24.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/80

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el.

(2)

Az EUMSZ 80. cikke értelmében az Unió határellenőrzéssel, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve tekintendő irányadónak, és az Unió e területen elfogadott jogi aktusaiban megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az érvényesítéséről.

(3)

A földközi-tengeri térségben a közelmúltban kialakult válsághelyzet arra indította az uniós intézményeket, hogy azonnal elismerjék a régióban zajló migrációs áramlások kivételes voltát, és konkrét szolidaritási intézkedéseket szorgalmazzanak a leginkább érintett tagállamok javára. Az uniós kül- és belügyminiszterek 2015. április 20-i együttes ülésén a Bizottság tízpontos tervet ismertetett a válság kezelését szolgáló azonnali fellépésről, amely magában foglalta a sürgősségi áthelyezési mechanizmussal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálására vonatkozó kötelezettségvállalást.

(4)

Az Európai Tanács a 2015. április 23-i ülésén többek között úgy határozott, hogy megerősíti a tagállamok egymás iránti szolidaritását és a közös felelősségvállalást, és saját nevében kötelezettséget vállalt a leginkább érintett tagállamoknak nyújtott sürgősségi segély növelésére, annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek nyílnak a tagállamok közötti önkéntes alapú sürgősségi áthelyezések szervezésére, továbbá arra, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól (EASO) csoportokat küld a leginkább érintett tagállamokba a nemzetközi védelem iránti kérelmek közös feldolgozása, és ezen belül a nyilvántartásba vétel és az ujjnyomatvétel közös elvégzése érdekében.

(5)

2015. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy az Uniónak a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákra adott válaszát a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztására kell alapoznia, és e területen fokoznia kell erőfeszítéseit azon tagállamok irányában, amelyek akár abszolút, akár relatív értelemben a legtöbb menekültet, illetve nemzetközi védelmet kérelmezőt fogadják.

(6)

A menekültügy területén hozott intézkedések mellett a leginkább érintett tagállamoknak nagyobb mértékben kell hozniuk olyan intézkedéseket, amelyek a vegyes migrációs áramlásoknak az Európai Unió külső határain való kezelését célozzák. Az ilyen intézkedéseknek védeniük kell a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogait, valamint elejét kell venniük az irreguláris migrációnak.

(7)

Az Európai Tanács a 2015. június 25–26-i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.

(8)

Az egyes tagállamokban kialakult sajátos helyzet elsősorban a más földrajzi régiókból kiinduló, például a nyugat-balkáni migrációs útvonalon végbemenő migrációs áramlások eredménye.

(9)

2014-ben több tagállamban is jelentős mértékben nőtt az ország területére érkező migránsok – köztük a nemzetközi védelmet kérelmezők – száma, és egyes tagállamokban 2015-ben is fennmaradt ez a helyzet. A Bizottság sürgősségi pénzügyi segítséget, az EASO pedig operatív támogatást nyújtott több tagállamnak, hogy segítsék őket e növekedés kezelésében.

(10)

A jelentős nyomásnak kitett tagállamok közül – a Földközi-tengeren bekövetkezett közelmúltbeli tragikus események fényében – elsősorban Olaszországba és Görögországba érkeznek a migránsok minden korábbinál nagyobb hullámai (köztük egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, nemzetközi védelmet kérelmezők is), ami jelentős nyomást gyakorol a két ország migrációs és menekültügyi rendszerére.

(11)

A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2015. július 20-án – az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – konszenzussal elfogadták a 40 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Az elkövetkező két év során Olaszországból 24 000 személy, Görögországból pedig 16 000 személy áthelyezésére fog sor kerülni. A Tanács 2015. szeptember 14-én elfogadta az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áthelyezésére szolgáló ideiglenes és rendkívüli mechanizmusról szóló (EU) 2015/1523 határozatot (2).

(12)

Az utóbbi hónapokban a külső szárazföldi és tengeri határok déli részén ismét erőteljesen fokozódott a migrációs nyomás, és a Görögországba érkező, illetve onnan útnak induló migránsok egyre növekvő számának eredményeként folytatódott a migrációs áramlásnak a Földközi-tenger központi térségéből a keleti térségébe és a nyugat-balkáni útvonal irányába történő áthelyeződése. E helyzetre tekintettel további átmeneti intézkedéseket kell hozni az Olaszországra és Görögországra nehezedő menekültügyi nyomás enyhítése érdekében.

(13)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2015 első nyolc hónapjában legfőképpen a Földközi-tenger középső és keleti térségében található útvonalakon került sor az Unió területére történő szabálytalan belépésre. 2015 eleje óta Olaszországba megközelítőleg 116 000 migráns érkezett szabálytalan módon (beleértve azt a mintegy 10 000 irreguláris migránst is, akiket a helyi hatóságok regisztráltak ugyan, de a Frontex statisztikáiban még nem szerepelnek). A Frontex 2015 májusában és júniusában 34 691, illetve júliusában és augusztusában 42 356 szabálytalan határátlépést állapított meg, ami 20 %-os emelkedést jelent. Jelentős volt az emelkedés 2015-ben Görögországban is, ahová több mint 211 000 irreguláris migráns érkezett (beleértve azt a mintegy 28 000 irreguláris migránst is, akiket a helyi hatóságok regisztráltak ugyan, de a Frontex statisztikáiban még nem szerepelnek). A Frontex 2015 májusában és júniusában 53 624, illetve júliusában és augusztusában 137 000 szabálytalan határátlépést állapított meg, ami 250 %-os emelkedést jelent. Az e két régióban észlelt összes irreguláris migráns jelentős hányada olyan ország állampolgára, amelyek tekintetében az Eurostat adatai alapján magas az uniós szintű elismerési arány.

(14)

Az Eurostat és az EASO adatai szerint 2015 januárja és júliusa között 39 183 személy kérelmezett nemzetközi védelmet Olaszországban, míg 2014 megfelelő időszakában ez a szám 30 755 volt (ez 27 %-os növekedést jelent). Hasonló növekedés volt tapasztalható a görögországi kérelmek számát illetően is (7 475-tel több kérelmező, azaz 30 %-os növekedés).

(15)

A migrációs és menekültügyi politika keretében eddig számos intézkedésre sor került Olaszország és Görögország támogatása érdekében; ilyen volt például a két országnak nyújtott jelentős sürgősségi segély és az EASO által nyújtott operatív támogatás. Olaszország és Görögország a második, illetve a harmadik legnagyobb kedvezményezettje volt a 2007 és 2013 közötti időszakban a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram (SOLID) alapján folyósított forrásoknak, és emellett jelentős sürgősségi finanszírozásban is részesültek. Olaszország és Görögország várhatóan a 2014–2020-as időszakban is a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap legfőbb kedvezményezettjei lesznek.

(16)

Az Olaszország és Görögország közvetlen szomszédságában uralkodó bizonytalanság és konfliktusok és az ezekből adódó, más tagállamokra irányuló migrációs áramlások miatt nagyon valószínű, hogy ezen országok migrációs és menekültügyi rendszerére továbbra is jelentős, megnövekedett nyomás fog nehezedni, és továbbra is magas marad azon migránsok aránya, akik nemzetközi védelemre szorulhatnak. Erre tekintettel sürgető szükség van az Olaszország és Görögország iránti szolidaritás kifejezésére, valamint a két ország támogatása érdekében eddig elfogadott intézkedéseknek a menekültügy és a migráció területét érintő átmeneti intézkedésekkel való kiegészítésére.

(17)

A Tanács 2015. szeptember 22-én megállapította, hogy a tagállamok – az Unió menekültügyi és migrációs politikájára irányadó elveknek, vagyis a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztása elvének megfelelően – hajlandóak és készek közreműködni 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésében. A Tanács ezért úgy döntött, hogy elfogadja ezt a határozatot.

(18)

Emlékeztetni kell arra, hogy az (EU) 2015/1523 határozat arra kötelezi Olaszországot és Görögországot, hogy strukturális megoldásokat találjanak a menekültügyi és migrációs rendszereikre nehezedő rendkívüli nyomás kezelésére, így szilárd stratégiai keretet kell létrehozniuk a válsághelyzet kezelésére, továbbá intenzívebbé kell tenniük az e területeken zajló reformfolyamatokat. Az Olaszország és Görögország által e célból benyújtott ütemterveket aktualizálni kell oly módon, hogy ennek a határozatnak is eleget tegyenek.

(19)

Szem előtt tartva, hogy az Európai Tanács több, egymáshoz kapcsolódó intézkedést fogadott el, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben – miután lehetőséget biztosított az érintett tagállamnak véleménye kinyilvánítására – meghatározott időtartamra felfüggessze e határozat alkalmazását, amennyiben Olaszország vagy Görögország nem teljesíti az e tekintetben vállalt kötelezettségeit.

(20)

2016. szeptember 26-tól54 000 kérelmezőt arányos mértékben át kell helyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Helyénvaló, hogy a Tanács és a Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérje a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamokba történő tömeges beáramlásával kapcsolatos helyzetet. A Bizottságnak adott esetben javaslatokat kell benyújtania e határozat módosítására vonatkozóan a helyszíni helyzet alakulásának, és annak az áthelyezési mechanizmusra gyakorolt hatásának, valamint a tagállamokra, különösen a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás alakulásának kezelése érdekében. A Bizottságnak ennek során figyelembe kell vennie a várhatóan kedvezményezett tagállam véleményét.

Amennyiben e határozat egy másik tagállam érdekében módosításra kerül, a vonatkozó tanácsi módosító határozat hatálybalépésének napján e tagállam is köteles benyújtani a Tanácsnak és a Bizottságnak egy ütemtervet, amely egyrészt olyan megfelelő intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszatérés területén, amelyek révén fokozható az e területeken működő rendszereinek a kapacitása, minősége és hatékonysága, másrészt tartalmazza az e határozat megfelelő alkalmazását biztosító azon intézkedéseket, melyek célja, hogy a tagállam az e határozat alkalmazási idejének lejárta után jobban tudja kezelni az esetleges megnövekedett migrációs áramlást a területén.

(21)

Ha bármelyik tagállam olyan hasonló szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadhat el az érintett tagállam érdekében. Ezen intézkedések közé tartozhat adott esetben a szóban forgó tagállam e határozat alapján fennálló kötelezettségeinek felfüggesztése.

(22)

Az EUMSZ 78. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Olaszország és Görögország érdekében előirányzott intézkedéseknek átmeneti jellegűnek kell lenniük. A 24 hónap ésszerű időtartam annak biztosításához, hogy az e határozatban szereplő intézkedéseknek valós hatása legyen Olaszország és Görögország – a területükre érkező jelentős migrációs áramlások kezelését célzó – támogatása tekintetében.

(23)

Az e határozatban migránsok Olaszországból és Görögországból történő áthelyezésére előirányzott intézkedések ideiglenes eltérést jelentenek a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 13. cikkének (1) bekezdésében megállapított szabálytól, melynek értelmében az említett rendelet III. fejezetében meghatározott feltételek alapján Olaszország és Görögország lett volna köteles megvizsgálni a nemzetközi védelem iránti kérelmeket, továbbá ideiglenes eltérést jelentenek az említett rendelet 21., 22. és 29. cikkében meghatározott eljárási lépésektől, többek között a határidők tekintetében. A 604/2013/EU rendelet többi rendelkezése, valamint az 1560/2003/EK bizottsági rendeletben (4) és a 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (5) megállapított végrehajtási szabályok továbbra is alkalmazandók, ideértve az arra vonatkozó szabályokat, hogy a kérelmezőnek az áthelyezési céltagállamnak történő átadásával járó költségeket az átadó tagállam viseli, továbbá a tagállamok között az átadással kapcsolatban folytatandó együttműködésre, valamint a „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. Ez a határozat továbbá eltérést tartalmaz az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 7. cikkének (2) bekezdésében említett, a nemzetközi védelmet kérelmezők beleegyezésére vonatkozó szabálytól.

(24)

Az áthelyezési intézkedések nem mentesítik a tagállamokat a 604/2013/EU rendelet – ezen belül a családegyesítésre, a kísérő nélküli kiskorúak különleges védelmére, illetve a humanitárius okok mérlegelésére vonatkozó záradékra vonatkozó rendelkezések – teljes körű alkalmazása alól.

(25)

A menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó nemzeti szintű határozatok sérelme nélkül az Olaszországból és Görögországból áthelyezendő kérelmezők személyére és számára vonatkozó döntés meghozatalakor alkalmazandó szempontok tekintetében választani kellett. A javaslat egyértelmű, működőképes rendszert irányoz elő, melynek alapja – a nemzetközi védelem iránti kérelmek tárgyában a rendelkezésre álló legutóbbi statisztikák szerint uniós szinten meghozott elsőfokú határozatok teljes számához képest – a nemzetközi védelmet elsőfokú eljárásban megadó határozatok uniós szintű átlagára vonatkozó, az Eurostat által meghatározott küszöbérték. Egyrészt e küszöbértéknek a lehető legteljesebb mértékben biztosítania kellene, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló valamennyi kérelmező teljes körűen és mielőbb érvényesíteni tudja a védelemhez való jogát az áthelyezési céltagállamban. Másrészt a lehető legteljesebb mértékben meg kellene akadályoznia, hogy azokat a kérelmezőket, akiknek a kérelmét valószínűleg elutasítják, egy másik tagállamba áthelyezzék, és ezzel indokolatlanul meghosszabbítsák uniós tartózkodásukat. E határozatban az Eurostatnál rendelkezésre álló, az elsőfokú határozatokra vonatkozó legutóbbi negyedéves adatok alapján 75 %-os küszöbérték alkalmazása indokolt.

(26)

Az átmeneti intézkedések célja, hogy könnyítsenek az Olaszországra és Görögországra nehezedő jelentős menekültügyi nyomáson, mindenekelőtt nagyszámú, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló olyan kérelmező áthelyezése révén, akik e határozat alkalmazásának kezdő időpontját követően érkeztek Olaszország vagy Görögország területére. Azon harmadik országbeli állampolgárok teljes száma alapján, akik 2015-ben szabálytalanul léptek Olaszország vagy Görögország területére, valamint azok száma alapján, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, összesen 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmező áthelyezése indokolt Olaszországból és Görögországból. Ez a szám megközelítőleg 43 %-a azon egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, összes harmadik országbeli állampolgárnak, akik 2015 júliusában és augusztusában szabálytalanul léptek Olaszország vagy Görögország területére. Az e határozatban előirányzott áthelyezési intézkedés – a szabálytalan határátlépésre vonatkozóan rendelkezésre álló 2015-ös adatokra tekintettel – méltányos tehermegosztást jelent egyrészről Olaszország és Görögország, másrészről a többi tagállam között. E számadatok alapján az érintett kérelmezők 13 %-át Olaszországból, 42 %-át Görögországból kell áthelyezni, 45 %-át pedig az e határozatban előírtaknak megfelelően kell áthelyezni.

(27)

A tagállamok kivételes körülmények fennállása esetén e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesíthetik a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy az e határozatban foglaltak szerint rájuk jutó kérelmezői létszám legfeljebb 30 %-át jelentő mértékben nem tudnak részt venni az áthelyezési eljárásban, és ezt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető értékekkel összhangban lévő, alapos indokokkal támasztják alá. Ilyen kivételes körülményt képezhet különösen egy olyan helyzet, amelyet harmadik országok állampolgárainak olyan, hirtelen és tömeges beáramlása jellemez, amely mértékénél fogva jelentős nyomást gyakorol valamely jól kiépített, egyéb körülmények között a menekültügy területére vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban működő menekültügyi rendszerre, illetve a harmadik országok állampolgárai hirtelen és tömeges beáramlásának olyan nagy valószínűségű kockázata, amely azonnali fellépést tesz szükségessé. A Bizottságnak egy vizsgálatot követően javaslatokat kell benyújtania a Tanács számára egy, az áthelyezésnek az érintett tagállamra jutó kérelmezői létszám legfeljebb 30 %-át jelentő mértékben történő ideiglenes felfüggesztésére irányuló végrehajtási határozatra vonatkozóan. Indokolt esetben a Bizottság javasolhatja a tagállamra jutó kérelmezői létszám fennmaradó részének áthelyezésére irányadó határidőnek az e határozat alkalmazásának időtartamát követő legfeljebb12 hónapos időtartamra történő meghosszabbítását.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy az áthelyezési eljárás végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Tanácsot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni arra az esetre nézve, amikor 54 000 kérelmezőt arányos mértékben át kell helyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amikor egy vagy több tagállamnak a kérelmezők áthelyezésében való részvételét fel kell függeszteni, illetve amikor – a Tanács erről való megfelelő értesítését követően – más tagállam(ok) vagy társult államok vesznek részt az áthelyezésben.

Az említett hatásköröket indokolt a Tanácsra ruházni, tekintettel egyrészt az említett intézkedések politikai szempontból érzékeny jellegére, mivel az intézkedések érintik a harmadik országok állampolgárai esetében a tagállamok területére való belépés engedélyezésére vonatkozó nemzeti hatásköröket, másrészt mivel az intézkedésekre azért van szükség, hogy az Unió mielőbb alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó helyzetekhez.

(29)

Az 516/2014/EU rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatást nyújt a tagállamok által közösen elfogadott tehermegosztási műveletekhez, és nyitott az e területen bekövetkező új szakpolitikai fejleményekre. Az 516/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok nemzeti programjaik részeként végrehajthatnak a nemzetközi védelmet kérelmezők átadásához kapcsolódó intézkedéseket, az említett rendelet 18. cikke pedig – más tagállamból átadott, nemzetközi védelemben részesülő személyenként – 6 000 EUR átalányösszeg kifizetésének a lehetőségéről rendelkezik.

(30)

A szolidaritás, illetve a felelősség igazságos elosztása elveinek érvényesítése érdekében, és figyelemmel arra, hogy ez a határozat további szakpolitikai fejleményt jelent e téren, indokolt biztosítani, hogy azon tagállamok, amelyekbe Olaszországból és Görögországból e határozat alapján egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőket helyeznek át, minden áthelyezett személy után az 516/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti átalányösszeggel azonos, vagyis 6 000 EUR összegű átalányösszegben részesüljenek, ugyanazon eljárások alkalmazásával. Ez az említett rendelet 18. cikkétől való kismértékű, ideiglenes eltérést jelent, mert az átalányösszeget nem a nemzetközi védelemben részesülő személyek, hanem az áthelyezett kérelmezők tekintetében kellene fizetni. Az átalányösszeg potenciális kedvezményezetti körének ilyen ideiglenes kiterjesztése valóban az e határozat által létrehozott szükséghelyzeti program szerves részének tűnik. Továbbá az e határozattal összhangban áthelyezett személyek átadásának költségei tekintetében indokolt úgy rendelkezni, hogy Olaszország és Görögország minden, a területükről áthelyezett személy után legalább 500 EUR átalányösszegben részesüljön, figyelembe véve egy kérelmezőnek az áthelyezési céltagállam részére történő átadásával járó tényleges költségeket. A tagállamok számára jogosultságot kell biztosítani arra, hogy nemzeti programjaik felülvizsgálatát követően 2016 során a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból további előfinanszírozásban részesüljenek az e határozat szerinti intézkedések végrehajtására.

(31)

Biztosítani kell egy gyors áthelyezési eljárás bevezetését, és az átmeneti intézkedések végrehajtását a tagállamok közötti szoros közigazgatási együttműködésnek és az EASO által nyújtott operatív támogatásnak kell kísérnie.

(32)

A nemzetbiztonsági és közrendi kérdésekre az egész áthelyezési eljárás során, a kérelmező átadásának megtörténtéig figyelemmel kell lenni. Amennyiben valamely tagállam alapos okkal feltételezi, hogy egy kérelmező veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, helyénvaló, hogy erről – a kérelmező alapvető jogainak, köztük a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak a teljes körű tiszteletben tartása mellett – tájékoztassa a többi tagállamot.

(33)

Annak eldöntésekor, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezők közül kiket célszerű Olaszországból és Görögországból áthelyezni, elsőbbséget kell biztosítani a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 21. és 22. cikke szerinti, kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőknek. E tekintetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelmezők sajátos szükségleteire, így az egészségi állapotukra is. A gyermekek mindenek felett álló érdekére mindig elsődleges figyelmet kell fordítani.

(34)

Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőknek a befogadó országok társadalmába való integrációja a jól működő közös európai menekültügyi rendszer sarokköve. Ezért annak eldöntése érdekében, hogy mely konkrét tagállam legyen az áthelyezési céltagállam, különösen figyelembe kell venni az érintett kérelmezőknek az áthelyezési céltagállamba való beilleszkedését adott esetben megkönnyítő speciális képesítéseit és egyedi jellemzőit, például nyelvi készségeit, valamint az igazolt családi, kulturális, illetve társadalmi kötelékeken alapuló egyéb egyéni tényezőket. A különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők esetében figyelembe kell venni, hogy az áthelyezési céltagállam tud-e megfelelő támogatást nyújtani e kérelmezők számára, valamint azt is, hogy biztosítani kell az ilyen kérelmezők tagállamok közötti igazságos elosztását. A megkülönböztetésmentesség elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett az áthelyezési céltagállam jelezheti, hogy a fenti információk alapján mely kérelmezők áthelyezését részesítené előnyben; ennek alapján Olaszország és Görögország – az EASO-val és adott esetben az összekötő tisztviselőkkel konzultálva – összeállíthatja az adott tagállamba történő lehetséges áthelyezésekre kijelölt kérelmezők listáit.

(35)

A 604/2013/EU rendeletben meghatározott jogi és eljárási biztosítékokat továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében. Emellett a kérelmezőket tájékoztatni kell az e határozatban megállapított áthelyezési eljárásról, és közölni kell velük az áthelyezési határozatot, amely a 604/2013/EU rendelet 26. cikke értelmében vett, átadásra vonatkozó határozatnak minősül. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők az uniós jog értelmében nem jogosultak megválasztani a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállamot, indokolt, hogy a kérelmezők az áthelyezési határozattal szemben kizárólag alapvető jogaik érvényesítésének céljából legyenek jogosultak a 604/2013/EU rendelet szerinti hatékony jogorvoslati eszközök igénybevételére. Az említett rendelet 27. cikkével összhangban a tagállamok nemzeti jogszabályaikban előírhatják, hogy az átadásra vonatkozó határozatok elleni fellebbezés nem eredményezi automatikusan a kérelmező átadásának felfüggesztését, de az érintett személy kérelmezheti az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztését a fellebbezés elbírálásáig.

(36)

Az áthelyezési céltagállamnak történő átadás előtt és után a kérelmezőket megilletik a 2013/32/EU (8) és a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) megállapított – egyebek mellett a kérelmezők különleges fogadási és eljárási igényeivel kapcsolatos – jogok és garanciák. Ezen túlmenően a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) továbbra is alkalmazandó az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezőkre, a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11) pedig alkalmazni kell a harmadik országok azon állampolgárainak a visszatérésére, akiknek nincs joguk az adott tagállam területén tartózkodni. A fenti rendelkezésre vonatkoznak az említett irányelvek alkalmazását érintő korlátozások.

(37)

Az uniós vívmányokkal összhangban Olaszországnak és Görögországnak az áthelyezési eljárás keretében szilárd és megbízható mechanizmust kell biztosítaniuk az azonosításra, nyilvántartásba vételre és ujjnyomatvételre, hogy gyorsan azonosítani lehessen az áthelyezésre jogosult, nemzetközi védelemre szoruló személyeket, valamint azokat a migránsokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, és akiket ezért ki kell utasítani. Ez azon személyekre is vonatkozik, akik 2015. március 24. és szeptember 25. között érkeztek Olaszország vagy Görögország területére, annak érdekében, hogy ők is jogosultak legyenek az áthelyezésre. Amennyiben az önkéntes visszatérés nem kivitelezhető, és a 2008/115/EK irányelvben foglalt egyéb intézkedések nem alkalmasak a másodlagos mozgások megakadályozására, akkor a szóban forgó irányelv IV. fejezete szerinti őrizeti intézkedéseket kell sürgősen és ténylegesen alkalmazni. Azokat a kérelmezőket, akik megkerülik az áthelyezési eljárást, ki kell zárni az áthelyezésből.

(38)

Intézkedéseket kell elfogadni az áthelyezett személyeknek az áthelyezési céltagállamból más tagállamokba irányuló másodlagos mozgásának megakadályozása érdekében, mivel ez akadályozhatja e határozat hatékony alkalmazását. Ezen belül a tagállamoknak az uniós joggal összhangban meg kell hozniuk a szükséges megelőző intézkedéseket a szociális ellátásokhoz való hozzáférésnek és a jogorvoslat igénybevételének a területén. A kérelmezőket továbbá tájékoztatni kell a tagállamokon belüli szabálytalan továbbutazás következményeiről, valamint arról, hogy ha az áthelyezési céltagállam nemzetközi védelemben részesíti őket, akkor a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogok csak az adott tagállamban illetik meg őket.

(39)

Ezen túlmenően, a 2013/33/EU irányelvben foglalt célkitűzésekkel összhangban, a befogadási feltételek tagállamok közötti harmonizációja várhatóan csökkenteni fogja a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a befogadási feltételekben mutatkozó különbségek által befolyásolt másodlagos mozgását. E célkitűzés megvalósítása érdekében a tagállamoknak célszerű fontolóra venniük bejelentkezési kötelezettségek előírását, valamint mérlegelniük, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők részére kizárólag természetbeni juttatás formájában biztosítsák a befogadás anyagi feltételeit, ezen belül a lakhatást, élelmiszert és ruházatot, továbbá adott esetben biztosítsák, hogy a kérelmezőket közvetlenül adják át az áthelyezési céltagállamnak. Hasonlóképpen, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásának időszakában – a menekültügyi és a schengeni vívmányokban foglaltaknak megfelelően – célszerű, hogy amennyiben nem állnak fenn nyomós humanitárius okok, a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak számukra olyan (például pénzügyi) ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a más tagállamokba történő szabálytalan továbbutazásukat. A nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek más tagállamba történő szabálytalan továbbutazása esetén vissza kell őket küldeni az áthelyezési céltagállamba, és az áthelyezési céltagállamnak haladéktalanul vissza kell őket fogadnia.

(40)

A nemzetközi védelemben részesülő személyek másodlagos mozgásának elkerülése érdekében a tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell e személyeket, hogy milyen feltételekkel léphetnek be jogszerűen egy másik tagállam területére, illetve tartózkodhatnak jogszerűen ott; a tagállamoknak továbbá lehetőséget kell adni arra, hogy bejelentkezési kötelezettségeket írjanak elő. A 2008/115/EK irányelv értelmében a tagállamoknak kötelezniük kell azokat a nemzetközi védelemben részesülő személyeket, akik szabálytalanul tartózkodnak a területükön, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamukba. Amennyiben az érintett személy megtagadja az önkéntes visszatérést, vissza kell toloncolni az áthelyezési céltagállamba.

(41)

Ezen túlmenően – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – az áthelyezési céltagállamba való visszatoloncolás esetén a visszatoloncolást végrehajtó tagállam dönthet úgy, hogy nemzeti beutazási tilalmat rendel el annak érdekében, hogy a védelemben részesülő személy egy meghatározott ideig ne léphessen újra az adott tagállam területére.

(42)

Tekintve, hogy e határozat célja egy szükséghelyzet kezelése, valamint Olaszország és Görögország támogatása menekültügyi rendszereik megerősítésében, a határozatnak lehetővé kell tennie számukra, hogy – a Bizottság közreműködésével – kétoldalú megállapodásokat kössenek Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával és Svájccal az e határozat hatálya alá tartozó személyek áthelyezéséről. Az efféle megállapodásokban szerepeltetni kell e határozat kulcselemeit, különösen az áthelyezési eljárással, a kérelmezők jogaival és kötelezettségeivel, valamint a 604/2013/EU rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket.

(43)

Az Olaszországnak és Görögországnak az áthelyezési program útján nyújtott célzott támogatást további intézkedésekkel kell kiegészíteni, a harmadik országbeli állampolgárok Olaszország és Görögország területére történő megérkezésétől kezdve egészen az összes vonatkozó eljárás lezárultáig, és ezeket a további intézkedéseket az EASO-nak és az egyéb érintett ügynökségeknek kell koordinálniuk; így például a Frontex koordinálná a 2008/115/EK irányelvvel összhangban azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a visszatérését, akiknek nincs joguk a szóban forgó országok területén maradni.

(44)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(46)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(47)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(48)

Abban az esetben, ha a 21. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó valamely tagállam által az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében tett értesítést követően a Bizottság az EUMSZ 331. cikke (1) bekezdésének megfelelően megerősíti, hogy az adott tagállam részt vesz ennek a határozatnak az alkalmazásában, a Tanácsnak meg kell határoznia a szóban forgó tagállamba áthelyezendő kérelmezők számát. A Tanácsnak továbbá ennek megfelelően ki kell igazítania a többi tagállam tekintetében az áthelyezendő személyekre meghatározott létszámot, mégpedig arányosan csökkentve azt.

(49)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(50)

A helyzet sürgősségére tekintettel indokolt, hogy ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lépjen,

a)

15 600 kérelmezőt kell áthelyezni Olaszországból a többi tagállam területére, az I. mellékletben foglalt táblázatnak megfelelően.

b)

50 400 kérelmezőt kell áthelyezni Görögországból a többi tagállam területére, a II. mellékletben foglalt táblázatnak megfelelően.

c)

54 000 kérelmezőt kell áthelyezni a többi tagállam területére az I. és II. mellékletben foglalt létszámokkal arányosan, vagy e cikk (2) bekezdésével összhangban, vagy pedig e határozatnak az 1. cikk (2) bekezdésében és az e cikk (3) bekezdésében említett módosítása útján.

a)

az Olaszországba és Görögországba érkező harmadik országbeli állampolgárok vizsgálata, ideértve a pontos azonosításukat, ujjnyomatuk levételét és nyilvántartásba vételüket, valamint adott esetben a nemzetközi védelem iránti kérelmük nyilvántartásba vételét, és Olaszország vagy Görögország kérésére annak első feldolgozását;

b)

a szükséges tájékoztatás és célzott segítségnyújtás biztosítása a kérelmezők, valamint azon potenciális kérelmezők számára, akiknek áthelyezésére e határozat alapján sor kerülhet;

c)

a visszatérést célzó műveletek előkészítése és megszervezése azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem kérelmeztek nemzetközi védelmet, vagy akiknek megszűnt a tagállam területén maradáshoz való joga.

a)

az áthelyezési céltagállam 6 000 EUR átalányösszegben részesül;

b)

Olaszország vagy Görögország legalább 500 EUR átalányösszegben részesül.