EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02004R0638-20140717

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK  rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/638/2014-07-17

2004R0638 — HU — 17.07.2014 — 003.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 638/2004/EK RENDELETE

(2004. március 31.)

a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 102, 7.4.2004, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 222/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.)

  L 87

160

31.3.2009

►M2

A BIZOTTSÁG 1093/2013/EU RENDELETE (2013. november 4.)

  L 294

28

6.11.2013

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 659/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.)

  L 189

128

27.6.2014




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 638/2004/EK RENDELETE

(2004. március 31.)

a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

mivel:

(1)

A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló, 1991. november 7-i 3330/91/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) teljesen új rendszert vezetett be az adatgyűjtésre, amelyet két alkalommal egyszerűsítettek. E rendszer átláthatóságának javítására és megértésének könnyítésére a 3330/91/EGK rendelet helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(2)

E rendszert fenn kell tartani, mivel a belső piac fejlesztését célzó közösségi politikák és a vonatkozó piacaikat elemző közösségi vállalkozások számára szükség van megfelelően részletes szintű statisztikai adatokra. Az összesített adatoknak gyorsan kell rendelkezésre állniuk a Gazdasági és Monetáris Unió fejlődésének elemzéséhez. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi igényeiknek megfelelő adatokat gyűjtsenek.

(3)

Szükség van azonban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló szabályok megfogalmazásának javítására, hogy azokat az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozások, az adatokat gyűjtő nemzeti szolgálatok és a felhasználók könnyebben megérthessék.

(4)

A küszöbértékek rendszerét fenn kell tartani, de egyszerűsített formában, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek, és egyben csökkentse a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő válaszadási terhet.

(5)

Szoros kapcsolatot kell fenntartani a statisztikai adatgyűjtési rendszer és a tagállamok közötti termékforgalom összefüggésében meglévő adóalakiságok között. E kapcsolat teszi lehetővé különösen a gyűjtött adatok minőségének ellenőrzését.

(6)

Az összeállított statisztikai adatok minősége, annak közös mutatókkal történő értékelése és az átláthatóság biztosítása ezen a területen igen fontos, közösségi szintű szabályozást igénylő célkitűzések.

(7)

Mivel a tervezett cselekvés célkitűzése – nevezetesen a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres összeállítására vonatkozó közös jogi keret létrehozása – nemzeti szinten nem valósítható meg eredményesen, közösségi szinten azonban sokkal inkább, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben megfogalmazott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lép túl azon, ami e célkitűzés eléréséhez szükséges.

(8)

A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet ( 4 ) referenciakeretet biztosít e rendelet számára. A termékforgalomra vonatkozó statisztikák területén azonban az információ igen részletes szintje a bizalmas adatkezelés tekintetében egyedi szabályokat követel meg.

(9)

Fontos biztosítani e rendelet egységes alkalmazását, és ennek érdekében rendelkezni kell egy, a végrehajtási szabályok meghatározását megfelelő időn belül segítő közösségi eljárásról, továbbá meg kell tenni a szükséges technikai kiigazításokat.

(10)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres összeállításához.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) „termék”: az ingó javak mindegyike, beleértve az elektromos áramot;

b) „különleges termékek vagy termékmozgások”: olyan termékek vagy termékmozgások, amelyek jellegüknél fogva egyedi rendelkezéseket igényelnek, különösen az ipari üzemek, a hajók és légi járművek, tengeri termékek, a hajókra és légi járművekre szállított termékek, részletekben történő szállítások, katonai termékek, a nyílt tengeri létesítményekre vagy onnan szállított termékek, űrhajók, a gépjárművek és légi járművek részei, valamint a hulladékok;

c) „nemzeti hatóságok”: az egyes tagállamokban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai intézetek és egyéb szervek;

d) „közösségi termékek”:

i. teljes mértékben a Közösség vámterületéről származó termékek, a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó termékek hozzáadása nélkül;

ii. a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó, és valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott termékek;

iii. a Közösség vámterületéről származó, kizárólag az ii. pontban említett termékekből, vagy az i. és ii. pontban említett termékekből előállított termékek;

e) „feladó tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területéről szállítják ki a terméket egy másik tagállamban lévő rendeltetési helyre;

f) „rendeltetési tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területére érkezik be a termék egy másik tagállamból;

g) „a tagállamok között egyszerű forgalomban lévő termékek”: az egyik tagállamból egy másikba kiszállított közösségi termékek, amelyek – a rendeltetési tagállamba történő szállításuk során – közvetlenül áthaladnak egy másik tagállamon, vagy csak az áruszállításhoz kapcsolódó okból állnak ott meg.

3. cikk

Alkalmazási kör

(1)  A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák a termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkoznak.

(2)  A kiszállítások az alábbi, a feladó tagállamból egy másik tagállamban található rendeltetési helyre szállított termékekre vonatkoznak:

a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékeket;

b) a feladó tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek.

(3)  A beérkezések az alábbi, a rendeltetési tagállamba belépő azon termékekre vonatkoznak, amelyeket egy másik tagállamból adtak fel:

a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékek;

b) a feladó tagállamban előzőleg aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek, amelyek a rendeltetési tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alatt maradnak, vagy amelyeket szabad forgalomba bocsátanak.

▼M3

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a különleges termékekre vagy termékmozgásokra vonatkozó eltérő vagy különleges szabályok tekintetében.

▼B

(5)  Egyes termékek – amelyek jegyzékét a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban állítják össze – módszertani okokból a statisztikákban nem szerepelnek.

4. cikk

Statisztikai terület

(1)  A tagállamok statisztikai területe megfelel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikkében meghatározott vámterületüknek.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve Németország statisztikai területe magában foglalja Heligolandot.

5. cikk

Adatforrások

(1)  Meghatározott adatgyűjtő rendszert (a továbbiakban: az Intrastat rendszer) kell alkalmazni a vám- vagy adócélokból nem az egységes vámokmány hatálya alá tartozó ►M3  ————— ◄ termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásra.

▼M3

(2)  A vám- vagy adócélokból az egységes vámokmány hatálya alá tartozó termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatokat a vámigazgatási szervek legalább havonta egyszer, közvetlenül szolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.

▼M3

(2a)  Az egyes tagállamok felelős vámigazgatási szervei saját kezdeményezésükre vagy a nemzeti hatóság kérésére megadnak a nemzeti hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló információt, amely az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárása alá tartozó termékek kiszállítását, illetve fogadását végző személy azonosítását szolgálja.

▼B

(3)  A különleges termékek és termékmozgások esetében az Intrastat rendszertől vagy a vámáru-nyilatkozattól eltérő információforrások is felhasználhatók.

(4)  Minden tagállam megszervezi az adatszolgáltatásra kötelezettek számára az Intrastat-adatok jelentésének módját. Az adatszolgáltatók feladatainak megkönnyítésére a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok támogatják azon feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik az automatikus adatfeldolgozás és az elektronikus adattovábbítás fokozott használatát.

▼M3

6. cikk

Tárgyidőszak

Az 5. cikkel összhangban szolgáltatandó információ tárgyidőszaka:

a) a termékek kiszállításának vagy beérkezésének naptári hónapja;

b) az a naptári hónap, amelynek során az adóztatandó tényállás a Közösségen belüli beszerzés és értékesítés miatt héa-kötelessé váló közösségi termékek tekintetében felmerül; vagy

c) az a naptári hónap, amelynek során a vámhatóság elfogadja a vámáru-nyilatkozatot, amennyiben a vámáru-nyilatkozat adatforrásként szolgál.

▼B

7. cikk

Az adatszolgáltatásra kötelezettek

▼M1

(1)  Az Intrastat rendszer keretében történő adatszolgáltatásra kötelezettek a következők:

a) az a feladó tagállamban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 7 ) III. címe szerinti adóalany, aki

i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek kiszállítását eredményezi; vagy ennek hiányában

ii. kiszállítja a terméket, vagy annak kiszállításáról gondoskodik; vagy ennek hiányában

iii. birtokolja a kiszállítás tárgyát képező terméket; vagy

a 2006/112/EK irányelv szerinti adóügyi képviselője; vagy

b) az a rendeltetési tagállamban a 2006/112/EK irányelv III. címe szerinti adóalany, aki

i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek beérkezését eredményezi; vagy ennek hiányában

ii. átveszi a terméket, vagy gondoskodik annak átvételéről; vagy ennek hiányában

iii. birtokolja a kiszállítás tárgyát képező terméket; vagy

vagy a 2006/112/EK irányelv szerinti adóügyi képviselője.

▼B

(2)  Az adatszolgáltatásra kötelezettek e kötelezettségüket harmadik félnek átadhatják, de ez semmilyen módon nem csökkentheti az adatszolgáltatásra kötelezett fél felelősségét.

(3)  Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett elmulasztja az e rendelet szerinti kötelezettségének teljesítését, a tagállamok által megállapított szankciókkal büntethető.

8. cikk

Regiszterek

(1)  A nemzeti hatóságok kidolgozzák és kezelik a Közösségen belüli piaci szereplők regiszterét, amely kiszállításkor legalább a kiszállítókat, beérkezéskor pedig a címzetteket tartalmazza.

(2)  A 7. cikkben említett adatszolgáltatásra kötelezettek azonosítására és a szolgáltatott információ ellenőrzésére az egyes tagállamok felelős adóhatóságai a nemzeti hatósággal közlik a következőket:

▼M1

a) legalább havonta egyszer azoknak az adóalanyoknak a jegyzéke, akik úgy nyilatkoztak, hogy adott tárgyidőszakban másik tagállamba terméket szállítottak, vagy másik tagállamból terméket szereztek be. A jegyzékekben fel kell tüntetni az egyes adóalanyok által adózási célból bejelentett termékek összértékét;

▼B

b) saját kezdeményezésükre vagy a nemzeti hatóság kérésére minden, adózási céllal szolgáltatott információ, amely javíthatja a statisztikák minőségét.

Az információközlésre vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

A nemzeti hatóság az információkat az adóhatóságok által alkalmazott szabályokkal összhangban kezeli.

(3)  Az adóhatóság felhívja a héa fizetésére kötelezett forgalmazók figyelmét az adatszolgáltatási kötelezettségre, amely az Intrastat rendszerben rájuk hárulhat.

9. cikk

Az Intrastat rendszerben gyűjtendő adatok

(1)  A nemzeti hatóságok a következő adatokat gyűjtik:

▼M1

a) a 2006/112/EK irányelv 214. cikkével összhangban az információk biztosításáért felelős félnek kiadott egyéni azonosító szám;

▼B

b) a tárgyidőszak;

c) a forgalom iránya (beérkezés, kiszállítás);

d) a termék, a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyű kódjával azonosítva, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben ( 8 ) meghatározott módon;

e) a partner tagállam;

f) a termék értéke;

g) a termék mennyisége;

h) az ügylet típusa.

▼M3

Az e)–h) pontban meghatározott statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az adatok gyűjtésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az alkalmazandó kódokra és azok formájára.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(2)  A tagállamok kiegészítő adatokat is gyűjthetnek, például:

a) a termék azonosítása a Kombinált Nómenklatúránál részletesebb szinten;

b) a származási ország beérkezéskor;

c) a származási régió kiszállításkor és a rendeltetési régió beérkezéskor;

d) szállítási feltételek;

e) fuvarozási mód;

f) statisztikai eljárás.

A b)–f) pontban említett statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. Adott esetben, az adatok – különösen az alkalmazandó kódok – gyűjtésére vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

▼M3

9a. cikk

Bizalmas adatok cseréje

A tagállamok illetékes nemzeti hatóságai között– kizárólag statisztikai célból – sor kerülhet a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 3. cikke 7. pontjában meghatározott bizalmas adatok cseréjére, ha az a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, illetve minőségük javítását szolgálja.

A nemzeti hatóságoknak bizalmasan kell kezelniük a kapott bizalmas információkat, és azokat kizárólag statisztikai célra használhatják, összhangban a 223/2009/EK rendelet V. fejezetével.

▼B

10. cikk

Egyszerűsítés az Intrastat rendszerben

(1)  Annak érdekében, hogy a felhasználók statisztikai adatokra vonatkozó igénye kielégíthető legyen anélkül, hogy jelentős terheket rónának a gazdasági szereplőkre, a tagállamok minden évben – a Közösségen belüli kereskedelem éves értékében kifejezett – küszöbértékeket határoznak meg, amely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, vagy egyszerűsített adatot szolgáltathatnak.

(2)  A külön a beérkezésekre és külön a kiszállításokra vonatkozó küszöbértékeket az egyes tagállamok határozzák meg.

▼M1

(3)  A küszöbértékeket, amelyek alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, olyan szinten kell meghatározni, amely biztosítja, hogy az érintett tagállam adóalanyaira nézve az összes kiszállítás legalább 97 %-ának és az összes beérkezés legalább ►M2  93 % ◄ -ának értékét lefedik.

▼M3

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen Intrastat lefedettségi arányoknak a műszaki és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása céljából, ha az arányok csökkentése lehetővé válik, de olyan statisztika fenntartása mellett, amely eleget tesz a hatályos minőségi mutatóknak és szabványoknak.

▼B

(4)  A tagállamok más küszöbértékeket is meghatározhatnak, melyek alatt az adatszolgáltatók az alábbi egyszerűsítéseket vehetik igénybe:

a) a termék mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;

b) az ügylet típusára vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;

c) annak lehetősége, hogy a Kombinált Nómenklatúra vonatkozó részletes alszámai közül azt a legfeljebb tízet jelentik, amelyek a forgalmi érték tekintetében a legjelentősebbek, a többi terméket pedig a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően csoportosítják.

▼M3

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e küszöbértékek meghatározására vonatkozó feltételek megállapítása céljából.

(5)  A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – a kis értékű egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat, feltéve, hogy ez az egyszerűsítés a statisztikák minőségét nem befolyásolja hátrányosan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e feltételek meghatározása céljából.

▼B

(6)  A tagállamok az alkalmazott küszöbértékekre vonatkozó információt legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig megküldik a Bizottságnak (Eurostat).

▼M1

11. cikk

A statisztikai adatok védelme

A nemzeti hatóságok – kizárólag amennyiben a statisztikai adatot szolgáltató fél vagy felek kérik – határoznak arról, hogy azok a statisztikai eredmények, amelyek lehetővé teszik az említett adatszolgáltató(k) azonosítását, közzétehetők-e, vagy azokat úgy kell módosítani, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok védelmének követelményét.

▼B

12. cikk

Adatátadás a Bizottság számára

(1)  A tagállamok átadják a Bizottság (Eurostat) számára a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikáik havi eredményeit legkésőbb:

▼M3

a) 40 nappal a tárgyhónap végét követően az összesített adatokat, melyeket a Bizottság határoz meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen összesített adatok meghatározása céljából. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó gazdasági és műszaki fejlődést;

▼B

b) 70 nappal a tárgyhónap végét követően a részletes adatokat, a 9. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)–h) pontjának megfelelően.

A termékek értékére vonatkozóan az eredmények csak a mellékletben meghatározott statisztikai értéket tartalmazzák.

A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a bizalmas adatokat.

▼M3

(2)  A tagállamok havonta szolgáltatnak adatot a Bizottságnak (Eurostat) a teljes termékforgalmukról, szükség esetén becslések alkalmazásával. A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az ilyen becslésekre alkalmazandó bontást. Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(3)  A tagállamok az adatcsereszabvánnyal összhangban, elektronikus formában juttatják el az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat). Az adattovábbítás gyakorlati szabályait a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

▼M1

(4)  A tagállamok éves statisztikákat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostatnak) a kereskedelmi adatokról a vállalkozások jellemzői szerinti bontásban, nevezetesen az alapján, hogy a vállalkozás által végzett gazdasági tevékenység az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) által létrehozott, az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozása rendszerének (NACE) mely osztályába vagy két számjegyű szintjéhez tartozik, és a vállalkozás az alkalmazottak száma alapján mely nagyságkategóriába sorolható be.

E statisztikákat a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 11 ) megfelelően nyilvántartott, a vállalkozások jellemzőire vonatkozó adatok és az e rendelet 3. cikkében említett statisztikák összekapcsolásával kell összeállítani.

▼M3

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett statisztikák leggazdaságosabb összeállítására vonatkozó technikai rendelkezéseket.

Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼M1

13. cikk

Minőség

(1)  E rendelet alkalmazásában a megküldendő statisztikákra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

a) „relevancia”: a statisztika jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke;

b) „pontosság”: a becsült és a nem ismert valós értékek közelségének mértéke;

c) „időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt idő;

d) „időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e) „hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azok a feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f) „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g) „koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2)  A tagállamok éves jelentést küldenek a Bizottságnak (Eurostatnak) a megküldött statisztikák minőségéről.

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott minőségértékelési szempontoknak a rendelet hatálya alá tartozó statisztikákra történő alkalmazása során a minőségi jelentések módját és szerkezetét a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni.

A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított statisztikák minőségét.

▼M3

(4)  A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a továbbított statisztikák minőségének a minőségértékelési szempontok szerinti biztosításához szükségesek, annak elkerülése mellett, hogy ezáltal a nemzeti hatóságokra túlzott költségek háruljanak.

Az említett végrehajtási aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼M3

13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  Az e rendelet 3. cikkének (4) bekezdése, a 10. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. cikkének (1) bekezdésének a) pontja szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottságnak a 223/2009/EK rendelettel összhangban kell eljárnia, biztosítva többek között azt, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát kövesse és a felhatalmazás alapuló jogi aktusok elfogadása előtt megfelelő konzultációkat folytasson szakértőkkel, így többek között tagállami szakértőkkel is.

(3)  A Bizottság 2014. július 17-től kezdődően ötéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(4)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.

▼M3

14. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott, európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

▼B

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 3330/91/EGK rendelet hatályát veszti.

(2)  A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET

A STATISZTIKAI ADATOK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI

1.   Partner tagállam

a) A partner tagállam beérkezés esetén a feladó tagállam. Ez a feltételezett feladó tagállamot jelenti azon esetekben, amikor a termék közvetlenül egy másik tagállamból érkezik. Amennyiben a rendeltetési tagállamba érkezést megelőzően a termékek egy vagy több tagállamba tranzitként beléptek, és ezekben az országokban nem szállítási okból megálltak, vagy jogi műveleteken estek át (pl. tulajdonosváltozás), feladó tagállamnak az a tagállam tekintendő, ahol az utolsó ilyen megállás vagy művelet történt.

b) A partner tagállam kiszállításkor a rendeltetési tagállam. Ez a kiszállítás időpontjában ismert legutolsó olyan tagállamot jelenti, ahová a terméket küldik.

2.   A termék mennyisége

A termék mennyiségét kétféle módon lehet kifejezni:

a) nettó tömegben, ami a termékek tényleges tömege csomagolás nélkül;

b) kiegészítő mértékegységekben – amelyek a mennyiség mérésére szolgáló, a nettó tömegtől eltérő mértékegységek –, a Kombinált Nómenklatúrát frissítő éves bizottsági rendelet részletezése szerint.

3.   A termék értéke

A termék értékét kétféle módon lehet kifejezni:

▼M1

a) az adóalappal, amely az adózási célból a 2006/112/EK irányelvvel összhangban meghatározandó érték;

▼M3

b) statisztikai értékkel, amely a tagállamok nemzeti határain számított érték. A statisztikai értéknek az adóalapon vagy adott esetben az azt helyettesítő értéken kell alapulnia. A statisztikai érték csak azokat a járulékos költségeket (fuvardíj, biztosítás) tartalmazza, amelyek kiszállítás esetén az útvonalnak a feladó tagállam területére eső részén, illetve beérkezés esetén az útvonalnak a rendeltetési tagállam területén kívül eső részén merültek fel. Kiszállítás esetén ezt FOB-paritású értéknek, beérkezés esetén pedig CIF-paritású értéknek nevezzük.

▼B

4.   Az ügylet típusa

Az ügylet típusa azokat a különböző jellemzőket jelenti (adásvétel, szerződéses munka stb.), amelyek hasznosnak tekinthetők a tranzakciók egymástól történő megkülönböztetéséhez.

5.   Származási ország

a) A származási ország – csak beérkezés esetén – az az ország, ahonnan a termék származik.

b) Azok a termékek, amelyeket teljes mértékben egy országban állítottak elő, abból az országból származnak.

c) Azokat a termékeket, amelyek előállításában egynél több ország vett részt, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol utoljára estek át jelentős, gazdaságilag indokolt, új termék keletkezését eredményező vagy a gyártás fontos szakaszát jelentő feldolgozáson vagy megmunkáláson egy erre a célra felszerelt gazdasági egységben.

6.   Származási vagy rendeltetési régió

a) Kiszállítás esetén a származási régió a feladó tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártották, vagy összeszerelték, összeállították, feldolgozták, javították, vagy karbantartották; ennek hiányában a származási régió az a régió, ahol a terméket feladták, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat zajlott.

b) Beérkezés esetén a rendeltetési régió a rendeltetési tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártani, vagy összeszerelni, összeállítani, feldolgozni, javítani vagy karbantartani fogják; ennek hiányában a rendeltetési régió az a régió, ahová a terméket szállítják, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat le fog zajlani.

7.   Szállítási feltételek

A szállítási feltételek az értékesítési szerződésnek azokat a rendelkezéseit jelentik, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Incoterms szabványaival (CIF, FOB stb.) összhangban megállapítják az eladó és a vevő kötelezettségeit.

8.   Fuvarozási mód

A fuvarozási módot az az aktív szállítóeszköz határozza meg, amellyel kiszállítás esetén termékek vélhetően elhagyják a feladó tagállam statisztikai területét, illetve az az aktív szállítóeszköz, amellyel beérkezés esetén a termékek vélhetően beléptek a rendeltési tagállam statisztikai területére.

9.   Statisztikai eljárás

A statisztikai eljárás azokat a különböző jellemzőket tartalmazza, amelyek a beérkezések/kiszállítások különböző típusainak statisztikai célú megkülönböztetéséhez hasznosnak tekinthetők.



( 1 ) HL C 32., 2004.2.5., 92. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2003. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 22-i határozata.

( 3 ) HL L 316., 1991.11.16., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 6 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

( 8 ) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 2344/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 346., 2003.12.31., 38. o.) módosított rendelet.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)

( 10 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

( 11 ) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Top