Help Print this page 

Document 02004R0802-20140101

Title and reference
A Bizottság 802/2004/EK  rendelete (2004. április 21.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (EGT vonatkozású szöveg)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/802/2014-01-01
Multilingual display
Dates
  • Date of document: 01/01/2014
  • Date of effect: 01/01/2014
Miscellaneous information
  • Author: Not available
  • Form: Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
  • Additional information: LASTMODIN 32013R1269
Text

2004R0802 — HU — 01.01.2014 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 802/2004/EK RENDELETE

(2004. április 21.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(HL L 133, 30.4.2004, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

 M1

A BIZOTTSÁG 1792/2006/EK RENDELETE (2006. október 23.)

  L 362

1

20.12.2006

►M2

A BIZOTTSÁG 1033/2008/EK RENDELETE (2008. október 20.)

  L 279

3

22.10.2008

 M3

A BIZOTTSÁG 519/2013/EU RENDELETE (2013. február 21.)

  L 158

74

10.6.2013

►M4

A BIZOTTSÁG 1269/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. december 5.)

  L 336

1

14.12.2013




▼B

A BIZOTTSÁG 802/2004/EK RENDELETE

(2004. április 21.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodásra,

tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) ( 1 ) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a legutóbb az 1310/97/EK rendelettel ( 2 ) módosított, a vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 23. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendeletet – a rendelet különböző rendelkezéseinek jelentős módosításával – átdolgozták.

(2)

A 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról szóló, 1998. március 1-jei 447/98/EK bizottsági rendeletet ( 4 ) e módosítások figyelembevétele érdekében módosítani kell. Következésképpen az az egyértelműség érdekében hatályát veszti, és helyébe egy új rendelet lép.

(3)

A Bizottság a meghallgatási tisztviselők bizonyos versenyjogi eljárásokban elvégzett feladataival kapcsolatos intézkedéseket fogadott el.

(4)

A 139/2004/EK rendelet az összefonódások megvalósítása előtti kötelező bejelentésen alapszik. Egyrészt egy bejelentés fontos jogkövetkezményekkel jár, amelyek a tervezett összefonódásban részt vevő felek számára kedvezőek, másrészt a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a felekre pénzbírság szabható ki, és az polgári jogi hátrányokkal is járhat számukra. A jogbiztonság érdekében tehát szükséges pontosan meghatározni a bejelentésben közlendő információ tárgyát és tartalmát.

(5)

A bejelentő felek kötelezettsége, hogy az igazságnak megfelelően és hiánytalanul feltárják a Bizottság előtt azokat a tényeket és körülményeket, amelyek meghatározóak a bejelentett összefonódásra vonatkozó döntés tekintetében.

(6)

A 139/2004/EK rendelet arra is lehetőséget ad az érintett vállalkozásoknak, hogy a bejelentést megelőzően egy indoklással ellátott beadványban kérelmezzék, hogy a rendelet feltételeinek megfelelő összefonódást egy vagy több tagállam a Bizottsághoz, vagy adott esetben a Bizottság egy vagy több tagállamhoz áttegye. Fontos a Bizottság vagy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára elégséges információt biztosítani ahhoz, hogy képesek legyenek – rövid idő alatt – felmérni, hogy az ügyet át kell-e tenni vagy nem. Ennek érdekében az áttételt kérelmező indoklással ellátott beadványnak bizonyos meghatározott információkat tartalmaznia kell.

(7)

Az indoklással ellátott beadványok és bejelentések vizsgálatának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében kívánatos, hogy ezekhez formanyomtatvány használatát írják elő.

(8)

Mivel a 139/2004/EK rendelet értelmében a bejelentés képezi a jogszabályi határidők kezdő időpontját, az ilyen határidőket szabályozó feltételeket és azt az időpontot, amelytől a határidőket számítják szintén meg kell határozni.

(9)

A 139/2004/EK rendeletben előírt határidők kiszámításához a jogbiztonság érdekében szabályokat kell rögzíteni. Különösen az időszak kezdetét és végét, valamint az azt felfüggesztő körülményeket kell meghatározni, kellően tekintetbe véve az eljárásra rendelkezésre álló rendkívül szűk időkeretből eredő követelményeket.

(10)

A Bizottság eljárásával kapcsolatos rendelkezéseket oly módon kell megalkotni, hogy a meghallgatáshoz és a védekezéshez való jog teljes mértékben biztosítva legyen. E célok érdekében a Bizottságnak különbséget kell tennie az összefonódást bejelentő felek, a tervezett összefonódásban érintett más felek, harmadik személyek és az olyan személyek között, amelyekre a Bizottság határozattal pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kíván kiszabni.

(11)

A Bizottságnak a bejelentő felek és a részt vevő más felek számára, amennyiben kérik, lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a bejelentés előtt a szándékolt összefonódást nem hivatalosan és szigorúan bizalmas jelleggel megvitathassák. Ezenkívül a Bizottságnak a bejelentést követően szoros kapcsolatot kell fenntartania e felekkel, az ahhoz szükséges mértékben, hogy megvitasson velük bármely olyan gyakorlati vagy jogi problémát, amelyet az ügy első vizsgálata során felfedezett, hogy ha lehet, kölcsönös megegyezéssel oldják meg az ilyen problémákat.

(12)

A védekezéshez való jog tiszteletben tartásának elvével összhangban a bejelentő felek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy benyújthassák észrevételeiket mindazokkal a kifogásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság határozataiban figyelembe kíván venni. A tervezett összefonódásban érintett más feleket szintén tájékoztatni kell a Bizottság kifogásairól, és részükre lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére.

(13)

A kellő érdekeltségüket bizonyító harmadik személyek számára szintén lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére, amennyiben erre vonatkozóan írásbeli kérelmet nyújtanak be.

(14)

Az észrevételeik megtételére jogosult különböző személyeknek egyrészt saját érdekükben, másrészt a szabályszerű eljárás érdekében ezt írásban kell megtenniük, a hivatalos szóbeli meghallgatásra irányuló kérelemhez való joguk sérelme nélkül, amennyiben az indokolt, az írásbeli eljárás kiegészítésére. Sürgős esetben azonban a Bizottságnak képesnek kell lennie a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik személyek hivatalos szóbeli meghallgatásának azonnali lefolytatására.

(15)

Szükséges meghatározni a meghallgatandó személyek arra vonatkozó jogait, hogy milyen mértékben kapjanak betekintést a Bizottság aktájába, valamint hogy milyen feltételekkel képviseltethetik magukat vagy vehetnek igénybe segítséget.

(16)

Amikor betekintést enged az aktába, a Bizottságnak biztosítania kell az üzleti titkok és más bizalmas információik védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje bizalmas információik azonosítására azokat a vállalkozásokat, amelyek dokumentumokat vagy nyilatkozatokat nyújtottak be.

(17)

Ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően értékelhesse a bejelentő felek azon kötelezettségvállalásait, amelyeket abból a célból nyújtottak be, hogy az összefonódást összeegyeztethetővé tegyék a közös piaccal, és hogy a Bizottság biztosíthassa a más részt vevő felekkel, harmadik személyekkel és a tagállamok hatóságaival a 139/2004/EK rendeletben és különösen annak 18. cikke (1) és (4) bekezdésében, valamint 19. cikke (1), (2), (3) és (5) bekezdésében előírt megfelelő konzultációt, ki kell alakítani az azon rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalások benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket.

(18)

Szintén szükséges meghatározni a Bizottság által megállapított bizonyos határidőkre alkalmazandó szabályokat is.

(19)

Az összefonódásokkal foglakozó tanácsadó bizottságnak az előzetes határozattervezet alapján véleményt kell nyilvánítania. Ezért az ügy kivizsgálásának befejezését követően az üggyel kapcsolatban a tanácsadó bizottsággal konzultálni kell. Ez a konzultáció azonban nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy szükség esetén újra megindítsa a vizsgálatot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

Alkalmazási kör

E rendeletet az összefonódásoknak a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően végrehajtott ellenőrzésére kell alkalmazni.



II. FEJEZET

BEJELENTÉSEK ÉS MÁS BEADVÁNYOK

2. cikk

Bejelentés benyújtására jogosult személyek

(1)  A bejelentéseket a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyeknek vagy vállalkozásoknak kell benyújtaniuk.

▼M4

(2)  Amennyiben a bejelentéseket személyek vagy vállalkozások feljogosított külső képviselői írják alá, az ilyen képviselőknek képviseleti jogosultságukat írásbeli bizonyítékkal kell igazolniuk.

▼B

(3)  Együttes bejelentéseket olyan közös képviselőnek kell benyújtania, aki jogosult arra, hogy mindegyik bejelentő fél nevében dokumentumokat adjon és vegyen át.

3. cikk

A bejelentések benyújtása

(1)  A bejelentéseket az I. mellékletben megtalálható CO-formanyomtatvány által előírt módon kell benyújtani. A II. mellékletben megállapított feltételekkel a bejelentéseket egyszerűsített formanyomtatványon, az ott meghatározottak szerint is be lehet nyújtani. Az együttes bejelentéseket egyetlen formanyomtatványon kell benyújtani.

▼M4

(2)  A CO-formanyomtatványt és az ahhoz mellékelt dokumentumokat a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában időről időre megállapított formátumban és példányszámban kell benyújtani. A bejelentést a 23. cikk (1) bekezdésében említett címre kell megküldeni.

▼B

(3)  A mellékelt dokumentumoknak vagy eredeti példányoknak, vagy az eredeti példányok másolatainak kell lenniük; ez utóbbi esetben a bejelentő feleknek igazolniuk kell, hogy a másolatok az eredetivel egyezőek és hiánytalanok.

(4)  A bejelentéseket a Közösség hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani. A bejelentő felek számára ez a nyelv egyben az eljárás nyelve is, valamint az ugyanazzal az összefonódással kapcsolatos bármilyen későbbi eljárásé is. A mellékelt dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani. Amennyiben az eredeti nyelv nem a Közösség hivatalos nyelveinek valamelyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást.

(5)  Amennyiben a bejelentést az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 57. cikke alapján teszik meg, akkor az EFTA-államok hivatalos nyelveinek valamelyikén vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának a munkanyelvén is be lehet nyújtani. Amennyiben a bejelentés választott nyelve nem a Közösség valamelyik hivatalos nyelve, a bejelentő feleknek ki kell egészíteniük az összes dokumentumot a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén elkészített fordítással. A Bizottság a fordításhoz kiválasztott nyelvet használja eljárása során a bejelentő felekkel szemben.

4. cikk

A benyújtandó információk és dokumentumok

▼M4

(1)  A bejelentéseknek tartalmazniuk kell az I. és II. mellékletben található megfelelő formanyomtatványokban kért információkat és dokumentumokat. Az információknak helytállóknak és hiánytalanoknak kell lenniük.

▼B

(2)  A Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az I. és II. mellékletben részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmények teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához.

(3)  A Bizottság írásban haladéktalanul visszaigazolja a bejelentő feleknek vagy azok képviselőinek a bejelentés, illetve a Bizottság által az 5. cikk (2) és (3) bekezdése alapján küldött levélre érkező bármely válasz átvételét.

5. cikk

A bejelentés hatálybalépésének időpontja

(1)  A bejelentések a Bizottság által történő kézhezvételük napján lépnek hatályba, a (2), (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel.

(2)  Amennyiben a bejelentésben vagy a mellékelt dokumentumokban szereplő információk valamely lényeges pont tekintetében hiányosak, erről a Bizottság haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. Ilyen esetekben a bejelentés azon a napon lép hatályba, amikor a hiánytalan információkat a Bizottság megkapja.

(3)  A bejelentésben szereplő tényekben történő lényeges változásokat, amelyek a bejelentést követően kerülnek napvilágra, és amelyekről a bejelentő feleknek tudomásuk van vagy, amelyekről tudniuk kellene, vagy bármilyen új információt, amely a bejelentést követően kerül napvilágra, és amelyekről a feleknek tudomásuk van, vagy amelyekről tudniuk kellene, és amelyet be kellett volna jelenteni, ha a bejelentéskor tudomásuk lett volna róla, haladéktalanul közölni kell a Bizottságot. Ebben az esetben, amikor e lényeges változások jelentős hatással lehetnek az összefonódás értékelésére, a Bizottság dönthet úgy, hogy a bejelentés hatálybalépésének időpontja a vonatkozó információk Bizottság általi kézhezvételének a napja; a Bizottságnak erről haladéktalanul írásban kell tájékoztatnia a bejelentő feleket vagy képviselőiket.

(4)  A helytelen vagy félrevezető információk hiányos információknak minősülnek.

(5)  Amikor a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján közzéteszi a bejelentés tényét, megjelöli azt a napot, amikor a bejelentést kézhez vette. Ha a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően a bejelentés hatálybelépésének időpontja későbbi, mint a közleményben megjelölt időpont, a Bizottság kibocsát még egy közleményt, amelyben megjelöli a későbbi időpontot.

6. cikk

Az indoklással ellátott beadványokra, kiegészítésekre és igazolásokra vonatkozó különös rendelkezések

(1)  A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványoknak tartalmazniuk kell az e rendelet III. mellékletével összhangban kért információkat és dokumentumokat.

▼M4

(2)  E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2)–(5) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 21. és 23. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványokra.

▼B

E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2)–(5) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 21. és 23. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti kiegészítésekre és igazolásokra.



III. FEJEZET

HATÁRIDŐK

7. cikk

A határidők kezdete

A határidők a 139/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezésében említett eseményt követő, az e rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapon kezdődnek.

8. cikk

A határidők befejeződése

A munkanapokban számított határidő az utolsó munkanapjának a végén jár le.

A Bizottság által egy naptári időpontra megállapított időtartam a megjelölt naptári nap végén fejeződik be.

9. cikk

A határidő felfüggesztése

(1)  A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (4) bekezdése szerint a következő indokok valamelyike miatt kell határozatot hoznia:

a) azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek valamelyikétől vagy más részt vevő féltől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be;

b) azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság egy, az e rendelet 11. cikke szerinti harmadik személytől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be, olyan körülmények miatt, amelyekért az e rendelet 11. cikkében meghatározott valamelyik bejelentő fél vagy más részt vevő fél felelős;

c) az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek egyike vagy más részt vevő fél nem vetette alá magát a Bizottság által a 139/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján szükségesnek ítélt vizsgálatnak, vagy nem működött együtt a vizsgálatnak az azon rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő lefolytatásában;

d) a bejelentő felek elmulasztották a Bizottságot tájékoztatni a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról, vagy bármilyen egyéb, az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett új információról.

(2)  A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint anélkül kell határozatot hoznia, hogy először egyszerű információkérés útján járna el, olyan körülmények miatt, amelyekért az összefonódásban részt vevő vállalkozások valamelyike felelős.

(3)  A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, az egyszerű információkérésben meghatározott határidő lejárta és a határozattal előírt hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a vizsgálat lefolytatására irányuló sikertelen kísérlet és a határozattal elrendelt vizsgálat befejeződése közötti időtartamra;

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben, az ott felsorolt tényekben bekövetkezett változás időpontja és a hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra;

d) a (2) bekezdésben említett esetekben, a határozatban megjelölt határidő lejárta és a határozattal előírt hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra.

(4)  A határidő felfüggesztése az azt előidéző esemény bekövetkezésének napját követő munkanapon kezdődik. A felfüggesztés annak a napnak a végén fejeződik be, amelyen a felfüggesztés indokát megszüntetik. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak a következő munkanap végén fejeződik be.

10. cikk

A határidők betartása

(1)  A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 22. cikke (3) bekezdésében említett határidőket akkor tartják be, ha a Bizottság az időtartam vége előtt hozta meg a vonatkozó határozatot.

(2)  A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 4. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében, 9. cikkének (2) bekezdésében, 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, valamint 22. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett határidőket az érintett tagállam akkor tartja be, ha az időtartam vége előtt írásban tájékoztatja a Bizottságot, vagy ha írásbeli kérelmet nyújt be, vagy adott esetben ahhoz írásban csatlakozik.

(3)  A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett határidőt akkor tartják be, ha egy érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az időtartam vége előtt az abban a rendelkezésben megállapított módon tájékoztatja az érintett vállalkozásokat.



IV. FEJEZET

A MEGHALLGATÁSHOZ VALÓ JOG GYAKORLÁSA; MEGHALLGATÁSOK

11. cikk

A meghallgatandó felek

A 139/2004/EK rendelet 18. cikke szerinti meghallgatáshoz való jog a következő feleket illeti:

a) a bejelentő felek, azaz a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentést benyújtó személyek vagy vállalkozások;

b) más részt vevő felek, azaz az összefonódási tervben részt vevő, a bejelentő feleken kívüli felek, mint például az eladó és az összefonódásban szereplő célvállalkozás;

c) harmadik személyek, azaz természetes vagy jogi személyek, beleértve a vevőket, szállítókat és versenytársakat, amennyiben kellő érdekeltségüket igazolják a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében, ami különösen a következőkre vonatkozik:

 az érintett vállalkozások igazgató vagy vezető testületeinek tagjai vagy e vállalkozások alkalmazottainak elismert képviselői,

 fogyasztói szövetségek, ha a tervezett összefonódás olyan termékeket vagy szolgáltatásokat érint, amelyeket végső fogyasztók használnak;

d) azok a felek, amelyek tekintetében a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. vagy 15. cikke értelmében határozatot kíván hozni.

12. cikk

Az összefonódások felfüggesztéséről szóló határozatok

(1)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint olyan határozatot kíván hozni, amely a felek közül egyet vagy többet hátrányosan érint, az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében írásban tájékoztatja a bejelentő feleket és más részt vevő feleket a kifogásairól, és határidőt tűz, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

(2)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ideiglenesen az e cikk (1) bekezdésében említett határozatot hoz anélkül, hogy lehetőséget biztosított volna a bejelentő feleknek és más részt vevő feleknek álláspontjuk kifejtésére, akkor haladéktalanul megküldi részükre az ideiglenes határozat szövegét, és kitűz egy határidőt, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

►M4  Miután a bejelentő felek és más részt vevő felek már kifejtették álláspontjukat, a Bizottság az ideiglenes határozatot hatályon kívül helyező, módosító vagy megerősítő végső határozatot hoz. ◄ Amennyiben a felek a kitűzött határidőn belül nem fejtik ki álláspontjukat, akkor a Bizottság ideiglenes határozata a határidő leteltével véglegessé válik.

13. cikk

Érdemi határozatok

(1)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 8. cikke (2)–(6) bekezdésének alapján szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja a feleket.

E rendelet 12. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az említett rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megfelelően ideiglenesen hozott határozatot.

(2)  A Bizottság kifogásait a bejelentő feleknek címezve írásban küldi meg.

A Bizottság a kifogásközléskor kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a bejelentő felek a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság a többi részt vevő felet írásban tájékoztatja e kifogásokról.

A Bizottság a többi részt vevő fél számára is kitűzi a határidőt, amelyen belül a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság nem köteles figyelembe venni az általa kitűzött határidő lejárta után kapott észrevételeket.

▼M4

(3)  Azok a felek, amelyeknek a Bizottság kifogásait címezte, vagy amelyeket tájékoztatott e kifogásokról, a kifogásokkal kapcsolatban észrevételeket nyújthatnak be. Minden észrevételt írásban kell benyújtani a kitűzött határidőn belül. Írásbeli észrevételeikben előterjeszthetnek minden általuk ismert olyan tényt és adatot, amelyeknek védekezésük szempontjából jelentősége van, és az előterjesztett tények bizonyítékaként csatolniuk kell minden vonatkozó dokumentumot. Ezenkívül javasolhatják, hogy a Bizottság meghallgasson olyan személyeket, akik alátámaszthatják ezeket a tényeket. Észrevételeiket a Bizottsághoz kell benyújtaniuk, a 23. cikk (1) bekezdésében említett címre. Az észrevételek formátumát és a benyújtandó példányok számát a Bizottság időről időre meghatározza az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság ezeknek az írásbeli észrevételeknek a másolatait haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

▼B

(4)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke értelmében szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja azokat a feleket, amelyekre vonatkozóan ilyen határozatot szándékozik hozni.

A (2) bekezdés első és második albekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

14. cikk

Szóbeli meghallgatások

(1)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon bejelentő felek részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a bejelentő feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(2)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon többi részt vevő fél részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, szintén biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a többi részt vevő félnek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(3)  Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon feleknek, amelyekre pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot tervez kiszabni, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatás keretében kifejtsék, ha ezt írásban tett észrevételeikben kérték. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja e feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

15. cikk

A hivatalos szóbeli meghallgatások lefolytatása

(1)  A hivatalos szóbeli meghallgatásokat a meghallgatási tisztviselő folytatja le, és ennek során teljes függetlenséget élvez.

(2)  A Bizottság felkéri a meghallgatandó személyeket, hogy az általa meghatározott időpontban jelenjenek meg a hivatalos szóbeli meghallgatáson.

(3)  A Bizottság felkéri a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy vegyenek részt a hivatalos szóbeli meghallgatásokon.

(4)  A megjelenésre felkért személyeknek vagy személyesen kell megjelenniük, vagy adott esetben jogi képviselőikkel vagy az alapszabályuk által meghatalmazott képviselőikkel képviseltethetik magukat. A vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait képviselheti állandó személyzetük tagjai közül kijelölt, kellően felhatalmazott ügyvivő is.

(5)  A Bizottság által meghallgatott személyeket ügyvédjük vagy a meghallgatási tisztviselő által elfogadott képesített és kellően felhatalmazott személyek segíthetik.

(6)  A hivatalos szóbeli meghallgatás nem nyilvános. Minden személyt külön-külön vagy a megjelenésre felkért többi személy jelenlétében lehet meghallgatni, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

(7)  A meghallgatási tisztviselő lehetővé teheti a 11. cikk szerinti valamennyi félnek, a bizottsági szolgálatoknak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, hogy a hivatalos szóbeli meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel.

A meghallgatási tisztviselő előkészítő ülést tarthat a felek és a bizottsági szolgálatok részvételével annak érdekében, hogy elősegítse a hivatalos szóbeli meghallgatás eredményes lefolytatását.

(8)  Minden meghallgatott személy nyilatkozatát rögzítik. A meghallgatásról készült felvételt kérelemre a meghallgatáson megjelent személyek rendelkezésére bocsátják. Tekintettel kell lenni a feleknek üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

16. cikk

Harmadik személyek meghallgatása

(1)  Amennyiben harmadik személyek a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata szerint írásban kérik meghallgatásukat, a Bizottság az eljárás jellegéről és tárgyáról írásban tájékoztatja őket, és kitűzi a határidőt, amelyen belül álláspontjukat ismertethetik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett harmadik személyek a kitűzött határidőn belül írásban ismertethetik álláspontjukat. Azon harmadik személyeknek, akik írásbeli észrevételeikben ezt kérték, a Bizottság indokolt esetben biztosítja a lehetőséget, hogy részt vegyenek a hivatalos meghallgatáson. A Bizottság más esetekben is megadhatja az ilyen feleknek a lehetőséget álláspontjuk szóbeli kifejtésére.

(3)  A Bizottság ugyanígy bármilyen más természetes vagy jogi személyt is felkérhet véleményének kifejtésére akár írásban, akár szóban, valamint hivatalos szóbeli meghallgatáson is.



V. FEJEZET

IRATBETEKINTÉS ÉS A BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

17. cikk

Iratbetekintés és a dokumentumok felhasználása

(1)  A Bizottság kérelemre betekintést nyújt az aktába azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye számukra védekezéshez való joguk gyakorlását. A betekintést a kifogásközlésről szóló értesítést követően biztosítják.

(2)  A Bizottság – kérelemre – a kifogásról tájékoztatott más részt vevő feleknek is megadja a lehetőséget az iratbetekintésre, amennyiben erre szükségük van észrevételeik elkészítése céljából.

▼M4

(3)  Az iratbetekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és a Bizottság vagy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai belső dokumentumaira. Az iratbetekintés joga nem terjed ki továbbá a Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti, illetve ez utóbbiak egymás közötti levelezésére, valamint a Bizottság és más versenyhatóságok közötti levelezésre.

▼B

(4)  Az e cikk szerinti iratbetekintés útján szerzett dokumentumok kizárólag az ezzel kapcsolatos eljárás céljára használhatók fel a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően.

18. cikk

Bizalmas információk

(1)  A Bizottság nem közöl, és nem tesz hozzáférhetővé információkat, beleértve a mellékelt dokumentumokat is, amennyiben azok olyan üzleti titkokat vagy más bizalmas információt tartalmaznak, amelyeknek az eljárás céljaira való felfedését a Bizottság nem tartja szükségesnek.

(2)  Bármely személynek, aki e rendelet 12., 13. és 16. cikkének rendelkezései szerint közli álláspontját vagy észrevételeit, vagy információkat szolgáltat a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően, vagy ugyanazon eljárás során a Bizottsághoz később nyújt be további információkat, egyértelműen azonosítania kell minden olyan anyagot, amelyet bizalmasnak ítél, megadva ennek okait, és biztosítva egy különálló, nem bizalmas változatot a Bizottság által kitűzött határidőre.

(3)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól megkövetelheti – minden olyan esetben, amikor a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően dokumentumokat vagy nyilatkozatokat mutatnak vagy mutattak be –, hogy azonosítsák azokat a dokumentumokat vagy a dokumentumok azon részeit, amelyek a megítélésük szerint a tulajdonukban lévő üzleti titkokat vagy más bizalmas információt tartalmaznak, valamint azonosítsák azokat a vállalkozásokat, amelyek vonatkozásában az ilyen dokumentumokat bizalmasnak kell tekinteni.

A Bizottság szintén megkövetelheti a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól, hogy azonosítsák a kifogásközlés, az ügyről készített összefoglaló vagy a Bizottság által elfogadott határozat olyan részeit, amelyek megítélésük szerint üzleti titkokat tartalmaznak.

Ha az üzleti titkokat vagy más bizalmas információkat azonosították, a feleknek, valamint a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak azt meg kell indokolniuk, és a Bizottság által megállapított határidőn belül egy külön, nem bizalmas változatot is biztosítaniuk kell.

▼M2

(4)  Amennyiben a személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai nem tesznek eleget a (2) vagy a (3) bekezdés rendelkezéseinek, a Bizottság úgy tekintheti, hogy az érintett dokumentumok vagy nyilatkozatok nem tartalmaznak bizalmas információt.

▼B



VI. FEJEZET

AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

19. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásának határideje

(1)  Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat a bejelentés kézhezvételének időpontjától számított 20 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

▼M4

(2)  Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat az eljárás megindításától számított 65 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

Amennyiben az érintett vállalkozások először az eljárás megindítását követő kevesebb mint 55 munkanapon belül teszik meg kötelezettségvállalásaikat, ám az eljárás megindítását követően 55 munkanappal vagy azon túl módosított kötelezettségvállalásokat nyújtanak be, a módosított kötelezettségvállalásokat a 139/2004/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdésének második mondata alkalmazásában új kötelezettségvállalásoknak kell tekinteni.

▼B

Ha a 139/2004/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik, a kötelezettségvállalások benyújtására nyitva álló 65 munkanapos határidőt automatikusan ugyanennyi munkanappal meg kell hosszabbítani.

Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság e bekezdés értelmében a benyújtásra előírt határidő lejárta után is elfogadhat kötelezettségvállalást, amennyiben a 139/2004/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében előírt eljárás szabályainak eleget tesznek.

(3)  A 7., 8. és 9. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

20. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásával kapcsolatos eljárás

▼M4

(1)  Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat a Bizottsághoz kell benyújtani a 23. cikk (1) bekezdésében említett címre a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában időről időre meghatározott formátumban és példányszámban. A Bizottság ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a másolatait haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

(1a)  Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken felül, az érintett vállalkozások a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás felajánlásával egyidejűleg egy eredeti és a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában időről időre meghatározott számú másolati példányban benyújtják az e rendelet IV. mellékletében található, a korrekciókra vonatkozó RM-formanyomtatványban (RM-formanyomtatvány) előírt információkat és dokumentumokat. A benyújtott információknak helytállóknak és hiánytalanoknak kell lenniük.

▼B

(2)  A 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése értelmében tett kötelezettségvállalások felajánlása során az érintett vállalkozásoknak egyidejűleg egyértelműen azonosítaniuk kell minden általuk bizalmasnak ítélt információt, azt meg kell indokolniuk, és egy külön, nem bizalmas változatot is biztosítaniuk kell.

▼M2

20a. cikk

Megbízottak

(1)  Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján felajánlott kötelezettségvállalások – az érintett vállalkozások saját költségére – magukban foglalhatják a Bizottságot a felek kötelezettségvállalásainak való megfelelőség ellenőrzésében segítő vagy a kötelezettségvállalások végrehajtására megbízással rendelkező független megbízott (vagy megbízottak) kinevezését. A megbízottat – személyének a Bizottság által való jóváhagyását követően – a felek vagy a Bizottság nevezheti ki. A megbízott a Bizottság felügyelete alatt hajtja végre feladatait.

(2)  A Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételként vagy kötelezettségként megállapíthatja a kötelezettségvállalások megbízottra vonatkozó rendelkezéseit.

▼B



VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Dokumentumok továbbítása

▼M4

(1)  A Bizottság a következő módokon továbbíthatja a címzettekhez a dokumentumokat és a felkéréseket:

a) személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében;

b) tértivevényes levél;

c) fax az átvétel visszaigazolására vonatkozó felszólítással;

d) elektronikus levél az átvétel visszaigazolására vonatkozó felszólítással.

▼B

(2)  Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az (1) bekezdést kell alkalmazni a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik személyek dokumentumainak a Bizottság részére történő továbbítására is.

▼M4

(3)  Amennyiben egy dokumentumot faxon vagy elektronikus levélben továbbítanak, akkor vélelmezni kell, hogy azt a címzett az elküldés napján megkapta.

▼B

22. cikk

Határidők megállapítása

A 12. cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott határidők megállapításánál a Bizottság figyelembe veszi a nyilatkozatok elkészítéséhez szükséges időt és az ügy sürgősségét. Figyelembe veszi ezenkívül a bizottsági közlemények címzett országának munkanapjait és hivatalos munkaszüneti napjait is.

A határidőket meghatározott naptári napra kell kitűzni.

23. cikk

A dokumentumok Bizottság általi kézhezvétele

(1)  E rendelet 5. cikkének (1) bekezdése rendelkezéseivel összhangban a Bizottság részére a bejelentéseket a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Bizottság által közzétett címére kell megküldeni.

(2)  A bejelentések kiegészítéseként kért további információkat az (1) bekezdésben említett címre kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(3)  E rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése szerinti, a Bizottság közleményeivel kapcsolatban tett írásbeli észrevételeknek az (1) bekezdésben említett címen kell beérkezniük a Bizottsághoz a mindenkori határidő lejárta előtt.

▼M4

(4)  Amennyiben a Bizottság meghatározza, hogy a benyújtandó dokumentumokat vagy azok további példányait elektronikus úton kell eljuttatni hozzá, az Európai Unió Hivatalos Lapjában időről időre megállapítja ezek formátumát. Az elektronikus levél útján benyújtott dokumentumokat a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában időről időre közzétett e-mail címre kell eljuttatni.

▼B

24. cikk

A munkanapok fogalmának meghatározása

A 139/2004/EK rendeletben és e rendeletben a „munkanap” minden nap, kivéve a szombatokat, a vasárnapokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában minden év kezdete előtt közzétett egyéb bizottsági munkaszüneti napokat.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmenti rendelkezés

(1)  A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a 447/98/EK rendelet 2004. május 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni.

(2)  A 447/98/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell minden, a 4064/89/EGK rendelet hatálya alá tartozó összefonódásra.

(3)  A (2) bekezdés alkalmazásában a 447/98/EK rendelet mellékletének 1–12. szakasza helyébe e rendelet I. mellékletének 1–11. szakasza lép. Ilyen esetekben az e szakaszokban az „EK összefonódás-ellenőrzési rendeletére” és a „végrehajtási rendeletre” tett hivatkozásokat a 4064/89/EGK rendelet, illetve a 447/98/EK rendelet megfelelő rendelkezéseire tett hivatkozásként kell értelmezni.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M4




I. MELLÉKLET

CO-FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

BEVEZETÉS

1.1.    A CO-formanyomtatvány célja

A CO-formanyomtatvány azokat az információkat határozza meg, amelyeket a bejelentő feleknek a tervezett összeolvadás, felvásárlás vagy más összefonódás Európai Bizottságnak történő bejelentése során be kell nyújtaniuk. Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszerét a 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 5 ) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) és a 802/2004/EK bizottsági rendelet ( 6 ) (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet) határozza meg, mely utóbbinak e CO-formanyomtatvány a mellékletét képezi. E rendeletek szövege egyéb vonatkozó dokumentumokkal együtt megtalálható az Európai Bizottság versenypolitikai honlapján. Felhívjuk a figyelmet továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ( 7 ) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) vonatkozó rendelkezéseire.

Annak érdekében, hogy csökkentse az egyes országok különféle összefonódás-ellenőrzési eljárásainak teljesítésével járó időt és költségeket, az Európai Unió olyan összefonódás-ellenőrzési rendszert hozott létre, amelynek keretében az uniós léptékű ( 8 ) összefonódásokat (azaz általában azokat az összefonódásokat, ahol a részt vevő felek elérnek egy meghatározott forgalomküszöböt) ( 9 ) az Európai Bizottság egy egységes eljárás keretében értékeli („egyablakos elv”). Azok az összefonódások, amelyek nem érik el a meghatározott forgalomküszöböt, a tagállamok és/vagy az EFTA-államok összefonódás-ellenőrzési hatóságainak hatáskörébe tartozhatnak.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet előírja, hogy a Bizottságnak a jogszabályban megállapított határidőn belül határozatot kell hoznia. A kezdeti szakaszban a Bizottságnak általában 25 munkanap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, engedélyezi-e az összefonódást vagy „eljárást indít”, azaz részletes vizsgálatot kezd ( 10 ). Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy eljárást indít, akkor általában az eljárás megindításának időpontjától számított 90 napon belül végső határozatot kell hoznia a műveletről ( 11 ).

E határidőkre tekintettel, valamint az „egyablakos” elv működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottságnak időben rendelkezésére álljanak a szükséges vizsgálat lefolytatásához és az összefonódás érintett piacokra gyakorolt hatásának értékeléséhez szükséges információk. Ez megköveteli bizonyos mennyiségű információnak a bejelentéskor történő rendelkezésre bocsátását.

1.2.    A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel

A Bizottság tudatában van annak, hogy a CO-formanyomtatványon kért információk jelentős mennyiségűek. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az eset egyedi jellemzőitől függően nem mindig van szükség minden információra a tervezett összefonódás megfelelő vizsgálatához. Ennek megfelelően, ha Ön úgy ítéli meg, hogy a CO-formanyomtatványon kért bármely konkrét információ esetleg nem szükséges az ügy bizottsági vizsgálatához, kérelmezze, hogy a Bizottság tekintsen el bizonyos információk benyújtásának kötelezettségétől. Az ezzel kapcsolatos részletekről lásd a Bevezetés 1.4. szakaszának g) pontját.

A Bizottság a bejelentő felek számára lehetővé teszi, hogy a hivatalos összefonódás-ellenőrzési eljárás előkészítése érdekében önkéntes alapon a bejelentést megelőzően felvegyék a kapcsolatot a Bizottsággal. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, mert a kapcsolatfelvétel során többek között megállapítható a bejelentés során benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét.

Ennek megfelelően, jóllehet kizárólag a felek felelősek azért, hogy kezdeményezik-e a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt, és hogy pontosan mikor tesznek bejelentést, arra ösztönözzük a feleket, hogy önkéntes alapon konzultáljanak a Bizottsággal azon információk körének és jellegének megfelelőségére vonatkozólag, amelyre bejelentésüket alapozni szándékozzák.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy azon összefonódások, amelyek valószínűsíthetően nem vetnek fel versenyjogi aggályokat, bejelenthetők az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatával is, amely a végrehajtási rendelet II. mellékletét képezi.

További tájékoztatást találnak a bejelentő felek a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető, rendszeresen frissített dokumentumban („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings” - a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentum), amely elérhető a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról.

1.3.    Kinek kell bejelentést tennie?

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetében vagy egy vállalkozás közös irányításának az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti megszerzése esetében a bejelentést az esettől függően az összeolvadásban részt vevő feleknek vagy a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell megtenniük ( 12 ).

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, a bejelentést a részesedést szerzőnek kell megtennie.

Egy vállalkozás megszerzésére irányuló nyilvános ajánlat esetében a bejelentést az ajánlattevőnek kell benyújtania.

Mindegyik bejelentést tevő fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

1.4.    A bejelentés helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

A CO-formanyomtatvány által előírt minden információnak helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat a CO-formanyomtatvány megfelelő szakaszaiban kell feltüntetni.

Figyelembe kell venni különösen a következőket:

a) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet bejelentéshez kötött határidejei nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében benyújtandó összes információt meg nem kapta. E követelmény célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül.

b) A bejelentő félnek/feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen a faxszámok és e-mail címek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők-e ( 13 ).

c) A bejelentésben közölt helytelen vagy félrevezető információ hiányos információnak minősül (a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdése).

d) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság erről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. A bejelentés csak azon a napon válik hatályossá, amikor a Bizottság a hiánytalan és pontos információkat megkapta (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése).

e) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódás összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért a vállalkozások valamelyike felelős.

f) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy Ön nem adott meg a CO-formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben ezekhez az információkhoz Ön ésszerű kereteken belül – részben vagy egészben – nem fér hozzá (például azért nem, mert ellenséges felvásárlási ajánlat esetében egy megszerezni tervezett vállalkozással kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve, hogy Ön megindokolja, miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölni azt a helyet, ahol az Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság által megszerezhető.

g) A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, a CO-formanyomtatványban részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához. Amennyiben Ön ennek megfelelően úgy véli, hogy valamely információ nem szükséges az ügy vizsgálatához, a bejelentést megelőző szakaszban írásban kérelmezheti, hogy a Bizottság tekintsen el az adott információk benyújtásának kötelezettségétől.

A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy a CO-formanyomtatványon előírt egyes információcsoportok, jóllehet egyes esetekben szükségesek a bizottsági értékeléshez, számos más esetben nem elengedhetetlenek a vizsgálathoz. Ezeket az információkategóriákat a CO-formanyomtatvány külön is megjelöli (lásd a 15., 16., 18., 20., 23., 27., 28., 30. és 31. lábjegyzetet). Kérjük, hogy ezen információk tekintetében különösen fontolja meg felmentési kérelem benyújtását.

A felmentési kérelmet a CO-formanyomtatvány tervezetével együtt kell beadni annak érdekében, hogy a Bizottság meghatározhassa, szükség van-e az ügy vizsgálatához a felmentési kérelem tárgyát képező információkra. A felmentési kérelmet vagy magába a CO-formanyomtatvány tervezetének szövegébe kell beilleszteni, vagy az ügyért felelős tisztviselőnek és/vagy az illetékes egységvezetőnek címzett e-mail vagy levél formájában kell benyújtani.

A Bizottság abban az esetben mérlegeli a kérelmet, ha Ön megfelelően megindokolja, miért nem szükséges a szóban forgó információ az ügy vizsgálatához. A felmentési kérelmet a CO-formanyomtatvány tervezetének áttekintése során vizsgálja meg a Bizottság. Ennélfogva – összhangban a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentummal – a Versenypolitikai Főigazgatóságnak általában öt munkanap elteltével van módja megválaszolni a felmentési kérelmet.

A félreértések elkerülése érdekében megjegyzendő, hogy az a tény, hogy a Bizottság valamely összefonódással kapcsolatos (CO-formanyomtatvány szerinti) bejelentést hiánytalannak fogad el akkor is, ha az nem tartalmaz a CO-formanyomtatványban előírt minden információt, nem zárja ki, hogy a Bizottság ezeket az információkat a későbbiek folyamán bármikor, különösen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés alapján bekérje.

1.5.    Hogyan kell bejelentést tenni?

A bejelentést az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell megtenni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes bejelentő fél számára. Amennyiben a bejelentést az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 12. cikke szerint az EFTA-államok valamelyik olyan hivatalos nyelvén teszik meg, amely az Uniónak nem hivatalos nyelve, akkor a bejelentéshez egyidejűleg mellékelni kell az Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást.

A CO-formanyomtatványban kért információkat a CO-formanyomtatvány szakaszai és pontjai számának használatával kell felsorolni, a 11. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a csatolandó dokumentumokat. A CO-formanyomtatvány eredeti példányát minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia. A bejelentő feleket felkérjük, hogy a CO-formanyomtatvány 7–9. szakaszának kitöltése során mérlegeljék, hogy az egyértelműség érdekében e szakaszokat szám szerinti sorrendben vagy az információkat az összefonódás által érintett egyes piacok szerint (vagy az összefonódás által érintett piacok csoportjai szerint) csoportosítva célszerű-e kitölteni.

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Elengedhetetlen azonban, hogy minden érdemi és lényeges információt, különösen a felek és legnagyobb versenytársaik piaci részesedésére vonatkozó információkat a CO-formanyomtatvány törzsrészében adjanak meg a bejelentők. Mellékletek csak a CO-formanyomtatványon megadott információk kiegészítése céljából alkalmazhatók.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság által a főigazgatóság honlapján megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Több helytelenül megadott kapcsolattartási információ esetében a bejelentést hiányosnak nyilváníthatja a Bizottság.

A mellékelt dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani; amennyiben ez az Uniónak nem hivatalos nyelve, akkor a dokumentumokat le kell fordítani az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 3. cikkének (4) bekezdése).

A mellékelt dokumentumok lehetnek eredeti példányok vagy azok másolatai. Utóbbi esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

A CO-formanyomtatványt és az ahhoz mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, az előírt számú másolattal együtt kell benyújtani a Versenypolitikai Főigazgatósághoz. A benyújtandó másolatok előírt formátumát (papír- és/vagy elektronikus formátum) és számát a Bizottság időről időre közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján.

A bejelentést a végrehajtási rendelet 23. cikke (1) bekezdésében meghatározott címre kell kézbesíteni. Ezt a címet a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és elérhetővé teszi a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. A bejelentést a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján megjelölt hivatali időben kell a Bizottságnak kézbesíteni. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

A CO-formanyomtatvány és a mellékelt dokumentumok valamennyi elektronikus példányát a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján meghatározott, használható és kereshető formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

1.6.    Bizalmas kezelés

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései ( 14 ) előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

Amennyiben az Ön véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtsa be, az „üzleti titok” megjelölés minden oldalon történő világos feltüntetésével. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. Annak érdekében, hogy a bejelentést hiánytalannak lehessen tekinteni, az összes ilyen mellékletnek a benyújtott dokumentumok között kell lennie.

1.7.    Fogalommeghatározások és útmutató a CO-formanyomtatványhoz

Bejelentő fél/felek : olyan esetekben, ha a bejelentést csak egy vállalkozás nyújtja be a műveletben részt vevő vállalkozások közül, a „bejelentő felek” kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik a bejelentést ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél/felek vagy felek :

ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél/felek” és az „összefonódásban részt vevő fél/felek” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett felek.

Az összefonódás által érintett piacok : a CO-formanyomtatvány 6. szakasza előírja, hogy a bejelentő felek határozzák meg az érintett termékpiacokat, és nevezzék meg az érintett piacok közül azokat, amelyeket a bejelentett összefonódás valószínűleg érint. Az összefonódás által érintett piacnak ez a meghatározása a CO-formanyomtatványon szereplő sok más kérdésben kért információ alapjául szolgál. Ez a kifejezés utalhat akár termékek, akár szolgáltatások érintett piacaira.

Év :

eltérő rendelkezés hiányában az év szó a CO-formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Eltérő rendelkezés hiányában a CO-formanyomtatványban kért minden információ a bejelentést megelőző évre vonatkozik.

A 4. szakaszban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

A CO-formanyomtatványban előforduló valamennyi jogszabályi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az összefonódás-ellenőrzési rendelet megfelelő cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1.8.    Az érintett vállalkozások által gyűjtött mennyiségi gazdasági adatok ismertetése

Azokban az esetekben, amikor az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó mennyiségi gazdasági elemzés hasznosnak bizonyulhat, célszerű röviden ismertetnie az egyes érintett vállalkozások által a szokásos üzletvitel során gyűjtött és tárolt, és az ilyen elemzés céljára hasznosítható adatokat.

A következőkben három olyan eset példáját említjük, amely hasznos adatokat szolgáltathat mennyiségi gazdasági elemzés céljára: olyan szolgáltatásokat nyújtó két fél közötti összefonódás, amelyeket üzleti felhasználók a potenciális szolgáltatók közötti versenyeztetésen alapuló strukturált beszerzési eljárás alapján vásárolnak meg, és ahol a szolgáltatók vagy a vevők gyűjtik a versenyeztetéssel kapcsolatos adatokat, azaz a korábbi beszerzési eljárások résztvevőire, a benyújtott ajánlatokra és az eljárások eredményeire vonatkozó adatokat; olyan kiskereskedelmi cikkek gyártói közötti összefonódás, amely cikkeket végfelhasználók számára értékesítenek, és ahol hosszú távon gyűjtenek az üzletekben történt értékesítésre vonatkozó, elektronikusan leolvasott adatokat (scanning data); végfelhasználók számára szolgáltató mobiltelefon-szolgáltatók közötti összefonódás, ahol a távközlési szabályozó hatóságok gyűjtik az ügyfelek szolgáltatóváltásaira vonatkozó adatokat.

Az adatleírásnak ki kell terjednie különösen a szóban forgó adatok típusára (pl. az értékesítésre, az ajánlatokra, a haszonkulcsra, a beszerzési eljárás részleteire vonatkozó adatok), az adatok bontásának szintjére (pl. országra, termékre, vevőkre, szerződésre lebontott adatok), a vizsgált időszakra és az adatok formátumára.

Az e pontban kért információk benyújtása nem képezi feltételét a CO-formanyomtatvány hiánytalanságának. Mindazonáltal a jogszabályban foglalt uniós összefonódás-ellenőrzési határidőkre tekintettel, a bejelentő feleknek e leírásokat célszerű mielőbb benyújtaniuk azokban az esetekben és azon piacok tekintetében, amelyek vonatkozásában a mennyiségi elemzés hasznosnak bizonyulhat.

Az érintett vállalkozások a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, rendszeresen frissített „Best Practices for the submission of economic evidence and data collection in cases concerning the application of articles 101 and 102 TFEU and in merger cases” című dokumentumban találnak további útmutatást.

1.9.    A Bizottság és más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés

A Bizottság ösztönzi az érintett vállalkozásokat arra, hogy segítsék elő a Bizottság és az ugyanazt az összefonódást vizsgáló más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság tapasztalatai szerint a Bizottság és az EGT területén kívül joghatósággal rendelkező versenyhatóságok közötti jó együttműködés jelentős előnyökkel jár az érintett vállalkozások számára. Ennek érdekében a Bizottság arra ösztönzi a bejelentő feleket, hogy a CO-formanyomtatvánnyal együtt nyújtsák be az EGT területén kívüli azon joghatóságok listáját, ahol az összefonódás – létrejöttét megelőzően vagy azt követően – az alkalmazandó összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében szabályozói jóváhagyás hatálya alá tartozik.

A Bizottság továbbá arra is ösztönzi az érintett vállalkozásokat, hogy a bizalmas kezelés kötelezettsége alóli felmentés révén járuljanak hozzá ahhoz, hogy információkat osszon meg az adott összefonódást vizsgáló, az EGT területén kívüli más versenyhatóságokkal. Az ilyen felmentés elősegíti az összefonódás közös értékelését és elemzését, mivel lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy információkat – köztük az érintett vállalkozásoktól származó bizalmas üzleti információkat – osszon meg az adott összefonódást vizsgáló másik versenyhatósággal. Ennek érdekében a Bizottság arra kéri az érintett vállalkozásokat, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, rendszeresen frissített felmentésmintát vegyék igénybe.

1.10.    Tájékoztatás az alkalmazottak és képviselőik részére

A Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet azokra a kötelezettségekre, amelyek az összefonódásban részt vevő felekre az összefonódás természetű műveletekről az alkalmazottaknak és/vagy azok képviselőinek nyújtandó tájékoztatásról és a velük folytatott konzultációról szóló uniós és/vagy nemzeti jogszabályok értelmében vonatkoznak.

1.   SZAKASZ

Az összefonódás bemutatása

1.1. Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalat létrehozása), az összefonódásban részt vevő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve az összefonódás által érintett fő piacokat ( 15 )), és ismertesse az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.2. Foglalja össze (legfeljebb 500 szóban) az 1.1. szakaszban nyújtott információkat. Ezt az összefoglalót a Bizottság a bejelentést követően közzé kívánja tenni a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot.

2.   SZAKASZ

A felekre vonatkozó információk

2.1.    A bejelentő félre/felekre és az összefonódásban részt vevő egyéb felekre vonatkozó információk ( 16 )

Adja meg minden bejelentő fél és az összefonódásban részt vevő minden egyéb fél esetében a következőket:

2.1.1. a vállalkozás neve;

2.1.2. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; a megadott címnek olyan kézbesítési címnek kell lennie, amelyre dokumentumok és különösen bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok postázhatók, és a megadott kapcsolattartónak olyan személynek kell lennie, aki jogosult a kézbesített dokumentumok átvételére;

2.1.3. amennyiben a vállalkozásnak egy vagy több meghatalmazott külső képviselője van, a dokumentumok és különösen a bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok átvételére jogosult képviselő vagy képviselők tekintetében:

2.1.3.1. az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; valamint

2.1.3.2. az egyes képviselők meghatalmazását bizonyító okirat eredeti példánya (a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található meghatalmazásminta alapján).

2.2.    A felek üzleti tevékenységének jellege

Ismertesse az egyes bejelentő felek és az összefonódásban részt vevő más felek üzleti tevékenységének jellegét.

3.   SZAKASZ

Az összefonódásra, valamint a tulajdonosi és az irányítási struktúrára vonatkozó részletes adatok ( 17 )

Az e szakaszban kért információk a vállalkozásoknak az összefonódást megelőző és azt követő tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok segítségével illusztrálhatók.

3.1. Ismertesse a bejelentett összefonódás jellegét. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet és az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény ( 18 ) megfelelő kritériumaira való hivatkozással:

3.1.1. azonosítsa az érintett vállalkozásokban közvetett vagy közvetlen, kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és mutassa be az egyes érintett vállalkozásoknak az összefonódás előtti tulajdonosi és irányítási szerkezetét;

3.1.2. ismertesse a tervezett összefonódás típusát:

i. teljes összeolvadás;

ii. kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése; vagy

iii. olyan szerződés vagy egyéb eszköz, amely közvetett vagy közvetlen irányítási jogokat alapoz meg, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében;

iv. egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében; amennyiben ez az eset áll fenn, ismertesse, mely okokból tekintendő a közös vállalkozás teljes feladatkört ellátónak ( 19 );

3.1.3. ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.);

3.1.4. az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozással ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában az összefonódás megvalósulása érdekében megtörtént-e:

i. a megállapodás megkötése;

ii. az irányítást megalapozó részesedés szerzése;

iii. a nyilvános ajánlat (szándékának) bejelentése; vagy

iv. a jóhiszemű szerződéskötési szándék igazolása az érintett vállalkozások részéről;

3.1.5. adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét;

3.1.6. ismertesse az érintett vállalkozások összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

3.2. Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

3.3. Adja meg az ügylet értékét (a vételárat [vagy adott esetben az érintett eszközök összértékét] és azt, hogy a kifizetés részvény, készpénz vagy más eszközök formájában történik-e).

3.4. Ismertesse a felek bármelyike által állami hatóságoktól kapott pénzügyi vagy egyéb támogatásokat, valamint azok jellegét és mértékét.

3.5. Az összefonódásban részt vevő (az eladón kívüli) felekre vonatkozóan sorolja fel mindazokat az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő egyéb vállalkozásokat, amelyekben a csoporthoz tartozó vállalkozások vagy személyek egyedileg vagy együttesen a szavazati jogok, a kibocsátott részvénytőke vagy más értékpapírok legalább 10 %-át birtokolják; adja meg a tulajdonos nevét és a tulajdon százalékos arányát ( 20 ); valamint

3.6. mutassa be részletesen az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő vállalkozásoknak a 2.1. szakaszban megnevezett csoportjai által az elmúlt három évben végrehajtott felvásárlásokat ( 21 ).

4.   SZAKASZ

Forgalom

Az érintett vállalkozások mindegyike vonatkozásában tüntesse fel az utolsó pénzügyi évre vonatkozó következő adatokat ( 22 ):

4.1. világméretű forgalom;

4.2. EU-n belüli forgalom;

4.3. EGT-n belüli forgalom (EU és EFTA);

4.4. az egyes tagállamokon belüli forgalom (jelölje meg azt a tagállamot – ha van ilyen –, ahol az EU-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik);

4.5. EFTA-n belüli forgalom;

4.6. az egyes EFTA-államokon belüli forgalom (jelölje meg azt az EFTA-államot – ha van ilyen –, ahol az EFTA-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik; jelölje meg azt is, hogy az érintett vállalkozások EFTA-államokon belüli együttes forgalma eléri vagy meghaladja-e az EGT-n belüli összforgalmuk 25 %-át).

A forgalmi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

5.   SZAKASZ

Mellékelt dokumentumok

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1. az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányítást megalapozó részesedés megszerzése, akár nyilvános ajánlat útján létrehozó minden dokumentum végleges vagy legutolsó változatának másolatai;

5.2. nyilvános ajánlat esetében az ajánlati dokumentum másolata; ha ez a bejelentés időpontjában nem hozzáférhető, a nyilvános ajánlattételi szándékot igazoló legutóbbi dokumentumot kell csatolni, és az ajánlati dokumentum egy másolatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a részvényeseknek történő megküldésével egyidejűleg kell benyújtani;

5.3. az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak elérhetőségét biztosító weboldal internetcíme vagy ilyen cím hiányában az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak másolata; valamint

5.4. a vállalat igazgatási struktúrájának megfelelően az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagja(i) vagy a hasonló hatásköröket gyakorló (vagy az ilyen hatáskörökkel felruházott) egyéb személy(ek) vagy a részvényesi közgyűlés által vagy részére készített, illetve ezek rendelkezésére bocsátott következő dokumentumok másolatai:

i. az igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság azon üléseinek és a részvényesek azon közgyűléseinek jegyzőkönyvei, amelyek napirendjén szerepelt az ügylettel kapcsolatos kérdés, vagy ezen jegyzőkönyveknek az ügyletre vonatkozó részei;

ii. az összefonódást annak logikája, a piaci részesedések, a versenyfeltételek, az (aktuális és potenciális) versenytársak, az értékesítési lehetőségek vagy a más földrajzi és termékpiacokon való piacszerzés lehetőségeinek és/vagy az általános piaci feltételeknek a tekintetében értékelő vagy elemző jelentések, elemzések, tanulmányok, felmérések, prezentációk és hasonló dokumentumok (beleértve az ügyletet az esetleges egyéb akvizíciós lehetőségekhez képest tárgyaló dokumentumokat) ( 23 );

iii. az összefonódás által érintett bármely piacot ( 24 ) a piaci részesedések, a versenyfeltételek, az (aktuális és potenciális) versenytársak és/vagy az értékesítési lehetőségek vagy a más földrajzi és termékpiacokon való piacszerzés lehetőségeinek a tekintetében értékelő, az utóbbi két évből származó elemzések, jelentések, tanulmányok, felmérések és hasonló dokumentumok ( 25 ).

Be kell nyújtani emellett a jelen 5.4. szakaszban említett dokumentumok jegyzékét is, minden dokumentum esetében feltüntetve annak keltét és a címzett nevét és beosztását.

6.   SZAKASZ

A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok annak a körnek a meghatározására szolgálnak, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új piaci szereplő piaci erejét értékelni kell ( 26 ). Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok bemutatásakor a bejelentő félnek/feleknek az általuk relevánsnak tekintett termékpiac- és földrajzipiac-meghatározáson túl be kell mutatniuk valamennyi lehetséges alternatív termékpiac- és földrajzipiac-meghatározást. A lehetséges alternatív termék- és földrajzi piacok korábbi bizottsági határozatok és uniós bírósági ítéletek alapján, valamint (különösen abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre korábbi bizottsági határozatok vagy bírósági ítéletek) iparági jelentésekből, piaci tanulmányokból és a bejelentő felek belső dokumentumaiból kiindulva határozhatók meg.

A bejelentő félnek/feleknek a CO-formanyomtatványban kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

6.1.    Érintett termékpiacok

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a fenti meghatározás alapján – és figyelembe véve például a termékek és szolgáltatások helyettesíthetőségét, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb releváns tényezőket (például adott esetben a kínálati oldali helyettesíthetőséget) – miért vonhatók be az érintett piacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

6.2.    Érintett földrajzi piacok

Az érintett földrajzi piac arra a területre terjed ki, ahol az érintett vállalkozások keresletet támasztanak az érintett termékek vagy szolgáltatások iránt, vagy kínálatot biztosítanak ezekben, továbbá ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezőnek számítanak egyebek mellett a következők: az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, piacra lépési korlátok jelenléte, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek az egymással szomszédos földrajzi területeken vagy a jelentős árkülönbségek.

6.3.    Az összefonódás által érintett piacok

A CO-formanyomtatványban előírt információk alkalmazásában összefonódás által érintett piacnak minősül valamennyi érintett termékpiac és földrajzi piac, valamint valamennyi lehetséges alternatív érintett termékpiac és földrajzi piac, amelyek tekintetében az EGT területén:

a) kettő vagy több, az összefonódásban részt vevő fél ugyanazon az érintett piacon folytat üzleti tevékenységet, és az összefonódás 20 %-os vagy azt meghaladó együttes piaci részesedéshez vezet (horizontális kapcsolat);

b) az összefonódásban részt vevő egy vagy több fél olyan érintett piacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan érintett piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, és egyedi vagy együttes piaci részesedésük bármely szinten eléri vagy meghaladja a 30 %-ot, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat ( 27 ) (vertikális kapcsolat).

A 6. szakaszban szereplő meghatározások és piaci részesedési küszöbértékek alapján határozza meg az összefonódás által érintett egyes piacokat ( 28 ).

6.4.    Egyéb piacok, amelyekre a bejelentett művelet jelentős hatással lehet

A 6. szakaszban szereplő meghatározások alapján mutassa be a 6.1. szakaszban meghatározott, az összefonódás által érintett piacokon kívüli, valamennyi lehetséges alternatív piacmeghatározás alapján megállapított azon piacok termékkörét és földrajzi kiterjedését, amelyekre a bejelentett művelet jelentős hatással lehet, azaz például, ahol:

a) az összefonódásban részt vevő bármelyik fél piaci részesedése meghaladja a 30 %-ot, és az összefonódásban részt vevő bármely másik fél ezen a piacon potenciális versenytárs. Egy fél különösen akkor tekinthető potenciális versenytársnak, ha azt tervezi, hogy belép a piacra vagy ilyen tervet dolgozott ki, vagy erre törekedett az elmúlt három évben;

b) az összefonódásban részt vevő bármelyik fél piaci részesedése meghaladja a 30 %-ot, és az összefonódásban részt vevő bármely másik fél szellemi tulajdonhoz fűződő jelentős jogokkal rendelkezik ezen a piacon;

c) az összefonódásban részt vevő valamelyik fél jelen van egy termékpiacon, amely egy olyan termékpiaccal szoros kapcsolatban álló szomszédos piac, ahol az összefonódásban részt vevő bármely másik fél tevékenykedik, és e felek egyedi vagy együttes piaci részesedése bármelyik említett piacon eléri vagy meghaladja a 30 %-ot. A termékpiacok akkor szoros kapcsolatban álló szomszédos piacok, ha a termékek egymást kiegészítik ( 29 ), vagy ha olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra ( 30 ).

Annak érdekében, hogy a Bizottság kezdettől fogva figyelembe vehesse a tervezett összefonódás versenyre gyakorolt hatását a 6.4. szakaszban meghatározott piacokon, felkérjük a bejelentő feleket, hogy ezekre a piacokra vonatkozóan is adják meg a CO-formanyomtatvány 7. és 8. szakasza szerinti információkat.

7.   SZAKASZ

Az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó információk

Az összefonódás által horizontálisan érintett minden egyes piacra vonatkozóan, az összefonódás által vertikálisan érintett minden egyes piacra vonatkozóan és minden olyan egyéb piacra vonatkozóan, amelyre a bejelentett művelet jelentős hatással lehet, adja meg a következőket az elmúlt három év minden egyes évére vonatkozóan ( 31 ):

7.1. az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében és piaconként a vállalkozás által folytatott üzleti tevékenység természete, az aktív leányvállalatok és/vagy a használt márkák, terméknevek és/vagy védjegyek;

7.2. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységben) kifejezve ( 32 ). Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

7.3. az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében a fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint a fél becsült piaci részesedése;

7.4. a figyelembe vett érintett piacon legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező valamennyi versenytárs (az importőröket is beleértve) értékben (és megfelelő esetben mennyiségben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés. Nevezze meg az e piaci részesedések kiszámításához használt forrásokat, és amennyiben rendelkezésre állnak, nyújtson be dokumentumokat a számítás alátámasztására;

7.5. a teljes uniós és EGT-szintű kapacitásra vonatkozó becslés. Adja meg, hogy az elmúlt három évben ennek a kapacitásnak mekkora hányada jutott az összefonódásban részt vevő egyes felekre, és külön-külön milyen kapacitáskihasználási arány jellemezte őket. Adott esetben jelölje meg az összefonódásban részt vevő mindegyik fél gyártási létesítményeinek helyét és kapacitását az összefonódás által érintett piacokon ( 33 ).

8.   SZAKASZ

Az összefonódás által érintett piacok kínálati struktúrája

8.1. Ismertesse röviden a kínálat szerkezetét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a) az összefonódásban részt vevő felek milyen módon állítják elő, árazzák és értékesítik a termékeket és/vagy szolgáltatásokat (pl. helyi szinten gyártanak, értékesítenek és áraznak-e);

b) az összefonódásban részt vevő egyes felek vertikális integrációjának jellege és mértéke a legnagyobb versenytársaikkal összehasonlítva;

c) a piacon uralkodó forgalmazási rendszerek és azok jelentősége, illetve az, hogy milyen mértékben végzik a forgalmazást harmadik felek és/vagy a felekkel azonos csoporthoz tartozó vállalkozások, továbbá a kizárólagos forgalmazási szerződések és egyéb hosszú lejáratú szerződések jelentősége; valamint

d) az e piacokon jelen lévő legjelentősebb vevőszolgálati hálózatok (például karbantartás és javítás) és ezek jelentősége e piacokon. Milyen mértékben végzik ezeket a szolgáltatásokat harmadik felek és/vagy a felekkel azonos csoporthoz tartozó vállalkozások?

Amennyiben úgy ítéli meg, hogy más megfontolások is lényegesek lehetnek a kínálati oldalon, akkor ezeket is részletezze.

Az összefonódás által érintett piacok keresleti struktúrája

8.2. Ismertesse röviden a kereslet szerkezetét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a) a piaci fázisok, például a felfutás, a bővülés, az érettség és a hanyatlás szakaszai, illetve a kereslet növekedési ütemére vonatkozó előrejelzés;

b) a vásárlói preferenciák fontossága például a márkahűség, a vásárlást megelőzően és azt követően biztosított vevőszolgálat, a teljes termékskála biztosítása, valamint hálózati hatások;

c) a szállítóváltás vevőknél felmerülő (időben és kiadásokban mért) költségeinek szerepe

i. létező termékek; és

ii. létező terméket felváltó új termékek vonatkozásában (a vevői szerződések szokásos időhorizontjának figyelembevételével);

d) a vevők koncentrációjának vagy szóródásának mértéke;

e) a szóban forgó termékek vevők általi beszerzésének módja, különös tekintettel arra, hogy alkalmaznak-e ajánlati felhívásokat, versenyeztetést vagy hasonló beszerzési technikákat.

Termékdifferenciálás és a verseny szorossága

8.3. Ismertesse röviden a termékdifferenciálás mértékét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a) a minőség („vertikális differenciálás”) és egyéb termékjellemzők szerinti („horizontális”, ill. „térbeli differenciálás”) termékdifferenciálás szerepe és jelentősége;

b) a vevők különböző csoportokba történő szegmentálódása, és az egyes csoportokra jellemző „tipikus vevő” tulajdonságainak leírása; valamint

c) az összefonódásban részt vevő felek közötti vetélkedés általában, illetve az összefonódásban részt vevő felek termékei közötti helyettesíthetőség szorossága, egyebek mellett a b) pontban azonosított vevőcsoportok és „tipikus vevők” tekintetében.

A piacra lépés és az onnan való kivonulás

8.4. Az elmúlt öt év során belépett-e jelentősebb szereplő az összefonódás által érintett piacok valamelyikére?

Amennyiben igen, nevezze meg e belépőket, és külön-külön becsülje meg jelenlegi piaci részesedésüket.

8.5. A bejelentő felek véleménye szerint vannak-e olyan vállalkozások (beleértve azokat is, amelyek jelenleg csak az Unión vagy az EGT-n kívül tevékenykednek), amelyek valószínűleg be fognak lépni az összefonódás által érintett valamelyik piacra?

Amennyiben igen, indokolja meg, hogy miért valószínű ez a belépés, valamint adjon becslést arról, hogy mennyi időn belül valószínű e piacra lépés.

8.6. Ismertesse röviden az összefonódás által érintett minden egyes piacra történő belépést befolyásoló főbb tényezőket mind földrajzi, mind termékszempontból vizsgálva a belépést. Ennek során megfelelő esetben vegye figyelembe a következőket:

a) a piacra lépés teljes költsége (kutatás-fejlesztés, forgalmazási rendszerek létrehozása, promóció, reklám, szerviz stb.) egy jelentős, életképes versenytárssal megegyező mértéket tekintve, megjelölve az ilyen versenytárs piaci részesedését;

b) a piacra lépés bármely jogi vagy szabályozási korlátja, úgymint kormányzati engedély vagy esetleges szabványok;

c) a vevők elérését akadályozó, például termékminősítési eljárásokból fakadó korlátok, vagy a hírnév fontossága és a sokévi tapasztalat igazolásának szükségessége;

d) szabadalomhoz, know-how-hoz vagy más szellemi tulajdonhoz fűződő joghoz való hozzáférés megszerzésének szükségessége és lehetősége e piacokon;

e) az összefonódásban részt vevő felek milyen mértékben birtokosai, licenciavevői vagy licenciaadói szabadalmaknak, know-how-nak és egyéb jogoknak az összefonódás által érintett piacokon;

f) a méret- és választékgazdaságosság, illetve a hálózati hatások fontossága a termékek és/vagy szolgáltatások előállítása vagy forgalmazása szempontjából az összefonódás által érintett piacokon; valamint

g) a beszerzési források elérhetősége, úgymint a nyersanyagok és a szükséges infrastruktúra hozzáférhetősége.

8.7. Részletezze, hogy vannak-e az összefonódásban részt vevő valamelyik félnek vagy valamelyik versenytársnak fejlesztés alatt álló, várhatóan rövid vagy középtávon piacra kerülő termékei, vagy az összefonódás által érintett piacok valamelyikén tervezik-e a termelési vagy értékesítési kapacitás bővítését. Amennyiben igen, adjon becslést az összefonódásban részt vevő felek által tervezett értékesítés és piaci részesedés nagyságáról az elkövetkező három-öt évben.

8.8. Az elmúlt öt év során kilépett-e szereplő az összefonódás által érintett piacok valamelyikéről?

Amennyiben igen, nevezze meg e kilépőket, és becsülje meg a kilépés évét megelőző évi piaci részesedésüket.

Kutatás-fejlesztés

8.9. Ismertesse a kutatás-fejlesztés szerepét egy az összefonódás által érintett piacokon működő vállalkozás hosszú távú versenyképessége szempontjából. Mutassa be az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódás által érintett piacokon folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység jellegét.

Ennek során megfelelő esetben vegye figyelembe a következőket:

a) a kutatás-fejlesztés trendjei és intenzitása ( 34 ) ezeken a piacokon és az összefonódásban részt vevő feleknél;

b) a technológiai fejlődés folyamata e piacokon megfelelő hosszúságú időszak tekintetében (beleértve az új termékek és/vagy szolgáltatások bevezetésének gyakoriságát, a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, forgalmazási rendszerek stb. fejlesztését); valamint

c) a felek saját kutatási tervei és prioritásai az elkövetkező három év vonatkozásában.

Együttműködési megállapodások

8.10. Milyen mértékben léteznek (horizontális, vertikális vagy egyéb) együttműködési megállapodások az összefonódás által érintett piacokon?

8.11. Releváns esetben ismertesse részletesen azokat a legfontosabb együttműködési megállapodásokat, amelyeknek az összefonódásban részt vevő felek részesei az összefonódás által érintett piacokon (például kutatás-fejlesztési, licenciaadási, közös termelési, szakosítási, forgalmazási, hosszú távú szállítási és információcsere-megállapodások), és amennyiben hasznosnak ítéli meg, mellékeljen egy másolatot ezekről a megállapodásokról ( 35 ).

Tagállamok közötti kereskedelem és EGT-n kívüli országokból származó behozatal

8.12. Ismertesse, hogy a szóban forgó termékekkel az EGT területén belül folytatott kereskedelmet mennyiben befolyásolják a szállítási és egyéb költségek.

8.13. Az összefonódás által érintett piacok tekintetében becsülje meg az EGT területén kívülről származó behozatal összértékét, mennyiségét, valamint forrását, továbbá adja meg a következőket:

a) az olyan behozatal aránya, amely azon csoportokból ered, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek tartoznak;

b) becslés arról, hogy ezt a behozatalt a kontingensek, a vámok és a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok milyen mértékben befolyásolják; valamint

c) becslés arról, hogy ezt a behozatalt milyen mértékben befolyásolják a szállítási és egyéb költségek.

Szakmai szövetségek

8.14. Az összefonódás által érintett piacok szakmai szövetségeivel összefüggésben:

a) jelölje meg azokat, amelyeknek az összefonódásban részt vevő felek a tagjai;

b) jelölje meg azokat a legfontosabb szakmai szövetségeket, amelyekhez az összefonódásban részt vevő felek vevői tartoznak; valamint

c) adja meg a jelen szakaszban felsorolt összes szakmai szövetség tekintetében a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, címét, telefonszámát és faxszámát és e-mail címét ( 36 ).

Elérhetőség

8.15. Adja meg a következők tekintetében a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és e-mail címét ( 37 ):

a) a 7.4. szakaszban megjelölt versenytársak;

b) az egyes felek öt legnagyobb vevője az összefonódás által érintett minden egyes piacon;

c) a 8.4. szakaszban megjelölt, közelmúltban piacra lépett szereplők; valamint

d) a 8.5. szakaszban megjelölt potenciális piacra lépők.

Az elérhetőségeket a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

9.   SZAKASZ

Hatékonysági elemek

Ha Ön úgy kívánja ( 38 ), hogy a Bizottság már a kezdettől kifejezetten vizsgálja meg azt, hogy az összefonódás által elért hatékonyságjavulás nyomán a létrejövő új entitás feltehetően jobban képes lesz-e versenybarát, a fogyasztók érdekében történő fellépésre, és nagyobb motivációval rendelkezik-e majd erre, akkor kérjük, ismertesse a felek várakozásai szerint a tervezett összefonódás eredményeként az egyes érintett termékekre vonatkozóan megvalósuló hatékonyságjavulási elemeket, és csatolja az azokra vonatkozó dokumentumokat (ideértve a költségmegtakarítást, új termékek bevezetését és szolgáltatás- vagy termékfejlesztéseket) ( 39 ).

Mindegyik hatékonyságjavulásra vonatkozó állítás tekintetében:

i. adjon részletes magyarázatot arról, hogy miként fogja a tervezett összefonódás lehetővé tenni az új entitás hatékonyságjavulását. Részletezze azokat a lépéseket, amelyeket a felek tenni szándékoznak a hatékonyságjavulás érdekében, a hatékonyságjavulás elérésének kockázatait, valamint az eléréséhez szükséges időt és költségeket;

ii. ha ésszerűen lehetséges, számszerűsítse a hatékonyságjavulás mértékét, és adjon részletes magyarázatot a számításról. Ahol lehetséges, adjon becslést is a hatékonyságjavulásnak új termékek bevezetésével vagy minőségjavulásokkal kapcsolatos jelentőségéről. Költségmegtakarító hatékonyságjavulás esetén külön jelölje meg az egyszeri állandó költségmegtakarítást, az ismétlődő állandó költségmegtakarítást és a változó költségmegtakarítást (euró/egységben és euró/évben);

iii. a vevők valószínűsíthetően milyen mértékben fogják hasznát látni a hatékonyságjavulásnak, és részletes magyarázat arról, hogyan jutott erre a következtetésre; valamint

iv. indokolja meg, hogy a fél vagy felek miért nem tudták ezt a hatékonyságjavulást hasonló mértékben elérni a tervezett összefonódáson kívül más eszközzel és olyan módon, hogy az ne okozzon a versennyel kapcsolatos aggályokat.

10.   SZAKASZ

A közös vállalat kooperatív hatásai

Közös vállalat esetében az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában válaszolja meg a következő kérdéseket:

a) Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található, vagy egy olyan szomszédos piacon, amely szorosan kapcsolódik ehhez a piachoz ( 40 )?

Amennyiben a válasz igenlő, kérjük, jelölje meg mindegyik itt említett piac esetében a következőket:

 az egyes anyavállalatok forgalma az előző pénzügyi évben,

 a közös vállalat tevékenységeinek gazdasági jelentősége e forgalomhoz viszonyítva,

 az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

b) Amennyiben az a) pontban foglalt kérdésre adott válasz igenlő, és álláspontja szerint a közös vállalat létrehozása nem vezet független vállalkozások között olyan egyeztetéshez, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkének (1) bekezdése és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései ( 41 ) szerint korlátozná a versenyt, kérjük, álláspontját indokolja meg.

c) Az a) és b) pontra adott válaszoktól függetlenül és az ügy Bizottság általi hiánytalan értékelésének lehetőségét biztosítandó, amennyiben álláspontja szerint az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésében meghatározott kritériumok és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései ( 42 ) alkalmazandók, ezen álláspontját indokolja meg. Az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének értelmében a 101. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha a tevékenység:

i. hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii. lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből;

iii. nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; valamint

iv. nem teszi lehetővé ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

11.   SZAKASZ

Nyilatkozat

A bejelentésnek a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írni:

„A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy az e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy a CO-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszinte meggyőződésből nyilvánítottak ki.

A bejelentő fél vagy felek tudatában vannak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.”




II. MELLÉKLET

EGYSZERŰSÍTETT CO-FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

BEVEZETÉS

1.1.    Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány célja

Az egyszerűsített formanyomtatvány azokat az információkat határozza meg, amelyeket a bejelentő feleknek versennyel kapcsolatos aggályokat előreláthatóan nem okozó, tervezett összeolvadás, felvásárlás vagy más összefonódás Európai Bizottságnak történő bejelentése során be kell nyújtaniuk.

A nyomtatvány kitöltése kapcsán felhívjuk a figyelmét a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre ( 43 ) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) és a 802/2004/EK bizottsági rendeletre ( 44 ) (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet), amelynek ez az egyszerűsített CO-formanyomtatvány a mellékletét képezi. E rendeletek szövege egyéb vonatkozó dokumentumokkal együtt megtalálható az Európai Bizottság versenypolitikai honlapján. Felhívjuk a figyelmet továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ( 45 ) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) vonatkozó rendelkezéseire. Ezen egyszerűsített CO-formanyomtatvány kitöltése tekintetben felhívjuk a figyelmet az egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleményre ( 46 ).

Általános szabályként az egyszerűsített CO-formanyomtatvány olyan összefonódások bejelentésére használható, amelyek a következő feltételek valamelyikének megfelelnek:

1. közös vállalat esetében a közös vállalat jelenleg vagy előreláthatóan nem vagy csak elhanyagolható mértékben folytat tevékenységet az Európai Gazdasági Térségben (EGT). Ilyen esetek, ha:

a) a közös vállalat forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből származó forgalom a bejelentés időpontjában kevesebb mint 100 millió EUR az EGT területén; valamint

b) ha a közös vállalatnak átadott eszközök összértéke a bejelentés időpontjában kevesebb mint 100 millió EUR az EGT területén;

2. két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és az összefonódásban részt vevő felek egyike sem folytat üzleti tevékenységet azonos földrajzi vagy termékpiacon ( 47 ) vagy olyan termékpiacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik ( 48 ) ( 49 );

3. két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és:

a) az összefonódásban részt vevő, ugyanazon a termék- és földrajzi piacon üzleti tevékenységet folytató (horizontális kapcsolatban álló) valamennyi fél együttes piaci részesedése 20 %-nál alacsonyabb ( 50 ); valamint

b) az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi vagy együttes piaci részesedése, amelyek olyan termékpiacon folytatnak üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat), nem éri el a 30 %-ot ( 51 );

Ami a 3. pont a) és b) alpontjában foglalt feltételt illeti, közös irányítás megszerzése esetén a kizárólag a közös irányítást szerző vállalkozások közötti kapcsolatok az egyszerűsített CO-formanyomtatvány alkalmazása szempontjából nem minősülnek sem horizontális, sem vertikális kapcsolatnak, mindamellett összefonódásként kezelhetők, amennyiben egyeztetés kérdése merül fel;

4. az egyik fél kizárólagos irányítást készül szerezni egy olyan vállalkozás felett, amelyben már közös irányítást gyakorol.

A Bizottság akkor is elfogadhatja az egyszerűsített CO-formanyomtatványt, ha az összefonódásban részt vevő két vagy több fél között van horizontális kapcsolat ( 52 ), azonban a Herfindahl-Hirschman index (HHI) az összefonódásból eredő növekedési (delta) értéke 150 alatt marad ( 53 ), továbbá a felek együttes piaci részesedése nem éri el az 50 %-ot ( 54 ). A Bizottság eseti alapon határoz arról, hogy az ügyre vonatkozó adott körülmények között a HHI delta értéke által jelzett piackoncentráció-növekedés mellett elfogadható-e egyszerűsített CO-formanyomtatvány benyújtása. Csökkenti az egyszerűsített CO-formanyomtatvány elfogadásának az esélyét az, ha a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban megjelölt bármely különleges körülmény fennáll ( 55 ), egyebek mellett ide tartozik az, amikor a piac már koncentrált, amikor az összefonódás jelentős versenytényező megszűnéséhez vezet, amikor az innovációban fontos szerepet játszó két szereplő fonódik össze, vagy amikor az összefonódásban ígéretes, közvetlenül a bevezetés előtt álló új termékek előállítója vesz részt.

A Bizottság bármikor előírhatja a CO-formanyomtatványon történő bejelentést, amennyiben úgy tűnik, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatához szükséges feltételek nem teljesülnek, vagy kivételes esetben, ha teljesülnek, de a Bizottság ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés szükséges a versennyel kapcsolatos esetleges aggályok kielégítő vizsgálatához.

CO-formanyomtatványon történő bejelentés lehet például szükséges olyan összefonódási esetekben, amikor nehéz meghatározni az érintett piacokat (például a kialakulóban lévő piacokon vagy ott, ahol nincs kialakult esetgyakorlat); ha a fél új vagy potenciális belépő a piacon, vagy jelentős szabadalom birtokosa; ha nem lehetséges a felek piaci részesedésének kielégítő meghatározása; magas belépési korlátokkal rendelkező olyan piacokon, ahol nagyfokú a koncentráció vagy közismert problémák vannak a versennyel kapcsolatban; ha az összefonódásban részt vevő felek közül legalább kettő szorosan kapcsolódó szomszédos piacokon van jelen ( 56 ); valamint olyan összefonódási esetekben, amelyekben felmerül az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett egyeztetés kérdése. CO-formanyomtatvány szerinti részletes bejelentés lehet szükséges abban az esetben is, amikor az egyik fél kizárólagos irányítást szerez egy olyan közös vállalatban, amelyben jelenleg közös irányítással rendelkezik, ha a közös vállalat és a felvásárló fél együttesen erős piaci pozícióval rendelkezik, vagy a közös vállalat és a felvásárló fél erős piaci pozíciókkal rendelkezik vertikális kapcsolatban lévő piacokon ( 57 ).

1.2.    Visszatérés a rendes eljáráshoz és a CO-formanyomtatvány szerinti részletes bejelentéshez

Annak megállapítása során, hogy az összefonódás bejelenthető-e az egyszerűsített CO-formanyomtatványon, a Bizottság biztosítja, hogy minden lényeges körülményt kellő egyértelműséggel állapítsanak meg. Ebből a szempontból a helytálló és hiánytalan információk szolgáltatásának felelőssége a bejelentő feleket terheli.

Amennyiben az összefonódás bejelentése után a Bizottság úgy dönt, hogy az eset nem felel meg az egyszerűsített CO-formanyomtatványon történő bejelentés feltételeinek, megkövetelheti a CO-formanyomtatvány szerinti teljes, vagy ha indokolt, részleges bejelentést. Erre a következő esetekben kerülhet sor:

a) úgy tűnik, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatának feltételei nem teljesülnek;

b) habár az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatának feltételei teljesülnek, a CO-formanyomtatvány szerinti teljes vagy részleges bejelentés szükségesnek tűnik a versennyel kapcsolatos esetleges aggályok kivizsgálása, vagy annak megállapítása érdekében, hogy az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke értelmében vett összefonódás-e;

c) az egyszerűsített formanyomtatvány helytelen vagy félrevezető információt tartalmaz;

d) valamely tagállam vagy EFTA-állam a bejelentett összefonódást illetően indoklással ellátott versenyjogi aggályait fejezi ki a bejelentés másolatának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül; vagy

e) egy harmadik személy indoklással ellátott versenyjogi aggályait fejezi ki a Bizottság által ilyen észrevételekre meghatározott határidőn belül.

Ilyen esetekben a bejelentést a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében valamely lényeges pont tekintetében hiányos bejelentésnek minősíthetik. A Bizottság erről haladéktalanul írásban értesíti a bejelentő feleket vagy képviselőiket. A bejelentés csak azon a napon lép hatályba, amikor minden előírt információ beérkezik.

1.3.    A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel

A Bizottság tudatában van annak, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatványon kért információk jelentős mennyiségűek lehetnek. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az eset egyedi jellemzőitől függően nem mindig van szükség minden információra a tervezett összefonódás megfelelő vizsgálatához. Ennek megfelelően, ha Ön úgy ítéli meg, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatványon kért bármely konkrét információ esetleg nem szükséges az ügy bizottsági vizsgálatához, kérelmezze, hogy a Bizottság tekintsen el bizonyos információk benyújtásának kötelezettségétől („felmentés”). Az ezzel kapcsolatos részletekről lásd e bevezetés 1.6. szakaszának g) pontját.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bejelentő felek bármikor bejelenthetik az összefonódást, feltéve, hogy a bejelentés hiánytalan. A Bizottság a bejelentő felek számára lehetővé teszi, hogy a hivatalos összefonódás-ellenőrzési eljárás előkészítése érdekében önkéntes alapon a bejelentést megelőzően felvegyék a kapcsolatot a Bizottsággal. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, mert a kapcsolatfelvétel során megállapítható a bejelentés során benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét.

Ennek megfelelően, jóllehet kizárólag a felek felelősek azért, hogy kezdeményezik-e a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt, és hogy pontosan mikor tesznek bejelentést, arra ösztönözzük a feleket, hogy konzultáljanak a Bizottsággal azon információk körének és jellegének megfelelőségére vonatkozólag, amelyre bejelentésüket alapozni szándékozzák. Hasonlóképpen abban az esetben, amikor a felek az egyszerűsített CO-formanyomtatvány alapján kívánnak bejelentést tenni, szintén javasolt a Bizottsággal a kapcsolat felvétele a bejelentést megelőzően annak megvitatása érdekében, hogy az adott esetben az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használható-e.

A bejelentő feleknek tanácsos kezdeményezni az előzetes kapcsolatfelvételt a Bizottsággal továbbá akkor, ha egyszerűsített CO-formanyomtatványt kívánnak benyújtani olyan esetekben, amikor az összefonódásban részt vevő felek közül kettő vagy több között horizontális kapcsolat van, és az összefonódás hatását tükröző HHI delta értéke alacsonyabb 150-nél.

Mindazonáltal az egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 5. b) pontja alá tartozó esetekben kevésbé indokolt a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel és különösen bejelentéstervezet benyújtása. Azok az esetek tartoznak ide, amikor a felek egyike sem ugyanazon a földrajzi és termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, mint az összefonódásban részt vevő bármely más fél, és nem a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő szakaszában lévő termékpiacon tevékenykedik. Ilyen esetekben érdemes lehet közvetlenül, bejelentéstervezet előzetes benyújtása nélkül megtenni a bejelentést ( 58 ).

További tájékoztatást találnak a bejelentő felek a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető, rendszeresen frissített dokumentumban („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings” a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentum), amely elérhető a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról. A dokumentum a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétellel és a bejelentések elkészítésével kapcsolatban tartalmaz hasznos információkat.

1.4.    Kinek kell bejelentést tennie?

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetében vagy egy vállalkozás közös irányításának az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti megszerzése esetében a bejelentést az esettől függően az összeolvadásban részt vevő feleknek vagy a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell megtenniük ( 59 ).

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, a bejelentést a részesedést szerzőnek kell megtennie.

Egy vállalkozás megszerzésére irányuló nyilvános ajánlat esetében a bejelentést az ajánlattevőnek kell benyújtania.

Mindegyik bejelentést tevő fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

1.5.    A benyújtandó információk

Attól függően, hogy az összefonódás milyen okból ( 60 ) tartozik az egyszerűsített eljárás és az egyszerűsített CO-formanyomtatványon történő bejelentés hatálya alá, az egyszerűsített CO-formanyomtatványnak más-más szakaszait kell kitölteni:

a) minden esetben ki kell tölteni az 1., 2., 3., 4., 5. és 10. szakaszt; közös vállalkozás esetében ki kell tölteni a 9. szakaszt;

b) amennyiben az összefonódás egy vagy több bejelentendő piac ( 61 ) létrejöttéhez vezet, ki kell tölteni a 6. és 7. szakaszt;

c) amennyiben az összefonódás nem vezet egy vagy több bejelentendő piac ( 62 ) létrejöttéhez, ki kell tölteni a 8. szakaszt; a 6. és 7. szakaszt nem kell kitölteni.

1.6.    A bejelentés helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány által előírt minden információnak helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat az egyszerűsített CO-formanyomtatvány megfelelő szakaszaiban kell feltüntetni.

Figyelembe kell venni különösen a következőket:

a) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet bejelentéshez kötött határidejei nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében benyújtandó összes információt meg nem kapta. E követelmény célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül.

b) A bejelentő félnek/feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen a faxszámok és e-mail címek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők-e ( 63 ).

c) A bejelentésben közölt helytelen vagy félrevezető információ hiányos információnak minősül (a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdése).

d) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság erről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. A bejelentés csak azon a napon válik hatályossá, amikor a Bizottság a hiánytalan és pontos információkat megkapta (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése).

e) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért a vállalkozások valamelyike felelős.

f) Ön írásban kérheti, hogy a Bizottság a bejelentést tekintse hiánytalannak annak ellenére, hogy Ön nem adott meg az egyszerűsített CO-formanyomtatvány által előírt minden információt, amennyiben ezekhez az információkhoz Ön ésszerű kereteken belül – részben vagy egészben – nem fér hozzá (például azért nem, mert ellenséges felvásárlási ajánlat esetében egy megszerezni tervezett vállalkozással kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre).

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve, hogy Ön megindokolja, miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölni azt a helyet, ahol az Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság által megszerezhető.

g) A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az egyszerűsített CO-formanyomtatványban részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmények teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához. Amennyiben Ön ennek megfelelően úgy véli, hogy valamely információ nem szükséges az ügy vizsgálatához, a bejelentést megelőző szakaszban írásban kérelmezheti, hogy a Bizottság tekintsen el az adott információk benyújtásának kötelezettségétől.

A felmentési kérelmet az egyszerűsített CO-formanyomtatvány tervezetével egy időben kell beadni annak érdekében, hogy a Bizottság meghatározhassa, szükség van-e az ügy vizsgálatához a kérelem tárgyát képező információkra. A felmentési kérelmet vagy magába az egyszerűsített CO-formanyomtatvány tervezetének szövegébe kell beilleszteni, vagy az ügyért felelős tisztviselőnek és/vagy az illetékes egységvezetőnek címzett e-mail vagy levél formájában kell benyújtani.

A Bizottság abban az esetben mérlegeli a kérelmet, ha Ön megfelelően megindokolja, miért nem szükséges a szóban forgó információ az ügy vizsgálatához. A felmentési kérelmet az egyszerűsített CO-formanyomtatvány tervezetének áttekintése során vizsgálja meg a Bizottság. Ennélfogva – összhangban a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentummal – a Versenypolitikai Főigazgatóságnak általában öt munkanap elteltével van módja megválaszolni a felmentési kérelmet.

A félreértések elkerülése érdekében megjegyzendő, hogy sem az a tény, hogy a bevezető rész 1.5. szakasza nem említ egy szakaszt, sem az, hogy a Bizottság az 1.6. szakasznak megfelelően valamely összefonódással kapcsolatos (egyszerűsített CO-formanyomtatvány szerinti) bejelentést hiánytalannak fogad el akkor is, ha az nem tartalmaz az egyszerűsített CO-formanyomtatványban előírt minden információt, nem zárja ki, hogy a Bizottság ezeket az információkat a későbbiek folyamán bármikor, különösen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés alapján bekérje.

1.7.    Hogyan kell bejelentést tenni?

A bejelentést az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell megtenni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes bejelentő fél számára. Amennyiben a bejelentést az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 12. cikke szerint az EFTA-államok valamelyik olyan hivatalos nyelvén teszik meg, amely az Uniónak nem hivatalos nyelve, akkor a bejelentéshez egyidejűleg mellékelni kell az Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást.

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért információkat az egyszerűsített CO-formanyomtatvány szakaszai és pontjai számának használatával kell felsorolni, a 10. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a benyújtandó dokumentumokat. Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány eredeti példányát minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia. A bejelentő feleket felkérjük, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvány 7. szakaszának kitöltése során mérlegeljék, hogy az egyértelműség érdekében e szakaszt szám szerinti sorrendben vagy az információkat a bejelentendő egyes piacok szerint (vagy a bejelentendő piacok csoportjai szerint) csoportosítva célszerű-e kitölteni.

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Elengedhetetlen azonban, hogy minden érdemi és lényeges információt, különösen a felek és legnagyobb versenytársaik piaci részesedésére vonatkozó információkat az egyszerűsített CO-formanyomtatvány törzsrészében adjanak meg a bejelentők. Mellékletek csak az egyszerűsített CO-formanyomtatványon megadott információk kiegészítése céljából alkalmazhatók.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság által a főigazgatóság honlapján megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Több helytelenül megadott kapcsolattartási információ esetében a bejelentést hiányosnak nyilváníthatja a Bizottság.

A mellékelt dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani; amennyiben ez az Uniónak nem hivatalos nyelve, akkor a dokumentumokat le kell fordítani az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 3. cikkének (4) bekezdése).

A mellékelt dokumentumok lehetnek eredeti példányok vagy azok másolatai. Utóbbi esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványt és az ahhoz mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban, az előírt számú másolattal együtt kell benyújtani az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához. A benyújtandó másolatok előírt formátumát (papír- vagy elektronikus formátum) és számát a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján.

A bejelentést a végrehajtási rendelet 23. cikke (1) bekezdésében meghatározott címre kell kézbesíteni. Ezt a címet a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az megtalálható a Versenypolitika Főigazgatóság honlapján. A bejelentést a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján megjelölt hivatali időben kell a Bizottságnak kézbesíteni. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány és a mellékelt dokumentumok valamennyi elektronikus példányát a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján meghatározott, használható és kereshető formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

1.8.    Bizalmas kezelés

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 339. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései ( 64 ) előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

Amennyiben az Ön véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtsa be, az „üzleti titok” megjelölés minden oldalon történő világos feltüntetésével. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. Annak érdekében, hogy a bejelentést hiánytalannak lehessen tekinteni, az összes ilyen mellékletnek a benyújtott dokumentumok között kell lennie.

1.9.    Fogalommeghatározások és útmutató az egyszerűsített CO-formanyomtatványhoz

Bejelentő fél/felek: olyan esetekben, ha a bejelentést csak egy vállalkozás nyújtja be a műveletben részt vevő vállalkozások közül, a „bejelentő felek” kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik a bejelentést ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél/felek vagy felek: ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél/felek” és az „összefonódásban részt vevő fél/felek” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett „felek”.

Év: eltérő rendelkezés hiányában az év szó ezen egyszerűsített CO-formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Eltérő rendelkezés hiányában az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért minden információ a bejelentést megelőző évre vonatkozik.

A 4. szakaszban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványban előforduló valamennyi jogszabályi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az összefonódás-ellenőrzési rendelet cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1.10.    A Bizottság és más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés

A Bizottság ösztönzi az érintett vállalkozásokat arra, hogy segítsék elő a Bizottság és az ugyanazt az összefonódást vizsgáló más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság tapasztalatai szerint a Bizottság és az EGT területén kívül joghatósággal rendelkező versenyhatóságok közötti jó együttműködés jelentős előnyökkel jár az érintett vállalkozások számára. Ennek érdekében a Bizottság arra ösztönzi a bejelentő feleket, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvánnyal együtt nyújtsák be az EGT területén kívüli azon joghatóságok listáját, ahol az összefonódás – létrejöttét megelőzően vagy azt követően – az alkalmazandó összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében szabályozói jóváhagyás hatálya alá tartozik.

1.11.    Tájékoztatás az alkalmazottak és képviselőik részére

A Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet azokra a kötelezettségekre, amelyek az összefonódásban részt vevő felekre az összefonódás természetű műveletekről az alkalmazottaknak és/vagy azok képviselőinek nyújtandó tájékoztatásról és a velük folytatott konzultációról szóló uniós és/vagy nemzeti jogszabályok értelmében vonatkoznak.

1.   SZAKASZ

Az összefonódás bemutatása

1.1. Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalat létrehozása), az összefonódásban részt vevő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve a főbb bejelentendő piacokat ( 65 )), és ismertesse az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.2. Adjon betekinthető összefoglalót (legfeljebb 500 szóban) az 1.1. szakaszban megadott információkról. Ezt az összefoglalót a Bizottság közzé kívánja tenni a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján a bejelentés napján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot.

1.3. A 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény megfelelő rendelkezéseire való hivatkozással ismertesse azokat az okokat, amelyek miatt az összefonódás az egyszerűsített eljárás hatálya alá tartozik.

2.   VSZAKASZ

A felekre vonatkozó információk

Adja meg minden bejelentő fél és az összefonódásban részt vevő minden egyéb fél ( 66 ) esetében a következőket:

2.1.1. a vállalkozás neve;

2.1.2. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; a megadott címnek olyan kézbesítési címnek kell lennie, amelyre dokumentumok és különösen bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok postázhatók, és a megadott kapcsolattartónak olyan személynek kell lennie, aki jogosult a kézbesített dokumentumok átvételére;

2.1.3. amennyiben a vállalkozásnak egy vagy több meghatalmazott külső képviselője van, a dokumentumok és különösen a bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok átvételére jogosult képviselő vagy képviselők tekintetében:

2.1.3.1. az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; valamint

2.1.3.2. az egyes felhatalmazott külső képviselők meghatalmazását bizonyító okirat eredeti példánya (a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található meghatalmazásminta alapján).

3.   SZAKASZ

Az összefonódásra, valamint a tulajdonosi és az irányítási struktúrára vonatkozó részletes adatok ( 67 )

Az e szakaszban kért információk a vállalkozásoknak az összefonódást megelőző és azt követő tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok segítségével illusztrálhatók.

3.1. Ismertesse a bejelentett összefonódás jellegét. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet és az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény ( 68 ) megfelelő kritériumaira való hivatkozással:

3.1.1. azonosítsa az érintett vállalkozásokban közvetett vagy közvetlen, kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és mutassa be az egyes érintett vállalkozásoknak az összefonódás előtti tulajdonosi és irányítási szerkezetét;

3.1.2. ismertesse a tervezett összefonódás típusát:

i. teljes összeolvadás;

ii. kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése; vagy

iii. olyan szerződés vagy egyéb eszköz, amely közvetett vagy közvetlen irányítási jogokat alapoz meg az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében; vagy

iv. egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében; amennyiben ez az eset áll fenn, ismertesse, mely okokból tekintendő a közös vállalkozás teljes feladatkört ellátónak ( 69 );

3.1.3. ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.);

3.1.4. az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozással ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában az összefonódás megvalósulása érdekében megtörtént-e:

i. a megállapodás megkötése;

ii. az irányítást megalapozó részesedés szerzése;

iii. a nyilvános ajánlat (szándékának) bejelentése; vagy

iv. a jóhiszemű szerződéskötési szándék igazolása az érintett vállalkozások részéről;

3.1.5. adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét;

3.1.6. ismertesse az érintett vállalkozások összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

3.2. Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját

3.3. Adja meg az ügylet értékét (a vételárat [vagy adott esetben az érintett eszközök összértékét] és azt, hogy a kifizetés részvény, készpénz vagy más eszközök formájában történik-e).

3.4. Ismertesse a felek bármelyike által állami hatóságoktól kapott pénzügyi vagy egyéb támogatásokat, valamint azok jellegét és mértékét.

4.   SZAKASZ

Forgalom

Az érintett vállalkozások mindegyike vonatkozásában tüntesse fel az utolsó pénzügyi évre vonatkozó következő adatokat ( 70 ):

4.1. világméretű forgalom;

4.2. EU-n belüli forgalom;

4.3. EGT-n belüli forgalom (EU és EFTA);

4.4. az egyes tagállamokon belüli forgalom (jelölje meg azt a tagállamot – ha van ilyen –, ahol az EU-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik);

4.5. EFTA-n belüli forgalom;

4.6. az egyes EFTA-államokon belüli forgalom (jelölje meg azt az EFTA-államot – ha van ilyen –, ahol az EFTA-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik; valamint jelölje meg azt is, hogy az érintett vállalkozások EFTA-államokon belüli együttes forgalma eléri vagy meghaladja-e az EGT-n belüli összforgalmuk 25 %-át).

A forgalmi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

5.   SZAKASZ

Mellékelt dokumentumok

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1. az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányítást megalapozó részesedés megszerzése, akár nyilvános ajánlat útján létrehozó minden dokumentum végleges vagy legutolsó változatának másolatai; valamint

5.2. az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak elérhetőségét biztosító weboldal internetcíme vagy ilyen cím hiányában az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak másolata;

5.3. a következő információkat csak akkor kell megadni, ha az összefonódás egy vagy több bejelentendő piac létrejöttéhez vezet az EGT területén: a vállalat igazgatási struktúrájának megfelelően az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagja(i) vagy a hasonló hatásköröket gyakorló (vagy az ilyen hatáskörökkel felruházott) egyéb személy(ek) vagy a részvényesi közgyűlés által vagy részére készített, illetve ezek rendelkezésére bocsátott, a bejelentett összefonódást elemző prezentációs anyagok másolatai.

Be kell nyújtani emellett a jelen 5.3. szakaszban említett dokumentumok jegyzékét is, minden dokumentum esetében feltüntetve annak keltét és a címzett nevét és beosztását.

6.   SZAKASZ

A piacok meghatározása

Ezt a szakaszt azon összefonódások esetében kell kitölteni, amelyek egy vagy több bejelentendő piac létrejöttéhez vezetnek ( 71 ).

6.1.    A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok annak a körnek a meghatározására szolgálnak, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új piaci szereplő piaci erejét értékelni kell ( 72 ).

A bejelentő félnek/feleknek az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

6.1.1.   Érintett termékpiacok

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb releváns tényezőket (például adott esetben a kínálati oldali helyettesíthetőséget) – miért vonhatók be az érintett piacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

6.1.2.   Érintett földrajzi piacok

Az érintett földrajzi piac arra a területre terjed ki, ahol az érintett vállalkozások keresletet támasztanak az érintett termékek vagy szolgáltatások iránt, vagy kínálatot biztosítanak ezekben, továbbá ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, piacra lépési korlátok jelenléte, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek az egymással szomszédos földrajzi területeken vagy a jelentős árkülönbségek.

6.2.    Bejelentendő piacok

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványban előírt információk alkalmazásában bejelentendő piacnak minősül valamennyi érintett termékpiac és földrajzi piac, valamint valamennyi lehetséges alternatív érintett termékpiac és földrajzi piac ( 73 ), amelyek tekintetében az EGT területén:

a) kettő vagy több, az összefonódásban részt vevő fél (közös vállalkozásban történő közös irányításszerzés esetében a közös vállalkozás és az irányítást szerző felek legalább egyike) ugyanazon az érintett piacon folytat üzleti tevékenységet (horizontális kapcsolat);

b) egy vagy több az összefonódásban részt vevő fél (közös vállalkozásban történő közös irányításszerzés esetében a közös vállalkozás és az irányítást szerző felek legalább egyike) olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el ahhoz a piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat (vertikális kapcsolat).

A 6. szakaszban szereplő meghatározások alapján határozza meg a bejelentendő piacokat.

Amennyiben az összefonódás a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 5. c) pontjának hatálya alá tartozik, meg kell erősítenie, hogy semmilyen lehetséges termékpiac és földrajzi piac meghatározás alapján nem léteznek a CO-formanyomtatvány 6.3. szakasza szerinti összefonódás által érintett piacok.

7.   SZAKASZ

A piacokra vonatkozó információk

Ezt a szakaszt azon összefonódások esetében kell kitölteni, amelyek egy vagy több bejelentendő piac létrejöttéhez vezetnek.

7.1. Adja meg a 6. szakaszban meghatározott minden egyes bejelentendő piacra a műveletet megelőző évre vonatkozóan a következőket:

7.1.1. az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében és piaconként a vállalkozás által folytatott üzleti tevékenység természete, az aktív leányvállalatok és/vagy a használt márkák, terméknevek és/vagy védjegyek;

7.1.2. a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységben) kifejezve ( 74 ). Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

7.1.3. az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében a fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint a fél becsült piaci részesedése. Jelezze, hogy voltak-e jelentős változások az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében a legutolsó három pénzügyi évben; valamint

7.1.4. a horizontális és vertikális kapcsolatokra vonatkozóan a három legnagyobb versenytárs piaci részesedésére (és adott esetben a mennyiségére) vonatkozó becslés (jelölje meg a becslés alapjául használt információkat). Adja meg e versenytársak tekintetében a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatot ellátó személynek, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, akkor a vezető tisztségviselőnek) a nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és e-mail címét.

7.2. Amennyiben az összefonódás a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 6. pontjának hatálya alá tartozik, ismertesse a következőket minden egyes olyan bejelentendő piac vonatkozásában, ahol a felek együttes horizontális piaci részesedése eléri vagy meghaladja a 20 %-ot:

7.2.1. Ismertesse, hogy fennáll-e a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatás ( 75 ) 20. pontjában említett bármely különleges körülmény. Ismertesse különösen a piaci koncentráció mértékét, azt, hogy rész vesz-e a tervezett összefonódásban az innovációban fontos szerepet játszó piaci szereplő, hogy a tervezett összefonódás megszüntet-e jelentős versenytényezőt, és hogy a tervezett összefonódásban részt vesz-e piaci bevezetés előtt álló, ígéretes új termékek előállítója.

7.2.2. Adja meg az elmúlt három év mindegyikére vonatkozóan az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében az értékesítés értékét és mennyiségét, valamint a fél becsült piaci részesedését.

7.2.3. Az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében mutassa be röviden a következőket:

7.2.3.1. a kutatás-fejlesztési tevékenység intenzitását ( 76 );

7.2.3.2. az elmúlt három évben a piacra bevezetett legfontosabb termék- és szolgáltatásinnovációkat, a következő három évben a piacra bevezetendő, újonnan kifejlesztett termékeket, valamint a fél tulajdonában levő vagy általa ellenőrzött szellemitulajdon-jogokat.

8.   SZAKASZ

A célvállalkozás tevékenysége, ha nincsenek bejelentendő piacok

Ezt a szakaszt azon összefonódások esetében kell kitölteni, amelyek nem vezetnek bejelentendő piac létrejöttéhez.

8.1.    Az irányítást szerző fél vagy felek üzleti tevékenysége

Ismertesse az egyes irányítást szerző fél vagy felek üzleti tevékenységének jellegét.

8.2.    A célvállalkozás üzleti tevékenysége

8.2.1. Ismertesse az irányításszerzés tárgyát képező vállalkozás(ok) jelenlegi és jövőbeli üzleti tevékenységét.

8.2.2. Olyan közös vállalkozás esetében, amelynek a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 5. a) pontja értelmében nincs tényleges vagy tervezett tevékenysége az EGT területén belül, elegendő megadni a következőket:

8.2.2.1. a közös vállalkozás által jelenleg előállított illetve nyújtott és a jövőben előállítandó illetve nyújtandó termékek és szolgáltatások; valamint

8.2.2.2. mi az oka annak, hogy a közös vállalkozás sem közvetve, sem közvetlenül nem lesz hatással az EGT-n belüli piacokra.

8.3.    Bejelentendő piacok hiánya

Kérjük, indokolja, megítélése szerint a javasolt összefonódás miért nem vezet bejelentendő piacok létrejöttéhez az EGT területén.

9.   SZAKASZ

A közös vállalat kooperatív hatásai

Közös vállalat esetében az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában válaszolja meg a következő kérdéseket:

a) Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található, vagy egy olyan szomszédos piacon, amely szorosan kapcsolódik ehhez a piachoz ( 77 )?

Amennyiben a válasz igenlő, jelölje meg mindegyik itt említett piac esetében a következőket:

i. az egyes anyavállalatok forgalma az előző pénzügyi évben;

ii. a közös vállalat tevékenységeinek gazdasági jelentősége e forgalomhoz viszonyítva;

iii. az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

b) Amennyiben az a) pontban foglalt kérdésre adott válasz igenlő, és álláspontja szerint az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésében meghatározott kritériumok és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései ( 78 ) nem teljesülnek, indokolja ezt meg.

c) Az a) és b) pontra adott válaszoktól függetlenül és az ügy Bizottság általi hiánytalan értékelésének lehetőségét biztosítandó, amennyiben álláspontja szerint az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésében meghatározott kritériumok és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései ( 79 ) alkalmazandók, ezen álláspontját indokolja meg. Az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének értelmében a 101. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha a tevékenység:

i. hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii. lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből;

iii. nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; valamint

iv. nem teszi lehetővé az ilyen vállalkozások számára, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

10.   SZAKASZ

Nyilatkozat

A bejelentésnek a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írni:

„A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy az e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszinte meggyőződésből nyilvánítottak ki.

A bejelentő fél vagy felek tudatában vannak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.”




III. MELLÉKLET

RS-FORMANYOMTATVÁNY

(RS (reasoned submission) = a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése értelmében vett indoklással ellátott beadvány)

RS-FORMANYOMTATVÁNY AZ INDOKLÁSSAL ELLÁTOTT BEADVÁNYOKHOZ

A 139/2004/EK RENDELET 4. CIKKÉNEK (4) ÉS (5) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

BEVEZETÉS

1.1.    Az RS-formanyomtatvány célja

Ez a formanyomtatvány azokat az információkat határozza meg, amelyeket a benyújtó feleknek a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 80 ) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikkének (4) vagy (5) bekezdése szerinti, bejelentés előtti áttételre vonatkozó indoklással ellátott beadvány benyújtása során be kell nyújtaniuk.

A nyomtatvány kitöltése kapcsán felhívjuk a figyelmét az összefonódás-ellenőrzési rendeletre és a 802/2004/EK bizottsági rendeletre ( 81 ) (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet), amelynek ez az RS-formanyomtatvány a mellékletét képezi. E rendeletek szövege egyéb vonatkozó dokumentumokkal együtt megtalálható az Európai Bizottság versenypolitikai honlapján. Felhívjuk figyelmét továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ( 82 ) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) vonatkozó rendelkezéseire.

A Bizottság tudatában van annak, hogy az RS-formanyomtatványon kért információk jelentős mennyiségűek lehetnek. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az eset egyedi jellemzőitől függően nem mindig van szükség minden információra a megfelelő indoklással ellátott beadványhoz. Ennek megfelelően, ha Ön úgy ítéli meg, hogy az RS-formanyomtatványon kért bármely konkrét információ az Ön esetében esetleg szükségtelen az indoklással ellátott beadványhoz, kérelmezze, hogy a Bizottság tekintsen el bizonyos információk benyújtásának kötelezettségétől. Az ezzel kapcsolatos részletekről lásd e Bevezetés 1.3. szakaszának e) pontját.

A Bizottság a benyújtó felek számára lehetővé teszi, hogy az RS-formanyomtatvány hivatalos benyújtásának előkészítése érdekében önkéntes alapon előzetesen felvegyék a kapcsolatot a Bizottsággal. A benyújtást megelőző kapcsolatfelvétel rendkívül hasznos mind a benyújtó felek, mind a Bizottság számára, mert a kapcsolatfelvétel során megállapítható az indoklással ellátott beadványban benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét. Ennek megfelelően arra kérjük a feleket, hogy önkéntes alapon konzultáljanak a Bizottsággal és az érintett tagállammal/tagállamokkal vagy EFTA-állammal/EFTA-államokkal azon információk körének és jellegének megfelelőségére vonatkozóan, amelyekre indoklással ellátott beadványukat alapozni kívánják.

Az előzetes kapcsolatfelvételről, valamint a bejelentések és indoklással ellátott beadványok elkészítéséről további tájékoztatást találnak a felek a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető, rendszeresen frissített dokumentumban („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings” – a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentum), amely elérhető a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról.

1.2.    Indoklással ellátott beadvány benyújtására jogosult személyek

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetében, vagy egy vállalkozás közös irányításának az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti megszerzése esetében az indoklással ellátott beadványt az esettől függően az összeolvadásban részt vevő feleknek vagy a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell benyújtaniuk.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás irányítást megalapozó részesedést szerez egy másik vállalkozásban, az indoklással ellátott beadványt a részesedést szerzőnek kell benyújtania.

Egy vállalkozás megszerzésére irányuló nyilvános ajánlat esetében az indoklással ellátott beadványt az ajánlattevőnek kell benyújtania.

Mindegyik indoklással ellátott beadványt benyújtó fél felelős az általa nyújtott információk pontosságáért.

1.3.    Az indoklással ellátott beadvány helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

Az RS-formanyomtatvány által előírt minden információnak helytállónak és hiánytalannak kell lennie. Az előírt információkat az RS-formanyomtatvány megfelelő szakaszaiban kell feltüntetni.

Az indoklással ellátott beadványban közölt helytelen vagy félrevezető információ hiányos információnak minősül (a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdése).

Különösen figyelembe kell venni a következőket:

a) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban a Bizottság köteles az indoklással ellátott beadványokat haladéktalanul továbbítani a tagállamoknak és az EFTA-államoknak. Az indoklással ellátott beadványról hozott döntés határideje attól a naptól számolandó, amikor a vonatkozó tagállam(ok) vagy EFTA-állam(ok) kézhez veszik a beadványt. A döntést arra vonatkozóan, hogy az indoklással ellátott beadványt elfogadják-e vagy sem, általában az abban szereplő információk alapján, az érintett hatóságok által végzett további vizsgálat nélkül hozzák meg.

b) A benyújtó feleknek ezért az indoklással ellátott beadvány elkészítése során gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi felhasznált információt és érvet kielégítően alátámasszanak független források.

c) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében azon indoklással ellátott beadványt benyújtó felek, akik akár szándékosan, akár gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

d) A végrehajtási rendelettel összhangban a Bizottság eltekinthet az indoklással ellátott beadványban meghatározott egyes információk szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az RS-formanyomtatványban részletezett követelménytől. Ennek megfelelően Ön írásban kérelmezheti, hogy a Bizottság tekintsen el egyes információk benyújtásának kötelezettségétől, amennyiben ehhez az információhoz Ön ésszerű kereteken belül – részben vagy egészben – nem fér hozzá (például azért nem, mert ellenséges felvásárlási ajánlat esetében nem állnak rendelkezésre a megszerezni kívánt vállalkozással kapcsolatos adatok).

A felmentési kérelmet az RS-formanyomtatvány tervezetével egy időben kell beadni. A felmentési kérelmet vagy magába az RS-formanyomtatvány tervezetének szövegébe kell beilleszteni, vagy az ügyért felelős tisztviselőnek és/vagy az illetékes egységvezetőnek címzett e-mail vagy levél formájában kell benyújtani.

A Bizottság abban az esetben mérlegeli a kérelmet, ha Ön megindokolja, miért nem hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra a lehető legpontosabb becslést adja a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, meg kell jelölnie azt a helyet is, ahol a kért, de Ön által nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság vagy az érintett tagállam(ok) és EFTA-állam(ok) által megszerezhető.

A felmentési kérelmet a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentumnak megfelelően vizsgálja meg a Bizottság, és azt a Versenypolitikai Főigazgatóság általában öt munkanap elteltével tudja megválaszolni.

e) A végrehajtási rendelettel összhangban a Bizottság akkor tekinthet el az indoklással ellátott beadványban egyes meghatározott információk szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az RS-formanyomtatványban részletezett követelménytől, ha úgy értékeli, hogy az adott kötelezettségek vagy követelmények teljesítése nem szükséges a bejelentés előtti áttételi kérelem vizsgálatához. Ennek megfelelően Ön írásban kérelmezheti, hogy a Bizottság tekintsen el egyes információk benyújtásának kötelezettségétől, amennyiben úgy véli, hogy az RS-formanyomtatvány által előírt valamely információ nem feltétlenül szükséges a bejelentés előtti áttételi kérelem Bizottság vagy a megfelelő tagállam(ok) vagy EFTA-állam(ok) által történő vizsgálatához.

A felmentési kérelmet az RS-formanyomtatvány tervezetével egy időben kell beadni annak érdekében, hogy a Bizottság meghatározhassa, szükség van-e a bejelentés előtti áttételi kérelem vizsgálatához a kérelem tárgyát képező információkra. A felmentési kérelmet vagy magába az RS-formanyomtatvány tervezetének szövegébe kell beilleszteni, vagy az ügyért felelős tisztviselőnek és/vagy az illetékes egységvezetőnek címzett e-mail vagy levél formájában kell benyújtani.

A Bizottság mérlegeli az ilyen kérelmet, feltéve, hogy Ön megfelelően megindokolja, hogy miért nincs szükség a szóban forgó információra a bejelentés előtti áttétel iránti kérelem Bizottság általi vizsgálatához. A Bizottság konzultálhat az érintett tagállam vagy EFTA-állam hatóságával vagy hatóságaival, mielőtt döntést hozna arról, hogy elfogadja-e ezt a kérelmet.

A felmentési kérelmet a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentumnak megfelelően vizsgálja meg a Bizottság, és azt a Versenypolitikai Főigazgatóság általában öt munkanap elteltével tudja megválaszolni.

A félreértések elkerülése érdekében megjegyzendő, hogy az a tény, hogy a Bizottság valamely összefonódással kapcsolatos indoklással ellátott beadványt hiánytalannak tekint akkor is, ha az nem tartalmaz az RS-formanyomtatványban előírt minden információt, nem zárja ki, hogy a Bizottság ezeket az információkat a későbbiek folyamán bármikor, különösen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés alapján bekérje.

1.4.    Hogyan kell elkészíteni az indoklással ellátott beadványt?

Az indoklással ellátott beadványt az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes benyújtó fél számára.

Az RS-formanyomtatványnak a tagállamok és az EFTA-államok hatóságai általi kezelését megkönnyítendő, nyomatékkal javasoljuk a feleknek, hogy biztosítsák a Bizottság részére az indoklással ellátott beadvány fordítását olyan nyelven vagy nyelveken, amelyet vagy amelyeket az információ valamennyi címzettje ismer. A tagállam(ok)hoz vagy EFTA-állam(ok)hoz benyújtott áttételi kérelem esetén a kérelmező feleknek nyomatékkal javasoljuk, hogy mellékeljenek egy példányt a kérelemhez azon tagállam(ok) és EFTA-állam(ok) nyelvén, amely(ek)hez az áttételt kérik.

Az RS-formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány szakaszai és pontjai számának használatával kell felsorolni, a nyomtatvány végén lévő nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a mellékelendő dokumentumokat. Az RS-formanyomtatvány eredeti példányát minden egyes benyújtó fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a benyújtó fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia.

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Az azonban elengedhetetlen, hogy minden érdemi és lényeges információt az RS-formanyomtatvány törzsrészében adjanak meg a kérelmezők. Mellékletek csak az RS-formanyomtatványon megadott információk kiegészítése céljából alkalmazhatók.

A mellékelt dokumentumokat eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez az Uniónak nem hivatalos nyelve, a dokumentumokat le kell fordítani az eljárás nyelvére.

A mellékelt dokumentumok lehetnek eredeti példányok vagy azok másolatai. Utóbbi esetben a benyújtó félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

Az RS-formanyomtatványt és az ahhoz mellékelt dokumentumokat egy eredeti példányban és az előírt számú másolattal együtt kell benyújtani a Bizottsághoz. A benyújtandó másolatok előírt formátumát (papír- vagy elektronikus formátum) és számát a Bizottság időről időre közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján.

A beadványt a végrehajtási rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott címre kell kézbesíteni. Ezt a címet a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az megtalálható a Versenypolitika Főigazgatóság honlapján is. A beadványt a végrehajtási rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapokon a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján megjelölt hivatali időben kell a Bizottságnak kézbesíteni. A Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közölt biztonsági utasításokat be kell tartani.

Az RS-formanyomtatvány és a mellékelt dokumentumok valamennyi elektronikus példányát a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján meghatározott, használható és kereshető formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

1.5.    Bizalmas kezelés

A Szerződés 287. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései ( 83 ) előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a benyújtó felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

Amennyiben az Ön véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtsa be, az „üzleti titok” megjelölés minden oldalon történő világos feltüntetésével. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetekben, amikor az indoklással ellátott beadványt több fél együttesen készítette el, az üzleti titkokat külön mellékletekben lehet benyújtani, és a beadványban azokra mellékletként lehet hivatkozni. Az indoklással ellátott beadványnak az összes ilyen mellékletet tartalmaznia kell.

1.6.    Fogalommeghatározások és útmutató az RS-formanyomtatványhoz

Benyújtó fél/felek: olyan esetekben, ha az indoklással ellátott beadványt a műveletben részt vevő vállalkozások közül csak egy vállalkozás nyújtja be, a „benyújtó felek” kifejezés csak arra a vállalkozásra vonatkozik, amelyik az indoklással ellátott beadványt ténylegesen benyújtja.

Az összefonódásban részt vevő fél/felek vagy felek: ezek a kifejezések egyaránt vonatkoznak a felvásárló és a felvásárolt felekre vagy az összeolvadó felekre, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi.

Eltérő rendelkezés hiányában a „benyújtó fél/felek” és az „összefonódásban részt vevő fél/felek” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett felek.

Az összefonódás által érintett piacok: az RS-formanyomtatvány 4. szakasza előírja, hogy a benyújtó felek pontosan határozzák meg az érintett termékpiacokat, valamint nevezzék meg az érintett piacok közül azokat, amelyeket az összefonódás valószínűleg érint. Az összefonódás által érintett piacnak ez a meghatározása az RS-formanyomtatványon szereplő sok más kérdésben kért információ alapjául szolgál. A benyújtó felek által így meghatározott piacokra az RS-formanyomtatvány az összefonódás által érintett piac(ok)ként hivatkozik. Ez a kifejezés utalhat akár termékek, akár szolgáltatások érintett piacaira.

Év: eltérő rendelkezés hiányában az év szó az RS-formanyomtatványban valamennyi hivatkozásnál a naptári évet jelenti. Eltérő rendelkezés hiányában az RS-formanyomtatványban kért minden információ az indoklással ellátott beadvány benyújtását megelőző évre vonatkozik.

Az RS-nyomtatványban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

Az RS-formanyomtatványban előforduló valamennyi jogszabályi hivatkozás – eltérő rendelkezés hiányában – az összefonódás-ellenőrzési rendelet cikkeire és bekezdéseire vonatkozik.

1.7.    A Bizottság és más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés

A Bizottság ösztönzi az érintett vállalkozásokat arra, hogy segítsék elő a Bizottság és az ugyanazt az összefonódást vizsgáló más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság tapasztalatai szerint a Bizottság és az EGT területén kívül joghatósággal rendelkező versenyhatóságok közötti jó együttműködés jelentős előnyökkel jár az érintett vállalkozások számára. Ennek érdekében a Bizottság arra ösztönzi a benyújtó feleket, hogy az RS-formanyomtatvánnyal együtt nyújtsák be az EGT területén kívüli azon joghatóságok listáját, ahol az összefonódás – létrejöttét megelőzően vagy azt követően – az alkalmazandó összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében szabályozói jóváhagyás hatálya alá tartozik.

1.   SZAKASZ

1.1.    Háttér-információk

1.1.1. Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalat létrehozása), az összefonódásban részt vevő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve az összefonódás által érintett fő piacokat), és ismertesse az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.1.2. Jelölje meg, hogy az indoklással ellátott beadvány az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) vagy (5) bekezdése alapján és/vagy az EGT-megállapodás rendelkezései alapján készült-e:

 a 4. cikk (4) bekezdése szerinti, tagállam(ok)hoz történő áttétel és/vagy EFTA-állam(ok)hoz történő áttétel,

 a 4. cikk (5) bekezdése szerinti, Bizottsághoz történő áttétel.

1.2.    A benyújtó félre/felekre és az összefonódásban részt vevő más felekre vonatkozó információk ( 84 )

Adja meg minden benyújtó fél és az összefonódásban részt vevő minden egyéb fél esetében a következőket:

1.2.1. a vállalkozás neve;

1.2.2. a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; a megadott címnek olyan kézbesítési címnek kell lennie, amelyre dokumentumok és különösen bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok postázhatók, és a megadott kapcsolattartónak olyan személynek kell lennie, aki jogosult a kézbesített dokumentumok átvételére;

1.2.3. amennyiben a vállalkozásnak egy vagy több meghatalmazott külső képviselője van, a dokumentumok és különösen a bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok átvételére jogosult képviselő vagy képviselők tekintetében:

1.2.3.1. az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe és beosztása; valamint

1.2.3.2. az egyes képviselők meghatalmazását bizonyító okirat eredeti példánya (a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található meghatalmazásminta alapján).

2.   SZAKASZ

Általános háttér és az összefonódás részletei

Az e szakaszban kért információk a vállalkozások tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok segítségével illusztrálhatók.

2.1. Ismertesse a bejelentett összefonódás jellegét. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet és az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény ( 85 ) megfelelő kritériumaira való hivatkozással:

2.1.1. azonosítsa az érintett vállalkozásokban közvetett vagy közvetlen, kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és mutassa be az egyes érintett vállalkozásoknak az összefonódás előtti tulajdonosi és irányítási szerkezetét;

2.1.2. ismertesse a tervezett összefonódás típusát:

i. teljes összeolvadás;

ii. kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése; vagy

iii. olyan szerződés vagy egyéb eszköz, amely közvetett vagy közvetlen irányítási jogokat alapoz meg, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében;

iv. egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében; amennyiben ez az eset áll fenn, ismertesse, mely okokból tekintendő a közös vállalkozás teljes feladatkört ellátónak ( 86 );

2.1.3. ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.);

2.1.4. az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozással ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában az összefonódás megvalósulása érdekében megtörtént-e:

i. a megállapodás megkötése;

ii. az irányítást megalapozó részesedés szerzése;

iii. a nyilvános ajánlat (szándékának) bejelentése; vagy

iv. a jóhiszemű szerződéskötési szándék igazolása az érintett vállalkozások részéről;

2.1.5. adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét;

2.1.6. ismertesse az érintett vállalkozások összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

2.2. Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

2.3. Adja meg az ügylet értékét (a vételárat [vagy adott esetben az érintett eszközök összértékét] és azt, hogy a kifizetés részvény, készpénz vagy más eszközök formájában történik-e).

2.4. Ismertesse a felek bármelyike által állami hatóságoktól kapott pénzügyi vagy egyéb támogatásokat, valamint azok jellegét és mértékét.

2.5. Az egyes érintett vállalkozások legutóbbi pénzügyi évére vonatkozó következő adatok megadásával ismertesse azokat a pénzügyi vagy egyéb információkat, amelyek kellőképpen igazolják, hogy az összefonódás megfelel VAGY nem felel meg az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkében megállapított jogalkalmazási küszöbértékeknek ( 87 ):

2.5.1. világméretű forgalom;

2.5.2. EU-n belüli forgalom;

2.5.3. EGT-n belüli forgalom (EU és EFTA);

2.5.4. az egyes tagállamokon belüli forgalom (jelölje meg azt a tagállamot – ha van ilyen –, ahol az EU-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik);

2.5.5. EFTA-n belüli forgalom;

2.5.6. az egyes EFTA-államokon belüli forgalom (jelölje meg azt az EFTA-államot – ha van ilyen –, ahol az EFTA-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik, valamint jelölje meg azt is, hogy az érintett vállalkozások EFTA-államokon belüli együttes forgalma eléri vagy meghaladja-e az EGT-n belüli összforgalmuk 25 %-át).

A forgalmi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

3.   SZAKASZ

A piacok meghatározása

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok annak a körnek a meghatározására szolgálnak, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új piaci szereplő piaci erejét értékelni kell ( 88 ). Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok bemutatásakor a benyújtó félnek/feleknek az általuk relevánsnak tekintett termékpiac- és földrajzipiac-meghatározáson túl be kell mutatniuk valamennyi lehetséges alternatív termékpiac- és földrajzipiac-meghatározást. A lehetséges alternatív termék- és földrajzi piacok korábbi bizottsági határozatok és uniós bírósági ítéletek alapján, valamint (különösen abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre korábbi bizottsági határozatok vagy bírósági ítéletek) iparági jelentésekből, piaci tanulmányokból és a benyújtó felek belső dokumentumaiból kiindulva határozhatók meg.

A benyújtó félnek/feleknek az RS-formanyomtatványban kért adatokat a következő meghatározások figyelembevételével kell megadniuk:

3.1.    Érintett termékpiacok:

Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők.

Az érintett termékpiac értékelése szempontjából lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások a meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb releváns tényezőket (például adott esetben a kínálati oldali helyettesíthetőséget) – miért vonhatók be az érintett piacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

3.2.    Érintett földrajzi piacok:

Az érintett földrajzi piac arra a területre terjed ki, ahol az érintett vállalkozások keresletet támasztanak az érintett termékek vagy szolgáltatások iránt, vagy kínálatot biztosítanak ezekben, továbbá ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken.

Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, piacra lépési korlátok jelenléte, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek az egymással szomszédos földrajzi területeken, vagy a jelentős árkülönbségek.

3.3.    Az összefonódás által érintett piacok:

Az RS-formanyomtatványban előírt információk alkalmazásában az összefonódás által érintett piacnak minősül valamennyi érintett termékpiac és földrajzi piac, valamint valamennyi lehetséges alternatív érintett termékpiac és földrajzi piac, amelyek tekintetében az EGT területén:

a) kettő vagy több, az összefonódásban részt vevő fél ugyanazon az érintett piacon folytat üzleti tevékenységet, és az összefonódás 20 %-os vagy azt meghaladó együttes piaci részesedéshez vezet (horizontális kapcsolat);

b) az összefonódásban részt vevő egy vagy több fél olyan érintett piacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan érintett piachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik, és egyedi vagy együttes piaci részesedésük bármely szinten eléri vagy meghaladja a 30 %-ot, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs az összefonódásban részt vevő felek között szállító-vevő kapcsolat ( 89 ) (vertikális kapcsolat).

A piaci részesedési küszöbértékek és a 3. szakasz szerinti meghatározások alapján (ideértve az összes lehetséges alternatív piacmeghatározást is), határozza meg az összefonódás által érintett egyes piacokat ( 90 ).

4.   SZAKASZ

Az összefonódás által érintett piacokra vonatkozó információk

Az összefonódás által érintett minden egyes piac tekintetében adja meg a következőket a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozóan.

4.1. Az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében és piaconként a vállalkozás által folytatott üzleti tevékenység természete, az aktív leányvállalatok és/vagy a használt márkák, terméknevek és/vagy védjegyek.

4.2. A piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (euróban) és mennyiségében (egységben) kifejezve ( 91 ). Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint, amennyiben rendelkezésre állnak, csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására.

4.3. Az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében a fél értékesítéseinek értéke és mennyisége, valamint a fél becsült piaci részesedése. Amennyiben e kérdésre nem ad meg tagállami szintű piaci részesedési adatokat, tüntesse fel az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében a fél öt legnagyobb vevőjének földrajzi helyét.

4.4. A három legnagyobb versenytárs értékben (és adott esetben mennyiségben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés (jelölje meg a becslés alapjául használt információkat).

4.5. Amennyiben a vállalkozás közös vállalat, fenntartja-e két vagy több anyavállalat jelentős mértékben tevékenységét a közös vállalatéval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalat piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található ( 92 )?

4.6. Ismertesse, hogy a tervezett összefonódás várhatóan miként fog hatni a versenyre az összefonódás által érintett piacokon, és milyen hatással lesz a közbenső és a végső fogyasztók érdekeire.

5.   SZAKASZ

Az áttételi kérelem részletei és annak indoklása, hogy miért kell az ügyet áttenni

5.1. Jelölje meg, hogy az indoklással ellátott beadványt az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) vagy (5) bekezdése alapján és/vagy az EGT-megállapodás rendelkezései alapján nyújtják-e be, majd csak az ennek megfelelő alszakaszt töltse ki:

 a 4. cikk (4) bekezdése szerinti, tagállam(ok)hoz történő áttétel és/vagy EFTA-állam(ok)hoz történő áttétel,

 a 4. cikk (5) bekezdése szerinti, Bizottsághoz történő áttétel.

5.2. (a 4. cikk (4) bekezdése szerinti és/vagy az EGT-megállapodás rendelkezései szerinti áttételi kérelemhez)

5.2.1. Nevezze meg azt a tagállamot vagy azokat a tagállamokat, illetve azt az EFTA-államot vagy azokat az EFTA-államokat, amely(ek)nek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján az Ön beadványa szerint vizsgálnia kellene az összefonódást, megjelölve azt is, hogy felvették-e vagy sem a nem hivatalos kapcsolatot e tagállammal/tagállamokkal vagy ezen EFTA-állammal/EFTA-államokkal.

5.2.2. Jelölje meg, hogy az egész ügynek vagy csak az ügy részének az áttételét kérelmezi.

Amennyiben az ügy egy részének áttételét kérelmezi, egyértelműen nevezze meg, hogy az ügy mely részének vagy részeinek kérelmezi az áttételét.

Amennyiben az ügy egészének áttételét kérelmezi, meg kell erősítenie, hogy nincsenek összefonódás által érintett piacok annak a tagállamnak/azoknak a tagállamoknak és annak az EFTA-államnak/azoknak az EFTA-államoknak a területén kívül, amely(ek)hez az ügy áttételét kérelmezi.

5.2.3. Ismertesse, hogy milyen módon mutatják az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti elkülönült piac jellegzetességeit annak a tagállamnak/azoknak a tagállamoknak, illetve annak az EFTA-államnak/azoknak az EFTA-államoknak az egyes, összefonódás által érintett piacai, amely állam(ok)hoz az ügy áttételét kérelmezi.

5.2.4. Ismertesse, hogy milyen módon érintheti jelentősen az összefonódás a versenyt a fent említett, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti egyes elkülönült piacokon ( 93 ).

5.2.5. Amennyiben valamelyik tagállam vagy tagállamok, illetve EFTA-állam vagy EFTA-államok az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti áttétel folytán hatáskörrel rendelkeznek az ügy részének vagy egészének a vizsgálatára, hozzájárul-e ahhoz, hogy a szóban forgó tagállam/tagállamok, illetve EFTA-állam/EFTA-államok a jelen RS-formanyomtatványban megadott információkat felhasználja/felhasználják az ügyre vagy annak egy részére vonatkozó nemzeti eljárása/eljárásuk lefolytatásához? IGEN vagy NEM.

5.3. (a 4. cikk (5) bekezdése szerinti és/vagy az EGT-megállapodás rendelkezései szerinti áttételi kérelemhez)

5.3.1. Minden tagállamra és/vagy EFTA-államra vonatkozóan külön részletezze, hogy az adott állam vizsgálhatná-e vagy sem az összefonódást nemzeti versenyjoga alapján. Ezeket az információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető európai bizottsági űrlap kitöltésével kell megadni. Minden tagállamnál és/vagy EFTA-államnál meg kell jelölnie valamelyik választ ( 94 ).

5.3.2. Minden tagállamra és/vagy EFTA-államra vonatkozóan adjon meg elegendő pénzügyi vagy egyéb adatot, amelyből kitűnik, hogy az összefonódás az alkalmazandó nemzeti jog szerint megfelel-e vagy sem a vonatkozó hatásköri kritériumoknak.

5.3.3. Magyarázza meg, miért kellene az ügyet a Bizottságnak megvizsgálnia. Különösen azt fejtse ki, hogy hatással lehet-e az összefonódás egy tagállam és/vagy EFTA-állam területén kívül folyó versenyre ( 95 ).

6.   SZAKASZ

Nyilatkozat

Az indoklással ellátott beadványnak a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes benyújtó félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írni:

„A benyújtó fél vagy felek alapos ellenőrzés után kijelentik, hogy az ezen indoklással ellátott beadványban szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy az RS-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszinte meggyőződésből nyilvánítottak ki.

A benyújtó fél vagy felek tudatában vannak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek.”

▼M2




IV. MELLÉKLET

RM formanyomtatvány a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott kötelezettségvállalásokra vonatkozó tájékoztatáshoz

A KORREKCIÓKRA VONATKOZÓ FORMANYOMTATVÁNY

BEVEZETÉS

Ez a formanyomtatvány az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján tett kötelezettségvállalásokkal egyidejűleg az érintett vállalkozások által benyújtandó információkat és dokumentumokat határozza meg. A kért információ szükséges ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, a kötelezettségvállalások alkalmasak-e az összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetővé tételére azáltal, hogy megelőzik a hatékony verseny jelentős korlátozását. A Bizottság eltekinthet a felajánlott kötelezettségvállalások tekintetében bizonyos meghatározott információk – köztük dokumentumok – szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy az ebben a formanyomtatványban megállapított más követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmények teljesítése nem szükséges a felajánlott kötelezettségvállalások vizsgálatához. Az előírt információ mennyisége a javasolt korrekciós intézkedés típusa és szerkezete szerint változik. Például az eszközcsoport-kimetszéssel (ún. carve-out) járó korrekciós intézkedések jellemzően részletesebb információt igényelnek, mint az önállóan működő üzletágak leválasztása. A Bizottság készen áll arra, hogy a szükséges információk körét előzetesen tisztázza a felekkel. Amennyiben Önök úgy ítélik meg, hogy a formanyomtatványon kért egyes információkra a bizottsági értékeléshez esetleg nincs szükség – megfelelően megindokolva azt, hogy az információ miért nem lényeges –, a Bizottsághoz fordulhatnak azzal a kéréssel, hogy bizonyos követelményektől tekintsen el.

1.   SZAKASZ

A kötelezettségvállalás leírása

1.1.

Adjon részletes tájékoztatást:

i. a felajánlott kötelezettségvállalások tárgyáról; és

ii. végrehajtásuk feltételeiről.

1.2.

Ha a felajánlott kötelezettségvállalások üzletág leválasztását foglalják magukban, az 5. szakasz rendelkezik arról, hogy milyen konkrét információk szükségesek.

2.   SZAKASZ

A versenyjogi szempontból kifejezett aggályok eloszlatására való alkalmasság

2.

Szolgáltasson olyan információkat, amelyek alátámasztják, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások alkalmasak arra, hogy megszüntessék a hatékony verseny Bizottság által megállapított jelentős korlátozását.

3.   SZAKASZ

A mintaszövegektől való eltérés

3.

Jelezze a felajánlott kötelezettségvállalásoknak a Bizottság szolgálatai által közzétett, vonatkozó – időről időre felülvizsgált – kötelezettségvállalási mintaszövegektől való esetleges eltéréseit, és fejtse ki az eltérés okát.

4.   SZAKASZ

A kötelezettségvállalások összefoglalása

4.

Nyújtsa be a felajánlott kötelezettségvállalások jellegének és körének nem bizalmas jellegű összefoglalását, kitérve arra is, hogy véleménye szerint miért alkalmasak ezek a hatékony verseny jelentős korlátozásának megszüntetésére. A Bizottság harmadik személyekkel szemben felhasználhatja ezt az összefoglalást a felajánlott kötelezettségvállalások piaci tesztje során.

5.   SZAKASZ

A leválasztani kívánt üzletágra vonatkozó információk

5.

Ha a felajánlott kötelezettségvállalások valamely üzletág elidegenítését foglalják magukban, a következő információkat és dokumentumokat kell benyújtania.

A leválasztani kívánt üzletágra vonatkozó általános információk

A következő információkat a leválasztani kívánt üzletág aktuális működésére és a már tervbe vett jövőbeli módosításokra vonatkozóan kell benyújtani:

5.1.

Írja le a leválasztani kívánt üzletágat általában, kitérve a hozzá tartozó egységekre, bejegyzett telephelyükre és az irányítás helyére, a gyártás vagy a szolgáltatásnyújtás egyéb helyszíneire, az általános szervezeti struktúrára és a leválasztani kívánt üzletág igazgatási szerkezetére vonatkozó bármely lényeges információra.

5.2.

Ismertesse a leválasztani kívánt üzletág vagy eszközök átruházásának esetleges jogi akadályait, ideértve a harmadik felek jogait és a szükséges adminisztratív jóváhagyásokat.

5.3.

Sorolja fel és ismertesse a gyártott termékeket vagy a nyújtott szolgáltatásokat, különösen műszaki és egyéb jellemzőiket, az érintett márkákat, az egyes termékekből vagy szolgáltatásokból keletkező forgalmat, és az esetleges innovációkat vagy tervezett új termékeket, illetve szolgáltatásokat.

5.4.

Írja le azt a szintet, amelyen a leválasztani kívánt üzletág alapvető funkcióit – köztük az olyan funkciókat, mint a kutatás-fejlesztés, termelés, marketing és értékesítés, logisztika, ügyfélkapcsolatok, szállítói kapcsolatok, informatikai rendszerek stb. – működtetik, amennyiben ezek nem a leválasztani kívánt üzletág szintjén működnek. A leírásnak tartalmaznia kell az említett egyéb szintek által betöltött szerepet, a leválasztani kívánt üzletággal való kapcsolatot és a funkcióhoz tartozó erőforrásokat (személyzet, eszközök, pénzügyi erőforrások stb.).

5.5.

Ismertesse részletesen a leválasztani kívánt üzletág és a bejelentő felek által irányított egyéb vállalkozások közötti kapcsolatokat (a kapcsolat jellegétől függetlenül), úgymint a következőket:

 szállítási, termelési, forgalmazási, szolgáltatási és egyéb szerződések,

 megosztott tárgyi eszközök és immateriális javak,

 közös vagy kirendelt személyzet,

 közös informatikai rendszerek, és

 közös ügyfelek.

5.6.

Ismertesse általában az elidegeníteni kívánt üzletág használatában vagy tulajdonában lévő tárgyi eszközöket és immateriális javakat, a szellemi tulajdonjogokra és a márkákra feltétlenül kitérve.

5.7.

Nyújtsa be a leválasztani kívánt üzletág egyes funkcióiban aktuálisan dolgozó személyzet számát feltüntető szervezeti diagramot és a leválasztani kívánt üzletág működéséhez nélkülözhetetlen alkalmazottaknak – az alkalmazottak munkakörét leíró – jegyzékét.

5.8.

Adja meg a leválasztani kívánt üzletág ügyfeleit, ideértve az ügyfelek jegyzékét, a rendelkezésre álló, erre vonatkozó kimutatások ismertetését, és adja meg a leválasztani kívánt üzletág ezen ügyféllel kapcsolatban elért összes árbevételét (euróban és a leválasztani kívánt üzletág összes árbevételének arányában).

5.9.

Ismertesse a leválasztani kívánt üzletág pénzügyi adatait, ideértve az utolsó két év forgalmát, valamint és a kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget (EBITDA), továbbá a következő két évre vonatkozó előrejelzést.

5.10.

Határozza meg és ismertesse a leválasztani kívánt üzletág szervezetében vagy a bejelentő felek által irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolatokban az elmúlt két év során bekövetkezett valamennyi változást.

5.11.

Határozza meg és ismertesse a leválasztani kívánt üzletág szervezetét vagy a bejelentő felek által irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolatait érintően a következő két évre tervezett esetleges változásokat.

A leválasztani kívánt üzletágra vonatkozó, a kötelezettségvállalásokban ismertetett általános információk

5.12.

Ismertesse mindazon területeket, amelyek tekintetében a leválasztani kívánt üzletág a felajánlott kötelezettségvállalásokban található leírása eltér az üzletág jelenlegi működésének jellegétől és körétől.

A megfelelő vevő által történő felvásárlás

5.13.

Ismertesse annak indokait, hogy – nézetei szerint – az üzletágat miért vásárolhatja fel megfelelő vevő a felajánlott kötelezettségvállalásban javasolt időn belül.



( 1 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

( 2 ) HL L 180., 1997.7.9., 1. o.

( 3 ) HL L 395., 1989.12.30., 1. o.

( 4 ) HL L 61., 1998.3.2., 1. o., a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 5 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

( 6 ) HL L 133., 2004.4.30., 1. o.

( 7 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját, az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét, valamint az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás). Az EFTA-államokra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

( 8 ) 2009. december 1-jétől kezdve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) változásokat vezetett be, pl. a „Közösség” szó helyett az „Unió”, a „közös piac” kifejezés helyett a „belső piac” használandó. A CO-formanyomtatványban az EUMSZ terminológiáját használjuk.

( 9 ) Az „összefonódás” fogalmát az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke, az „uniós lépték” fogalmát pedig annak 1. cikke határozza meg. Ezenkívül a 4. cikk (5) bekezdése előírja, hogy bizonyos körülmények esetén, ha az uniós forgalmi küszöböt nem érik el, a bejelentő felek kérelmezhetik, hogy a Bizottság úgy kezelje az általuk tervezett összefonódást, mintha az uniós léptékű lenne.

( 10 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdését.

( 11 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdését.

( 12 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

( 13 ) A Bizottság a CO-formanyomtatványon benyújtott valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) megfelelően dolgoz fel.

( 14 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

( 15 ) Az összefonódás által érintett piacok fogalmának meghatározását lásd a 6.3. szakaszban.

( 16 ) Ellenséges felvásárlási ajánlat esetében ide tartozik a megszerezni kívánt vállalkozás is; ebben az esetben a lehetőségek szerinti legrészletesebb adatokat kell megadni.

( 17 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3)–(5) bekezdését, valamint 5. cikkének (4) bekezdését.

( 18 ) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 19 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény B. részének IV. szakaszát.

( 20 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a más vállalkozásokban való részesedésre vonatkozó információk) benyújtása alól.

Másfelől a Bizottság egyes összefonódások esetében a CO-formanyomtatvány szerinti hiánytalan bejelentés feltételeként megkövetelheti, hogy a bejelentő fél/felek az összefonódásban részt vevő felekre és a 3.1.1. vagy 3.1.6. szakaszban megnevezett vállalkozásokra vagy személyekre vonatkozóan nyújtsanak be listát az egyes vállalkozások igazgatóságának azon tagjairól, akik egyúttal az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő bármely más vállalkozás igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának is tagjai, valamint adott esetben az egyes vállalkozások felügyelő bizottságának azon tagjairól, akik egyúttal az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő bármely más vállalkozás igazgatóságának is tagjai. Minden esetben meg kell nevezni a másik vállalkozást és az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag által betöltött tisztségeket.

( 21 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a korábbi felvásárlásokra vonatkozó információk) benyújtása alól.

( 22 ) Az „érintett vállalkozás” fogalmáról és a forgalom kiszámításáról lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményt (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 23 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a dokumentumok) benyújtása alól.

( 24 ) Az összefonódás által érintett piacok fogalmának meghatározását lásd a 6.3. szakaszban.

( 25 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a dokumentumok) benyújtása alól.

( 26 ) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

( 27 ) Például, ha az összefonódásban részt vevő egyik fél 30 %-nál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a másik fél piacát megelőző szakaszban (upstream) helyezkedik el, akkor mind az upstream, mind a downstream piac összefonódás által érintett piac. Hasonlóképpen, ha egy vertikálisan integrált társaság összeolvad egy másik féllel, amely a lánc következő szakaszában (downstream) elhelyezkedő piacon tevékenykedik, és az összefonódás a következő szakaszban lévő piacon 30 %-os vagy annál nagyobb piaci részesedést eredményez, akkor mind az előző, mind a következő szakaszban lévő piac összefonódás által érintett piac.

( 28 ) A Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentumban foglaltaknak megfelelően tanácsos, hogy a bejelentő felek a bejelentést megelőző eljárás során minden lehetséges érintett piac kapcsán fedjék fel a rendelkezésükre álló információkat, még akkor is, ha végső soron úgy vélik, hogy ezek nem érintett piacok, vagy ha eltérően vélekednek a piac meghatározásának kérdéséről. A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben az összefonódás által érintett egyes piacokra vagy egyes, a 6.4. szakaszban ismertetett egyéb piacokra vonatkozó információk) benyújtása alól.

( 29 ) A termékek (vagy szolgáltatások) akkor nevezhetők egymást kiegészítőnek, ha például egy terméknek a használata (vagy fogyasztása) lényegéből adódóan feltételezi a másik termék használatát (vagy fogyasztását), mint például a tűzőgép és a kapocs vagy a nyomtató és a nyomtatópatron.

( 30 ) Ilyen termékskálához tartozó termékekre példa a bároknak és éttermeknek értékesített whisky és gin, vagy meghatározott kategóriájú árukhoz különböző csomagolóanyagok értékesítése ezen áruk gyártója részére.

( 31 ) A végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

( 32 ) A piaci értéknek és mennyiségnek a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen. A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a piac méretére és a piaci részesedésekre vonatkozó érték és volumenalapú adatok) benyújtása alól.

( 33 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a kapacitásadatok) benyújtása alól. A felmentést indokolhatja, hogy a szóban forgó piacon folytatott verseny vonatkozásában a kapacitás nem tűnik relevánsnak.

( 34 ) A kutatás-fejlesztés intenzitása például a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások forgalomhoz viszonyított arányával határozható meg.

( 35 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk benyújtása alól.

( 36 ) A Bevezetés 1.2. szakaszában és 1.4. szakaszának g) pontjában foglaltaknak megfelelően a bejelentő fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk benyújtása alól.

( 37 ) A Bizottság bármikor – akár az összefonódás e CO-formanyomtatványon alapuló bejelentése hiánytalanságának biztosítása céljából – több elérhetőségi adatot kérhet be a piaci szereplőknek a CO-formanyomtatványban megjelölt kategóriái bármelyike tekintetében, és a piaci szereplők egyéb kategóriái, például a szállítók tekintetében is kérheti azok elérhetőségi adatainak benyújtását.

( 38 ) Meg kell jegyezni, hogy a 9. szakaszra vonatkozóan benyújtott tájékoztatás nem feltétele a hiánytalan bejelentésnek, az tehát önkéntes. A bejelentő feleknek nem kell indokolniuk, ha nem töltik ki ezt a részt. A hatékonyságjavulással kapcsolatosan szolgáltatott információ hiányát a Bizottság nem fogja úgy értelmezni, hogy a tervezett összefonódás nem jár hatékonyságjavulással, vagy hogy az összefonódás indítéka a piaci erő növelése. A hatékonyságjavulásra vonatkozóan kért információ benyújtásának a bejelentési szakaszban történő mellőzése nem zárja ki az információ későbbi megadását. Minél korábban megadják azonban az információt, annál inkább tudja a Bizottság vizsgálni a hatékonyságjavulásra vonatkozó állításokat.

( 39 ) A hatékonyságjavulás értékelésével kapcsolatban további útmutatás található a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.).

( 40 ) A piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

( 41 ) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését.

( 42 ) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdését.

( 43 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

( 44 ) HL L 133., 2004.4.30., 1. o.

( 45 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját, az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét, valamint az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás). Az EFTA-államokra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

( 46 ) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról (HL С 366., 2013.12.14., 1. o.).

( 47 ) Amikor az egyszerűsített CO-formanyomtatványban a vállalkozásoknak a piacokon végzett tevékenységére történik utalás, akkor ezen olyan piacokon folytatott tevékenységek értendők, amely piacok az EGT területén belül találhatók, vagy amelyek magukban foglalják az EGT területét, ám akár annál tágabbak is lehetnek.

( 48 ) A vertikális kapcsolat rendes esetben azt feltételezi, hogy a szóban forgó upstream piacon üzleti tevékenységet folytató vállalkozás terméke vagy szolgáltatása fontos inputként szolgál a downstream piacon üzleti tevékenységet folytató vállalkozás terméke vagy szolgáltatása számára; lásd a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló iránymutatás (HL C 265., 2008.10.18., 6. o.) 34. pontját.

( 49 ) Közös irányítás megszerzése esetén a kizárólag a közös irányítást szerző vállalkozások közötti kapcsolatok az egyszerűsített CO-formanyomtatvány alkalmazása szempontjából nem minősülnek sem horizontális, sem vertikális kapcsolatnak, mindamellett összefonódásként kezelhetők, amennyiben egyeztetés kérdése merül fel.

( 50 ) A horizontális és vertikális kapcsolatok küszöbértékei minden olyan lehetséges alternatív termék- és földrajzi piaci meghatározásra vonatkoznak, amelyet egy adott esetben figyelembe lehet venni. Fontos, hogy a bejelentésben szereplő, alapul szolgáló piacmeghatározások kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy alátámasszák a küszöbértékek el nem érését megállapító értékelést, továbbá fontos az is, hogy a bejelentés minden lehetséges alternatív piacmeghatározást megemlítsen (beleértve a nemzetinél szűkebb földrajzi piacokat is).

( 51 ) Lásd az 5. és 7. lábjegyzetet.

( 52 ) Közös irányítás megszerzése esetén a kizárólag a közös irányítást szerző vállalkozások közötti kapcsolatok az egyszerűsített CO-formanyomtatvány alkalmazása szempontjából nem minősülnek sem horizontális, sem vertikális kapcsolatnak, mindamellett összefonódásként kezelhetők, amennyiben egyeztetés kérdése merül fel.

( 53 ) A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki; az összefonódás HHI-ra gyakorolt hatását a teljes piaci koncentrációtól függetlenül lehet kiszámítani, pusztán az összefonódásban részt vevő felek piaci részesedései alapján. Lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatás (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.) 16. pontját és 19. lábjegyzetét. Az összefonódásból eredő HHI delta kiszámításához ugyanakkor elegendő levonni az összefonódásban részt vevő felek aggregált piaci részesedésének négyzetéből (azaz az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás összefonódás utáni piaci részesedésének négyzetéből) a felek egyedi piaci részesedései négyzeteinek összegét (mivel az egyéb versenytársak piaci részesedése változatlan, és így nem érinti az egyenlet eredményét). Más szóval a HHI delta kiszámítható csupán az összefonódásban részt vevő felek piaci részesedései alapján, anélkül, hogy ismerni kellene az egyéb versenytársak piaci részesedését.

( 54 ) Lásd a 7. lábjegyzetet.

( 55 ) Lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatást és különösen annak 20. pontját.

( 56 ) A termékpiacok akkor szoros kapcsolatban álló szomszédos piacok, ha a termékek egymást kiegészítik, vagy ha olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra. Lásd a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló bizottsági iránymutatás (HL C 265., 2008.10.18., 6. o.) 91. pontját.

( 57 ) Lásd a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 8–19. pontjait.

( 58 ) A Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatának fényében mindamellett a Bizottság arra ösztönzi a feleket, kérjék előzetesen, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság hozzon létre munkacsoportot az ügy kezelésére.

( 59 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

( 60 ) Lásd a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közlemény 5. és 6. pontjában említett feltételeket (HL C 366., 2013.12.14., 1. o.).

( 61 ) A 6. szakasz értelmében vett bejelentendő piac.

( 62 ) A 6. szakasz értelmében vett bejelentendő piac.

( 63 ) A Bizottság az egyszerűsített CO-formanyomtatványon benyújtott valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) megfelelően dolgoz fel.

( 64 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

( 65 ) A 6. szakasz értelmében vett bejelentendő piac.

( 66 ) Ellenséges felvásárlási ajánlat esetén ide tartozik a megszerezni kívánt vállalkozás is; ebben az esetben a lehetőségek szerinti legrészletesebb adatokat kell megadni.

( 67 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3)–(5) bekezdését, valamint 5. cikkének (4) bekezdését.

( 68 ) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 69 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény B. részének IV. szakaszát.

( 70 ) Az „érintett vállalkozás” fogalmáról és a forgalom kiszámításáról lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményt (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 71 ) A 6. szakasz értelmében vett bejelentendő piac.

( 72 ) Lásd az érintett piacnak az uniós versenyjog alkalmazásában történő meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

( 73 ) A lehetséges alternatív termék- és földrajzi piacok korábbi bizottsági határozatok és uniós bírósági ítéletek alapján, valamint (különösen abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre korábbi bizottsági határozatok vagy bírósági ítéletek) iparági jelentésekből, piaci tanulmányokból és a bejelentő felek belső dokumentumaiból kiindulva határozhatók meg.

( 74 ) A piac értékének és mennyiségének a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen.

( 75 ) Lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatást (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.)

( 76 ) A kutatás-fejlesztés intenzitása például a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások forgalomhoz viszonyított arányával határozható meg.

( 77 ) A piacok meghatározását lásd a 6. szakaszban.

( 78 ) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését.

( 79 ) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdését.

( 80 ) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

( 81 ) HL L 133., 2004.4.30., 1. o.

( 82 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját, az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét, valamint az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás). Az EFTA-államokra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

( 83 ) Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

( 84 ) Ellenséges felvásárlási ajánlat esetén ide tartozik a megszerezni kívánt vállalkozás is; ebben az esetben a lehetőségek szerinti legrészletesebb adatokat kell megadni.

( 85 ) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 86 ) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény B. részének IV. szakaszát.

( 87 ) Az „érintett vállalkozás” fogalmáról és a forgalom kiszámításáról lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményt (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

( 88 ) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

( 89 ) Például, ha az összefonódásban részt vevő egyik fél 30 %-nál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a másik fél piacát megelőző szakaszban (upstream) helyezkedik el, akkor mind az upstream, mind a downstream piac összefonódás által érintett piac. Hasonlóképpen, ha egy vertikálisan integrált társaság összeolvad egy másik féllel, amely a lánc következő szakaszában (downstream) elhelyezkedő piacon tevékenykedik, és az összefonódás a következő szakaszban lévő piacon 30 %-os vagy annál nagyobb piaci részesedést eredményez, akkor mind az előző, mind a következő szakaszban lévő piac összefonódás által érintett piac.

( 90 ) A Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentumban foglaltaknak megfelelően tanácsos, hogy a benyújtó felek minden lehetséges érintett piac kapcsán fedjék fel a rendelkezésükre álló információkat, még akkor is, ha végső soron úgy vélik, hogy ezek nem érintett piacok, vagy ha eltérően vélekednek a piac meghatározásának kérdéséről.

( 91 ) A piaci értéknek és mennyiségnek a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen. A Bevezetés 1.1. szakaszában és 1.3. szakaszának e) pontjában foglaltaknak megfelelően a benyújtó fél/felek a bejelentést megelőzően igény esetén megvitathatják a Bizottsággal, milyen mértékben kaphatnak felmentést egyes előírt információk (jelen esetben a piac méretére és a piaci részesedésekre vonatkozó érték és volumenalapú adatok) benyújtása alól.

( 92 ) A piacok meghatározását lásd a 3. szakaszban.

( 93 ) Az ügyek áttételével kapcsolatos alapelvek megtalálhatók az összefonódási ügyek áttételéről szóló bizottsági közleményben („áttételi közlemény”), (HL C 56., 2005.3.5., 2. o.). A gyakorlatban az RS-formanyomtatvány szerinti „összefonódás által érintett piacok” meglétét e tekintetben általában elegendőnek tekinti a Bizottság a 4. cikk (4) bekezdésében előírt követelményeknek történő megfeleléshez. Az RS-formanyomtatvány szerinti „összefonódás által érintett piacok” megléte azonban nem szükségszerű feltétele az e követelményeknek történő megfelelésnek. Lásd az áttételi közlemény 17. bekezdését és 21. lábjegyzetét.

( 94 ) Amennyiben egy tagállamnál és/vagy EFTA-államnál egyik válasz sincs bejelölve, azt IGEN válaszként fogják értékelni arra a tagállamra és/vagy EFTA-államra vonatkozóan.

( 95 ) Az ügyek áttételével kapcsolatos alapelvek megtalálhatók az összefonódási ügyek áttételéről szóló bizottsági közleményben („áttételi közlemény”), (HL C 56., 2005.3.5., 2. o.). A Bizottsághoz történő áttétel azokban az ügyekben lehet leginkább megfelelő, amelyekben a piac(ok)ra gyakorolt lehetséges versenyhatás egy tagállam földrajzi területén túlmutat, vagy ahol az összefonódás által esetlegesen érintett piacok némelyike a nemzeti határokon túlnyúlik, és az összefonódás fő gazdasági hatása ilyen piacokhoz kapcsolódik. Lásd az áttételi közlemény 28. bekezdését.

Top