljából a b) pont szerinti spermafelhasználás révén fogant embriók in vitro előállításához és ugyanígy fogant, in vivo nyert embriókhoz gyűjtött és használt petesejtek, amennyiben a petesejteket és az embriókat olyan hibrid tenyészsertésekből nyerték, amelyeket – ha a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program előírja – a 25. cikknek megfelelően teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek vetettek alá;

d)

a szóban forgó hímivarú hibrid tenyészsertések vizsgálata céljából olyan hibrid tenyészsertésekből nyert sperma, amelyeket nem vetettek alá teljesítményvizsgálatnak vagy tenyészértékbecslésnek, feltéve, hogy a spermát kizárólag e hibrid tenyészsertések vizsgálata céljából használják fel az adott hibridtenyésztő szervezet számára a 25. cikknek megfelelő ilyen vizsgálatok elvégzése céljából szükséges mennyiségek keretein belül.

a)

a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék vagy kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai és hibrid tenyészsertések esetében a III. melléklet;

b)

lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az adott tenyésztőszervezet által a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program.

a)

tudományos fejlődés;

b)

műszaki fejlődés; vagy

c)

az értékes genetikai erőforrások megőrzésének szükségessége.

a)

saját maguk végzik el a teljesítményvizsgálatot és a tenyészértékbecslést; vagy

b)

harmadik felet jelölnek ki, amelyhez kiszervezik a teljesítményvizsgálatot vagy a tenyészértékbecslést.

a)

teljesítményvizsgálat vagy tenyészértékbecslés elvégzéséhez szükséges létesítményekkel és berendezésekkel;

b)

megfelelően képzett személyzettel; és

c)

a 25. cikkben meghatározott teljesítményvizsgálat vagy tenyészértékbecslés elvégzésére alkalmas képességgel.

a)

az illetékes hatóság hatáskörébe tartozó területen található gazdaságokban tartott tenyészállatok tekintetében elvégzett teljesítményvizsgálatok és tenyészértékbecslések eredményeként kapott valamennyi adatot tartalmazó nyilvántartások;

b)

a tulajdonságok nyilvántartási módszereinek adatai;

c)

a teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére használt teljesítményleírás modelljének adatai;

d)

az egyes értékelt tulajdonságok esetében a teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére használt statisztikai módszerek adatai;

e)

az egyes értékelt tulajdonságok esetében alkalmazott genetikai paraméterek adatai, beleértve adott esetben a genomvizsgálat adatait is.

a)

betartják a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeket; és

b)

felelősek az alábbiakban meghatározott feladatok ellátásáért:

ha e feladatok szerepelnek a referenciaközpontoknak a – Bizottság által a 652/2014/EU rendelet 36. cikkével összhangban elfogadott vonatkozó munkaprogramok célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban létrehozott – éves vagy többéves munkaprogramjában.

a)

a IV. melléklet 1. pontjában az európai uniós referenciaközpontok tekintetében meghatározott követelmények;

b)

a IV. melléklet 2. és 3. pontjában az európai uniós referenciaközpontok tekintetében meghatározott feladatok.

a)

a fajtatiszta tenyészállatok fajtáit, amelyek esetében a teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés módszereit össze kell hangolni vagy fejleszteni kell, valamint a teljesítményvizsgálat vagy a tenyészértékbecslés területén elért tudományos és technikai fejlődést; vagy

b)

a veszélyeztetett fajtákat, amelyek esetében e fajták vagy e fajtákon belüli genetikai sokféleség megőrzésének módszereit létre kell hozni vagy össze kell hangolni, valamint az ezeken a területeken elért tudományos és technikai fejlődést.

a)

betartják-e a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeket;

b)

elvégzik-e az alábbiakban meghatározott feladatokat:

a)

az e tenyészállatokon a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk értelmében jóváhagyott tenyészési programot végrehajtó tenyésztőszervezetek vagy hibridtenyésztő szerezetek;

b)

a 8. cikk (3) bekezdésében vagy adott esetben a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságok, amennyiben azok így döntenek; vagy

c)

az e tenyészállatokon tenyésztési programot végrehajtó, a 34. cikk szerinti névjegyzékben szereplő harmadik országbeli tenyésztőszervezetek.

a)

tartalmazzák az V. melléklet vonatkozó részeiben és fejezeteiben meghatározott információkat;

b)

megfelelnek a (10) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott vonatkozó származási igazolás-mintáknak.

a)

a teljesítményvizsgálatok eredményei;

b)

a tenyészértékbecslés aktuális eredményei; és

c)

az adott tenyészállatot vagy a szaporítóanyagok donorállatait érintő valamennyi genetikai hiba és genetikai sajátosság, a jóváhagyott tenyésztési program tekintetében.

a)

a teljesítményvizsgálatok eredményei;

b)

a tenyészértékbecslés aktuális eredményei; és

c)

az adott tenyészállatot vagy a szaporítóanyagok donorállatait érintő valamennyi genetikai hiba és genetikai sajátosság, a jóváhagyott tenyésztési program tekintetében.

a)

tudományos fejlődés;

b)

műszaki fejlődés;

c)

a belső piac működése; vagy

d)

az értékes genetikai erőforrások megőrzésének szükségessége.

a)

szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék tenyészállatai esetében, az V. melléklet 2. részének I. fejezetében vagy az V. melléklet 3. részének I. fejezetében foglalt információk szerepelnek az e tenyészállatokat kísérő, a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által kibocsátott más dokumentumokban;

b)

a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagai esetében:

a)

ha az V. melléklet vonatkozó részeiben és fejezeteiben meghatározott információkat a tenyészállatot vagy szaporítóanyagait kísérő más dokumentum tartalmazza;

b)

ha a tenyésztési programot végző harmadik országbeli tenyésztőszervezet vagy az (1) bekezdésben említett más tenyésztésben résztvevő biztosítja e dokumentumok teljes körű listáját és kijelenti, hogy az V. melléklet vonatkozó részeiben és fejezeteiben foglalt információkat e dokumentumok tartalmazzák, és hitelesíti e dokumentumok tartalmát.

a)

az ugyanazon fajtával tenyésztőszervezetek által végrehajtott, a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően jóváhagyott tenyésztési programokkal, vagy hibridtenyésztő szervezetek által ugyanazon fajtával, vonallal vagy keresztezéssel végrehajtott tenyésztési programokkal az alábbiak tekintetében egyenértékű tenyésztési programot hajt végre:

b)

felügyeletét vagy ellenőrzését annak a harmadik országnak a hivatalos szerve végzi.

c)

olyan eljárási szabályzatot fogadott el, amely biztosítja, hogy a tenyésztőszervezetek által a törzskönyvbe, vagy a hibridtenyésztő szervezetek által a tenyésztési nyilvántartásba bejegyzett tenyészállatokat, valamint az e tenyészállatok szaporítóanyagaiból előállított utódokat a származási ország alapján megkülönböztetésmentesen bejegyezzék vagy jogosultak legyenek megkülönböztetésmentes bejegyzésre, a fajtatiszta tenyészállatok esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet ugyanazon fajtára vonatkozó törzskönyvébe, a hibrid tenyészsertések esetében pedig a harmadik országbeli tenyésztőszervezet ugyanazon fajtára, vonalra vagy keresztezésre vonatkozó tenyésztési nyilvántartásába.

a)

a 4. cikkben meghatározott tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése;

b)

a tenyésztőszervezetek és hibridtenyésztő szervezetek 8. cikkben meghatározott tenyésztési programjainak jóváhagyása;

c)

a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzése és a hibrid tenyészsertéseknek a tenyésztési nyilvántartásokba történő, 18., 20. és 23. cikk szerinti felvétele;

d)

tenyészállatok tenyésztés céljából történő engedélyezése a 21., 22. és 24. cikkben meghatározottak szerint;

e)

tenyészállatok szaporítóanyagainak vizsgálat és tenyésztés céljából történő felhasználása a 21. és 24. cikk szerint;

f)

a 25. cikkben meghatározott teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés;

g)

a tenyésztésben résztvevőknél végrehajtott, a 43. cikkben meghatározott hatósági ellenőrzések.

a)

azon harmadik ország által szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata, amely intézkedéseit az e rendelet által előírtakkal egyenértékűnek kívánja elismertetni;

b)

adott esetben a 57. cikknek megfelelően a Bizottság által elvégzett ellenőrzés kielégítő eredménye.

a)

az e tenyészállatokat vagy szaporítóanyagaikat kísérő származási igazolások formátumát és tartalmát;

b)

e tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik Unióba történő belépésére valamint az Unióba történő belépésükkor elvégzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egyedi előírásokat;

c)

szükség esetén azon érintett harmadik országban található, harmadik országbeli tenyésztőszervezetek névjegyzékének létrehozására és módosítására vonatkozó eljárásokat, ahonnan a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő belépése engedélyezett.

a)

a tenyészállatot vagy a szaporítóanyagok donorállatait a feladás helye szerinti harmadik országban egy harmadik országbeli tenyésztőszervezet által vezetett törzskönyvbe bejegyezték, illetve tenyésztési nyilvántartásba vették;

b)

az adott szaporítóanyagok teljesítik a 21. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, amennyiben ezt az adott tenyésztő vagy hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési program előírja;

c)

az adott tenyészállat megfelel a fajta jellemzőinek, vagy – hibrid tenyészsertés esetében – az adott tenyésztő vagy hibridtenyésztő szervezet által végzett tenyésztési programban meghatározott fajta, vonal és keresztezés jellemzőinek;

d)

az a) pontban említett harmadik országbeli tenyésztőszervezet szerepel a harmadik országbeli tenyésztőszervezetek 34. cikkben meghatározott névjegyzékében.

a)

ezeket az állatokat az alábbi dokumentumoknak kell kísérniük:

b)

a határállomáson ellenőrzést végeznek az adott szállítmányon, amelynek során a 91/496/EGK irányelv 4. cikkében említett okmányellenőrzést, azonosítást és fizikai ellenőrzést végeznek.

a)

a szállítmányhoz csatolták-e az (1) bekezdés a) pontjában említett dokumentumokat;

b)

a szállítmány tartalma és jelölése megfelel-e az (1) bekezdés a) pontjában említett dokumentumokban szereplő információknak.

a)

szükség van a fajta fenntartására, vagy annak egy tagállamban – vagy egy olyan területen, ahol illetékes hatóság működik – történő meghonosítására; vagy

b)

az adott fajta veszélyeztetett.

a)

a tenyésztőegyesületeket, tenyésztő szövetségeket vagy közjogi szerveket a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően tenyésztőszervezeteknek ismerjék el;

b)

a tenyésztőszervezetek tenyésztési programjait a 8. cikk (3) bekezdésének, valamint adott esetben a 12. cikknek megfelelően jóváhagyják.

a)

elégséges szakképzett személyzettel, megfelelő eszközökkel és berendezésekkel kell rendelkeznie tenyésztési programja hatékony végrehajtásához;

b)

el kell tudnia végezni a tenyésztési programjában szereplő tenyészállatok származásának nyilvántartásához szükséges ellenőrzéseket;

c)

rendelkeznie kell fajtatiszta tenyészállatok elegendően nagy állományával és elégséges számú tenyésztővel a tenyésztési program által lefedett földrajzi területen;

d)

tudnia kell létrehozni, vagy ha az adatokat létrehozták számára, tudnia kell felhasználni a tenyésztési program végrehajtásához szükséges fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó adatokat;

e)

az eljárási szabályzatot kell elfogadnia:

a)

a program céljával kapcsolatos információkat, amely cél a fajta megőrzése, a fajta javítása, egy új fajta kitenyésztése vagy egy fajta rekonstruálása, vagy ezen célok bármely kombinációja kell, hogy legyen

b)

a tenyésztési programban szereplő fajta neve az egyéb törzskönyvekben bejegyzett hasonló fajtatiszta tenyészállatokkal való összetévesztés megelőzése érdekében;

c)

a fajta részletes tulajdonságait, beleértve a tenyésztési programban szereplő alapvető jellemzőket;

d)

a földrajzi területtel kapcsolatos információkat, ahol a programot végrehajtják;

e)

a fajtatiszta tenyészállatok azonosítására szolgáló rendszerrel kapcsolatos információkat, amely biztosítja, hogy a fajtatiszta tenyészállatokat csak akkor jegyezzék be egy törzskönyvbe, ha azokat egyenként és az érintett állatfajták azonosítására és regisztrációjára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jognak megfelelően azonosították;

f)

a törzskönyvekbe bejegyzett vagy nyilvántartásba vett és bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállatok származásának nyilvántartására szolgáló rendszerrel kapcsolatos információkat;

g)

a tenyésztési program szelekciós és tenyésztési célkitűzéseit, ideértve a tenyésztési programnak a fajtatiszta tenyészállatok szelekciójára vonatkozó főbb céljait és e főbb célokhoz kapcsolódó részletes értékelési kritériumok megnevezését;

h)

amennyiben egy tenyésztési program teljesítményvizsgálatot és tenyészértékbecslést ír elő, úgy:

i)

amennyiben a 17. cikkben foglaltak szerinti melléktörzskönyvi részek kerülnek megállapításra, vagy ha a főtörzskönyvi részt a 16. cikk szerinti osztályokra bontják, a törzskönyv felosztására vonatkozó szabályokat és az állatok e részekben történő nyilvántartására vagy ezen osztályokba sorolására alkalmazott kritériumokat és eljárásokat;

j)

amennyiben a lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a tenyésztési program megtiltja vagy korlátozza egy vagy több szaporítási technika alkalmazását vagy fajtatiszta tenyészállatoknak a 21. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több szaporítási technika céljából történő felhasználását, az e tilalommal vagy korlátozással kapcsolatos információkat;

k)

amennyiben az illetékes hatóság a tenyésztési programja kezeléséhez kapcsolódó konkrét technikai tevékenységeket harmadik félhez kiszervezi, az e tevékenységekkel kapcsolatos információkat, valamint a kijelölt harmadik felek nevét és elérhetőségeit.

a)

elkészíti és naprakészen tartja az (1) bekezdésnek megfelelően általa kijelölt illetékes hatóságok névjegyzékét és azok elérhetőségeit;

b)

az a) pontban említett névjegyzékben megadja azokat a címeket, amelyekre az alábbiakat kell megküldeni:

c)

az a) pontban említett névjegyzéket közzé teszi egy honlapon, és ezt a honlapot bejelenti a Bizottságnak.

a)

eljárásokat vagy intézkedéseket kell bevezetniük a hatósági ellenőrzések és az általuk végzett egyéb hatósági tevékenységek eredményességének, megfelelőségének, pártatlanságának, minőségének és következetességének biztosítása és ellenőrzése érdekében;

b)

eljárásokat vagy intézkedéseket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági ellenőrzéseket és egyéb hatósági tevékenységeket végző munkatársaikkal kapcsolatban az általuk végzett hatósági ellenőrzésen áteső tenyésztésben résztvevők és egyéb hatósági tevékenységek tekintetében ne merülhessen fel összeférhetetlenség;

c)

a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek hatékony és eredményes elvégzéséhez elegendő számú, megfelelő végzettségű, képzett és tapasztalt munkatárssal kell rendelkezniük, vagy ilyen személyzethez hozzáféréssel kell rendelkezniük;

d)

megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel kell rendelkezniük, hogy munkatársaik a hatósági ellenőrzéseket és az egyéb hatósági tevékenységeket hatékonyan és eredményesen végezhessék;

e)

rendelkezniük kell a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek elvégzéséhez, valamint az e rendeletben említett szabályokban előírt intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel;

f)

jogi eljárásoknak kell rendelkezésükre állniuk, amelyek biztosítják, hogy munkatársaik bejuthassanak a helyszínekre, és hozzáférhessenek a dokumentumokhoz és a tenyésztésben résztvevők által kezelt számítógépes információkezelési rendszerekhez, lehetővé téve számukra feladataik megfelelő ellátását.

a)

a hatósági ellenőrzések vagy vizsgálatok célját;

b)

valamely tenyésztésben résztvevők vagy más természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét;

c)

a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmét.

a)

az e rendeletben meghatározott szabályokkal kapcsolatos meg nem felelés kockázata;

b)

a tenyésztésben résztvevőknél elvégzett hatósági ellenőrzések eddigi eredményeiről és az e rendeletben meghatározott szabályok általuk történő betartásáról készült korábbi nyilvántartás;

c)

a tenyésztésben résztvevők által vagy kérésükre harmadik felek által elvégzett önellenőrzések megbízhatósága és eredményei, melyeket az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése érdekében végeztek;

d)

bármely információ, amely az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak való meg nem felelésre utal.

a)

abból a tagállamból származnak-e, ahol a hatósági ellenőrzéseket végzik, vagy más tagállamból; vagy

b)

az Unióba lépnek-e be.

a)

a hatósági ellenőrzés céljának leírása;

b)

az alkalmazott ellenőrzési módszerek;

c)

a hatósági ellenőrzés eredményei;

d)

az intézkedés, amelyet adott esetben a hatósági ellenőrzések eredményeképpen az illetékes hatóságok a tenyésztésben résztvevők számára előírnak.

a)

saját berendezéseik, telephelyeik, valamint az ellenőrzésük alá tartozó egyéb helyek;

b)

számítógépes információkezelési rendszereik;

c)

az ellenőrzésük alá tartozó tenyészállataik és azok szaporítóanyagai;

d)

dokumentumaik és bármely más idevágó információ.

a)

meghoznak minden, a meg nem felelés eredetének és mértékének meghatározásához és az érintett tenyésztésben résztvevők felelősségének megállapításához szükséges intézkedést;

b)

megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tenyésztésben résztvevők kiküszöböljék a meg nem felelést, és megelőzzék ezek további előfordulását.

a)

elrendelhetik, hogy a tenyésztőszervezet halassza el a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzését, vagy a hibridtenyésztők halasszák el a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vételét;

b)

elrendelhetik, hogy a tenyészállatokat vagy szaporítóanyagaikat e rendelettel összhangban ne lehessen tenyésztésre felhasználni;

c)

felfüggeszthetik a tenyésztőszervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet általi származási igazolások kibocsátását;

d)

felfüggeszthetik vagy visszavonhatják a tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési program jóváhagyását, amennyiben a tenyésztőszervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet ismételten, folyamatosan vagy általában nem tartja be a 8. cikk (3) bekezdése és adott esetben a 12. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program előírásait;

e)

visszavonhatják a tenyésztőszervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet számára a 4. cikk (3) bekezdése szerint megadott elismerést, ha az adott tenyésztőszervezet vagy hibridtenyésztő szervezet a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontja előírásait ismételten, folyamatosan vagy általában nem tartja be;

f)

az e rendeletben meghatározott szabályok betartásának biztosítása érdekében meghozzák az általuk megfelelőnek ítélt további intézkedéseket.

a)

kötelesek írásban értesíteni az (1) bekezdés szerint foganatosítandó fellépésre vagy intézkedésre vonatkozó határozatukról, annak indokolásával együtt;

b)

kötelesek tájékoztatni az említett határozatok elleni fellebbezési jogáról, valamint az alkalmazandó eljárásról és a határidőkről.

a)

egy tagállam illetékes hatóságának (a továbbiakban: kérelmező illetékes hatóság) a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez vagy nyomon követéséhez szükséges információkra vonatkozó indokolt kérését egy másik tagállam illetékes hatósága (a továbbiakban: megkeresett illetékes hatóság) felé;

b)

más tagállamokra kihatással levő meg nem felelés esetén az előírások be nem tartásáról tudomást szerző illetékes hatóság bejelentését e tagállamok illetékes hatóságai felé;

c)

a kérelmező illetékes hatóság számára szükséges információk és dokumentumok a megkeresett illetékes hatóság általi, késedelem nélküli rendelkezésre bocsátását, amint a vonatkozó információk és dokumentumok rendelkezésre állnak;

d)

a megkeresett illetékes hatóság által elvégzett, az alábbiakhoz szükséges vizsgálatokat és hatósági ellenőrzéseket:

e)

az érintett illetékes hatóságok közötti megállapodás alapján a tagállam illetékes hatóságának a részvételét egy másik tagállam illetékes hatóságai által végzett helyszíni hatósági ellenőrzésekben.

a)

bírósági eljárások tárgyát képező vagy azokkal kapcsolatos dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkoznak;

b)

célja természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek a védelme.

a)

erről értesíteniük kell a meg nem feleléssel érintett többi tagállam illetékes hatóságait;

b)

amennyiben az információ uniós szintű jelentőséggel bír vagy bírhat, erről értesíteniük kell a Bizottságot.

a)

az információkat szolgáltató illetékes hatóságok hozzájárulnak az ilyen közléshez;

b)

a személyes adatok harmadik országokkal történő közlésére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartják.

a)

a Bizottság számára rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy az e rendeletben meghatározott szabályoknak meg nem felelő vagy meg nem felelésre utaló tevékenységeket végeznek, és ezek több tagállamot érintenek;

b)

az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem tudnak megállapodásra jutni az e rendeletben említett szabályoknak való meg nem felelés megfelelő kezeléséhez szükséges fellépésekről.

a)

kérheti, hogy az e rendeletben foglalt szabályoknak meg nem felelő vagy a meg nem felelésre utaló tevékenységek által érintett tagállamok illetékes hatóságai készítsenek számára jelentést az általuk hozott intézkedésekről;

b)

az e rendeletben foglalt szabályoknak meg nem felelő vagy a meg nem felelésre utaló tevékenységek által érintett tagállamokkal együttműködésben vizsgáló bizottságot küld helyszíni bizottsági hatósági ellenőrzés elvégzésére;

c)

felkéri a küldő tagállam illetékes hatóságait és adott esetben a többi érintett tagállamot, hogy megfelelően erősítsék hatósági ellenőrzéseiket, és készítsenek jelentést az általuk hozott intézkedésekről;

d)

a fenti esetekre vonatkozó információkat benyújtja a 62. cikk (1) bekezdésében említett Bizottságnak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett meg nem felelés eseteinek orvoslását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokkal együtt;

e)

bármely egyéb megfelelő intézkedést hoz.

a)

az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásának ellenőrzése;

b)

a jogérvényesítési gyakorlatok és a hatósági ellenőrzési rendszerek működésének és az azokat működtető illetékes hatóságoknak az ellenőrzése;

c)

az alábbiak vizsgálata és azokra vonatkozó információk gyűjtése:

a)

jelentéstervezetet készít, amely tartalmazza a 53. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzések megállapításait és a szakértői által az ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságok orvoslását célzó ajánlásokat;

b)

az a) pontban említett jelentéstervezet egy példányát észrevételezés céljából megküldi annak a tagállamnak, ahol az ellenőrzést végezték;

c)

a tagállamokban az 53. cikk (1) bekezdése szerint a szakértői által végzett ellenőrzések megállapításaira vonatkozó végleges jelentés elkészítésekor figyelembe veszi a tagállamnak az e cikk b) pontjában említett észrevételeit;

d)

közzéteszi a c) pontban említett végleges jelentést és a tagállam b) pontban említett észrevételeit.

a)

a Bizottság szakértőinek kérésére megadják a szükséges technikai segítséget, és biztosítják a rendelkezésükre álló dokumentációt és egyéb technikai támogatást annak érdekében, hogy a szakértők hatékonyan és eredményesen el tudják végezni az 53. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzéseket;

b)

megadják a szükséges támogatást ahhoz, hogy a Bizottság szakértői hozzáférjenek az 53. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi helyiséghez és azok részeihez, az egyéb helyszínekhez, felszereléshez, valamint információhoz, beleértve a számítógépes információkezelési rendszereket, továbbá adott esetben a tenyészállatokhoz és azok szaporítóanyagaihoz.

a)

a hatósági ellenőrzési rendszer zavara által érintett tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik kereskedelmére vonatkozó különleges feltételek vagy tilalom;

b)

bármely egyéb megfelelő ideiglenes intézkedés.

a)

annak ellenőrzése, hogy a harmadik ország jogszabályai és rendszerei megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott előírásoknak vagy azokkal egyenértékűek-e;

b)

annak ellenőrzése, hogy a harmadik országban alkalmazott ellenőrzési rendszer képes-e biztosítani, hogy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba belépő szállítmányai megfelelnek az e rendelet VIII. fejezetében megállapított, vonatkozó előírásoknak;

c)

információk és adatok gyűjtése az Unióba harmadik országból beléptetett tenyészállatokkal és szaporítóanyagaikkal kapcsolatos, ismétlődő vagy felmerülő esetek okainak tisztázása érdekében.

a)

a harmadik ország a tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani jogszabályai;

b)

a harmadik ország illetékes hatóságainak szervezeti felépítése, hatásköre és függetlensége, az őket ellenőrző felügyelet, valamint az alkalmazandó jogszabályok hatékony érvényesítéséhez rendelkezésükre álló jogkör;

c)

a harmadik országban a harmadik országbeli tenyésztőszervezetek ellenőrzésének vagy felügyeletének végrehajtásáért felelős személyzet képzése;

d)

a harmadik országban az illetékes hatóságok rendelkezésére álló erőforrások;

e)

dokumentált ellenőrzési eljárások és prioritásokon alapuló ellenőrzési rendszerek megléte és működése;

f)

más harmadik országokból érkező tenyészállatok és szaporítóanyagaik a harmadik ország illetékes hatóságai általi ellenőrzésének mértéke és működése;

g)

a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország nyújt az e rendeletben meghatározott szabályokban megállapított követelmények betartása vagy az azokkal egyenértékű követelmények tekintetében.

a)

az e rendeletben meghatározott szabályok elvei és céljai;

b)

az adott harmadik országból az Unióba belépő tenyészállatok és szaporítóanyagaik mennyisége és jellege;

c)

az 57. cikk (1) bekezdésében említett, már elvégzett ellenőrzések eredménye;

d)

a harmadik országból az Unióba belépő tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági ellenőrzéseinek és a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett további hatósági ellenőrzéseknek az eredményei;

e)

a Bizottság által megfelelőnek ítélt bármely egyéb információ.

a)

a 34. cikk (2) bekezdésében vagy a 35. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információkat;

b)

adott és szükséges esetben az adott harmadik ország illetékes hatóságai által elvégzett ellenőrzések jegyzőkönyveit.

a)

megtiltja, hogy az adott harmadik országból származó állatokat, azok spermáját, petesejtjeit és embrióit beléptessék az Unióba tenyészállatként vagy azok szaporítóanyagaiként;

b)

megtiltja az adott harmadik országból származó tenyészállatoknak és a szaporítóanyagaikból származó utódoknak a tenyésztőszervezetek által vezetett törzskönyvbe vagy a hibridtenyésztő szervezetek által vezetett tenyésztési nyilvántartásba való bejegyzését;

a)

az adott harmadik országot vagy az adott harmadik országbeli tenyésztőszervezeteket törli a 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott névjegyzékből;

b)

bármely egyéb megfelelő intézkedést hoz.

a)

az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően gyűjtött információk;

b)

az (1) bekezdés szerint a szabályoknak meg nem felelő, érintett harmadik országok által biztosított tovább információk;

c)

szükség esetén az 57. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések eredményei.

1.

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Európai uniós referencialaboratóriumok és -központok”;

2.

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 882/2004/EK rendelet 32. cikkében említett európai uniós referencialaboratóriumok és az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 29. cikkében említett európai uniós referenciaközpontok számára a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtása során felmerülő költségeik fedezésére támogatásban részesülhetnek.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (»Állattenyésztési rendelet«) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).”;"

3.

a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

1.

A cím helyébe a következővel szöveg lép:

„A Tanács 1989. november 21-i 89/6085/EKG irányelve az állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről”.

2.

Az 1. cikk helyébe a következővel szöveg lép:

„1. cikk

Az irányelv meghatározza annak módját, hogy a tagállamoknak az állat-egészségügyi jogszabályalkotás nyomon követéséért felelős illetékes hatóságai hogyan működnek együtt más tagállamok ilyen hatóságaival és a Bizottság illetékes szolgálataival az ilyen jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.”

3.

A 2. cikk (1) bekezdéséből a második francia bekezdést el kell hagyni.

4.

Az 4. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

5.

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következővel szöveg lép:

„1.   A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság a saját országában hatályos szabályok betartása mellett értesíti vagy értesítteti a megkereső hatóságot az illetékes hatóságoktól származó, az állat-egészségügyi jogszabályok alkalmazását érintő közigazgatási aktusokról vagy határozatokról.”

6.

A 7. cikk helyébe a következővel szöveg lép:

„7. cikk

A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére átadja valamennyi birtokában lévő vagy az általa a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban beszerzett információt, különösen a megkereső hatóság által feltárt és az állat-egészségügyi jogszabályokkal általa ellentétesnek vélt műveletekre vonatkozó jelentéseket és más iratokat, illetve az ilyen jelentések és iratok hiteles másolatait vagy kivonatait.”

7.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következővel szöveg lép:

„(2)   A tagállamok illetékes hatóságai, amennyiben az állat-egészségügyi ügyekben hozott jogszabályok betartásával kapcsolatban ezt hasznosnak ítélik:

8.

A 9. cikk helyébe a következővel szöveg lép:

„9. cikk

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai, amint rendelkezésükre áll, közlik a Bizottsággal:

(2)   Amint rendelkezésére állnak, a Bizottság közli valamennyi tagállam illetékes hatóságával mindazon információt, amely lehetővé teszi az állat-egészségügyi jogszabályok betartásának kikényszerítését.”

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 11. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság és a tagállamok az Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében:”.

11.

Az 15. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés nem képezi akadályát az ezen irányelv értelmében megszerzett információk felhasználásának olyan peres ügyekben vagy bírósági eljárásokban, amelyeket az állat-egészségügyi jogszabályok be nem tartása miatt, vagy az uniós pénzeszközökkel kapcsolatban elkövetett szabálytalanságok megelőzésére és feltárására indítottak meg.”

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi ellenőrzésekről”.

2.

A 1. cikk második bekezdését el kell hagyni.

3.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 3. cikk (1) bekezdésében a d) pont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A származási gazdaságért, központért vagy szervezetért felelős állatorvos által kiállított bizonyítványoknak és okmányoknak el kell kísérniük az állatokat és a termékeket a célállomásukig.”

5.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 19. cikket el kell hagyni.

7.

Az A. melléklet II. fejezetét el kell hagyni.