31996L0045

A Bizottság 96/45/EK hetedik irányelve

(1996. július 2.)

a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerekről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 95/34/EK bizottsági irányelvvel [1] módosított, a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel a 76/768/EGK irányelv rendelkezik a kozmetikai termékek hivatalos vizsgálatáról azzal a céllal, hogy biztosítsa a kozmetikai termékek összetételére vonatkozó közösségi rendelkezések által előírt feltételeknek betartását;

mivel minden szükséges vizsgálati módszert a lehető leggyorsabban meg kell határozni; mivel bizonyos módszereket a 87/143/EGK irányelvvel [3] módosított 80/1335/EGK bizottsági irányelv [4], a 90/207/EGK [5], a 83/514/EGK [6], a 85/490/EGK [7], a 93/73/EGK [8] és a 95/32/EK [9] bizottsági irányelvek által módosított 82/434/EGK irányelv [10] révén már elfogadtak;

mivel a kozmetikai termékekben lévő 2-fenoxietanol, 1-fenoxipropán-2-ol, metil-, etil-, propil-, butil- és benzil-4-hidroxibenzoát azonosítása és mennyiségi meghatározása jelenti a hetedik lépést;

mivel az ebben az irányelvben megállapított intézkedések összhangban vannak a 76/768/EGK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a kozmetikai termékek hivatalos vizsgálata során a 2-fenoxietanol, 1-fenoxipropán-2-ol, metil-, etil-, propil-, butil- és benzil-4-hidroxibenzoát azonosítása és mennyiségi meghatározása a mellékletben leírt módszerek szerint történik.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1997. szeptember 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezésit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1996. július 2-án.

a Bizottság részéről

Emma Bonino

a Bizottság tagja

[1] HL L 167., 1995.7.18., 19. o.

[2] HL L 262., 1976.9.27., 169. o.

[3] HL L 57., 1987.2.27., 56. o.

[4] HL L 383., 1980.12.31., 27. o.

[5] HL L 108., 1990.4.28., 92. o.

[6] HL L 291., 1983.10.24., 9. o.

[7] HL L 295., 1985.11.7., 30. o.

[8] HL L 231., 1993.9.14., 34. o.

[9] HL L 178., 1995.7.28., 20. o.

[10] HL L 185., 1982.6.30., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

2-FENOXIETANOL, 1-FENOXIPROPÁN-2-OL, METIL-, ETIL-, PROPIL-, BUTIL- ÉS BENZIL-4-HIDROXIBENZOÁT AZONOSÍTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA KOZMETIKAI TERMÉKEKBEN

A. AZONOSÍTÁS

1. Cél és alkalmazási terület

Ez a módszer egy vékonyréteg-kromatográfiás (TLC) eljárást határoz meg, amely a B. szakaszban leírt meghatározási módszerrel együttesen lehetővé teszi 2-fenoxietanol, 1-fenoxipropán-2-ol, metil-, etil-, propil-, butil- és benzil-4-hidroxibenzoát azonosítását a kozmetikai termékekben.

2. Alapelv

A tartósítószereket acetonnal vonjuk ki a megsavanyított vizsgálati mintából. Szűrés után az acetonos oldatot vízzel elegyítjük, és lúgos közegben a zsírsavakat kalciumsóik formájában csapadékként leválasztjuk. A lúgos aceton/víz elegyet dietil-éterrel kivonjuk a lipofil anyagok eltávolítása céljából. Savanyítás után a tartósítószereket dietil-éterrel kivonjuk. A dietil-éteres kivonat egy részét szilikagéllel bevont vékonyréteg lemezre cseppentjük. A lemez előhívása után a kapott kromatogramot UV fény alatt vizsgáljuk meg, és a foltokat Millon reagenssel tesszük láthatóvá.

3. Reagensek

3.1. Általános rész

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak kell lennie. A felhasznált víznek desztillált víznek vagy legalább ezzel egyenértékű tisztaságú víznek kell lennie.

3.2. Aceton

3.3. Dietil-éter

3.4. n-pentán

3.5. Metil-alkohol

3.6. Ecetsav (Jégecet)

3.7. Sósav oldat, c(HCl) = 4 mol/l

3.8. Kálium-hidroxid oldat, c(KOH) = 4 mol/l

3.9. Kalcium-klorid dihidrát (CaCl2.2H2O)

3.10. Detektáló szer: Millon reagens

A Millon reagens (higany(II)-nitrát egy készen, a kereskedelemben beszerezhető oldat (69820 Fluka).

3.11. 2-Fenoxietanol

3.12. 1-Fenoxipropán-2-ol

3.13. Metil 4-hidroxibenzoát (metilparaben)

3.14. Etil 4-hidroxibenzoát (etilparaben)

3.15. n-Propil 4-hidroxibenzoát (propilparaben)

3.16. n-Butil 4-hidroxibenzoát (butilparaben)

3.17. Benzil 4-hidroxibenzoát (benzilparaben)

3.18. Referencia-oldatok

Készítsünk 0,1 %-os (m/v) oldatokat mindegyik referencia-oldatból (3.11., 3.12., 3.13., 3.14., 3.15., 3.16. és 3.17.) metanollal.

3.19. Előhívószer

Elegyítsünk 88 térfogatrész n-pentánt (3.4.) 12 térfogatrész ecetsavat jégecet) (3.6.).

4. Eszközök

Szokásos laboratóriumi berendezés, és:

4.1. 60 °C hőmérséklet tartására alkalmas vízfürdő

4.2. Előhívó kád (szűrőpapír bevonat nélkül)

4.3. Ultraibolya fényforrás, 254 nm

4.4. Vékonyréteg lemezek, 20 x 20 cm, 0,25 mm 60F254 szilikagéllel bevonva, koncentráló zónával (Merck 11798, Darmstadt, vagy ezzel egyenértékű)

4.5. Maximum 105 °C hőmérséklet tartására alkalmas szárítószekrény

4.6. Meleglevegős hajszárító

4.7. Gyapjú festőhenger, hossza kb. 10 cm, külső átmérője kb. 3,5 cm. A gyapjúréteg vastagsága 2-3 mm. Nyírjuk le a gyapjút, ha szükséges.

Lásd az 5.2. alatti megjegyzést.

4.8. 50 ml-es üvegcső csavaros kupakkal.

4.9. Elektromos fűtőlap termosztátos hőmérséklet-szabályozóval. Hőmérséklet-beállítás: kb. 80 °C. A fűtőlapot fedjük le egy 20 x 20 cm-es, kb. 6 mm vastagságú alumínium lemezzel, az egyenletes hőeloszlás érdekében.

5. Eljárás

5.1. Mintaelőkészítés

Mérjünk be hozzávetőlegesen 1 g mintát egy 50 ml-es csavaros tetejű üvegcsőbe (4.8.). Adjunk hozzá négy csepp sósavat (3.7.) és 40 ml acetont.

Erősen lúgos termékeknél, mint amilyen a pipereszappan, 20 csepp sósav oldatot kell adagolni. Zárjuk le a csövet, melegítsük fel az elegyet kb. 60 °C-ra, hogy elősegítsük a tartósítószerek kivonását az acetonos fázisba, majd rázzuk erősen egy percig.

Mérjük meg az oldat pH-ját pH-indikátorpapírral, és állítsuk be < 3 értékre sósav oldattal. Ismét erősen rázzuk egy percig.

Hűtsük le az oldatot szobahőmérsékletre, és szűrjük át egy szűrőpapíron egy Erlenmeyer lombikba. Töltsünk 20 ml szűrletet egy 200 ml-es Erlenmeyer lombikba, adjunk hozzá 60 ml vizet és keverjük meg. Állítsuk be a pH-t körülbelül 10-es értékre kálium-hidroxiddal (3.8.) úgy, hogy a pH mérésére indikátorpapírt használunk.

Adjunk hozzá 1 g kalcium-klorid-dihidrátot (3.9.) és rázzuk fel erősen. Szűrőpapíron szűrjük át egy 250 ml-es Erlenmeyer lombikba, amely 75 ml dietil-étert tartalmaz, és rázzuk erősen egy percig. Hagyjuk szétválni a fázisokat, és a vizes réteget gyűjtsük össze egy 200 ml-es Erlenmeyer lombikba. Indikátorpapír segítségével állítsuk be a vizes oldat pH-ját hozzávetőlegesen 2-re sósav oldattal. Ezt követően adjunk hozzá 10 ml dietil-étert, és rázzuk erősen egy percig. Hagyjuk szétválni a fázisokat, és a dietil-éteres rétegből 2 ml-t töltsük át egy 5 ml-es mintatartó ampullába.

5.2. Vékonyréteg kromatográfia (TLC)

Tegyünk egy TLC lemezt (4.4.) a megmelegített alumínium lapra (4.9.). Minden referencia oldatból (3.18.) kb. 10 μl-t, a mintaoldatból (5.1.) pedig 100 μl-t vigyünk fel a TLC lemez koncentrációs zónájának alapvonalára.

Ha szükséges, használhatunk légáramot az oldószer párolgásának elősegítésére. Vegyük le a TLC lemezt a melegítőlapról, és hagyjuk lehűlni szobahőmérsékletre. Töltsünk 100 ml előhívó oldószert (3.19.) egy előhívó kádba (4.2.).

Tegyük a TLC lemezt azonnal a telítetlen kádba, és szobahőmérsékleten végezzük el az előhívást addig, amíg az oldószerfront mintegy 15 cm-re eltávolodik az alapvonaltól. Vegyük ki a lemezt az előhívókádból, és szárítsuk meg meleg levegőáramban egy meleglevegős hajszárító segítségével.

Vizsgáljuk meg a lemezt UV fény (4.3.) alatt, és jelöljük be a foltok helyét. Melegítsük a lemezt 30 percig egy szárítószekrényben (4.5.) 100 °C -on a felesleges ecetsav eltávolítása érdekében. A tartósítószereket Millon reagenssel (3.10.) tegyük láthatóvá a kromatogramon úgy, hogy a festőhengert (4.7.) belemerítjük a reagensbe, és addig görgetjük a TLC lemezen, ameddig az egyenletesen benedvesedik.

Megjegyzés:

Vagylagosan a foltok úgy is láthatóvá tehetők, hogy egy csepp Millon reagenst viszünk fel minden, UV fény alatt kijelölt foltra.

A 4-hidroxibenzoesav észterek piros foltokként, míg az 2-fenoxipropanol és az 1 fenoxipropán-2-ol sárga foltokként jelennek meg. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy maga a 4-hidroxibenzoesav, amely a mintában tartósítószerként vagy a parabének bomlástermékeként jelen lehet, ugyancsak vörös foltként fog megjelenni. Lásd a 7.3. és 7.4. pontot.

6. Azonosítás

Számítsuk ki az Rf értéket minden egyes foltra. Hasonlítsuk össze a mintaoldatra kapott foltokat az referencia-oldatokra kapott foltokkal az Rf értékek, az UV sugárzás alatti viselkedésük, és a láthatóvá tett színük szempontjából. Vonjunk le előzetes következtetéseket a tartósítószerek azonosságára vonatkozóan.

Ha úgy tűnik, hogy parabének vannak jelen, akkor a B. szakaszban leírt HPLC vizsgálatot kell végrehajtani. Vessük össze a TLC-vel és a nagynyomású folyadék-kromatográfiával (HPLC) kapott eredményeket, hogy megerősítsük a 2-fenoxietanol, az 1-fenoxipropán-2-ol és a parabének jelenlétét.

7. Megjegyzések

7.1. A Millon reagens mérgező volta miatt ezt a reagenst legjobb a leírt eljárások egyikének megfelelően használni. Permetezése nem ajánlott.

7.2. Hidroxil-csoportokat tartalmazó egyéb vegyületek is kelthetnek színt Millon reagenssel. N. de Krujif, M.A.H. Rijk, L.A. Pranato-Soetardhi és A. Schouten (1987): Determination of preservatives in cosmetic products I: Thin-layer chromatographic procedure for the identification of preservatives in cosmetic products (J. Chromatography 410, 395-411.) cikkében számos tartósítószerre vonatkozó színtáblázat és a TLC eljárás a használatával kapott Rf értékekre vonatkozó találhatóak.

7.3. A következő táblázatban felsorolt Rf értékek a vizsgálatban kapható értékek jelzésére szolgálnak:

Vegyület | hRf | Szín |

4-hidroxibenzoesav | 11 | piros |

metil-parabén | 12 | piros |

etil-parabén | 17 | piros |

propil-parabén | 21 | piros |

butil-parabén | 26 | piros |

benzil-parabén | 16 | piros |

2-fenoxietanol | 29 | sárga |

1-fenoxipropán-2-ol | 50 | sárga |

7.4. A 4-hidroxibenzoesav és metil-parabén vagy a benzil-parabén és etil-parabén esetén nem kapunk szétválást. Ezeknek a vegyületeknek az azonosítását úgy kell megerősíteni, hogy elvégezzük a B. szakaszban leírt HPLC vizsgálatot, és a mintára kapott retenciós időket egybevetjük a referencia-oldatok retenciós időivel.

B. MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁS

1. Cél és alkalmazási terület

Ez a módszer eljárást határoz meg a 2-fenoxietanol, 1-fenoxipropán-2-ol, metil 4-hidroxibenzoát, etil-4-hidroxibenzoát, propil-4-hidroxibenzoát, butil-4-hidroxibenzoát és benzil-4-hidroxibenzoát kozmetikai termékekben történő meghatározására.

2. Fogalommeghatározás

Az e módszerrel meghatározott tartósítószerek mennyiségét tömegszázalékban fejezzük ki.

3. Alapelv

A mintát kénsav hozzáadásával megsavanyítjuk, majd pedig etil-alkohol és víz elegyével szuszpendáljuk. Miután gyengén melegítettük a keveréket a lipid fázis megolvasztása és a kvantitatív kivonás elősegítése céljából, a keveréket megszűrjük.

A szűrletben lévő tartósítószereket fordított fázisú HPLC-vel határozzuk meg, belső standardként izopropil-4-hidroxibenzoát használjunk.

4. Reagensek

4.1. Általános rész

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak kell lennie, és HPLC-re alkalmasnak ott, ahol erre szükség van. A felhasznált víznek desztillált víznek vagy legalább ezzel megegyező tisztaságú víznek kell lennie.

4.2. Abszolút etil-alkohol

4.3. 2-fenoxietanol

4.4. 1-fenoxipropán-2-ol

4.5. Metil-4-hidroxibenzoát (metil-parabén)

4.6. Etil-4-hidroxibenzoát (etil-parabén)

4.7. n-propil-4-hidroxibenzoát (propil-parabén)

4.8. Izopropil-4-hidroxibenzoát (izopropil-parabén)

4.9. n-butil-4-hidroxibenzoát (butil-parabén)

4.10. Benzil-4-hidroxibenzoát (benzilparabén)

4.11. Tetrahidrofurán

4.12. Metil-alkohol

4.13. Acetonitril

4.14. Kénsav oldat c(H2SO4) = 2 mol/l

4.15. Etil-alkohol/víz elegy

Keverjünk össze kilenc térfogatrész etil-alkoholt (4.2.) és egy térfogatrész vizet.

4.16. Belső standard oldat

Nagy pontossággal mérjünk be kb. 0,25 g izopropil-parabént (4.8.), töltsük át egy 500 ml-es mérőlombikba, oldjuk fel és töltsük fel a jelig etil-alkohol/víz eleggyel (4.15.).

4.17. Mozgó fázis: tetrahidrofurán/víz/metil-alkohol/acetonitril elegy

Keverjünk össze 5 térfogatrész tetrahidrofuránt, 60 térfogatrész vizet, 10 térfogatrész metil-alkoholt és 25 térfogatrész acetonitrilt.

4.18. Tartósítószerek törzsoldata

Nagy pontossággal mérjünk be kb. 0,2 g 2-fenoxietanolt, 0,2 g 1-fenoxipropán-2-ol-t, 0,05 g metil-parabént, 0,05 g etil-parabént, 0,05 g propil-parabént, 0,05 g butil-parabént és 0,025 g benzil-parabént egy 100 ml-es mérőlombikba, oldjuk fel és töltsük jelig etil-alkohol/víz eleggyel.

Hűtőszekrényben tartva az oldat egy hétig stabil.

4.19. Tartósítószerek standard oldatai

A törzsoldatból (4.18.) töltsünk át 20,00 ml-t, 10,00 ml-t, 5,00 ml-t, 2,00 ml-t és 1,00 ml-t egy-egy 50 ml-es mérőlombikba. Minden mérőlombikhoz adjunk 10 ml belső standard oldatot (4.16.) és 1,0 ml kénsav oldatot (4.14.), majd töltsük fel a jelig etil-alkohol/víz eleggyel. Ezeket az oldatokat frissen kell készíteni.

5. Eszközök

Hagyományos laboratóriumi felszerelés, és még:

5.1. 60 ± 1 °C fenntartására alkalmas vízfürdő

5.2. Nagynyomású folyadék-kromatográf 280 nm hullámhosszú UV detektorral

5.3. Analitikai oszlop

Rozsdamentes acél, 25 cm x 4,6 mm belső átmérő (vagy 12,5 cm x 4,6 mm belső átmérő), Nucleosil 5C18 vagy ezzel egyenértékű töltettel töltve (lásd a 10.1. pontot)

5.4. 100 ml-es üvegcsövek csavaros kupakkal

5.5. Forrkő, 2-4 mm méretű vagy ezzel egyenértékű

6. Eljárás

6.1. Mintaelőkészítés

6.1.1. A minta előkészítése belső standard hozzáadása nélkül

Mérjünk be körülbelül 1 g-nyi mintát egy 100 ml-es csavaros tetejű üvegcsőbe. Pipettázzunk 1,0 ml kénsav oldatot (4.14.) és 50,0 ml etil-alkohol/víz elegyet (4.15.) a csőbe. Adjunk hozzá körülbelül 1 g forrkövet (5.5.), zárjuk le a csövet és rázzuk erősen addig, amíg homogén szuszpenziót nem kapunk. Rázzuk legalább egy percig. Tegyük a csövet öt percre vízfürdőbe (5.1.), és tartsuk 60 ± 1 °C-on a tartósítószerek etil-alkoholos fázisba történő kivonásának elősegítése céljából.

Azonnal hűtsük le a csövet hideg vízáramban, és tartsuk a kivonatot hűtőszekrényben egy órán keresztül. Szűrjük le a kivonatot egy szűrőpapíron keresztül. Töltsünk át körülbelül 2 ml kivonatot egy 5 ml-es mintatartó küvettába. Tartsuk a kivonatot hűtőszekrényben, és 24 órán belül végezzük el a HPLC-s meghatározást.

6.1.2. A minta előkészítése belső standard hozzáadásával

Mérjünk be három tizedes pontossággal 1 ± 0,1 g mintát egy 100 ml-es csavaros tetejű üvegcsőbe.

Pipettázzunk 1,0 ml kénsav oldatot és 40,0 ml etil-alkohol/víz elegyet a csőbe. Adjunk hozzá körülbelül 1 g forrkövet (5.5.) és pontosan 10,00 ml belső standard oldatot. Zárjuk le a csövet, és rázzuk erősen addig, amíg homogén szuszpenziót nem kapunk. Rázzuk legalább egy percig. Tegyük a csövet öt percre vízfürdőbe (5.1.), és tartsuk 60 ± 1 °C-on a tartósítószerek etil-alkoholos fázisba történő kivonásának elősegítése céljából.

Azonnal hűtsük le a csövet hideg vízáramban, és tartsuk a kivonatot hűtőszekrényben egy órán keresztül. Szűrjük le a kivonatot egy szűrőpapíron keresztül.

Töltsünk át körülbelül 2 ml kivonatot egy 5 ml-es mintatartó küvettába (vakoldat). Tartsuk a kivonatot hűtőszekrényben, és 24 órán belül végezzük el a HPLC-s meghatározást.

6.2. Nagynyomású folyadék-kromatográfia (HPLC)

6.2.1. Kromatografálási feltételek:

- Mozgó fázis: tetrahidrofurán/víz/metil-alkohol/acetonitril elegy (4.17.)

- Áramlási sebesség: 1,5 ml/perc

- A detektálás hullámhossza: 280 nm

6.2.2. Kalibrálás

Minden tartósítószer standard oldatából (4.19.) fecskendezzünk 10 μl-t. A kapott kromatogramokból határozzuk meg a vizsgált tartósítószer standard oldat csúcsmagasságának a belső standard csúcsmagasságához viszonyított arányát. Ábrázoljuk görbén az egyes tartósítószerekhez tartozó csúcsmagasságok arányát az egyes standard oldatok koncentrációjának függvényében.

6.2.3. Mennyiségi meghatározás

Fecskendezzünk 10 μl belső standard nélküli mintaoldatot (6.1.1.) a kromatográfba, és vegyük fel a kromatogramot.

Fecskendezzünk az egyik tartósítószer standard oldatból (4.19.) 10 μl–t, és vegyük fel a kromatogramot. Hasonlítsuk össze a kapott kromatogramokat.

Ha a minta kivonásának (6.1.1.) kromatogramján nincs csúcs nagyjából ugyanannál a retenciós időnél, mint az izopropil-parabének (ajánlott belső standard), akkor azzal folytassuk, hogy fecskendezzünk 10 μl belső standardt tartalmazó minta kivonatot (6.1.2.). Vegyük fel a kromatogramot, és mérjük meg a csúcsmagasságokat.

Ha zavaró csúcsot találunk a minta kivonatának kromatogramján ugyanannál a retenciós időnél, mint az izopropil-parabénnél, akkor egy másik megfelelő belső standardot kell választani.

Ha a vizsgált tartósítószerek egyike hiányzik a kromatogramról, akkor ez a tartósítószer használható fel belső standardként.

Számítsuk ki a vizsgált tartósítószerek csúcsmagasságainak a belső standard csúcsmagasságaihoz viszonyított arányát.

Győződjünk meg arról, hogy kalibrálásnál a felhasznált belső standardokra lineáris görbét kaptunk.

Győződjünk meg arról, hogy a tartósítószerek standard oldatára és a mintaoldatra kapott kromatogramok kielégítik a következő elvárásokat:

- csúcsszétválásánál a leggyengébben szétvált párnak legalább 0,90-nek kell lennie.

+++++ TIFF +++++

1. ábra: Csúcsszétválás

Ha a szükséges szétválást nem értük el, akkor vagy egy hatékonyabb oszlopot kell használni, vagy a mozgó fázis összetételét kell addig állítgatni, amíg az elvárásokat kielégíti.

- Minden kapott csúcs As aszimmetria faktorának 0,9–1,5 közötti tartományban kell lennie. (A csúcsaszimmetria-faktor definícióját lásd a 2. ábrán). Az aszimmetria-faktor meghatározására szolgáló kromatogram felvételéhez legalább 2 cm/perc papíradagolási sebesség ajánlott.

+++++ TIFF +++++

2. ábra: Csúcsaszimmetria-faktor

- Stabil alapvonalat kell kapnunk.

7. Számítás

Használjuk a kalibrációs görbét (6.2.2.) és a vizsgált tartósítószerek csúcsmagasságának a belső standard csúcsmagasságához viszonyított arányait a mintaoldatban lévő tartósítószerek koncentrációjának kiszámításához. Számítsuk ki a minta 2-fenoxietanol, 1-fenoxipropán-2-ol, metil 4-hidroxibenzoát, etil-4-hidroxibenzoát, propil-4-hidroxibenzoát, butil-4-hidroxibenzoát és benzil-4-hidroxibenzoát tartalmát (wi) tömegszázalékban (%m/m) a következő képlet segítségével:

%w

=

b

,

ahol:

b = a vakoldatban lévő i-edik tartósítószer koncentrációja (μg/ml) a kalibrációs görbe alapján, és

a = a vizsgált adag tömege (g).

8. Megismételhetőség [1]

Lásd a megjegyzések 10.5. pontját.

9. Reprodukálhatóság [2]

Lásd a megjegyzések 10.5. pontját.

10. Megjegyzések

10.1. Álló fázis

HPLC meghatározásoknál az oldatok retenciós viselkedése erősen függ az álló fázis típusától, márkájától és előéletétől. Azt, hogy egy oszlop használható-e a vizsgált tartósítószerek szétválasztására, a standard oldatokra kapott eredményekből tudjuk megállapítani (lásd a megjegyzések 6.2.3. pontját). A javasolt töltőanyagon kívül a Hypersil ODS és a Zorbax ODS is ugyanúgy használható.

Vagylagosan az ajánlott mozgó fázis összetételét lehet optimalizálni az elvárt szétválasztás elérése érdekében.

10.2. A detektálás hullámhossza

A leírt módszerrel végzett egyenetlenségi vizsgálat azt mutatta, hogy a detektálás hullámhosszának kismértékű megváltozása jelentős hatással bír a meghatározás eredményeire.

Ezért ezt a paramétert az elemzés során igen alaposan kell szabályozni.

10.3. Zavaró hatások

Az ebben a módszerben leírt körülmények között sok más vegyület, mint például tartósítószerek és kozmetikai adalékanyagok is kioldódnak. A kozmetikai termékekről szóló tanácsi irányelvhez tartozó VI. mellékletben említett nagyszámú tartósítószer retenciós ideje fel van sorolva N. de Kruijf, M.A.H. Rijk, L.A. Pranato-Soetardhi and Schouten, (1989): Determination of preservatives in cosmetic products II. High-performance liquid chromatographic identification (J. Chromatography 469, 317-398) cikkében.

10.4. Az analitikai oszlop védelmére egy megfelelő védőoszlop is használható.

10.5. A módszert egy együttműködési kísérlet során vizsgálták, amelyben kilenc laboratórium vett részt. Három mintát vizsgáltak. A következő táblázat mindhárom mintára felsorolja a vizsgált mintákra kapott % m/m átlagokat (m), a megismételhetőségeket (r) és a reprodukálhatóságokat (R):

Minta | | 1-Fenoxi-propán-2-ol | Metil-parabén | Etil-parabén | Propil-parabén | Butil-parabén | Benzil-parabén |

| 2-Fenoxi-etanol |

Vitamin krém | m | 1,124 | 0,250 | 0,0628 | 0,031 | 0,0906 |

| r | 0,016 | | 0,018 | 0,0035 | 0,0028 | 0,0044 | |

| R | 0,176 | | 0,030 | 0,0068 | 0,0111 | 0,0034 | |

Nappali arckrém | m | 1,196 | | 0,266 | 0,076 | | | |

| r | 0,040 | | 0,003 | 0,002 | | | |

| R | 0,147 | | 0,022 | 0,004 | | | |

Masszázs krém | m | | 0,806 | | | 0,180 | 0,148 | 0,152 |

| r | | 0,067 | | | 0,034 | 0,013 | 0,015 |

| R | | 0,112 | | | 0,078 | 0,012 | 0,016 |

[1] ISO 5725

[2] ISO 5725

--------------------------------------------------