14.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1151/2012/EU RENDELETE

(2012. november 21.)

a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Unió mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-termelésének minősége és változatossága komoly erősség, amely versenyelőnyt biztosít az Unió termelői számára, és jelentősen hozzájárul az Unió eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, amellyel az uniós mezőgazdasági termelőknek és élelmiszer-előállítóknak sikerült életben tartaniuk a hagyományokat úgy, hogy eközben figyelembe vették az előállítási módszerek és anyagok terén végbement fejlődést is.

(2)

Az Unióban a polgárok és a fogyasztók részéről egyre fokozódó igény mutatkozik a kiváló minőség és a hagyományos termékek iránt. A polgárok emellett az uniós mezőgazdasági termelés változatosságának fennmaradását is rendkívül fontosnak tartják. Mindez növekvő keresletet támaszt bizonyos jól meghatározható – és különösen a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó – tulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek iránt.

(3)

A termelők csak akkor tudják továbbra is előállítani a jó minőségű termékek széles skáláját, ha erőfeszítéseikért méltányos ellentételezésben részesülnek. Ehhez az szükséges, hogy a termelők a vásárlókat és a fogyasztókat tisztességes versenyfeltételek mellett tudják tájékoztatni termékeik jellemzőiről. Az is szükséges továbbá, hogy termékeik a piacon egyértelműen megkülönböztethetők legyenek.

(4)

Olyan termelői minőségrendszerek működtetése, amely jutalmazza a termelőket a minőségi termékek széles skálájának előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, a vidéki gazdaság szempontjából előnyökkel járhat. Ez különösen igaz a kedvezőtlen helyzetű térségekre, a hegyvidékekre és a legkülső régiókra, ahol a mezőgazdaság a gazdaság egészén belül jelentős arányt képvisel, és a termelési költségek magasak. Ily módon tehát a minőségrendszerek mind a vidékfejlesztési politikához, mind pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz hozzájárulhatnak, és kiegészíthetik azokat. Különösen az olyan területeken lehet nagy a szerepük, ahol a mezőgazdaság nagyobb gazdasági jelentőséggel bír, illetve – főként – a hátrányos helyzetű térségekben.

(5)

Az „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben meghatározott, 2020-ra elérendő szakpolitikai prioritások között szerepel a tudásra és az innovációra épülő versenyképes gazdaság kialakítása, és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szakpolitikának tehát az a feladata, hogy a termelők számára biztosítsa azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, továbbá az, hogy megvédje a termelőket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.

(6)	A tervezett kiegészítő intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság és a szubszidiaritás elvét.

(7)

A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket az alábbi jogi aktusok tartalmazzák: az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendelet (4); a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelv (5) és különösen annak 2. cikke; az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelet (6), és különösen annak 14. cikke; a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet (7); a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (8); a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (9) és különösen annak II. része II. címe I. fejezetének I. szakasza és Ia. szakaszának I. alszakasza; az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (10), valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11).

(8)

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek címkézésének az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) megállapított általános szabályok hatálya alá kell tartoznia, különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek célja annak megakadályozása, hogy a címkézés összezavarja vagy félrevezesse a fogyasztókat.

(9)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény a kiemelt feladatok közé sorolta a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitika általános összhangjának és következetességének fokozását.

(10)	A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek rendszere és a hagyományos különleges termékek rendszere tartalmaz néhány közös célkitűzést és rendelkezést.

(11)

Az Unió már egy ideje a KAP szabályozási keretének egyszerűsítésére irányuló megközelítést követ. Ezt a megközelítést a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szakpolitika területére vonatkozó rendeletekre is ki kell terjeszteni anélkül, hogy ezzel kétségbe vonnánk e termékek sajátos jellemzőit.

(12)

A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos szakpolitika keretébe tartozó rendeletek közül néhányat a közelmúltban felülvizsgáltak, de még nem kerültek teljes mértékben végrehajtásra. Ezért az érintett szabályokat nem kell belefoglalni ebbe a rendeletbe. Azonban amint az érintett jogszabályok teljes mértékben végrehajtásra kerülnek, egy későbbi szakaszban azokat is belefoglalhatják a rendeletbe.

(13)	Az előzőekben felvázolt szempontok alapján az alábbi rendelkezéseket célszerű az 509/2006/EK és az 510/2006/EK rendelet új vagy naprakésszé tett, valamint e rendeletek megtartandó rendelkezéseit magában foglaló egyetlen jogi keretbe összevonni.

(14)	Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében tehát az 509/2006/EK és az 510/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni és ezzel a rendelettel kell felváltani.

(15)	E rendelet hatályának a Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre, valamint az említett melléklet hatályán kívül eső olyan termékekre kell korlátozódnia, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági termeléshez vagy a vidéki gazdasághoz.

(16)	Az e rendeletben előírt szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy az ne érintse a borra, az ízesített borra, a szeszes italokra, a biogazdálkodásból származó termékekre és a legkülső régiókra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat.

(17)

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alkalmazási körének kizárólag azokra a termékekre kell kiterjednie, amelyek esetében a termék vagy élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között szerves kapcsolat van. A jelenlegi rendszerbe az édesipari termékek közé helytelen módon csupán egyes csokoládétípusok kerültek be, és ezt a hibát orvosolni kell.

(18)

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának kifejezett célja, hogy a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-előállítók egy adott termék minőségéért és jellemzőiért, illetve előállítási módjáért cserébe tisztességes jövedelemhez jussanak, továbbá hogy a fogyasztók egyértelmű információkat kaphassanak a földrajzi származással összefüggő sajátos jellemzőkkel bíró termékekről, és ezek alapján vásárláskor a megfelelő ismeretek birtokában tudjanak dönteni.

(19)	Az uniós oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte való egységes tiszteletben tartásának biztosítása olyan prioritás, amelyet uniós szinten hatékonyabban lehet elérni.

(20)

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát célzó uniós keret az elnevezések nyilvántartásba vételének előírása révén megkönnyíti ezen eszközök továbbfejlesztését, hiszen egységesebb megközelítést eredményezve egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői számára, valamint erősíti az e termékek iránti fogyasztói bizalmat. Rendelkezéseket kell hozni az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések uniós szinten való fejlesztésére, továbbá a harmadik országokban való védelmüket szolgáló mechanizmusoknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vagy több- és kétoldalú megállapodások keretében történő kialakítása ösztönzésére vonatkozóan, hozzájárulva ezáltal annak elismeréséhez, hogy e termékek minősége és előállítási modellje hozzáadott értéket nyújt.

(21)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet (13) és az 510/2006/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy bizonyos kérdésekkel foglalkozni kell, egyes szabályokat pontosabbá és egyszerűbbé, a rendszer eljárásait pedig gördülékenyebbé kell tenni.

(22)

A jelenlegi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az egyes termékek és földrajzi származásuk közötti kapcsolat jelzésére szolgáló kétféle eszközt, nevezetesen az oltalom alatt álló földrajzi jelzést és az oltalom alatt álló eredetmegjelölést célszerű pontosabban meghatározni és fenntartani. E két eszközt alapjaiban nem szükséges megváltoztatni, azonban a fogalommeghatározásokat néhány tekintetben módosítani kell annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a földrajzi jelzések fogalmának a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban rögzített meghatározását, továbbá hogy értelmezésük világosabbá és egyszerűbbé váljon a gazdasági szereplők számára.

(23)

Az ilyen földrajzi árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük bizonyos, a termékleírásokban meghatározott olyan feltételeknek, mint például az előállítási terület természeti erőforrásainak vagy tájképének védelmére vagy a tenyésztett állatok jólétének javítására irányuló különös előírások.

(24)

Rendelkezni kell arról, hogy annak érdekében, hogy az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések a tagállamok területén oltalmat élvezhessenek, azokat elegendő legyen kizárólag uniós szinten bejegyezni. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet nem sértve – átmeneti jelleggel nemzeti oltalmat nyújtsanak az uniós szintű oltalom iránti kérelem benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli eredetmegjelölések és földrajzi jelzések számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak.

(25)	Az uniós szintű bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy a kérelem benyújtásának tagállamától eltérő tagállamban vagy harmadik országban bármely jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalás révén érvényesíthesse jogait.

(26)	Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzésnek a fogyasztók és a kereskedelem szereplői számára is információkkal kell szolgálnia.

(27)

Az Unió kereskedelmi partnereivel többek között az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan is törekszik nemzetközi megállapodások megkötésére. Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak az ily módon oltalmat élvező elnevezésekről, különösen pedig annak biztosítása érdekében, hogy oltalomban lehessen részesíteni ezeket az elnevezéseket és ellenőrizni lehessen azok használatát, az elnevezéseket be lehet jegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába. Az elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az említett nemzetközi megállapodások kifejezetten rögzítik, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

(28)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében – tekintettel ezek sajátos jellegére – kifejezetten a címkézésre vonatkozó rendelkezéseket is el kell fogadni, amelyek a termelők számára előírják a megfelelő uniós szimbólumoknak vagy megjelöléseknek a termékek csomagolásán való feltüntetését. Az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatát az uniós elnevezések esetében célszerű kötelezővé tenni, egyrészről azért, hogy a fogyasztók így jobban ismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetők legyenek. A WTO által előírt követelményekre tekintettel a harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései esetében az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatának önkéntesnek kell lennie.

(29)

Az elnevezések tisztességes használatának garantálása és a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlatok megelőzése érdekében a nyilvántartásban szereplő elnevezések számára oltalmat kell biztosítani. Pontosan meg kell határozni továbbá a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések védelmének biztosítására szolgáló eszközöket, különösen a termelői csoportok és az illetékes tagállami hatóságok szerepe tekintetében.

(30)

Indokolt olyan – a jelenlegiekhez képest egyszerűbb és világosabb – egyedi eltérésekről rendelkezni, amelyek átmeneti időszakokra lehetővé teszik egy bejegyzett elnevezés és más elnevezések együttes használatát. Az említett eltéréseket egyszerűsíteni kell, és egyértelművé kell tenni. Egyes esetekben, az átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, valamint abból a célból, hogy hosszú távon valamennyi termelő esetében biztosított legyen a termékleírásban foglaltak teljesítése, eltérés legfeljebb tízéves időszakra biztosítható.

(31)

Pontosítani kell az e rendelet alapján biztosított oltalom hatályát, különös tekintettel az olyan új védjegyek lajstromozására vonatkozó, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) megállapított korlátozásokra, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ütköznek, ahogyan ez az új védjegyek uniós szinten történő lajstromozása esetében már ma is így van. E pontosításra szükség van a korábbi keletkezett szellemitulajdon-jogok, így különösen a védjegyek és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett védjegyek és azonos alakú elnevezések jogosultjaira figyelemmel is.

(32)

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések számára biztosított oltalmat – a magas szintű védelem garantálása és az oltalomnak a borágazatban érvényesülő oltalomhoz való igazítása érdekében – ki kell terjeszteni a bejegyzett elnevezés termékek és szolgáltatások esetében való visszaélésszerű használatára, utánzására és idézésére is. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek összetevőként történő felhasználása esetén figyelembe kell venni az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott termékeket összetevőként tartalmazó élelmiszerek címkézésére vonatkozó iránymutatásokról szóló bizottsági közleményt.

(33)	Azokat az elnevezéseket, amelyek 2013. január 3-án szerepelnek az 510/2006/EK rendelet alapján bejegyzett elnevezések között, e rendelet szerint továbbra is oltalomban kell részesíteni és automatikusan fel kell venni a nyilvántartásba.

(34)

A hagyományos különleges termékek rendszerének kifejezett célja a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék termékeik értéknövelő tulajdonságait. A hagyományos különleges termékek jelenlegi rendszerében rejlő lehetőségeket azonban nem sikerült kiaknázni, mivel csupán néhány ilyen elnevezés került bejegyzésre. A jelenlegi rendelkezéseket tehát célszerű javítani, pontosítani és célzottabbá tenni annak érdekében, hogy a rendszer érthetőbbé, működőképesebbé és vonzóbbá váljon a potenciális kérelmezők számára.

(35)

A jelenlegi rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy egy elnevezést az Unióban való kizárólagos használatának fenntartása nélkül, csupán azonosítási célból jegyeztessenek be. Mivel az érdekeltek nem látták át teljesen e lehetőség előnyeit, továbbá tekintettel arra, hogy a hagyományos termékek azonosítása – a szubszidiaritás elvével összhangban – tagállami vagy regionális szinten jobban megvalósítható, e lehetőséget meg kell szüntetni. Az eddigi tapasztalatok fényében célszerű, hogy a rendszer keretében csak olyan elnevezést lehessen bejegyezni, amely kizárólagos használatának fenntartása az Unió teljes területére kiterjed.

(36)

Annak érdekében, hogy a rendszer keretében csak valóban hagyományos termékek kerüljenek bejegyzésre, az elnevezések bejegyzésének további kritériumait és feltételeit ki kell igazítani, különösen a „hagyományos” fogalmának meghatározása tekintetében, amelynek olyan termékekre kell kiterjednie, amelyek előállítása hosszú időre tekint vissza.

(37)

Annak érdekében, hogy a hagyományos különleges termékek megfeleljenek a termékleírásukban foglaltaknak, és minőségük állandó legyen, a termelői csoportosulásoknak saját maguknak kell rögzíteniük a termék jellemzőit egy termékleírásban. Célszerű, hogy az elnevezések hagyományos különleges termékként való bejegyzésének lehetősége harmadik országok termelői előtt is nyitva álljon.

(38)	Az elnevezés kizárólagos használatának fenntartásához a hagyományos különleges termékeket uniós szinten kell bejegyezni. A nyilvántartásba történő bejegyzésnek a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára egyaránt tájékoztatással kell szolgálnia.

(39)

A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az Unión belül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumot fel kell tüntetni a címkézésben, és lehetővé kell tenni annak a „hagyományos különleges termék” jelöléshez való társítását.

(40)	A bejegyzett elnevezések használatával kapcsolatos visszaélések és a fogyasztók félrevezetésére alkalmas módszerek alkalmazásának megelőzése érdekében az elnevezések használatát kizárólagossá kell tenni.

(41)	Az 509/2006/EK rendelet alapján már bejegyzett elnevezések vonatkozásában, amelyekre e rendelet 2013. január 3-án egyébként nem terjedne ki, az 509/2006/EK rendeletben megállapított feltételeket egy átmeneti időszak alatt továbbra is alkalmazni kell.

(42)	Be kell vezetni egy eljárást az 509/2006/EK rendelet alapján az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül bejegyzett elnevezések oly módon történő bejegyzésére, hogy azok a kizárólagos használat fenntartásával kerülhessenek nyilvántartásba.

(43)	Átmeneti intézkedésekről kell továbbá rendelkezni az olyan bejegyzési kérelmekre vonatkozóan, amelyek 2013. január 3-ig érkeztek be a Bizottsághoz.

(44)

Be kell vezetni olyan, minőségre utaló kifejezéseken alapuló másodlagos minőségrendszereket, amelyek többletértéket nyújtanak, a belső piacon kommunikálhatók, és önkéntesen alkalmazhatók. Ezeknek a minőségre utaló választható kifejezéseknek a termék, a termelési módszerek vagy a feldolgozás egy vagy több kategóriájának konkrét területeken fennálló, sajátos horizontális jellemzőire kell utalniuk. A „hegyvidéki termék” minőségre utaló választható kifejezés mindeddig megfelelt a feltételeknek, és a piacon többletértéket fog a termékhez adni. A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a 2000/13/EK irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében olyan esetekben, amikor az élelmiszerek címkézése a minőségre utaló választható kifejezések – ideértve különösen a „hegyvidéki termékeket” – a fogyasztók körében zavart okozhatnak.

(45)

Annak érdekében, hogy a hegyvidéki termelők számára hatékony eszköz álljon rendelkezésre a termékeik jobb forgalmazására, továbbá hogy a fogyasztók számára a piacon egyértelműbb legyen a termékek hegyvidéki származása, a hegyvidéki termékek tekintetében rendelkezést kell hozni egy minőségre utaló választható kifejezés uniós szintű meghatározásáról. A hegyvidéki térségek fogalommeghatározásának a hegyvidéki térségeknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (15) szerinti meghatározása céljából alkalmazott általános osztályozási kritériumokon kell alapulnia.

(46)

A földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. Ez az érték csak akkor hiteles, ha hatékony ellenőrzési rendszer társul hozzá. Ezen minőségrendszereknek – a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) rögzített elvekkel összhangban – hatósági ellenőrzésekből álló felülvizsgálati rendszerek, így a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összes szakaszára vonatkozó ellenőrzések hatálya alá kell tartozniuk. Annak érdekében, hogy a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseit a tagállamok eredményesebben alkalmazhassák a földrajzi jelzésekkel és a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos ellenőrzésekre, e rendeletnek hivatkoznia kell a 882/2004/EK rendelet e szempontból legfontosabb cikkeire.

(47)	Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzéssel ellátott termékek és a hagyományos különleges termékek különleges tulajdonságait a fogyasztók számára garantálni lehessen, a gazdasági szereplőket a termékleírásnak való megfelelést ellenőrző rendszer keretében ellenőrizni kell.

(48)	Az illetékes hatóságoknak – pártatlanságuk és eredményességük biztosítása érdekében – egy sor működési kritériumot kell teljesíteniük. Rendelkezni kell arról, hogy az illetékes hatóságok egyes konkrét ellenőrzési feladatok ellátásával kapcsolatos hatásköreiket ellenőrző szervekre ruházhassák át.

(49)

Az ellenőrző szervek akkreditációjára az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kidolgozott európai szabványokat (EN szabványok) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által kidolgozott nemzetközi szabványokat kell alkalmazni; e szabványok alkalmazandóak az ellenőrző szervek által saját működésükre is. E szervek akkreditációjának a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és a piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) összhangban kell történnie.

(50)	A földrajzi jelzésekkel és a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos ellenőrzésekre vonatkozó információkat fel kell tüntetni a tagállamok által a 882/2004/EK rendeletnek megfelelően elkészített többéves nemzeti ellenőrzési tervekben és éves jelentésben.

(51)	A tagállamokat fel kell hatalmazni a felmerülő költségek fedezésére szolgáló díj kiszabására.

(52)

A köznevesült elnevezések további használatára vonatkozó hatályos szabályokat pontosítani kell annak érdekében, hogy az olyan köznevesült elnevezések, amelyek hasonlítanak egy oltalom alatt álló vagy kizárólagos használatra fenntartott elnevezésre, illetve annak részét képezik, fenntarthassák köznévi státusukat.

(53)	A védjegy, illetve az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés korábbi jellegét megalapozó napnak az uniós vagy a tagállami védjegybejelentés bejelentési napját, illetve az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának napját kell tekinteni.

(54)	A továbbiakban is alkalmazni kell a korábbi védjegyekkel ütköző eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések bejegyzésének megtagadására, vagy a korábbi védjegyek és az ütköző eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések együttes fennállására vonatkozó rendelkezéseket.

(55)

A feltételeknek, amelyek alapján korábban bejegyzett eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel való ütközés miatt későbbi védjegybejelentések elutasíthatók, vagy már lajstromozott védjegyek érvénytelennek nyilváníthatók, összhangban kell lenniük az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának hatályával.

(56)

Indokolt, hogy a szellemitulajdon-jogokat létrehozó rendszerek és különösen az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések minőségrendszerei és a védjegyjog keretébe tartozó rendelkezések függetlenek legyenek a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések rendszerei keretében kizárólagos használatra fenntartott elnevezésektől és meghatározott megjelölésektől, illetve szimbólumoktól.

(57)

A csoportosulások szerepét indokolt tisztázni és elismerni. A csoportosulások alapvető szerepet játszanak az eredetmegjelölések, a földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek elnevezésének bejegyzésére irányuló kérelmezési folyamatban, valamint a termékleírás módosítására és az elnevezések törlésére irányuló kérelmek esetében. A csoportosulások továbbá felvállalhatnak a bejegyzett elnevezések tényleges oltalmának felügyeletével, a termékleírásban szereplő feltételek teljesítésével, a bejegyzett elnevezésekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekkel összefüggő tevékenységeket, illetve általánosságban véve bármilyen egyéb tevékenységet, amelynek célja a bejegyzett elnevezések értékének és a minőségrendszerek eredményességének a növelése. Ezenkívül nyomon kell követniük a termékek piaci pozícióját. E tevékenységek azonban nem könnyíthetik meg, és nem eredményezhetik a Szerződés 101. és 102. cikkével összeegyeztethetetlen versenyellenes magatartás megvalósulását.

(58)

Annak érdekében, hogy az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek bejegyzett elnevezései megfeleljenek az e rendeletben megállapított feltételeknek, célszerű, hogy az érintett tagállam nemzeti hatóságai megvizsgálják a kérelmeket a nemzeti felszólalási eljárást is magában foglaló minimális közös rendelkezések betartásával. Ezt követően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe vették.

(59)	Harmadik országokból származó termékek esetében is lehetővé kell tenni meghatározott elnevezéseknek eredetmegjelölésként, földrajzi jelzésként vagy hagyományos különleges termék jelzésként való bejegyzését, feltéve, hogy azok teljesítik az e rendeletben előírt feltételeket.

(60)

A különböző minőségrendszerekben részt vevő termékek megkülönböztetésére szolgáló szimbólumokat, megjelöléseket és rövidítéseket, továbbá a hozzájuk kapcsolódóan az Uniót megillető jogokat mind az Unióban, mind a harmadik országokban védeni kell annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szimbólumok, megjelölések és rövidítések kizárólag az eredeti termékeken kerüljenek feltüntetésre, és a fogyasztókat ne vezethessék félre a termék minőségét illetően. Továbbá az oltalom hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak központosított módon, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (18) keretén belül, és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (19) 5. cikkével összhangban elegendő költségvetési forrással kell rendelkeznie.

(61)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy a hagyományos különleges termék jelzéssel ellátott termékek bejegyzési eljárását, és ezen belül a vizsgálatra és a felszólalásra rendelkezésre álló időszakot le kell rövidíteni és tökéletesíteni kell, különösen a döntéshozatal tekintetében. A bejegyzésekkel kapcsolatos döntéshozatalnak a Bizottság felelősségi körébe kell tartoznia, amely bizonyos körülmények fennállása esetén igénybe veheti a tagállamok segítségét. Eljárásokat kell kidolgozni a termékleírás bejegyzést követő módosításának engedélyezésére, és a bejegyzett elnevezések törlésére, különösen, ha az érintett termék már nem felel meg a termékleírásnak, vagy ha az elnevezés már nem használatos a piacon.

(62)	Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések vagy hagyományos különleges termék jelzések közös bejegyzése iránti határokon átnyúló kérelmek megkönnyítése érdekében rendelkezni kell megfelelő eljárásokról.

(63)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében szereplő termékek jegyzékének kiegészítése; az eredetmegjelölések esetében a takarmány származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; a termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása; uniós szimbólumok létrehozása; a termelők vagy az egyéb érdekeltek jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében további átmeneti rendelkezések meghatározása; a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre való jogosultságra vonatkozó kritériumok további részleteinek meghatározása; a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása; a minőségre utaló további választható kifejezés kizárólagos használatának fenntartása (azok használati feltételeinek megállapítása és a feltételek módosítása); a „hegyvidéki termék” kifejezés használati feltételeitől való eltérés megállapítása és a termelési módszerek és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumok megállapítása, különösen azon feltételek megállapítása, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat; kifejezések köznévi státusának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása az Unióban; a növény- vagy állatfajtanevek használati feltételeinek meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása; az egynél több ország területét érintő közös kérelmekre vonatkozó nemzeti felszólalási eljárás végrehajtási szabályainak meghatározása, valamint általában a kérelmezési folyamat, a felszólalási eljárás, a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás és a törlési eljárás szabályainak kiegészítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(64)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásának formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása; az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőinek, valamint termékeken történő használatukra vonatkozó szabályok meghatározása – az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatára vonatkozó átmeneti eltérések megadása és meghosszabbítása; a hagyományos különleges termékek nyilvántartásának formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó szabályok megállapítása; alakiságokkal, eljárásokkal és egyéb technikai részletekkel kapcsolatos, a IV. cím alkalmazásához szükséges intézkedés megállapítása; a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályok megállapítása; a minőségrendszerekre utaló megjelölések, rövidítések és szimbólumok egységes oltalmára vonatkozó szabályok megállapítása; a bejegyzési kérelemre vonatkozó eljárásra és a felszólalási eljárásra, valamint a bejegyzési kérelem és a felszólalás formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a kérelem elutasítása; amennyiben nem született megállapodás, a bejegyzésre vonatkozó döntés; a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések vagy hagyományos különleges termék bejegyzésének törlése; a törlési eljárásra, valamint annak formájára, valamint a törlési kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően kell gyakorolni.

(65)

Az e rendszer keretében elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek nyilvántartásának létrehozása és fenntartása; a terméktanúsító szervek neve és címe közzétételéhez alkalmazott eszköz meghatározása; ha nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, vagy érkezik ilyen, és megállapodás született, a bejegyzés tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1)   E rendelet célja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a vásárlókat és a fogyasztókat tájékoztassák termékeik és az élelmiszerek jellemzőiről és termelési sajátosságairól, biztosítva ezáltal, hogy:

a)	az értéknövelő jellemzőkkel és sajátosságokkal rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelői és előállítói tisztességes versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek;

b)	a fogyasztók számára a szóban forgó termékekkel kapcsolatban megbízható információk álljanak rendelkezésre;

c)	a szellemi tulajdonjog védelmét tiszteletben tartsák; továbbá

d)	a belső piac integritása ne sérüljön.

Az e rendeletben meghatározott intézkedések célja támogatni a kiváló minőségű termékekkel kapcsolatos mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységeket és gazdálkodási rendszereket, és ezáltal hozzájárulni a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósításához.

(2)   E rendelet minőségrendszereket hoz létre, amelyek alapul szolgálnak különösen az olyan mezőgazdasági termékek jelölésére vagy leírására szolgáló elnevezések és kifejezések megkülönböztetéséhez és – adott esetben – oltalmához, amelyek:

a)	értéknövelő jellemzőkkel rendelkeznek; vagy

b)	az előállításuk során alkalmazott termelési vagy feldolgozási módszereknek, illetve előállítási vagy forgalmazási helyüknek köszönhetően értéknövelő sajátosságokkal rendelkeznek.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet hatálya a Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre, valamint az e rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki.

A nemzetközi kötelezettségvállalások, illetve az új termelési módszerek és anyagok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében meghatározott termékek jegyzékének kiegészítésére vonatkozóan. E termékeknek szorosan kapcsolódniuk kell a mezőgazdasági termékekhez, illetve a vidéki gazdasághoz.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletében meghatározott szeszes italokra, ízesített borra vagy a szőlőből készült termékekre, kivéve a borecetet.

(3)   Ez a rendelet az egyes termékek forgalomba hozatalára és különösen az egységes közös piacszervezésre, valamint az élelmiszerek címkézésére vonatkozó egyéb konkrét uniós rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

(4)   A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) az e rendelet által létrehozott minőségrendszerekre nem alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„minőségrendszerek”: a II., a III. és a IV. címben létrehozott rendszerek;

2.	„csoportosulás”: az ugyanazon termékkel foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül;

3.	„hagyományos”: a hazai piacon a nemzedékek közötti átadást lehetővé tévő időtartam óta bizonyítottan jelen lévő termék; ez az időtartam legalább 30 év;

4.	„címkézés”: bármilyen szöveg, tulajdonság, védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés, amely egy élelmiszerre vonatkozik, és amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

5.	„különleges tulajdonság”: egy termék kapcsán azon jellemző előállítási sajátosságok, amelyek az adott terméket egyértelműen megkülönböztetik az ugyanazon kategóriába tartozó többi hasonló terméktől;

6.	„köznevesült kifejezés”: olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált;

7.	„előállítási szakasz”: a termelés, a feldolgozás vagy az előállítás;

8.	„feldolgozott termékek”: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. A feldolgozott termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.

II. CÍM

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEK

4. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszere azzal a céllal, hogy egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit az alábbiak révén segítse:

a)	minőségi termékeikért cserébe méltányos jövedelem biztosítása;

b)	a szellemitulajdon-jogot képező elnevezések egységes oltalmának biztosítása az Unió egész területén;

c)	a fogyasztók pontos tájékoztatása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól.

5. cikk

Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó követelmények

(1)   E rendelet alkalmazásában az „eredetmegjelölés” elnevezés olyan terméket jelöl:

a)	amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

b)	amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; valamint

c)	amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(2)   E rendelet alkalmazásában a „földrajzi jelzés” elnevezés olyan terméket jelöl:

a)	amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

b)	amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint

c)	amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(3)   Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére egyes elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;

b)	a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;

c)	ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; továbbá

d)	a szóban forgó eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.

E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak.

(4)   Az állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos sajátosságok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eredetmegjelölések esetében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a takarmány származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.

Ezenkívül az egyes termékek vagy területek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.

E korlátozásoknak és eltéréseknek objektív kritériumok alapján figyelembe kell venniük a minőséget, a felhasználást, az elismert know-how-t, valamint a természeti tényezőket.

6. cikk

Köznévi jelleg, összeütközések növényfajták és állatfajták neveivel, azonos alakú szavakkal és védjegyekkel

(1)   Köznevesült kifejezéseket nem lehet oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyezni.

(2)   Eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

(3)   A 11. cikk értelmében létrehozott nyilvántartásba már bejegyzett elnevezéssel részben vagy teljesen azonos alakú elnevezések bejegyezésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a helyi és hagyományos használati feltételek és a megjelenítés tekintetében a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve azt is, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(4)   Egy eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyezni javasolt elnevezés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelembe véve valamely védjegy jó hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát – annak eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként történő bejegyzése a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

7. cikk

Termékleírás

(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a)	az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;

b)	a termék leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c)	az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;

d)	annak igazolása, hogy a termék az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett földrajzi területről származik;

e)

a termék előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie;

f)

az alábbiakat tanúsító adatok: i. a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; vagy ii. az adott esettől függően a termék valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolat;

g)	a termékleírásban szereplő előírásoknak a 37. cikk szerinti betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h)	az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.

(2)   Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A bejegyzés iránti kérelem tartalma

(1)   Az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések bejegyzése iránti, a 49. cikk (2) és (5) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban szereplő előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;

b)	a 7. cikkben meghatározott termékleírás;

c)

a következőket tartalmazó egységes dokumentum: i. a termékleírás főbb pontjai: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása; ii. a termék és földrajzi környezete vagy földrajzi eredete közötti, – az esettől függően – az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási mód e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.

A 49. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmeknek továbbá bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   A 49. cikk (4) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentum;

c)	a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;

d)	a termékleírás közzétételére való hivatkozás.

9. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e rendelet alapján.

Ez a nemzeti oltalom az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

Amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

A tagállamok által az első bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

10. cikk

A felszólalás indokai

(1)   Az 51. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és:

a)	bizonyítják az 5. cikkben, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesítésének elmulasztását;

b)	bizonyítják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése ellentétes lenne a 6. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésével;

c)

bizonyítják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak; vagy

d)	olyan részletekkel szolgálnak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzési kérelem tárgyát képező elnevezés köznevesült kifejezés.

(2)   A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

11. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartása

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja az e rendszer keretében elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvánosan hozzáférhető és naprakész nyilvántartását.

(2)   A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi jelzések is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások jegyzékét, valamint az e megállapodások értelmében oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékét.

12. cikk

Elnevezések, szimbólumok és megjelölések

(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések népszerűsítése céljából uniós szimbólumokat kell kidolgozni.

(3)   Az Unióból származó, az e rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékek címkézésében meg kell jeleníteni az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumokat. Ezen túlmenően a termék bejegyzett elnevezését ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni. A címkézésben meg lehet jeleníteni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölést, vagy az ezeknek megfelelő „OEM” vagy „OFJ” rövidítést.

(4)   Ezenkívül a címkézésben a következők is megjeleníthetők: az 5. cikkben említett származási földrajzi terület képi megjelenítése, és az azon tagállamra és/vagy régióra utaló szövegek, ábrák vagy szimbólumok, amelyben az említett származási földrajzi terület található.

(5)   A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, a 2008/95/EK irányelv 15. cikkében említett együttes, földrajzi nevet tartalmazó védjegyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel együtt lehet feltüntetni a címkéken.

(6)   A nyilvántartásba bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek címkézésében a (3) bekezdésben említett megjelölések, illetve az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumok ugyanígy megjeleníthetők.

(7)   A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el uniós szimbólumok létrehozására vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőit, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Oltalom

(1)   A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó olyan termékek esetében, amelyek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;

b)

bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha a bejegyzett elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;

c)

bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

Amennyiben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában, e köznevesült elnevezés használata nem minősül az első albekezdés a) vagy b) pontjával ellentétesnek.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem köznevesülhetnek.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges igazgatási és jogi lépéseket az adott tagállamban előállított vagy forgalmazott termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (1) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében.

Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik az ezen intézkedések meghozataláért felelős hatóságokat.

E hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

14. cikk

A védjegyek, az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közötti kapcsolat

(1)   Ha egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet értelmében bejegyzésre került, az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos bejegyzési kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően benyújtott minden olyan védjegybejelentést el kell utasítani, amelynek tárgya olyan megjelölés, amelynek használata ellentétes lenne a 13. cikk (1) bekezdésével, és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozik, mint a már bejegyzett elnevezés.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

E bekezdés rendelkezéseit a 2008/95/EK irányelv rendelkezései ellenére is alkalmazni kell.

(2)   A 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül azok a védjegyek, amelyek használata a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes, és amelyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzésére irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően az Unió területén jóhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelyeknek az Unió területén belüli oltalma – feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – jóhiszemű használat révén keletkezett, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése ellenére az érintett termékek tekintetében tovább használhatók, illetve oltalmuk megújítható, feltéve, hogy a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (22) vagy a 2008/95/EK irányelv alapján nem áll fenn ok a védjegy törlésére vagy megszűnése megállapítására. Ilyen esetekben az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntetése és az érintett védjegy használata egyaránt megengedett

15. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatára vonatkozó átmeneti időszakok

(1)   A 14. cikk sérelme nélkül legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha az 49. cikk (3) bekezdésében vagy az 51. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat azt bizonyítja, hogy:

a)	az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos elnevezés létét; vagy

b)	az adott elnevezést viselő termék az érintett területen az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban volt.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A 14. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak 15 évre való meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy

a)	az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezést a bejegyzési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b)	az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezés használata sohasem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és bizonyítást nyert, hogy nem tévesztette, de nem is téveszthette meg a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a címkézésben egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

(4)   Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen valamennyi termelő teljesítse a termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek a tagállami hatóságokhoz történő benyújtását megelőző legalább öt éven keresztül, és erre a 49. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.

Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területekre utaló oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, a felszólalási eljárás kivételével.

A szóban forgó átmeneti időszakokat jelezni kell a 8. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációban.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azokat az elnevezéseket, amelyek szerepelnek az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban, automatikusan fel kell venni az e rendelet 11. cikkében említett nyilvántartásba. Az elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokat az e rendelet 7. cikkében említett termékleírásként kell tekinteni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2)   A termelők vagy az egyéb érdekeltek jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan.

(3)   E rendelet az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve védjegyek párhuzamos használatára vonatkozó, az 510/2006/EK rendeletnek megfelelően elismert jog sérelme nélkül alkalmazandó.

III. CÍM

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉKEK

17. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül a hagyományos különleges termékek rendszere azzal a céllal, hogy a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése érdekében a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtson termékeik forgalmazásában és abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék hagyományos termékeik és receptjeik értéknövelő tulajdonságait.

18. cikk

Kritériumok

(1)   Hagyományos különleges termékként való bejegyzésre azok az elnevezések jogosultak, amelyek olyan terméket vagy élelmiszert jelölnek, amely:

a)	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; vagy

b)	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

(2)   Csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely:

a)	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy

b)	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

(3)   Amennyiben az 51. cikk szerinti felszólalási eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés valamely másik tagállamban vagy egy harmadik országban is használatos, a hasonló termékek, vagy a hasonló vagy azonos elnevezésű termékek egymástól való megkülönböztetése érdekében az 52. cikk (3) bekezdésének megfelelően hozott bejegyzési határozat előírhatja, hogy a hagyományos különleges termék elnevezését a „hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie, amelyet közvetlenül megelőz az ország vagy annak egy régiója nevére utaló melléknév.

(4)   Nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal.

(5)   A rendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bejegyzésre való jogosultságra vonatkozóan e cikkben megállapított kritériumok további részletei tekintetében.

19. cikk

Termékleírás

(1)   A hagyományos különleges terméknek meg kell felelnie az alábbiakat tartalmazó termékleírásnak:

a)	a bejegyzésre javasolt elnevezés a megfelelő nyelve(ke)n;

b)	a termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét;

c)	a termelők által betartandó előállítási mód leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját;

d)	a termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők.

(2)   Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

20. cikk

A bejegyzés iránti kérelem tartalma

(1)   Egy elnevezés hagyományos különleges termékként való, a 49. cikk (2) bekezdése vagy (5) bekezdése szerinti bejegyzésére vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	a 19. cikkben meghatározott termékleírás.

(2)   A 49. cikk (4) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	az e cikk (1) bekezdésben említett információk; és

b)	a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek.

21. cikk

A felszólalás indokai

(1)   Az 51. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok a határidő lejárta előtt érkeztek be a Bizottsághoz, és:

a)	jól megalapozott indokokkal támasztják alá, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése nem egyeztethető össze az e rendeletben meghatározott feltételekkel; vagy

b)	bizonyítják, hogy az elnevezést jogszerűen, elismerten és gazdaságilag jelentős módon hasonló mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre használják.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

22. cikk

A hagyományos különleges termékek nyilvántartása

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja az e rendszer keretében elismert hagyományos különleges termékek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész nyilvántartását.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Elnevezések, szimbólum és megjelölés

(1)   A hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.

(2)   Uniós szimbólumot kell létrehozni a hagyományos különleges termékek rendszerének népszerűsítése céljából.

(3)   Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek címkézésében – a (4) bekezdés sérelme nélkül – meg kell jeleníteni a (2) bekezdésben említett szimbólumot. Ezen túlmenően a termék elnevezését ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni. A címkézésben meg lehet jeleníteni a „hagyományos különleges termék” megjelölést vagy az ennek megfelelő „HKT” rövidítést is.

Az Unió területén kívül előállított hagyományos különleges termékek esetében a szimbólumnak a címkézésben való feltüntetése nem kötelező.

(4)   A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós szimbólum létrehozására vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólum és megjelölés technikai jellemzőit, valamint a hagyományos különleges termék minősítéssel ellátott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A bejegyzett elnevezések használatára vonatkozó korlátozások

(1)   A bejegyzett elnevezések oltalmat élveznek bármilyen visszaéléssel, utánzással, félrevezető utalással vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlattal szemben.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten használatos kereskedelmi megnevezéseket ne lehessen összetéveszteni a nyilvántartásba vett elnevezésekkel.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a hagyományos különleges termékek védelmére szolgáló szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint bejegyzett elnevezéseket automatikusan fel kell venni az e rendelet 22. cikkében említett nyilvántartásba. A vonatkozó termékleírásokat az e rendelet 19. cikkében említett termékleírásként kell tekinteni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2)   Azok az elnevezések, amelyeket az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményekkel összhangban jegyeztek be, ideértve az e rendelet 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kérelmek alapján bejegyzett elnevezéseket is, az 509/2006/EK rendeletben megállapított feltételek mellett 2023. január 4-ig továbbra is használhatók, kivéve, ha a tagállamok az e rendelet 26. cikkében foglalt eljáráshoz folyamodnak.

(3)   A termelők vagy az egyéb érdekeltek jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további átmeneti rendelkezések megállapítás céljából.

26. cikk

Egyszerűsített eljárás

(1)   Valamely csoportosulás kérésére a tagállamok 2023. január 4-ig benyújthatják a Bizottsághoz hagyományos különleges termékek olyan elnevezéseit, amelyek az 509/2006/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejegyzésre kerültek, és amelyek megfelelnek e rendelet előírásainak.

Egy elnevezés benyújtását megelőzően a tagállam felszólalási eljárást indít a 49. cikk (3) és (4) bekezdése alapján.

Amennyiben ezen eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés hasonló termékek, vagy hasonló vagy azonos elnevezésű termékek vonatkozásában is használatos, az elnevezést olyan kifejezéssel lehet kiegészíteni, amely jelzi annak hagyományos vagy sajátos jellegét.

Harmadik országokban található csoportosulások ilyen elnevezéseket közvetlenül vagy a harmadik ország hatóságain keresztül nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett elnevezéseket a vonatkozó termékleírásokkal együtt a kézhezvételtől számított 2 hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   Az 51. és az 52. cikk ez esetben is alkalmazandó.

(4)   A Bizottság a felszólalási eljárás lezárulását követően adott esetben kiigazítja a 22. cikkben említett nyilvántartásban szereplő bejegyzéseket. Az elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokat a 19. cikkben említett termékleírásként kell tekinteni.

IV. CÍM

A MINŐSÉGRE UTALÓ VÁLASZTHATÓ KIFEJEZÉSEK

27. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül a minőségre utaló választható kifejezések rendszere azzal a céllal, hogy az értéknövelő sajátosságokkal és jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői és előállítói számára megkönnyítse e jellemzőknek és sajátosságoknak a belső piacon való megismertetését.

28. cikk

Nemzeti szabályok

A tagállamok fenntarthatják a minőségre utaló olyan választható kifejezésekkel kapcsolatos nemzeti szabályaikat, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, feltéve, hogy e szabályok összhangban vannak az uniós jogszabályokkal.

29. cikk

A minőségre utaló választható kifejezések

(1)   A minőségre utaló választható kifejezéseknek teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

a)	a kifejezés egy vagy több termékkategória valamely tulajdonságára, illetve a mezőgazdasági gazdálkodáshoz vagy a feldolgozáshoz kötődő, egyes területeken jellemző sajátosságára utal;

b)	a kifejezés használata növeli a termék értékét a hasonló típusú termékekhez képest; és

c)	a kifejezés európai dimenzióval bír.

(2)   E rendszerből ki kell zárni a minőségre utaló olyan választható kifejezéseket, amelyek egy adott termék technikai jellegű, a kötelező forgalmazási előírások végrehajtására szolgáló tulajdonságát írják le, és amelyek célja nem az, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a termék ezen tulajdonságairól.

(3)   A minőségre utaló választható kifejezések közé nem vehetők fel a választható fenntartott kifejezések, amelyek az ágazatok vagy termékkategóriák alapján meghatározott konkrét forgalmazási előírásokat támogatják és egészítik ki.

(4)   Bizonyos ágazatok sajátos jellegének és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása céljából.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el valamennyi, az alakiságokkal, eljárásokkal és egyéb technikai részletekkel kapcsolatos, e cím alkalmazásához szükséges intézkedés megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok e cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően történő elfogadása során figyelembe vesz minden vonatkozó nemzetközi előírást.

30. cikk

Fenntartás és módosítás

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogyasztók elvárásainak, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének, a piaci helyzetnek, valamint a forgalmazási és a nemzetközi előírások alakulásának a figyelembevétele érdekében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a minőségre utaló további választható kifejezés kizárólagos használatának fenntartása céljából, és meghatározza e kifejezés használatának a feltételeit.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben, a minőségre utaló további választható kifejezés megfelelő használatának figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett használati feltételek módosítása érdekében.

31. cikk

Hegyvidéki termék

(1)   Minőségre utaló választható kifejezésként bevezetésre kerül a „hegyvidéki termék” kifejezés.

A kifejezés csak a Szerződés I. mellékletében felsorolt olyan, emberi fogyasztásra szánt termékek jelölésére használható, amelyek:

a)	mind a nyersanyaga, mind a tenyésztett állatok takarmánya alapvetően hegyvidéki térségekből származik;

b)	feldolgozására – feldolgozott termékek esetében – szintén hegyvidéki térségekben kerül sor.

(2)   E cikk alkalmazásában az Unión belüli „hegyvidéki térségek” alatt az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő térségek értendők. Harmadik országokból származó termékek esetében a hegyvidéki térségek magukban foglalnak a harmadik ország által hivatalosan ilyenként megjelölt térségeket, valamint olyanokat is, amelyek esetében az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal egyenértékű kritériumok teljesülnek.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben, a hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett használati feltételektől való eltérés megállapítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap különösen arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon feltételek megállapítása céljából, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat, illetve a termékek feldolgozása egy meghatározandó hegyvidéki térségen kívül is történhet, továbbá az érintett földrajzi terület meghatározása céljából.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelési módszerek megállapítására és egyéb, az e cikk (1) bekezdésében létrehozott, minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumokra vonatkozóan.

32. cikk

Szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék

A Bizottság 2014. január 4-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék” mint új kifejezés helyzetéről. A kifejezés csak a Szerződés I. mellékletében felsorolt olyan, emberi fogyasztásra szánt termékek jelölésére szolgál, amelyek nyersanyagai szigetekről származnak. Emellett ahhoz, hogy a kifejezést feldolgozott termékekre lehessen alkalmazni, a feldolgozásnak is szigeteken kell történnie, amennyiben az alapvetően befolyásolja a végtermék sajátos jellemzőit.

A jelentést szükség esetén a „szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék” minőségre utaló választható kifejezés kizárólagos használatának fenntartására irányuló megfelelő jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.

33. cikk

A használatra vonatkozó korlátozások

(1)   A minőségre utaló választható kifejezések kizárólag a hozzájuk kapcsoló használati feltételeknek megfelelő termékek jelölésére használhatók.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

34. cikk

Monitoring

A tagállamok az e címben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megfelelő adminisztratív szankciókat alkalmaznak.

V. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések

35. cikk

Hatály

E fejezet rendelkezései a II. és a III. címben foglalt minőségrendszerekre vonatkoznak.

36. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK rendeletnek megfelelően kijelölik az e rendelettel létrehozott minőségrendszerekhez kapcsolódó jogi követelmények teljesítésének hatósági ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

A 882/2004/EK rendeletben szereplő eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet I. mellékletében felsorolt valamennyi termék minőségrendszereihez kapcsolódó jogi követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges szakképzett személyzettel és erőforrásokkal.

(3)   A hatósági ellenőrzések a következőkre terjednek ki:

a)	annak ellenőrzése, hogy egy adott termék megfelel-e a vonatkozó termékleírásnak; és

b)	a bejegyzett elnevezések forgalomba hozott termékeken való használatának nyomon követése, a II. cím értelmében bejegyzett elnevezések esetében a 13. cikkben, a III. cím értelmében bejegyzett elnevezések esetében pedig a 24. cikkben foglaltaknak megfelelően.

37. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)   Az Unión belülről származó termékek jelölésére szolgáló oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak biztosítják:

a)	az e rendelet 36. cikkében említett egy vagy több illetékes hatóság; és/vagy

b)	a 882/2004/EK rendelet 2. cikkének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők is viselhetik. A költségekhez a tagállamok is hozzájárulhatnak.

(2)   A harmadik országból származó termékek jelölésére szolgáló eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak biztosítják:

a)	a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; és/vagy

b)	egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   A tagállamok közzéteszik az e cikk (1) bekezdésben említett hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

A Bizottság közzéteszi az e cikk (2) bekezdésben említett hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(4)   A Bizottság az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak meghatározása céljából, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett terméktanúsító szervek nevét és címét milyen eszközök révén kell közzétenni.

38. cikk

Az elnevezések piaci forgalomban való használatának felügyelete

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 36. cikkben említett illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi e hatóságok nevét és címét.

A tagállamok az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzés alapján ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megtesznek minden szükséges intézkedést.

39. cikk

Az illetékes hatóságok feladatainak átruházása az ellenőrző szervekre

(1)   Az illetékes hatóságok a minőségrendszerek hatósági ellenőrzéséhez kapcsolódó meghatározott feladatokat a 882/2004/EK rendelet 5. cikkének megfelelően átruházhatják egy vagy több ellenőrző szervre.

(2)   Ezen ellenőrző szerveknek az EN 45011. sz. európai szabvány vagy az ISO/IEC 65. útmutató (A terméktanúsító rendszereket működtető szervekre vonatkozó általános követelmények) szerinti akkreditációval kell rendelkezniük.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésben említett akkreditációt kizárólag az alábbi szervek végezhetik:

a)	az Unión belül nemzeti akkreditáló testület a 765/2008/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően; vagy

b)	az Unión kívül a Nemzetközi Akkreditálási Fórum égisze alatt létrejött többoldalú elismerési megállapodást aláírt akkreditáló testület.

40. cikk

Az ellenőrzési tevékenységek tervezése és jelentése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzése külön szakaszban szerepeljen a 882/2004/EK rendelet 41., 42. és 43. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.

(2)   Az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében szereplő információkat.

II. FEJEZET

Bizonyos korábban használatos elnevezések számára biztosított mentességek

41. cikk

Köznevesült kifejezések

(1)   A 13. cikk sérelme nélkül, e rendelet nem érinti az Unióban köznevesült kifejezések használatát, még az olyan köznevesült kifejezésekét sem, amelyek a minőségrendszerek valamelyikének keretében oltalmat élvező elnevezés részét képezik.

(2)   Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)	a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)	a vonatkozó nemzeti és uniós jogi aktusokat.

(3)   Az érdekelt felek jogainak teljes körű védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kifejezések köznévi státusának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása céljából.

42. cikk

Növény- és állatfajták

(1)   E rendelet nem akadályozza meg az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek címkézése egy a II., a III. vagy a IV. címben leírt minőségrendszer keretében oltalmat élvező vagy kizárólagos használatra fenntartott olyan elnevezést vagy kifejezést tartalmaz, amelyben egy növény- vagy állatfajta neve szerepel, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)	a szóban forgó termék tartalmazza a feltüntetett fajtát, illetve abból származik/készül;

b)	a fogyasztókat nem vezeti félre;

c)	a fajtanév használata nem sérti a tisztességes versenyt;

d)	a használat nem jelenti az oltalom alatt álló kifejezés hírnevének kihasználását; és

e)	a II. címben leírt minőségrendszer esetében a terméket már a földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően termelték és forgalmazták az adott elnevezéssel a származási területen kívül.

(2)   Azon jogok és szabadságok mértékének további pontosítása érdekében, amelyek az élelmiszeriparban működő gazdasági szereplőket az e cikk (1) bekezdésben említett növény- vagy állatfajtanevek használata kapcsán megilletik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen elnevezések használatát meghatározó szabályokat illetően.

43. cikk

A szellemi tulajdonnal való kapcsolat

A III. és a IV. címben leírt minőségrendszereket a szellemi tulajdonra és különösen az eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre, valamint a védjegyekre vonatkozó uniós vagy tagállami szabályozások, és az e szabályozások keretében biztosított jogok sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A minőségrendszerekhez kapcsolódó megjelölések és szimbólumok, valamint a termelők szerepe

44. cikk

A megjelölések és szimbólumok oltalma

(1)   A minőségrendszerekre utaló megjelölések, rövidítések és szimbólumok kizárólag olyan termékek vonatkozásában használhatók, amelyeket az adott minőségrendszer előírásaival összhangban állítottak elő. Ez különösen az alábbi megjelölésekre, rövidítésekre és szimbólumokra vonatkozik:

a)	„oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, „oltalom alatt álló földrajzi jelzés”, „földrajzi jelzés”, „OEM”, „OFJ” és a hozzájuk kapcsolódó szimbólumok a II. címben foglaltak szerint;

b)	„hagyományos különleges termék”, „HKT” és a kapcsolódó szimbólum a III. címben foglaltak szerint;

c)	„hegyvidéki termék” a IV. címben foglaltak szerint.

(2)   Az 1290/2005/EK rendelet 5. cikkében foglaltaknak megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére vagy annak nevében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) központosított módon finanszírozás nyújtható olyan fejlesztési, előkészítési, nyomonkövetési, igazgatási, jogi támogatási és jogi védelmi tevékenységekhez, valamint bejelentési, megújítási és védjegyfigyelési díjak és perköltségek megfizetéséhez, továbbá bármilyen egyéb olyan intézkedéshez, amely a minőségrendszerekre utaló megjelöléseknek, rövidítéseknek és szimbólumoknak a visszaélésszerű használattal, utánzással, félrevezető utalással vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlattal szembeni védelméhez az Unió és harmadik országok területén szükségesek.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett megjelölések, rövidítések és szimbólumok egységes oltalmára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

A csoportosulások szerepe

(1)   A termelői szervezetekre és a szakmaközi szervezetekre vonatkozóan az 1234/2007/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, a csoportosulások az alábbiakra jogosultak:

a)

részvétel annak biztosításában, hogy az általuk előállított termékek minősége, hírneve és hitelessége az adott elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követése és – szükség esetén – a 36. cikkben említett illetékes hatóságok, vagy bármely más illetékes hatóság részére a 13. cikk (3) bekezdésének keretében történő bejelentés révén garantált a piacon;

b)	fellépés az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében;

c)	tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságainak a fogyasztókkal való megismertetésére;

d)	tevékenységek kidolgozása annak biztosítására, hogy egy adott termék megfeleljen a termékleírásában foglaltaknak;

e)	az egyes rendszerek teljesítményének javítását célzó intézkedések végrehajtása, ezen belül a gazdasági szakértelem fejlesztése, gazdasági elemzések készítése, a rendszerrel kapcsolatos gazdasági információk terjesztése és tanácsadás a termelők részére;

f)	intézkedések hozatala a termékek értékének növelése érdekében, és szükséges esetén lépések megtétele olyan intézkedések elkerülésére vagy megakadályozására, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik az e termékekről kialakult képet.

(2)   A tagállamok a területükön igazgatási eszközökkel ösztönzik csoportosulások megalakulását és működését. A tagállamok ezenkívül közlik a Bizottsággal a 3. cikk 2. pontjában említett csoportosulások nevét és címét. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

46. cikk

A rendszerek igénybevételéhez való jog

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden olyan gazdasági szereplő, aki/amely a II. és a III. cím szerinti minőségrendszerek szabályait betartja, jogosult legyen egy, a 37. cikk alapján létrejött megfelelés-ellenőrzés hatálya alá tartozni.

(2)   Azok a gazdasági szereplők, akik/amelyek hagyományos különleges termék jelzéssel, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott terméket készítenek és tárolnak, vagy ilyen terméket hoznak forgalomba, szintén az e cím I. fejezetében meghatározott ellenőrzés hatálya alá tartoznak.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a gazdasági szereplők, akik/amelyek hajlandóak a III. és a IV. cím szerinti minőségrendszerek szabályait betartani, ezt meg is tudják tenni, és a részvétel kapcsán ne kelljen megkülönböztető jellegű vagy egyéb, objektív módon nem megalapozott akadályokkal szembesülniük.

47. cikk

Díjak

A 882/2004/EK rendelet és különösen a II. címének VI. fejezetében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok a minőségrendszerek igazgatása során felmerülő költségeik, így az e rendelet alapján benyújtott bejegyzés iránti kérelmek, felszólalási nyilatkozatok, módosítási és törlési kérelmek feldolgozása során felmerült költségeik fedezésére díjat állapíthatnak meg.

IV. FEJEZET

Az eredetmegjelölések, a földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek kérelmezési és bejegyzési folyamata

48. cikk

A kérelmezési folyamatok alkalmazási köre

E fejezet rendelkezései a II. és a III. címben foglalt minőségrendszerek tekintetében alkalmazandók.

49. cikk

Elnevezések bejegyzése iránti kérelem

(1)   Elnevezéseknek a 48. cikkben említett minőségrendszerek keretében való bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezésű termékekkel dolgoznak. „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzések” határokon átnyúló földrajzi területet tartalmazó elnevezései esetében, vagy egy „hagyományos különleges terméket” jelölő elnevezés esetében több, különböző tagállamból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

Egyetlen természetes vagy jogi személy is csoportosulásnak tekinthető, amennyiben igazolja, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)	az érintett személy az egyetlen olyan termelő, aki kérelmet szándékozik benyújtani;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében a meghatározott földrajzi terület olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek jelentősen eltérnek a szomszédos területekéitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől.

(2)   Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy adott tagállamban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az adott rendszer feltételeinek.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és ésszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a II. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról a 10. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján, a III. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról pedig a 21. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján dönt.

(4)   Amennyiben a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ilyen esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik vagy amelyek a (3) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták a szóban forgó termékeket és használták az érintett elnevezéseket.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a tagállamok gondoskodnak továbbá a termékleírás azon változatának közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság az 50. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(5)   Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy harmadik országban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.

(6)   Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(7)   A kérelmezési folyamat megkönnyítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az egynél több ország területét érintő közös kérelmekre vonatkozó nemzeti felszólalási eljárás végrehajtásának a szabályait, valamint kiegészítik a kérelmezési folyamat szabályait.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eljárásokra, valamint a kérelmek formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, beleértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1)   A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 49. cikk értelmében általa kézhez kapott kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az adott rendszer feltételeinek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben szereplő elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.

(2)   Ha a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek teljesültek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az alábbi dokumentumokat:

a)	a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást;

b)	a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében a termékleírást.

51. cikk

Felszólalási eljárás

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, amely olyan tagállamban rendelkezik székhellyel vagy lakóhellyel, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, a székhelye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

A felszólalásnak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelem sértheti az e rendeletben megállapított feltételeket. Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv részére.

(2)   Ha a felszólalás Bizottsághoz történő benyújtását követő két hónapon belül indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújtanak be, a Bizottság ellenőrzi ezen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát.

(3)   Egy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság felhívja a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy ésszerű – legfeljebb három hónapos – határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat.

A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, ezeket az információkat a Bizottság részére is át kell adni.

A kérelmező kérésére a Bizottság e három hónapos időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(4)   Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációk eredményeképpen az 50. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosulnak, a Bizottság újra elvégzi az 50. cikkben említett vizsgálatot.

(5)   A Bizottsághoz az e cikk (1)–(4) bekezdésének megfelelően eljuttatott felszólalást, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és a kapcsolódó dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felszólalásra vonatkozó egyértelmű eljárások és határidők megállapítása céljából, kiegészítendő a felszólalási eljárásra vonatkozó szabályokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a felszólalási eljárásra, valamint a felszólalás formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

A bejegyzésről szóló határozat

(1)   Ha a Bizottság az 50. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a Bizottsághoz az 51. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.

(3)   Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor az 51. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

a)

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja az 50. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy

b)	amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

53. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)   Ha a módosítás a termékleírás egy vagy több ponton történő, nem kisebb jelentőségű módosítását vonja maga után, a módosítási kérelmet a 49–52. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni.

Amennyiben azonban a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönt a kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Olyan módosítások jóváhagyása esetén, amelyek szükségessé teszik az 50. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok módosítását, a Bizottság e dokumentumokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A II. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:

a)	nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b)	nem módosítja a 7. cikk (1) bekezdése f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatot;

c)	nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét;

d)	nem érinti a meghatározott földrajzi területet; vagy

e)	nem növeli a termékre vagy a termék nyersanyagaira vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat.

A III. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:

a)	nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b)	nem vezet be lényeges módosításokat az előállítási mód tekintetében; vagy

c)	nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét.

A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.

(3)   A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás semmilyen módon nem érinti az egységes dokumentumot, vagy ha a módosítás a kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként a termékleírás ideiglenes változtatására vonatkozik – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

54. cikk

Törlés

(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésként vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezéseket a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:

a)	ha a termékleírásában szereplő feltételeknek való megfelelés nem biztosított;

b)	ha az érintett hagyományos különleges termék megjelöléssel, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.

A Bizottság a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék előállítóinak kérésére törölheti az adott bejegyzést.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az azzal kapcsolatos jogbiztonság garantálása érdekében, hogy valamennyi érdekelt félnek lehetősége legyen jogainak és jogos érdekeinek védelmére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a törlési eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el magára a törlési eljárásra, valamint annak formájára, illetve az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmek előterjesztésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. CÍM

ELJÁRÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Helyi termelés és közvetlen értékesítés

55. cikk

Jelentéstétel a helyi termelésről és a közvetlen értékesítésről

A Bizottság 2014. január 4-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy új, a helyi termelés és közvetlen értékesítés címkézésére szolgáló új rendszer helyzetéről, amely rendszer célja segíteni a termelőket termékeik helyi értékesítésében. A jelentés elsősorban arra összpontosít, hogy az új címke jelent-e hozzáadott értéket a gazdálkodó termékei számára, és figyelembe vesz olyan más szempontokat is, mint a szén-dioxid-kibocsátás és a hulladék csökkentésének lehetőségei a rövid előállítási és értékesítési lánc révén.

A jelentést szükség esetén a helyi termelés és közvetlen értékesítés címkézési rendszer létrehozásáról szóló megfelelő jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.

II. FEJEZET

Eljárási szabályok

56. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésében, a 49. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 54. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. január 3-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésében, a 49. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 54. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 2. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, az 5. cikk (4) bekezdésének, a 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének, a 12. cikk (5) bekezdése első albekezdésének, a 16. cikk (2) bekezdésének, a 18. cikk (5) bekezdésének, a 19. cikk (2) bekezdése első albekezdésének, a 23. cikk (4) bekezdése első albekezdésének, a 25. cikk (3) bekezdésének, a 29. cikk (4) bekezdésének, a 30. cikknek, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 41. cikk (3) bekezdésének, a 42. cikk (2) bekezdésének, a 49. cikk (7) bekezdése első albekezdésének, az 51. cikk (6) bekezdése első albekezdésének, az 53. cikk (3) bekezdése első albekezdésének, valamint az 54. cikk (2) bekezdése első albekezdésének értelmében elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

57. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

III. FEJEZET

Hatályon kívül helyezés és záró rendelkezések

58. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 509/2006/EK és az 510/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A Bizottsághoz az e rendelet hatálybalépését megelőzően beérkezett, az e rendelet III. címének hatályán kívül eső termékekre vonatkozó kérelmek tekintetében az 509/2006/EK rendelet 13. cikkét azonban továbbra is alkalmazni kell.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, az e rendelet II. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

59. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 12. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (3) bekezdése azonban 2016. január 4-től alkalmazandó az ezen időpontot megelőzően már forgalomba hozott termékek sérelme nélkül.

---

(1)  HL C 218., 2011.7.23., 114. o.

(2)  HL C 192., 2011.7.1., 28. o.

(3)  Az Európai Parlament 2012. szeptember 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. november 13-i határozata.

(4)  HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

(5)  HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

(6)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(7)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(8)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(9)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(10)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(11)  HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(12)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(13)  HL L 208., 1992.7.24., 1. o.

(14)  HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

(15)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(16)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(17)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(18)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(19)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(20)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(21)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(22)  HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

---

---

---