Válassza ki azokat a kísérleti funkciókat, amelyeket ki szeretne próbálni

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 62011CJ0228

A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 16.
Melzer kontra MF Global UK Ltd.
A Landgericht Düsseldorf (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Jogellenes károkozással, illetve jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel kapcsolatos ügyekben fennálló különös joghatóság – Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele – Az illetékességnek az alperestől különböző károkozó személy cselekménye elkövetésének helye (»wechselseitige Handlungsortzurechnung«) alapján történő megállapítására vonatkozó lehetőség.
C‑228/11. sz. ügy.

Határozatok Tára – Általános EBHT

Európai esetjogi azonosító: ECLI:EU:C:2013:305

C-228/11. sz. ügy

Melzer

kontra

MF Global UK Ltd

(a Landgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Jogellenes károkozással, illetve jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel kapcsolatos ügyekben fennálló különös joghatóság — Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele — Az illetékességnek az alperestől különböző károkozó személy cselekménye elkövetésének helye (»wechselseitige Handlungsortzurechnung«) alapján történő megállapítására vonatkozó lehetőség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 16.

  1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Az e rendeletben használt fogalmak – Önálló értelmezés

    (44/2001 tanácsi rendelet)

  2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – A kárt okozó esemény bekövetkezési helye – A jogvitában nem fél egyik feltételezett károkozónak betudott, kárt okozó esemény – Bírósági joghatóság egy másik olyan feltételezett károkozó személlyel szemben, aki cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el – Megengedhetetlenség

    (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 22., 34. pont)

  2.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy nem teszi lehetővé a joghatóságnak a jogvitában nem fél egyik feltételezett károkozónak betudott, kárt okozó esemény bekövetkezési helye alapján való megállapítását egy másik olyan feltételezett károkozó személlyel szemben, aki cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el.

    Mivel ugyanis azon hely bíróságának joghatósága, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, különös joghatósági szabálynak minősül, azt szigorúan kell értelmezni, illetve nem lehet a 44/2001 rendeletben kifejezetten szereplő eseteken túlterjeszkedő módon értelmezni.

    Olyan körülmények fennállása esetén, amikor az állítólagos kár feltételezett okozói közül egyetlen személyt olyan bíróság előtt perelnek, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, főszabály szerint az alperes cselekményére alapított kapcsoló elv nem alkalmazható.

    A kapcsoló elv kiválasztásának a nemzeti anyagi jogból levezetett értékelési szempontoktól való függővé tételében álló megoldás ellentétes lenne a jogbiztonság elvével, mivel így az alkalmazandó jogtól függően lehetne a valamely személynek az eljáró bíróság szerinti tagállamtól eltérő tagállamban elkövetett cselekményét kárt okozó eseménynek minősíteni a joghatóságnak a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontja alapján való megállapítása céljából. Ugyanis e megoldás nem tenné lehetővé az alperes számára, hogy ésszerűen előre lássa, hogy mely bíróság előtt perelhető. Ezenfelül e megoldás, amennyiben lehetővé tenné, hogy a feltételezett károkozót a kárt okozó esemény alapján olyan tagállami bíróság előtt pereljék, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, túllépné az említett rendeletben kifejezetten említett esetek kereteit, és így ellentétes lenne e rendelet rendszerével és céljaival.

    (vö. 24., 30., 35., 36., 41. pont és a rendelkező rész)

Az oldal tetejére

C-228/11. sz. ügy

Melzer

kontra

MF Global UK Ltd

(a Landgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Jogellenes károkozással, illetve jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel kapcsolatos ügyekben fennálló különös joghatóság — Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele — Az illetékességnek az alperestől különböző károkozó személy cselekménye elkövetésének helye (»wechselseitige Handlungsortzurechnung«) alapján történő megállapítására vonatkozó lehetőség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. május 16.

  1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Az e rendeletben használt fogalmak — Önálló értelmezés

    (44/2001 tanácsi rendelet)

  2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben — A kárt okozó esemény bekövetkezési helye — A jogvitában nem fél egyik feltételezett károkozónak betudott, kárt okozó esemény — Bírósági joghatóság egy másik olyan feltételezett károkozó személlyel szemben, aki cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el — Megengedhetetlenség

    (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 22., 34. pont)

  2.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy nem teszi lehetővé a joghatóságnak a jogvitában nem fél egyik feltételezett károkozónak betudott, kárt okozó esemény bekövetkezési helye alapján való megállapítását egy másik olyan feltételezett károkozó személlyel szemben, aki cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el.

    Mivel ugyanis azon hely bíróságának joghatósága, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, különös joghatósági szabálynak minősül, azt szigorúan kell értelmezni, illetve nem lehet a 44/2001 rendeletben kifejezetten szereplő eseteken túlterjeszkedő módon értelmezni.

    Olyan körülmények fennállása esetén, amikor az állítólagos kár feltételezett okozói közül egyetlen személyt olyan bíróság előtt perelnek, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, főszabály szerint az alperes cselekményére alapított kapcsoló elv nem alkalmazható.

    A kapcsoló elv kiválasztásának a nemzeti anyagi jogból levezetett értékelési szempontoktól való függővé tételében álló megoldás ellentétes lenne a jogbiztonság elvével, mivel így az alkalmazandó jogtól függően lehetne a valamely személynek az eljáró bíróság szerinti tagállamtól eltérő tagállamban elkövetett cselekményét kárt okozó eseménynek minősíteni a joghatóságnak a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontja alapján való megállapítása céljából. Ugyanis e megoldás nem tenné lehetővé az alperes számára, hogy ésszerűen előre lássa, hogy mely bíróság előtt perelhető. Ezenfelül e megoldás, amennyiben lehetővé tenné, hogy a feltételezett károkozót a kárt okozó esemény alapján olyan tagállami bíróság előtt pereljék, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, túllépné az említett rendeletben kifejezetten említett esetek kereteit, és így ellentétes lenne e rendelet rendszerével és céljaival.

    (vö. 24., 30., 35., 36., 41. pont és a rendelkező rész)

Az oldal tetejére