Help Print this page 

Document 32010R0267

Title and reference
A Bizottság 267/2010/EU rendelete ( 2010. március 24. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
  • No longer in force
OJ L 83, 30.3.2010, p. 1–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 08 Volume 003 P. 263 - 269

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/267/oj
Multilingual display
Dates
  • Date of document: 24/03/2010
  • Date of effect: 01/04/2010; hatálybalépés lásd cikk 9
  • Date of end of validity: 31/03/2017; lásd cikk 9
Miscellaneous information
  • Author: Európai Bizottság
  • Form: Rendelet
  • Additional information: EGT vonatkozás
Text

30.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/1


A BIZOTTSÁG 267/2010/EU RENDELETE

(2010. március 24.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a biztosítási szektorbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1991. május 31-i 1534/91/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjára,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1534/91/EGK rendelet a Bizottságot felhatalmazza arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) 101. cikkének (3) bekezdését rendelet útján alkalmazza megállapodások, döntések és összehangolt magatartások olyan csoportjaira a biztosítási ágazatban, amelyeknek tárgya a következők tekintetében folytatott együttműködés:

közös biztosítási díjtételek megállapítása a közös statisztikai adatok vagy a biztosítási események száma alapján,

általános biztosítási szerződési feltételek kialakítása,

meghatározott típusú kockázatok együttbiztosítása,

kárrendezés,

biztonsági berendezések vizsgálata és elfogadása,

a nagykockázatok nyilvántartása és a nagykockázatokra vonatkozó tájékoztatás.

(2)

Az 1534/91/EGK rendelet alapján a Bizottság elfogadta a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2003. február 27-i 358/2003/EGK rendeletet (3). A 358/2003/EK rendelet 2010. március 31-én hatályát veszti.

(3)

A 358/2003/EK rendelet nem mentesíti a kárrendezésről, illetve a nagykockázatok nyilvántartásáról és a nagykockázatokra vonatkozó tájékoztatásról szóló megállapodásokat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy egyedi esetek kezelésében nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal ahhoz, hogy e területeken élni tudjon az 1534/91/EGK rendelet által rá ruházott hatáskörrel. Ez a helyzet nem változott. Továbbá, bár a 358/2003/EK rendelet mentesíti az általános biztosítási szerződési feltételek kialakítását, valamint a biztonsági berendezések vizsgálatát és elfogadását, e rendeletben már nem kell szerepelnie e mentességnek, mivel a 358/2003/EK rendelet működésére vonatkozó bizottsági felülvizsgálat feltárta, hogy már nem szükséges az ilyen megállapodásokat ágazatspecifikus csoportmentességet biztosító rendeletbe foglalni. Mivel a megállapodások e két csoportja nem sajátosan jellemző a biztosítási ágazatra, és – amint azt a felülvizsgálat megmutatta – bizonyos versenyjogi aggályokat is felvethet, esetükben helyénvalóbb önértékelést végezni.

(4)

A 2008. április 17-én indított nyilvános konzultációt követően a Bizottság 2009. március 24-én elfogadta a 358/2003/EK rendelet működéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentést (4) (a továbbiakba: a jelentés). A jelentés és az azt kísérő munkadokumentum (a továbbiakban: munkadokumentum) a 358/2003/EK rendeletre vonatkozó módosításokat javasolt. 2009. június 2-án a Bizottság nyilvános ülést tartott a jelentés és a munkadokumentum megállapításairól és javaslatairól az érdekelt felekkel, beleértve a biztosítási ágazat, a fogyasztói szervezetek és a nemzeti versenyhatóságok képviselőit.

(5)

E rendeletnek biztosítania kell a verseny hatékony védelmét, párhuzamosan a fogyasztók hasznának és a vállalkozások számára megfelelő jogbiztonságnak a biztosításával. E célkitűzések megvalósítása során figyelembe kell venni a Bizottság e területen szerzett tapasztalatait és az e rendelet elfogadásához vezető konzultációk eredményeit is.

(6)

Az 1534/91/EGK rendelet előírja, hogy a Bizottság mentességet megállapító rendeletében meg kell határozni a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások azon csoportjait, amelyekre a rendeletet alkalmazni kell, meg kell jelölni azokat a korlátozásokat, illetve kikötéseket, amelyek a megállapodásokban, döntésekben és összehangolt magatartásokban szerepelhetnek, továbbá azokat, amelyek nem, valamint meg kell jelölni azokat a kikötéseket, amelyeket a megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak tartalmazniuk kell, továbbá az egyéb teljesítendő feltételeket.

(7)

Megfelelőnek látszik azonban a 358/2003/EK rendeletben alkalmazott megközelítés folytatása, amely szerint a hangsúlyt az olyan megállapodáscsoportok meghatározására kell fektetni, amelyek a piaci részesedés meghatározott szintjéig mentességben részesülnek, valamint arra, hogy meghatározzák azon korlátozásokat vagy kikötéseket, amelyeket az ilyen megállapodások nem tartalmazhatnak.

(8)

Az e rendelet által meghatározott csoportmentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről kellő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének. A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendeleti úton történő alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak. Mindazonáltal nincs olyan előfeltételezés, amely szerint az e rendelet által nem kedvezményezett megállapodások vagy a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznának, vagy ne felelnének meg a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételeknek. A 101. cikk (1) bekezdése szerinti megállapodások egyedi értékelésekor számos tényezőre kell figyelemmel lenni, különösen az érintett piac szerkezetére.

(9)

A biztosítók vagy a biztosítói szövetségek közötti múltbéli együttműködés egy meghatározott kockázat biztosítása átlagos költségének kiszámítását elősegítő adatösszesítések terén (amely statisztikai számításokat is magában foglalhat), vagy az életbiztosítások esetében a halandósági táblázatok vagy a betegségek, balesetek és rokkantság gyakoriságára vonatkozó táblázatok tekintetében lehetővé teszi a kockázatokra vonatkozó ismeretek javítását, és megkönnyíti az egyes biztosítók számára a kockázatok értékelését. Ez következésképpen megkönnyíti a piacra jutást, és így a fogyasztóknak is előnyös. Ugyanez vonatkozik az olyan külső körülmények valószínű hatásáról szóló közös felmérésekre, amelyek befolyásolhatják a biztosítási események gyakoriságát és mértékét vagy a különböző típusú befektetések hozamát. Biztosítani kell azonban, hogy az ilyen együttműködések csak olyan mértékben mentesüljenek, amennyire az e célok eléréséhez szükséges. Ezért helyénvaló kikötni, hogy a bruttó biztosítási díjakra vonatkozó megállapodások nem mentesülhetnek. A bruttó biztosítási díjak valójában alacsonyabbak is lehetnek az említett összesítésekben, táblázatokban vagy felmérések eredményeiben megjelölt összegeknél, mivel a biztosítók a befektetéseikből származó bevételt díjaik csökkentésére is fel tudják használni. Továbbá, az említett összesítések, táblázatok és felmérések nem lehetnek kötelezőek, és csak referenciacélokat szolgálhatnak. Az e preambulumbekezdés céljainak eléréséhez nem szükséges információcserére e rendelet hatályának nem kell kiterjednie.

(10)

Továbbá, minél szűkebb kategóriákba csoportosítják a múltbéli, meghatározott kockázatok biztosításának költségére vonatkozó statisztikai adatokat, annál több lehetőségük van a biztosítóknak arra, hogy bruttó biztosítási díjaikat differenciálják azok meghatározásakor. Ezért a kockázatok múltbéli költségére vonatkozó közös összesítéseket azzal a feltétellel kell mentesíteni, hogy a rendelkezésre álló adatokat biztosításmatematikai szempontból kielégítő részletességgel és kellően differenciáltan biztosítják.

(11)

Emellett a közös összesítésekhez, táblázatokhoz és a felmérések eredményeihez való hozzáférés egyrészt az olyan biztosítók számára szükséges, amelyek az érintett földrajzi vagy termékpiacon működnek, másrészt azok számára, amelyek fontolgatják az e piacokra való belépést. Az ilyen összesítésekhez, táblázatokhoz és felmérési eredményekhez való hozzáférés továbbá a fogyasztói és az ügyfélszervezetek számára is hasznos lehet. Az érintett piacon még nem tevékenykedő biztosítók és a fogyasztói és ügyfélszervezetek számára – a piacon már jelen lévő biztosítókhoz viszonyítva – méltányos, megfizethető és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett kell biztosítani az ilyen összesítésekhez, táblázatokhoz és felmérési eredményekhez való hozzáférést. Az ilyen feltételek például tartalmazhatnak olyan kötelezettségvállalást a piacon még jelen nem lévő biztosító részéről, hogy piacra lépését követően a biztosítási eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat fog szolgáltatni, továbbá előírhatják az összesítések összeállításáért felelős biztosítói szövetségben való tagságot. A fogyasztói- és ügyfélszervezetek hozzáférésére vonatkozó követelmény alól csak közbiztonsági okokból engedhető meg kivétel, például akkor, ha az információk atomerőművek biztonsági rendszereire vagy árvízvédelmi rendszerek gyenge pontjaira vonatkoznak.

(12)

A közös összesítések, táblázatok és felmérések annál megbízhatóbbak, minél több statisztikai adat alapján készülnek. A nagy piaci részesedéssel rendelkező biztosítók saját maguk is elegendő statisztikai adatot tudnak előállítani ahhoz, hogy megbízható összesítéseket készítsenek, de a kis piaci részesedéssel rendelkezők erre nem biztos, hogy képesek lesznek, az újonnan belépők esetében pedig még kevésbé valószínű, hogy képesek ilyen statisztikákat összeállítani. A piacon jelen lévő valamennyi biztosítótól – beleértve a nagyokat is – származó adatok felvétele az ilyen közös összesítésekbe, táblázatokba és felmérésekbe elvben ösztönzi a versenyt azáltal, hogy segíti a kisebb biztosítókat és megkönnyíti a piacra jutást. A biztosítási ágazat e sajátosságának ismeretében nem megfelelő az ilyen közös összesítések, táblázatok és felmérések tekintetében a mentességet piaci részesedési küszöbértékekhez kötni.

(13)

Bizonyos korlátozott feltételek mellett az együttbiztosítási vagy együtt-viszontbiztosítási társulások szükségesek lehetnek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a társulásban részt vevő vállalkozások számára, hogy olyan kockázatokat is biztosítsanak, illetve viszontbiztosítsanak, amelyekre a társulás nélkül csak elégtelen fedezetet tudnának ajánlani. A társulások e típusai általában nem okozzák a versenynek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozását, ezért a Szerződés nem is tiltja őket.

(14)

Az együttbiztosítási és együtt-viszontbiztosítási társulások lehetővé tehetik a biztosítók és viszontbiztosítók számára, hogy kockázatokat biztosítsanak, illetve viszontbiztosítsanak még akkor is, ha a társulás túlmutat a kockázat fedezéséhez szükséges mértéken. Az ilyen társulások azonban korlátozhatják a versenyt, például a szerződési feltételeik vagy éppen a biztosítási összeg és a díjak egységesítése révén. Ezért helyénvaló megállapítani azokat a körülményeket, amelyek esetében az ilyen társulások mentesülhetnek.

(15)

A ténylegesen újszerű kockázatoknál nem tudható előre, hogy mekkora biztosításjegyzési kapacitás szükséges azok biztosításához, továbbá az sem, hogy vajon két vagy több társulás képes-e egymás mellett létezni az ilyen típusú biztosítás nyújtása érdekében. Az ilyen újszerű kockázatok tekintetében együttbiztosítást vagy együtt-viszontbiztosítást kínáló társulási megoldások ezért korlátozott ideig és piaci részesedési küszöb nélkül mentességben részesülhetnek. Három év megfelelő időtartam arra, hogy elegendő adatot lehessen összegyűjteni a bekövetkezett biztosítási események tekintetében valamely társulás szükségességének megítéléséhez.

(16)

A korábban nem létező kockázatokat újszerű kockázatoknak kell tekinteni. Kivételes esetben azonban újszerű kockázatnak tekinthető a kockázat akkor is, ha objektív elemzés arra utal, hogy a kockázat természete annyira jelentős mértékben megváltozott, hogy nem tudható előre, mekkora biztosításjegyzési kapacitás szükséges biztosításához.

(17)

Bizonyos korlátozott feltételek mellett a versenyt korlátozó együttbiztosítási és együtt-viszontbiztosítási társulások a nem újszerű kockázatok esetében olyan előnyöket biztosíthatnak, hogy emiatt indokolt mentesítésük a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése értelmében, még abban az esetben is, ha helyettesíthetőek lennének két vagy több versenytárs biztosító által. Lehetővé tehetik például a részt vevő vállalkozások számára, hogy megszerezzék az érintett biztosítási ágazatban szükséges tapasztalatot, költséget takaríthatnak meg, vagy csökkenthetik a bruttó biztosítási díjaikat az előnyös feltételekkel történő együtt-viszontbiztosítás által. Mindazonáltal a mentesítést az olyan megállapodásokra kell korlátozni, amelyek az adott termékek jelentős részére vonatkozóan nem teszik lehetővé az érintett vállalkozások számára a verseny megszüntetését. A fogyasztók számára csak akkor előnyösek e társulások, ha kellően érvényesül a verseny azokon az érintett piacokon, ahol e társulások működnek. Ezt a feltételt akkor kell teljesültnek tekinteni, ha a társulás piaci részesedése meghatározott küszöbérték alatt marad, azaz feltételezhető, hogy a társulás számára a társulásban részt nem vevő vállalkozások tényleges vagy lehetséges versenyt támasztanak.

(18)

A rendeletnek ezért mentességet kell nyújtania minden olyan együttbiztosítási vagy együtt-viszontbiztosítási társulás számára, amely több mint három éve működik, vagy amely nem újszerű kockázat biztosítására jött létre, azzal a feltétellel, hogy a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése nem halad meg bizonyos küszöbértékeket. Az együttbiztosítási társulások esetében alacsonyabb küszöbértékre van szükség, mert az együttbiztosítási társulások esetén egységes szerződési feltételek és bruttó biztosítási díjak is előfordulhatnak. Annak értékelésénél, hogy a társulás eleget tesz-e a piaci részesedéssel kapcsolatos feltételnek, a részt vevő vállalkozások teljes piaci részesedésével számolni kell. Az egyes részt vevő vállalkozások piaci részesedése az adott vállalkozásnak az érintett piacról származó, társuláson belüli és kívüli teljes bruttó díjbevételén alapul. E mentességek azonban csak akkor alkalmazandók, ha az érintett társulás megfelel az e rendelet által megállapított további feltételeknek, amelyek arra szolgálnak, hogy a társulásban részt vevő vállalkozások közötti versenykorlátozást a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ilyen esetekben egyedi elemzés lehet szükséges annak meghatározására, hogy teljesülnek-e az e rendeletben megállapított feltételek.

(19)

A megállapodások megkötésének megkönnyítése érdekében, amelyek egy része jelentős befektetési döntést is magában foglalhat, e rendelet hatályát hét évben kell meghatározni.

(20)

A Bizottság a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (5) 29. cikkének (1) bekezdése értelmében visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, ha egy adott esetben megállapítja, hogy egy olyan megállapodásnak, amelyre az e rendeletben meghatározott mentesség vonatkozik, a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatásai vannak.

(21)

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok versenyhatóságai visszavonhatják az e rendelet által nyújtott kedvezményt az adott tagállam területe vagy annak egy része tekintetében, amennyiben adott esetben az e rendeletben előírt mentesség hatálya alá tartozó megállapodások az érintett tagállam területén vagy annak egy, az elkülönült földrajzi piac minden tulajdonságával rendelkező részén olyan hatásokat váltanak ki, amelyek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlenek.

(22)

Annak eldöntése során, hogy vissza kell-e vonni az e rendelet által nyújtott kedvezményt az 1/2003/EK rendelet 29. cikke alapján, azok a versenyellenes hatások bírnak különleges jelentőséggel, amelyek egy együttbiztosítási vagy együtt-viszontbiztosítási társulás és/vagy részt vevő vállalkozásai és ugyanazon az érintett piacon működő más társulások és/vagy részt vevő vállalkozásaik között létező kapcsolatokból eredhetnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „megállapodás”: megállapodás, vállalkozások társulásainak döntése vagy összehangolt magatartás;

2.   „részt vevő vállalkozások”: a megállapodásban részt vevő vállalkozások és azok kapcsolt vállalkozásai;

3.   „kapcsolt vállalkozások”:

a)

azok a vállalkozások, amelyekben egy, a megállapodásban részt vevő vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

i.

rendelkezik a szavazati jogok több mint felével; vagy

ii.

jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felének kinevezésére; vagy

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)

azok a vállalkozások, amelyek a megállapodásban részt vevő valamely vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c)

azok a vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett valamely vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d)

azok a vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részt vevő vállalkozás az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

e)

azok a vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel közösen rendelkeznek a következők:

i.

a megállapodásban részt vevő felek, vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy

ii.

a megállapodásban részt vevő fél vagy felek, vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása és egy vagy több harmadik fél;

4.   „együttbiztosítási társulások”: a biztosítók által közvetlenül vagy alkuszokon vagy felhatalmazott ügynökökön keresztül létrehozott csoportok – kivéve a biztosításjegyzési piacon létrejött ad hoc együttbiztosítási megállapodásokat, amelyekben egy adott kockázat egy bizonyos részét a vezető biztosító fedezi, a fennmaradó részt pedig az arra felkért társbiztosítók – amelyek:

5.   „együtt-viszontbiztosítási társulások”: a biztosítók által közvetlenül vagy alkuszokon vagy felhatalmazott ügynökökön keresztül lehetőleg egy vagy több viszontbiztosító közreműködésével létrehozott csoportok – kivéve a biztosításjegyzési piacon létrejött ad hoc együttbiztosítási megállapodásokat, amelyekben egy adott kockázat egy bizonyos részét a vezető biztosító fedezi, a fennmaradó részt pedig az arra felkért társbiztosítók –, amelyeket a következő célból hoztak létre:

6.   „újszerű kockázat”:

a)

olyan kockázat, amely korábban nem létezett, így a biztosításához egy olyan, teljesen új biztosítási termék kidolgozása szükséges, amely nem egy már létező biztosítási termék kiterjesztése, továbbfejlesztése vagy helyettesítése; vagy

b)

kivételes esetben olyan kockázat, amelynek természete objektív elemzés alapján megállapíthatóan annyira jelentős mértékben megváltozott, hogy nem tudható előre, mekkora biztosításjegyzési kapacitás szükséges biztosításához;

7.   „bruttó biztosítási díj”: a biztosítás megvásárlójának számlázott díj.

II.   FEJEZET

KÖZÖS ÖSSZESÍTÉSEK, TÁBLÁZATOK ÉS FELMÉRÉSEK

2. cikk

Mentesség

A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése értelmében és e rendelet rendelkezéseire figyelemmel a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a megállapodásokra, amelyek két vagy több vállalkozás között jöttek létre a biztosítási ágazatban a következőkre vonatkozóan:

a)

a következő célokból szükséges adatok közös összesítése és terjesztése:

i.

egy meghatározott múltbéli kockázat biztosítása átlagos költségének kiszámítása (a továbbiakban: összesítések);

ii.

tőkefelhalmozást magában foglaló biztosítások vonatkozásában halandósági táblázatok, illetve betegségek, balesetek és rokkantság gyakoriságára vonatkozó táblázatok készítése (a továbbiakban: táblázatok);

b)

felmérések közös készítése az érdekelt vállalkozásokat érintő általános külső körülmények valószínű hatásáról, vagy a meghatározott kockázatokra vagy kockázattípusokra vonatkozó jövőbeni biztosítási események gyakorisága és mértéke vagy a különböző típusú befektetések jövedelmezősége vonatkozásában (a továbbiakban: felmérések), valamint e felmérések eredményeinek terjesztése.

3. cikk

A mentesség feltételei

(1)   A 2. cikk a) pontjában meghatározott mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az összesítések vagy a táblázatok:

a)

olyan több biztosítási évet felölelő megfigyelési időszak során gyűjtött adatokon alapulnak, amelyek statisztikailag kezelhető sokaság létrehozásához elegendő számú azonos vagy összehasonlítható kockázatokra vonatkoznak, és amelyekből többek között a következő adatok nyerhetők:

i.

a biztosítási események száma az említett időszakban;

ii.

a biztosított egyéni kockázatok száma a választott megfigyelési időszak minden egyes biztosítási évében;

iii.

az említett időszak során bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel kifizetett vagy kifizetendő teljes összeg;

iv.

a biztosított tőke teljes összege a választott megfigyelési időszak minden egyes biztosítási évében;

b)

a rendelkezésre álló statisztikai adatok biztosításmatematikai szempontból megfelelő részletességű lebontását tartalmazzák;

c)

semmilyen módon nem tartalmaznak biztonsági pótlékokat, tartalékokból származó jövedelmet, igazgatási vagy kereskedelmi költségeket, adók vagy járulékok elemeit, és figyelmen kívül hagyják a befektetésekből származó bevételt és az előre látható nyereséget.

(2)   A 2. cikkben előírt mentességek azzal a feltétellel alkalmazhatók, hogy az összesítések, a táblázatok vagy a felmérések eredményei:

a)

nem teszik azonosíthatóvá az érintett biztosítókat vagy valamelyik biztosítottat;

b)

amikor összeállítják és terjesztik azokat, kifejezetten utalnak arra, hogy nem kötelező jellegűek;

c)

nem utalnak a bruttó biztosítási díj mértékére;

d)

méltányos, megfizethető és megkülönböztetésmentes feltételekkel hozzáférhetőek minden olyan biztosító számára, amely egy példányt igényel belőlük, ideértve azokat a biztosítókat is, amelyek nem tevékenykednek azon a földrajzi vagy termékpiacon, amelyre az összesítések, a táblázatok vagy a felmérések eredményei vonatkoznak;

e)

méltányos, megfizethető és megkülönböztetésmentes feltételekkel hozzáférhetőek a hozzáférést meghatározott és pontos feltételek mellett és megfelelően indokolt okból igénylő fogyasztói- vagy ügyfélszervezetek számára, kivéve, ha bizalmas kezelésük közbiztonsági okokból objektíven indokolt.

4. cikk

A mentesség hatálya alá nem tartozó megállapodások

A 2. cikkben előírt mentességek nem alkalmazhatók, ha a részt vevő vállalkozások abban egyeznek meg, vagy arra kötelezik magukat vagy más vállalkozásokat, hogy nem használnak a 2. cikk a) pontjában említettektől eltérő összesítéseket vagy táblázatokat, illetve nem térnek el a 2. cikk b) pontjában említett felmérések eredményeitől.

III.   FEJEZET

MEGHATÁROZOTT TÍPUSÚ KOCKÁZATOK EGYÜTTBIZTOSÍTÁSA

5. cikk

Mentesség

A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése értelmében és e rendelet rendelkezéseire tekintettel a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a megállapodásokra, amelyek a biztosítási ágazatban két vagy több vállalkozás között, meghatározott típusú kockázatok együttbiztosítás vagy együtt-viszontbiztosítás formájában történő együttes biztosítása céljából jöttek létre biztosítókból, vagy biztosítókból és viszontbiztosítókból álló társulások létrehozására és működtetésére.

6. cikk

A mentesség alkalmazása és a piaci részesedési küszöbértékek

(1)   A kizárólag újszerű kockázatok biztosítása céljából létrehozott együttbiztosítási és együtt-viszontbiztosítási társulásokra az 5. cikkben előírt mentességet a társulás első megalakításának időpontjától számított hároméves időtartamra kell alkalmazni, tekintet nélkül a társulás piaci részesedésére.

(2)   Azon együttbiztosítási és együtt-viszontbiztosítási társulásokra, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá, az 5. cikkben előírt mentességet e rendelet hatályának időtartama alatt kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése nem haladja meg a következő küszöbértékeket:

a)

együttbiztosítási társulások esetében bármely érintett piac 20 %-a;

b)

együtt-viszontbiztosítási társulások esetében bármely érintett piac 25 %-a.

(3)   A részt vevő vállalkozások érintett piaci részesedésének kiszámításakor figyelembe kell venni a következőket:

a)

a részt vevő vállalkozás piaci részesedése a szóban forgó társuláson belül;

b)

a részt vevő vállalkozás piaci részesedése más társuláson belül ugyanazon az érintett piacon, mint amelyen a szóban forgó társulás, amelynek a részt vevő vállalkozás a tagja, működik; valamint

c)

a részt vevő vállalkozás piaci társulásokon kívüli részesedése ugyanazon az érintett piacon, mint amelyen a szóban forgó társulás működik.

(4)   A (2) bekezdésben meghatározott piaci részesedési küszöbértékek alkalmazására a következő szabályok vonatkoznak:

a)

a piaci részesedést a bruttó biztosítási díjbevétel alapján kell kiszámítani; ha a bruttó biztosítási díjbevételre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, más megbízható piaci információkon – beleértve a nyújtott fedezetet vagy a biztosított kockázat értékét – alapuló becslések használhatók az érintett vállalkozás piaci részesedésének meghatározásához;

b)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani.

(5)   Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 20 %-ot, de később anélkül haladja meg ezt a szintet, hogy a 25 %-ot túllépné, az 5. cikkben előírt mentességet attól az évtől számított további két, egymást követő naptári év időtartamára is alkalmazni kell, amikor a 20 %-os küszöbértéket először túllépték.

(6)   Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 20 %-ot, de később meghaladja a 25 %-ot, az 5. cikkben előírt mentességet attól az évtől számított további egy naptári év időtartamára is alkalmazni kell, amikor a 25 %-os küszöbértéket először túllépték.

(7)   Az (5) és a (6) bekezdésben foglalt kedvezményeket nem lehet úgy kombinálni, hogy az időtartam meghaladja a két naptári évet.

(8)   Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 25 %-ot, de később anélkül haladja meg ezt a szintet, hogy a 30 %-ot túllépné, az 5. cikkben előírt mentességet attól az évtől számított további két, egymást követő naptári év időtartamára is alkalmazni kell, amikor a 25 %-os küszöbértéket először túllépték.

(9)   Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett piaci részesedés kezdetben nem haladja meg a 25 %-ot, de később meghaladja a 30 %-ot, az 5. cikkben előírt mentességet attól az évtől számított további egy naptári év időtartamára is alkalmazni kell, amikor a 30 %-os küszöbértéket először túllépték.

(10)   A (8) és a (9) bekezdésben foglalt kedvezményeket nem lehet úgy kombinálni, hogy az időtartam meghaladja a két naptári évet.

7. cikk

A mentesség feltételei

Az 5. cikkben előírt mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:

a)

minden részt vevő vállalkozásnak joga van arra, hogy – ésszerű felmondási időt alkalmazva – szankciók nélkül kiléphessen a társulásból;

b)

a társulás szabályai nem kötelezik a társulásban részt vevő egyik vállalkozást sem arra, hogy a társulás által biztosított kockázatok bármelyikét teljes egészében vagy részben a társuláson keresztül biztosítsa vagy viszontbiztosítsa, illetve nem korlátozzák a társulásban részt vevő egyik vállalkozást sem abban, hogy a társulás által biztosított kockázatok bármelyikét teljes egészében vagy részben a társuláson kívül biztosítsa vagy viszontbiztosítsa;

c)

a társulás szabályai nem korlátozzák a társulás vagy a részt vevő vállalkozások arra irányuló tevékenységét, hogy az Unió bizonyos földrajzi területein előforduló kockázatokat biztosítsák vagy viszontbiztosítsák;

d)

a megállapodás nem korlátozza a termelést vagy az értékesítést;

e)

a megállapodás nem osztja fel a piacot vagy az ügyfeleket; valamint

f)

az együtt-viszontbiztosítási társulásban részt vevő vállalkozások nem állapodnak meg a közvetlen biztosításért felszámított bruttó biztosítási díjakban.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalom nem alkalmazandó a 2010. április 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban azokra a 2010. március 31-én már hatályban lévő megállapodásokra, amelyek nem tesznek ugyan eleget a mentesülés e rendeletben meghatározott feltételeinek, de megfelelnek a 358/2003/EK rendeletben meghatározott feltételeknek.

9. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2010. április 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2017. március 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 143., 1991.6.7., 1. o.

(2)  2009. december 1-jén az EK-Szerződés 81. cikke helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke lépett. E két cikk lényegében azonos. E közlemény alkalmazásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkére történő hivatkozásokat szükség esetén az EK-Szerződés 81. cikkére történő hivatkozásokként kell érteni.

(3)  HL L 53., 2003.2.28., 8. o.

(4)  COM(2009) 138.

(5)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.


Top