Help Print this page 

Document 32010R0461

Title and reference
A Bizottság 461/2010/EU rendelete ( 2010. május 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 129, 28.5.2010, p. 52–57 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 08 Volume 003 P. 277 - 282

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/461/oj
Multilingual display
Dates
  • Date of document: 27/05/2010
  • Date of effect: 01/06/2010; hatálybalépés lásd cikk 8
  • Date of effect: 01/06/2010; hatálybalépés lásd cikk 8
  • Date of end of validity: 31/05/2023; lásd cikk 8
  • Date of end of validity: 31/05/2023; lásd cikk 8
Miscellaneous information
  • Author: Európai Bizottság
  • Form: Rendelet
  • Additional information: EGT vonatkozás
Relationship between documents
Text

28.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/52


A BIZOTTSÁG 461/2010/EU RENDELETE

(2010. május 27.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) 101. cikkének (3) bekezdését rendeleti úton alkalmazza a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodások és azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjaira. A csoportmentességi rendeletek meghatározott feltételeknek megfelelő vertikális megállapodásokra vonatkoznak, és lehetnek általános jellegűek, illetve ágazatspecifikusak.

(2)

A Bizottság meghatározta azon vertikális megállapodások csoportját, amelyeket úgy tekint, hogy általában eleget tesznek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételeknek, és e célból elfogadta a 2790/1999/EK bizottsági rendelet (3) helyébe lépő, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. április 20-i 330/2010/EU bizottsági rendeletet (4).

(3)

A személyautókat és a haszongépjárműveket egyaránt felölelő gépjárműágazatban 1985 óta születtek egyedi csoportmentességi rendeletek, amelyek közül a legutóbbi a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2002. július 31-i, 1400/2002/EK bizottsági rendelet (5). A 2790/1999/EK rendelet kifejezetten kimondta, hogy nem vonatkozik olyan vertikális megállapodásokra, amelyeknek tárgya bármely más csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozott. A gépjárműágazat tehát e rendelet hatályán kívül esett.

(4)

Az 1400/2002/EK rendelet 2010. május 31-én hatályát veszti. Ugyanakkor a gépjárműágazatnak továbbra is csoportmentességben kell részesülnie a hatósági ellenőrzés egyszerűsítése és az érintett vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentése érdekében, a Szerződés 103. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti hatékony piacfelügyelet biztosítása mellett.

(5)

A gépjárműágazatban az új gépjárművek forgalmazása, a pótalkatrészek forgalmazása és a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtása terén 2002 óta szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a gépjárműágazatban létrejövő vertikális megállapodások azon csoportjainak meghatározását, amelyek úgy tekinthetők, hogy általánosságban teljesítik a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételeket.

(6)

E csoportba tartoznak az új gépjárművek vételére, eladására vagy viszonteladására vonatkozó vertikális megállapodások, a gépjárművek pótalkatrészeinek vételére, eladására vagy viszonteladására vonatkozó vertikális megállapodások, és az ezeknél a járműveknél alkalmazott javítási vagy karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó vertikális megállapodások, amennyiben ezek a megállapodások nem versenytárs vállalkozások között, vagy bizonyos versenytársak között jönnek létre vagy azokat bizonyos kiskereskedelmi társulások, illetve javítóműhely-társulások kötik meg. Ezt a rendeletet ezekre a vertikális megállapodásokra abban az esetben is alkalmazni kell, ha azok szellemi tulajdonjogok átruházására vagy használatára vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak. A „vertikális megállapodás” fogalmát ennek megfelelően úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja mind az ilyen jellegű megállapodásokat, mind a megfelelő összehangolt magatartásokat.

(7)

A vertikális megállapodások bizonyos fajtái a termelési vagy forgalmazási láncon belül a részt vevő vállalkozások közötti jobb együttműködés megkönnyítése révén javíthatják a gazdasági hatékonyságot. E megállapodások különösen a felek tranzakciós és forgalmazási költségeinek csökkentéséhez, valamint eladásaik és befektetéseik optimális szintjének kialakulásához vezethetnek.

(8)

Annak valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő hatások túlsúlyban vannak a vertikális megállapodásokban foglalt korlátozásoknak tulajdonítható versenyellenes hatásokhoz viszonyítva, a megállapodásban részt vevő felek piaci erejének szintjétől és ezért attól függ, hogy az említett vállalkozások milyen mértékű versennyel szembesülnek más olyan áruk vagy szolgáltatások szállítói részéről, amelyeket a vevők egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekintenek a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján. A csoportmentesség kedvezményéből ki kell zárni azokat a vertikális megállapodásokat, amelyek olyan korlátozásokat tartalmaznak, amelyek valószínűleg versenyellenesek, illetve a fogyasztókat megkárosítják, vagy amelyek nem nélkülözhetetlenek a hatékonyságnövelő hatások kiváltásához.

(9)

A csoportmentességi rendelet megfelelő hatályának meghatározása érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott ágazat versenyfeltételeit. E vonatkozásban, a gépjárműágazat alapos vizsgálatának az 1400/2002/EK bizottsági rendelet végrehajtásáról szóló, 2008. május 28-i értékelő jelentésben (6) és a gépjármű-ágazatra vonatkozó jövőbeni versenyjogi keretszabályról szóló, 2009. július 22-i bizottsági közleményben (7) foglalt következtetései megmutatták, hogy különbséget kell tenni az új gépjárművek forgalmazására vonatkozó megállapodások, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására, illetve a pótalkatrészek forgalmazására vonatkozó megállapodások között.

(10)

Az új gépjárművek forgalmazásának tekintetében úgy tűnik, nincsenek olyan komoly versenyt érintő hiányosságok, amelyek megkülönböztetnék ezt az ágazatot a többi gazdasági ágazattól, és amelyek szükségessé tennék a 330/2010/EU rendeletben meghatározottaktól eltérő, illetve azoknál szigorúbb szabályok alkalmazását. A piaci részesedési küszöb, bizonyos vertikális megállapodások kizárása a csoportmentességből, és az azon rendeletben meghatározott egyéb feltételek általában biztosítják azt, hogy az új gépjárművek forgalmazására vonatkozó vertikális megállapodások megfeleljenek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek. Ezért az ilyen megállapodásoknak részesülniük kell a 330/2010/EU rendelet által nyújtott mentességben, az ott meghatározott valamennyi feltétel teljesülése esetén.

(11)

A pótalkatrészek forgalmazására, illetve a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodások tekintetében figyelembe kell venni a gépjárműágazat utópiacának egyes sajátos jellemzőit. A Bizottságnak az 1400/2002/EK rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyedi javítási munkák árnövekedése csak részben jár együtt a korszerű járművek megbízhatóságának növekedésével, illetve a karbantartások közötti időszak meghosszabbodásával. Ez utóbbi folyamatok azon gépjármű-alkatrészek technológiai fejlődésével, valamint magasabb fokú komplexitásával és megbízhatóságával állnak összefüggésben, amelyeket a gépjárműgyártók az eredeti berendezések szállítóitól szereznek be. Ezek a beszállítók pótalkatrészként értékesítik termékeiket az utópiacon a gépjárműgyártók szerződéses javítóműhely-hálózatain, valamint független csatornákon keresztül egyaránt, ezáltal fontos versenyerőt képviselnek a gépjárműágazat utópiacán. Az uniós fogyasztók által átlagosan viselt gépjármű-javítási és -karbantartási költségek a gépjárművekre fordított fogyasztói összkiadások nagyon magas hányadát teszik ki.

(12)

A gépjárműágazat utópiacának versenyfeltételei közvetlenül érintik a közbiztonságot is, mivel a nem megfelelően javított járművek vezetése adott esetben nem biztonságos, valamint a közegészséget és a környezetet is, mivel a szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátása magasabb lehet azon járműveknél, amelyeket nem tartanak rendszeresen karban.

(13)

Amennyiben meghatározható egy különálló utópiac, a pótalkatrészek adásvételi piacán, valamint a gépjármű-javítási és -karbantartási szolgáltatások piacán a hatékony verseny attól függ, hogy a gépjárműgyártók által közvetve vagy közvetlenül létrehozott javítóműhely-hálózaton belül működő szerződéses javítóműhelyek között, valamint a szerződéses és a független szereplők – beleértve a független pótalkatrész-szállítókat és javítóműhelyeket is – között milyen mértékű a verseny. Az utóbbiak versenyképessége az alapvető tényezőkhöz – pl. pótalkatrészek, műszaki információ – való korlátlan hozzáférés függvénye.

(14)

E sajátosságokra figyelemmel a 330/2010/EU rendeletben foglalt szabályok, amelyek magukban foglalják az egységes 30 %-os piaci részesedési küszöböt is, szükségesek, de nem elégségesek annak biztosításához, hogy csak azok a pótalkatrészek forgalmazására, illetve javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó vertikális megállapodások részesüljenek csoportmentességben, amelyek esetében kellő bizonyossággal feltételezhető, hogy teljesülnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(15)

Ezért a pótalkatrészek forgalmazására, illetve a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó vertikális megállapodások csak abban az esetben részesülhetnek csoportmentességben, ha – a 330/2010/EU rendeletben előírt mentességi feltételeken túl – megfelelnek a gépjárműágazat utópiacán való pótalkatrész-ellátást és –felhasználást esetlegesen korlátozó súlyos versenykorlátozások meghatározott típusaira vonatkozó szigorúbb követelményeknek is.

(16)

Különösen azok a megállapodások nem részesülhetnek a csoportmentesség kedvezményében, amelyek korlátozzák egy gépjárműgyártó szelektív forgalmazási rendszerének tagja által pótalkatrészeknek olyan független javítóműhelyek számára történő eladását, amelyek javítási vagy karbantartási szolgáltatások nyújtásához használják azokat. Az ilyen pótalkatrészekhez való hozzáférés nélkül a független javítóműhelyek nem lennének képesek a szerződéses javítóműhelyekkel hatékonyan versenyezni, mivel a fogyasztók számára nem nyújthatnának a gépjárművek biztonságos és megbízható működéséhez hozzájáruló, jó minőségű szolgáltatásokat.

(17)

Továbbá a javítási és karbantartási piacokon a hatékony verseny biztosítása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a javítóműhelyek a végfelhasználónak versenyképes pótalkatrészeket kínáljanak, nem tartoznak a csoportmentesség hatálya alá azok a vertikális megállapodások, amelyek – bár megfelelnek a 330/2010/EU rendeletnek – korlátozzák a pótalkatrészgyártókat abban, hogy ilyen alkatrészeket adjanak el egy gépjárműgyártó forgalmazási rendszerének keretén belül működő szerződéses javítóműhelyek számára, illetve a pótalkatrészek független forgalmazói, a független javítóműhelyek vagy a végfelhasználók számára. Ez nem érinti a pótalkatrészek gyártóinak polgári jogi felelősségét, illetve a gépjárműgyártók azon jogát, hogy megköveteljék a forgalmazási rendszerükön belüli szerződéses javítóműhelyektől, hogy csak olyan pótalkatrészt használjanak, amelyek megfelelnek az adott gépjármű összeállításához felhasznált alkatrészek minőségének. Ezenkívül – mivel a gépjárműgyártók szerződéses alapon közvetlenül részt vállalnak a jótállás alapján történő javításban, ingyenes szervizben és járművisszahívással kapcsolatos munkákban – mentességet kell adni azokra a megállapodásokra, amelyek arra kötelezik a szerződéses javítóműhelyeket, hogy ezeknél a javításoknál csak a gépjárműgyártó által szállított pótalkatrészeket használják fel.

(18)

Végül annak érdekében, hogy a szerződéses és a független javítóműhelyek, továbbá a végfelhasználók képesek legyenek azonosítani a gépjármű-alkatrészek vagy pótalkatrészek gyártóit, és választani az alternatív alkatrészek között, nem adható csoportmentesség azokra a megállapodásokra, amelyek révén a gépjárműgyártó korlátozza az alkatrészek vagy az eredeti pótalkatrészek gyártóját abban, hogy védjegyét vagy logóját azokon az alkatrészeken ténylegesen és láthatóan elhelyezhesse.

(19)

Annak érdekében, hogy minden szereplő elegendő idővel rendelkezzen az e rendelet előírásaihoz való alkalmazkodáshoz, 2013. május 31-ig meg kell hosszabbítani az 1400/2002/EK rendeletnek az új gépjárművek vételére, eladására és viszonteladására vonatkozó vertikális megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazási idejét. A pótalkatrészek forgalmazására, illetve a javítási és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozó vertikális megállapodásokra e rendeletet 2010. június 1-jétől kell alkalmazni, hogy továbbra is biztosítható legyen a verseny megfelelő védelme a gépjárműágazat utópiacain.

(20)

A Bizottság folyamatosan nyomon követi majd a gépjárműágazat fejlődését, és azonnal intézkedik, ha a fogyasztókat esetleg károsító versenyhiányosság lép fel az új gépjárművek értékesítésének, vagy a pótalkatrész-ellátásnak vagy a gépjárművek értékesítés utáni szolgáltatásainak piacán.

(21)

A Bizottság a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (8) 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja a jelen rendeletben biztosított kedvezményt, amennyiben egyedi esetben úgy találja, hogy egy megállapodás, bár vonatkozik rá az e rendeletben meghatározott mentesség, mégis a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésébe ütköző hatásokkal jár.

(22)

Egy tagállami versenyhatóság visszavonhatja az e rendelet szerinti kedvezményeket az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint az adott tagállam illetékességi területe vonatkozásában vagy annak egy részén, amennyiben adott esetben az e rendeletben előírt mentesség hatálya alá tartozó megállapodások az érintett tagállam területén vagy annak egy, az elkülönült földrajzi piac minden tulajdonságával rendelkező részén olyan hatásokat váltanak ki, amelyek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlenek.

(23)

Annak eldöntése során, hogy vissza kell-e vonni az e rendelet által nyújtott kedvezményt az 1/2003/EK rendelet 29. cikke alapján, azok a versenyellenes hatások bírnak különleges jelentőséggel, amelyek abból adódhatnak, hogy a vertikális megállapodások hasonló hatásokat kiváltó párhuzamos hálózatainak léte az érintett piacra történő bejutást vagy az azon való versengést jelentősen korlátozza. Ilyen halmozott hatásokhoz vezethetnek például a szelektív forgalmazás vagy a versenytilalmi kötelezettségek.

(24)

A vertikális megállapodások hasonló versenyellenes hatásokat kiváltó és az adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság ezt a rendeletet rendelet útján alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az érintett piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodások tekintetében, ily módon állítva helyre a Szerzdődés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra való teljes körű alkalmazását.

(25)

Annak érdekében, hogy értékelni lehessen e rendeletnek a belső piacon a versenyre gyakorolt hatását a gépjármű-kiskereskedelem, a pótalkatrész-ellátás és az értékesítés utáni szolgáltatások tekintetében, helyénvaló értékelési jelentést készíteni e rendelet működéséről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)

:

„vertikális megállapodás”

:

olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik;

b)

:

„vertikális korlátozás”

:

a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodásban foglalt versenykorlátozás;

c)

:

„szerződéses javítóműhely”

:

a gépjárművekkel kapcsolatos javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújtó szereplő, amely egy gépjárműszállító által létrehozott forgalmazási rendszer keretén belül működik;

d)

:

„szerződéses forgalmazó”

:

gépjárművek pótalkatrészeinek forgalmazója, amely egy gépjárműszállító által létrehozott forgalmazási rendszer keretén belül működik;

e)

:

„független javítóműhely”

:

i)

a gépjárművekkel kapcsolatos javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújtó szereplő, amely nem tagja az azon gépjárműszállító által létrehozott forgalmazási rendszernek, amelynek járművei tekintetében javítást vagy karbantartást végez;

ii)

egy adott szállító forgalmazási rendszerében működő szerződéses javítóműhely, annyiban amennyiben olyan gépjárművek vonatkozásában nyújt javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagja az érintett szállító forgalmazási rendszerének;

f)

:

„független forgalmazó”

:

i)

gépjárművek pótalkatrészeinek forgalmazója, amely nem tagja az azon gépjárműszállító által létrehozott forgalmazási rendszernek, amelynek járműveihez pótalkatrészeket forgalmaz;

ii)

egy adott szállító forgalmazási rendszerében működő szerződéses forgalmazó, annyiban amennyiben olyan gépjárművekhez forgalmaz pótalkatrészeket, amelyek vonatkozásában nem tagja az érintett szállító forgalmazási rendszerének;

g)

:

„gépjármű”

:

önjáró, közúti használatra szánt, és három vagy annál több kerékkel rendelkező jármű;

h)

:

„pótalkatrészek”

:

azok az áruk, amelyeket a járműbe vagy a járműre kell szerelni az adott jármű alkatrészeinek pótlására, beleértve az olyan árukat is mint az olajok, amik a gépjármű használatához szükségesek, az üzemanyag kivételével;

i)

:

„szelektív forgalmazási rendszer”

:

olyan forgalmazási rendszer, amelyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár közvetlenül, akár közvetve, csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott forgalmazóknak adja el, és ezek a forgalmazók vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a szállító által e rendszer működtetésére meghatározott területen.

(2)   E rendelet alkalmazásában a „vállalkozás”, „szállító”, „gyártó” és „vevő” fogalmak magukban foglalják a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat is.

„Kapcsolt vállalkozások”:

a)

olyan vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részes fél közvetlenül vagy közvetve:

i.

rendelkezik a a szavazati jogok több mint felével, vagy

ii.

jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felének kinevezésére, vagy

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)

olyan vállalkozások, amelyek a megállapodásban részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c)

olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d)

olyan vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

e)

olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:

i.

a megállapodásban részes felek, vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy

ii.

a megállapodásban részes egy vagy több fél vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik fél.

II.   FEJEZET

ÚJ GÉPJÁRMŰVEK VÉTELÉRE, ELADÁSÁRA ÉS VISZONTELADÁSÁRA VONATKOZÓ VERTIKÁLIS MEGÁLLAPODÁSOK

2. cikk

Az 1400/2002/EK rendelet alkalmazása

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése 2010. június 1-jétől2013. május 31-ig nem alkalmazandó az olyan vertikális megállapodásokra, amelyek azokra a feltételekre vonatkoznak amelyek mellett az új gépjárműveknek a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik, amennyiben ezek a megállapodások teljesítik az 1400/2002/EK rendeletben kifejezetten az új gépjárművek vételére, eladására vagy viszonteladására vonatkozóan megállapított mentességi követelményeket.

3. cikk

A 330/2010/EU rendelet alkalmazása

2013. június 1-jétől kezdődő hatállyal a 330/2010/EU rendelet alkalmazandó az új járművek vételére, eladására vagy viszonteladására vonatkozó vertikális megállapodásokra.

III.   FEJEZET

A GÉPJÁRMŰ UTÓPIACRA VONATKOZÓ VERTIKÁLIS MEGÁLLAPODÁSOK

4. cikk

Mentesség

A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése szerint és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az olyan vertikális megállapodásokra, amelyek azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek mellett a felek gépjármű-pótalkatrészek vásárlását, értékesítését vagy viszonteladását végezhetik, illetve gépjárművekkel kapcsolatos javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújthatnak, amennyiben ezek a megállapodások teljesítik a 330/2010/EU rendeletben megállapított mentességi követelményeket, és nem tartalmazzák az e rendelet 5. cikkében felsorolt különösen súlyos korlátozások egyikét sem.

E mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben az ilyen megállapodások vertikális korlátozásokat tartalmaznak.

5. cikk

A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások – különösen súlyos korlátozások

A 4. cikkben meghatározott mentességet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja – közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt – a következő:

a)

a szelektív forgalmazási rendszer tagjainak korlátozása abban, hogy a gépjárművek pótalkatrészeit olyan független javítóműhelyeknek értékesítsék, amelyek ezeket az alkatrészeket gépjármű javításához és karbantartásához használják fel;

b)

a pótalkatrészek, javítószerszámok vagy diagnosztikai, illetve egyéb berendezések szállítói és a gépjárműgyártó közötti megállapodás révén a szállító korlátozása abban, hogy ezeket az árukat szerződéses vagy független forgalmazóknak, illetve szerződéses vagy független javítóműhelyeknek vagy végfelhasználóknak értékesítse;

c)

az alkatrészeket a gépjármű első összeszereléséhez felhasználó gépjárműgyártó és ezen alkatrészek szállítója közötti megállapodás révén a szállító korlátozása abban, hogy az általa szállított alkatrészeken vagy pótalkatrészeken védjegyét vagy logóját ténylegesen és könnyen látható módon elhelyezhesse.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

A rendelet alkalmazásának mellőzése

A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendeletben kijelentheti, hogy – amennyiben a hasonló vertikális korlátozások párhuzamos hálózatai az érintett piac több mint 50 %-ára terjednek ki – e rendeletet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek arra a piacra vonatkozóan tartalmaznak meghatározott korlátozásokat.

7. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelési jelentés

A Bizottság figyelemmel kíséri e rendelet működését, és legkésőbb 2021. május 31-ig jelentést készít e rendelet működéséről, különös tekintettel a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételekre.

8. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2023. május 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL 36., 1965.3.6., 533/65. o.

(2)  2009. december 1-jén az EK-Szerződés 81. cikke helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke lépett. E két cikk lényegében azonos. E rendelet alkalmazásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkére történő hivatkozásokat szükség esetén az EK-Szerződés 81. cikkére történő hivatkozásokként kell érteni.

(3)  HL L 336., 1999.12.29., 21. o.

(4)  HL L 102., 2010.4.23., 1. o.

(5)  HL L 203., 2002.8.1., 30. o.

(6)  SEC(2008) 1946.

(7)  COM(2009) 388.

(8)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.


Top