27.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 344/15

(1)

A légi közlekedés területén a Közösség fellépésének elsődlegesen az utasok biztonsági kockázatoktól való védelmének magas szintű biztosítására kell irányulnia. Emellett maradéktalanul figyelembe kell venni az általános fogyasztóvédelmi követelményeket.

(2)

A vonatkozó biztonsági követelményeknek meg nem felelő légi fuvarozók közösségi listáját a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása érdekében az utasok tudomására kell hozni. Ennek a közösségi listának a közösségi szinten megállapított közös kritériumokon kell alapulnia.

(3)

A közösségi listán szereplő légi fuvarozókat működési tilalom alá kell vonni. A közösségi listán szereplő működési tilalmakat minden tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén alkalmazni kell.

(4)

Az egy vagy több tagállamban közlekedési joggal nem rendelkező légi fuvarozók azonban berepülhetnek a Közösség területére, és el is hagyhatják azt, ha személyzettel ellátott vagy személyzet nélküli légi járművüket ilyen jogokkal rendelkező cégek bérlik. Rendelkezni kell a közösségi listán szereplő működési tilalomról, amelyet az ilyen légi fuvarozókra is alkalmazni kell, mivel ezen légi fuvarozók egyébként működhetnének a Közösségben, miközben nem felelnek meg a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(5)

A működési tilalom alá tartozó légi fuvarozónak engedélyezhető, hogy közlekedési jogokat gyakoroljon a működési tilalom alá nem tartozó légi fuvarozó teljes bérletű légi járművének használata révén, feltéve hogy megfelel a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(6)

A közösségi lista frissítésére vonatkozó eljárásnak lehetővé kellene tennie, hogy gyorsan szülessenek határozatok annak érdekében, hogy megfelelő és aktuális biztonsági információkkal lássák el a légi utasokat, illetve hogy garantálják, hogy a lehető leghamarabb lekerüljenek a listáról azok a légi fuvarozók, amelyek orvosolták a biztonsági hiányosságokat. Az eljárásoknak ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a légi fuvarozók védelemhez való jogát, és nem érintik azokat a nemzetközi megállapodásokat és egyezményeket – így különösen a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi Chicagói Egyezményt –, amelyeknek a tagállamok vagy a Közösség részes felei. A Bizottság által elfogadandó eljárási kérdésekről szóló végrehajtási intézkedéseknek különösen ki kellene terjedniük e követelményekre.

(7)

Működési tilalom elrendelése esetén megfelelő intézkedést kell hozni abból a célból, hogy ennek a légi fuvarozónak segítséget nyújtsanak azon hiányosságok orvoslásában, amelyek a működési tilalom elrendelését előidézték.

(8)

Kivételes esetekben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyoldalú intézkedéseket hozzanak. Sürgős esetben és előre nem látható biztonsági probléma felmerülésekor a tagállamok számára fenn kell állnia azon lehetőségnek, hogy haladéktalanul működési tilalmat rendeljenek el saját területükre. Emellett, amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy valamely légi fuvarozót nem szerepelteti a közösségi listán, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy működési tilalmat rendeljenek el vagy tartsanak fenn valamely biztonsági probléma miatt, amely más tagállamokban nem áll fenn. A tagállamoknak e lehetőségeket a repülésbiztonsággal kapcsolatos közös álláspont előterjesztése érdekében korlátozott módon kell alkalmazniuk a Közösség érdekeinek figyelembevétele mellett. Ez nem érinti a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (3) 8. cikkét és a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkét.

(9)

A légi fuvarozók biztonságáról szóló információkat eredményes módon, például az interneten kell közzétenni.

(10)

A légi közlekedésben a társaságok és az utasok számára a lehető legnagyobb hasznot eredményező versenykörnyezet érdekében fontos, hogy a fogyasztók megkapják a szükséges információkat a megalapozott választás érdekében.

(11)

A szolgáltatást ténylegesen nyújtó légi fuvarozó vagy fuvarozók kiléte alapvető fontosságú információ. Az oda-vissza útra vonatkozó fuvarozási szerződést kötő utasokat azonban nem mindig tájékoztatják az érintett járatot vagy járatokat ténylegesen üzemeltető légi fuvarozó vagy fuvarozók kilétéről.

(12)

A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (5) meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a fogyasztók számára kötelező hozzáférhetővé tenni, de ezek között nem szerepel az üzemeltető légi fuvarozó kilétére vonatkozó adat.

(13)

A számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) ügyviteli szabályzatáról szóló, 1989. július 24-i 2299/89/EGK tanácsi rendelet (6) biztosítja a számítógépes helyfoglalási rendszeren keresztül helyet foglaló fogyasztók jogát az üzemeltető légi fuvarozó kilétéről történő tájékoztatásra. Azonban még a menetrend szerinti légi közlekedésben is létezik olyan gyakorlat, mint például a teljes bérlet vagy CRS nélküli helyfoglalás esetén a helymegosztás, amelynek során az utat a saját neve alatt értékesítő légi fuvarozó nem a tényleges üzemeltető, és amelynek esetében az utasnak jelenleg nincs joga arra, hogy tájékoztassák a szolgáltatást ténylegesen végző légi fuvarozó kilétéről.

(14)

Ezek a lehetőségek fokozzák a rugalmasságot, és az utasok számára jobb szolgáltatás nyújtását teszik lehetővé. Emellett az utolsó pillanatban, különösen technikai okokból történő néhány változtatás elkerülhetetlen, és hozzájárul a légi közlekedés biztonságához. Ezt a rugalmasságot azonban a fogyasztókkal szembeni átláthatósággal és annak igazolásával kell ellensúlyozni, hogy a járatokat ténylegesen üzemeltető cégek megfelelnek a biztonsági előírásoknak, annak érdekében, hogy garantálják számukra a megfelelő információk birtokában történő döntés jogát. Törekedni kell a légi fuvarozók kereskedelmi érdekei és az utasok információhoz való hozzáférése közötti helyes egyensúly megteremtésére.

(15)

A légi fuvarozóknak az átláthatóság politikáját kell folytatniuk az utasokkal szemben a biztonsággal kapcsolatos információk esetében. Az ilyen információk közzétételének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az utasok jobban tudatában legyenek annak, hogy biztonság terén megbízhatnak a légi fuvarozókban.

(16)

A légi fuvarozók felelősek azért, hogy a nemzeti légi biztonsági hatóságoknak bejelentsék a biztonsági hiányosságokat, illetve hogy haladéktalanul orvosolják azokat. A légi és földi személyzet esetében elvárás, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ha biztonsági hiányosságokat észlelnek. A polgári repülésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 8. cikke (4) bekezdésének értelmében ellentétes lenne a repülésbiztonsággal, ha a személyzetet ezekért az intézkedésekért büntetnék.

(17)

A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó helyzeteken felül, az érintett utasoknak fel kellene ajánlani a visszaváltás vagy útvonal-módosítás jogát e rendelet hatálya alá tartozó bizonyos egyéb más helyzetekben, ha kellően szoros kapcsolat áll fenn a Közösséggel.

(18)

Az e rendeletben meghatározott szabályokon kívül az üzemeltető fuvarozó kiléte megváltozásának a fuvarozási szerződés teljesítésére gyakorolt hatásaira a tagállamok szerződésekre irányadó jogát, valamint a vonatkozó közösségi jogot kell alkalmazni, különös tekintettel a 90/314/EGK irányelvben és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben (9) meghatározottakra.

(19)

Ez a rendelet egy hatékony és koherens megközelítésre irányuló jogalkotási eljárás része, amelynek célja a légi biztonság megerősítése a Közösségben, amelyben az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fontos szerepet játszik. Ennek az Ügynökségnek e rendelet szerinti szerepe tovább szélesíthető a többek között a harmadik országok légi járműveivel kapcsolatos hatásköreinek kiterjesztésével. Külön figyelmet kell fordítani a légi járművek biztonsági ellenőrzésének minőség és mennyiség terén történő további javítására, valamint ezen ellenőrzések harmonizálására.

(20)

Ha olyan kockázat áll fenn, amelyet az érintett tagállam(ok) nem szüntettek meg, a Bizottságnak rendelkeznie kell annak lehetőségével, hogy átmeneti alapon azonnali intézkedéseket fogadjon el. Ilyen esetben a Bizottságot a munkájában e rendelet alapján segítő illetékes bizottságnak a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (10) 3. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell eljárnia.

(21)

Minden más esetben a Bizottságot e rendelet alapján segítő illetékes bizottságnak az 1999/468/EK határozat 5. cikkében meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell eljárnia.

(22)

Mivel az e rendelet és a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 9. cikke közötti kapcsolat egyébként nem lenne egyértelmű, az említett cikket hatályon kívül kell helyezni a jogbiztonság megvalósítása érdekében.

(23)

A tagállamok megállapítják az e rendelet III. fejezete rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítják e szankciók végrehajtását. A szankcióknak, amelyek lehetnek polgári vagy igazgatási jellegűek, hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(24)

A Bizottság elemzi e rendelet végrehajtását, és egy megfelelő időszak után jelentést készít rendelkezéseinek hatékonyságáról.

(25)

Bármely illetékes polgári repülési hatóság határozhat úgy, hogy a légi fuvarozók, beleértve azokat, amelyek nem működnek a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó területein, e hatóságnál kérelmet nyújthatnak be, hogy a kérelmező légi fuvarozót vessék alá rendszeres ellenőrzéseknek annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelelhet a vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(26)

Ez a rendelet nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok nemzeti szinten minőségjelző rendszert vezessenek be a légi fuvarozókra, amelyek esetében a kritériumok közé tartozhatnak a közösségi joggal összhangban a minimális biztonsági követelményeken kívüli megfontolások.

(27)

A gibraltári repülőtér használata kapcsán folytatott fokozott együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről megállapodás született Londonban 1987. december 2-án a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között a két ország külügyminiszterei által kiadott közös nyilatkozat formájában. Az ilyen rendelkezések megvalósítása azonban még várat magára,

a)

a légi fuvarozók közös kritériumokon alapuló közösségi listájának megállapítása és közzététele, amelyekkel szemben biztonsági okokból működési tilalom van érvényben a Közösségben;

és

b)

a légi utasok tájékoztatása arról, hogy mely légi fuvarozó üzemelteti azokat a járatokat, amelyeken utaznak.

a)

„légi fuvarozó”: érvényes üzemeltetési vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozás;

b)

„fuvarozási szerződés”: légi közlekedési szolgáltatásra irányuló vagy azt tartalmazó szerződés, beleértve azokat az eseteket, amikor a fuvar ugyanazon vagy különböző légi fuvarozók által üzemeltetett kettő vagy több járatból áll;

c)

„szerződő légi fuvarozó”: az utassal fuvarozási szerződést kötő fuvarozó, vagy ha a szerződésben szervezett utazási formát foglal magában az utazásszervező. Bármely jegyértékesítőt egyben szerződő légi fuvarozónak is kell tekinteni;

d)

„jegyértékesítő”: olyan nem légi fuvarozó vagy nem utazásszervező repülőjegy-értékesítő, aki fuvarozási szerződést bonyolít le az utassal, függetlenül attól, hogy egy külön járatra vagy szervezett utazási forma részeként;

e)

„üzemeltető légi fuvarozó”: olyan légi fuvarozó, amely egy utassal vagy az utassal szerződéses jogviszonyban álló más jogi vagy természetes személlyel kötött fuvarozási szerződés szerinti repülést végrehajt, vagy végrehajtani szándékozik;

f)

„üzemeltetési jóváhagyás vagy műszaki engedély”: olyan jogalkotási vagy igazgatási aktus a tagállam részéről, amelynek értelmében valamely légi fuvarozó légi közlekedési szolgáltatásokat nyújthat az illető tagállam repülőterein, működhet annak légterében, vagy közlekedési jogokat gyakorolhat;

g)

„működési tilalom”: a légi fuvarozó üzemeltetési jóváhagyásának vagy műszaki engedélyének biztonsági okokból történő elutasítása, felfüggesztése, visszavonása vagy korlátozása vagy bármilyen, ezzel egyenértékű biztonsági intézkedés olyan légi fuvarozóval szemben, amely nem rendelkezik közlekedési jogokkal a Közösség területén, de amelynek légi járművei egyébként bérleti megállapodás alapján üzemelhetnek a Közösség területén;

h)

„szervezett utazási forma”: a 90/314/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások;

i)

„helyfoglalás”: az a tény, hogy az utasnak jegye vagy más olyan igazolása van, amely jelzi, hogy a helyfoglalást a szerződő légi fuvarozó elfogadta és nyilvántartásba vette;

j)

„vonatkozó biztonsági előírások”: a Chicagói Egyezményben és mellékleteiben, valamint adott esetben a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított nemzetközi biztonsági előírások.

a)

működési tilalom bevezetése valamely légi fuvarozóval szemben, valamint az illető légi fuvarozó felvétele a közösségi listára a közös követelmények alapján;

b)

valamely légi fuvarozó eltávolítása a közösségi listáról, amennyiben a listára való felvételt indokoló biztonsági hiányosságot vagy hiányosságokat orvosolták, és a közös követelmények alapján nincs más ok arra, hogy a légi fuvarozó a közösségi listán maradjon;

c)

valamely, a közösségi listán szereplő légi fuvarozóval szemben bevezetett működési tilalom feltételeinek módosítása.

a)

a repülőjárat egy olyan repülőtérről indul, amely egy tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén van;

vagy

b)

a repülőjárat harmadik országbeli repülőtérről indul, és egy olyan repülőtérre érkezik, amely egy tagállamnak a Szerződés hatálya alá tartozó területén található;

vagy

c)

a repülőjárat harmadik országbeli repülőtérről indul, és ilyen repülőtérre érkezik.

a)

az az üzemeltető légi fuvarozó, amelyről az utast értesítették, felkerült a közösségi listára, és vele szemben olyan működési tilalom van érvényben, amely az érintett járat törlését eredményezte, vagy amely a járat törléséhez vezethetett volna, ha az érintett járatot a Közösség területén üzemeltették volna;

vagy

b)

annak az üzemeltető légi fuvarozónak, amelyről az utast értesítették, a helyét másik olyan légi fuvarozó vette át, amely szerepel a közösségi listán, és vele szemben működési tilalom van érvényben, amely az érintett járat törlését eredményezte, vagy amely a járat törléséhez vezethetett volna, ha az érintett járatot a Közösség területén üzemeltették volna,