32001D0470

A Tanács határozata

(2001. május 28.)

az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben

(2001/470/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) és d) pontjára, 66. cikkére, valamint 67. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) Az Európai Unió célul tűzte maga elé az Európai Uniónak mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek a fenntartását és fejlesztését, ahol a személyek szabad mozgása biztosítva van.

(2) Ennek fokozatos kialakítása, valamint a belső piac zavartalan működése szükségessé teszi a tagállamok között polgári és kereskedelmi ügyekben ténylegesen folytatott igazságügyi együttműködés javítását, egyszerűsítését és gyorsítását.

(3) A Tanácsnak és a Bizottságnak az Amszterdami Szerződésben foglalt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségére [4] vonatkozó, a Tanács által 1998. december 3-án elfogadott és az Európai Tanács által 1998. december 11–12-én jóváhagyott rendelkezések lehető legmegfelelőbb végrehajtásáról szóló cselekvési terve leszögezi, hogy az igazságügyi együttműködés megerősítése polgári ügyekben alapvető lépést jelent az európai igazságszolgáltatási térség kialakításában, ami az Európai Unió minden polgára számára kézzelfogható előnnyel jár.

(4) A cselekvési terv (40) bekezdésének egyik intézkedése szerint meg kell vizsgálni a büntetőügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat fogalmának kiterjesztését polgári jogi eljárásokra.

(5) Az 1999. október 15–16-án Tamperében tartott rendkívüli Európai Tanács egy könnyen hozzáférhető információs rendszer létrehozását ajánlja, amelyet a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok hálózata tart fenn és tart naprakészen.

(6) A tagállamok polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésének javítása, egyszerűsítése és gyorsítása érdekében ki kell alakítani egy közösségi szintű együttműködési hálózat szerkezetét, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózatot.

(7) Ez a Szerződés 65. és 66. cikkének hatálya alá tartozik, az intézkedéseket pedig a 67. cikkel összhangban kell meghozni.

(8) Polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat céljainak megvalósítása érdekében az annak létrehozását meghatározó szabályokat kötelező erejű közösségi jogi aktusban kell meghatározni.

(9) A javasolt intézkedések céljait – vagyis a tagállamok közötti tényleges igazságügyi együttműködés javítását, valamint azt, hogy a határokon átnyúló jogvitákban érintett személyek ténylegesen hozzájussanak az igazságszolgáltatáshoz, a tagállamok kellő mértékben megvalósítani nem képesek, ezért azok, az intézkedések hatásának nagyságrendje folytán, a Közösség szintjén jobban megvalósíthatók, így a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően, ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(10) Az e határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat rendeltetése az, hogy – mind a létező jogi aktusokkal szabályozott területeken, mind pedig azokon, amelyekre nézve jelenleg ilyen szabályozás nem létezik – elősegítse a tagállamok között a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést.

(11) Közösségi jogi aktusok, illetve nemzetközi megállapodások egyes meghatározott területeken már tartalmaznak rendelkezést a polgári és kereskedelmi ügyekben folyó igazságügyi együttműködési mechanizmusokról. A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózatnak nem célja az ilyen együttműködések felváltása, így azokkal teljes összhangban kell működnie. Ez a határozat nem sérti tehát a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közösségi jogi aktusokat vagy nemzetközi megállapodásokat.

(12) A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozása a Bizottság és a tagállamok lehető legszorosabb együttműködésével, több szakaszban történik, s azt alkalmassá kell tenni a korszerű távközlési és informatikai eljárások előnyeinek kiaknázására.

(13) Céljainak megvalósítása érdekében, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat tevékenységét a tagállamok által kijelölt kapcsolattartók támogatják, és természetesen ahhoz a tagállamok – polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés terén meghatározott feladatokat ellátó – hatóságainak részvétele is szükséges. A hálózat működéséhez elengedhetetlen a tagállamok hatóságai és az időszakos ülések közötti kapcsolatok fenntartása.

(14) Alapvető fontosságú, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek a kialakítására irányuló erőfeszítések kézzelfogható előnyöket nyújtsanak a határokon átnyúló jogvitákban érintett személyeknek. Következésképpen szükséges, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat előmozdítsa az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférést. Ennek érdekében – a kapcsolattartók által szolgáltatott naprakész információk felhasználásával – a hálózatnak olyan információs rendszert kell fokozatosan kialakítania, amely mind a szélesebb nyilvánosság, mind pedig a szakemberek számára hozzáférhető.

(15) Ez a határozat nem zárja ki egyéb, az itt előírt adatoktól különböző információk szolgáltatását akár a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat keretein belül, akár a nyilvánosság számára, következésképpen a III. címben közölt felsorolás nem tekintendő kimerítőnek.

(16) Az információk és adatok kezelését a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelemről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [5], valamint a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [6] összhangban kell elvégezni.

(17) Annak érdekében, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat hatékony jogi eszköz maradjon, megtestesítve az igazságügyi együttműködés és a belső működtetés legjobb gyakorlatát, és megfeleljen az állampolgárok elvárásainak, rendelkezni kell az időszakos felülvizsgálatról, illetve az esetleg szükségesnek ítélt módosításokra irányuló javaslattételről.

(18) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezték ki részvételi szándékukat e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(19) Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, e határozat elfogadásában nem vesz részt, ezért e határozat őt nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. CÍM

A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN LÉTREHOZOTT EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT ALAPELVEI

1. cikk

Létrehozás

(1) A tagállamok között polgári és kereskedelmi ügyekben egy Európai Igazságügyi Hálózat (a továbbiakban: "hálózat") kerül felállításra.

(2) E határozat alkalmazásában a "tagállam" kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.

2. cikk

Összetétel

(1) A hálózatot alkotják:

a) a tagállamok (2) bekezdés szerint kijelölt kapcsolattartói;

b) a közösségi jogi aktusokban, a tagállamok által megerősített nemzetközi megállapodásokban, illetve a polgári és kereskedelmi ügyekben folyó igazságügyi együttműködés terén irányadó belső jogi szabályokban előírt egyes központi szervek és központi hatóságok;

c) azok az összekötő tisztviselők, akikre az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretekről szóló, 1996. április 22-i 96/277/BI együttes fellépés [7] vonatkozik, amennyiben hatáskörük a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködésre is kiterjed;

d) egyéb megfelelő igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok, amelyek hatásköre kiterjed a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködésre, ha tagállamaik hasznosnak vélik részvételüket a hálózatban.

(2) Minden tagállam egy kapcsolattartót jelöl ki. A tagállamok mindemellett korlátozott számban további kapcsolattartókat is kijelölhetnek, amennyiben ezt a különböző jogrendszerek léte, a belső joghatóság megosztása és a kapcsolattartókra háruló feladatok alapján, illetve annak érdekében tartják szükségesnek, hogy a határokon átnyúló jogvitákkal gyakran foglalkozó igazságszolgáltatási szerveket közvetlenül társítsák a kapcsolattartók tevékenységével.

Amennyiben valamely tagállam több kapcsolattartót jelöl ki, gondoskodnia kell a kapcsolattartók között alkalmazandó megfelelő összehangolási eljárásokról.

(3) A tagállamok meghatározzák az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett hatóságokat.

(4) A tagállamok kijelölik az (1) bekezdés d) pontjában említett hatóságokat.

(5) A tagállamok, a 20. cikk értelmében, tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok megnevezéséről és teljes címéről, az alábbi adatokkal:

a) a rendelkezésükre álló távközlési lehetőségek;

b) nyelvismeretük; és

c) adott esetben a hálózatban ellátott sajátos feladataik.

3. cikk

A hálózat feladatai és tevékenysége

(1) A hálózat a következő feladatokat látja el:

a) a tagállamok polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésének elősegítése, beleértve egy információs rendszer kialakítását, fokozatos kiépítését és folyamatos naprakészen tartását a hálózat tagjai részére;

b) a nyilvánosság számára hozzáférhető információs rendszer kialakítása, fokozatos kiépítése és folyamatos naprakészen tartása.

(2) A hálózat – a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködésre vonatkozó egyéb közösségi jogi aktusok, illetve nemzetközi megállapodások sérelme nélkül – különösen a következő célok érdekében fejti ki tevékenységét:

a) a határokon átnyúló következményekkel járó eljárások zavartalan lefolytatása, valamint a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmek elintézése, különösen, ha nincs vonatkozó közösségi vagy nemzetközi jogi rendelkezés;

b) a közösségi jogi aktusok, illetve a két vagy több tagállam között hatályban lévő megállapodások hatékony és gyakorlati alkalmazása;

c) egy, a nyilvánosság számára elérhető információs rendszer kialakítása és fenntartása az Európai Unióban polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről, az erre vonatkozó közösségi jogi aktusokról és nemzetközi megállapodásokról, valamint a tagállamok belső jogáról, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre.

4. cikk

A hálózat működési rendje

A hálózat különösen a következő eszközök révén látja el feladatait:

1. a 3. cikkben előírt feladatok ellátása érdekében elősegíti a tagállamok – 2. cikk (1) bekezdésében említett – hatóságai közötti megfelelő kapcsolattartást;

2. a II. címben meghatározott szabályok szerint megszervezi a kapcsolattartók és a hálózat tagjainak időszakos ülésit;

3. a III. címben megállapított szabályoknak megfelelően kialakítja és naprakészen tartja a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre, valamint az adott címben említett tagállamok jogrendszerére vonatkozó információs rendszert.

5. cikk

Kapcsolattartók

(1) A kapcsolattartókkal a 3. cikkben előírt feladatok ellátása során a 2. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjában említett hatóságok rendelkeznek.

A kapcsolattartókkal ugyanezen célok szolgálatában rendelkeznek továbbá saját tagállamaik helyi igazságügyi hatóságai, a tagállamok előírásainak megfelelően.

(2) A kapcsolattartók különösen a következő feladatokat látják el:

a) a többi kapcsolattartót, a 2. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjában említett hatóságokat és saját tagállamaik helyi igazságügyi hatóságait ellátják mindazokkal az információkkal, amelyekre a tagállamoknak a 3. cikk szerinti zavartalan igazságügyi együttműködéshez szükségük lehet, segítséget nyújtva számukra az igazságügyi együttműködésre irányuló, megvalósítható igények megfogalmazásában, valamint a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatok kialakításában;

b) e cikk (4) bekezdésének és a 6. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül megoldást keresnek az igazságügyi együttműködésre irányuló igényekkel kapcsolatban felmerült nehézségekre;

c) az adott tagállamban elősegítik az igazságügyi együttműködésre irányuló igények feldolgozásának összehangolását, különösen, amikor az érintett tagállam igazságügyi hatóságaitól származó több megkeresést is egy másik tagállamban kell teljesíteni;

d) közreműködnek a 9. cikkben említett ülések megszervezésében, és részt vesznek azokon;

e) a III. címben előírt szabályoknak megfelelően segítséget nyújtanak a címben említett információk, különösen a nyilvánosság rendelkezésére álló információs rendszer összeállításában és naprakészen tartásában.

(3) Amennyiben valamely kapcsolattartó egy olyan információra vonatkozó kérést kap a hálózat más tagjától, amelyre nem képes választ adni, azt ahhoz a kapcsolattartóhoz, illetve a hálózat azon tagjához továbbítja, aki a legalkalmasabb a válaszadásra. A kapcsolattartónak rendelkezésre kell állnia minden ilyen, a további kapcsolattartásra nézve hasznos segítségnyújtásra.

(4) Azokon a szakterületeken, ahol az igazságügyi együttműködést szabályozó közösségi jogi aktusok vagy nemzetközi megállapodások már tartalmaznak rendelkezést az igazságügyi együttműködést elősegítő hatóságok kijelöléséről, a kapcsolattartók a kérelmeket e hatóságokhoz intézik.

6. cikk

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést szabályozó közösségi jogi aktusok és nemzetközi megállapodások szerint hatáskörrel rendelkező hatóságok

(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közösségi jogi aktusok vagy nemzetközi megállapodások alapján hatáskörrel rendelkező hatóságok részvétele a hálózat tevékenységében nem érinti a kijelölésükről rendelkező jogi aktusokban vagy megállapodásokban számukra biztosított hatásköröket.

A hálózaton belüli kapcsolatok nem korlátozzák az említett hatóságok rendszeres, illetve alkalmi kapcsolatait.

(2) A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közösségi jogi aktusokban vagy nemzetközi megállapodásokban említett hatóságok és a hálózat kapcsolattartói minden tagállamban rendszeres eszmecseréket folytatnak, és kapcsolatot tartanak, hogy tapasztalataikat a lehető legszélesebb körben terjesszék.

(3) A hálózat kapcsolattartói a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közösségi jogi aktusokban vagy nemzetközi megállapodásokban említett hatóságok rendelkezésére állnak, és azokat minden lehetséges módon segítik.

7. cikk

A kapcsolattartók nyelvismerete

A hálózat gyakorlati működésének elősegítésére a tagállamok biztosítják, hogy kapcsolattartóik anyanyelvükön kívül az Európai Közösség intézményeinek valamely további hivatalos nyelvét is megfelelőképpen ismerjék, mivel képesnek kell lenniük a többi tagállamok kapcsolattartóival folytatott kommunikációra.

A tagállamok elősegítik kapcsolattartóik számára a különleges nyelvi képzést, és előmozdítják a kapcsolattartók közötti csereprogramokat a tagállamokban.

8. cikk

Távközlési eszközök

A kapcsolattartók a legmegfelelőbb műszaki eszközöket alkalmazzák annak érdekében, hogy a hozzájuk intézett megkereséseknek a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb módon megfeleljenek.

II. CÍM

A HÁLÓZAT ÜLÉSEI

9. cikk

A kapcsolattartók ülései

(1) A hálózat kapcsolattartói, a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően, legalább féléves gyakorisággal üléseznek.

(2) Az üléseken a tagállamok mindegyikét egy vagy több kapcsolattartó képviseli, akit a hálózat további tagjai is elkísérhetnek, de tagállamonként legfeljebb négy képviselő vehet részt azokon.

(3) A kapcsolattartók első ülését legkésőbb 2003. március 1-jéig meg kell tartani, az előzetes előkészítő ülések lehetőségének kizárása nélkül.

10. cikk

A kapcsolattartók időszakos üléseinek céljai

(1) A kapcsolattartók időszakos üléseinek célja:

a) hogy lehetővé tegyék a kapcsolattartók megismerkedését, illetve különösen a hálózat működtetésére vonatkozó tapasztalatcserét közöttük;

b) hogy fórumot biztosítsanak a tagállamok igazságügyi együttműködése során felmerült gyakorlati és jogi problémák megvitatására, különös tekintettel az Európai Közösség intézkedéseinek végrehajtására;

c) hogy meghatározzák a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés bevált gyakorlatait, valamint biztosítsák az erre vonatkozó információk hálózaton belüli terjesztését; továbbá

d) különösen a III. cím értelmében hozzáférhető információk szerkezetére, felépítésére, tartalmára és elérésére vonatkozó adat- és véleménycsere;

e) a 15. cikkben előírt, gyakorlati jellegű tájékoztató füzetek fokozatos bevezetését szolgáló irányelvek kialakítása, különös tekintettel a tájékoztató füzetekkel lefedni szándékolt tárgykörökre, illetve a tájékoztató füzetek formátumára;

f) a III. címben foglaltakon túlmutató, hasonló célokat követő konkrét kezdeményezések meghatározása.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kapcsolattartók ülésein sor kerüljön a közösségi jogi aktusokban, illetve nemzetközi megállapodásokban előírt egyes együttműködési mechanizmusok működtetése terén nyert tapasztalatok cseréjére.

11. cikk

A hálózat tagjainak ülései

(1) A hálózat minden tagja számára nyitva álló üléseket kell tartani annak érdekében, hogy megismerjék egymást, és megoszthassák tapasztalataikat, s a felmerült gyakorlati és jogi problémák megvitatására fórumot biztosítsanak, amelyen egyes konkrét kérdéseket is megtárgyalhatnak a résztvevők.

Egyes konkrét kérdésekben külön ülés is tartható.

(2) Az ülést adott esetben a 12. pont szerint kell összehívni.

(3) A Bizottság – a Tanács elnökségével, valamint a tagállamokkal szoros együttműködésben – minden ülésre nézve meghatározza a résztvevők legnagyobb számát.

12. cikk

A hálózat üléseinek szervezése és eljárásrendje

(1) A Bizottság – a Tanács elnökségével, valamint a tagállamokkal szoros együttműködésben – összehívja a 9. és 11. cikkben elrendelt üléseket. Az üléseken a Bizottság elnököl, és gondoskodik a titkársági teendők ellátásáról.

(2) A Bizottság, a Tanács elnökségével egyetértésben és a tagállamokkal kapcsolattartóik útján folytatott konzultáció alapján, az egyes ülések előtt elkészíti a napirendtervezetet.

(3) A napirendről az ülés előtt tájékoztatni kell a kapcsolattartókat, akik kérhetik annak módosítását, illetve kiegészítését újabb pontokkal.

(4) A Bizottság minden ülést követően jelentést készít arról, amelyet megküld a kapcsolattartóknak.

(5) A kapcsolattartók és a hálózat tagjainak üléseire bármelyik tagállam területén sor kerülhet.

III. CÍM

A HÁLÓZATON BELÜL HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓK, VALAMINT A NYILVÁNOS INFORMÁCIÓS RENDSZER

13. cikk

A hálózaton belül továbbított információk

(1) A hálózaton belül továbbított információk körébe tartoznak:

a) a 2. cikk (5) bekezdésében említett információk;

b) a kapcsolattartók részéről a hálózat megfelelő működéséhez hasznosnak tartott minden további információ.

(2) A Bizottság, a kapcsolattartókkal egyeztetve, az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz fokozatosan kialakít egy biztonságos, korlátozott hozzáférésű elektronikus információs rendszert.

14. cikk

Nyilvános információs rendszer

(1) A 17. és a 18. cikknek megfelelően a nyilvánosság számára fokozatosan létre kell hozni egy internetalapú információs rendszert, benne a hálózat tagjai számára kialakított webhelyet.

(2) Az információs rendszer elemei:

a) a hatályban lévő, illetve előkészítés alatt álló, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közösségi jogi aktusok;

b) nemzeti intézkedések az a) pontban említett hatályos jogi aktusok belföldi végrehajtására;

c) olyan, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó hatályos nemzetközi jogi okmányok, amelyekhez a tagállamok csatlakoztak, valamint az azokra vonatkozóan tett nyilatkozatok és fenntartások;

d) a közösségi joggyakorlat lényeges elemei a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén;

e) a 15. cikkben előírt tájékoztató füzetek.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban említett információk elérhetősége érdekében a hálózat adott esetben az eredeti információt tartalmazó egyéb oldalakhoz linkeket helyez el webhelyén.

(4) A hálózatnak fenntartott külön webhely hasonlóképpen elérhetővé teszi a kapcsolódó, hasonló témakört érintő nyilvános tájékoztatási kezdeményezéseket, valamint a tagállamok jogrendszerére vonatkozó információkat tartalmazó webhelyeket.

15. cikk

Tájékoztató füzetek

(1) A tájékoztató füzetek mindenekelőtt az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó információkat tartalmazzák az egyes tagállamok tekintetében, és tájékoztatnak az ügyek bíróság elé vitelének eljárásrendjéről, valamint a jogi segítségnyújtásról, az egyéb közösségi kezdeményezések sérelme nélkül, amit a hálózat messzemenőkig tiszteletben tart.

(2) A tájékoztató füzeteknek gyakorlati jellegűnek és tömörnek kell lenniük. Könnyen érthető nyelvezeten íródnak, és a nyilvánosság számára hasznos információkat tartalmaznak. A tájékoztató füzeteket fokozatosan, legalább az alábbi témakörökben össze kell állítani:

a) a tagállamok jogrendszerének és igazságszolgáltatási szervezetének alapelvei;

b) az ügyek, különösen a kis összegű követelések bíróság elé vitelének, illetve az ezt követő bírósági eljárásnak a rendje, beleértve a fellebbviteli lehetőségeket és eljárást;

c) jogi segítség nyújtásának feltételei és eljárása, beleértve az e téren tevékenykedő nem kormányzati szervezetek feladatainak ismertetését, és figyelembe véve a "Párbeszéd az állampolgárokkal" elnevezésű program keretében elvégzett munka eredményeit;

d) iratok kézbesítését szabályozó nemzeti rendelkezések;

e) a más tagállamokban hozott ítéletek végrehajtásának szabályai és eljárásai;

f) ideiglenes jogorvoslati intézkedések lehetőségei és eljárásai, különös tekintettel a vagyontárgyak végrehajtás érdekében elrendelt lefoglalására;

g) a jogviták rendezésének alternatív lehetőségei, a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének közösségi hálózatához tartozó nemzeti információs és tanácsadó központok megjelölésével;

h) a jogi szakmák szervezete és működése.

(4) A tájékoztató füzetek adott esetben a tagállamok fontosabb ítélkezési gyakorlatának elemeit is tartalmazzák.

(5) A tájékoztató füzetek a szakemberek számára részletesebb tájékoztatást is nyújthatnak.

16. cikk

Az információk naprakészen tartása

A 13-15. cikk értelmében a hálózatban továbbított, valamint a nyilvánosság számára közzétett minden információt rendszeresen naprakészen kell tartani.

17. cikk

A Bizottság szerepe a nyilvános információs rendszerben

A Bizottság:

1. felelős a nyilvános információs rendszer működtetéséért;

2. internetes webhelyén – a kapcsolattartókkal egyeztetve – külön webhelyet hoz létre a hálózat tagjai számára;

3. a 14. cikk rendelkezéseivel összhangban tájékoztatást ad a közösségi jog és eljárásrend lényeges elemeiről, beleértve a közösségi joggyakorlatot is;

4. a) biztosítja a tájékoztató füzetek egységes formátumát, s azt, hogy azok tartalmazzanak a hálózat által szükségesnek ítélt minden információt;

b) majd intézkedik a tájékoztató füzetek lefordításáról a közösségi intézmények további hivatalos nyelvére, és azokat a hálózat tagjai számára fenntartott webhelyre telepíti.

18. cikk

A kapcsolattartók szerepe a nyilvános információs rendszerben

A kapcsolattartók biztosítják, hogy:

(1) az információs rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges információk eljussanak a Bizottsághoz;

(2) a rendszerre felvett információk helytállóak legyenek;

(3) a Bizottság azonnal értesítést kapjon a frissítésről, amint valamely információs elem módosítása szükségessé válik;

(4) az érintett tagállamaikra vonatkozó tájékoztató füzetek kialakítása fokozatosan, a 10. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt irányelvek alapján megtörténjen;

(5) tagállamaik gondoskodjanak a hálózatnak szánt webhelyre felvitt tájékoztató füzetek lehető legszélesebb körű terjesztéséről.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság a határozat végrehajtásáról legkésőbb 2005. december 1-jén, majd azt követően legalább ötévente a kapcsolattartók információi alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést szükség szerint módosítási javaslatokkal kell kiegészíteni.

(2) A jelentésben egyéb fontos kérdések mellett vizsgálni kell a hálózat kapcsolattartói közvetlen nyilvános elérhetőségének lehetőségét, a jogi szakemberek elérhetőségét, illetve bevonását a hálózat tevékenységébe, valamint az együttműködést a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésének közösségi hálózatával. A jelentés érinti továbbá a hálózat kapcsolattartói és a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozóan a közösségi jogi aktusokban, illetve nemzetközi megállapodásokban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti kapcsolatokat.

20. cikk

A hálózat alapvető elemeinek kialakítása

A tagállamok 2002. június 1-jéig közlik a Bizottsággal a 2. cikk (5) bekezdésében előírt információkat.

21. cikk

Alkalmazási időpont

Ezt a határozatot 2002. december 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 2. és 20. cikket, amelyet a határozatnak a címzett tagállamokkal történő közlése napjától kell alkalmazni.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Bodström

[1] HL C 29. E, 2001.1.30., 281. o.

[2] 2001. április 5-i állásfoglalás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL C 139., 2001.5.11., 6. o.

[4] HL C 19., 1999.1.23., 1. o.

[5] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[6] HL L 24., 1998.1.30., 1. o.

[7] HL L 105., 1996.4.27., 1. o.

--------------------------------------------------