C-182/10. sz. ügy

Marie-Noëlle Solvay és társai

kontra

Région wallonne

(a Cour constitutionnelle [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Projektek környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálata — A »jogalkotási aktus« fogalma — Az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatójában található információk jelentősége és terjedelme — Valamely projekt megfelelő környezeti hatásvizsgálat nélküli engedélyezése — Az igazságszolgáltatáshoz való jog a környezetvédelem területén — A jogorvoslathoz való jog terjedelme — Élőhelyirányelv — A természeti terület épségét hátrányosan befolyásoló terv vagy projekt — Nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indok”

Az ítélet összefoglalása

1. Nemzetközi megállapodások — Közösségi megállapodások — A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) — Az említett egyezmény végrehajtási útmutatója — Kötelező erő — Hiány

   (Aarhusi Egyezmény, 2. cikk, (2) bekezdés, és 9. cikk, (4) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

2. Környezet — Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata — 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) — Hatály — Részleteikben egyedi nemzeti jogalkotási aktussal elfogadott projektek — Kizártság

   (Aarhusi Egyezmény, 2. cikk, (2) bekezdés; a 2003/35 tanácsi irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (5) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

3. Környezet — Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata — 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) — Az irányelv hatálya alá tartozó nemzeti jogalkotási aktussal elfogadott projekt — Az ezen aktussal szembeni jogorvoslathoz való jog — Terjedelem

   (Aarhusi Egyezmény, 3. cikk, (9) bekezdés, és 9. cikk, (2)–(4) bekezdés; a 2003/35 tanácsi rendelettel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (5) bekezdés, és 10a. cikk; 2005/370 tanácsi határozat)

4. Környezet — Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata — 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) — Valamely projektre engedélyt adó vagy azt elutasító határozat — Indokolási kötelezettség — Terjedelem

   (Aarhusi Egyezmény, 6. cikk, (9) bekezdés; a 2003/35 tanácsi irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 9. cikk, (1) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

5. Környezet — A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme — 92/43 irányelv — Védett területre vonatkozó terv vagy projekt engedélyezése — Feltételek

   (92/43 tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés)

6. Környezet — A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme — 92/43 irányelv — Védett területre vonatkozó terv vagy projekt engedélyezése nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján — Feltétel

   (92/43 tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) és (4) bekezdés)

1.  Noha a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 2. cikke (2) bekezdésének és 9. cikke (4) bekezdésének értelmezése során figyelembe vehető ezen egyezmény végrehajtási útmutatója, azonban egyáltalán nincs kötelező ereje, és nem rendelkezik olyan normatív jelleggel, mint amellyel az Aarhusi Egyezmény rendelkezései bírnak.

   (vö. 28. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 2. cikkének (2) bekezdését és a 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e jogszabályok hatálya alól csak azok a projektek vannak kizárva, amelyek részleteit egyedi jogalkotási aktussal fogadták el oly módon, hogy az említett jogszabályok a jogalkotási folyamaton keresztül megvalósították a céljukat. A nemzeti bíróság feladata annak – az elfogadott jogalkotási aktus tartalmának, valamint az annak elfogadásához vezető jogalkotási eljárás egészének és különösen az előkészítő iratoknak és a parlamenti vitáknak a figyelembevételével történő – vizsgálata, hogy e két feltétel teljesült-e. E tekintetben az olyan jogalkotási aktus, amely mindössze „megerősíti” a korábbi közigazgatási aktust arra szorítkozva, hogy megállapítja a közérdeken alapuló kényszerítő indokok fennállását olyan érdemi jogalkotási eljárás előzetes megindítása nélkül, amely lehetővé tenné az említett feltételek betartását, nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett egyedi jogalkotási aktusnak, tehát nem elegendő valamely projektnek ezen egyezmény, illetve ezen módosított irányelv hatálya alóli kizárásához.

   (vö. 43. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 3. cikkének (9) bekezdését, 9. cikkének (2)–(4) bekezdését és a 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 10a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:

   —

   amennyiben az e rendelkezések hatálya alá tartozó projektet jogalkotási aktus fogadja el, a nemzeti eljárási szabályok alapján bíróságnak vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testületnek meg kell tudnia vizsgálnia azt, hogy ez a jogalkotási aktus megfelel-e az ezen irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

   —

   abban az esetben, ha az ilyen aktussal szemben nincs semmilyen, fent felidézett jellegű vagy hatályú jogorvoslat, a hatáskörükben eljáró nemzeti bíróságok feladata az előző francia bekezdésben leírt felülvizsgálati jogkörnek a gyakorlása, és abból adott esetben következtetéseknek e jogalkotási aktus figyelmen kívül hagyásával történő levonása. (vö. 52. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.  A 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem írja elő, hogy azon határozatnak, amely megállapítja, hogy az említett irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektet nem kell hatásvizsgálatnak alávetni, maga is tartalmazza mindazon indokokat, amelyek alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határozott, hogy az nem szükséges, azonban amennyiben valamely érdekelt személy ezt kéri, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kötelessége tájékoztatni őt az e határozat alapjául szolgáló okokról vagy az előterjesztett kérelemre válaszul adandó információkról és a vonatkozó dokumentumokról. Ez az értelmezés átültethető a 85/337 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésére, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 6. cikkének (9) bekezdésére, amelynek tartalma lényegében hasonló a 85/337 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének tartalmához.

   Ennélfogva az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (9) bekezdését és a 85/337 irányelv 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem írja elő, hogy a valamely projektre engedélyt adó vagy azt elutasító határozatnak tartalmaznia kell azon indokokat, amelyek alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határozott, hogy az szükséges. Abban az esetben azonban, ha valamely érdekelt személy ezt kéri, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kötelessége tájékoztatni őt az e határozat alapjául szolgáló okokról vagy az előterjesztett kérelemre válaszul adandó információkról és a vonatkozó dokumentumokról.

   (vö. 54., 55., 63., 64. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

5.  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ennek alapján a nemzeti hatóság – ideértve a jogalkotót is – nem engedélyezhet anélkül valamely tervet vagy projektet, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét.

   Csak akkor engedélyezhető ugyanis valamely terv vagy projekt, ha az illetékes nemzeti hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy az nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal. Ez az eset akkor áll fenn, ha tudományos szempontok alapján nem marad semmilyen ésszerű kétség a tekintetben, hogy ilyen hatások nem következnek be. A projekt kivitelezését engedélyező határozat meghozatalának időpontjában kell továbbá, hogy tudományos szempontok alapján ne maradjon semmilyen ésszerű kétség a tekintetben, hogy az nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal.

   (vö. 67., 70. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

6.  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdését – mint az említett cikk (3) bekezdésének második mondatában felsorolt engedélyezési kritériumoktól eltérő rendelkezést – szigorúan kell értelmezni. E rendelkezés csak azt követően alkalmazható, hogy a terv vagy a projekt hatásait az említett irányelv 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálták. Az említett hatások ismerete a kérdéses területre vonatkozó védelmi célkitűzések tekintetében ugyanis elengedhetetlen előfeltétele az említett 6. cikk (4) bekezdése alkalmazásának, mivel ezen elemek hiányában az említett eltérő rendelkezés semmilyen alkalmazási feltétele nem értékelhető. Az esetleges nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indokok és a kevésbé káros alternatívák fennállásának a vizsgálata ugyanis a mérlegelt terv vagy projekt által a terület tekintetében fennálló veszélyekhez viszonyított mérlegelést tesz szükségessé. Ezenfelül az esetleges kiegyenlítő intézkedések jellegének meghatározása érdekében az említett terület tekintetében fennálló veszélyeket pontosan meg kell határozni.

   Márpedig a valamely vállalkozás létrehozatalára vagy kibővítésére szolgáló munkálatok főszabály szerint csak kivételes körülmények között felelnek meg e feltételeknek.

   Következésképen a 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez alapján egy társaság központi ügyvezetésének helyt adó létesítmény létrehozása főszabály szerint nem tekinthető e rendelkezés értelmében olyan nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indoknak – ideértve a társadalmi vagy gazdasági jellegű indokokat –, amely igazolhatja az érintett természeti terület épségét hátrányosan befolyásoló terv vagy projekt megvalósítását.

   (vö. 73., 74., 76., 79. pont és a rendelkező rész 6. pontja)

C-182/10. sz. ügy

Marie-Noëlle Solvay és társai

kontra

Région wallonne

(a Cour constitutionnelle [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Projektek környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálata — A »jogalkotási aktus« fogalma — Az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatójában található információk jelentősége és terjedelme — Valamely projekt megfelelő környezeti hatásvizsgálat nélküli engedélyezése — Az igazságszolgáltatáshoz való jog a környezetvédelem területén — A jogorvoslathoz való jog terjedelme — Élőhelyirányelv — A természeti terület épségét hátrányosan befolyásoló terv vagy projekt — Nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indok”

Az ítélet összefoglalása

1. Nemzetközi megállapodások – Közösségi megállapodások – A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Az említett egyezmény végrehajtási útmutatója – Kötelező erő – Hiány

   (Aarhusi Egyezmény, 2. cikk, (2) bekezdés, és 9. cikk, (4) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

2. Környezet – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Hatály – Részleteikben egyedi nemzeti jogalkotási aktussal elfogadott projektek – Kizártság

   (Aarhusi Egyezmény, 2. cikk, (2) bekezdés; a 2003/35 tanácsi irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (5) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

3. Környezet – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Az irányelv hatálya alá tartozó nemzeti jogalkotási aktussal elfogadott projekt – Az ezen aktussal szembeni jogorvoslathoz való jog – Terjedelem

   (Aarhusi Egyezmény, 3. cikk, (9) bekezdés, és 9. cikk, (2)–(4) bekezdés; a 2003/35 tanácsi rendelettel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (5) bekezdés, és 10a. cikk; 2005/370 tanácsi határozat)

4. Környezet – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – 85/337 irányelv és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Valamely projektre engedélyt adó vagy azt elutasító határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

   (Aarhusi Egyezmény, 6. cikk, (9) bekezdés; a 2003/35 tanácsi irányelvvel módosított 85/337 tanácsi irányelv, 9. cikk, (1) bekezdés; 2005/370 tanácsi határozat)

5. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – Védett területre vonatkozó terv vagy projekt engedélyezése – Feltételek

   (92/43 tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) bekezdés)

6. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – Védett területre vonatkozó terv vagy projekt engedélyezése nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján – Feltétel

   (92/43 tanácsi irányelv, 6. cikk, (3) és (4) bekezdés)

1.  Noha a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 2. cikke (2) bekezdésének és 9. cikke (4) bekezdésének értelmezése során figyelembe vehető ezen egyezmény végrehajtási útmutatója, azonban egyáltalán nincs kötelező ereje, és nem rendelkezik olyan normatív jelleggel, mint amellyel az Aarhusi Egyezmény rendelkezései bírnak.

   (vö. 28. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 2. cikkének (2) bekezdését és a 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e jogszabályok hatálya alól csak azok a projektek vannak kizárva, amelyek részleteit egyedi jogalkotási aktussal fogadták el oly módon, hogy az említett jogszabályok a jogalkotási folyamaton keresztül megvalósították a céljukat. A nemzeti bíróság feladata annak – az elfogadott jogalkotási aktus tartalmának, valamint az annak elfogadásához vezető jogalkotási eljárás egészének és különösen az előkészítő iratoknak és a parlamenti vitáknak a figyelembevételével történő – vizsgálata, hogy e két feltétel teljesült-e. E tekintetben az olyan jogalkotási aktus, amely mindössze „megerősíti” a korábbi közigazgatási aktust arra szorítkozva, hogy megállapítja a közérdeken alapuló kényszerítő indokok fennállását olyan érdemi jogalkotási eljárás előzetes megindítása nélkül, amely lehetővé tenné az említett feltételek betartását, nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett egyedi jogalkotási aktusnak, tehát nem elegendő valamely projektnek ezen egyezmény, illetve ezen módosított irányelv hatálya alóli kizárásához.

   (vö. 43. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 3. cikkének (9) bekezdését, 9. cikkének (2)–(4) bekezdését és a 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 10a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:

   —

   amennyiben az e rendelkezések hatálya alá tartozó projektet jogalkotási aktus fogadja el, a nemzeti eljárási szabályok alapján bíróságnak vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testületnek meg kell tudnia vizsgálnia azt, hogy ez a jogalkotási aktus megfelel-e az ezen irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

   —

   abban az esetben, ha az ilyen aktussal szemben nincs semmilyen, fent felidézett jellegű vagy hatályú jogorvoslat, a hatáskörükben eljáró nemzeti bíróságok feladata az előző francia bekezdésben leírt felülvizsgálati jogkörnek a gyakorlása, és abból adott esetben következtetéseknek e jogalkotási aktus figyelmen kívül hagyásával történő levonása. (vö. 52. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.  A 2003/35 irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem írja elő, hogy azon határozatnak, amely megállapítja, hogy az említett irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektet nem kell hatásvizsgálatnak alávetni, maga is tartalmazza mindazon indokokat, amelyek alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határozott, hogy az nem szükséges, azonban amennyiben valamely érdekelt személy ezt kéri, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kötelessége tájékoztatni őt az e határozat alapjául szolgáló okokról vagy az előterjesztett kérelemre válaszul adandó információkról és a vonatkozó dokumentumokról. Ez az értelmezés átültethető a 85/337 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésére, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 6. cikkének (9) bekezdésére, amelynek tartalma lényegében hasonló a 85/337 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének tartalmához.

   Ennélfogva az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének (9) bekezdését és a 85/337 irányelv 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem írja elő, hogy a valamely projektre engedélyt adó vagy azt elutasító határozatnak tartalmaznia kell azon indokokat, amelyek alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határozott, hogy az szükséges. Abban az esetben azonban, ha valamely érdekelt személy ezt kéri, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kötelessége tájékoztatni őt az e határozat alapjául szolgáló okokról vagy az előterjesztett kérelemre válaszul adandó információkról és a vonatkozó dokumentumokról.

   (vö. 54., 55., 63., 64. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

5.  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ennek alapján a nemzeti hatóság – ideértve a jogalkotót is – nem engedélyezhet anélkül valamely tervet vagy projektet, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét.

   Csak akkor engedélyezhető ugyanis valamely terv vagy projekt, ha az illetékes nemzeti hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy az nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal. Ez az eset akkor áll fenn, ha tudományos szempontok alapján nem marad semmilyen ésszerű kétség a tekintetben, hogy ilyen hatások nem következnek be. A projekt kivitelezését engedélyező határozat meghozatalának időpontjában kell továbbá, hogy tudományos szempontok alapján ne maradjon semmilyen ésszerű kétség a tekintetben, hogy az nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatásokkal.

   (vö. 67., 70. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

6.  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdését – mint az említett cikk (3) bekezdésének második mondatában felsorolt engedélyezési kritériumoktól eltérő rendelkezést – szigorúan kell értelmezni. E rendelkezés csak azt követően alkalmazható, hogy a terv vagy a projekt hatásait az említett irányelv 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálták. Az említett hatások ismerete a kérdéses területre vonatkozó védelmi célkitűzések tekintetében ugyanis elengedhetetlen előfeltétele az említett 6. cikk (4) bekezdése alkalmazásának, mivel ezen elemek hiányában az említett eltérő rendelkezés semmilyen alkalmazási feltétele nem értékelhető. Az esetleges nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indokok és a kevésbé káros alternatívák fennállásának a vizsgálata ugyanis a mérlegelt terv vagy projekt által a terület tekintetében fennálló veszélyekhez viszonyított mérlegelést tesz szükségessé. Ezenfelül az esetleges kiegyenlítő intézkedések jellegének meghatározása érdekében az említett terület tekintetében fennálló veszélyeket pontosan meg kell határozni.

   Márpedig a valamely vállalkozás létrehozatalára vagy kibővítésére szolgáló munkálatok főszabály szerint csak kivételes körülmények között felelnek meg e feltételeknek.

   Következésképen a 92/43 irányelv 6. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez alapján egy társaság központi ügyvezetésének helyt adó létesítmény létrehozása főszabály szerint nem tekinthető e rendelkezés értelmében olyan nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indoknak – ideértve a társadalmi vagy gazdasági jellegű indokokat –, amely igazolhatja az érintett természeti terület épségét hátrányosan befolyásoló terv vagy projekt megvalósítását.

   (vö. 73., 74., 76., 79. pont és a rendelkező rész 6. pontja)