4.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/227

(1)

Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás (2) felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben gyorsítsa fel az oktatással és képzéssel kapcsolatos statisztikák kidolgozását.

(2)

A Európai Tanács 2005. március 22–23-án Brüsszelben tartott ülésén megállapodott a lisszaboni stratégia újraindításában. A következtetések között szerepelt, hogy Európa versenyképességének alapjait meg kell újítani, a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humántőke optimalizálására helyezve, valamint erősíteni kell növekedési lehetőségeit és termelékenységét, meg kell erősíteni továbbá a társadalmi kohéziót. E tekintetben a polgárok foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége és mobilitása alapvető fontosságú Európa számára.

(3)

E célok elérése érdekében az európai oktatási és szakképzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell a tudásalapú társadalom követelményeihez, valamint az oktatás szintjének emeléséhez és a foglalkoztatás minőségének javításához fűződő igényekhez. Az oktatásra, a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó statisztikák jelentősége igen nagy, mivel politikai döntések alapját jelentik.

(4)

Az egész életen át tartó tanulás meghatározó szerepet játszik a szakképzett, hozzáértő és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztésében és előmozdításában. A 2005-ös tavaszi Európai Tanács elnökségi következtéseiben hangsúlyozták, hogy „a humántőke Európa legnagyobb kincse”. A Tanács által 2005/600/EK határozatában (3) jóváhagyott, a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások célja – beleértve a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat – hogy fokozottabb hozzájárulást biztosítsanak a lisszaboni stratégiához, továbbá hogy létrehozzák az egész életen át tartó tanulás átfogó stratégiáit.

(5)

„Az oktatási és képzési rendszerek céljai” című tanácsi jelentés 2001 februárjában, valamint az ezen jelentés nyomán kidolgozott, a 2001–2011 közötti évtizedre szóló munkaprogram 2002 februárjában történt elfogadása jelentős előrelépést jelent a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek korszerűsítésével és minőségi javításával kapcsolatos kötelezettségvállalás megvalósításában. Az európai átlagteljesítmény mutatói és referenciaszintjei („referenciaértékek”) a nyílt koordinációs módszer eszközei közé tartoznak, amelyek jelentős szerepet játszanak az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram szempontjából is. Az oktatási miniszterek 2003 májusában fontos lépést tettek azáltal, hogy megállapodtak öt, 2010-re megvalósítandó európai referenciaérték tekintetében; mindemellett hangsúlyozták, hogy e referenciaértékek nem nemzeti célokat fektetnek le, továbbá nem írják elő azt sem, hogy a nemzeti kormányok határozatokat hozzanak.

(6)

A Tanács 2005. május 24-én következtetéseket fogadott el „az oktatás és képzés új mutatóiról” (4), melyben felkérte a Bizottságot, hogy a Tanács számára stratégiákat és javaslatokat nyújtson be az oktatás és a képzés kilenc konkrét területét érintő új mutatók kidolgozására, valamint hangsúlyozta, hogy az új mutatók kidolgozásának teljes mértékben tükröznie kell azt, hogy a tagállamok felelősek oktatási rendszereik megszervezéséért, és azok nem róhatnak túlzott igazgatási vagy pénzügyi terheket a szervezetre és az érintett intézményekre, valamint nem vezethetnek szükségszerűen az előrehaladás figyelemmel kíséréséhez felhasznált mutatók számának növekedéséhez.

(7)

A Tanács 2004 novemberében következtetéseket fogadott el továbbá a szakoktatást és a szakképzést érintő európai együttműködésről, és megegyezett arról, hogy európai szinten elsőbbséget élvez „a szakoktatással és a szakképzéssel kapcsolatos statisztikák alkalmazási körének, precizitásának és megbízhatóságának javítása annak érdekében, hogy az előrelépés értékelése lehetővé váljon”.

(8)

A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ alapvetően fontos az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozása, valamint a megvalósításuk terén tett előrelépés figyelemmel kísérése szempontjából. A statisztikák előállításának a koherens koncepciók és összehasonlítható adatok együttesén kell alapulnia, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos integrált európai statisztikai információs rendszer létrehozása céljából.

(9)

E rendelet végrehajtásakor figyelembe kell venni „a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűeknek” a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások szerinti meghatározását.

(10)

A Bizottság (Eurostat) a vállalkozásoknál zajló szakképzéshez kapcsolódó statisztikákról szóló, 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban adatokat gyűjt a vállalkozásoknál folyó szakképzésről. Ugyanakkor szélesebb jogi keretre van szükség az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák fenntartható előállításának és fejlesztésének biztosítása érdekében, amely legalább a meglévő és tervezett lépések mindegyikére vonatkozik. A Bizottság (Eurostat) már gyűjti az oktatással kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen folytatott, a hivatkozásokban rendszerint „UOE adatgyűjtésként” szereplő tevékenység keretén belül. A Bizottság (Eurostat) emellett egyéb, az európai háztartásokban folytatott vizsgálatok alapján is gyűjt az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos adatokat: ilyenek az Európai Unió munkaerő-felmérése (6), a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikák (7), valamint ad hoc moduljaik.

(11)

Mivel az oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén a politikaformálás és az ellenőrzés dinamikus és igazodik a változó környezethez, a statisztikai szabályozási keretnek korlátozott mértékben és ellenőrzött módon bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítania, figyelembe véve az adatszolgáltatókra és a tagállamokra nehezedő terheket.

(12)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az összehangolt adatok előállítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Az egyes közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (8) meghatározott szabályok vonatkoznak.

(14)

E rendelet az Európai Unió alapjogi chartájának 8. cikkében meghatározottak szerint biztosítja a személyes adatok védelméhez való jog teljes mértékű tiszteletben tartását.

(15)

A statisztikai adatok bizalmas kezelésének kötelezettsége alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendeletben, valamint a statisztikai adatok bizalmas kezelésének hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendeletben (9) meghatározott szabályok vonatkoznak.

(16)

A bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendelet (10) megállapította azokat a feltételeket, amelyek értelmében hozzáférés biztosítható a közösségi hatóságnak továbbított bizalmas adatokhoz.

(17)

E rendelethez kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(18)

A Bizottságot mindenekelőtt fel kell hatalmazni arra, hogy kiválassza és pontosítsa a statisztikák tárgyait, politikai vagy technikai igényekhez kapcsolódó jellemzőit, az ismérvek részletezettségét, a megfigyelési időszakot, az eredmények továbbításának ütemezését, valamint a minőségi követelményeket, az elvárt pontosságot és a minőséggel kapcsolatos adatszolgáltatási keretrendszert is beleértve. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására és új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(19)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (12) létrehozott statisztikai programbizottsággal az említett határozat 3. cikkével összhangban konzultáltak,

a)

„közösségi statisztikák”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke első francia bekezdésében meghatározottak szerint értendő;

b)

„statisztikák előállítása”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke második francia bekezdésében meghatározottak szerint értendő;

c)

„nemzeti hatóságok”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke harmadik francia bekezdésében meghatározottak szerint értendő;

d)

„oktatás”: tanulásra irányuló szervezett és tartós kommunikáció (13);

e)

„egész életen át tartó tanulás”: az életen át folytatott összes tanulási tevékenység, amelynek célja a tudás, a készségek és a kompetenciák személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó céllal történő bővítése (14);

f)

„mikroadatok”: egyedi statisztikai adatok;

g)

„bizalmas adatok”: olyan adatok, amelyek a 322/97/EK rendeletnek és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletnek megfelelően az érintett statisztikai egységeknek csak a közvetett azonosítását teszik lehetővé.

a)

az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;

b)

a 2. terület a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;

c)

a 3. terület az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. és a 2. terület nem terjed ki.

a)

az 1. és a 2. területen a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében;

b)

egyéb statisztikai információs rendszerek és felmérések alkalmazása annak érdekében, hogy az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan további, a 3. területnek megfelelő statisztikai változók és mutatók álljanak rendelkezésre;

c)

a statisztikai keretrendszerekre, koncepciókra és módszerekre vonatkozó szabványok és kézikönyvek kidolgozása, fejlesztése és frissítése;

d)

az adatminőség javítása a minőségi keretrendszer szerint a következők figyelembevétele érdekében:

a)

az egyes területeket érintő vizsgálat tárgyainak, továbbá politikai vagy technikai igények szerinti ismérveinek kiválasztása és pontosítása;

b)

az ismérvek részletezettsége;

c)

a megfigyelési időszak és az eredmények továbbításának határideje;

d)

a minőségi követelmények, beleértve a kellő pontosságot;

e)

a minőséggel kapcsolatos adatszolgáltatási keretrendszert.

a)

valamennyi terület vonatkozásában az oktatási intézményekre és az egyénekre háruló potenciális terhet;

b)

valamennyi terület vonatkozásában a 4. cikk (3) bekezdésében említett kísérleti tanulmányok eredményeit;

c)

az 1. terület vonatkozásában az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött, a koncepciókat, a fogalommeghatározásokat, a gyűjtendő adatok formátumát, az adatfeldolgozást, az eredmények továbbításának gyakoriságát és határidejét érintő legújabb megállapodásokat;

d)

a 2. terület vonatkozásában a 2005 és 2007 között végrehajtott, felnőttoktatással kapcsolatos kísérleti felmérés eredményeit és a további fejlesztési igényeket;

e)

a 3. terület vonatkozásában valamennyi meglévő adatforrás teljes körű vizsgálatát követően a meglévő közösségi adatforrások elérhetőségét, megfelelőségét és jogi hátterét.