Help Print this page 

Document 32010R0330

Title and reference
A Bizottság 330/2010/EU rendelete ( 2010. április 20. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
  • In force
OJ L 102, 23.4.2010, p. 1–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 08 Volume 003 P. 270 - 276

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/330/oj
Multilingual display
Dates
  • Date of document: 20/04/2010
  • Date of effect: 01/06/2010; hatálybalépés lásd cikk 10
  • Date of effect: 01/06/2010; hatálybalépés lásd cikk 10
  • Date of end of validity: 31/05/2022; lásd cikk 10
  • Date of end of validity: 31/05/2022; lásd cikk 10
Miscellaneous information
  • Author: Európai Bizottság
  • Form: Rendelet
  • Additional information: EGT vonatkozás
Relationship between documents
Text

23.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/1


A BIZOTTSÁG 330/2010/EU RENDELETE

(2010. április 20.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1965. március 2-i 19/65/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 1. cikkére,

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 19/65/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) 101. cikkének (3) bekezdését rendeleti úton alkalmazza a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodások és azoknak megfelelő összehangolt magatartások egyes csoportjaira.

(2)

A Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 2790/1999/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a vertikális megállapodások egy olyan csoportját, amelyekre a Bizottság úgy tekintett, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésben megállapított feltételeknek. Tekintettel e 2010. május 31-én hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében pozitív tapasztalataira, és figyelembe véve az elfogadása óta szerzett további tapasztalatokat, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

A megállapodások azon csoportja, amely úgy tekinthető, mint amely általánosságban eleget tesz a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételeknek, magában foglalja az áruk és szolgáltatások vételére, illetve eladására irányuló vertikális megállapodásokat, amenynyiben ezek a megállapodások nem versenytárs vállalkozások között, bizonyos versenytársak között, vagy árukat értékesítő kiskereskedők egyes társulásai között jöttek létre. Magában foglalja továbbá azokat a vertikális megállapodásokat is, amelyek a szellemi tulajdonjogok átruházására vagy hasznosítására vonatkozó járulékos rendelkezéseket tartalmaznak. A „vertikális megállapodások” kifejezésnek szükséges magában foglalnia a megfelelő összehangolt magatartásokat is.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a vertikális megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodások egyedi elbírálása során számos tényezőt kell figyelembe venni, különösen a keresleti-, illetőleg a kínálati oldalt jellemző piaci szerkezetet.

(5)

Az e rendelettel létrehozott csoportmentesség kedvezményét azokra a vertikális megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)

A vertikális megállapodások bizonyos fajtái a termelési vagy forgalmazási láncon belül a részt vevő vállalkozások közötti jobb együttműködés megkönnyítése révén javíthatják a gazdasági hatékonyságot. Különösen pedig a felek tranzakciós és forgalmazási költségeinek csökkentéséhez, valamint eladásaik és befektetéseik optimális szintjének kialakulásához vezethetnek.

(7)

Annak a valószínűsége, hogy az ilyen hatékonyságnövelő hatások túlsúlyban vannak a vertikális megállapodásokban foglalt korlátozásoknak tulajdonítható versenyellenes hatásokhoz viszonyítva, a megállapodásban részt vevő felek piaci erejének szintjétől és ezért attól függ, hogy az említett vállalkozások milyen mértékű versennyel szembesülnek olyan áruk vagy szolgáltatások más szállítói részéről, amelyeket a vevők egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekintenek a termékek jellemzői, ára és rendeltetése alapján.

(8)

Vélelmezhető, hogy amennyiben a megállapodásban részt vevő vállalkozások piaci részesedése egyenként nem haladja meg a 30 %-ot, azok a vertikális megállapodások, amelyek nem tartalmazzák a súlyosan versenyellenes korlátozások bizonyos típusait, általában a termelés vagy a forgalmazás javulásához vezetnek, és a fogyasztók számára méltányos részesedést biztosítanak a keletkező haszonból.

(9)

A 30 %-os piaci részesedési küszöb felett nem vélelmezhető, hogy a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vertikális megállapodások általában olyan jellegű és mértékű objektív előnyökkel járnának, amelyek a szóban forgó megállapodások által a verseny tekintetében előidézett hátrányokat ellensúlyoznák. Ugyanakkor nincs olyan vélelem, miszerint ezek a vertikális megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(10)

Ez a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodásokat, amelyek valószínűleg korlátozzák a versenyt és megkárosíthatják a fogyasztókat, vagy amelyek nem nélkülözhetetlenek a hatékonyságnövelő hatások kiváltásához. Az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül különösen azokat a vertikális megállapodásokat kell kizárni az e rendelet által létrehozott csoportmentesség kedvezményéből, amelyekben a verseny súlyos korlátozásának bizonyos típusai, mint például a minimális és rögzített viszonteladási árak, valamint a területvédelem bizonyos típusai megtalálhatók.

(11)

Az érintett piacra való bejutás biztosítása, valamint az ott történő összejátszás megakadályozása érdekében, a csoportmentességet bizonyos feltételekhez kell kötni. E célból a versenytilalmi kötelezettségekre vonatkozó mentesítést azokra a kötelezettségekre kell korlátozni, amelyek meghatározott időtartamot nem haladnak meg. Ugyanilyen okból ki kell zárni az e rendelet által biztosított kedvezmény hatálya alól azt a közvetlen vagy közvetett kötelezettséget, amelynek értelmében egy szelektív forgalmazási rendszer tagjai nem értékesíthetik meghatározott versenytárs szállítók márkáit.

(12)

A piaci részesedés korlátozása, egyes vertikális megállapodások kizárása az e rendelet által biztosított mentességből, és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentességet alkalmazni kell, ne nyújtsanak lehetőséget a részt vevő vállalkozások számára arra, hogy a versenyt az adott termékek jelentős része tekintetében megszüntessék.

(13)

A Bizottság a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja a jelen rendeletben biztosított kedvezményt, amennyiben egyedi esetben úgy találja, hogy egy megállapodás, bár vonatkozik rá az e rendeletben meghatározott mentesítés, mégis a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésébe ütköző hatásokkal jár.

(14)

A tagállamok versenyhatóságai visszavonhatják az e rendelet szerinti kedvezményeket az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint az adott tagállam illetékességi területe vonatkozásában vagy annak egy részén, amennyiben adott esetben az e rendeletben előírt mentesség hatálya alá tartozó megállapodások az érintett tagállam területén vagy annak egy, az elkülönült földrajzi piac minden tulajdonságával rendelkező részén olyan hatásokat váltanak ki, amelyek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlenek.

(15)

Annak eldöntése során, hogy vissza kell-e vonni az e rendelet által nyújtott kedvezményt az 1/2003/EK rendelet 29. cikke alapján, azok a versenyellenes hatások bírnak különleges jelentőséggel, amelyek abból adódhatnak, hogy a vertikális megállapodások hasonló hatásokat kiváltó párhuzamos hálózatainak léte az érintett piacra történő bejutást vagy az azon való versengést jelentősen korlátozza. Ilyen halmozott hatásokhoz vezethetnek például a szelektív forgalmazás vagy a versenytilalmi kötelezettségek.

(16)

A vertikális megállapodások hasonló versenyellenes hatásokat kiváltó és az adott piac több mint 50 %-ára kiterjedő párhuzamos hálózatai feletti felügyelet megerősítése érdekében a Bizottság ezt a rendeletet rendelet útján alkalmazhatatlannak nyilváníthatja az adott piac vonatkozásában meghatározott korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodások tekintetében, ily módon állítva helyre a Szerződés 101. cikkének az ilyen megállapodásokra vonatkozó teljes körű alkalmazását.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)   „vertikális megállapodás”: olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik;

b)   „vertikális korlátozás”: a versenynek a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó korlátozása vertikális megállapodásban;

c)   „versenytárs vállalkozás”: tényleges vagy lehetséges versenytárs; „tényleges versenytárs”: ugyanazon érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozás; „lehetséges versenytárs”: olyan vállalkozás, amely a vertikális megállapodás hiányában, valós alapokon és nem pusztán elméleti lehetőségként, a relatív árak kismértékű, de tartós emelkedése esetén valószínűsíthetően rövid időn belül vállalná az érintett piacra lépéshez szükséges további beruházásokat vagy más szükséges váltási költségeket;

d)   „versenytilalmi kötelezettség”: olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő nem gyárt, vásárol, ad el vagy értékesít viszonteladás keretében a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árut vagy szolgáltatást, illetve a vevőt terhelő olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében az érintett piacon a szerződés szerinti áruk és szolgáltatások, valamint azok helyettesítői tekintetében – az előző naptári évi beszerzései értéke, vagy ahol ez bevett ipari gyakorlat, mennyisége alapján számítva – a vevő összbeszerzésének több mint 80 %-a a szállítótól vagy a szállító által megjelölt másik vállalkozástól kell hogy származzon;

e)   „szelektív forgalmazási rendszer”: olyan forgalmazási rendszer, amelyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár közvetlenül, akár közvetve, csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott forgalmazóknak adja el, és ezek a forgalmazók vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a szállító által e rendszer működtetésére meghatározott területen;

f)   „szellemi tulajdonjogok”: az ipari tulajdonjogok, a know-how, a szerzői jogok és a szomszédos jogok;

g)   „know-how”: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese: ebben az összefüggésben „titkos” alatt kell érteni, hogy a know-how nem ismert széles körben, illetve nem könnyen hozzáférhető; a „lényeges” kifejezés azt jelenti, hogy a know-how jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához; az „azonosított” azt jelenti, hogy a know-how-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit;

h)   „vevő”: többek között az olyan vállalkozás, amely a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodás alapján árukat vagy szolgáltatásokat ad el egy másik vállalkozás nevében;

i)   a „vevő ügyfele”: olyan, a megállapodásban nem részes vállalkozás, amely a megállapodásban részes vevőtől vásárol szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat.

(2)   E rendelet alkalmazásában, a „vállalkozás”, a „szállító”, és a „vevő” fogalma magában foglalja a megfelelő kapcsolt vállalkozásokat.

„Kapcsolt vállalkozások”:

a)

olyan vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részes fél közvetlenül vagy közvetve:

i.

rendelkezik a a szavazati jogok több mint felével, vagy

ii.

jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felének kinevezésére, vagy

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b)

olyan vállalkozások, amelyek a megállapodásban részes felek közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;

c)

olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d)

olyan vállalkozások, amelyekben a megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;

e)

olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:

i.

a megállapodásban részes felek vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai, vagy

ii.

a megállapodásban részes egy vagy több fél vagy azoknak az a)-d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása és egy vagy több harmadik fél.

2. cikk

Mentesség

(1)   A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a vertikális megállapodásokra.

E mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben az ilyen megállapodások vertikális korlátozásokat tartalmaznak.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt mentesség csak akkor alkalmazható vállalkozások társulása és annak tagjai között létrejött, vagy az ilyen társulás és annak szállítói között létrejött vertikális megállapodásokra, ha valamennyi tag árukat értékesítő kiskereskedő, és ha a társulás egyetlen tagjának saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves üzleti forgalma sem haladja meg az 50 millió EUR-t. Az ilyen társulások által kötött vertikális megállapodások, a Szerződés 101. cikkének a társulás tagjai között létrejött horizontális megállapodásokra és a társulás által elfogadott döntésekre való alkalmazásának sérelme nélkül, e rendelet hatálya alá tartoznak.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt mentességet alkalmazni kell a szellemi tulajdonjogoknak a vevőre történő átruházására vagy a vevő általi hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó vertikális megállapodásokra, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem képezik az ilyen megállapodások elsődleges célját, és közvetlenül az áruknak vagy a szolgáltatásoknak a vevő vagy annak ügyfelei által történő felhasználására, eladására vagy viszonteladására vonatkoznak. A mentesség alkalmazásának feltétele az, hogy a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében ezek a rendelkezések ne tartalmazzanak az e rendelet alapján nem mentesített vertikális korlátozásokkal azonos célú versenykorlátozásokat.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt mentességet nem lehet alkalmazni a versenytárs vállalkozások között létrejött vertikális megállapodásokra. Azonban alkalmazni kell akkor, ha a versenytárs vállalkozások nem kölcsönös vertikális megállapodást kötnek és:

a)

a szállító árukat gyárt és forgalmaz, míg a vevő forgalmazó, de a gyártás szintjén nem versenytárs vállalkozás; vagy

b)

a szállító a kereskedelem több szintjén nyújt szolgáltatásokat, a vevő pedig kiskereskedelmi szinten bocsátja rendelkezésre áruit és nyújt szolgáltatást, és ő maga nem versenytárs vállalkozás a kereskedelem azon szintjén, amelyen a szerződés szerinti szolgáltatásokat vásárolja.

(5)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek tárgya valamely más csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, kivéve akkor, ha az ilyen rendelet másképp rendelkezik.

3. cikk

Piaci részesedési küszöb

(1)   A 2. cikk szerinti mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol eladja a szerződés szerinti áruit és szolgáltatásait, és a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol vásárolja a szerződés szerinti árukat és szolgáltatásokat.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy többoldalú megállapodásban egy vállalkozás a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat egy a megállapodásban részes vállalkozástól veszi meg, majd azokat egy, a megállapodásban részes másik vállalkozásnak adja el, az első vállalkozás piaci részesedése sem vevőként, sem szállítóként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott piaci részesedési küszöböt annak érdekében, hogy a 2. cikk szerinti mentesség alkalmazható legyen.

4. cikk

A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások – különösen súlyos korlátozások

A 2. cikk szerinti mentesség nem alkalmazandó azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja – közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt – a következő:

a)

a vevő azon képességének korlátozása, hogy saját eladási árát megállapítsa, nem sértve azt a lehetőséget, hogy a szállító megállapítsa a maximális eladási árat vagy eladási árat javasoljon, feltéve hogy azok nem vezetnek – a felek bármelyike részéről történő nyomásgyakorlás vagy ösztönzés eredményeként – rögzített vagy minimális eladási árhoz;

b)

korlátozás arra vonatkozóan, hogy a szerződésben részes valamely vevő – a telephelyére vonatkozó esetleges korlátozás sérelme nélkül – milyen területen, illetve milyen vevőkör számára értékesítheti a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve:

i.

a szállító számára fenntartott, vagy a szállító által más vevőhöz rendelt kizárólagos területen vagy kizárólagos ügyfélcsoportnak történő aktív értékesítés korlátozását, amennyiben ez a korlátozás nem korlátozza a vevő ügyfelei általi értékesítést,

ii.

a végső felhasználók számára a nagykereskedőként működő vevő általi értékesítések korlátozását,

iii.

egy szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a nem engedélyezett forgalmazók részére történő értékesítések korlátozását a szállító által e rendszer működtetésére fenntartott területen, és

iv)

a vevő azon képességének korlátozását, hogy beépítés céljára szállított összetevőket értékesítsen olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel;

c)

egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozása, nem sértve annak lehetőségét, hogy a rendszer valamely tagja számára megtiltsák a nem engedélyezett telephelyről történő működést;

d)

a szelektív forgalmazási rendszeren belül végrehajtott keresztszállítások korlátozása a forgalmazók között, beleértve a kereskedelem különböző szintjein működő forgalmazókat is;

e)

olyan korlátozás, amelyben az összetevők szállítója és az ilyen összetevőket beépítő vevő állapodott meg, és amely abban korlátozza a szállítót, hogy az összetevőket pótalkatrészként értékesítse a végső felhasználóknak, javítóműhelyeknek vagy más szolgáltatóknak, amelyeket a vevő nem bízott meg áruinak javításával illetve karbantartásával.

5. cikk

Nem mentesülő korlátozások

(1)   A 2. cikk szerinti mentességet nem lehet alkalmazni a következő, vertikális megállapodásokban szereplő kötelezettségekre:

a)

bármely olyan közvetlen vagy közvetett versenytilalmi kötelezettség, amely határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra szól;

b)

bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat;

c)

bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai meghatározott versenytárs szállítók márkáit nem értékesítik.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, az a versenytilalmi kötelezettség, amelynek időtartama öt évet meghaladóra hallgatólagosan meghosszabbítható, határozatlan időtartamra kötöttnek tekintendő.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az ötéves időbeli korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat a vevő a szállító tulajdonában lévő vagy a szállító által a vevővel kapcsolatban nem álló harmadik személytől bérelt helyiségekből és területekről értékesíti, feltéve, hogy a versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg a helyiségeknek és területeknek a vevő által történő birtoklásának időtartamát.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a 2. cikk szerinti mentesség alkalmazandó bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a kötelezettség a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik;

b)

a kötelezettség azokra a helyiségekre és területekre korlátozódik, ahol a vevő a szerződés időtartama alatt működött;

c)

a kötelezettség a szállító által a vevőre átruházott know-how védelméhez elengedhetetlen;

d)

a kötelezettség időtartama a megállapodás megszűnését követő egyéves időtartamra korlátozódik.

Az (1) bekezdés b) pontja nem sérti a közkinccsé még nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét.

6. cikk

E rendelet alkalmazásának mellőzése

A 19/65/EGK rendelet 1a. cikke értelmében a Bizottság rendeletben kijelentheti, hogy – amennyiben a hasonló vertikális korlátozások párhuzamos hálózatai az érintett piac több mint 50 %-ára terjednek ki – e rendeletet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek arra a piacra vonatkozóan tartalmaznak meghatározott korlátozásokat.

7. cikk

A piaci részesedési küszöb alkalmazása

A 3. cikkben előírt piaci részesedési küszöb alkalmazására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)

A szállító piaci részesedét a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámolni, és a vevő piaci részesedését a piaci vételek értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámolni. Ha a piaci eladási- vagy vételi értékekről nem áll rendelkezésre adat, más megbízható piaci információn, beleértve a piaci értékesítés és vásárlás volumenét, alapuló becsléseket is fel lehet használni az érintett vállalkozás piaci részesedésének megállapítására;

b)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;

c)

a szállító piaci részesedésébe beletartozik minden, a vertikálisan integrált forgalmazók számára értékesítés céljából szállított áru és szolgáltatás;

d)

ha egy piaci részesedés kezdetben nem több mint 30 %, de később e szint fölé emelkedik anélkül, hogy a 35 %-ot meghaladná, a 2. cikk szerinti mentességet a 30 %-os piaci részesedési küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell;

e)

ha egy piaci részesedés kezdetben nem több mint 30 %, de később 35 % fölé emelkedik, a 2. cikk szerinti mentességet a 35 %-os szint első alkalommal történő átlépésének évét követő egy naptári évig továbbra is alkalmazni kell;

f)

a d) és az e) pontban foglalt kedvezményeket nem lehet úgy kombinálni, hogy az időtartam meghaladja a két naptári évet;

g)

az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt jogokkal illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani.

8. cikk

A forgalmi küszöb alkalmazása

(1)   A 2. cikk (2) bekezdése szerinti teljes éves üzleti forgalom kiszámítása céljából össze kell adni a vertikális megállapodás érintett részes fele által a megelőző pénzügyi év során elért üzleti forgalom értékét és a kapcsolt vállalkozásai által elért üzleti forgalom értékét valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében, az adók és az egyéb díjak nélkül. E célból nem lehet figyelembe venni a vertikális megállapodásban részes fél és kapcsolt vállalkozásai közötti ügyleteket, illetőleg a kapcsolt vállalkozásai egymás közötti ügyleteit.

(2)   A 2. cikk szerinti mentességet továbbra is alkalmazni kell, ha két egymást követő pénzügyi év során a teljes éves üzleti forgalom küszöbértékét legfeljebb 10 %-kal haladják meg.

9. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem alkalmazható a 2010. június 1. és 2011. május 31. közötti időszakban azokra a megállapodásokra, amelyek 2010. május 31-én már hatályban voltak, és amelyek ugyan nem felelnek meg a mentesség e rendeletben meghatározott feltételeinek, de 2010. május 31-én megfeleltek a 2790/1999/EK rendeletben meghatározott mentességi feltételeknek.

10. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2022. május 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. április 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL 36., 1965.3.6., 533. o.

(2)  2009. december 1-jén az EK-Szerződés 81. cikke helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke lépett. E két cikk lényegében azonos. E rendelet alkalmazásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkére történő hivatkozásokat szükség esetén az EK-Szerződés 81. cikkére történő hivatkozásokként kell érteni.

(3)  HL L 336., 1999.12.29., 21. o.

(4)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.


Top