16.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/67

(1)

E kerethatározat célja a tagállamok igazságügyi és egyéb hatóságai – beleértve a rendőrséget és egyéb bűnüldözési szakszolgálatokat – közötti együttműködés javítása a tagállamok büntető jogszabályainak az információs rendszerek elleni támadások terén történő közelítése révén.

(2)

Bizonyítékok állnak rendelkezésre az információs rendszerek elleni támadásokról, különösen a szervezett bűnözésből eredő fenyegetések eredményeképpen, és egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terrortámadások lehetősége. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, ezért az Európai Unió szintjén kell fellépni ellene.

(3)

Az e fenyegetések elleni hatékony fellépéshez átfogó megközelítésre van szükség a hálózat- és információbiztonság tekintetében – amint azt az eEurópa cselekvési terv, a Bizottság „Hálózat- és információbiztonság: megközelítési javaslat egy európai politikára” című közleménye és a hálózat- és információbiztonság terén alkalmazandó közös megközelítésről és különös intézkedésekről szóló, 2002. január 28-i tanácsi állásfoglalás (2).

(4)

Az Európai Parlament 2001. szeptember 5-i állásfoglalása kiemelte az információbiztonsághoz kapcsolódó problémák fokozottabb megismertetésének és a gyakorlati segítségnyújtásnak a szükségességét is.

(5)

A tagállami jogszabályokban az e területre vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést az információs rendszerek elleni támadások területén. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások gyakran szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó további intézkedésekre.

(6)

A Tanács és a Bizottság cselekvési terve az Amszterdami Szerződés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezéseinek (3) lehető legjobb végrehajtásáról, az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács, a 2000. június 19–20-i santa maria da feira-i Európai Tanács, a Bizottság „eredménytáblája” és az Európai Parlament 2000. május 19-i állásfoglalása rámutat, illetve felhív a csúcstechnológiával kapcsolatos bűnözés elleni jogalkotói fellépés szükségességére, beleértve a fogalmak, tényállási elemek és szankciók közös meghatározását is.

(7)

A nemzetközi szervezetek által végzett munkát, különösen az Európa Tanács által a büntető jogszabályok közelítése terén, valamint a G-8 által a csúcstechnológiával kapcsolatos bűnözés területén történő transznacionális együttműködéssel kapcsolatban végzett munkát, ki kell egészíteni az Európai Unión belül e téren kialakítandó közös szemlélettel. E felhívás további kidolgozásra került a Bizottságnak a „Biztonságosabb információs társadalom megteremtése az információs infrastruktúrák biztonságának javítása és a számítógépes bűncselekmények elleni küzdelem révén” című, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához címzett közleményében.

(8)

Az információs rendszerek elleni támadásokhoz kapcsolódó bűncselekmények területén való lehető legnagyobb mértékű rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás érdekében közelíteni kell egymáshoz a büntető jogszabályokat az információs rendszerek elleni támadások területén.

(9)

Az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményét az összes tagállam megerősítette. Az e kerethatározat végrehajtásával összefüggésben feldolgozott személyes adatokat az említett egyezmény elveinek megfelelő védelemben kell részesíteni.

(10)

A kerethatározat alkalmazása során a tagállamok következetes szemléletének biztosítása érdekében fontos a közös meghatározások kialakítása e téren, különösen az információs rendszerek és a számítógépes adatok vonatkozásában.

(11)

A bűncselekmények tényállási elemeivel kapcsolatos közös szemléletet kell kialakítani az információs rendszerhez való jogsértő hozzáférés, valamint a rendszerekbe, illetve adatokba való jogsértő beavatkozás egységesen meghatározott bűncselekményeiről való rendelkezés révén.

(12)

A számítógépes bűncselekmények elleni küzdelem érdekében minden tagállamnak biztosítania kell a hatékony igazságügyi együttműködést a 2., 3., 4. és 5. cikkben említett elkövetési magatartástípusokkal elkövetett bűncselekmények tekintetében.

(13)

A büntetőjogi túlszabályozást – különösen az enyhébb esetekben –, továbbá a jogosultak és engedéllyel rendelkező személyek büntetőjogi felelősségre vonását el kell kerülni.

(14)

Szükséges, hogy a tagállamok szankciókat állapítsanak meg az információs rendszerek elleni támadásokra. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(15)

Helyénvaló súlyosabb büntetéseket megállapítani, amennyiben az információs rendszer elleni támadást valamely bűnszervezet keretén belül követték el, az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépés (4) meghatározása szerint. Szintén helyénvaló a súlyosabb büntetések megállapítása, amennyiben az ilyen támadás súlyos kárt vagy alapvető érdeksérelmet okozott.

(16)

Az információs rendszerek elleni támadásokkal szemben történő hatékony fellépés érdekében a tagállamok közötti együttműködés céljaira is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. Ennélfogva, az információcsere céljaira a tagállamoknak célszerű igénybe venni a csúcstechnológiához kapcsolódó bűnözés elleni küzdelem érdekében 24 órás szolgálatot biztosító kapcsolattartókról szóló, 2001. június 25-i tanácsi ajánlásban (5) említett operatív kapcsolattartók meglévő hálózatát.

(17)

Mivel e kerethatározat célkitűzéseit – vagyis annak biztosítását, hogy az információs rendszerek elleni támadásokat minden tagállamban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék, valamint a lehetséges nehézségek kiküszöbölése révén javítsák és ösztönözzék az igazságügyi együttműködést – a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, mivel a szabályoknak egységesnek és összeegyeztethetőnek kell lenniük, és ezért az Unió szintjén jobban megvalósíthatóak, az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban az Unió intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e kerethatározat nem haladja meg az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

E kerethatározat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, nevezetesen annak II. és VI. fejezetében kifejezésre juttatott alapelveket,

a)

„Információs rendszer”: minden olyan eszköz vagy összekapcsolt vagy kapcsolódó eszközökből álló eszközcsoport, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján automatikus adatfeldolgozást hajt végre számítógépes adatokon, valamint a működése, használata, védelme és karbantartása céljából általa tárolt, feldolgozott, helyreállított vagy továbbított számítógépes adatokon.

b)

„Számítógépes adatok”: tények, információk vagy fogalmak megjelenítése olyan formában, amely alkalmassá teszi azokat egy információs rendszer általi feldolgozásra, beleértve azon programokat is, amelyek alkalmasak valamely funkciónak egy információs rendszer általi elvégeztetésére.

c)

„Jogi személy”: bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással bír, kivéve az államokat, illetve az állami hatáskört gyakorló közjogi szervezeteket, valamint a nemzetközi közjogi szervezeteket.

d)

„Jogosulatlanul”: olyan módon történő hozzáférés vagy beavatkozás a rendszerbe, amelyet a rendszernek vagy a rendszer részének tulajdonosa vagy egyéb jogosultja nem engedélyezett, vagy amelyet a nemzeti jogszabályok nem tesznek lehetővé.

a)

a jogi személy képviseletének joga; vagy

b)

a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; vagy

c)

a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.

a)

kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból;

b)

kereskedelmi tevékenység folytatásától való átmeneti vagy végleges eltiltás;

c)

bírósági felügyelet alá helyezés; vagy

d)

bíróság által elrendelt felszámolás.

a)

egészben vagy részben a területén követték el; vagy

b)

az elkövető az adott tagállam állampolgára; vagy

c)

olyan jogi személy javára követték el, amelynek tevékenysége végzésének központja a tagállam területén található.

a)

az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van az adott állam területén, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény a területén található információs rendszer ellen irányul-e; vagy

b)

a bűncselekmény a területén található információs rendszer ellen irányul, függetlenül attól, hogy az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van-e az adott állam területén.

—

az az illetékes tagállam, amelynek területén a bűncselekményeket az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerint elkövették,

—

az az illetékes tagállam, amelynek az elkövető az állampolgára,

—

az az illetékes tagállam, amelynek területén az elkövetőt megtalálták.