Help Print this page 

Document 32014R0316

Title and reference
A Bizottság 316/2014/EU rendelete ( 2014. március 21. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 93, 28.3.2014, p. 17–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/316/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Dates
  • Date of document: 21/03/2014
  • Date of effect: 01/05/2014; hatálybalépés lásd cikk 11
  • Date of end of validity: 31/12/9999
Miscellaneous information
  • Author: Európai Bizottság
  • Form: Rendelet
  • Additional information: EGT vonatkozás
Relationship between documents
Text

28.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/17


A BIZOTTSÁG 316/2014/EU RENDELETE

(2014. március 21.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy rendeletet fogadjon el a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó olyan technológiaátadási (technológiatranszfer-) megállapodások és az azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjai tekintetében, amelyekben csak két vállalkozás vesz részt.

(2)

A 19/65/EGK rendelet alapján a Bizottság egyebek mellett elfogadta a 772/2004/EK bizottsági rendeletet (2). A 772/2004/EK rendelet meghatározza a technológiaátadási megállapodások azon csoportjait, amelyek a Bizottság álláspontja szerint általában kielégítik a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Tekintettel e 2014. április 30-án hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve az elfogadása óta szerzett további tapasztalatokat, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendeletnek két követelménynek kell megfelelnie: biztosítania kell a verseny eredményes védelmét és megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok követése során figyelemmel kell lenni a hatósági felügyelet és a jogszabályi keret lehetőség szerinti egyszerűsítésének szükségességére.

(4)

A technológiaátadási megállapodások technológiai jogok licenciába adására (hasznosításának engedélyezésére) vonatkoznak. Az ilyen megállapodások rendszerint növelik a gazdasági hatékonyságot és elősegítik a versenyt, mivel a kutatás-fejlesztés területén csökkenteni tudják a párhuzamosságokat, fokozottan ösztönzik az új kutatási-fejlesztési tevékenységek megkezdését, serkentik a további innovációt, megkönnyítik a technológiák elterjedését, és megteremtik a versenyt a termékpiacokon.

(5)

Annak valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő és versenyt elősegítő hatások felülmúlják a technológiaátadási megállapodásokban szereplő korlátozások versenyellenes hatásait, az érintett vállalkozások piaci erejének mértékétől függ, és ennélfogva attól, hogy e vállalkozások milyen mértékben szembesülnek a helyettesítő technológiákkal rendelkező vagy helyettesítő termékeket előállító vállalkozások által teremtett versenyhelyzettel.

(6)

E rendelet hatályának csak a hasznosítást engedélyező (licenciaadó) és a hasznosításba vevő (engedélyes, licenciavevő) közötti technológiaátadási megállapodásokra kell kiterjednie. Az ilyen megállapodásokra viszont akkor is ki kell terjednie a rendelet hatályának, ha a megállapodásban szereplő kikötéseket a kereskedelem egynél több szintjén kell alkalmazni, például a hasznosításba vevő adott forgalmazási rendszer felállítására való kötelezésével, és azon kötelezettségek meghatározásával, amelyeket a hasznosításba vevő köteles előírni vagy írhat elő a hasznosítási engedély (lincenc) alapján előállított termékek viszonteladóival szemben. Ugyanakkor az ilyen feltételeknek és kötelezettségeknek meg kell felelniük a 330/2010/EU bizottsági rendeletben (3) meghatározott, szállítási és forgalmazási megállapodásokra alkalmazandó versenyszabályoknak. A hasznosításba vevő és a szerződés szerinti termékek vevői közötti szállítási és forgalmazási megállapodások nem mentesíthetők e rendelettel.

(7)

E rendeletet csak azokra a megállapodásokra indokolt alkalmazni, amelyekben a hasznosítást engedélyező a hasznosításba vevő, illetve annak egy vagy több alvállalkozója számára áruk vagy szolgáltatások előállítása céljából megengedi a licenc tárgyát képező technológiai jogok hasznosítását, esetleg a hasznosításba vevő, illetve annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által végzett további kutatást-fejlesztést követően. Nem indokolt alkalmazni az olyan kutatási-fejlesztési megállapodásokkal kapcsolatos licenc adására, amelyek az 1217/2010/EU bizottsági rendelet (4) hatálya alá tartoznak, sem az olyan szakosítási megállapodásokkal kapcsolatos licenc adására, amelyek az 1218/2010/EU bizottsági rendelet (5) hatálya alá tartoznak. Emellett nem indokolt alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyek célja pusztán szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogokkal védett termékek többszörözése és terjesztése, mivel az ilyen megállapodások nem gyártási technológia licenciába adására vonatkoznak, hanem inkább a forgalmazási megállapodásokhoz állnak közel. A rendeletet továbbá nem indokolt alkalmazni a közös technológiai bázis létrehozására irányuló hasznosítási megállapodásokra (licenciaszerződésekre), azaz a technológiaegyesítési megállapodásokra, amelyek célja a technológiák harmadik felek számára történő licenciába adása, sem az olyan megállapodásokra, amelyek keretében az egyesített technológiát harmadik felek számára licenciába adják.

(8)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelettel történő alkalmazásához nem szükséges azon technológiaátadási megállapodások meghatározása, amelyek a 101. cikk (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozhatnak. A megállapodások a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi értékelése során számos tényezőt figyelembe kell venni, különös tekintettel az érintett technológia- és termékpiacok struktúrájára és dinamikájára.

(9)

Az e rendelettel létrehozott csoportmentességi kedvezményt azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy kielégítik a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének feltételeit. A technológiaátadás előnyeinek és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében e rendelet hatályának nemcsak önmagában a technológia átruházására indokolt kiterjednie, hanem a technológiaátadási megállapodások más rendelkezéseire is annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez.

(10)

Versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben a felek együttes érintett piaci részesedése nem haladja meg a 20 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből.

(11)

Nem versenytársak közötti technológiaátadási megállapodások esetében – amennyiben az egyes felek által az érintett piacokon külön-külön birtokolt piaci részesedés nem haladja meg a 30 %-ot, és a megállapodások nem tartalmaznak súlyosan versenyellenes korlátozásokat – vélelmezhető, hogy ezek általában a termelés vagy a forgalmazás javulását eredményezik, és lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből.

(12)

Ha a megjelölt piaci részesedési határértéket egy vagy több termék- vagy technológiapiacon túllépik, a csoportmentesség nem alkalmazandó az adott érintett piacok tekintetében létrejött megállapodásra.

(13)

Nem vélelmezhető, hogy az e piaci részesedési határértékek feletti technológiaátadási megállapodások mindenképpen a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Például a nem versenytárs vállalkozások közötti kizárólagos hasznosítási megállapodás gyakran nem tartozik a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá. Nem vélelmezhető az sem, hogy a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodások e piaci részesedési határértékek felett nem felelnek meg a mentesülés feltételeinek. Az sem vélelmezhető azonban, hogy általában olyan jellegű és mértékű objektív előnyökkel járnak, amelyek ellentételezik a versenyre gyakorolt hátrányos hatásaikat.

(14)

E rendelet nem mentesítheti az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek a termelés vagy a forgalmazás javításához nem nélkülözhetetlen korlátozásokat tartalmaznak. Különösen ki kell zárni az e rendelet nyújtotta csoportmentességi kedvezményből – az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül – az olyan technológiaátadási megállapodásokat, amelyek bizonyos, súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmaznak, mint amilyen például a harmadik felekkel szemben érvényesítendő árak rögzítése. Az ilyen különösen súlyos korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat teljes egészükben ki kell zárni a csoportmentességi kedvezményből.

(15)

Az innovációra ösztönzésnek és a szellemitulajdon-jogok megfelelő alkalmazásának védelme érdekében bizonyos korlátozásokat ki kell zárni a csoportmentesség kedvezményéből. Különösen ki kell zárni bizonyos viszontlicencia-adási kötelezettségeket és megnemtámadási kikötéseket. Amennyiben a hasznosítási megállapodásban ilyen korlátozás szerepel, csak a szóban forgó korlátozást kell kizárni a csoportmentességi kedvezményből.

(16)

A piaci részesedési határértékek, a súlyosan versenyellenes korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodások mentességből való kizárása, valamint az ezen rendelet értelmében nem mentesülő korlátozások általában biztosítják azt, hogy a csoportmentességben részesülő megállapodások ne nyújtsanak lehetőséget arra, hogy a megállapodásban részes vállalkozások az érintett termékek jelentős része tekintetében kizárják a versenyt.

(17)

A Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet (6) 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egy egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó megállapodás olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha csökken az innovációra ösztönzés, vagy akadályozott a piacra jutás.

(18)

Az adott tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint visszavonhatja az e rendelet által nyújtott előnyöket az adott tagállam területe vagy annak egy része tekintetében, amennyiben egy egyedi esetben az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó megállapodás a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatással jár az érintett tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkező részén.

(19)

A technológiaátadási megállapodások hasonló korlátozó hatásokat kiváltó, és egy adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság e rendeletet – rendelettel – alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az adott piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra, ilyen módon helyreállítva a Szerződés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra történő teljes körű alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)   „megállapodás”: megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás;

b)   „technológiai jogok”: know-how, valamint a következő jogok vagy azok kombinációja, ideértve az e jogok létesítésére, illetve nyilvántartásba vételére irányuló kérelmeket:

i.

szabadalmak;

ii.

használati minták;

iii.

formatervezési mintaoltalmi jogok;

iv.

mikroelektronikai félvezetők topográfiái;

v.

a gyógyszerek, illetve más olyan termékek kiegészítő oltalmi tanúsítványai, amelyekre ilyen tanúsítvány szerezhető;

vi.

növényfajta-oltalmak; valamint

vii.

szoftverekhez kapcsolódó szerzői jogok;

c)   „technológiaátadási megállapodás”:

i.

két vállalkozás közötti, technológiai jogok licenciába adásáról (hasznosításának engedélyezéséről) szóló megállapodás, amelynek célja szerződés szerinti termékeknek a hasznosításba vevő (engedélyes), illetve annak alvállalkozója vagy alvállalkozói által történő előállítása;

ii.

a technológiai jogoknak két vállalkozás közötti, a szerződés szerinti termékek előállítása végett történő átruházása, amennyiben a technológia hasznosításából fakadó kockázat egy része az átruházónál marad;

d)   „kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol két vállalkozás egyazon szerződés vagy különálló szerződések útján technológiai jogokra vonatkozó licencet (hasznosítási engedélyt) ad egymásnak, és ahol ezek a licencek versengő technológiákra vonatkoznak, vagy versengő termékek előállítására használhatók fel;

e)   „nem kölcsönös megállapodás”: olyan technológiaátadási megállapodás, ahol az egyik vállalkozás a másik vállalkozás részére technológiai jogokra vonatkozó licencet ad, vagy ahol két vállalkozás úgy ad egymásnak ilyen licencet, hogy ezek a licencek nem versengő technológiákra vonatkoznak, és nem használhatók fel versengő termékek előállítására;

f)   „termék”: áru vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső árukat és szolgáltatásokat, valamint a végső árukat és szolgáltatásokat;

g)   „szerződés szerinti termék”: közvetlenül vagy közvetve a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján előállított termék;

h)   „szellemitulajdon-jogok”: iparjogvédelmi jogok – így különösen szabadalmak és védjegyek –, valamint szerzői jogok és szomszédos jogok;

i)   „know-how”: tapasztalatból és kísérletezésből származó gyakorlati ismeretek, amelyek

i.

titkosak, azaz nem közismertek vagy könnyen hozzáférhetők;

ii.

lényegesek, azaz a szerződés szerinti termékek előállításához fontosak és hasznosak; valamint

iii.

azonosítottak, azaz kellően átfogó módon leírtak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a know-how megfelel a titkosság és a lényegesség követelményének;

j)   „érintett termékpiac”: a szerződés szerinti termékek és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon termékek piaca, amelyeket a vevő e termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján a szerződés szerinti termékekkel felcserélhetőnek vagy azok helyettesítésére alkalmasnak tekint;

k)   „érintett technológiapiac”: a licenc tárgyát képező technológiai jogok és azok helyettesítőinek piaca, vagyis mindazon technológiai jogok piaca, amelyeket a hasznosításba vevő a technológiai jogok jellemzői, jogdíjai és rendeltetése alapján a licenc tárgyát képező technológiai jogokkal felcserélhetőnek vagy annak helyettesítésére alkalmasnak tekint;

l)   „érintett földrajzi piac”: az a terület, ahol az érintett vállalkozások termékeket értékesítenek és vásárolnak vagy technológiai jogok licenciába adásával foglalkoznak, ahol a versenyfeltételek elég homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek;

m)   „érintett piac”: az érintett termék- vagy technológiapiac és az érintett földrajzi piac kombinációja;

n)   „versenytárs vállalkozások”: azok a vállalkozások, amelyek az érintett piacon versenyeznek, azaz:

i.

azon érintett piacon jelen lévő versenytárs vállalkozások, ahol a technológiai jogokat licenciába adják, vagyis olyan vállalkozások, amelyek versengő technológiai jogokat adnak licenciába (tényleges versenytársak az érintett piacon);

ii.

a szerződés szerinti termékek érintett piacán jelen lévő olyan versenytárs vállalkozások, amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában tevékenységet folytatnak a szerződés szerinti termékek érintett piacán, illetve piacain (tényleges versenytársak az érintett piacon), vagy amelyek technológiaátadási megállapodás hiányában, a relatív árak kismértékű és tartós növekedésére reagálva valószínűleg reális megfontolások alapján – és nem pusztán elméleti lehetőségként – rövid időn belül vállalnák a szükséges többletberuházást vagy egyéb szükséges átállási költségeket annak érdekében, hogy beléphessenek az érintett piac(ok)ra (potenciális versenytársak az érintett piacon);

o)   „szelektív forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a hasznosítást engedélyező vállalja, hogy a szerződés szerinti termékek előállítására vonatkozó közvetlen vagy közvetett licencet csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott hasznosításba vevőknek ad, és ezek a hasznosításba vevők vállalják, hogy a szerződés szerinti termékeket nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a rendszert működtető hasznosítást engedélyező által magának fenntartott területen belül;

p)   „kizárólagos licenc”: olyan licenc, amelynél – általában, vagy egy adott felhasználási célra, vagy egy adott területen belül – a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján maga a hasznosítást engedélyező nem végezhet előállítást, és e jogokat nem adhatja licenciába harmadik felek részére;

q)   „kizárólagos terület”: olyan terület, amelyen egyetlen vállalkozás végezheti a szerződés szerinti termékek előállítását, ahol azonban egy másik hasznosításba vevőnek is engedélyezhető az előállítás a szóban forgó területen kizárólag egy adott vevő számára, feltéve, hogy e második licenc megadása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vevő részére;

r)   „kizárólagos vevői csoport”: olyan vevői csoport, amely számára csak a technológiaátadási megállapodásban részes egyik fél végezheti a licenc tárgyát képező technológiával előállított, szerződés szerinti termékek aktív értékesítését.

(2)   E rendelet alkalmazásában a „vállalkozás”, „hasznosítást engedélyező” és „hasznosításba vevő” fogalmán a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat is érteni kell.

„Kapcsolt vállalkozások”:

a)

olyan vállalkozások, amelyekben a technológiaátadási megállapodásban részes egyik fél közvetlenül vagy közvetve:

i.

a szavazati jogok több mint felével rendelkezik; vagy

ii.

jogosult a felügyelőbizottság, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)

olyan vállalkozások, amelyek a technológiaátadási megállapodásban részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c)

olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d)

olyan vállalkozások, amelyekben a technológiaátadási megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett egy vagy több vállalkozással együttesen, vagy ez utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

e)

olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:

i.

a technológiaátadási megállapodásban részes felek, vagy azoknak az a)-d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy

ii.

a technológiaátadási megállapodásban részes egy vagy több fél, vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik fél.

2. cikk

Mentesség

(1)   A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján, és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a technológiaátadási megállapodásokra.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben a technológiaátadási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó versenykorlátozásokat tartalmaznak. A mentesség arra az időszakra alkalmazandó, ameddig a licenciába adott technológiai jogok le nem járnak, meg nem szűnnek, vagy ameddig azokat meg nem semmisítik, illetve ameddig a know-how titokban marad. Ha azonban a know-how a hasznosításba vevő cselekménye nyomán válik közismertté, a mentesség a megállapodás időtartamára alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben foglalt mentesség alkalmazandó a technológiaátadási megállapodások azon rendelkezéseire is, amelyek termékeknek a hasznosításba vevő általi megvásárlásával, vagy egyéb szellemitulajdon-jogok vagy know-how hasznosításba vevő részére történő licenciába adásával vagy átruházásával kapcsolatosak, annyiban, amennyiben e rendelkezések közvetlenül kapcsolódnak a szerződés szerinti termékek előállításához vagy értékesítéséhez.

3. cikk

Piaci részesedési határértékek

(1)   Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy az érintett piac(ok)on a felek együttes piaci részesedése ne haladja meg a 20 %-ot.

(2)   Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség feltétele, hogy az érintett piac(ok)on egyik fél piaci részesedése se haladja meg a 30 %-ot.

4. cikk

Különösen súlyos korlátozások

(1)   Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások versenytárs vállalkozások, a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:

a)

valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik felek számára történő értékesítése során meghatározza saját árait;

b)

a kibocsátás korlátozása, kivéve a szerződés szerinti termék kibocsátására vonatkozó azon korlátozásokat, amelyeket nem kölcsönös megállapodás keretében írnak elő a hasznosításba vevő számára, vagy amelyeket kölcsönös megállapodás keretében csak a hasznosításba vevők egyike számára írnak elő;

c)

a piacok vagy a vevők felosztása, kivéve az alábbi eseteket:

i.

nem kölcsönös megállapodás keretében a hasznosítást engedélyező, illetve a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a licenc tárgyát képező technológiai jogok alapján ne állítson elő terméket a másik fél részére fenntartott kizárólagos területen, vagy hogy ne végezzen aktív és/vagy passzív értékesítést a másik fél részére fenntartott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csoport részére;

ii.

nem kölcsönös megállapodásban előírt korlátozás, amelynek értelmében a hasznosításba vevő nem végezhet aktív értékesítést a hasznosítást engedélyező által valamely másik hasznosításba vevő számára kijelölt kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csoport részére, feltéve, hogy ez a másik hasznosításba vevő a saját hasznosítási megállapodása (licenciaszerződése) megkötésének idején nem volt a hasznosítást engedélyező versenytárs vállalkozása;

iii.

a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződés szerinti termékeket csak saját használatra állítsa elő, feltéve, hogy a hasznosításba vevő nincs korlátozva a szerződés szerinti termékeknek saját termékei pótalkatrészeként való aktív és passzív értékesítése tekintetében;

iv.

nem kölcsönös megállapodás keretében a hasznosításba vevő arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződés szerinti termékeket csak egy adott vevő számára állítsa elő, amennyiben a licenc megadása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vevő részére;

d)

a hasznosításba vevő azon képességének korlátozása, hogy a saját technológiai jogait hasznosítsa, vagy a megállapodásban részes bármely fél azon képességének korlátozása, hogy kutatást-fejlesztést végezzen, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek számára való feltárásának megakadályozása érdekében nélkülözhetetlen.

(2)   Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen a következők bármelyike:

a)

valamely fél azon képességének korlátozása, hogy termékek harmadik fél számára történő értékesítése során meghatározza saját árait; azon lehetőség sérelme nélkül, hogy legmagasabb eladási ár meghatározható, illetve ajánlott eladási árra is tehető javaslat, feltéve, hogy ezek az árak nem válnak – valamelyik fél nyomására vagy ösztönzésére – ténylegesen rögzített, illetve minimum eladási árrá;

b)

azon terület korlátozása, amelyre, vagy azon vevők korlátozása, akiknek a hasznosításba vevő passzívan értékesítheti a szerződés szerinti termékeket, kivéve az alábbiakat:

i.

valamely, a hasznosítást engedélyező részére fenntartott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevői csoport részére történő passzív értékesítés korlátozása;

ii.

a szerződés szerinti termékek kizárólag saját használatra történő előállításának kötelezettsége, feltéve, hogy a hasznosításba vevő nincs korlátozva a szerződés szerinti termékeknek saját termékei pótalkatrészeként való aktív és passzív értékesítése tekintetében;

iii.

a szerződés szerinti termékeknek csak egy meghatározott vevő részére történő előállítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben a licenc adása azzal a céllal történt, hogy alternatív beszerzési forrást biztosítsanak az adott vevő részére;

iv.

a nagykereskedelmi szinten működő hasznosításba vevő által a végfelhasználók részére történő értékesítés korlátozása;

v.

szelektív forgalmazási rendszer tagjai által nem szerződéses forgalmazók részére történő értékesítés korlátozása;

c)

az olyan hasznosításba vevő által a végfelhasználók számára történő aktív vagy passzív értékesítés korlátozása, aki szelektív forgalmazási rendszer tagja és kiskereskedelmi szinten működik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy megtiltható a rendszer valamely tagja részére az, hogy nem szerződéses telephelyről végezze tevékenységét.

(3)   Amennyiben a megállapodásban részes vállalkozások a megállapodás megkötésekor nem versenytárs vállalkozások, de később azzá válnak, a megállapodás teljes időtartamára az (1) bekezdés helyett a (2) bekezdést kell alkalmazni, kivéve, ha a megállapodást a későbbiek során valamely lényeges vonatkozásban módosítják. Lényeges módosításnak minősül az is, ha a felek versengő technológiai jogokra vonatkozó új technológiaátadási megállapodást kötnek.

5. cikk

Nem mentesülő korlátozások

(1)   A 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható a technológiaátadási megállapodásban szereplő következő kötelezettségekre:

a)

a hasznosításba vevő bármely, arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy a licenc tárgyát képező technológián végzett saját fejlesztéseinek vagy általa kialakított új alkalmazásainak egy része vagy egésze tekintetében kizárólagos licencet vagy jogokat adjon a hasznosítást engedélyezőnek, vagy a hasznosítást engedélyező által kijelölt harmadik félnek;

b)

valamelyik fél arra vonatkozó közvetlen vagy közvetett kötelezettsége, hogy nem támadja meg azon szellemitulajdon-jogok érvényességét, amelyekkel másik fél az Unión belül rendelkezik, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy kizárólagos licenc esetében kiköthető a technológiaátadási megállapodás felmondhatósága arra az esetre, ha a hasznosításba vevő megtámadja a licenc tárgyát képező technológiai jogok bármelyikének érvényességét.

(2)   Amennyiben a megállapodásban részes felek nem versenytárs vállalkozások, úgy a 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható semmilyen közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amely korlátozza a hasznosításba vevőt saját technológiai jogai hasznosításában, vagy korlátozza a megállapodásban részes bármely felet kutatás-fejlesztés végzésében, kivéve, ha ez utóbbi korlátozás nélkülözhetetlen a licenc tárgyát képező know-how harmadik felek előtti feltárásának megakadályozása érdekében.

6. cikk

Visszavonás egyedi esetekben

(1)   A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egy egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével és különösen akkor, ha:

a)

korlátozott a harmadik felek technológiáinak a piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosításba vevők számára megtiltják harmadik felek technológiáinak használatát;

b)

korlátozott a potenciális hasznosításba vevők piacra jutása, például az olyan hasonló korlátozó megállapodások párhuzamos hálózatainak halmozott hatása miatt, amelyek a hasznosítást engedélyezők számára megtiltják az egyéb hasznosításba vevők részére történő licencadást, vagy amiatt, hogy a vonatkozó technológiai jogokat licenciába adó egyetlen technológiatulajdonos olyan hasznosításba vevővel köt kizárólagos hasznosítási megállapodást, aki helyettesíthető technológiai jogok alapján már aktív a termékpiacon.

(2)   Amennyiben egy egyedi esetben az e rendelet 2. cikke szerinti mentesség hatálya alá tartozó technológiaátadási megállapodás a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatással jár egy tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkező részén, az adott tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése alapján, e cikk (1) bekezdésében foglaltakkal azonos körülmények mellett visszavonhatja az e rendelet nyújtotta előnyöket az adott terület tekintetében.

7. cikk

E rendelet alkalmazásának mellőzése

(1)   A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendelettel megállapíthatja, hogy amennyiben a hasonló technológiaátadási megállapodások párhuzamos hálózatai egy érintett piac több mint 50 %-át lefedik, e rendelet nem alkalmazható az e piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó technológiaátadási megállapodásokra.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti rendelet legkorábban az elfogadása után hat hónappal válhat alkalmazandóvá.

8. cikk

A piaci részesedési határértékek alkalmazása

A 3. cikkben előírt piaci részesedési határértékek alkalmazására a következő szabályok vonatkoznak:

a)

a piaci részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani, ha a piaci eladási értékről nem áll rendelkezésre adat, más megbízható piaci információn, így például a piaci eladások mennyiségére vonatkozó adatokon alapuló becsléseket is fel lehet használni az érintett vállalkozás piaci részesedésének megállapítására;

b)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;

c)

az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani;

d)

a hasznosítást engedélyezőnek a licenc tárgyát képező technológiai jogok tekintetében az érintett piacon (vagyis a termékpiacon és a földrajzi piacon) fennálló piaci részesedését mind a termék, mind pedig a földrajzi terület vonatkozásában a licenc tárgyát képező technológiai jogoknak a szerződés szerinti termékek érintett értékesítési piacán, illetve piacain való jelenléte – vagyis a licanciaadó és annak hasznosításba vevői által előállított szerződés szerinti termékekre vonatkozó értékesítési adatok együttes értéke – alapján kell kiszámítani;

e)

ha a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 20 %-ot, illetve 30 %-ot, de később e szintek fölé emelkedik, akkor a 2. cikkben meghatározott mentesség továbbra is fennáll a 20 %-os vagy a 30 %-os határérték első átlépésének évét követő két egymás utáni naptári évben.

9. cikk

Kapcsolat más csoportmentességi rendeletekkel

E rendelet nem alkalmazható az 1217/2010/EU rendelet hatálya alá tartozó kutatás-fejlesztési megállapodásokban vagy az 1218/2010/EU rendelet hatálya alá tartozó szakosítási megállapodásokban található, hasznosításra vonatkozó kikötésekre (licenciakikötések).

10. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom 2014. május 1. és 2015. április 30. között nem alkalmazható azokra a megállapodásokra, amelyek 2014. április 30-án már hatályban voltak, és amelyek ugyan nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek, de 2014. április 30-án megfeleltek a 772/2004/EK rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek.

11. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2026. április 30-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 21-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL 36., 1965.3.6., 533/65. o.

(2)  A Bizottság 2004. április 27-i 772/2004/EK rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 123., 2004.4.27., 11. o.).

(3)  A Bizottság 2010. április 20-i 330/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 102., 2010.4.23., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2010. december 14-i 1217/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 335., 2010.12.18., 36. o.).

(5)  A Bizottság 2010. december 14-i 1218/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 335., 2010.12.18., 43. o.).

(6)  A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).


Top