32000D0666

A Bizottság határozata

(2000. október 16.)

a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról

(az értesítés a C(2000) 3012. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2000/666/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 95/176/EK bizottsági határozattal [1] módosított, a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában említett különös közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és (3) bekezdésére, valamint 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

mivel:

(1) Meg kell határozni a baromfin kívüli egyéb madárfajok egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket és az állat-egészségügyi bizonyítványokkal szemben támasztott követelményeket.

(2) A Közösség területére történő belépésük után a baromfin kívüli egyéb madárfajokat a forgalomba hozatal előtt a 92/65/EGK irányelv 7. cikke A. bekezdése 1. pontja c) alpontjának megfelelően a Közösség területén található karanténlétesítményekben vagy karanténállomásokon el kell különíteni. Meg kell határozni a madarak elkülönítésére szolgáló karanténlétesítmények vagy karanténállomások engedélyezésének különleges feltételeit.

(3) A madárinfluenzára vagy Newcastle-betegségre vonatkozó pozitív vizsgálati eredményt, illetve e betegségeknek a karanténba helyezett madarak vagy a jelzőbaromfik közötti megállapítását nem kell az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 82/894/EGK tanácsi irányelv [3] szerinti járványkitörésként bejelenteni, mindazonáltal be kell jelenteni azokat a Bizottságnak.

(4) A Közösségbe madarakat exportálni kívánó országoknak a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office International des Epizooties, OIE) tagjainak kell lenniük, és be kell tartaniuk az állatorvosi etikára és a nemzetközi kereskedelemben használt bizonyítványokra általános előírásokat.

(5) Az e határozatban előírt intézkedések a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megkötött, az Egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedések (SPS) Alkalmazásáról szóló Megállapodás értesítési eljárását követték.

(6) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat alkalmazásában a 92/40/EGK tanácsi irányelv [4] meghatározásait kell alkalmazni a madárinfluenza, és a 92/66/EGK tanácsi irányelv [5] meghatározásait a Newcastle-betegség vonatkozásában.

Ezenkívül:

- "karanténlétesítmény": olyan helyiségek, amelyeket a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait, és ahol az importált madarak karanténozását az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve alapján végzik,

- "karanténállomás": olyan – több, egymástól a működés tekintetében és fizikailag is elkülönülő egységből álló – helyiségek, amelyek minden egysége kizárólag azonos szállítmányból származó, azonos egészségi állapotú madarakat tartalmaz, és így egy járványtani egységnek minősül; továbbá amelynek minden egységében az importált madarak karanténozását az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve alapján végzik; és amely helyiségeket a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait,

- "madarak": olyan madárfajokhoz tartozó állatokat jelent, amelyek nem tartoznak a 90/539/EGK tanácsi irányelv [6] 2. cikke 1. pontjának hatálya alá, a 92/65/EGK irányelv 1. cikke harmadik bekezdésében (amely a tulajdonosuk kíséretében lévő, kedvtelésből tartott madarakra vonatkozik), és 19. cikkében (amely az állatkertekben, cirkuszokban, vidámparkokban és kísérleti laboratóriumokban használt madarakra vonatkozik) említett madarak kivételével,

- "jelzőbaromfik": olyan baromfik, amelyeket a karanténozás során diagnosztikai segítségként alkalmaznak.

Ez a határozat nem vonatkozik a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott természetvédelmi programok céljaira közvetlenül begyűjtött vadon élő madarakra.

2. cikk

A tagállamok az e határozat D. mellékletében felsorolt országokból kizárólag abban az esetben engedélyezik madarak behozatalát, ha:

1. a madarak az exportáló ország illetékes hatósága által nyilvántartásba vett gazdaságokból származnak;

2. azokat az A. mellékletben meghatározott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

3. azokat olyan ketrecekben vagy ládákban szállítják, amelyek egyedileg azonosítottak egy azonosító számmal, amely megfelel az állat-egészségügyi bizonyítványon feltüntetett azonosító számnak;

4. az importőr az állat-egészségügyi határállomáson bizonyítani tudja, hogy a madarakat egy engedélyezett karanténlétesítmény vagy karanténállomás befogadja. Az írásbeli bizonyítéknak tartalmaznia kell az engedélyezett létesítmény nevét és címét, és azt az illetékes hatóság által kijelölt hivatalos személy állította ki.

3. cikk

(1) A madarakat az állat-egészségügyi határállomásról ketrecekben vagy ládákban közvetlenül egy engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra kell szállítani a 91/628/EGK tanácsi irányelv [7] sérelme nélkül.

(2) A madarak vizsgálatát követően a ketreceket vagy ládákat, illetve a szállítójárművet az állat-egészségügyi határállomásért felelős hivatalos személynek oly módon kell lezárnia, amely kizár minden lehetőséget azok tartalmának kicserélésére a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra történő szállítás során.

(3) A madarakat legalább 30 napon át elkülönítve kell tartani egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson.

(4) Az importált madarak elkülönítésére szolgáló karanténlétesítményt vagy karanténállomást az illetékes hatóságnak kell engedélyeznie a B. mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban.

(5) A hatósági állatorvosnak legalább az egyes szállítmányok karanténozásának kezdetén és végén ellenőriznie kell a karanténozás körülményeit, beleértve halálozási arány vizsgálatát, és a karanténállomás vagy karanténlétesítmény minden egységében a madarak klinikai vizsgálatát. Ha a járványügyi helyzet ezt megköveteli, a hatósági állatorvosnak vagy egy erre felhatalmazott állatorvosnak a fentinél nagyobb gyakorisággal kell ellen- őrzést végeznie.

4. cikk

(1) A madarak karanténba helyezése után a C. mellékletnek megfelelően el kell végezni a madarak és/vagy a jelzőbaromfik mintavételezését és vizsgálatát.

(2) Ha jelzőbaromfit alkalmaznak, azokat csak egyszer szabad használni, nem lehetnek vakcinázottak, a karantén kezdete előtt legalább hét nappal és legfeljebb 14 nappal szeronegatívnak kellett bizonyulniuk Newcastle-betegségre és madárinfluenzára, legalább háromhetesnek kell lenniük, azokat már a madarak megérkezése előtt be kell vinni a karanténegységbe, azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal kell ellátni, vagy más eltávolíthatatlan azonosító jellel kell azonosítani, és a karanténban a madarakhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni oly módon, hogy a jelzőbaromfik és a karanténozott madarak ürülékei közötti érintkezés biztosított legyen. A karanténlétesítményben vagy a karanténállomás minden egységében legalább négy jelzőbaromfit kell használni.

(3) Ha a 3. cikkben előírt karanténozás során felmerül a gyanú, hogy egy vagy több madár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegségsel fertőzött, a C. melléklet 2. pontjában előírt virológiai vizsgálatra mintákat kell venni a létesítményben vagy a fertőzésre gyanús egységben tartott madaraktól, és e mintákat megfelelő módon elemezni kell.

(4) Ha a 3. cikkben előírt karanténozás során egy vagy több madár vagy jelzőbaromfi esetében madárinfluenza- vagy Newcastle-betegség-fertőzést találnak, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a fertőzött karanténlétesítményben vagy egységben tartott összes madarat le kell ölni és meg kell semmisíteni;

b) a fertőzött karanténlétesítményt vagy egységet ki kell takarítani és fertőtleníteni kell;

c) karanténállomások esetében a végső takarítást és fertőtlenítést követő legalább 21 nap eltelte után mintákat kell venni szerológiai vizsgálatra a többi karanténegységben tartott jelzőbaromfiktól; vagy

d) olyan karanténállomások esetében, amelyekben nem használnak jelzőbaromfikat, a végső takarítás és fertőtlenítés után 7–15 nappal virológiai vizsgálatra mintákat kell venni a többi karanténegységben tartott madaraktól;

e) a karanténállomást egyetlen madár sem hagyhatja el mindaddig, amíg az előző pontokban leírt mintavétel negatív eredményei megerősítést nem nyertek;

f) a korábban fertőzött karanténállomásra vagy egységbe a végső takarítás és fertőtlenítés után legalább 21 napon át nem lehet madarakat bevinni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság úgy határozhat, hogy az egy vagy több madárnál vagy jelzőbaromfiknál talált Newcastle-betegség-pozitivitás esetén a madarakat nem kell megsemmisíteni, ha az utolsó beteg állat elhullása vagy klinikai gyógyulása után legalább 30 nappal elvégezték a C. melléklet 1. B. pontja szerinti mintavételt (a megadott időtartamra való hivatkozás figyelmen kívül hagyásával), és az így vett minták vizsgálata negatív eredményt adott. A madarakat a karanténból legkorábban a Newcastle-betegség klinikai tüneteinek megszűnését követő 60 nap elteltével lehet kiengedni. Minden olyan anyagot vagy hulladékot, amely szennyezett lehet, oly módon kell megsemmisíteni, amely garantálja az esetlegesen jelen lévő Newcastle-betegség-vírus, valamint a 60 nap alatt felgyülemlett összes hulladék megsemmisítését. A Bizottságot minden esetben tájékoztatni kell a végrehajtott intézkedésekről.

5. cikk

Ha a 3. cikkben előírt karantén során felmerül a gyanú vagy megállapítást nyer, hogy a papagájalakúak Chlamydia psittaci-val fertőzöttek, a szállítmány összes madarát egy, az illetékes hatóság által engedélyezett módszerrel kell kezelni, a karantén időtartamát pedig az utolsó feljegyzett esetet követő legalább két hónapra meg kell hosszabbítani.

6. cikk

A papagájalakúakat a karanténba való megérkezéskor a B. melléklet 2. B. fejezetének megfelelően egyedileg azonosítani kell. Az azonosító számokat fel kell jegyezni a 7. cikk értelmében vezetendő nyilvántartásokban.

7. cikk

A karanténállomás vagy karanténlétesítmény működtetésére vonatkozó előírásoknak, beleértve a hulladékok ártalmatlanítására és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezéseket is, meg kell felelniük a B. melléklet 2.A. fejezetében foglalt követelményeknek.

8. cikk

Az e határozat alkalmazásával kapcsolatban felmerülő minden karanténozási költséget az importőr viseli.

9. cikk

A madarak csak a hatósági állatorvos írásos engedélyével engedhetők ki a karanténból.

10. cikk

Ezt a határozatot 2001. május 1-jétől kell alkalmazni.

11. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2000. október 16-án.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 117., 1995.5.24., 23. o.

[2] HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

[3] HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

[4] HL L 167., 1992.6.22., 2. o.

[5] HL L 260., 1992.9.5., 2. o.

[6] HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

[7] HL L 340., 1991.12.11., 17. o.

--------------------------------------------------

A. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

B. MELLÉKLET

A MADARAK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE SZÁNT KARANTÉNLÉTESÍTMÉNYEK ÉS KARANTÉNÁLLOMÁSOK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK MINIMÁLIS FELTÉTELEI

1. FEJEZET

A karanténlétesítmény vagy karanténállomás kialakítása és felszereltsége

1. A karanténlétesítménynek vagy karanténállomásnak egy különálló épületnek kell lennie, amelyet a baromfigazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól megfelelő távolság választ el, figyelembe véve a Newcastle-betegség és a madárinfluenza légi úton történő terjedéssel kapcsolatos járványtani tulajdonságait. A bejárati és kijárati ajtóknak zárhatóknak kell lenniük, és azokat az alábbi felirattal kell ellátni: "KARANTÉN – Illetéktelen személyek számára tilos a belépés!".

2. Az állomás minden karanténegységének külön légtérben kell lennie.

3. A karanténlétesítményt vagy karanténállomást úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be, valamint légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázzal történő fertőtlenítés lehetővé tétele céljából.

4. A létesítményt, illetve minden karanténegységet kézmosó berendezéssel kell ellátni.

5. A létesítmény és minden karanténegység be- és kijáratait kétszárnyú ajtóval kell ellátni.

6. A létesítmény és a különböző egységek minden be- és kijáratánál higiéniai védőkorlátokat kell kialakítani.

7. Minden berendezést úgy kell kialakítani, hogy tisztítható és fertőtleníthető legyen.

8. A takarmánytárolót madarak és rágcsálók bejutását kizáró módon kell kialakítani és rovarvédelemmel kell ellátni.

9. Az alom tárolására egy madarak és rágcsálók bejutása ellen védett konténert kell biztosítani.

10. A tetemek tárolására hűtő- és/vagy fagyasztószekrényt kell biztosítani.

2. FEJEZET

A. A működtetésére vonatkozó előírások

1. A karanténlétesítményeknek vagy karanténállomásoknak:

- az állatok megfelelő felügyeletét lehetővé tevő hatékony ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük,

- a hatósági állatorvos ellenőrzése és felelős vezetése alatt kell állniuk,

- e létesítményeket vagy központokat az illetékes hatóság által jóváhagyott programnak megfelelően kell takarítani és fertőtleníteni, amit megfelelően hosszú várakozási időnek kell követnie; az illetékes hatóság által az adott célra engedélyezett fertőtlenítőszereket kell alkalmazni.

2. Minden karanténlétesítményben vagy karanténegységben az "egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés" elve szerinti eljárást kell követni.

3. Óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására.

4. A karanténlétesítménybe illetéktelen személyek nem léphetnek be.

5. A karanténlétesítménybe belépő személyeknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. Ki kell zárni az egyes egységek személyzetének oly módon történő érintkezését, amely keresztszennyeződést okozhat az egységek között.

7. Megfelelő takarító- és fertőtlenítőberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

8. A szállításra használt ketrecek vagy ládák tisztítását és fertőtlenítését a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson kell végezni, hacsak azok megsemmisítésre nem kerülnek. Ismételt használat esetén a ketreceknek vagy ládáknak olyan anyagból kell készülniük, amely lehetővé teszi a hatékony tisztítást és fertőtlenítést. A ketreceket és ládákat oly módon kell megsemmisíteni, amely kizárja a kórokozók terjedését.

9. Az almot és a hulladék anyagokat rendszeresen össze kell gyűjteni, az alomtároló konténerben kell tárolni, majd a kórokozók terjedését kizáró módon kell kezelni.

10. Az elhullott madarak tetemeit egy az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban kell megvizsgálni.

11. A szükséges elemzéseket és kezeléseket a hatósági állatorvossal konzultálva és annak felügyelete mellett kell elvégezni.

12. A hatósági állatorvost tájékoztatni kell a madarak és/vagy a jelzőbaromfik között a karanténidőszakban történt megbetegedésekről és elhullásokról.

13. A létesítmény vagy állomás vezetéséért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

a) az egyes szállítmányokkal belépő és kilépő madarak száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma,

b) az importált madarakat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és határátlépési igazolások másolatai,

c) a papagájalakúak egyedi azonosító számai,

d) minden fontos megfigyelés: megbetegedések és elhullások száma naponta,

e) a vizsgálatok dátuma és eredményei: a kezelések típusa és dátuma,

f) a karanténállomásra belépő személyek.

14. Ezt a nyilvántartást legalább egy évig meg kell őrizni.

B. Papagájalakúak azonosítása

A papagájalakúak egyedi azonosítását lábgyűrű vagy mikrochip segítségével a karanténba érkezéskor kell elvégezni.

1. A lábgyűrűnek hamisíthatatlannak kell lennie, és átmérőjének megfelelőnek kell lennie az adott madárfaj számára.

2. A lábgyűrűnek vagy a mikrochipnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az azonosítást végző tagállam ISO-kódja;

b) egy egyedi sorozatszám.

3. Mikrochippel történő azonosítás esetén a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson megfelelő mikrochip-leolvasónak kell rendelkezésre állnia.

4. A mikrochip és a leolvasó típusára vonatkozó részletes adatokat fel kell jegyezni.

--------------------------------------------------

C. MELLÉKLET

A NEWCASTLE-BETEGSÉGRE ÉS A MADÁRINFLUENZÁRA IRÁNYULÓ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. A karanténozás során a jelzőbaromfikat, illetve – ha jelzőbaromfikat nem alkalmaznak – az importált madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

A. Jelzőbaromfik alkalmazása esetén:

i. szerológiai vizsgálatra vérmintákat kell venni minden jelzőbaromfitól az importált madarak karanténba vételét követő legalább 21 nap eltelte után és a karanténidőszak vége előtt legalább három nappal;

ii. ha a jelzőbaromfik szerológiai vizsgálata pozitív, vagy kétes eredményt ad, az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni. Ha a szállítmány 60-nál kevesebb madárból áll, az összes madártól, nagyobb szállítmányok esetében pedig 60 madártól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) kell venni.

B. Ha jelzőbaromfikat nem alkalmaznak:

az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni (a szerológiai vizsgálat nem megfelelő). Ha a szállítmány 60-nál kevesebb madárból áll, az összes madártól, nagyobb szállítmányok esetében pedig 60 madártól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) kell venni a karanténidőszak első 7–15 napja során.

2. Az 1. A. vagy B. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálatra:

i. a klinikailag beteg madaraktól vagy a beteg jelzőbaromfiktól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és (ha lehetséges) légcsőváladék-mintákat kell venni;

ii. mintát kell venni a béltartalomból, agyból, légcsőből, tüdőből, májból, lépből, veséből és más nyilvánvalóan elváltozott szervből az elhullás után a lehető legrövidebb időn belül az alábbi madarakból:

- az elhullott jelzőbaromfikból és az érkezéskor elhullva talált, illetve a karanténozás során elhullott összes madárból,

vagy

- nagy szállítmányok kistestű madarainál észlelt magas elhullási arány esetén az elhullott madarak legalább 10 %-ából.

3. A karanténozás során vett minták minden virológiai és szerológiai vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumokban a 92/66/EGK irányelv III. melléklete és a 92/40/EGK irányelv III. melléklete szerinti diagnosztikai eljárások alkalmazásával kell végezni. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak maximum öt mintájának egyetlen elegymintává való összevonása. A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.

4. A vírusizolátumokat be kell küldeni a nemzeti referencialaboratóriumba.

--------------------------------------------------

D. MELLÉKLET

AZ A. MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY ALKALMAZÁSÁRA JOGOSULT HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKE

Az OIE Közlönyében (OIE Bulletin) a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office International des Epizooties, OIE) tagjaként felsorolt országok.

--------------------------------------------------